Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 229
Copyright (C) HIX
1997-10-17
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Re: holdbefogas (veges ido alatt a vegtelenbe) (mind)  70 sor     (cikkei)
2 Re: szortyogos teafozo (mind)  22 sor     (cikkei)
3 alvas,etc. (mind)  33 sor     (cikkei)
4 u"rdro'ta'ram (mind)  9 sor     (cikkei)
5 Fuzios reaktorok hatasfoka (mind)  28 sor     (cikkei)
6 Re: Nyelvek (mind)  30 sor     (cikkei)
7 Re: Fuzios reaktorok (mind)  7 sor     (cikkei)
8 legyek a csillar alatt (mind)  15 sor     (cikkei)
9 kozponti futes, szivatyyyuuuu.... (mind)  32 sor     (cikkei)
10 oszcillaxanthin (mind)  8 sor     (cikkei)
11 Re: holdbefogas #227 (mind)  32 sor     (cikkei)
12 Legyeskedes (mind)  20 sor     (cikkei)
13 Alfaallapot (mind)  16 sor     (cikkei)

+ - Re: holdbefogas (veges ido alatt a vegtelenbe) (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kronome Gergely irja: 
>>>>>>>>>>>>>>>>>>
Mellesleg a newtoni mechanika (+newtoni gravitacioelmelet) a
holdbefogasnal sokkal betegebb dolgokat is tartalmaz. Mar nem tudom, hol
(de tobb helyen is) olvastam, hogy lehetseges olyan klasszikus
mechanikai
rendszert megadni, ahol nehany test egymas gravitacios hatasara _veges
ido
alatt a vegtelenbe tavozik_, raadasul ha jol emlekszem, a szelrozsa
minden
iranyaba, valamilyen 'kozponti' rendszerbol nezve. Azert ez mar nem
semmi. }=0 (A relativisztikus mechanikaban ilyen nincs, mert ehhez
persze
tul kene lepniuk a fenysebesseget.) Ki tud errol tobbet? 
>>>>>>>>>>>>>>>>>>>

Csak akkor mukodik, ha a testek pontszeruek, kulonben 
nem tudnad leakasztani roluk a vegtelen energiat. 

"Off to Infinity in Finite Time"
by Donald G. Saari and Zhihong (Jeff) Xia, Notices of the AMS May 1995
Kisse TeX-kes verzio: 
http://www.ams.org/publications/notices/199505/199505-toc.html

Magyarul is olvashattal errol, a VITA #269-ben. Mivel egy 
ilyen regi szamhoz nehez hozzaferni, idezek nehany sort 
az amator urutazo, Ida levelebol: 

> az ot pont a kovetkezokeppen
> megy ki egy perc alatt a vilagbol: Ketto megy felfele, ketto lefele,
> egy pedig fel is ut-le is ut, rohangal a ket "hazaspar" kozott,
> szallitva az impulzust. Az utobbiak egyre kozelebb kerulnek egymashoz
> (de nem utkoznek), igy szabaditva fel a (korlatlanul rendelkezesre
> allo) potencialis energiat, ami egy ilyen utazashoz szukseges. Tehat a
> megmaradasi torvenyek nem serulnek. A fantasztikus inkabb az, hogy ez
> a mozgas tenyleg lehetseges, megszervezheto ugy, hogy veges ido alatt
> "felrobbanjon" a rendszer, mint azt preciz matematikai modszerekkel
> allitolag be lehet bizonyitani! A gondolatmenet alapja a kovetkezo:
> Vizszintes sikban keringozzon ket egyenlo tomegu pont egymas korul.
> Egy harmadik pont nem fogja ezt a szimmetriat megzavarni, ha egy
> fuggoleges egyenesen mozog pont koze'pen. Namost, tegyuk fel, hogy a
> parocska ket, nagyon elnyujtott ellipszis menten "oszcillal". Ha a
> harmadik epp akkor er folejuk, amikor kozel vannak egymashoz, akkor
> hirtelen oriasi, egyesult erovel huzzak lefele, egy nagyon rovid
> ideig. Mire az atsurran kozottuk, mar el is tavolodtak egymastol, igy
> nem lassitjak le a lefele szaguldo harmadikat. Most jon a masik
> hazaspar, akik alul varjak, lefekezik, es meg gyorsabban visszadobjak
> a felullevoknek, mikozben ok maguk is egyre gyorsabban sullyednek. Ez
> igy megy tovabb, vegtelen sokszor ismetlodve veges ido alatt. 
 ...
> Erdemes tovabbgondolni az urutazasra vonatkozo konzekvenciakat. A
> valosagban persze nem tud akarmilyen kozel menni egymashoz ket
> tomegpont, de megis van relevanciaja a modszernek. Az is meger egy
> miset, hogy mi modosul a relativisztikus esetben. Itt persze a
> sebessegkorlatozas miatt nem lehet vegtelen gyorsan menni, de az utazo
> megis ugy erzi. Ha belegondolunk, a foton minden nap megcsinalja a
> trukkot, eszre szem veszi, es mar vegig is ment a vilagon, mert nem
> oregszik kozben. Ezt "kozelitve" belethato, hogy akarmilyen messzire
> utazhatunk akarmilyen rovid ido alatt, csak kis szerencse kell hozza.
> Pl. ket "rockyzo" iker fekete lyuk a kozelben hatarozott elony.
> Erdekesseg, hogy tetszoleges kozel mehetunk hozzajuk, csak pont
> kozepen kell haladni, nehogy berantsanak. 
 ...

A gravitacios csuzli vazlata megtekintheto itt: 
http://www.ams.org/publications/notices/199505/saari-fig3-fig.html 

Udv, 

Varga Joska
+ - Re: szortyogos teafozo (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

 irta:
>tudja, mirol van szo. Engem a kozelmultban (negativ) katarziskent ert
>a felismeres, hogy ezekben a szortyogokban NINCS SZIVATTYU! Kerdesem:
>akkor mitol megy fel bennuk a pumpa, vagyis mitol nyomodik (felfele)
>at a viz azon a csovon?                                      Udv///Laci
Nagyon ugyes a megoldas. Ha fontrol benezel ket luk van. Egyik nyitott, a 
masikban egy muanyag cso, amin keresztul jon fel a forro viz.
A nyitott oldalon egy olyan golyo van, amely uszik a viz felszinen, es 
ekkor elzarja a kis U alaku tartalyka egyik tetejet. Ekkor csak a muanyag 
cso fele nyitott a rendszer. Forralja a vizet a szelepes oldalon, goz 
keletkezik, amely kinyomja a vizet a muanyag cso fele. Miutan kiment a 
viz, a nyomas leesik, az uszo-szelep szinten. Bearamlik a viz, es kezdodik 
elolrol a folyamat. E mellett az edeny alatt levo reszt (itt van a 
tartalyocska is) bimetalos hofok szabalyozassal latjak el, hogy melegen 
maradjon a kave/tea.
Ha a vizko (ami a gozologtetes miatt sajna felgyulik) miatt a golyocska 
nem tudja mar elzarni a beomlo nyilast, csak felfo" a viz, de semmi 
szortyogas... Remelem eleg erthetoen irtam le, de nem volt kedvem ASCII-
rajzolni :-).
  Csao: Petya.   mailto:
+ - alvas,etc. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

U:dv!

>egendak  nagy  emberekrol akiknek eleg volt 1 ora alvas naponta, de tessek
>az  eletrajzok  veget  is elolvasni:  altalaban elobb-utobb bolondokhazaban
>vegeztek.

Az eddig itt kita'rgyaltak alapja'n nyugodtan kimondhato', hogy az agy
(kulonosen az emlosoke) mukodeserol - ba'r a 100-ev elottihez kepest
re'm
sokat kideritett a tudomany  -  az elozoekben feldobott kerdesek erdemi
megvalaszolasahoz me'g lehangoloan keveset tud. Az agy mukodeserol me'g
annyit tudunk relative, mint a csontkovacs, mikor 'gyo'gyit'. 
Szerintem: ha nem tudjuk valamiro"l, hogyan muko:dik, nagy felelotlenseg
'megprobalni megjavitani, tokeletesiteni, es orulhetunk, ha megusszuk
en-
nek 'eredme'nye't'. 
A fenti re'szletet aze'rt ide'ztem, mert ugy emlexem, szakember irta le,
nem pedig egy magamfajta (muszaki) kivulallo. En azota vagyok nagyon
ova-
tos az _agykontroll_ , _gyorsolvasas_ , klf. _treningek_ -kel kapcsolat-
ban, mert ismertem egy igen jo'feju", normalis gondolkodasu, aktiv, e's
a sajat 'teljesitmenyevel' elegedetlen embert, aki to:bbek ko:zt a
gyors-
olvasassal is gondolta segiteni szellemi elorehaladasi sebesseget. Nagy
propagaloja volt a gyorsolvasas modszerenek. Par evvel keso"bb hallottam
rola, hogy ma'r az egyik ideg-szanato'riumnak felteheto"en ve'gleges
lako-
ja. Vigyazzunk teha't a gyertya'nak egyszerre mindke't ve'ge'n valo'
e'ge-
te'se'vel! Lehet, hogy gyorsabban, de nem felte'tlenul jutunk vele
elo"bb-
re, mint egyebkent (terme'szetes tempo'nkkal) jutna'nk. 
                   Soxeretettel:HFeri
+ - u"rdro'ta'ram (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hali!

>Regen valemelyik urrepulorol vegeztek egy kiserletet hogy kihuztak
>egy drotot az urben es ezzel akartak aramot termelni. A Fold egy nagy
>magnes es az indukcio elve alapjan ez lehetseges.

Van egy so:te't gyanum: Lehet igy a'ramot (enyergija't) termelni, de
leginka'bb csak a zu"rhajo' mozga'si energia'ja'nak ROVA'SA'RA! Az
pedig dra'ga porte'ka.    Udv:HFeri
+ - Fuzios reaktorok hatasfoka (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Van a fuzios reaktoroknak valami kiszamithato parametere. Sajnos mar a
> nevere sem emlekszem. Nos ha ez a parameter eler egy erteket, akkor
> nyert ugyunk van. Lehet, hogy ez a szam eppen azt mondja meg, hogy
> mennyi energia termelodik a bepumpalt energiaban merve. Ugyanis ezekbe

Regebben (par evvel ezelott) olvastam errol, de mar nem emlekszem 
hol. (NEM a Szovjetunio c. lap tudomanyos rovataban. ;-))
Szoval en is valami ilyesmire emlekszem.

> Mint mondottam van egy szam ami azt mondja meg, hogy a bevitt
> energianak hanyszorosat adja le a reaktor. Ha ez a szam nagyobb mint 1
> akkor OK. Beindult a termeles. Muhinnak a 80-as evekben irott konyveben
> volt egy abra. Meg pedig a legjobb parameter az evek fuggvenyeben.
> kb 93-94-re kellett volna a parameternek elernie az egyet. Ezt nem
> tette, hiszen nem hallottunk rola. Hogy milyen a helyzet talan jellemzo
> felszamoljak.

Fentebb emlitett kikezdhetetlen pontossaggal megjelolt forrasomban 
volt az is, hogy at is lepte. X=1.01 remlik... Persze nem 
voltam ott... :-((( Mindenesetre "attores", "elso komoly lepes" meg 
hasonlo lozungok voltak melle irva... Szerintem azert az 1-2%-ert 
nem nagyon eri meg milliardos gepet epiteni, de ami kesik nem mulik.
Szerintem lesz ez meg tobb is, fogunk meg tiltakozni, hogy ne kies 
otthonunk melle epitsek az elso magyar fuzios eromuvet...

Jo, lehet, hogy tolokocsikbol es mufogsorral motyogva... ;-)))

aua
+ - Re: Nyelvek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>        A koreai is altaji nyelv. Nekem hangzasra meg rokon is lehet.
>De kedves Janos! Honnan lehet erezni a kozos gyokereket? Mondjuk a finn
>vagy az eszt nyelvvel honnan erzed a kozos gyokereket?

  Kedves Pista!

  Eleg hulyen veszi ki magat, hogy Te vagy Koreaban es en mondom meg, hogy
az milyen nyelv, de elozo leveled eleg bizonytalanul szolt ahhoz, hogy a
sajat adatbazisomnak inkabb higgyek, ugyhogy - fenti soraid olvasasa elott
- azt irtam, hogy a koreai nem altaji nyelv. Ha Te biztosan tudod, hogy a
koreai altaji nyelv, akkor - de csak akkor - visszaszivom. (Engem speciel
meglepne.)

  A finnrol mindenesetre tobbet tudok, mint a koreairol, finnul ugyanis
tanultam, koreaiul meg sose. A nyelvkonyvem is mutogatott mindenfele
peldamondatokat, amiken valoban erzodik a rokonsag. De a nyelvtanon is
megmutatkozik, mert az igaz, hogy sok nyelvnek vannak hasonlo nyelvtani
szabalyai - mondjuk a torokben hangrendi egyeztetes es szemelyragozas -, de
a finnek tenyleg az _egesz_ nyelvtana hasonlit a magyarra, sokkal tobb a
hasonlosag, mint a kulonbseg. Es vannak hasonlo szavak - persze
ketsegtelen, hogy puu es fej mai fulnek nem tunik hasonlonak, de ha
elmondjak az embernek, hogyan alakult ki az egyikbol a masik, akkor ertheto
a dolog.
  Egy peldamondat az erdekesseg kedveert:
  ela:va: kala uiskelee veden alla
  eleven hal uszkal a viz alatt

  Ui. Kozben olvastam Janos cikket a 228. szamban. Nem, Janos, az azsiai
nyelvek nem mind rokonok, eleg sok nyelvcsaladba tartoznak: urali, altaji,
sino-tibeti, dravida, indoeuropai stb.
+ - Re: Fuzios reaktorok (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Udv re, csak par kerdes reaktorszakertokhoz: mekkorak lesznek vajon az
uzembe allitott fuzios reaktorok - minimum, maximum -; es mekkora kapacitas
varhato toluk?


                                                    Lang Attila D.
(latom az ekezeteket)                       
+ - legyek a csillar alatt (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Koszonom a tippet a New Scientisttel kapcsolatban.

En ugyan csak szerdankent ferek az internethez (emailhez egy ccmailes 
kiskaput hasznalok ;)   ), es az is iszonyu lassu, de jovo szerdan 
megprobalom.

Ha valaki addig is informacio birtokaba jut, azt kerem, kozolje.

Az ures szobaban korozo legyekkel kapcsolatban: es ott is be van vezetve 
azert az elektromos vezetek a megfelelo helyre, csak a csillar nincs 
felszerelve?

Sziasztok!

Olah Sanyi
+ - kozponti futes, szivatyyyuuuu.... (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>Ezek szerint az az anyag:
>- vagy nem egyenletesen parolog ( ??? )
>- vagy nem parolog ki abbol a kis muanyag tokbol, hanem valahol
>  benne marad, es a novekvo nyomas hatasara egyre lassabban
>  kepes parologni.
>Elkepzele's ko"ne !!!
A fiola melyerol nehezebben parolog, a tetejerol konnyebben. Ezert az aljan
surubbek az osztasok.

>Valahogy meg kellene szuntetni azt a szint csokkenest... ;->
Be kell dugni, jo szorosan. Persze a futesert valakinek fizetni kell.
Optimalis (?) esetben ezek a tobbiek, pesszimalis esetben az, aki bedugja:-)



>akkor mitol megy fel bennuk a pumpa, vagyis mitol nyomodik (felfele)
>at a viz azon a csovon?                                      Udv///Laci


Hat a szivattyutol, ami benne van, csak nem vetted eszre.
A csoben felforro vizet a goz nyomja fel egy szelepen keresztul, ami nem
engedi vissza. Amikor nincs mit felnyomni, akkor a masik oldalrol jon a
hideg viz, ami kisvartatva felforr, felnyomodik, s.i.t... Ez egy szivattyu. 

Hanyas vagy ? 
Nem emlekszel a kis badog motorcsonakra ? Ket kis cso futott az aljan
vegeg, elol felkunkorodva, ugy hogy egy gyertyat lehetett alatenni.
Csodaszepen pofogve haladt elore: a csovekbe bearamlo es a forrassal
kipuffantott viz hajtotta. Sajnos, manapsag nem lehet kapni, gondolom a
tuzveszely miatt. 

Udv: Janos
+ - oszcillaxanthin (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Olvasook!
             
             Teenyleg, senki sem tud az oszcillaxanthin
            extinkcioos koefficienseeroeel? (TUDOMANY #220 "SE-
            GIITSEEG...")
            
                                                 M.Zs.
                                         )
+ - Re: holdbefogas #227 (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> >Jelen ismereteink szerint Fold-Hold rendszerben arapaly okok miatt
> >mozgasi energiat nyer a Hold a Fold forgasi energiajanak rovasara. Igy
> a
>                 ^^^^^^^^^
> >Hold tavolodik, (kimertek lezertukrokkel) a Fold forgasa lassul. A
> >dolognak leginkabb gravitacios oka van. (eleg bonya levezetni hogy
> >mukodik)
> 
> Velemenyem szerint, ha a Hold energiat nyerne, akkor kozelednie kellene
> a Foldhoz, energia-vesztes eseten pedig tavolodnia. A mozgasegyenlet
> szerint ugyanis m*v^2/r = k*m*M/r^2. Ebbol azt kapjuk, hogy v^2*r
> allando, azaz E*r allando. (E a mozgasi energia) tehat ha E no, akkor r
> csokken... Ha csak eliras volt, akkor bocs, ha pedig en latok valamit
> rosszul, akkor ramfer a letolas.

Szo sincs letolasrol, de azt meg kell jegyeznem, hogy rosszul gondolod.
Amit a _mozgasi_energiarol_ irsz az igaz. De az altalad idezett es
kifogasolt cikkben _energiarol_ van szo (jelzo nelkul). Ez pedig
magaban foglalja a forgasi es helyzeti energiakat is. Ezek pedig
lenyegesen nonek, ha a Hold tavolabb kerul. Az eredmeny az, hogy
nagyobb sugaru palyanal igaz, hogy kisebb a sebesseg, es ennek
kovetkezteben a mozgasi energia, az osszenergia megis nagyobb.
Ugyanigy, kisebb sugaru palyanal nagyobb a sebesseg es a mozgasi
energia, az osszenergia megis kisebb. Ennek kovetkezmenye az
ugynevezett egimechanikai paradoxon (ami azt jelenti, hogy a
gyorsitas - energianoveles - eredmenyekeppen csokken a sebesseg,
lassitas - energiacsokkentes - eredmenyekeppen pedig novekszik).
Tehat megiscsak az eredeti irasban foglaltak igazak, azaz a Hold
energiat _nyer_, es ezert tavolodik.
-- 
*** Viszontlatasra hamarosan...
Signoff: senkise from mailto:
+ - Legyeskedes (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>Gondolom Ti is megfigyeltetek, hogy a legyek szeretnek szoba kozepen 
>levo csillar/lampa alatt korozni. Ezek tobbnyire kismeretu legyek, es 
>sajatos, "hangtalan", furcsan szaggatott palyan koroznek, tobbnyire ugy 
>1 meterrel a csillar alatt. Ez a jelenseg fuggetlen attol, hogy a 
>csillar be van-e kapcsolva (beszeljunk most a kikapcsolt, kihult 
>allapotrol).

Ezt nem csak nagyon apro termetu legyek teszik hanem altlaban ket csoportja 
a legyeknek: a zengolegyek meg a po:szo:rlegyek. Legjobban erdei tisztasokon 
lehet megfigyelni ezt a viselkedesformajukat. A tiszas kozepen, nagyjabol egyen
letes 
tavolsagra a faktol korbe korbe cikaznak. Egyebkent a meheknek is van ilyen gyu
lekezo helyuk.
Ha nem tevedek akkor ez a parvalasztashoz szukseges ko:rzo" - korzo a szamukra.
Itt es igy  talal egymasra  a hevult szivu legyfiu a poszor-hajadonnal, avagy e
ppen a Here
a szuziesnek eppen nem mondhato meh-hercegnovel (kiralyno csak ezutan vallik be
lole :-)
udv:
Blajos
+ - Alfaallapot (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

> Olvastam ezekrol az elmeletekrol - erdekelnek.
> Szoval, hogy nagyjabol rendszerezzem az egeszet, leirom
> az elo ember lehetseges allapotait.
> Gondolom, hallottal mar az "alfa" allapotrol.
> Elso hallasra, mindenki arra gondol, hogy ezt megint egy "nagyon
> okos" szakerto talalta ki, hogy keressen vele egy csomo penzt...
> Nem !
> Ez valoban letezik.
Javaslom nektek az agykontroll levlistat!

Udv.: Ja'nos Tolna'ro'l!
>>Az ero" velunk van, az igazsa'g meg odaa't!<<
kukkants be:
http://www.geocities.com/Hollywood/Boulevard/4253

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS