Kedves Kota Jozsef:
> A meglokes mikentje nem szabad, hogy donto legyen. Az
impulzusmegmaradast --
> remelem -- meg akarjuk orizni. Akkor a meglokes definicioja, hogy valtozik
az
> impulzus. A meglokotte ugyanannyit mint a meglokoe minusszal.
> Tehat ha nezzuk a sebessegeket, akkor maris tudjuk a tehetetlen tomeget.
Gondolom, az impulzusmegmaradas torvenye nem eslodleges torveny, igy nem
tudom, meg akarjuk-e orizni.

math

Kedves Andras!

kenytelen vagyok vitatkzoni veled:
> Ha azzal vadolod a tudomanyt, hogy ideologiai alapon all, akkor teljesen
> igazad van. Igen, a tudomanynak van ideologiaja. A tudomany *naturalista*,
> vagyis a termeszeti jelensegeket termeszeti folyamatokra vezeti vissza.
> Ezen kar haborogni, ez a tudomany definiciojahoz tartozik.
Nem vagyok benne biztos, hogy jol ertem az ideologia fogalmat. Van egy olyan
feltevesem, hogy valamifajta racionalisan levezethetetlenonkenyesseget
jelent. Ha nem igy gondolod, akkor nincs vita. De mivel ISvara igy fogja
ertelemzni, ezert mindenkeppen megjegyzem:
1) A tudomany nem all onkenyes alapon. Egyetlen alapja van, a racionalis
megismeres. A tapasztalati tudomanyoknak meg egy alapja van, a tapasztalas.
2) A racionalizmus pedig nem onkenyes alap, hanem csupan definialja a
tudomanyt. Ami valaminek a definicioja, az nem lehet onkenyes, hiszen a
definicio megvaltoztatasaval masrol beszelunk.
3) Ekeppen termeszetesen a racionalis mellett a nem racionalis megismeres is
egy kategoria, aminek nincsenek meg azok az ertekei, amelyek a racionalis
megismeresnek igen.
4) A racionalis megismeres kategoriaba ma egyetlen metodika letezik, a
tudomanyos modszertan. Mivel modszertan nelkul egy megismeres nehezen
nevezheti magat racionalisnak a mai filozofiai szint mellett, ezert nem
beszelhetunk mas racionalis alternativarol. A racionalizmusbol tehat
kovetkezik a  tudomany, abbol pedig egy tagabb ertelemben vett
materializmus, ebbol pedig a jelenlegi ismereteink mellett tomeggel,
energiaval, es 4D teridobeli helyzettel rendelkezo anyagi objektumok, vagy
ezt leiro tartozo hullamcsomagok materializmusa kovetkezik.

math

Kedves Hrasko Gabor!

Leveleddel reszben egyetertek:
>A tudomanynak pedig nem kellene olyan dolgokat allitania, hogy a
tudat/lelek csupan az anyagi vilag
> - az idegsejtek bonyololt kapcsolodasanak - megnyilvanulasa. Ez az allitas
> igy teljesen semmitmondo (tudunk predikciokat tenni altala?) es
> szuksegtelenul provokativ.
1) Nem provokativ, hanem ertelmes hipotezis, amire kutatasi programot lehet
epiteni. Ugyanannyira provokativ, mint, hogy az idojaras magyarazatat a
felhokben, es nem 'a felhok folott' keressuk.:)
2) Prediktiv es empirikus tartalma van a hipotezisnek, elvegre igy a
tudatunk nem haghat at bizonyos fizikai torvenyeket (ha meghalunk,
meghalunk, akit fejbevagnak, annak nagy baja lesz, aki iszik, az modosult
tudatallapotba kerul, stb... Ezek itt nem tul egzakt predikciok, de nem
vagyok agykutato, igy nem akarok konkretumokba belemennni. Lenyeg, hogy van,
nagyon is boven van.
3) Ezzel szemben a lelek hipotezis igy onmagaban nem mas, mint ennek az
empirikus tartalomnak a tiszta feladasa. Ebbol kovetkezoleg, ha a lelek
hipotezis nem lep tul az anyag hipotezis puszta tagadasan, nincs annyira
kifejtve, hogy annak empirikus tartalma vetekedjen az anyag hipotezisevel,
ugy az anyag hipotezis cafolatlansagaig eleve nem alternativa.
4) A tudat kutatasa egyaltalan nem olyan lassu, mint ahogy azt a nem
szakemberek gondoljak. Vannak nagyonis jelentos eredmenyek, de ezek elegge
nehezen emeszthetoek meg matematika nelkul.

math

Tisztelt uraim!

Hibat kovettem el, megpedig szarvashibat.
De a tovabbi magyarazkodas helyett lassunk egy
konkret peldat:
Origoban nyugvo m2 = -1 kg-os testhez utkozzon
egy -x iranybol v1 = 1 m/s sebesseggel erkezo
m1 = 2 kg-os test. Ha az utkozes teljesen rugalmas,
az utkozes utan mindket test +x iranyba fog haladni,
a ketkilos 3 m/s, a -1 kilos 4 m/s sebesseggel.
Impulzusok (x iranyuak):
utk. elott: m1 test: 2 kg m/s , m2 test: 0 kg m/s.
utk. utan:  m1 test: 6 kg m/s , m2 test: -4 kg m/s.
(A negativ tomegu test impulzusa ellentetes iranyu,
mint a sebessege. Az utkozeskor a + tomegu test
+ iranyu, a - tomegu - iranyu impulzust kap ebben
a peldaban, tehat a hatas es az ellenhatas ellentetes
iranyuak - mindig.)
Mozgasi energiak:
utk. elott: m1 test: 2 J , m2 test: 0.
utk. utan:  m1 test: 18 J , m2 test: -16 J.
(Az energiamerleg is rendben van.)
Egyelore ennyi.

Udv:
Kalman

A paros oldalu negyzetes matrixok kitoltesevel kapcsolatban nincs 
javaslatom, ugy tudom, hogy ez nem lehetseges, de a paratlan 
oldaluak kitolteset ismerem. Itt most megadom az 5x5-os matrix 
kitolteset, ebbol kis topologiai erzekkel a tobbi paratlan oldalu 
matrix is kitoltheto.

        11  18  25   2    9   
        1o  12  19  21   3
          4    6  13  2o  22
        23    5    7  14  16
        17  24    1    8  15

Mint lathato a szamok osszege mind vizszintesen, mind 
fuggolegesen, sot atlosan is 65. Az eljarast konnyu megjegyezni, 
mert az abrat hengerszeruen felcsavarva a szamokat  csak 
egymas utan kell irni. Ha nem sikerulne, szivesen megadom a 7x7 
matrixot is, ott mar a modszer egyertelmuen latszik.

   Tisztelettel Kegl Tibor

Sziokak
Elgondolkodtam ezen a Higgs mezon. nem vagyok fizikus de jozan parszt
esszel gondolkodva felmerult bennem par kerdes.

1. Ha a tomeg oka a Higgs mezo (bozon) akkor ez a kozvetito reszecske
honnan veszi a tomeget? Onnmagatol? Ez ertelmetlen. Vagy tomegtelen?

2. Melyik tomeget okozza a Higgs? A tehetetlen vagy a sulyos tomeget? Ha
csak az egyiket, akkor mi okozza a masikat? A neutrinonak melyik tomege
lehet felelos a hianyzo tomegert? Egyaltalan a tehetetlen vagy a sulyos
tomeg "hianyzik" az univerzumbol (ugyertem a kimutatasa hianyzik)?

Jozsi

> =======================================================
> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Ni-Mh akku ( 7 sor )
> Idopont: Sun Dec 19 17:11:27 EST 1999 TUDOMANY #972
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Sziasztok Tudsok!
Szivesen fogadnk rengeteg mennyisg inft a subj. beli akkukrl.
Gondolok ilyesmire: tlts, kists milyen ramokkal, feszltsgekkel, stb.
Jhet: URL, knyvcm, jsg, stb.
Kszi!
dv.: Zoli
-------

A Ni az a nikkel, de mi az az Mh ? Ilyen elemrol nem hallottam
Jozsi

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: A negativ tomeg rejtelye ( 124 sor )

> Szukseget ereztem, hogy megnyilvanuljak ebben a temaban, mert szereny
> velemenyem szerint a tomegek ertelmezeseben itt komoly problemak vannak.
> Voltakeppen ugy gondolom, hogy rendkivul sok "zoldseget" :-)) hordtatok
> ossze, es ebben az allaspontom szerint egyszeru temaban sikerult

Kedves Voland,

Bar engem nem soroltal be, en is onkent csatlakozom a zoldsegesek klubjahoz.
Tobb eszrevetelem van leveleddel kapcsolatban. Tulzottan filozofikusan allsz
hozza, lehet hogy Isvara vedikus tudomanya megiscsak hat egy kicsit...
:-))

Az olomfocis pelda alapjan arra gyanakszom, mintha nem egeszen tisztan
ertened a tehetetlen tomeg-ero-gyorsulas-ellenero problemakort. Amit ez
elejen irsz, az inkabb a tapadasi surlodasnal fellepo jelensegekre
emlekeztet. Termeszetesen az olomfoci teljesen hasonloan viselkedik mint a
normal, ugyanugy gyorsul, persze sokkal kisebb gyorsulassal. Mondjuk fizika
szempontjabol, a jatek elvezhetosege szempontjabol lehet igazad.

Nezzuk a kevesbe filozofikusan:   F=m*a  (ha d(mv)/dt alakban irjuk,
relativisztikusan is OK)
Ahol F a tomegpontra hato ero, m a tomeg, a az ero iranyaba mutato
gyorsulas. Ez eleg egyszeru, jozan, vilagos dolog. Ha itt m negativ, F meg
pozitiv, akkor a is negativ lesz. Ennyi.
En erre gondoltam, nem valami melyebb transzcendens dologra. Aztan
eljatszottam a gondolattal. Nincs megfigyelt negativ tomeg, igy az egesz egy
jatek, ami arra iranyult, milyen lenne egy olyan tomegpont viselkedese,
amely abban az ertelemben negativ, hogy az F=m*a ismert torveny ervenyes ra,
de m negativ. Az osszes tobbi torvenyt is ervenyben hagyjuk, tehat az
ellenero ugy lep fel, ahogy kell, ellentetesen.

Ilyen feltetelekkel a negativ labda bizony ellentetesen fog elindulni, mint
a normal, nekiront a rugo labnak. A tobbi abszurd pelda is jonak latszik.
Talan nem veletlen, hogy nem lattunk meg ilyen labdat... :-)

Udvozlettel, Jozsef

Tisztelt Tudomany!

A fokozatos evolucio egyik alapgondolata, hogy egy veletlenszeru
valtozas minnel kisebb annal nagyobb a valoszinusege, hogy elonyos
lehet. Vajon elofordulhat-e megis nagyobb elonyos valtozas?

A genotipus szintjen egy kis valtozas a fenotipusban nagy
valtozast is letrehozhat. Peldaul egy rovar egy(par) genjenek
mutaciojaval 3 par lab helyett 4 par laba lesz, viszont csap nelkul
marad. Ehhez tenyleg eleg, ha az embrionalis fejlodes egy adott pontjan
a csapkezdemeny helyett labkezdemeny alakul ki, ezert azonban csak
egypar gen felel. Tovabbra is megmaradnak azok a genek amik egy
csapkezdemenybol csapot hoznak letre, de ezek nem fognak aktivalodni.
Altalanosabban: he egy genetikai valtozas az embrionalis fejlodes
korai szakaszban fejti ki hatasat, ugy az nagyobb valtozast eredmenyezhet a
fenotipusban.

Ezek a genotipusban kis de fenotipusban nagy valtozasok elofordulhat,
hogy elonyosek lehetnek. Vegyuk peldaul a szem kialakulasat, a kovetkezo
esetek lehet elkepzelni:

1. Mindket szem egyszerre fejodott ki fokozatosan.
2. Elosszor az egyik szem fejlodott ki fokozatosan, majd a masodik
szem fejlodott ki ugyanolyan fokozatosan.
3. Kifejlodott az elso szem fokozatosan, majd megjelent a masodik
szem hirtelen (feltesszuk, hogy van olyan genotipusosan kis valtozas
ami ezt lehetove teszi)

Az 1.es 2. megkozelitesek eleg valoszinutlennek tunnek mert a szem korai
stadiumaban amikor meg csak fenyerot tudott erzekelni nem sok elonye lett
volna ket ilyen fenyero erzekelonek (3 dimenzios fenyero erzekeles :-).
Persze elkepzelheto valamifele fejlodesdinamikai vagy genetikai szimmetria
elv ami miatt eleve ket szem jott letre.

Osszefoglalva: a fejlodesdinamika kepes a kis genetikai valtozasokat olyan
nagyobb fenotipusos valtozasokka transzormalni amik esetleg
elonyosek lehetnek, es igy fenotipus szintjen kis ugrast eredmenyeznek
az evolucioban.

Kerdes: van valami alapveto hiba az ervelesben, vagy elkepzelheto ez
a dolog? Tud-e valaki esetleg referenciakat ezzel kapcsolatban? Van-e
elfogadott elmelet a dupla erzekszervek kifejodesevel kapcsolatban?

Udv
Bogyom

Kedves Gyuri!

A marhaver csak ugy kerulhet bele a csokiba, ha valaki
marhaverrel toltott csokit szeretne. Tudomasom szerint
ilyet nem gyartanak es nem is tervezik. Esetleg a maszajok
mostantol nem tejjel isszak a marhavert, hanem kakaoval?

Az, hogy az orvos szerint hogyan kerult bele marhaver,
engem is erdekelne (ugyanis ismerem a technologiat).
A csokolade fobb osszetevoi:
kakaovaj (preselve a kakaobabbol)
novenyi olajok (a draga kakaovaj gazdasagos felhasznalasahoz)
kakaopor (a kipreselt kakaobab orlesevel allitjak elo)
izesitoanyagok
toltelekek

Ezek kozul egyiknek sincs koze a szarvasmarhahoz.

Ennel pontosabban es reszletesebben is szivesen kozreadom,
ha valakit erdekel a csokoladegyartas technologiaja.

Udvozlettel:
Baranyai Laszlo
[U.i.: Ha nem sert szemelyisegi jogokat, ird meg maganba
ennek a kuruzslonak az elerhetoseget.]


_____________________________________
Kerteszeti es Elelmiszeripari Egyetem
Fizika - Automatika Tanszek
http://www.physics.kee.hu

Sziasztok !

Voland irta :
>Szukseget ereztem, hogy megnyilvanuljak ebben a temaban, mert szereny
>velemenyem szerint a tomegek ertelmezeseben itt komoly problemak vannak.
>Voltakeppen ugy gondolom, hogy rendkivul sok "zoldseget" :-)) hordtatok
>ossze, es ebben az allaspontom szerint egyszeru temaban sikerult
>meglehetosen kaotikus allapotot teremtenetek.
>Ne haragudjatok meg velemenyem miatt ram, de ha mindaz amit irtok igaz,
>akkor az egesz faradsagosan megszerzett fizikai tudasanyagomat ki kell
>hajitanom az ablakon.:-))

Remelhetoleg a megvilagosodast nyujto cikkem utan Voland banataban nem 
nyit zoldsegesboltot az ablaka alatt, mert a fene tudja miket 
lehetne nala kapni zoldsegek helyett. Talan szettepett, salatava 
szaggatott fizika jegyzeteit ?  -:)

A testek tehetetlen tomeget a klasszikus mechanikaban 
ero hatasakent merheto gyorsulassal definialjuk.
Amennyiben a kifejezesben a tomeget negativnak valasztjuk, ugy a 
sebessegvaltozas is negativnak adodik.

A szemleletesseg kedveert valasszunk egy igen
hosszu hidraulikus munkahengert kihuzott tolattyuval, 
mely ero-hatarolos, azaz egy bizonyos ero kifejtesere allitottuk be,
s ezt nem lepheti tul.

Rogzitsuk a munkahengert es a tolattyu veget erintsuk 
hozza a kepzeletbeli negativ tomegu merev testhez.
Az osszeerintes pillanatatol kezdve a test szepen
egyenletesen gyorsulva elindul a munkahenger iranyaba,
es a tolattyut betolja a hengerbe.
Ekozben az ero allando volt.
Amint teljesen betolta es felutkozik, az ero ugrasszeruen
megno, s ez fokozott negativ gyorsulast eredmenyez,
azaz ha tenyleg jol rogzitettuk a munkahengert,
akkor leirhatjuk a keszletbol, mert valoszinuleg palacsintava lapul.
Minel nagyobb erovel all ellent, annal intenzivebb a folyamat.

Belathato, hogy a negativ es pozitiv tomeg egyuttese energetikai
ellentmondashoz vezet.
Ugyanakkor a gyakorlatban keszitheto volna _negativ tomeg_-szeru
herkentyu, amely sebessegvaltozasait tekintve
bizonyos hatarokon belul ugy viselkedne, mintha
negativ tomegu anyagbol lenne, de mindenkeppen 
energiat kellene fogyasztania a mukodesehez.

Az elektronikaban is leteznek olyan mu-kapcsolasok,
melyek ugy viselkednek - bizonyos korlatok kozott,
mintha induktivitasuk lenne, mikozben reaktiv tagkent kizarolag
kondenzatort es erositot tartalmaznak, es nyilvan
negativ induktivitas, ill. negativ kapacitas is
megvalosithato.

A negativ induktivitas energiaforraskent kezdene
aramot pumpalni a rakapcsolt feszultsegforrasra,
megpedig a feszultseg idointegraljaval aranyos
merteku aram folyna visszafele.

Mu-kapacitast letre lehet hozni induktiv eszkozzel,
bar ez utobbi sokkal ritkabb, mert altalaban az
elektronikaban az induktivitas gyartasa a macerasabb,
s azt probalja mindenki elkerulni. 
( Nem igaz, hogy csak a matematikusok lustak :)

Negativ ellenallas is letezik, de szinten csak
energiabefektetessel mukodhet.
( Sajnos emiatt megvan az a hatranya, hogy - ugyan tolthetnenk
 vele akkumulatort, de - minek ?)
 
Egyszer egy szaklapban negyzetes kapacitast hirdettek.
( Maig sem tudom, hogy mire hasznalhato. )

Ami miatt elkalandoztam az elektronika fele,
az, az analogiak szeretete miatt van.

Volt olyan fizika tanarom, (katonasagtol kiszuperalt,
ott lo''elmeletet oktato botcsinalta fizika tanar )
aki lebecsulte az elektrotechnikat es altalaban
mindent, ami a fizikanak csak alkalmazasi, technikai
terulete. ( A matematikat pedig a fizika alarendelt
eszkozekent emlegette.)
Csetlett, botlott is nagyokat nehany fizikai kerdesben
az elektrotechnikai ismeretei hijan.

(Pl. allitotta, hogy altalaban igaz: elektronikus oszcillator
  elvileg sem letezhet kapacitas es induktivitas egyuttese,
  nelkul. )

Az a balsejtelmem tamadt - es javitsatok ki,
ha tevednek, - hogy a kvantumelmelet az elektronikatol
elvalaszthatatlan, sot annak fejlodese szorosan osszefonodik 
vele, szinte elvalasztahatatlanul. Sot, tovabbmegyek.
Gyanitom, hogy a kvantummechanika uttoroi kozott tobb
elektronikai szemlelettel _megfertozott_ kutato is
lehetett.

Vegul egy - kis egyesitesi kiserlet : 

Nemreg az otlott fel bennem, hogy talan a kvantumelmelet 
amiatt produkal bizarr es felfoghatatlan eredmenyeket, 
mert a mikrovilagban mindenfele termeszetes _mu-kapcsolasok_ 
mukodnek, (talan ott latszolagos negativ tomeg is jelen szokott 
lenni atmenetileg, idolegesen) melyek jol osszezavarjak a klasszikus 
kepet, azaz egy csomo dolog ezek miatt viselkedik egeszen 
maskent, mint ahogy a reszletek egyszeru kompoziciojabol 
klasszikus uton szeretne naivan levezetni az ember.

Udv: zoli

Ui: Szerintem az alaGUT diodak negativ ellenallasu szakaszanak
    lete is engem igazol !!!  :)