1. |
Re: agymukodes (mind) |
50 sor |
(cikkei) |
2. |
Re: masodik felvonas (mind) |
10 sor |
(cikkei) |
3. |
Re: gond (mind) |
10 sor |
(cikkei) |
4. |
Gettosodunk? (mind) |
79 sor |
(cikkei) |
5. |
Mathnak (mind) |
46 sor |
(cikkei) |
6. |
Laikus (mind) |
47 sor |
(cikkei) |
7. |
Re: Kiserlet (mind) |
38 sor |
(cikkei) |
8. |
Re: *** HIX PARA *** #558 (mind) |
101 sor |
(cikkei) |
9. |
Re: sorsok, csillagallasok es vegtelen halmazok szamoss (mind) |
37 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Re: agymukodes (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
zoli:
"A technika vilagaban valoban az a jellemzo, hogy
elkulonult erzekelok vannak, es kozponti feldolgozo egyseg
szolgaltatja az igenyelt output infot."
Az agyra is ez jellemzo eddigi ismereteink szerint.
"z elo sejtek szerintem elosztott feldolgozo kapacitasu
halozatot alkotnak, s erzekelok ill. muveletvegzok egyarant. "
elosztottnak elosztott, de az erzekeles, es a feldolgozas elkulonitett.
"Amiben biztos vagyok, az az, hogy az agy rendkivul
kifinomult zavarszureseket vegez. "
Persze. Egy zajos inputot jol meg tud szurni. De ha a zaj
(vagy a jel) az egesz agyra raul, akkor keptelensegnek
tartom, hogy abbol barmi is kijojjon.
kepzelj el egy neuronhalot, ahol minden neuron megkapja
az osszes inputot ugyanazokkal a sulyokkal.
a tobbi resze a halonak akarmi is, ez a halo semmi ertelmeset nem
vegezhet. nem?
"A korrelatorban keletkezo jelek maximumait kell
detektalni, mert ha vannak kiemelkedo intenzitasu
helyi maximumok, akkor az arra utal, hogy nem
kozonseges zaj a feldolgozas alatt levo jel.
Feltetelezem, hogy az agyban rengeteg korrelator
es egyeb algoritmikus szuro mukodik egymastol fuggetlenul
is, es egymassal osszekotetesben."
no igen, de ha a detectorra, es az osszekoto halozatra megintcsak raul
ugyanaz a jel,
akkor megintcsak nem mukodik a halozat.
"Feltetelezem, hogy azok az egysegek, melyeket
agykozpontoknak nevezunk, dontik el, hogy a szurokbol
felbukkano intenzitascsucsokra kell-e reagalni,
vagy sem, es mikent."
Megintcsak. Ha az egyeb egysegeket is megzavarja az eredeti jel, akkor nem
tud mukodni.
sokmindent irtal, de osszefoglalva:
"es nincs konkret felismerheto erzekelo, akkor a sejtek
osszessegenek membranjan keresztul hatva az ideghalozat
termeszetes jeleire szuperponalodik"
ezt meg mindig nem magyaraztad meg, hogy hogy mukodhet.
math
(webes bekuldes, a bekuldo gepe: virgo.analogic.sztaki.hu)
|
+ - | Re: masodik felvonas (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
"Az epilepsziaval kapcsolatban nem hallottam ugyan - arrol,
hogy elektrosokkal probalkoztak-e mar tuneti
kezeleseben, de annyi bizonyos, hogy a roham kivaltasaban
szerepet jatszanak olykor a vibralo fenyek is."
probalkoztak, sikeresen. szoktak elektrosokkal gyogyitani.
az epilepszias hipotezised lenyegeben helyes.
math
(webes bekuldes, a bekuldo gepe: virgo.analogic.sztaki.hu)
|
+ - | Re: gond (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
"Tud valaki termeszetes gyogymodrol, amely az idegsejtek
rohamos pusztulasat megallitja ?"
a gondolkodas!:) komolyan.
de egyebkent pontosan melyik betegsegre gondolsz?
alzheimer kor?
math
(webes bekuldes, a bekuldo gepe: virgo.analogic.sztaki.hu)
|
+ - | Gettosodunk? (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Math!
> En Rosinantehoz hasonlitanalak inkabb.:)
Ez egy kedves nev. Nem is tudom eldonteni, hogy
kedveskedni vagy gonoszkodni akartal vele.
> Elfelejtettel kiertekelni baratocskam.
Ha a baratocskam akarsz lenni, miert ragalmazol megint?
Hogy folyton csak ellentomdasz, hogy: "Nem igaz, hazudsz!
Nem igaz, hazudsz!" az nem sikk, mitol erzed annak?.
> Keptelenseg ertelmes reakciokat adni a leveleidre,
> mivelhogynem szolnaks emmirol.
Csoppet sem szorakoztato egy sukettnemaval erolkodni.
Nem hall meg semmit, aztan meg ertelmetlesegeket
gugyoreszik vissza. Teged ez a suketnema szerep
tenyleg ennyire szorakoztat?
> Bubikam, ha nem tersz eszhez, akkor a tovabbiakban
> no comment,
Wow!!! Nem is vartam toled, hogy igy megajandekozz,
foleg, hogy nem is most van a szuletesnapom.
SziA.!
> Nezd, lehet harcolni a hazaert, vagy a nemzetert, vagy
> az egyenlosegert, vagy netan az etnikai kisebbsegek
> jogaiert. De egy levelezolistaert harcolni...
Szerintem ki-ki ott tegye meg a magaet, ahol lehetosege
van ra. Nincs kis feladat, csak lenezett feladat letezik.
Lehet, hogy a Te szemszogedbol szaz vagy ezer ember
megmentese a kuszob, ami alatt nem erdemes egy
ugyre ramozdulni, ha meg 1-2 ember a tet, akkor kit
erdekel. En viszont nem tudok igy elmenni egy helyzet
mellett. Engem az erdekel, hogy tehetek-e, nem pedig
az, hogy dicsoseget aratok-e altala.
Dicsoseg remenyeben tenni csak azt, amit helyesnek
tart az ember, olyan, mint a masik kezzel visszavenni
azt, amit az egyikkel mar odaadott.
> De ha neked ez a lista tenyleg ilyen eletbevagoan fontos
Te csak eletbevagoan fontos helyzetekben teszed azt, amit
helyesnek tartasz? Csak az eletbevago helyzeteket tartod
elegseges oknak, hogy azonos legyel onmagaddal?
> es pont en vagyok az, aki a nemes eletcelodert valo nemes
> kuzdelmedet hatraltatja, en most unnepelyesen felkinalom
> neked, hogy tavozom a listarol. Tessek, ird meg: menjek
> vagy maradjak?
Minek mennel? Szerintem jelenleg senki sincs ezen a listan,
akinek szolgalatot tennel altala. Csak miattam meg teljesen
folosleges. A mostani helyzetben semmivel jobb nem lenne
ez a lista, ha elmennel.
> Igy szuletett meg a PARA. A TUDOMANY-hoz soha
> nem volt semmi koze.
Akkor lehet, hogy errol fals informaciom volt.
De te vagy az elso, aki erre figyelmeztetsz.
> Ezoterika lista a PARA listarol valt le. Oda mentek azok,
> akik nem birtak elviselni a materialista megkozelitest es
> kritikat. Nem tudom, te miert nem huzol mar el vegre oda.
Aha, eljen a gettositas! Ezoterikasok oda, materialistak ide,
szogesdrot a ket tabor koze, aztan at ne bameszkodj, mert
legeppuskazunk!
Udvozlettel:
Zoli >
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤
|
+ - | Mathnak (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Hello Math,
> Namost a problema lenyege, hogy a kiserleteitekben a kv ksz is egyben, igy
> mint
> ksz nem tudjatok kizarni egy ksz csalasi lehetosegeit.
Sajnos nem ertem, hogy mitol lenne a kv ksz is egyben. Szerintem nem az.
Vagy ha az, tehat ha az o ESP-kepessegei is szerepet jatszanak az eredmeny
kialakitasaban (ami nem lehetetlen), akkor viszont ezt nem lehet
semmikeppen sem kiszurni. Ugyanis ha egy felugyelobizottsagot allitunk a
hata moge, akkor sem lehet ezt a tudattalan ESP-tevekenyseget
megakadalyozni, raadasul akkor meg a felugyelobizottsag tagjainak az
ESP-je is kozbejatszhat. :-)
> A kepre visszaterve. Ha az a kep ki van sorsolva, de meg nincs
megjelenitve,
> akkor semmi ertelmet nem latom keprol beszelni. Mit jelentene
> egyebkent az, hogy a KEP van kisorsolva, es nem a szam?
> Talan azt, hogy a kep be van toltve egy bizonyos memoriateruletre?
> Namost akarmilyen kepessegei is legyenek egy embernek,
> ha nem ismeri az exe forrasat,e s nincs iszonyu jo szamitogepes ismeretei
> akkor hiaba latja PARAkepessegeivel a szamitogep osszes bytejat,
> semmilyen ESP-vel ki nem bogozza azt, hogy mi a kep.
> A kepnek csak akkkor volna jelentosege, ha egy monitoron
> mar akkor megjelenik, amikor kisorsoljak, es a ksz rajzolni kezd.
> Ekkor lehetne ESProl beszelni.
>
> A kepkodolassal egybekotott ESP-t a szamitogep memoriajaba meredek otlet
> egy laikustol elvarni.
Nos, ez teljesen jogos! De hat eppen ez az ESP-ben az elkepeszto, hogy nem
szamit, hogy hogyan van kodolva az informacio. Nyilvanvalo, hogy a ksz nem
ugy erzekeli a kepet, hogy a szamitogep merevlemezen levo biteket latja,
es abbol dekodolja. Nem, a ksz a kep egyes elemeit latja (pl. vizszintes
vonal, rajta egy tuskes valami, ilyeneket).
Az egyik hipotezis erre az, hogy a ksz tulajdonkeppen nem a szamitogepbol
veszi az informaciot, hanem prekognicioval azt az esemenyt erzi meg elore,
amikor majd a kiserlet vegen megmutatjak neki a celkepet. Tehat
tulajdonkeppen a sajat jovobeli vizualis eszleletet prekognizalja. Ha
utolag nem mutatjak meg neki a celkepet, akkor nem is eszlel semmit.
Tudom, ez meg hihetetlenebb, mint a bitek dekodolasa, de hat ez van. Ha
ertenenk, akkor nem lenne vitatema.
SziA
|
+ - | Laikus (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Hello!
Megprobalom ketsegeimet tomoren osszefoglalni, ez remelem nem csokkenti a
megerthetoseget!
Az embereket minden korban foglalkoztatta valamilyen, a vilagot, a
valosagot, a vilag mukodeset vagy az elet ertelmet erinto stb.kerdes. A
kerdesek megvalaszolasara kulonbozo gondolati rendszereket, elmeleteket
allitottak fel, amelyek az idok soran modosultak, valtoztak, pontosodtak,
egyenes aranyban a vilagrol szerzett tapasztalatokkal. Az, hogy ezeket a
tapasztalatokat milyen uton, modon szereztek hatarozta es hatarozza meg ma
is, mely nezoponthoz, vilagnezethez tartoznak. Azonban minden kerdesre adott
valasz, minden dolog, valamilyen formaban, valamikor, valakinek biztosan
fontos!
( Ha nem is fogadja el, akkor is hasznalhato gondolati ugrodeszkanak. )
De megismerheto-e a valosag csak az emberi ertelembe vetett szilard hitunk
altal? Letezik-e biztos tudas?
Platon szerint az erzekszerveink altal erzekelt vilagrol csak bizonytalan
benyomasaink lehetnek, biztosat csak arrol tudhatunk amit az ertelmunkkel
_latunk_, ragadunk meg, fogunk fel. Viszont felfogokepessegunknek vannak-e
hatarai?
Mero: Laszlo: Eszjarasok cimu konyveben lehet olvasni a racionalis
gondolkozas korlatairol, ellentmondasairol, valamint az emberi gondolkodast
jellemzo se'maalkotasi folyamatokrol. Ezek szerint csak az az elmelet a leg
helyesebb, amelyik legjobban ra illik a valosagra. Ellenben melyikunk tudja
eldonteni ezt, ki tudja bizonyitani? Go:del tetele't alkalmazva, ezt senki
sem tudja megtenni. Az egesz vita ugy tunik, hogy a valosagrol alkotott
gondolati muveink, masolataink megalkotasrol es ennek minosegerol szol. Csak
azt hisszuk el, amit latunk? Nem! Csak azt latjuk, amit hiszunk.
Elvalaszthato-e a tudat az anyagtol? Schelling elismerte a vilag objektiv
realitasat, hogy tudomanyos alapon kell kozelednunk a valosaghoz. Velemenye
szerint az objektiv objektiv ugyan, azonban ez az objektivitas voltakeppen
nem mas, mint az elvont szellemi torvenyek megvalosulasa. Ugyanakkor a
szubjektum az objektivitasban is megmutatkozo szelemi torvenyek
visszatukrozodese. Vagyis mindaddig, amig az emberi tudat azon az
allasponton all, hogy szetvalassza egymastol a valo vilagot es az emberi
tudatot, addig tevuton jar. Csak nezopont kerdese az egesz, ha az objektum
felol tekintjuk kerdest, akkor materialista vagyok, ha pedig az emberi
ontudat felol, akkor idealista. Szoval a tudat es a valosag ugyan az?
Az, hogy az anyagon tul letezik valami,az TE'NY, fuggetlenul attol milyen
megkozelitesbol is jutottunk el erre a kovetkeztetesre. Te'ny, hogy ez a
valami kolcsonhatasra kepes a mi vilagunkkal, sot minden anyagi
megnyilvanulas okozoja.
Vannak emberek, akik kvantum-vakuumnak nevezik.Vannak, akik teremtonek,
utnak, stb. A legujabb tudomanyos elkepzelesek szerint az anyagi vilagunk
ennek a nem anyagi valaminek a kovetkezmenye, mintegy buburek lebeg ebben az
energia tengerben.
Mi hat az igazsag?
_Sunspot_
|
+ - | Re: Kiserlet (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Szevasztok!
>Ha az a kep ki van sorsolva, de meg nincs
>megjelenitve, akkor semmi ertelmet nem latom keprol beszelni. Mit jelentene
>egyebkent az, hogy a KEP van kisorsolva, es nem a szam?
Hogy kep van kisorsolva, azt jelenti, hogy ez a kep FOG megjelenni a
monitoron a ksz-nek (miutan lerajzolta, hogy szerinte mit fog latni).
Esetleg arra gondoltal, hogy a kepet reprezentalo sorszam van csak
kisorsolva? Dehat az egy es ugyanaz. Az a lenyeg, hogy az adott kepet latja
majd a ksz a monitoron.
SziA szerint, mivel a kep mar ki van sorsolva a rajzolas pillanataban,
(azaz rendelkezesre all mar az informacio valahol) ezert tisztanlatasrol
(clairvoyance) beszelhetunk. Vazul szerint (meg szerintem is) a
prekognicio mukodik itt (ha mukodik valami - mert ugye meg nem tudjuk).
>akkor hiaba latja PARAkepessegeivel a szamitogep osszes bytejat,
>semmilyen ESP-vel ki nem bogozza azt, hogy mi a kep.
Ezert gondolja Vazul is, hogy itt nem a tisztanlatas mukodik (vagyis nem a
szamitogep memoriajaban levo bitekbol talalod ki a kepet), hanem a
PREkognico, ami pont azert PRE, mert elore megerzed, mit fogsz latni.
>A kepnek csak akkkor volna jelentosege, ha egy monitoron
>mar akkor megjelenik, amikor kisorsoljak, es a ksz rajzolni kezd.
Pont azert az az neve, hogy PREkognico, mert ELORE erzi meg az ksz a kepet,
ami meg fog jelenni. Tehat nem fontos, hogy kinn legyen a kep a monitoron,
amikor a ksz rajzol.
>A kepkodolassal egybekotott ESP-t a szamitogep memoriajaba meredek otlet
>egy laikustol elvarni.
Szerintem egyenesen lehetetlen. Igaz, az elorelatast is eleg nehez
elkepzelni :-)))
Leirjam egyaltalan, hogy az ESP-be tartozik a clairvoyance, a prekognicio,
(meg masok, pl. telepatia) is, vagy ezt mar ugyis tudja mindenki?
Graff Zotyo'
|
+ - | Re: *** HIX PARA *** #558 (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Bocs, de tegnap figyelmetlenul a kuldtem a levelem.
Szoval: Takács Gyula > 1999.09.07. 12:17:28 +1h-kor irta:
Math:
> "Hiszen az emberek kulonbozoek: van, aki a
> formakra fogekony, van, aki a szinekre, masok
> a mennyisegekre, aranyokra, megint masok az osszhatasra, esetleg a kep
> hangulatara."
> ez igaz volna, ha nem ESP-rol, hanem SP-rol lenne szo. ESP
> eseten nem latom megalapozottnak arrol beszelni, hogy valaki
> kepi informaciora fogekony, hiszen a kep az egy vizualis
> fogalom, es nem extravizualis fogalom.
Hat, tenyleg nem tudjuk, hogyan mukodik az ESP. De valami iranyitottsagnak
kell benne lennie, ha mukodik, hiszen tenyleg
nem (mondjuk Buenos Airesben) a sarki viragarusneni viragait latjuk "lelki
szemeinkkel", hanem valamit a celkepbol - amit jo
esetben a kv rangsorolasa igazol. (Most csak praktikus okbol utaltam a
jelenleg folyo kiserletre, de mindig van egy cel, amin
a hatast merik.) Szoval valahogy ugy kepzelem, hogy a ksz. a "korulotte"
elerheto - egyebkent hatalmas - ES
informaciotomegbol _kiszuri_ a celnak megfelelot.
Namarmost: a tudatunknak tobb lehetosege van "osszekapcsolodni" a celkeppel,
ha az infoban gazdag, nem? (Bar erre
nem reagaltal - talan ebben egyetertunk?)
Az ESP utan es/vagy kozben pedig normalis tudati folyamatok is szuksegszeruen
lezajlanak (talan a megvaltozott
tudatallapottal probalkozo kiserletekben kisebb intenzitassal, zavaro
hatassal), igy szerintem esszeru feltetelezni, hogy ha
egy kep nemcsak infogazdag, de _sokfele_ infot is tartalmaz, akkor ebbol
konnyebben eljut valami az ESP-n es a kvazi
racionalis tudaton keresztul a papirig.
Meg egy valasz a kerdesedre: gyakorlatbol is tudom, mennyire fontos:
A kiserlet folyaman gyakran kell nullarol kezdeni a cel elkepzeleset. Nem
szabad, hogy a megelozo benyomasok hatassal
legyenek az ujakra, mivel sosem tudhatjuk, hogy mely "benyomasban" volt
tenyleg valami helyes info. Ezt a gyakorlatban az
is jelkepezi, hogy amit addig irogattunk-rajzolgattunk, azt jobb letakarni.
Ha a target egy szam, ez - pszichologiailag - nem
sok teret hagy ennek a technikanak: "ha egyszer ilyennek latom a szamot,
akkor nem lathatom 5 masodperccel kesobb
amolyannak". Egy tajkepnel viszont mondhatjuk magunknak: "most egy masik
reszlete't / mas perspektivabol latom, mint az
elobb".
***************************
Kedves Buborek!
> Annyit ertesz csak ebbol a vitabol, hogy szemelykedesek?
Annyit latok, es eleg jol, hogy nem folyik erdemi vita. Azaz: nem a pararol
beszelgetunk, hanem arrol, hogy hogyan kene
beszelgetnunk a pararol. Tul van bonyolitva a dolog. (En meg most arrol
beszelek, hogy nem kene arrol beszelni, hogy... :-)
> A Te dolgod.
Meg mindenkie a listan.
> Ugy latod, hogy tobbet hasznalna a rolam kialakult
> kepnek, ha csondben visszavonulnek.
Ezt te raktad hozza, en nem ezt mondtam. Tenyleg olyan erzesem van, hogy
paranoias vagy. Nalam biztosan
paranoiasabb. (Az en paranoiam az, hogy Te szandekosan, szabotalasi celzattal
provokalod itt a nepet.)
> En ezert a listaert harcolok. Lehet persze, hogy
> tenyleg don quijote-i az ugy, ezt elismerem.
Epp ezert erdekelt volna az _erdemi_ velemenyed a dolgokrol. Elszantsagod
kivancsiva tett. Komolyan. De mire mentem
vele...
> Lehet persze, hogy a jelenleg ezen a listan
> megszolalok donto tobbsege meg kifejezetten
> orul is annak, hogy mostanra ez a lista sznte teljesen
> materialistava lett.
Talan eszrevetted, hogy sokak szerint a parajelensegek kutatasahoz nem kell
helybol idealistanak lenni. Ellenkezo
velemenyeddel veletlenul kisebbsegben vagy - ezen a listan. Na es? Persze a
dolog attol is fugg, hogyan ertelmezzuk a
"parajelensegeket". Szoval?
>... Csak azt ne varjatok, hogy majd pont ezek utan
> vagjak bele abba, hogy a parajelensegekrol
> beszeljek. Eddig is teljesen naivitasnak tartottam
> minden ilyen iranyu igyekezetet. Es a tortentek
> engem igazoltak. Ezzel az igazolassal a hatam
> mogott pedig megkevesbe leszek olyan bolond,
> hogy belemenjek az ilyen kovetelozesek
> teljesitesebe.
Khm! KE'RE'S.
TGyula
|
+ - | Re: sorsok, csillagallasok es vegtelen halmazok szamoss (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Hali
>Felado : [Hungary]
>Szerintem nehez lenne bizonyitani egyik vagy masik szamossagat. Mert azt
Pedig egyszeru: a csillagallasok szamossaga egyetlen egitest vonatkozasaban
is kontinuum szamossagu, azaz az idotengely menten folyamatosan mas, mig a
lehetseges sorsok szama meg csak nem is vegtelen. A foldon ezidaig x ember
elt, vagy el, tetelezzuk hogy ember atlageletkora y millisecundum es a sorsa
minden ms-ben fordul 1-et. Ezek szerint idaig xy fele sors fordult elo, ami
egy veges szam. Persze erre lehet mondani, hogy az 1ms sok, gyakrabban
valtozik a sorsunk, igen az 1ms egy ex-has idointervallum, lehet hogy
hosszabb, lehet, hogy rovidebb, de mivel az ember veges szamu sejtbol all es
a sejtek reakcioideje egy 0-nal nagyobb ido (SziA javits ki, ha baromsagot
irok) tehat az ember elete folyaman veges szamu valtozas kovetkezik be.
>racionalis hatasu tudattagitokon belul maradjunk:-) Ez az esemeny
>felbonthato reszesemenyekre, ugyanugy mint az egyes egitestek helyzete.
>Nem tudom jo analogia e, de ugy pl. mint a 0 es 1, valamint a 0 es 100
>koze eso szamok. Ezen halmazok szamossaga egyenlo?
Igen! 0 es 1 kozott hajszalpontosan ugyanannyi _valos_ szam van, mint 0 es
100 kozott (a racionalis szamokra ez nem igaz), hasonlokeppen pl egy 1cm-es
szakaszon pontosan ugyanannyi pont van, mint a fold nap koruli palyajan.
Szoval a kontinuum szamossagu vegtelen halmazok szamossaga megegyezik.
A fentiek igen egyszeru bizonyitasa kedvenc teteleim koze tartozott gimiben
Udv
-banjo-
|
|