Kedves Osvay Ka'roly!

Ahogy vannak test-alkatbeli ku~lo~nbse'gek ne'pek, ne'pcsoportok ko~zt,
bizonya'ra vannak o~ro~klo"do" idegrendszeri ku~lo~nbse'gek is. Lehet, egyes
ne'pcsoportok a'tlagban inka'bb ke'pesek bizonyos fajta szellemi teve'kenyse'g-
re, mint ma'sok. Amennyire tudom, vannak ezekre a biolo'giai (genetikai) 
ku~lo~nbse'gekre vonatkozo' vizsga'latok is, a'mba'r a 3. birodalom o'ta ezeket
mindig politikailag ku~lo~nlegesen e'rze'keny te'make'nt kezelte'k. Amennyire 
tudom, valo'di tudoma'nyos e'rte'ku" eredme'nyek me'g nem nagyon vannak, de 
lehet, te'vedek, nem e'rtek a dologhoz. (Reme'lheto"leg van ko~ztu~nk olyan,
aki igen.) Mindaddig, ami'g a te'ma't kutato' szakemberek nem la'tnak
megfelelo"en ala'ta'masztva, ero"sen valo'szi'nu"si'tve (bizonyi'tva?) 
ku~lo~nbse'geket az egyes embercsoportok szellemi ke'pesse'gei ko~zo~tt, 
ba'rmit mond erro"l egy politikus, az biztosan elo"i'te'leten alapul. Az 
elo"i'te'leten alapulo' politikai i'te'let, ve'leme'nyforma'la's pedig nem 
aze'rt nem ki'va'natos, mert nem illik kimondani egyes dolgokat, hanem mert 
egyetlen ce'lja a demago'gia lehet.

Laikus le'te're egy politikus nem tudja eldo~nteni, mennyi a szemmel la'thato',
minden nap e'szlelheto" ku~lo~nbse'gek genetikai alapja, e's mi sza'rmazik a
ko~ru~lme'nyekbo"l, a hagyoma'nyokbo'l, a ko~rnyezetbo"l. Egy pe'lda'val
megpro'ba'lom vila'gossa' tenni, mire is gondolok. Lehet, hogy a ciga'nyok (egy
re'sze, hiszen a ciga'nyzene'szkede's csak egyes kla'nokra korla'tozo'dik) 
ku~lo~nlegesen muzika'lisak. De az is lehet, hogy nem, csak hosszu' ideig ez 
volt az egyetlen olyan kito~re'si leheto"se'g, ami ciga'nyok sza'ma'ra 
ele'rheto" volt, e's ami bizonyos megbecsu~le'st, anyagi biztonsa'got hozott, 
e's eze'rt minden gyereket megpro'ba'ltak zene'sznek ke'pezni, hogy kenye'r 
legyen a keze'ben. A nem ciga'ny gyerekek ko~zu~l esetleg ugyanannyinak volt 
zenei tehetse'ge, de ko~zu"lu~k csak ne'ha'nyan va'ltak muzsikussa', mi'g a 
tehetse'ges ciga'nygyerekek szinte mind azza' va'ltak, mert nem nagyon volt
alternati'va. 

Nem tudom, melyik igaz a ketto" ko~zu~l, de gyani'tom, ez uto'bbi. Gondolj
arra, hogy u'gy tu"nik, mintha a getto'ban e'lo" ne'pcsoportok [na'lunk
ciga'nyok, Amerika'ban a ne'ger (re'gebben jazz-, most rap) zene'szek, vagy a
zsido' hegedu"so~k (Mie'rt hegedu"s szinte minden zsido' zene'sz? Hogy lehetne
zongora'val a ha'tadon meneku~lni?!)] ku~lo~no~sen muzika'lisak. Az a
sejte'sem, es a viszonylag ko~nnyu" U'tja a getto'bo'l valo' kito~re'snek. 

E's azt gondolom, hogy a 20 sza'zad ko~zepe'to"l nyi'lt egy ma'sik u't is: a
versenysport. E'n ennek tudom be, hogy pl. az amerikai e'lsportolo'k olyan nagy
re'sze fekete. E's soha sem a dra'ga elitsportokban, mint tenisz vagy sakk.

Ko"ro~si Ga'bor

Kedves (Kalman) Laci (Foldiak) Peter,

bevallom, hosszu kihagyas utan most kezdtem ujra jaratni a Szalon-t, azelott
csak hebe-hoba kertem le egy-egy peldanyt. Sajnos nem latom, hogy kettotok
levelen kivul -- melyeket voltatok kedvesek e-mailen elkuldeni, meg milyen 
reakcio erkezett a multkori irasomra. Majd beszerzem a hianyzo Szalon-szamokat
es akkor latni fogom

Koszonom a helyreigazitast "kubikus/kubista" ugyben. Akar hiszitek akar nem, 
utolag meg buszke is vagyok magamra, hogy ezt irtam el es nem a "jusqu'au
bout" kifejezest. Keson es faradtan gepeltem, mint most is, remelem
megbocsatjatok a varhato ujabb typo-kat. (Amugy "cubical polytope"-okkal
foglalkozom mostanaban, hogy egy kis melylelektani hatteret adjak a "random"
peldahoz, es az eluteshez ;-)

El tudom fogadni Kalman Laci erveleset annyiban, hogy az igazan fontos az 
elesettek tamogatasa, es ezekhez kepest vallas is es muveszetek is luxus.
Az oktatas tajan ott gondok lesznek. Ui. ha Ti nem adtok az en egyhazamnak
penzt, ez engem motivalhat arra, hogy akkor a sajat egyhazam iskolait
tamogassam, es konzervativva valjak abban a kerdesben, hogy en adjak penzt
mas iskolajara kondomot osztani, amikor mas nem ad az en egyhazamnak penzt 
hittant tanitani. Pedig szeretnek abban hinni, hogy lehet es erdemes
egy kozos es jo allami iskolarendszert fenntartani. (A "Ti" es az "en" 
nem konkretan ertendo).

Kalman Laci irja:
>A torvenyek tehetnek valamit a tudomanyos kutatas meg a muveszet erdekeben
>akkor is, ha a finanszirozas nem az allam dolga, peldaul kotelezhetik a ce-
>geket, hogy a beruhazasaik egy reszet ilyenekre koltsek, de nem biztos, hogy
>ez jo megoldas. A hiteletet illetoen en meg ilyen tamogatast se tartok meg-
>engedhetonek.
Itt egyertelmuen diszkriminalsz a vallassal szemben, amit nem ertek, hogy miert
teszel. Ha engem egy mise dob fel, Teged meg mondjuk egy jo koncert, miert
es milyen alapon mondod azt, hogy a Te lelki felfrissulesed finanszirozhato
adobol levonhatoan, az enyem meg nem?

Peter irja:

>Szerintem nagyon sokat segitene, ha az emberek az "allami tamogatas"
>absztrakcioja helyett elkepzelnek a konkret helyzetet, hogy kiknek
>(esetleg naluk szegenyebb embereknek) a zsebebol veszik ki az adot
>(es mellesleg a szabad valasztas lehetoseget).

Erre torekszem a peldaimmal. Nem feltetlenul ertek egyet azokkal a 
velemenyekkel, amelyeket illusztraciokent felhoztam, de szerintem letezo
es jogosan letezo kifogasokat emlegetek. Tenyleg, ha mar a szegenyek
megkerdezesenel tartunk, szerinted az a naponta templomba jaro nyugdijas
neni az mit szol hozza, hogy a temploma tatarozasara ne koltsunk
kozpenzt, de a gellerthegyi szobor egynapos lepelbe burkolasara dobjunk ki 
200,000 Ft-ot, elvegre az olyan cool es elvont?

A tudomanyos kutatasrol irod:
>Ez mas dolog. Egy tudomanyos eredmenynel nem lehet megallapitani, hogy
>kinek a hasznara lesz. Ez egy kozos beruhazas, szerintem igen jo, bar
>hosszutavu megterulessel. 

Ha nem lehet megallapitani, hogy kinek a hasznara van a tudomanyos kutatas,
akkor mitol "beruhazas"? Es ha az, miert nem hosszutavu beruhazas egy 
katedralis epitese, amelyet majd 200 ev mulva mutogatunk a turistaknak?

Most persze nem elsosorban nem a mernoki kutatasokra gondolok, mint 
megkerdojelezhetoekre, hanem az elmeleti matematikai, filozofiai, nyelveszeti,
stb. kutatasokra. Milyen alapon varjuk el erre a penzt, ha az egyhazaknak
meg azt mondjuk, hogy tessek mecenashoz fordulni?

Persze a mernoki kutatasok is megkerdojelezhetoek egy kornyezetvedo reszerol,
aki ugy gondolhatja, hogy minden ujabb eredmeny csak jobban elidegenit
minket a termeszetes eletformatol. Ha a nemvallasosaknak megadjuk a szabadsa-
got arra, hogy ne tamogassanak olyasmit amit nem hisznek, akkor egy
kornyezetvedonek is jar, hogy ne kelljen vegyipari kutatasokra koltenie.

 Tovabbra is szeretnem hangsulyozni: maximalisan tudok respektalni egy
olyan allaspontot, hogy az allam semmire ne koltson, kiveve valami szigoruan
korulhatarolt minimumot. Ami irrital, ha valaki mindenre adna penzt,
meg az en matematikai kutatasaimra is, csak a vallas ellen diszkriminal...

				Udvozlettel, Hetyei Gabor

Kedves Kalman Laci,

Azt irod a papa afrikai latogatasarol:
>Agit-prop korutrol en se irtam, az egyik francia tevehiradoban lattam, hogy
>mi tortent a parlamentben (es egy masik francia tevemusorban, egy riportban
>beszelt az a bizonyos misszionarius); nem tudom ellenorizni, hogy mi a dolog
>igazsagalapja (marmint a pa1pa eseteben, a misszionariust a sajat fulemmel
>hallottam), de ketlem, hogy a Francia Nemzetgyulesben komolyan felmerulhet
>egy ilyen javaslat, ha minden alapot nelkuloz.

Nem nezek francia tevet innen Bostonbol, de egy nemregeni, a 
soc.culture.french USENET newsgroup-on tortent incidens ismereteben kicsit 
szkeptikus vagyok a francia mediak Vatikannal szembeni objektivitasat illetoen.
Azt tortent, hogy valaki felhaborodottan idezte a France-Inter egy hiret,
mely szerint a papa tanacsolta volna a megeroszakolt boszniai muzulman 
asszonyoknak, hogy ne vetessek el a magzatukat. Ezekutan Clary Olivier
kozzetette az eredeti levelet, amely a boszniai katolikus puspkokhoz 
irt pasztorlevel volt. A levelben arra kerte oket, nyujtsanak lelki
tamaszt azoknak a csaladoknak, amelyekbe nemi eroszak utjan fogant gyerek
erkezett. Ket dologrol nem volt csak szo a levelben:
-muzulman asszonyokrol
-abortuszrol

No comment. 

A Francia Nemzetgyules egyebkent, ha annyira aggodik az afrikai
embereletek fontossaga miatt, foglalkozhatna azzal a kerdessel is, hogy 
miert kuldott Franciaorszag 1990 oktobereben csapatokat Ruandaba annak a
Juvenal Habyarimana tabornoknak a hatalmon tartasara, aki az USA-beli
Africa Watch szerint "legalabb 2000" tutusi torzsbelit nyiratott ki 1990
oktobere ota. (Az Africa Watch kepviseloje szerint:
 ``We found two or three mass graves, but we could
have discovered dozens,'')
(A beavatkozas hivatalos indoklasa a "Ruandaban lako
400 francia allampolgar es 2700 kulfoldi vedelme" volt,
Franciaorszag termeszetesen tagadja, hogy ok a diktatort vedenek,
az altalom olvasott UPI cikk szerint viszont a francia kozbelepes
gyakorlatilag a tabornokot segitette...)

 Szoval ennek az apro hirnek a fenyeben en ugy latom, hogy mondjuk a papa
es mondjuk a Francia Nemzetgyules kozul, az utobbi nagyobb kozvetlen
veszely az afrikai embereletekre nezve.


				Udvozlettel: Hetyei Gabor

Kedves Nemenyi Peter Andras

En Szekacs Andras zsido (nem hitkozsegi tag) kijelentem neked,
hogy jozan felfogasom szerint Landeszmann ominozus kijelentese
alap nelkuli zo~ldseg.

Landeszmann nem zuzott ossze semmit, mert zsido es nem-zsido
pontosan ugyanugy tisztaban van azzal, hogy a kijelentes alapta-
lan.

Landeszmann tudomasom szerint ketszer nyilvanosan bocsanatot kert
kijelenteseert. Ezzel szerintem az u~gy a normalis egyuttelesi
szabalyok szerint el volna intezve. Felhivnam figyelmedet Borocz
Jozsef szerintem messzemenoen bolcs javaslatara, hogy nezzunk
masfele es hasznaljuk idonkent hasznosabb dolgok megvitatasara.

A zsido aki szamontartja, hogy ki veletlenul a magyar ismerosei kozott, 
az nem antimagyar. Ez egy provokativ tendenciouzus allitas. Ezt csak
frusztralt "Matyarok" dobjak be, akik keptelenek vallasra, bor-
szinre es szarmazasra valo tekintet nelkul elfogadni embertarsai-
kat.

Kulonben szeretnem megkoszonni a magyaroknak, hogy magyar iskola-
ba jarhattam es magyar tanaroktol szivhattam magamba a kulturat.
Volt bizony nehany tanarom, aki kimagasloan jol tanitott es sok
ertekes ismerettel latott el. A szomoru csak az, hogy mar az altala-
nos iskolaban megvertek a "magyar" osztalytarsaim mert zsido va-
gyok.

Tisztelettel Szekacs Andras

Kedves Nemenyi Peter Andras !

	Landeszmann ur ket hettel ezelott adta az ominozus bogatyas
nyilatkozatat, a mult heten pedig azt nyilatkozta ugyanabban a lapban, hogy
visszavonja kijelenteset. Vagyis 1:1. Magam reszerol kivancsian varom tovabbi,
harmadik, negyedik stb. nyilatkozatat, hogy vilagosan lassam azt, hogy
Landeszmann ur, mint magyarorszagi vallasi vezeto, kozeleti emberkent milyen
allaspontot kepvisel. Ha a tovabbiakban ia a bogatya dominal, akkor nem vitatom
azt, hogy L. ur valoban rasszista fennhangokkal tarkitott konfrontaciora
torekszik. Csurka ezzel szemben mar vilagosan, tobb alkalommal is
megfogalmazta allaspontjat. Az o rasszista beallitottsaga szamomra egyertelmu.
	Irasod masodik reszeben:

> Hat igen. Gondoljunk csak Matyas kiraly altal behivott olasz gondolkozokra,
> ....
> es tisztelhetnek azon goy tarsaik tudasat, akiknek munkassagat a hatterbe,
> feledesbe probalta a kommunista rendszer szoritani.

nem igazan ertem, hogy kivel vitatkozol. En a kovetkezoket irtam ( az
altalad idezettek utan):

SZK> Ha lenne is kulonbseg abban hogy az
SZK> egyik etnikum, szamaranyahoz kepest,jelentosebb mertekben jarult hozza egy
SZK> orszag kulturalis vagy gazdasagi sikereihez, mint a masik, ez meg akkor sem
SZK> jelenti azt,hogy az az etnikum genetikailag vagy eppen etnikai kulturajabol
                                                            =======
SZK> adodoan tehetsegesebb lenne. Ha egy bevandorlo nep hatekonyabban kepes

Vagyis vegeredmenyben mindegy, hogy olasz-e vagy zsido. Kerdes az, hogy tud-e
valamit felkinalni es, hogy kepes-e az adott tarsadalom eroforrasait hatekonyan
kihasznalni. A lehetosegert persze lehet halalkodast varni a bevandorloktol, de
eppen ugy a befogadotol is a kiugro teljesitmenyert. 

Szabo Kalman

Kedves Nandor!

>Csak azt fuznem hozza Zsolt legutobbi SZALON irasahoz, hogy
>szereny velemenyem szerint - aki szamontartja minden ismeroserol,
>hogy az zsido-e avagy sem, az bizony antiszemita.

Ugy gondolom,hogy azert mert valaki szamon tartja az ismeroseirol,hogy zsido-e
vagy sem,az meg nem jelenti azt,hogy az illeto antiszemita.A kerdes az,hogy mit
kezd ezzel az informacioval?Ha az illeto jovobeli donteseit kizarolag ez a teny
motivalja akkor valoban antiszemita.De ha ennek info.-nak nincs kulonosebb
hatasa az illetore akkor nem neveznem ot annak.
Udvozlettel
Kardos Zsolt

Kedves Karoly!
>Megjegyzesem Kardos mesterhez: ha az aranyokban vitatkozol Landeszmannal, ak-
>kor valahogy Te is a zsidokat szamolod (ha mas elojellel is), mint ominozus
>kedves baratod. S erre csak azt tudnam mondani: ha nem lettek volna magyarok,
>akkor hogyan, hol teremtodtek volna meg a zsido-magyar (vagy magyar-zsido, a-
>tetszik) ertekek?

Ugy gondolod,hogy a magyar zsido muveszek,tudosok kizarolag azert tudtak alkotni
mert Mo.-on eltek?
Kardos Zsolt

Kedves Ko~ro~si Ga'bor,

Nem tudom, mennyire hiteles a liberalizmus a'ltalad (implicite) adott
meghata'roza'sa, miszerint konzervati'v libera'lis, aki szerint az
a'llamnak arra kell ko~ltenie, ami az ado'zo' sza'ma'ra hasznos. A
szocia'llibera'lis csak abban ku~lo~nbo~zik to"le, hogy bizonyos
erko~lcsi e'rte'keket elo"nyben re'szesi't, pl. nem ki'va'nja a
debiliseket a Tajgetoszro'l letaszi'tani. Nem fogja'k to"led jo'ne'ven
venni a magukat konzervati'vnak vallo'k.

Mivel magad is mega'llapi'tod, hogy a ro~vid e's hosszu' ta'vu' haszon
fogalma egy csomo' esetben annyira bizonytalan, hogy e'n nem szi'vesen
alapozne'k ra'. Valami jobb krite'riumot kellene tala'lni a ke'rde's
megva'laszola'sa'ra. Az egyik a fentebb emli'tett erko~lcsi
imperati'vuszok betarta'sa lehetne (mora'lis liberalizmus? jaj, de
uta'lom a ci'mke'ket!), a ma'sik bizonyos gyakorlati megfontola'sok
e'rve'nyesi'te'se (pragmatikus liberalizmus? brrrr!), amit te emli'tesz.
A fene se tudja, mi sza'mi'tson mu"ve'szetnek manapsa'g, e's
hasonlo'ke'ppen, hogy mi nyilva'nuljon hite'letnek, sporte'letnek,
ko~zo~sse'gteremte'snek stb. Az e'n ve'leme'nyem az, hogy ke'tse'g
esete'n nem szabad a'llamilag finanszi'rozni.

Kedves Hetyei Gabor!

A fentiekben (azt hiszem), neked is valaszoltam. Az egyhazakkal szemben
igen sok ketseg merul fel, ld. az un. "destruktivak" esetet. Nagyjabol
egyet is ertenenk, azt hiszem, de a kovetkezot nem ertem:
> Az oktatas tajan ott gondok lesznek. Ui. ha Ti nem adtok az en egyhazamnak
> penzt, ez engem motivalhat arra, hogy akkor a sajat egyhazam iskolait
> tamogassam, es konzervativva valjak abban a kerdesben, hogy en adjak penzt
> mas iskolajara kondomot osztani, amikor mas nem ad az en egyhazamnak penzt 
> hittant tanitani. Pedig szeretnek abban hinni, hogy lehet es erdemes
> egy kozos es jo allami iskolarendszert fenntartani. (A "Ti" es az "en" 
> nem konkretan ertendo).
Szerintem nem "kozos allami" iskolarendszer kell, hanem allamilag
finanszirozott (vagy csak tamogatott) iskolak, tanulo-szammal aranyos
tamogatas. Hogy ebbol a penzbol forditanak-e kondom-osztogatasra vagy
sem, azt persze nem tudod kozvetlenul befolyasolni, csak a szokasos
demokratikus uton, kepviseloid altal, de hat ez nagyon sok mindennel igy
van. Az adodbol te pusztan altalaban N darab tanulo T ideig valo oktatasat
fizeted ki, akarmilyen iskolaban (akkor is, ha nincs gyereked, de hat ilyen
a vilag). 

> Itt egyertelmuen diszkriminalsz a vallassal szemben, amit nem ertek, hogy mier
t
> teszel. Ha engem egy mise dob fel, Teged meg mondjuk egy jo koncert, miert
> es milyen alapon mondod azt, hogy a Te lelki felfrissulesed finanszirozhato
> adobol levonhatoan, az enyem meg nem?
Igazad van, ez diszkriminacio volt, visszavonom. A muveszetekre ugyanaz
vonatkozik, mint a hiteletre (ld. fent), es talan a tudomanyokra is.
Marad a moralis-pragmatikus liberalizmus (brrr!). De persze annak nem
sok koze van ehhez, hogy kit mi dob fel (tudnek meselni, engem sok minden
mas kozott egy joint is feldob, megse finanszirozzak meg nekem a
gonoszok...).

Udv -- Kalman L.

Kedves Ka'lma'n Laci!

Ko~szi a ku~ldo~tt ma'solatot, i'gy mindja'rt va'laszolni is tudok.

A szocia'l- e's konzervati'v libera'lis ko~zo~tt a ku~lo~nbse'g nagyobb, mint
ami kideru~lt a cikkembo"l, csak nem ez volt mondando'm le'nyege. E'n
le'nyege'ben a szocia'lli'bera'lis a'lla'spontot i'rtam le, az a'll hozza'm
sokkal ko~zelebb.

A konzervati'vok azt mondja'k, hogy leheto"leg semmi szerepe ne legyen az
a'llamnak. Ahol csak lehet, legyen ko~zvetlen finanszi'roza's; ahol ez nem
lehet, valami (maga'n)hitelkonstrukcio'. Az a'llam ne avatkozzon be a piac
mu"ko~de'se'be. Minek ta'rsadalombiztosi'ta's: me'rlegelje mindenki maga, 
akar-e, e's ha igen, milyen ege'szse'g- e's nyugdi'jbiztosi'ta'st; minek 
a'llami oktata's: legyenek maga'niskola'k, ahol a mino"se'gi ku~lo~nbse'gek 
megjelennek a tandi'jban, e's mindenki maga do~nti el, mennyit ki'va'n erre - 
esetleg hitelbo"l - a'ldozni, mennyire fontos neki, hogy gyereke jo' oktata'st 
kapjon. (A gyerek majd a megszerzett nagyobb tuda's re've'n nagyobb 
jo~vedelemhez jut, e's a to~bbletjo~vedelembo"l visszafizeti a tandi'j 
fedeze'se're felvett hitelt.) Vagyis maradjon meg a polga'rok szuverenita'sa a
do~nte'st illeto"en, e's viselje'k annak ko~vetkezme'nyeit, mert i'gy fognak a
polga'rok felelo"sen do~nteni. Nem va'rhato' el egy politikusto'l, hogy a Te
e'rdekeid vegye figyelembe do~nte'seine'l, hiszen neki megvannak a saja't
e'rdekei, i'gy felelo"tlenu~l fog do~nteni sorsodro'l, e's i'gy va'rhato'an
sza'modra rosszabb do~nte'st hoz, mint amit Te hozna'l. A gazdasa'g e's a
ta'rsadalom csak akkor mu"ko~dhet hate'konyan, ha az ero"forra'sok
tulajdonosa'e' a do~nte's felelo"sse'ge e's haszna.

Ko"ro~si Ga'bor