Kedves Kaiser Andris!
Panaszkodsz, hogy uborkaszezon es fe'lgo"z. Te akartad:
Nem tudom, hogy miota vagy itt ebben az orszagban, de kepzeld el, hogy
Joe Shmo eljon Magyarorszagra, es a Napi Sacc, a Nulladik tipusu
talalkozasok, esetleg a Magyar Televizio legnepszerubb programja, a
Friderikusz-show alapjan megalkotja velemenyet. (Az ottani
kozonseget sem az MDF valogatja.) Megallapitja, hogy ez a magyar,
ez egy bunko, idetlen, vihori, materialista nepseg, aki babonas es minden
marhasagot bevesz. Gyermeklelku, butyuta bagazs, es amelyet nem tart tobbre
mint azokat a szellemileg visszamaradt kisidiotakat, akiket az ovoneni
felnott letukre csapatosban, zsinort fogva terel az utcan. Devenyi
kukorekolasa, hogy: ARTALALGATAS!!!, eleg sokat valtoztatott a magyar
helyzetrol alkotott velemenyen (pedig elotte se volt tul jo).
Erre te, kedves Andras, azt valaszolnad, hogy ennek az urnak halvany
dunsztja sincs a magyarokrol, es mindez melyen serto reank nezvest, --
tenned hozza.
Namost, amit te mint, civilizalt europai ferfi (smiley face) az
amerikai nokrol (legalabbis az atlagrol) oly tudo'san leirtal, bizony nem
sokban kulonbozik Mr Shmo hulyesegeitol. En erre azt valaszolom, hogy neked
halvany dunsztod sincs az amerikai nokrol (legalabbis az atlagrol), es
mindez melyen serto rajuk nezvest, -- teszem hozza.
Es itt nem a feminizmusrol van szo, hanem arrol, hogy mikent
viszonyulunk, es fogadunk be (vagy utasitunk el), egy masik kulturat. Ebben
az orszagban sokminden van amit en mint masik civilizalt europai smiley
face nem szeretek. Peldaul nem szeretem a hulye delelotti talk-showkat,
ezert nem is nezem. Andras, te se nezd. Tudod mit, nezz inkabb Public
Televisiont. Meg jobb: olvass ! Sot meg jobbat tudok: probalj ismerkedni.
Te, ebben az orszagban annyi amerikai no van, hogy csak na. Ezek direkt ide
vannak koncentralva! Mesz az utcan, jobbra nezel, ott is egy, balra nezel,
ott is egy.
Most nem emlekszem, hogy kiderult-e rolad csaladi allapotod, igy a nem
kivant resz torlendo, de ilyeneket tudok javasolni: menj el egy amerikai
novel moziba, hangversenyre, hivd meg vacsorara, hivasd meg magad
vacsorara, menjetek kirandulni, setalni, vitorlazni, evezni, fagylaltozni,
bevasarolni es igy tovabb. Research! Andrasom, research!
Hogy te nem vagy eloiteletes fajta, az latszik abbol, amit a
negerekrol irsz, akikrol azt mondod, hogy valamivel normalisabbak emberi
kapcsolatok szempontjabol. Latod, ezekbol kevesebb van, mint nokbol.
Udvozlettel,
Rona-Tas Akos
|
Tisztelt Szalon!
Nem volt sza'nde'komban ilyen gyorsan u'jra bekapcsolo'dni a vita'ba - fo"leg
ido"hia'ny oka'bo'l -, de a szakmai vita'bo'l ka'r kimaradni. Ku~lo~no~sen,
amikor elo"keru~lnek a ke'sek.
Pataki Istva'n i'rta:
> Ergo, a szomaliai ember ertem is ehezik, hogy nekem kicsit
> tobb jusson.
Nem hiszem. Atto'l Te is szege'nyebb vagy, hogy a szoma'liai e'hezik, mert ez
azt jelenti, hogy nincs pe'nze arra, hogy megvegye, amit Te eladna'l neki,
teha't a le'tre nem jo~tt kereskedelmen hasznod sem lehet. A gazdagsa'g nem
o~nmaga'ban valo'; a kereskedelemben realiza'lo'dik. Jelenleg a vila'gban nem
e'lelmiszerhia'ny, hanem -tu'ltermele's van.
Fencsik Ga'bor i'rta:
> Kerdes, van-e keznel egy uj
> elmelet, ami nem az imperializmus lenini ismerveire tamaszkodik.
Van. Egyenlo"tlen csere elme'lete. Ko~nyvta'rnyi irodalma van. (Engem
le'nyege'ben nem gyo"zo~tt meg, de az egy ma's ke'rde's. A le'te't ke'rdezted.)
Nem Marx volt az egyetlen ko~zgazda'sz, aki kizsa'kma'nyola'sro'l i'rt, e's
pl. nem Lenin tala'lta ki a neokolonializmus fogalma't. (Akkor az me'g nem
le'tezett. Me'g nem volt neo.) So"t, me'g csak nem is magukat marxista'nak
vallo'k. A szoka'sos tanko~nyvek erro"l nem i'rnak. Aze'rt van ko~nyvta'r,
hogy ne csak tanko~nyvet olvasson az ember.
Mert olyan is volt, hogy egy UF (ami most is van, de me'gsincs, mert ma'r nem
UF) la'bon megvette orsza'gok dikta'torait koszos pa'rsza'zezer dolla're'rt,
meg aze'rt, hogy tartott egy lobbista't Washingtonban (akinek esetleg to~bbet
fizetett, mint a dikta'tornak) arra, hogy a dikta'tor ido"nke'nt amerikai
fegyvert vehessen. Eze'rt csere'be az UF monopoljogot kapott az orsza'g egyetlen
e'rdemi exportcikke're. (Kedves Kornai Andra's, a klasszikus monopo'lium
tu'lhatalma't az a'llami to~rve'nyek garanta'lja'k. Az ma'r csak egy modern
fejleme'ny, hogy politikai segi'tse'g ne'lku~l is keru~lhetnek kva'zi
monopolista helyzetbe nagyva'llalatok. Ez ritka'n stabil a'llami garancia
ne'lku~l, ld. pl. IBM.) E's olyan a'ron vehette meg, amilyenen akarta, mert ha
valaki nem akarta neki eladni, akkor rajta rothadt az a'ru'ja. E's ha sokat
okoskodott, akkor az UF szo'lt a dikta'tor hala'lbrigadainak, kit kell
megrendszaba'lyozni. Vagy szo'lni sem kellett. Tova'bba' az UF annyit fizett
munka'sainak, amennyit u'ri kedve dikta'lt. Nem proble'ma, ha ve'rszomjas
ge'ppisztolyosok garanta'lja'k a munka'sok o~ro~k ha'la'ja't. Amikor ez esetleg
me'gsem segi'tett, akkor ott voltak az amerikai tengere'szgyalogosok, hogy
megmentse'k a dikta'tort. Nicaragua nem csak a szandinista'k alatt volt
szege'ny. Nem csak Kuba szege'ny szigetorsza'g, hanem Dominika, Haiti, Puerto
Rico, stb. is. Pedig o"k ma'ssal sem nagyon kereskedtek, csak Amerika'val.
A kereskedelem haszna'bo'l nem sokat la'ttak. Pedig volt, e's la'thattak volna.
Meg olyan is volt, hogy egy ce'g B-ban olyan u~zemet mu"ko~dtetett, amit
egyetlen fejlettebb orsza'gban sem tu"rtek volna meg. E's amikor az u~zem
emberek ezreit o~lte meg vagy tette o~ro~kre nyomore'kka', hosszas huzavona
uta'n megu'szta akkora bu"ntete'ssel e's ka'rpo'tla'ssal, amennyivel
Amerika'ban egy ka'rosultat lehetett volna kifizetni, s nem egy ege'sz va'rost.
Meg olyan is elo"fordul, hogy n. kereskedo"k leszerzo"dik egy csomo' magyar e's
lengyel termelo" szinte teljes cseresznyeterme'se't, azta'n kideru~l, hogy
arrafele' is jo' terme's volt, e's eze'rt megke'rik b-i bara'taikat, hogy ugyan
piaczavara's ci'men tiltsa'k le a teljes magyar e's lengyel cseresznyeexportot,
nehogy tu'lsa'gosan leessenek ma'r az a'rak. Vis maior ci'men egy fille'rt sem
fizetnek. A termelo"k meg ott a'llnak nyakig cseresznye'ben.
Szo'val aze'rt a fejlett vila'g sem a gra'llovagok haza'ja. A multik e's
bu~rokrata'k bizony sokmindent megengednek - e's 25 e've me'g sokkal to~bb
mindent megenged(het)tek - maguknak a fejlo"do" orsza'gokkal szemben, amit
ma'shol nem. A'ltala'ban teljes mellsze'lesse'ggel: fegyverrel, diploma'cia'val,
sege'ly- e's kereskedelmi politika'val ta'mogatta o"ket az amerikai korma'ny.
Mindehhez persze az is kell - so"t, elso"sorban az kell -, hogy olyan korma'nyok
legyenek hatalmon, olyan ta'rsadalmi rendszerek legyenek, amikkel ezt meg lehet
csina'lni. De aze'rt arro'l pl., hogy Latin-Amerika'ban kik jutottak hatalomra,
to~bbnyire leginka'bb (e'szak-)amerikaiak do~nto~ttek, e's nem az orsza'gok
(o~nhiba'jukon ki'vu~l nem-)va'laszto'polga'rai.
Etto"l me'g persze nagyja'bo'l igaz, amit i'rsz. Csak vannak bizonyos
felte'telei annak, amit a tanko~nyvek lei'rnak a szabad piac mu"ko~de'se'ro"l.
E's ezek a felte'telek a valo'sa'gban nem mindig teljesu~lnek. Jobb tanko~nyvek
tudnak market failure-ro"l, amikor az amerikai fogyaszto'kro'l van szo'. E's
szinte mind elfeledkeznek ro'la, amikor a szenega'liakro'l. (Tala'n mert nem
szenega'liak i'rta'k azokat a ko~nyveket.) Nagyon jo' keynesia'nus e'rveket
tudne'k tala'lni arra, mie'rt e'rdeke a fejlett orsza'goknak, hogy to~bb
segi'tse'get adjanak a fejlo"do"knek. Nem kell nekem kitala'lni: Myrdale'k
lei'rta'k ma'r vagy 30 e've. Nem sok hata'sa volt. Ko~nnyen lehet, hogy
Etio'pia'n, Szoma'lia'n, e's a pokol ma's bugyrain a szabad kereskedelem ma'r
nem tud segi'teni, e's csak jelento"s anyagi segi'tse'g uta'n va'lhatnak
mu"ko~do"ke'pesse'. Csak olyan ko~nnyu" rosszul segi'teni, to~bb ka'rt okozva,
mint hasznot.
Etto"l me'g persze le'nyege'ben e'n is u'gy gondolom, hogy Cser Ferinek nincs
igaza. Csak ezt nem u'gy kellene elinte'zni, hogy
> Megintcsak populista kijelentesek, bizonyitekok nelkul.
(Kedves Gyuri! O~ru~lo~k, hogy u'jra olvashatlak! Csak i'gy tova'bb!)
Nem Cser Feri tehet arro'l, hogy azt hiszi, ko~zgazdasa'gi szakke'rde'sekro"l
ka've'ha'zi szalon szinten a legmegfelelo"bb vitatkozni. Errefele' pl., mint
arra bizonya'ra emle'kszel, nem oly re'g volt egy va'laszta's, amit az egyma'st
gyilkolo' politikusok teljes egyete'rte'sben egy ko~zgazdasa'gi szakke'rde's
feletti ne'pszavaza'ssa' alaki'tottak. E's a ne'p eldo~nto~tte azt, amit ra'
kellett volna hagyni a szakemberekre (ve'letlenu~l rosszul, ugyanilyen
ve'letlenu~l do~nthetett volna jo'l is), ahelyett, hogy valo's ta'rsadalmi
alternati'va'k alapja'n politikai ne'zetek ko~zt va'laszthatott volna. De
erro"l nem a szavazo'k tehettek, hanem a politikusok.
Feri bevalotta, hogy nem e'rt a ko~zgazdasa'gtanhoz. Hogy akkor mie'rt i'r
ro'la? Mert fontosnak e'rzi. E's mert annyi hozza'neme'rto" ir teljes
le'leknyugalommal erro"l. Mie'rt pont o" ne. E'n diletta'nske'nt nem i'rok a
folyade'kkrista'lyokro'l vagy a polimerekro"l cikkeket, pedig lehet, tudok
annyit ro'luk, amennyit egyes politikusok, vagy Cser Feri a gazdasa'gro'l.
Tala'n csak mert nem szoka's. De tala'n aze'rt is, mert nem annyira fontos a
mindennapi e'letben erro"l vitatkozni, mint a gazdasa'gro'l. Az uto'bbi
ko~zvetlenebbu~l, e's fa'jdalmasabban e'rinthet. Poltikusok, korma'nyok
gyakrabban buknak meg gazdasa'gi, mint vegye'szeti bajok miatt.
Cser Ferenc i'rta:
> Optimalis esetben az ollo nem nyilik a szegenyek es gazdagok
> kozott, de a 10 eves GNP adatok azt mutattak, hogy a gazdasagi
> fejlodes nem az optimalis (erkolcsi) kivanalmak szerint halad.
Nincsenek erko~lcsi ki'va'nalmak a gazdasa'gi fejlo"de'ssel szemben. Vannak
szege'ny orsza'gok, ahol a gazdasa'gi no~vekede's hosszabb ideje rendszeresen
sokkal gyorsabb, mint a fejlett orsza'gokban. Ezeknek egy re'sze eze'rt ma'r
nem is szege'ny, egy re'sze me'g most is az. De a statikus fejlettse'gi szintet
nem ce'lszeru" o~sszekeverni a dinamikus fejlo"de'si u~temmel (deriva'lt).
Ez vonatkozik a Boltzman eloszla'sodra is: a gazdasa'g nem statikus rendszer,
a korla'tok folyamatosan va'ltoznak. Mindig lesznek relati'v ku~lo~nbse'gek.
Az azonban nem nyilva'nvalo', hogy ezeknek a relati'v ku~lo~nbse'geknek
a'llando'aknak kell lenniu~k. A jo~vedelem-ku~lo~nbse'gek pl. ma a legto~bb
fejlett orsza'gban kisebbek, mint a 20-as e'vekben voltak. Ez egy ma's
ta'rsadalom, gazdasa'g, mint az volt. Akkoriban fejlett orsza'gokban is
voltak, akik e'henhaltak. Ma sok fejlettlen orsza'gban senki sem hal e'hen.
E's ve'gke'pp nem ce'lszeru" erko~lcso~t belekeverni. Erko~lcs legfeljebb a
korrupcio'val kapcsolatban meru~lhet fel, de az is inka'bb a gazdasa'g
szervezettse'ge'to"l e's a tulajdonviszonyokto'l fu~gg. Mindenhol vannak
sikkaszto'k e's korruptak, ahol ma's pe'nze't kezeli valaki, ma's konto'ja'ra
ko~t u~zletet. A ku~lo~nbse'g csak a me'rte'kben van. Aki saja't kocka'zata'ra
kereskedik olyan rosszul, ahogy lei'rod, az to~nkremegy bele, e's eltu"nik a
piacro'l. E'pp eze'rt kell privatiza'lni az a'llam gazdasa'gi va'llalkoza'sait,
hogy legyen valaki, akinek fa'j a rossz u~zlet. Akkor (bizonyos tanula'si ido"
uta'n) e'szreveheto"en kevesebb lesz. Egy fejletlen orsza'gban is fel lehet
me'rni, hogy a felki'na'lt a'ru' mennyit e'r. Nem kell megvenni, ha nem e'r
annyit.
Szinte'n Cser Ferenc i'rta:
> Azt bizonygattad, hogy az USA nem lehet felelos az etiop nyo-
> morert, (...) hiszen joszerint nincs is
> kereskedelmi kapcsolata vele.
(Szerintem ugyan nem teljesen azt i'rta Ga'bor, mint amit Feri kiolvasott
belo"le, de ez most mindegy.) E'ppen ennyiben felelo"s az USA az etio'p
nyomore'rt. Ha kereskedne, akkor kisebb lenne a nyomor, mert a kereskedelembo"l
lenne jo~vedelem.
> Igenis, az en, a te joleted forrasa tobbek kozott az etiopok
> nyomora.
Nem. Semmike'pp sem. E'pp ellenkezo"leg. Ha egya'ltala'n sza'mi't, akkor aze'rt
is vagy szege'ny(ebb, mint lehetne'l), mert az etio'pok nyomorognak.
A ko~zgazdasa'gtan egyik nem evidens, de alapveto" fontossa'gu' te'tele, hogy a
nemzetko~zi csere'n a'ltala'ban mindke't orsza'g nyer. (Ma'r Ricardo mester
fela'lli'totta, azo'ta sem ca'folta meg senki.) Akkor is, ha ku~lo~nbo~zo"
fejlettse'gi szinten vannak, so"t, bizonyos e'rtelemben akkor csak igaza'n.
Isme'tlem, mindke't orsza'g nyer. Pl. Etio'pia'nak rendki'vu~l dra'ga lenne
legya'rtani azt a sza'mi'to'ge'pet, amit az USA'-bo'l (vagy Ko'rea'bo'l)
viszonylag olcso'n - pl. o~sszehasonli'thatatlanul kisebb ero"feszi'te'ssel,
olcso'bban megtermelt ka've'e'rt - megkaphat, i'gy sokkal jobban ja'r, ha eladja
a ka've't Amerika'ba (ahol persze az is megtermelheto", csak nagyon dra'ga'n)
e's sza'mi'to'ge'pet (vagy orvosi mu"szert, gyo'gyszert, vagy amit csak akarsz)
vesz, mintha azt otthon pro'ba'lna' gya'rtani. Jo' ese'llyel nem is lenne
ke'pes ra', de ha ke'pes lenne is ra'fizetne (ld. Robotron sza'mi'to'ge'pek,
tala'n me'g nem mindenki felejtette el az NDK tu~ndo~kle'se't). E'pp a
kereskedelem hia'nya tartja meg Etio'pia't szege'ny orsza'gnak. A nyerese'g
eloszta'sa persze ma'r sok mindento"l fu~gghet. Nyilva'n az ero"s gazdag
orsza'g haszna a'ltala'ban nagyobb, mint a szege'ny gyenge kis orsza'ge'.
De e'pp ez bizonyi'tja, hogy Amerika'nak lenne csak igaza'n e'rdeke kereskedni
a szege'ny orsza'gokkal. Sze'gyen ra', hogy nem teszi.
Persze a fenti te'tel csak akkor igaz, ha a kereskedelem szabad. Nem mindig az.
Ha nem az, akkor lehet veszteni is rajta. Meg persze vannak kocka'zatok. Ro~vid
ta'von lehet ra'fizete's is a kereskedelem. Nem szerencse's pl. tu'lsa'gosan
keve's terme'kre specializa'lo'dni: sok fejlo"do" orsza'g ra'fizetett ma'r a
monokultu'ra'ra, amikor a piacon e'pp esett terme'ke'nek a'ra. Ezzel szemben
teljesen ve'dtelen lehet egy orsza'g. A fejlett orsza'gban az a kocka'zat, hogy
megle'vo", politikai su'llyal rendelkezo" ce'gek, a'gazatok to~nkremennek a
verseny hata'sa'ra. Ezek politikai kapcsolataikat kihaszna'lva megakada'lyozza'k
a szege'ny orsza'gok tu'l sikeres exportja't. (Pl. mezo"gazdasa'g, ace'l,
textil.) I'gy a fejlett orsza'g piaca'nak va'ratlan korla'toza'sa'n keresztu~l
is ra'fa'zhat a tu'l sikeres fejletlen orsza'g. A gazdag orsza'g a belso" be'ke
e'rdeke'ben megengedheti maga'nak azt a vesztese'get, ami a szege'nyt kiu~theti.
Mert ezzel persze a gazdag is rosszul ja'r. A kereskedelem jo'volta'bo'l no" a
termele'kenyse'g, a hate'konysa'g. Ez a rugalmatlan kereslet miatt ro~vid
ta'von a munkane'lku~lise'g no~vekede'se'hez vezet a gazdag orsza'gban.
Hosszabb ta'von a gazdagodo' fejlo"do" orsza'gokba exporta'lo' ce'gek persze
felszi'vna'k a munkane'lku~lieket, de a politikusok (szinte) mindig csak a
ko~vetkezo" va'laszta'sig gondolkodnak. I'gy azta'n inka'bb megakada'lyozza'k
a kereskedelmet, e's ezzel a szege'nyek gazdagoda'sa'nak leheto"se'ge't is.
Orsza'gok sora gazdagodott meg olyan csere'ken, amiket Feri nagy megro'vo'lag
felsorol: Finnorsza'g, Olaszorsza'g, Spanyolorsza'g, Japa'n, Taivan, Ko'rea
(na melyik), Szingapur, stb. Kora'bban, mintegy e'vsza'zada meg pl. USA e's
Ne'metorsza'g (a sokkal fejlettebb Anglia'val kereskedve). Sza'mtalan pe'lda't
tudok, ami ca'folja a'lli'ta'sod, hogy
> [...] hogy a megvasarolt technologia emeli az orszag gazdasagi potencialjat,
> ez is igaz, ettol fejlodhet is. De a ket orszag relativ gazdasagi potencialja
> ettol nem valtozik a gyengebben fejlett javara.
Az emberise'g ege'sz eddigi to~rte'nelme arro'l is szo'l, hogy igen. Persze
vannak orsza'gok sze'p sza'mmal, amik nem lettek gazdagok a kereskedelembo"l,
de erro"l a'ltala'ban nem az idegenek tehetnek (Ko'rea e's Taivan gyakorlatilag
amerikai gyarmatokke'nt gazdagodtak, mi'g a Fu~lo~p-szigetek nem), hanem a
ta'rsadalom, amelynek saja'tos szerkezete megakada'lyozza, hogy a kereskedelem-
mel megszerzett jo~vedelembo"l az orsza'g gazdagodjon. Pe'lda'ul aze'rt, mert
fegyverre, vagy presztizsberuha'za'sokra pocse'kolta'k azt, vagy a politikusok
ellopta'k e's elverte'k a Riviera'n, stb. (Ilyesmi szere'ny (valo'ban az)
etio'p e's szoma'li to~rte'nelem-ismereteim szerint arrafele' is elo"fordult.)
Vagy csak aze'rt, mert a ta'rsadalom u'gy van berendezve, hogy a kereskedelem
haszna elpocse'kolo'dik. De ezek egyike sem ko~vetkezik szu~kse'gszeru"en
abbo'l, hogy egy orsza'g szege'ny, e's ezek egyike sem a fejlett orsza'gok
a'ltal a szege'nyekre oktroja'lt ke'nyszer. (Mint ahogy a hirtelen haszon
hata'sa is a ta'rsadalom, a gazdasa'g a'ltala'nos a'llapota'to'l fu~gg: annak
ideje'n Spanyolorsza'g e's Portuga'lia ugyanu'gy belerokkant a nyaka'ba szakadt
aranyhegybe, mint Venezuela vagy Ira'n az olajba. A 80-as e'vek mexiko'i
cso"dje is leginka'bb ide tartozik. Mi'g ugyanakkor Amerika'ban a kaliforniai
aranyla'z valo's fellendu~le'st hozott.)
Azok a ta'rsadalmak, amelyek elza'rko'znak a kereskedelem elo"l, magukat
i'te'lik szege'nyse'gre. Erre jo' pe'lda volt a valaha fejlett Csehszlova'kia
e's NDK ugyanu'gy, mint E'szak-Ko'rea e's Paraguay, vagy a hajdani Ki'na,
szemben a kereskedelmi nyita's o'ta gazdagodo'val.
Ko"ro~si Ga'bor
|
