>Audio illetve mp3 formaban is jo lenne.Amenn

mert mp3 az video format, mint ahogy az kozismert

Sziasztok!

En is egyike vagyok azoknak a "kukkoloknak"!
Mar kb. a 40. szamtol olvasom a HANG-ot, de eddig meg nem irtam.
Ennek oka reszben az, hogy az elektronikahoz kulonosebben nem ertek
(csak olyan gepeszmernok szinten), legalabbis erosítot, CD jatszot nem
epitek. Masreszt pedig korlatozott anyagi lehetosegeim (csalad stb.)
miatt sajna cuccom is azt hiszem midfi aljan helyezkedik el:
VIDEOTON radioerosito,
AIWA 220 deck,
PIONEER PD 7700 CD.
Az egyetlen elem amit azt kovetoen vettem, hogy tudomasomra jutott a
multikon kivuli HIFI gyartok sora a 731-es MISSION, ezzel azota is
elegedett vagyok.
A harmadik okom a "csendestars" letre pedig, hogy allandoan 3-10 szamos
lemaradasban vagyok az olvasassal, mivel itt bent a munkahelyemen nincs
idom olvasni, altalaban 4-5 szammal a taskamban jarok mindenhova es
buszon, otthon olvasom a HANG-ot.

Ami most az irasra osztokelt, hogy tavaly karacsonyra is meg akartam
lepni magam egy fulessel, de az akkor 18eFt-ba kerulo Sennheiser ami
tetszett volna (mar nem emlekszem a tipusszamra) kicsit draganak hatott
a csaladi kasszahoz kepest. Ugyan ez utobbi azota sem hizott sokat, de
mivel az akkori elmaradt ajandekot az ideivel osszevonva mar ki kell
hogy ferjen a csovon egy fulhallgato, most szeretnem a nagyerdemu
velemenyet kikerni:
Ki milyen fulest ajanlana 20eFt. korul?? (korul=tenyleg ez a max., tobb
nem jon ossze)
Mindenkeppen zart lenne jo, mert a felesegem szivesen nez TV-t, eppen
ezert kell a fules, es ha jol tudom a nyitott fulesek a kornyezet zajat
is jobban beengedeik. Persze az is szempont, hogy kenyelmes es lehetoleg
konnyu legyen, de mivel "eeerobikozni" nem akarok fulessel a fejemen az
elsodleges szempont a hangminoseg!
Tenyleg ez a fules tema kicsit kimaradt a HANG-bol, valaki okos ember
megirhatna, hogy mit is kell tudni a fulhallgatokrol kialakitasukat,
hangjukat stb. illetoleg!
Persze az elmult par evben meghallgattam nehany tipust, de egyiket sem
hosszabb tavon, csak uzletben hallgatozas cimen. Nekem eddig altalaban a
Sennheiserek (es meg talan a Beyerdinamic, ha egyaltalan igy irjak)
tetszettek hangjukat tekintve, az AKG-k kozt nem hallottam kulonosebben
jot, bar lehet, hogy ez csak az arkategoria miatt van igy. Hallottam
valakitol vmi STAX markarol is, de meg sehol nem lattam ilyen
keszuleket.

Mas.(ha mar igy belelendultem)
Itt a listan nekem ugy tunik igen nagy szamban vagytok, akik erositot
epitetek. Engem meglep, hogy eddig meg senki nem irt a Quad 405-rol,
pedig egy tipikusan kedvelt utanepitett erosito. Tudom, tudom nem
hajend, de szerintem egy igenyesen megepitett darab nagyon sok erositot
megver, plane emlitesre melto darab annak, aki nem tud 100 eFt-os
keszulekeket venni. Nekem a lista egyik tagja epitett egy ilyen
erositot, sajna a dobozat meg nem birtam osszehozni, igy nem hallottam
meg a hangjat, de sok ilyen keszuleket hallottam mar es szerintem
ar/hang szempontbol nezve ez egy jo indulo erosito. Szivesen vennem, ha
a tipussal kapcsolatos tapasztalattal rendelkezok par sort irnanak a
velemenyukrol!

Meg par szot a listarol alkotott velemenyemrol:
Kiraly. Tenyleg.
Nagyon sokmindent megtudtam a listat olvasva, koszonhetoen a tapasztalt
(es talan anyagilag jobban allo) tagoknak. Nagyon orultem, hogy a
muszaki vonulat mellett elindultak a zenevel foglalkozo cikkek is, csak
egy peldat kiragadva en soha nem halgattam nepzenet, de Agoston nepzenet
bemutato sorozatat vegigolvastam es nagyon elveztem, varom a folytatast.

Na azt hiszem az elsore talan meg sok is volt belolem.
Fulhallgato ugyben varom mielobbi segitsegeteket, leven mindjart itt a
karacsony, es remelem a fa alatt szaloncukor majszolas kozben mar a
vadiuj fulesemet jaratom be!

Udv.:
Andras

Bese Attila irta:
> Kis Zoli a #278-as szamban nagy lelkesedessel irt egy Seas es egy Focal
> hangszoro hazassagarol.
> A speakerbuilding inernetes lapjan en is megneztem. A The Last Loudspeaker
> System fantazianevu
> konstrukciot Stig Erik Tangen tervezte. Azonban most is csalodtam, bar a

Khrrmm... En a Joachim Gerhard-dal keszult interjuban levol excel
midwoofer illesztesrol beszeltem.
Volt meg sok HANG-gal ezelott szo egy Focal Tioxid tweeter, Audax gel
kozepbasszus es Focal melynyomo hazassagarol, de az mas volt (annak
kivancsi lennek az epilogusara).
Ha mar szoba kerult, tortenetesen ismerem Stig Erik Tangen-t es erdemes
elolvasni a subwoofer projektjeit. O a szendvicskeszito norveg...

Abban egyetertek hogy ebben a projektben a hangvaltoja talan nem a
legszerencsesebb. De Attila, Te magad is irtad hogy tokeletes megoldas
nincs. Miert nem hagyod akkor hogy az emberek a kompromisszumnak azt az
oldalat valasszak, amelyiket akarjak?

> preciz mernoki munkat ugyan meg kell dicsernem, de a lenyeget itt sem
> oldottak meg. Az elso rendunel magasabb passziv hangvaltas teljesseggel
> kizarja a fazis linearitas es a nulla csoportfutasi ido egyideju
> teljesiteset. Raadasul meg egy sor kiegeszito feltetelnek is meg kell
> felelnie a hangszoroknak es a hangvaltoknak.

Tudsz olyan hangvaltot mondani, ami egyidejuleg teljesiti a
fazislinearitast es a nulla csoportfutasi idot? Az elsofoku szuro nem
feltetlenul teljesiti ezeket...  Az allitasod feltetlenul igaz, de nem
nyujt alternativat :-) Lehetnel kicsit kevesbe altalanos...
Csak hogy ellenorizzem magam, megkerdem, hogy olyan elsofoku hangvaltora
gondoltal amelyik egy faziskompenzalo hangszoroelhelyezessel parosul?

Egyebkent en nem tartom elsodleges fontossagunak a _nulla_ csoportfutasi
idot. Inkabb arra koncentralnek hogy minel szukebb frekvenciatartomanyra
szoritsam a hatasat. Ha azonos fazisba kotjuk a hangszorokat, ez reszben
mar teljesul is, a kritikus resz az illesztes korul marad. Elsofoku
hangvaltonal a soros kondi miatt a tweetert ellenfazisba kellene kotni a
kozeppel, vagy faziskompenzalo konfiguraciot kell alkalmazni, es a
csoportfutasi kesesek az egesz magastartomanyt befolyasoljak. Tipikus
peldak a Dynaudio Contour hangfalak.

> csoveknek olyan elkepesztoen jo hangjuk van, hogy nehez elrontani a veluk
> keszult erositok hangjat. De ez nem azt jelnti, hogy nincs jobb ut. A PP
> erositok minden szempontbol jobbak az SE-nel, meg ha nem is illik ilyet
> kijelenteni.

Miert ne illene? Nekem nagyon tetszik az allitas. Izlesek lehetnek
kulonbozoek... Noha nem vagyok otthon a temaban, ugy tunik, hogy 
mostanaban egyre tobb olyan 300B kit jelenik meg amelyiknel megvalaszthato
hogy SE vagy PP legyen, es sokan dicserik a PP-t.
Egyebkent milyen szempontokra gondoltal pontosan amelyek szerint PP jobb
mint SE?


Hajdu Csabanak.

> Sot meg azt is pontosan tudjuk, hogy ezek a kulonbsegek mitol vannak: ez a
> jitter, merthogy az adatokkal egyutt az orajelet is at akarjuk vinni, de
> az idozites bizony el tud konyulni. Viszont ezt ki is lehet javitani, ha
> egy buffert, es tetszolgesen preciz uj orajelet hasznalunk. Vagyis semmi
> szukseg nincs kodos megfogalmazasokra es a tudomany hatarainak
> emlegetesere.

Az orajel ujrageneralasa meg mindig nem oldja meg az idozites problemejat.
Mihez igazitod az uj orajelet?
Pl egy DAC-nak akkor is van jittere, ha ujrageneralja az orajelet. Es ez
ugye "csak egy a digitalis rendszertechnika problemai kozul".

Ugy tunik, az amiben egyetertunk:
- egy adathalmaz informacioveszteseg nelkul atviheto, i.e.
- megoldhato hogy a kozvetito kozeg ne okozzon informacioveszteseget
(illetve megvalaszthato ilyen kozeg).
Ezt a napi tapasztalat igazolja.
- a problema az, hogy a hangokat (zenet) nem tudjuk megfelelo modon
kodolni binaris adat formajaban. 

Nem tudom megmagyarazni, miert hallatszik, ha Attila kicserel egy 10 cm-es
darabot a digitalis kabelben.
Felteveseim vannak, de meg nem szurodott le elegge...
Gondoltam a jitter megvaltozasara (igen, 10 cm eseten).
Meg a reflexiok torzito hatasara a kabelcsatlakozasoknal.
Meg arra, hogy az _analog_ jel (amit digitalisnak mondunk), ami a kabelben
"megy", es megvaltozik a torzitasok miatt, milyen valtozast okozhat a D/A
konvertalasnal.
Tehat ha az 11011010 oktett bemegy a kabel egyik vegen, a masik vegen
visszanyerheto kell legyen. Nem torveny hogy minden adatatviteli kozeg
eseten igy tortenjen, de ezt altalaban  meg tudjuk oldani. A jel, amit
vegul is ujranyerunk, analog formajaban valtozhat, a digitalis kod viszont
visszanyerheto belole. 
De ez tenyleg csak az egyik problema a digitalis adatatvitelben. Nem
kivanok ebbe belemenni, nagyon hosszu tema. Honapokig lehetne vitazni a
mintavetelezes, szurok, konverziok, aramkori megoldasok stb stb
problemairol.

Viszont tenyleg erdekelne, hogy Attilanak milyen magyarazata van a 10 cm
kabelcsere hallhato hatasara...

Hogy oszinte legyek, az egyetlen amit meg nem sikerult meghalljak, az az a
digitalis kabelek kozti kulonbseg (coax kabeleket hasonlitottam ossze, a
CD-transzport es DAC kozott; a DAC ujrageneralja az orajelet; egy sima
duplan arnyekolt koax zenevel "ugyanugy" szolt mint a Straight Wire Silver
Link). Nem hasonlitottam ossze a jittert a ket kabel eseten.
Persze ez nem jelenti azt, hogy masok mas rendszerrel nem halljak...
Azt sem probaltam ki hogy ket vagy harom darabbol foltozzak ossze kabelt.
Lehet hogy a reflexiok annyira torzitjak ilyenkor a jelet hogy
informaciovesztes tortenik?????

Gruiz Martonnak:
Marci, orulok hogy Te elvezed otthon az zenet. En is elvezem, de valahogy
egy _jo_ koncert utan nem ugyanaz... Hianyzik az a ter, az utorezgesek,
a dinamika, stb stb. Jo, volt nekem is olyan elmenyem hogy egy rossz
akusztikaju teremben tartott koncert utan jolesett otthon feltenni egy
lemezt. De nem ez az altalanos eset. 
Gyakran jarok ir kocsmaba elo zenet hallgatni. Volt olyan eset, hogy
otthon sokkal szebben szolt mint ott. De hat ez ertheto is ebben a
kontextusban. Ambar, egy-ket... korso jo Guiness csodakat tud
muvelni :-)
A tobbcsatornas hangvisszaadas nem rossz, foleg a tererzet lesz egesz
mas, de egyelore eleg nagy a minosegvesztes az elektronikak miatt,
es egyelore nagyon csapnivaloan veszik fel a dolgokat ugyhogy az se az
igazi. 

A multkor epp azt beszeltem egy eleg tehetos fickoval, hogy o nem adna ki
tobb szazezer DM-et egy csucs hazi szerkoert (megtehetne, tobb hektaros
tengerparti parkban levo villai, jachtjai stb vannak), inkabb meghivna
Petervarrol egy zenekart es azok azert a penzert eleg sokat jatszananak
neki. Abszolut hifi hangminosegben :-)) 
En azert megvennem a legjobb szerkot ami csak belefer :-)

Udv, Zoli

> Szamomra a jitter nagyon alcsonyrendu problema a digitalis rendszertechnika
> egyeb problemai mellett. Egyebkent az elobbi kabeles utalasomat kiegeszitve
> megkerdezem ugye nem gondolod, hogy mondjuk 10 cm-nyi kabelatkotes
> olyan merteku jittert okozna ami  hallhato jelenseget produkal. Akkor
> viszont miert hallhato megis jelentos kulonbseg??

Eppen okozhat, rossz illesztes, bizonytalan komparalas, stb. miatt, lehet
a kabel barmilyen rovid. Az sem erdektelen, hogy mekkora idohibat lehet
mar meghallani, kivancsi vagyok, hogy van-e erre meres. De amig ez a
lehetoseg nincs kizarva, folosleges a parajelensegek iranyaba indulni.

> Bese Attilatol kerdezem: Szerinted egy atmeneti tarolo utan, egy uj orajellel
 
> kiolvasva, milyen regi informaciot hoz magaval a digitalis jel?

Csatlakozom az elottem kerdezohoz!

Bese Attila irta:
>Nagyon furcsallom, hogy meg mindig a rugalmassagtannal foglakoztok.
>A #275 hix-ben roviden leirtam mirol van szo. 
Csak varj, majd oda is eljutok. 8-)
Mint lathattatok sokaig nem ertem ra valaszolni, nagyon le vagyok
maradva.
Igy inkabb most folytatom az el nem kuldott reszekkel, es utana
valaszolok az ujabb kerdesekre.

> Felado :  [Hungary] irta:
>A "statikus terheles" helyett inkabb kvazistatikust mondanek.
>Tegnap errol nem irtam. Az idealis rugalmas testeknel a deformacio hatasara  b
e
>lso feszultsegek keletkeznek es azonnal beall az egyensuly. Utana idoben
>nem valtozik semmi. A valosagban persze mas is lehet a helyzet.
>Elkepzelheto, hogy egy gyors deformacio hatasara hirtelen nagy feszultsegek
>keletkeznek, majd ezek bizonyos ido alatt csokkennek, mig vegul beall az
>idotol fuggetlen egyensuly. Ilyen esetben peldaul megtortenhet, hogy nagyobb
>frekvenciara (gyorsabb deformacio) az anyag ugy viselkedik mintha
>kemenyebb lenne.
A tartosfolyasrol szolo eloadasunk bevezetojekent meselte a prof, hogy a
Szalin szobor felallitasakor asszem Recskre vagtak a muvezetot amiatt,
mert az egyenetlen feluletek miatt a szobor billegeset azzal elozte meg,
hogy olmot kalapaltatott a nem felfekvo sarkok ala. Aztan az idovel,
honapok utan megis billegni kezdett, es ezt ugye nyilvan szabotazsbol
tette. Hifisztikai vonatkozasa is van a temanak. A csavarral
megszoritott
kabelvegeket nem szabad beonozni, a szabvany is tiltja. Pont ezert.
Akarmennyire is szoritjuk meg a csavart, idovel meglazul az on
tartosfolyasa miatt. En is utaltam erre a jelensegre az egyidoban
megjelent levelemben: "A fa, forgacslap, MDF, nyilvan nem idealis. Ha
megterhelsz egy fapolcot, nagyon hosszu ido alatt maradando
alakvaltozast szenved."

>Ennek az egyensuly "beallasnak" van egy karakterisztikus
>ideje, ha ez sokkal kissebb mint a rezges karakterisztikus ideje, akkor
>kvazistatikusnak tekintheto, magyarul olyan mintha idealis lenne, tehat
>ott nincs frekvenciafugges.
Es akkor is figyelmen kivul hagyhato, ha ez a karakterisztikus ido
sokkal nagyobb a frekvencianal, mint a tartosfolyas eseteben. A szokasos
anyagoknal ez is jellemzo eset, a fat nagyon sokaig, orakig, napokig,
honapokig kell terhelni egy iranyban, mig tartos, nem rugalmas
alakvaltozast szenved. Milliomod Hertzek meg nemigen jatszanak szerepet
a hifiben. 8-))))

>Ezek is mind egyedileg fuggnek az adott anyagtol,
>de gyanitom, hogy a hangdobozoknal idealis kozelitesben szamolhatunk.
>Annal is inkabb, mert ha kelloen merev a doboz, akkor az amplitudo biztosan
>kicsi lesz.
Igen. Ezert sem ertem a modulusok hangfrekis tartomanyban valo
frekifuggeset, nem csak az ertelmezesi problemak miatt. Maga a
rugalmassagi modulusz erteke nagyon fontos, ettol fugg, hogy milyen
sajatfrekin rezeg a doboz. [kopogtass meg egy feforgacslemezt es egy
MDF-et] Es a suruseg hasonlokeppen, mert ezektol fugg az onrezgesi
freki. Az, hogy milyen hangtartomanyban szinez a doboz. Es a
"csillapitas" is, bar errol meg nem definialtuk, hogy pontosan mit is
ertunk alatta.

Majd' minden gyarto meg is magyarazza muszakilag, hogy miert az o"
termeke a legjobb. Es ezek a magyarazataik nemritkan ellentmondanak a
mas gyartok magyarazatainak. Ezert aztan a tapasztaltabb hifistak messze
figyelmen kivul hagyjak a gyartok magyarazkodasait, meghallgatjak a
cuccost, es kizarolag az alapjan dontenek. Erdekes modon ezt egyes
valoban high-end gyartok tamogatjak. Mint ahogy a Rolls Royce is csak
azt irja a speckoban a
motorteljesitmenyrol, hogy "enough" 8-) peldaul a Linn is csak annyit,
hogy fordulatszam=45. Illetve annyit sem ir, mert egy arva sort sem
mellekel a meregdraga lemezjatszojahoz. [ugyis a kereskedo kotelessege
az osszeszereles es a beallitas. A vasarlo dolga csak az, hogy elvezze a
hangjat.

Es a zeneszereto vasarlo is jol tudja, hogy Stradivarinak, Amatinak,
Guarnerinek halvany goze sem volt a rugalmassagi moduluszok
frekifuggeserol [hogy a dobozokhoz visszaterjunk], megis olyan remekeket
keszitettek, amelyeket a mai modern technika nem tud meg megkozeliteni
sem.

De a konstruktornek valami alapjan konstrualnia kell, es ehhez
todomanyos elvekre van szuksege. Ez a modszer - eredmenyek millioi
tanusitjak - hogy megbizhato es jol alkalmazhato. Nagyon is erdekelnek
engem is.

> Felado :  [Hungary] irta:
>Mivel a hangdoboz epitoanyagaira vonatkozo szakmai vita teljesen
>rossz iranyba ment, egyreszt mert olyan elmeleti fejtegetesekbe torkollott
>ami felehetoen nem ilyen ujsagba valo, masreszt nem a targyrol szol.
Nem a targyrol szolna? Hat Te nem hifiugyben vizslattad ezeket az
anyagokat? Imho nagyon is targyszeru. Reszletezem, hogy miert.

>A hullamimpedanciara valo illesztest mar vagy 20 evvel elott
>megprobaltak, sot gyartottak is 8 ohmos hangszoro kabelt. De nem illuzorikus
>a dolog ha a doboz komplex es  enyhen szolva hullamzo impedanciajara nezunk?
>Gyartottak-e valaha linearis fazismenetu es nulla csoportfutasi ideju
>hangvaltot?

Ez sokunkban azonnal felmerult. Pista is erosen kihangsulyozta, hogy
"merve is jo" idealis hangladara ervenyes a fejtegetese. Sot, ha ki is
kuszoboljuk az illesztetlenseg miatti reflexiot, a hangszorok akkor is
visszapofaznak az erositoknek, valszeg sokkal nagyobb zavart okozva,
mint az illesztetlensebol fakado reflexio. De a piacterre es a jo
hangszorokabelhez sokfele uton el lehet jutni, ugy latszik ezen is.
Valaki irta, hogy hiaba a litze szerkezet, a skin hatas ellen nem ved,
az mindig a sodrat kulsejet preferalja. Neki irom, hogy a vastag
litzeknel az elemi szalakat paszmakba sodorjak, aztan a paszmakat
egymassal is osszesodorjak, az igy keletkezett ereket egymassal is, jo
par "generacion" keresztul. Ugyhogy a jel "kenytelen" a vezeto
belsejeben is futni, mivel az elemi erek is hol a komplett vezeto
felszinehez kozel, hol a belsejeben futnak a sodrasi technologia miatt.

>>rezgo test
>> eseten a tehetetlensegi erok, az alakvaltozasi munka, de meg a
>> legellenallas szamitasa is imho sokkal nagyobb hibat eredmenyez a
>> meresben, mint amit az
>> anyag adott [hangdobozoknal igen kicsi] deformacioknal fellepo
>> nonlinearitasa jelent.
>Mint emlitettem a szerkezeti anyagok dinamikai tulajdonsagaival a muszaki
>akusztika foglalkozik.
Karthagot meg el kell pusztitanunk. 8-)

>Megprobalom a leheto legegyszerubben osszefoglalni
>mirol van szo, hogy ne untassuk foloslegesen az olvasokat.
Ez szamomra, es a reflexiokbol lathatoan masok szamara is erdekes. Imho
sokkal erdekesebb, mint, hogy "milyen cuccot vegyek huszezer forintbol".

>Az idealis rugalmassag eseteben a feszultseg es adeformacio egyidejuleg
>valtozik es a pillanatertekek osszefuggesei egy egyenessel irhatoak le.
>A valosagos anyagok a belso surlodas hatasra a deformacio kesve koveti
>a feszultseg valtozasat es a pillanatertekek osszefuggeset egy ellipszis
>alaku hiszterezisgorbe irja le. Az, hogy a feszultseg es a deformacio
>hanyadosa nem valos, hanem komplex szamot eredmenyez annak a fizikai tenynek
>a matemetikai kifejezese, hogy a az anyagnak a rugalmassagan kivul belso
>surlodasa is van. A komplex rugalmassagi modulus a frekvenciatartomanyban
>irja le az anyag dinamikai tulajdonsagait.

A hiszterezis teljesen nyilvanvalo. Egy osszenyomott rugo sem 100%-os
hatasfoku energiatarolo. Az ellipszis altal bezart teruletnek felel meg
az az alakvaltozasi munka, amire a fentebb >> vel jelolt bekezdesben is
utaltam korabbi levelemben. De szamomra a rugalmassagi modulus az egy
anyagallando (frekitol fuggetlen), es az itt meg definialatlan belso
surlodas egy masik anyagallando. Mivel Te igy irod, valoszinunek tartom,
hogy az
elasztokinetikaban [amihez nem ertek, meg nem foglalkoztam vele] ezt a
kettot szamomra ismeretlen modon egyesitik, es igy definialjak a
"komplex rugalmassagi modulust". Ha nincs kedved a levelezeshez,
ajanlhatsz egy ezzel foglalkozo forrasmunkat, mert a reszletekre is
kivancsi vagyok. Amennyit irtal, annak alapjan csak hinni lehet, nem
eleg a megerteshez. De jobb lenne, ha itt a listan mennel egy kicsit
melyebbre bele. Tudom,
kepleteket irni a netre nem leanyalom, plane tenzorkepleteket nem, de
legalabb szoban jo lenne, ha kicsit jobban reszletezned.

>A meresi modszer roviden: razo asztalhoz rogzitenek egy mintat es gyorsulas
>erzekelovel detektaljak a teljes hagfrekvencias savban a gerjesztesre adott
>valaszt a fr. fuggvenyeben.

Ez a legkezenfekvobb modszer, en is ilyesmire gondoltam, amikor a fennt
>>vel jelolt bekezdesben a meres nehezsegeire utaltam. Figyelembe vettetek-e a 
tehetetlensegi eroket? A fellepo rezonanciakat, a fazisviszonyokat?
Milyen alaku a minta? Hol razzak? Hol van a gyorsulaserzekelo, es hogyan
lesz a mert gyorsulasbol komplex rugalmassagi allando? Es hogyan lesz
belso csillapitas? Mert legelso leveledben nem csak a rugalmassagi
modulusz, hanem a csillapitas ertekeire is kivancsi voltal
fahelyettesito anyagokra [a frekvencia fuggvenyeben].

Es legfokeppen: mennyire frekifuggo a fahelyettesito anyagok
rugalmassagi modulusza? Mondjuk legalabb szazalekosan. Persze ezt az
erteket is csak ugy lehet ertelmezni, ha elozoleg pontosabban latjuk,
hogy az elasztokinetikaban mi is a komplex rugalmassagi modulusz. Udv,
Peter.

Tudja valaki, hogy magyarorszagon hol (ki) csinal DVD jatszo tuningolast
(vagyis a jatszo atalakitasat nem 2-es kodu lemezek lejatszasara)?
Itt most asztali DVD jatszorol van szo.

Valaszokat ha lehet maganba.

Bocs az offtopicert!

Kalman Tamas )