Odette!

egy icipici keresem lenne feled (miven en is inkabb csak atfutom, mint 
tuzetesen atolvasom az otthonkat (mint andras, talan ismered :-))
rettenetesen megkonnyitened a dolgom, ha egy ures sort(csak egy sima 
enter...) betennel idezetek utani valaszod - UTAN, igy a kovetkezo tema 
idezete jobban elkulonulne.
Megprobalnad egyszer?
(elore is koszi...)

Andras:
ezzel az eltolodassal mi is szembesultunk: harom ismeros-jobarat 
hazasparnak nem jott ossze a golya, nagyon akartak, * tettek is rola :-)), 
de csak nem akart arra ropkodni. Kislany akatak nagyon a fiu melle. Nekunk 
persze harom gyerekunk szuletett azota, (persze hogy lanyok mind ...) hogy 
ok is nekialltak, es eppen emiatt veszitettuk el egyikuket: egyszeruen nem 
tudtak megemeszteni. Vagy irigykedtek, vagy nem akartak magukat 
sajnaltatni, ez mar nem derul ki , sajnos.  Pedig egy hullamhosszon 
voltunk, nagyon jol kijottunk egymassal, de ez az egy dolog olyan melyen 
volt bennuk, hogy egyszeruen nem tudunk kozeledni egymashoz.
Egy masikuknal osszejott a lombik, egy eves azota a lurko!

En azert bizom, hogy az atlag meg nem tolodott el ennyire. Talan csak a 
sikertelen esetekrol tobbet hallunk, hiszen a sikeres dolgogat nem szoktak 
ennyire nagy dobra verni...

hello, d

Szerbusztok,

uzenet regi Otthon-os ismeroseimnek (az ismeretlenektol elnezest kerek), bar
igyekeztem magan emailben mindenkit elerni, sok helyrol visszapattant a
levelem. 
Szoval: uj email cimem van: .

Preiszner Hanna

Tibor! 
Nagyon tetszett a spenotevesrol szolo torteneted. /Amint latjatok, ekezetek nel
kul irok, elnezest azoktol, akik nem tudtak 
elolvasni bemutatkozo levelemet. Ha gondoljatok, megismetlem/ Igazán frappansan
 oldottad meg a szituacot. Megvallom 
oszinten, en nem mertem volna a tempera szinehez hasonlitani, nehogy megkostolj
a a gyerek, de szerencsere jol sult el a 
dolog /nem konnyu ekezetek nelkul irni/.

Zita levelere reagalva, nekem is feltunt, hogy manapsag "nem divat" gyereket va
llalni. Nagyon kivancsi lennek a 
velemenyetekre. A munkahelyemen az atlageletkor 30-35 ev, de nem sok nonek /meg
 annak sem, aki ferjnel van!/ van 
gyereke. En ezt eleg furcsanak es ijesztonek talalom.

Niko otletet, a szerepjatekot kitunonek tartom, en is csatlakozni fogok hozza. 

Sziasztok:

Gabo

Mindenkinek irok, de konkret levelekre reagalok.
Ha REPLY-al valaszolok, akkor minden reszhez, ahova megjegyzest szeretnek tenni
 hozzairok, és ugy jelenik meg?

Evanak: kerdezed, mit tanitok? Nos a NAT-tal nem sok kapcsolatom van, mivel mag
yart, mint idegen nyelvet tanitok 
felnotteknek. Bar mint anyat, mar most elrettent ez a teljesitmenyorientalt vil
ag, ahol lassan mar a bolcsodebe is felvetelizni 
kell. Egyetertek mindenkivel, aki "visszatartja" a gyereket egy evvel, mert val
oban nagyon nehez a tananyag, no meg nem 
marad le semmirol.

Denesnek: igazad van, jobb és persze nehezebb egyszer elmondani. Teny viszont, 
hogy evekbe telik, mire az ember 
megtanulja a modjat. Nekem meg nem sikerult.

Monikanak: Kerlek ne nevess ki /es a tobbiek se!/, de nekem nagy segitseg volt 
ez a Page Down-os megjegyzesed /nem 
azert mert nem erdekelt a torteneted!/. Eddig ugyanis az egerrel kinlodtam lefe
le.
Helyesen tetted, bar osztonos volt a pofon, hiszen Te magad is megijedtel. Ez s
zerintem kapcsolatfuggo /marmint a szulok 
es a babysitter kozott/. Ez az anyuka nem ugy fogta fel a dolgot, hogy felhabor
ito es nincs jogod hozza. O tudta, hogy 
szereted a gyerekeit es jot akarsz nekik. De ha nem ilyen a csalad, akkor sajno
s rengeteg problema adodhat. Volt 
ismerosom, aki 1 evre indult, de 3 honap utan hazajott. 

Odettenek: Valoban nagyok a mai gyerekek. Erre csak  a sajat peldamat emlitenem
. Lara lanyom karácsonykor lesz 2,5 eves 
és 15 kg, 1 meter magas, 25-os cipot hord. En egyebkent 47 kg vagyok, nem konny
u felmaszni vele a buszra. Na persze 
amugy mar nem kell cipelni!
Jo otlet az OTTHON találkozo!

Sziasztok:

Gabo

Sziasztok!
> osi modszerrel irom a
>leveleket. Kikeresem a listarol az elozoeket, elolvasom, es kimegyek
>belole, bemegyek az e-mail-be, es irok.
Lehet, hogy most nagy-nagy hulyeseget irok, akkor bocs. Nem tudod kijeloles
utan CTRL C-vel menteni, majd CTRL V-vel az e-mailbe kimasolni amire
valaszolsz? (Anna, Denes, Andras segitsetek, ha rosszat irtam!)
> addig birjatok ki. Legyszi.
A magam reszerol nem zavar, ha nem irunk neveket, ugyis az a lenyeg, ami a
nevek _utan_ szokott jonni. :-)
> Bele is egyezett,
>aztan mikor eljott az ido, kepes volt 20 percig zokogni azon, hogy milyen
>szornyu sorsa van.
Tenyleg mennyi hasonlosag lehet a gyerekek kozott.:-) Nalunk Mariann
szokott panaszkodni a pakolasnal, hogy "de az nehez"! (Az altalanos valasz:
Es szetpakolni nem?)
>Csinaltam mar olyat is, mikor nagyobbak voltak, /8-11/ hogy minden
>fiokjukat, jatekjukat kiboritottam a szoba kozepere, es Hamupipoket
>jatszottak. /Nem viccbol, mert bogott mindketto./ Termeszetesen ez is ugy
>zajlott le, hogy napokig konyorogtem, hogy ne golyalabakon kelljen bemenni
>a szobajukba. Na, ennek volt hatasa, kb 3 napig. A Balazs pedig nagy
>dugdosos. Nala nincs kupi, csak ha idonkent nagyobb takaritast csinalok,
>meglepo dolgokat talalok. 1 db irattartoban a kovetkezo dolgokat talaltam:
>1 db koszos zokni, peneszes almacsutka, mogyorohej, fuzetek, golyok,
>csokipapir, abba hegyezte a ceruzajat, stb. Viszont a szobajaba be
>lehetett menni. Na, melyik a jobb? /A legrosszabb persze ennek az
>otvozete.:(/
Ezt csak azert ideztem be, mert nagyon tetszett. Mar csak azert is, mert
Mariann ma nem ment iskolaba, elegge lerobbant nathailag, es az elobb
voltam a gyerekszobaban. A kovetkezok tortentek:
- Miert szortad szet a gyongyoket?
-En nem szortam szet, ok akartak szetgurulni...
(Most elvben pakolja oket ossze.)
Kulonben azt hiszem kb. fel evvel ezelott (lehet, hogy regebben) mar mi is
szoba hoztuk a listan ezt a temat. Mert mi is nehezen birkozunk vele.
Nalunk en X idonkent megunom, es rendet csinalok naluk. Jo par honapja ez
ugy tortent, hogy naivan a lanyokkal akartam csinalni. Kosarankent
kiboritottam a jatekokat, es egyutt valogattunk, pakoltunk. A kovetkezo
akcional mondtam Juditnak, hogy lattatok a multkor hogy is csinaltuk,
csinaljatok egyutt. Ekkor az _osszes_ jatekot kiboritottak a szobaba, es
ket nap alatt sem pakoltak el. Mar Andras reszerol is iszonyatos balhek
voltak (hetvegen volt az egesz), persze vegul en hetfon, amig iskolaban
voltak rendet csinaltam....
>az
>oviban el voltak ajulva tole, milyen okos.
Na, kerem, en is ettol felek! Judit is ebben a cipoben jar. A bolcsitol
kezdve mindenhol elismertek eddig, hogy o okos, ertelmes. (Volt is belole
gubanc, amikor idekerultunk.) Azt hiszem, szerencse, hogy ettol nem alakult
ki nala egy bizonyitasi akarat. Viszont ha nem ismetel otthon, akkor
biztos, hogy rengeteget kene potolnia. Ha ismetel, esetleg a fejehez kapja,
hogy persze, hogy neki megy... Vagy  ami meg rosszabb, megszokja, hogy
tanulas nelkul is tud. Nem?
>Szurkoljatok, hogy sikeruljon a felvetelije!
Megdumaltuk!
(De igy aztan ertesitest kerunk!)
>sehogy :-)) Meg leginkabb az valt be, hogy egyedul nekifogok, aztan erzik,

>hogy nekik is csinalni kell valamit, es odajonnek, es egyutt csinaljuk.
Rendes gyerekeid vannak! En jartam ugy, hogy mire hazajottek rendet raktam,
es egy hang nelkul tudomasul vettek. (Igaz, ilyen csak egyetlen egyszer
volt.)
>Egyszer kellene csak elmondani, de ugy, olyan nyelven, amin a gyerek is 
>megertni. Ez a vilag legnehezebb dolga, de egyben a legszebb is!
Haaat, lehet, hogy akkor en valamit nagyon nem jol csinalok. Mert
elmagyarazom az akarmit, szepen megbeszeljuk. Bunbano konnycseppek jonnek,
es egy keves ideig minden jo. Aztan kezdodik minden elolrol...

>most kedvem tamadt hozzaszolni a gyerekneveleshez.
Jol tetted.
>Sajatom nincs, szoval masen gyakroltam. :-)
Szerintem az hatvanyozottan nehezebb dolog. Persze, ezt csak most latom
igazan, amikor mar sajat van...
>En csak 7 honapot toltottem a 3 kisfiuval, akiket nevelgettem
Ha sikeres volt mindket reszrol a munka, akkor miert csak ennyi ideig?
Jellemzo, hogy ilyen gyakran cserelodnek a nevelok? 
>A fajdalomtol csillagokat lattam
>es megdobbentem, de meg vegig sem gondoltam es mar lekevertem neki egy jo
>nagy pofont. 
En nem tudom, hogy idegen gyereknel mit csinaltam volna. Nalunk is nagyon
ritkan elofordult, hogy hiszti kozben utottek  a lanyok. En nem emeltem
rajuk kezet. De ezek valahogy mas szituk voltak, mert en ereztem, hogy
tehetetlensegbol akarnak utni, ugy, mint  esetenkent mi is. Juditnal egy
ilyen esetre emlekszem, es a teljes igazsag az, hogy Andris egy fenekre
utessel kozbelepett, o nem turte, hogy ram kezet emeljen a gyerek.
Mariannal is elofordult ilyen, nem utottem vissza. Volt, hogy fenyegetett
az utessel, es sikerult ugy lerendezni, hogy uthetsz, de akkor en is.
Persze, ez sem jo megoldas, es en ezt ereztem is. Csak nem tudtam jobbat.
De nem sajat gyereknel szerintem _nekem_ sokkal kisebb lenne a toleranciam.
Azert is nehez ilyen utolagos velemenyt leirni, mert masok a korulmenyek.
Azoknak a gyerekeknek nyilvan a pofon egy annyira uj, ismeretlen valami
volt, hogy meglepte oket. Itthon, nem tudom, hogy van-e olyan gyerek, aki
soha eleteben nem kapott legalabb a pelusara egyet.
>  
>Eleg regen jelentkeztem mar
Ordogod van, hogy irtal, akartam erdeklodni mar .
> alig varjuk, hogy HAHO-ek eljojjenek
>latogatoba.
:-))) (Meg nem kaptunk sutit.)
>otthoni allapotok (a butorok meg mindig nincsenek felallitva, a
>parketta szegelylecet meg meg sem vettem, a fagyasztonak meg nincs
kiepitve
>az aramellatasa stb. A konyha kesz ugyan, de a szekrenyen meg nincsenek
>fogantyuk, igy foggal-korommel kell kinyitni az ajtokat es fiokokat.)
Na, ez most biztatas, hogy mikben kene segiteni amikor ott leszunk, vagy
felkeszites, hogy mire szamitsunk? :-)
Udv, Odette

Kedves Niko!

> > DE  a Petra is ezt csinalta ennyi idosen, es
> >megsem lett semmi baj, mert a gyerekek csak akkor jonnek be a konyhaba, ha
> >en is ott vagyok,

> Azert en foltennem a racsot! Attol, hogy Petranal nem volt rossz vege, meg
> nem biztositek semmire. 

Azt hiszem, a fiuk inkabb kiserletezo kedvuek, mint a lanyok. A
gondolatmeneted, hogy Petranal jo volt igy is, akkor jo lesz Davidnal
is, akkor lenne igaz, ha Petra lenne a fiu es David a lany. (De az
ovatossag akkor sem artana.) 

Kedves Odette!

> En ugy vettem eszre,
> hogy Magyarorszagon meg igen csak ciki, ha egy ferfi mosogat! Es meg a
> fiatalok koreben is.

Remelem nem veszi Joska rosszneven, ha elarulom, hogy neki nem szokott
leesni az aranygyuru az ujjarol, ha elmosogat. (Igaz, hogy nem is visel
gyurut :-)))) Vicc nelkul, elo szokott idonkent fordulni, es meg sose
volt ebbol problema. Altalaban is mindig megosztottuk a munkakat. (Es a
gyerekeket kezdettol fogva o furosztotte pici korukban, ez az o
privilegiuma volt, nem is engedte volna at masnak. (Nekem se :-)))) 


Kedves Robi! 

Orulok, hogy hallok Rolatok. Azt hittem, meg is van mar a baba, olyan
regen hallgatsz.

> >En is feltem, amikor a lanyom 6 es fel evesen es igencsak iskolaeretten
> >olyan 16 kg korul volt, hogy nem engedik iskolaba, mert derengett valami
> >18 kg-os hatar, de addigra ugy latszik eltoroltek. (Most 16 eves)
> 
> De ugye nem 6 es fel kilo ?  :-))


:-))))))))))
Ez aranyos volt. 

Udv mindenkinek
Anna

>
>
> >1. Ti hogyan veszitek ra a csemetet reggel, hogy felkeljen, feloltozzon
> >stb?

Minket a 2 eves fiunk kelt.

> >2. Hogyan lehet ravenni a rendrakasra lefekves elott! (Meg ugy
> >egyaltalan?)

Nalunk az eddig bevalt, ha nem rakodott ossze, vagy nem segitett, akkor egy ido
re a
Lego felkerult a szekreny tetejere.

>  En ugy vettem eszre,
> hogy Magyarorszagon meg igen csak ciki, ha egy ferfi mosogat!

Szerintem nem ciki, csak nem elterjedt. Az en ferjem nagyritkan el szokott
mosogatni, de nem szereti. Es ez a problema inkabb.

> Ti hogy latjatok ezt? Nem akarok orvosi forumot nyitni :-), de dobbenetes,
> hogy az otthoni ismeretsegi korunkben legalabb 30-40% a hosszu (tobb evig
> tarto, vagy talan vegleges) sikertelen probalkozas.

Nekunk, szerencsere, kapasbol sikerult, pedig elotte tablettaval vedekeztunk, e
s
alitolag az is oka lehet a sikertelensegnek. A masik ok amiert en feltem, hogy 
nem
fog osszejonni az, hogy szuleim 15 evet vartak ram, s raadasul anyukamat elotte
 mar
mutottek nogyogyaszatilag. Amikor en megfogantam engemet is daganatnak
neztek...Ebbol kiindulva en mindenkinek azt mondom, hogy nem szabad feladni a
remenyt, en vagyok az elo pelda.De az igaz, hogy ma sok a sikertelen probalkoza
s,
es nem csak az elso gyerekre kell sokat varni, hanem van akinek a masodik jon
nehezen ossze, annak ellenere, hogy az elsovel nem volt gond.

A buntetesrol.
En a legrosszabb buntetesnek a verest tartom, es az tenyleg a szulo kudarca. A
ferjem neha racsap a Martinra, de ezert en nagyon pipa tudok lenni es megprobal
om
leszoktatni rola. Talan sikerul. Engem kiskoromban nem vertek, inkabb csak
megszidtak, de az hatasos volt, legalabbis en igy emlekszem. Lehet, hogy
mintagyerek voltam...? A Martinnal az a buntetes, hogy leultetjuk magunk melle,
megfogjuk a kezet, es nem csinalhat semmit.Ez eddig bevalt, es mindig megigeri,
hogy nem rosszalkodik tovabb.

A szeretetrol.
Martin a 2 evevel annyira tud szeretni, es szerintem azert van ez igy, mert tol
unk
is ezt latja. Nem csak ot szeretjuk nagyon, hanem ketten egymast is, es ezt nyi
ltan
ki is mutatjuk elotte olelgetesek, puszik formajaban, es o is igy viszonozza, e
s ez
a vilag legcsodalatossabb erzese.

Sziasztok!

Andras,

>Jo lenne tudni, hogy milyen problemarol van szo (termeszetesen nem kotelezo
>megirni). Ha maga a gyermeknemzes sikertelen, akkor a tapasztalataink
>(sajat, baratok, ismerosok) alapjan ugy tunik, sajnos az "atlag" mar a
>problemas fele tolodott el. 

Nem titok, bar nem konnyu irni rola, de talan hasznos. Nekem is feltunt,
hogy egyre tobb az "atlag" problemas par, bar az is lehet, hogy regen is
igy volt, csak kevesbbe volt beszedtema. Az en kozvetlen barati koromben is
van jonehany kuszkodo par, de csaladon belul eddig mindenki sikeres (3+
gyerek), rajtunk kivul. Mi azok koze tartozunk, akik siman teherbeesnek,
latszolag egeszseges es problemamentes a terhesseg, de a masodik harmadban
valamiert megszakad (beindul a szules, es nem tudjak megallitani). Harom
babat vesztettunk igy el, 17, 12 es 19-ik hetben. Altalaban azt mondom, ha
kerdeznek, hogy nincsenek gyerekeink, de Markkal ugy tartjuk szamon, hogy
van harom gyerekunk. Szamunkra van nevuk, voltak szokasaik, kotodnek
hozzajuk emlekek, megha nagyon rovig ideig voltak is velunk. Az orvosok
semmifele rendellenesseget nem tudtak megallapitani, fogalmuk sincs (igy
nekunk sem), hogy miert tortenik mindez, ezert orvosolni sem lehet.

Hat ennyi.

Monika

Honapok ota nem sikerul, de azert meg probalkozom....

Udv,
Mariann

Sziasztok!
Hat orommel olvasom, hogy nem egyedi problemaval allok szemben :))))
Nalunk minden reggel egy igazi katasztrófa. Ami pici korukban nagy elony
volt (mar kb. feleves koruktol kezdve reggel 8-ig aludtak) az most nagy
hatrany. 3/4 7-kor van ebreszto (en addigra felig-meddig osszeszedem
magam), kb. 7-ig ott allok az emeletes agy mellett es simogatok,
puszilgatok, csiklandozok, konyorgok ..... - es semmi. Akkor jon a
takarolehuzas, hangfelemeles es egyeb drasztikusabb eszkozok. Ha
nagynehezen lekaszalodnak az agyrol, sokszor rogton osszevesznek, hogy
ki menjen eloszor a furdoszobaba. Es en ott allok tehetetlenul, mert ha
kimegyek, akkor visszafekszenek. (Ezert kell nekem feloraval elobb
felkelnem :(((( Pedig en is utalok koran kelni!) A kozos reggelihez
pedig ragaszkodom, azt a huzavona alatt Laci kesziti a konyhaban. 1/2 8
korul egyutt indulunk az iskolaba, mert en is arra megyek dolgozni, es
amilyen galadok, akkor meg ok kezdenek surgetni, hogy miert nem vagyok
meg keszen, mikor ok mar feloltoztek es indulnanak. Szoval neha rendesen
ki tudnak akasztani. 
Rendrakas temaban sajnos szinten nincs sok otletem. Nevelesi szempontbol
biztos nagy nulla, de mikor mar nem birom a "terdig jarunk a legoban es
papirfecniben" tajkepet, akkor nekifogok es konyortelenul selejtezek.
(Ok meg "kukaznak" utana es egy csomo minden visszakerul) 
Talan, ha sikerulne nagyobb lakasba koltoznunk, es tobb tarolo hely
lenne, konnyebb lenne rendet tartani. Vagy ez csak illuzio??? Lehet,
hogy akkor nagyob felulet allna rendelkezesre a
rendetlenseg-gyartashoz?? :))

Eva, azt irod:
<Miutan belepett a NAT, azt talaltam ki, hogy atiratnam 6 oszt. gimibe,
<ugy, hogy jovore ujra kezdene a 7.-et, csak mas iskolaban
Tavaly, mikor otodikes volt Nori, ugyanezt gondoltam szeptember -
oktoberben, aztan valahogy belerazodtunk.  Most nem nagyon gondolkozunk
gimnaziumon, egyreszt, mert o hallani sem akar rola, hogy masik iskolaba
menjen, masreszt - bar ez mindig a konkret iskolatol fugg - nem nagyon
van a kornyekunkon jo hatosztalyos gimi. Annak meg nem latom sok
ertelmet, hogy napi 1-2 orat keresztulutazzon Bp-en. Talan o is kesonero
tipus, remenykedem abban, hogy 2 ev mulva lesznek meg jo hagyomanyos 4
osztalyos gimnaziumok. 
Julival szivesen megprobalnam a 8 osztalyos gimit, mert nagyon okos,
konnyen megy neki a tanulas, de o sem hajlando. Akarata ellenere meg nem
akarom, mert volt mar egy rossz tapasztalatunk vele. Megprobalom par
sorban leirni, talan nem untatlak benneteket, es hatha masok is okulnak
belole. 
Nagycsoportos koraban beirattuk szolfezs kiselokepzobe, mert jo hallasa
volt. Jart is szepen, kotelessegszeruen, de sosem merte mondani, hogy
nem szereti (szerintem inkabb a tanarnot nem szerette, aki tudasban
szuper volt, de valahogy ezekkel a picikkel kicsit "kemeny" volt).
Egyszer aztan (a szulok is benn ulhettek a terem hatso soraiban)
kihivtak felelni es megallt a terem kozepen es latszott rajta, hogy azt
sem tudja hol van, nem reagalt semmire, mintha mindjart el akart volna
ajulni. Kivittem, mentunk hazafele es furcsa dolgokat kerdezett, pl.
hogy hova megyunk (mindig ugyanazokon az utcakon mentunk haza), meg hogy
hol lakunk, szova mintha teljes emlekezetkiesese lett volna kb. fel
oraig. Rohantunk az orvoshoz, beutaltak a Heim Pal korhaz
idegosztalyara, ezer vizsgalat .... Aztan a vegen elarultak, hogy
epilepsziara gyanakodtak. Teljesen magam alatt voltam.(Meg raadasul egy
het mulva indultunk Olaszorszagba sielni) Jartunk aztan kontrollra, hal'
Istennek semmi ilyen jellegu dolog nem derult ki. Meg egyszer elofordult
egy 5 perces hasonlo tunet (elsos koraban), erdekes modon megint csak
"szereplessel" kapcsolatosan: lefekves elott bementem hozza, ott ult az
agyan es revetegen tekintett a semmibe es alig tudtam "visszahozni".
Aztan nagy nehezen kibokte, hogy megnyerte az iskolai enekversenyt es
neki kell tovabbmenni a keruleti versenyre. Persze masnap bementem az
iskolaba es megbeszeltem, hogy menjen valaki mas - es ezzel megoldodott
a problema. Ugy latszik, a visszafolytott izgalom ilyen tuneteket
produkalt nala. Es hogy visszaterjek a kiindulo temara - ezert nem
akarom akarata ellenere gimnaziumba adni. 

Odette, kerdezted:
<Es hogy turted az allando kerdeseket, hogy "ti mikor szanjatok ra
<magatokat?"
Csak azert nem kellett turnom, mert meg nem volt ferjem  :-)))

Monika, szivesen olvastam a beszamolodat. Ugyan meg jo par ev van addig,
de en is szivesen kikuldenem lanyaimat (most 9 es11) nyelvet gyakorolni.
Tenyleg meglepo, hogy Ny-Europaban mennyire "nem nevelik" a gyerekeket,
talan mar a szuleiket is igy "nemneveltek", azert turik, ill azert
termeszetes nekik a bokanrugas. 
Egy kedves tortenetem nekem is van ezzel kapcsolatosan:
Az egyik baratnom 16 eves lanya Nemetorszagban volt a nyaron, egy
csaladnal lakott, ahol hasonlo koru gyermekek voltak. A leany egyebkent
nagyon okos, talan koranal erettebb is, mindenben onallo,
megingathatatlan velemenye van, stb. Mikor hazajott, szinte felhaborodva
meselte, hogy "mama, ezek a nemet gyerekek milyen pimaszul beszelnek a
szuleikkel!"

No befejezem, mert a vegen meg miattam kitalaljak a sorlimitet.
Mentsegemre szolgaljon, hogy hetvegen csondben maradok, az otthoni
gephez ritkan tudok hozzajutni.
Jo hetveget mindenkinek
Sziasztok
Zita