A Metro ujsag azt irja, hogy magyar kutatok vizsgalata szerint a mikro-
hullamok az agytorzs hullamait kesleltetik. Ez karositja a hallast.
Pl. 20 perces mobiltelefonalas eseten a hatas mar kimutathato.

Nem ertem, szerintem az ujsagiro sem ertette, csak irt valamit.

Tud-e valaki valami konkretumot a kiserletrol?

Czettele Gyozo

Sebestyen Balazs nagyon szep egyoldalu feluletet konstrualt. Sajnos 
ez nem a Mobius-szalag, hanem egy Klein-kancso egy plusz lyukkal. Ez
a felulet is egyoldalu, de topologiailag nem ekvivalens (szakszoval 
nem homotop) a Mobius-szalaggal.

Karakterekkel meg sem kiserlem lerajzolni a Klein-kancsot. Kb ugy keszul,
hogy egy egik vegen zart tomlo masik, csoszeru veget bedugjuk a tomlo
oldalan (itt keletkezik az a bizonyos "onatmetszes", amirol Balazs is
irt a Mobius-szalaggal kapcsolatban - ezt az onatmetszest nem kell 
figyelembe venni), majd a cso veget _belulrol_ hozzaforrasztjuk a tomlo
oldalan nyitott lyukhoz. Ez a standard Klein-kancso, egy zart, egyoldalu
felulet. Ha ennek oldalan vagunk egy ujabb kis kor alaku lyukat, akkor egy
peremes egyoldalu feluletet kapunk. Balazs alakzata ebbol ugy kaphato meg, 
hogy az ujabb lyukat a falon addig csusztatjuk, amig magaba nem foglalja az
onatmetszesnel megjeleno konturt. Mivel ez a kis kor ki van vagva a 
feluletbol, a megfelelo helyre csusztatas utan mar nem lesz onatmetszes. 
Ezutan mar csak a csoszaj forrasztasat kell finoman kicsusztatni az elobbi
lyukon, kicsit egyengetni a feluleteket, es megkapjuk a Balazs altal leirt
alakzatot. 

Azt, hogy ez nem gyurhato at a Mobius-szalagba, nagyon nehez lenne 
"szemleletesen" bebizonyitani. A topologiaban mindenfele algebrai 
objektumokat, karakterisztikus szamokat, homotopia-csoportokat stb 
rendelnek a feluletekhez. Ha ezek valamelyike ket felulet eseten nem
esik egybe, akkor a feluletek nem gyurhatok at egymasba (folytonos
deformaciokkal, vagas es ragasztas nelkul). Bizonyitva vagyon ugyanis,
hogy a mondott deformaciok megorzik az emlitett algebrai invariansokat.

Eme invariansok segitsegevel lehetett osztalyozni az osszes feluletet
(persze elobb pontosan definialni kellett, mit is ertunk feluleten: ez
sem volt piskota...). Vegtelen sok fajtat kaptak. A ketoldalu zart 
feluletek sorozata: gomb, torusz, azaz egyszemelyes uszogumi, ketlyuku
torusz, ... n-szemelyes uszogumi stb. Az egyoldalu zart feluleteket ugy
kapjuk, hogy a fentiek valamelyiken egy kor alaku lyukat beragasztunk a
Mobius-szalag kiegyengetett, ezert onatmetszo valtozataval. Balazs kesobb
emlitett "sokcsoves" alakzatai ezek koze tartoznak. A (veges) nyilt 
feluletek a zartakbol lyukak vagdosasaval keletkeznek.

A Mobius-szalag nem helyezheto el a haromdimenzios terben ugy, hogy a
hatara egyszeru kor, es a felulet nem metszi onmagat. A legegyszerubb
onatmetszo abrazolas egy negyzet alapu gula, a negyzet atloi fole emelt
haromszoglapokkal. Ebbol az alakzatbol bizonyos lapokat elhagyva, egyes
metszesvonalakat pedig lenyegtelen onatmetszesnek (es nem az alakzat
elenek) tekintve belathato (pl a csucsok megbetuzesevel es a halozat
megrajzolasaval), hogy ez valoban a Mobius-szalag. Az elobbi konstrukcioban
ilyeneket ragasztgatnak a lyukakra.

Mindez karakteres kepernyon nagyon nehezen viheto at... Ezert mindenkinek 
ajanlom Boltyanszkij-Jefremovics: Szemleletes topologia cimu nagyszeru
konyvet, amely magyarul legalabb ot kiadasban jelent meg a Tankonyvkiadonal. 
Alig szazegynehany oldal, de nagyon elvezetesen vezet be a topologia erdekes
kerdeseibe, es meglepoen melyre hatol, egeszen modern es mely (megoldott es
megoldatlan) problemakat is erint. Es rengeteg gyonyoru, onmagat magyarazo
abra illusztralja. Eleg egy pillantast vetni a Klein-kancsora vagy a 
kiforditott Mobius-szalagra gulajara - minden nyilvanvalo lesz, es nem kell 
a fenti fureszporszeru leirasom alapjan elkepzelni a dolgokat... Olvassatok 
el!

Meg nehany erdekesseg. Bebizonyitottak, hogy ha az emlitett ketdimenzios
alakzatokat, azaz a feluleteket (szaknyelven: ketdimenzios differencialhato
sokasagokat) nem harom, hanem negydimenzios (euklideszi) terbe agyazva
kepzeljuk el, akkor nem lep fel semmifele onatmetszes. Ez ahhoz hasonlithato,
mint amikor egy harom dimenzioban tekergo, onmagara csomot koto, de onmagat
nem metszo vonal ketdimenzios arnyekat vizsgaljuk: az arnyekon lesz onat-
metszes, de ez nem az alakzat tulajdonsaga, hanem a vetites kovetkezmenye.

A ketdimenzios sokasagok fenti osztalyozasa lassan szaz eves. A harom-
dimenziosoke meg ma sem ismeretes - bizonyos igeretes reszeredmenyekert
osztjak mostanaban a matematikai Nobel-dijat helyettesito Fields-ermet.
(Egy haromdimenzios sima sokasagot kapunk pl, ha a kozonseges terbol 
kihagyjuk egy ket vegen osszeragasztott, csomot alkoto madzag pontjait. 
Ezert az ilyen alakzatos osztalyozasa "csomoelmelet" cimen kersendo a 
modern matematika tankonyveiben. Az utobbi evekben - minden hozzaerto
hatalmas meglepetesere - a kvantumterelmelet eszkozeinek alkalmazasaval 
ertek el attorest ezen a teruleten. Ket eve errol tartottunk nyari iskolat,
az attoresben aktivan szerepet jatszo magyar matematikusok reszvetelevel.
(A mult heten jelent meg az iskola jegyzete.) Jovore folytatjuk!

Negy es magasabb dimenzioban pedig bizonyitva vagyon, hogy az osztalyozas
problemaja elmeletileg megoldhatatlan... Ezek utan kesz csoda, hogy legalabb
a ketdimenzios feluletek eseteben segithet valamit a szemleletunk. Minden 
mas esetben mar csak az (igen vad) algebra segithet, es annak hatalma is 
korlatozott...

De azert a konyvet mindenkeppen olvassatok el! Dobbenetesen szep tetelekkel
lehet benne talalkozni!

udv
dgy
> =======================================================

To:ro:k Pe'ter irta:

> Haliho!
> Most olvasom Rakoczi Ferenc: Eletterunk a legkor c. konyvet. Ebben a
> kontinensek vandorlasat emlitve a kovetkezot irja:
>
>> "E folyamatra vonatkozoan szamos hipotezis letezik. Ezek kozul a
>> Wegener-fele elmelet a legismertebb, de az ujabb hipotezisek kozul a 
>> Fold tagulasi elmelete is magyarazat lehet."
>
> Eddig en abban a hitben voltam, hogy a Wegener-elmelet a kontinensek
> vandorlasanak elfogadott magyarazata, amit a geologiai kutatasi eredmenyek
> is maradektalanul alatamasztanak. Lemaradtam valamirol? Tudja valaki, mi is
> ez a tagulasi elmelet, illetve az emlitett egyeb 'ujabb hipotezisek'?

Nem maradtal le semmirol. A "tagulasi elmelet" nem uj, hanem egy mar reg
meghaladott hipotezis. Egyetlen erdekessege, hogy Egyed Laszlo magyar 
geofizikus professzor dolgozta ki a otvenes-hatvanas evekben. Akkoriban 
erdekesnek es ujszerunek, a modern fizika eredmenyeire tamaszkodonak
tunt (en altalanos iskolas koromban olvastam rola, es nagyon izgalmasnak
talaltam...), bar soha sem fogadtak el szelesebb korben. A most megjelent 
meteorologia konyv valoszinuleg azert emliti, mert a mai geofizikus es 
meteorologus tudosok jelentos resze Egyed professzor tanitvanya volt, es 
nosztalgiaval emlekeznek ra, no meg egy kicsit csiszolgatjak emlekmuvet.

Az elmelet szerint a gravitacios allando az idok folyaman monoton csokken.
(Ezt meg Dirac vetette fel a harmincas evekben, es csak a hetvenes evek
urszondas meresei cafoltak meg a megfelelo pontossaggal.) Ezert a Fold
melyen egyre csokken a nyomas, hiszen csokken a ra nehezedo suly.

A masik alaphipotezis szerint a Fold osszetetele nagyjabol homogen, mindenutt
szilikatos, csak a foldmag kozeleben a nagy nyomas miatt az atomok kulso
elektronheja beroppan, minden anyag femes tulajdonsagu lesz (elektromosan
vezeto lesz, innen ered a Fold magneses tere), es persze surubb a szokasos
allapotnal.

Kombinaljuk ossze a ket hipotezist: a nyomas csokkenesevel a hatarretegben 
az atomok visszanyerik kulso elektronhejukat, a hatarreteg fokozatosan 
lefele vonul. A "felszabadult" atomok terfogata ugrasszeruen megno. hiszen
uj elektronhej epult fel rajuk. Ezert egy gombretegnyi anyag surusege 
hirtelen
lecsokken, terfogata megno. Ez a hatas felfele terjed: vegso soron az egesz
Fold terfogata no. Innen a tagulasi elmelet neve.

Ez a tagulas felrepeszti a foldkerget. A repedesek az oceani hatsagok. Itt
felbukkan a magma, es megszilardul, a szomszedos folddarabok pedig tavolodnak
 
egymastol. Igy magyarazhato a tagulasi elmelet alapjan a Wegener-fele 
kontinensvandorlas, pl Afrika es Del-Amerika partjainak osszeillo volta.

Ez az elmelet az otvenes evekben meg elfogadhato konkurrense volt mas 
elmeleteknek, hiszen mindegyik egyforman spekulativ volt, es csak keves
tenyanyag allt rendelkezesre. Azota viszont gyokeresen megvaltozott a 
helyzet. A gravitacios allando nem csokken - ezt az urszondak kimertek. 
A Fold belseje nem szilikatos, hanem kemiailag is kulonbozik a felso
retegektol: a hadani folyekony Foldben suruseg szerinti retegezodes ment
vegbe, a belso resz azert femes, mert foleg femekbol all. 

A hatvanas-hetvenes evek expedicioi pedig reszletesen feltartak a lemez-
tektonika apro bizonyitekait, es osszeallt a lenyugozo osszkep. Ez a kep
osszehasonlithatatlanul gazdagabb a tagulasi elmelet egyiranyu folyamatainal.
Abban csak tagulas, a kontinensek szetcsuszasa lephet fel. A lemeztektonika
(amely most mar maga sem nevezheto "Wegwner-elmeletnek", annal lenyegesen
komplexebb elmelet) pedig feltarta es megmagyarazta a szubdukcios zonak
letet es torvenyszerusegeit: az oceani kereg alabukasa es pusztulasa a 
tagulasi elmelet alapjan egyszeruen ertelmezhetetlen lenne. Hasonlo a helyzet
a litoszfera-lemezek oldaliranyu mozgasaival (pl a Szt Andras toresvonal):
ez sem magyarazhato a puszta tagulas alapjan. A Fold kergenek (es a Fold 
belsejenek) dinamikaja sokkal valtozatosabb, sokretubb, izgalmasabb, mintsem
egy ilyen linearis, redukcionista elmelet meg tudna ragadni. Azokrol az
ujabb eredmenyekrol nem is szolva, melyek szerint pl az Atlanti-ocean 
jelenleg tagulo medenceje az utobbi felmilliard evben legalabb otszor nyilt
ki, maj zarodott be ujra, egy szuperkontinensse forrasztva, majd ujra
szetvalasztva (csak kicsit mas eloszlasban) a foldreszeket. Mindekozben a
Fold atmeroje es terfogata nem valtozott szamottevoen. A paleomagnesseg
vizsgalata lehetove tette, hogy a kozetlemezek mozgasat reszletesen kovessek
a gomb alaku Fold felszinen, meghatarozva a pillanatnyi forgastengelyeket
es szogsebessegeket. Ezek a geometriai adatok pedig csak akkor illeszkednek
ossze konzekvensen, ha vegig (az utobbi 1-2 milliard evben legalabbis) 
allando sugaru gombon jatszunk a gombharomszogekkel. Olyan geologiai folya-
matoknak pedig nem talaltak nyomat, amilyeneket az okozna, ha egy adott
sugaru gombon kialakult kontinenslemeznek "ki kellene simulnia", hogy ra-
illeszkedjen egy nagyobb sugaru gombre.

Szaz szonak is egy a vege: a "tagulasi elmelet" nem elo geofizikai elmelet,
es nem vetelytarsa a sokszorosan igazolt lemeztektonikanak. Felbukkanasanak
kizarolagos oka a tudomanyos es emberi nosztalgia.

udv
dgy

Sziasztok!

Egy kerdesem volna:
  Nemreg talalkoztam egy leirassal, ami szamomra nagyon kulonosnek tunik: egy
 
o"si kinai cseszerol szol. Ha ures, akkor teljesen feher, es nem latszik 
semmilyen 
minta az edenyen. Ha vizet (vagy teat?) toltenek bele, akkor kek szinu halak 
rajzolodnak ki feher alapon.
  Mi ennek a magyarazata? Valami fenytoressel kapcsolatos cselre 
gyanakszom. (Teljesen laikus vagyok a fizikaban...)

ui: legyszi maganba irjatok, mert nem vagyok a tudomanyra feliratkozva!

--
Koszonettel: Loren

                                

T. Sanyi!

> >>De szo sincs arrol, hogy B ne vehetne eszre a
> mozgasallapotanak megvaltozasat. >>
> ++Persze, hogy nincs szo a valosagban, de itt epp ezt
> hagyjuk ki a modellbol.
> >>A fenyjelek minden inerciarendszerben fenysebesseguek, es
> a ter tobb iranybol jovo fenyjeleinek egyideju megvaltozasa
> csak lokalis okokkal magyarazhato. Vagyis, ha akarja, akkor
> B eszreveheti, hogy megvaltozott a mozgasallapota, meg ha
> nincsenek is gyorsulas erzekeloi. >>
> ++Ha mar a gyorsulast (ami a vilagegyetemhez kepest
> tortenik) kihagyjuk a modellbol, akkor felejtsuk el a ter
> tobb iranyabol jovo fenyjeleket is.

Nem hagyhatod figyelmen kivul a fenyjelek terjedeset, hiszen az egesz
elmeletet emiatt kellett megalkotni. Minden spec.rel.-ben hasznalatos
kovetkeztetes visszavezetheto a ket posztulatumra, amelybol az elso - az
abszulut mozgas eszlelhetetlensege - megegyezik Galilei relativitas-elvevel.
Ha csak ezt tartanank fontosnak, akkor nem lenne szukseg a spec.rel.-re,
megfelelne Newton euklideszi geometriaja. De a masodik posztulatum miatt -
amely szerint a vakuumbeli fenysebesseg minden rendszerbol nezve allando -
nem lenne korrekt dolog figyelmen kivul hagyni a feny terjedeset, amikor a
mozgasokat a spec.rel. szerint vizsgaljuk. A gyorsulasok tulajdonsagai
nincsenek axiomatikusan rogzitve, azok kovetkezmenykent adodnak, eppen ugy,
mint az ido-dilatacio, a tavolsag-kontrakcio, es masok. Ezert nem is lehet a
gyorsulast peldaul az ido-dilatacio okakent megnevezni, hiszen minden
furcsasag a posztulatumokra vezetheto vissza.

Termeszetesen, mint David Gyula is irta, a gyorsulasok is targyalhatok a
spec.rel.-ben, sot - magamat javitando - ennek annyira nagy a jelentosege,
hogy a gyorsulasnak a spec.rel.-ben valo ertelmezese adott lehetoseget az
alt.rel. letrehozasara, bevezetesere. Ugyanis az alt.rel. elmelete arra az
allitasra epul, hogy a a tehetetlen tomegek GYORSULASA es a sulyos tomegek
gravitacioja ekvivalens. Azert nagybetus a gyorsulas, mivel ez a
spec.rel.-ben ertelmezett gyorsulas. A gyorsulas kozbeni ido-dilatacio a
spec.rel.-ben is szamolhato, de nincs ra szukseg ezzel farasztani magunkat,
ha mint gyakori esetben ennel egyszerubben is kiszamolhatjuk a negydimenzios
eletvonal hosszat. Persze szukseg van erre a szamitasra, ha azt a sulyos
tomeg hatasaval valo osszehasonlitas erdekeben tesszuk, mivel a gravitalo
tomeg szilard felulete a feluleten nyugvo testeket eppen ugy gyorsitja, mint
mas erok a tehetetlen tomeget.

> ++En pont forditva szemleltetnem. Az egyenletesen mozgo
> rendszereknek egymashoz kepest szimmetrikusan idodeficitjuk
> keletkezik, es ezt _csak az tudja realizalni_ ,amelyik a
> _vilaghoz_ kepest gyorsul. (Ezt hagyjuk ki eppen a
> modellbol) Ha eredmenyunk igy is helyes, akkor a
> pillanatszeru iranyvaltas olyan hatarertek, ami a teljes
> deficitet realizalja. Ebben az egy pillanatban kell, hogy
> eldoljon a kerdes, (az egyidejuseg problemajat most hirtelen
> nem latom at) mert elotte es utana teljesen szimmetrikus a
> dolog.

Ha igy szemleled a dolgot, akkor az egy egeszen mas sajat elmelet, amelynek
semmi koze sem a spec.rel.-hez, sem az alt.rel.-hez. Az ikerparadoxonban az
idokulonbseg a negydimenzios terbeli tortvonalak hosszusaganak kulonbsegebol
jon. Eppen ugy, mint ahogy a sikgeometriaban a negyzet keruletet az
oldalhosszusagbol kapjuk. Termeszetesen egyik esetben sem mindegy, hogy a
tortvonalak torese milyen. A kockanal peldaul megkoveteljuk, hogy a sarkok
derekszoguek legyenek. A negydimenzios terben a sebessegvaltoztatas merteke
hatarozza meg a toresszoget. De a toresszog onmagaban nem hataroz meg
semmilyen hosszusagot (a szognek nincs hosszusaga), meg ha nelkulozhetetlen
is a fogalom ertelmezese a tortvonal szamara. A spec.rel.-ben szamithato
gyorsulas kozvetlenul nem okozoja az ido-dilatacionak, csak annyiban,
amennyiben meghajlitja a testek eletvonalat.

A spec.rel. ezen tulajdonsagai az alt.rel.-re is vonatkoznak, mivel ez
utobbi a spec.rel.-re epul, az elvi alapokhoz hozzaveve a sulyos, es
tehetetlen tomeg ekvivalenciajat. Mivel a tehetelen tomegek hatasainak,
vagyis a gyorsulasoknak a targyalasa is belefer a spec.rel.-be, ezert csak a
sulyos tomegek hatasaiban jelentkeznek a kulonbsegek a ket elmeletben.
Azonban az ikerparadoxon problemajat ez teljesen hidegen hagyja.


> >>Ha az 1Mhz jelbol 9MHz jel lesz, abbol vagy az kovetkezik,
> hogy mi valtoztattunk sebesseget, de ebben a pillanatban, vagy
> az, hogy a sugarforras valtoztatott sebesseget, de sokkal
> korabban. >>
> ++Ha a vilag csak A-bol es B-bol all, akkor mindegy. Ha meg
> nem csak beloluk, akkor van gyorsulas is. Szoval nekem nem
> magatol ertetodik, hogy a gyorsulas nelkul is helyes az
> eredmeny.
Nos, ha a fenysebessegu jeleket figyelmen kivul hagyod, akkor a spec.rel.-t
is figyelmen kivul hagyod. Ekkor az euklideszi geometria lep ervenybe,
amelyben valoban teljesen szimetrikus a szituacio, es nincs is semmifele
ido-dilatacio, hiszen Newton rendszereben az ido abszolut.

Udv: Takacs Feri

T. Balazs !

Nem konnyu vegig gondolni ezt a Moebius-szalag kiforgatast, viszont jo kis
ujjtornaztatasra ad lehetoseget. Nem tudom eleget gyakorlatoztam-e az
ujjaimmal, de ugy tunik, mintha gond lenne a szalag, es a korlemez
ekvivalenciajaval.

Vegyunk egy jo nagy szalagot, amelynek kozepvonalan egy artista
vegigmotorozik egy sinbe rogzitheto motorral. A korozes kozben csavarodik
is, de mindig egy iranyba. Tehat a szalag nem szimetrikus, van jobbos, es
balos szalag is.

A korlemez viszont szimetrikusnak tunik, a gumicso korbe lobalhato a lemez
korul.

Kivancsi lennek, hogy ha megis atfordithato a szalag korlemezze, akkor hova
kerul a kozepvonala a korlemezen?

Nem tudom nem egyszerubb-e az az alakzat, amelynek csak egy felulete, es
annak egy oldala van, de nincs hatarolo vonala, vagyis zart felulet? Ez
persze tenyleg onmetszo. Egy nyujthato cso oldalan lyukat vagunk,
atpreseljuk a cso visszahajlitott veget ugy, hogy a bedugott veg a masik
vegen kibujjon, es ha elegendo hosszusagot mar athuztunk, akkor az athuzott
veget kiforditjuk, es visszapenderitve a ket veget osszeragasztjuk.

Nem tudom hogy hivjak, mint ahogyan azt sem, hogy milyen szempontok szerint
lehet osztalyozni ezeket. Peldaul mennyit ront a Moebius-szalag
osztalyozasan, ha osszeragasztas elott csomot kotunk ra. Ekkor nyilvan a
kiforditas is nehezebb, ha nem lehetetlen, mig az oldal-el arany marad
egy-egy. Vagy lehet benne tobb csavarulat is. A csoves konstrukciokat is
nyilvan bonyolitja egy-egy plusz csomo.

Udv: Takacs Feri

Szevasztok!
En a gravitaciorol szeretnek par dolgot irni, mivel az mar lassan feledesbe
merul.
A gravitaciorol "most" azt allitjak, hogy ot gravitacios hullam, azaz
graviton kozvetiti.
Ha ezt elfogadjuk, akkor joggal akarjuk megtudni, hogy mekkora energiaval
rendelkezik. Ennek erdekeben, hogy ezt meghatarozzuk, felallitottam egy
kepletet, ami a hidrogenatomnal az elso energiaszinten a kovetkezo erteket
adta:
E= 1,920884274.10^-57.
Ez azt jelenti, hogy amikor a graviton az elso energiaszintre erkezik, akkor
ekkora energiaval rendelkezik. Ebbol viszont arra lehet kovetkeztetni, hogy
a graviton energiaja allandoan valtozik. Ezzel lehet megmagyarazni a
vonzoero csokkeneset a tavolsag novekedesevel.

Errol mi a velemenyetek ?
Udv : Igor !

Sziasztok !

Husitokent van egy roppant gyakorlatias otletem, melyet akar 
talalmannya is lehetne fejleszteni.
Kulonleges hajtomuvel ellatott hajo. Ilyen meg nem volt !
A hajo nem mozog, es megis halad !

Itt mondok koszonetet az ihletert Vass Zoltannak - 
a Warp Drive felveteseert,
es  - ket kolleganak, a 
hutogep tema felvetoinek. 

A lenyegre terve:
Szukseg van egy szep, hosszikas, lapos teteju jegtombre mely 
a tenger vizeben vesztegel. ( hideg helyeken ez ingyen terem)

Kell meg egy strapabiro hutolada is, melybe hosszu, kiallo femrudakat 
ragasztunk, es a rudakat a jegtomb elejen belogatjuk 
a vizbe. 
Elol, magunk elott fagyasztjuk a vizet, s ezzel folyamatosan
noveljuk a jegtomb elulso reszet.
Igy kis lepesek taktikajaval haladhatunk elore a jegen.

A hutogep hocsereloje tavol, a jeghajo farara van helyezve,
leolvasztonak, hogy ne valjon extrem hosszuva a dereglye.
( Elvegre nem jeggatat akarunk letesiteni, hanem 
 progressziven, celiranyosan elore haladni.)

Elol idonkent ki kell emelni a rudas-hutot a furdobol,
es elorebb rakni, hogy a hatekonysagot noveljuk.
( A visszamaradt lyukakat persze illik betomkodni,
 a tusarku cipoben elore araszolo, tipego utasok miatt ) 

A hajo kikotese roppant egyszeru :
csak oda kell fagyasztani a parthoz.

Nehany reszletkerdesben meg bizonytalan vagyok:

Lehet, hogy a hocserelot inkabb teazo es melegedo 
letesitesehez kellene hasznalni, es a leolvasztas 
helyett inkabb csakanyozni, tordelni, kaparaszni a 
hatso fertajt ?
( A hazi hutogepekhez mellekelt  muanyag 
 celszerszam kivalo lehet erre a celra is)

Nem tudom igazabol, hogy mennyire lenne versenykepes
ez a jarmu.
Pl. ha tul intenziv az elulso jegkepzodes, 
az vajon nem okoz-e jarulekosan ellentetes toloerot ?

Egy dologra viszont nagyon ugyelni kell !
Szarazdokkba soha ne vigyuk az ilyen jarganyt, 
mert konnyen elofordulhat bizony, hogy par nap multan 
mar csak a hult helye't talaljuk !

Jo ez az otlet ? 
( A nagy meleg miatt ezt onalloan nem tudom megitelni.
 Kanikulaban letompulok, mint egy agyonhasznalt jegcsakany)

Udv : zoli  :)))