Sziasztok!
Birtokomban van egy hi-fi torony. Konyveben azt irja 30 W sinus. Eredetileg
kaptam hozza ket hangfalat, 80 wattosakat. A kezikonyvben kulon felhivtak a
figyelmet arra hogy, figyelmesen kezeljuk a hang erot, mert megserulhetnek a
hangszorok.
Ennek ellenere en elegge hangosan hallgattam, es vegul bekovetkezett a
hangfalak serulese. Az egyik hangfalban elhallgatott a basszus hangszoro.
A leirasom szerint, szeretnem megtudni toletek, hany wattos lehet a
vegerosito zenei hangja. Milyen eros hangfalakat ajanlatok, hogy ne feljek a
tonkremenestol.
Valaszokat elore is koszonom
Joska

Sziasztok !

> Felado :  [Hungary]
> 
> PC dobozolas: az enyem dobozolt. Levegonek aramolnia kell,
> kulonben tulmelegszik. Ahol a levego be- es kimegy, ott
> sajnos a zaj is. Vagyis a legcsatornakat hangszigetelo
> anyaggal kell belelni. A hotechnikaja az adott proc+diszk
> (ho)teljesitmenyetol fugg, konkret adatokat 1x megirtam a GURUban,
> kozerdeklodes eseten elokeresem.

Legyszives keresd elo, nagyon is erdekel.

Mas:
A bithiba kerdes lekerult a napirendrol mint a masolt cd
hangromlasanak okozoja, en meg mindig a sajat lovamon lovagolok
mert az en tapasztalataim nem ezt igazoljak. Lehet hogy csak az
en eszkozeim tokeletlenek, de az nekem eppen eleg baj. Meg
akarom csinalni azt a tesztet amit mar tobben elvegeztek ti.
hogy az asztali cd jatszo jelet hangkartya segitsegevel wav
file-a alakitjak es osszehasonlitjak a pc cd olvasojabol
grabbelt wav-al. Nekem sblive value hangkartyam van , a
kozeljovoben nem is lesz jobb A tesztet sblive kartyaval is
elvegeztek pozitiv eredmennyel. Ezzel kapcsolatban kerdeztem -
de nem kaptam valaszt - hogy hogyan sikerulhetett ez amikor a
kartya minden bemeno jelet - digitalisat es analogot - 48 khz,
digitalissa alakit. Azaz egy 44.1 - 48 khz es egy 48 - 44.1 khz
konverzio van a folyamatban. A bithuseg szamomra
valoszinutlenebbnek tunik mint a korabban emlegetett ket DAT
egyuttfutasa. A kiserlet amiatt nem egyszeru mert az asztali
lejatszo spdif jelet TTL szintre kell hozni nemi elektronika
segitsegevel. Tehat ismet kerdezem attol aki a GYAKORLATBAN
jobban ert a kerdeshez, van a dolognak realitasa ?

Udv, Judo

Bedini es tarsai

Agyam racionalisan megmagyarazhato dolgokra vagyik, es nagyon orulnek hogy a
korabban ismertetett a Meridian -nal gyari
korulmenyek kozott kivitelezett megoldasok (beolvasasi hibak es a jitter
radikalis csokkentese a szamitastechnikabol atvett elemekkel) lenyeges
hangzasjavulashoz vezetne. De ez szamomra nem tunik kulonosebben
valoszinunek, hiszen a Meridian keszulekei eltuntek a sullyesztoben, anelkul
hogy maradando nyomot hagytak volna maguk utan. Jitter killerrel nagyon
sokan probalkoznak, sokan eredmenyesnek tartjak az ilyen tuningot meglevo
keszulekeiken, nehanyan pedig nem. Ennek eredmenyessegerol nincs kozvetlen
tapasztalatom, eddig legfeljebb olyan keszuleket hallgattam, amiben mar
gyarilag torekedtek a jitter csokkentesere.
A Bedini fele demagnetizalot viszont egy alkalommal volt szerencsem
kiprobalni. Egy Audimeca (Pierre Lurne) CD jatszon, a pontos tipusara mar
nem emlekszem. A kezeles utan egyertelmuen, jol felismerhetoen megvaltozott
a CD hangja, tobb lett a ter, konnyedebb, lenduletesebb lett az eloadas,
simabb a zene.
Nekem tetszett (az eredetihez kepest).
A jelensegre viszont szereny tudasommal semmilyen elfogadhato magyarazatot
nem tudok adni. A CD beolvasas ugyanis egyaltalan nem magneses elven
mukodik, sot a CD lemezt sem sok magnesezheto anyagot tartalmaz. A legtobb
CD jatszo jobban magnesezheto, mint a lemez, megis a lemezt kell
"demagnetizalni".  hangtarsunk a multkori szamban
utalt ugyan egy olyan teoriara, amely szerint az eljaras a festekben es a CD
anyagaban levo levö "rendezetlen remanens magnesesseget szünteti meg,
pontosabban a kiolvasas szempontjabol kedvezöve alakitja". De szamomra ez
csak egy legbol kapott (legjobb esetben is nem igazolt) magyarazatnak tunik.
Kiserletezo kedvuek kiprobalhatjak, hogy a lemez hatoldara  Budalakkos zold
festekkel felirt "Hajra Fradi" szol-e jobban, vagy piros vizfestekkel a
"Hajra Honved".
A fenti hangzasjavulas a bedinizett lemezen viszont jol hallhato. Es ez a
lenyeg, a magyarazatok masodlagosak.
Mivel ezt egyetlen alkalommal es csak egy keszuleken hallottam, felhivtam
Takacs Jenot, hogy az o modifikalt Philips CD304 -esen probalta-e mar, es
hallott -e o is ilyen a kulonbseget. A valasz pozitiv volt. Megemlitette
hogy jo minosegu CD -n a hatas erosebben jelentkezett, mint a gyengebb
minosegun. Valamint hogy a hatas igen rovid ideig tart. Azt sajnos o sem
ellenorizte, hogy mennyi ez az ido. Vajon elegendo -e egy magnesezes egy
lemez lejatszasahoz ? Vagy csak becsapjuk magunkat, es a hatas rovidebb ido
alatt jelentosen csokken. Van errol valakinek mar tapasztalata ? Vegul is az
ilyen ellenorzes nem tunik tul bonyolultnak.
A Furutech -et meg nem hallottam, de egyszer meg ki szeretnem probalni. A
Bedinivel viszont szerintem kockazat nelkul lehet javitani a hangon,
legalabbis ha "varazslatos" hatasa eleg hosszu ideig tart egy lemez
lejatszasahoz: nem kell modositani a keszulekedet. Ha nem tetszik, a
tovabbiakban nem hasznalod. Kar, hogy digitalis muholdvevore az eljaras nem
alkalmazhato.

Udv: Feri

Hallo hallo ! 
Adott idoben adott helyen be fogom mutatni az erdoszombattelki CD-t.
Lesz masrol is szo, de akit erdekel a CD hangzasa,  belehallgathat.
A FONO budai zenehaz terjeszti, tehat a Sztregova utcaban hamarost
meg is vasarolhato.  Udvozlettel, Agoston

Hallo hallo !

Peter utobbi levelebol:
>>A 70-es evekben hivtak fel a figyelmemet tobb angol csapatra, akik
>>nem voltak sokkal gyengebbek a Beatlesnel es valahogy megis
>>elkallodtak.
>Kik voltak ezek?
Sajnos már nem tudom. Rég volt. Azota egesz mas dolgokat hallgatok.
>>>konnyen deli szomszedaink sorsaban kell osztoznunk.
>>A direkt politizalo illetve fenyegetozo kijelentesekre...
>Ebben nem volt semmifele fenyegetozes.

              No comment

>Nekem nincs is semmifele olyan mondanivalom, amit oncenzurazni
>kellene, igy ennyivel is ritkabbak lesznek a feher foltok a Hangon.
Ennek orulnek.  Bocs, de nalam feherek a betuk es fekete a hatter.

Hajdu Csaba cikkeben olvashattuk
>> Szoval van-e valakinek olyan tapasztalata, hogy egy DAT
>> eredeti maskepp szolna, mint a rola keszitett DAT masolat?
>> Ugye nincs, ugye nincs?
>Hogy ez a kerdes eddig nem jutott eszembe... De en is nagyon
>kivancsi lennek...
Rosz hirem van. Sajnos roszabbul szol a masolat. Amikor kezdet-
ben DAT-okon szerkesztettem meg zenekarunk anyagait, nem
sporoltam a digitalis atvetelek szamaval. Eloszor osszevalogattam
egy DATkazettara a szobajoheto szamokat, majd egy ujabb atvetellel
kialakitottam a vegleges sorrendet es a szamok kozotti szuneteket.
Egy ujabb atvetel kozben meg finomitottam a szunetek hosszan. Egy-
szerubb volt igy, mint ujra elvacakolni minden egyes mar jo szunetttel is.
Vegul a vegeredmenyt atvettem egy olyan DATkazettara, amelyrol a
az audiokazettakra tortent a sokszorositas. Igy negy atvetel utan sem
volt nagyon fulbeszoko a kulonbseg, de megis megfigyelheto mar.
A minosegromlas java amugyis az audiokazettakra masolaskor tortent.
Megjegyzem, hogy a ket DATom rendszeresen karbantartott, beallitott.
A leado DAT-omba be van epitve Gyori Janos altal egy tiltobitletilto es
egy digitalis hibakat kijelzo LEDparos. A LEDek tanubizonysaga sze-
rint a sokadik masolat sem tartalmaz tobb hibat mint a legeslegelso.
Nyilvan minden atvetelkor mukodik az itt is meglevo hibajavito aramkor.
Sokkal inkabb fugg a DATkazettak tipusatol a rajta keletkezo digitalis
hibak szama. 92-ben Genfben vett EURODAT nevu kazettaim a legjob-
bak a mai napig. SONY szallag van bennuk es a ha'zuk is igen jo. Egy
baratomnak van egy Grundig DATja, aminek van egy test allapota.
Ilyenkor a kijelzon masodpercenkent megjelenik a multkori masodperc-
ben regisztralt es javitott digitalis hibak szama. Allitolag masodpercen-
kent talan 200 hiba meg megengedett. Az Eurodat kazettaval 10-30
hibakat jelzett ki szemben a mas kazettak atlagosan 120-220 hibajaval.
Annakidejen playback-ezgettem ket DATtal megpedig analog ki-be
modon mindig hozzakeverve a kovetkezo szolamot. Volt olyan szamom,
ami 16 atvetellel keletkezett. A vegeredmeny is eleg zajtalan maradt es
a legelso alapfelvetel fenye is megmaradt, igaz, hogy csak szintikkel
dolgoztam akkor.

 irta:
>PC dobozolas: 1x megirtam a GURUban,
>kozerdeklodes eseten elokeresem.
Engem persze erdekelne az irasod. Talan masokat is itt a listan.
Udv, Agoston

> Felado :  [International] irta:
>A tezis: ha egy cucc ossztorzitasa olyan tartomanyba esik amit az agy 
>jol korrigal, azt a cuccot jobbnak fogjuk hallani 
>a torzitas freki- es energiaeloszlasa olyan hogy az agy nem tudja
>megfeleloen korrigalni
Ha az agy nem tudna _erzekelni_, akkor imho korrekt lenne. De a
_korrekcio_ nekem gyanus. A Zeneakademian nem kell korrigalni. 
De egyebkent sem lehet sokra menni kodos fogalmakkal. Sem az altalad
emlitett ossztorzitasrol, sem az altalad emlitett tartomanyrol, sem
az agy altalad emlitett korrekcios kepessegerol nem tudunk szinte
semmit. Semmire sem megyunk egy definialatlan ossztorzitassal. A
tudomany modszere szerint elkulonitjuk a kulonfele "torzitasokat" es
ugy vizsgaljuk ezek hatasait. Bonyolult rendszert nem tudunk
maskeppen vizsgalni.

>statisztikusan lehetoleg invarians a ful veteli karakterisztikajara
>Legalabb a masodik pont elegge utopisztikus (pl a fulkagyloja >mindenkinek mas
). De lehetseges hogy az agynak erre is van megoldasa.]
Minek erre megoldas? A delikvens ugyanazt a fulkagylojat hasznalja a
Zeneakademian, mint a hifi teszteken. Mas kerdes, ha felsuket. Tehat
barmilyen az egyes ember fulkagyloja, termeszethunek a termeszethu
ahngot fogja hallani.
Korrekcio van, csak nem ide valo. En kedvenc zenemuveimet tokeletes
csendbol is ki tudom korrigalni magamnak. Hifi teszteknel nem
igyekszunk korrigalni, akkor analizalunk es tudatosan
osszehasonlitjuk a hallott zenet eletszeru emlekeinkkel. Eppen az a
cel, hogy amikor majd nem tesztelunk, hanem zenet hallgatunk, akkor
ne kelljen, illetve minel kevesebbet kelljen "korrigalni". Mert az
faraszto.

>Ha mar itt tartunk a kettosvaktesztet ugy tartanam kielegitonek ha:
>1. a referencia nem egy masik keszulek hanem elo zene
Ilyent is csinaltak mar. Marmint AB tesztet elo zenevel. Sohasem
talaltak a hifit jobbnak.... De gyakorlott, elozene hallgato, jo
tesztelonel mindig az elo zene [emleke] a referencia, es ez mukodik.
Csak az a baj, hogy mindenki jo tesztelonek tartja magat, mint en is
evtizedekkel ezelott. :-) Sohasem ket keszuleket hasonlitunk
egymashoz, hanem mindig ket keszuleket hasonlitunk az elo zenei
emlekeinkhez, es azt dontjuk el, hogy melyik ter al attol jobban.
Midfis hiba, hogy ha az egyik keszuleknek tobb a melye/magasa, akkor
azt allitani, hogy az jobb.

>3. sok emberrel vegrehajtjuk
>4. az eredmenyek nagy szazalekban megegyeznek.
>Ha a 4. pont hibadzik, akkor a teszt nem relevans, egyes emberek 
>szamara nagyon jo lesz a cucc, masok szamara akar rossz.
Ez a legbiztonsagosabb ut a teves kovetkeztetesekre. Ha nem
valogatottan jo iteszeket hasznalnak. De azt nagyon nehez. Mert a
valogato "izlese" lesz a meghatarozo. Majd minden cucc jo egyes
emberek szamara, es masoknak rossz. Sokan agybajt kapnanak attol a
cucctol, amit en kivannek magamnak. Mar a jelenlegi cuccomon is
borzalmasan szol, meg szamomra is, a vacak slagerlemezek tulnyomo
tobbsege. Nyakonontve ezerfele hibaval, de jo adag magas es
melyemelessel meg sokaknak primak ezek a lemezek. Hogy az enekes nem
emberi hangon enekel, az oket nem zavarja. Csak dongjon, meg
cicegjen, es legyen hangos. Utcarol veletlenszeruen osszeszedett
panel tuti, hogy egy borzalmas hangu cuccost preferalna meglehetosen
egyontetuen. Utcan veletlenszeruen osszeszedett emberek kozott
ritkan talalni koncertjarot, plane nem gyakorlott
"hangosszehasonlitot". Pedig milyen tudomanyosnak tunik...
Nincsen kiralyi ut. Meg kell gyozodni az ismert iteszek
"hallasarol", es csak azutan hinni nekik, vagy ketelkedni bennuk. De
mar az is sokat mond, hogy milyen lemezekkel tesztelnek. En eloszor
ezt nezem meg. Ha slager es poplemezek dominalnak, es legfeljebb
mutatoban van [rendszerint a lista vegen!] egy-ket klasszikus, es az
is valami csinnbummcirkusz, vagy "nepszeru" darab, akkor en mar el
sem olvasom a tesztet.

>Szoval szerintem azert van kulonbseg a masolt es eredeti CD kozott, 
>mert a transzport szar. 
Jo, de ez hogyan kovetkezik az elozoekbol?

>Ekkor pedig egyertelmuen szamitasba kell venni az anyagjellemzoket is.
Es miert pont azokat? Valamint mely agyangjellemzoket az ezer kozul?
Es hogyan kell szamitasba venni oket? Melyiket milyen sullyal es
mikent? Miert nem a geometriat, vagy a szineket kell egyertelmuen
szamitasba vennunk?

>Ugy tunik, _ennyire_ erzekeny a ful. Nem elegszik meg a tokeletes
>'digitalis' adatatvitellel, hanem ugy latszik olyan mas informaciok is
>szamitanak, amelyek nem a zeneben ill. a matematikai bitfolyamban 
>vannak kodolva, hanem magaban a hordozoban (a kabelek, a DAC, a szurok,
>erosito mind hordozok), es amelyek hozzaadodnak az eredeti >informaciohoz.
Csak azt tudnam, hogy ezen hozzaadott informaciok nelkul, hogy a
banatba tudom annyira elvezni a Zeneakademian a Nemzeti
Filharmonikusokat? Minden kabelekbe, DACba, szurokbe, erositokbe es
egyeb hordozokba kodolt hozzaadott informaciok nelkul. Es melyek
lehetnek azok a csudalatos anyagjellemzok, amik _minden_ hangszer
rogzitett hangjat eppen _mindig_ az adott hangszer valosagos
hangjanak iranyaban toljak el, Mik azok az anyagjellemzok, amik
tudjak hogyan kell eltolni a klarinet hangjat, hogy meg
klarinetesebb, ezzel egyidejuleg az ustdob hangjat, hogy meg
ustdobosabb, stb. legyen. Raadasul olyan anyagjellemzoket keresunk,
amik a hifiben felhasznalt ezerfele anyagban, femek, felvezetok,
szigetelok soktucatjaban egyforman vannak meg. A felhasznalt anyagok
sokfeleseget tekintve az az erzesem, hogy egyetlen ismert kozos
anyagjellemzojuk van. Mindegyikuk elemi reszecskekbol es fizikai
mezokbol all. Ezzel meg nem sokra megyunk. Van egy olyan erzesem,
hogy a karos, hozzaadott "mas informaciok" megszuntetese jarhatobb
ut lenne a Szonikus Nirvanaba, mint a zeneben nem szereplo "mas
informaciok" hozzaadasa. 

HAJDU Csaba > irta:
>En azokon a dolgokon szoktam fennakadni, amik elvileg nem
>lehetnenek :)
Kerdes, hogy mit csinal az ember a "fennakadas" utan.
Einstein is fennakadt a MM kiserlet eredmenyen. 
De nem vonta ketsegbe azert, "mert ez nem lehet".

>> Velemenyem szerint me'rni kellene elöbb majd gondolkodni
>> azta'n ujra me'rni stb. A gyakorlatban a jo elmeletek mindig
>> utolag szuletnek !!!
>Azert elore gondolkodni, es erteni, hogy mit merunk, nem art!
Persze. De nagyon fontosnak tartom kiegesziteni azzal, hogy a
meresek es gondolkodasok kozott gyakran kell hallgatni, meghallgatni
is. A hiend legfontosabb problemaja hogy a meresi modszerek es
eredmenyek valamint a hangzas kozotti jo korrelaciot megtalaljuk.
Mert nem a jo specko a cel, hanem az elethu hang.

>> . Pl. Az Istva'n a'ltal javasolt kise'rlet szerintem
>> e'rtelmetlen mert - mi derül ki ? Semmi .Ha azt akarjuk
>> bizonyitani hogy ke't orajelgenera'tor nem egyforma'n szol azt
>> nem kell - mert errol sokan meggyozodtek ma'r .Aki nem hallja
>De van, akinek kell, eppen arrol irtak tobben, hogy nem lehet a
>kulonbsegeket a jitterre fogni...
Szerintem sincsen sok teteje ennek a kiserletnek. Tuti maskepp fog
szolni a cucc kulonbozo jitterrel. Es valszeg a nagyobb jitter
rontja a hangzast. Legalabbis a mert jitter tartomany 95%-aban. Ez
arra jo, hogy Istvan demonstralhassa, erdemes Anamasterre kolteni.
Ez sem semmi. De ebbol nem tudjuk meg, hogy _minden_ zurt a jitter
okoz. Azt olyan kiserletbol lehetne megtudni, amikor kideritenenk,
hogy eltero eszkozok ugyanakkora es ugyanolyanfele jitterrel
egyforman, vagy elteroen szolnak. Egy vacakhangu tranyos erolkodonek
hiaba novelnenk a torzitasat, soha nem kapnank belole csoves hangot.
Persze tudom, digitalis jel=bitsor+jitter. De en annyifele nehezen
megmagyarazhato hifis jelensegrol vagyok szemelyesen meggyozodve
[nem elhiszem, tapasztalom], hogy minden tudomanyokba vetett
bizodalmam ellenere ovatos vagyok kategorikus kijelenteseket tenni
meg "egyszeru" digitalis kerdeskorben is. Teny peldaul, hogy
kivettek a speci kisjitteru clockot a keszulekekbol. Meglehet hogy
azok nem jol hallottak. De az is, hogy igen.

>> Mit jelent Nalad a tiszta digitalis hang? 
>A bitpontos adatok minel precizebben idozitve a D/A bemeneten.
>Muszakilag ez a jo irany, a fulnek nem biztos.... Talan a tiszta
>nem jo kifejezes, mondjuk akkor azt, hogy a preciz digitalis hang...
Meg az a jelzo sem jo. De megnyugodtam, lenyeg hogy a tiszta es a
preciz nem a hangra, hanem a digitalis _jel_re vonatkozik. Mert tele
van a hocipom a "tokeletes digitalis hangzas/felvetel" hazug
reklamszlogennel.

>> "Egybeepitett CDjatszonal hogyan ervenyesul a lemezre rogzitett
>> jelfolyam jittere? Mi modon jut at a RAM-on?" Mert ramnak lennie
>> kell, hiszen a hibajavitason kivul meg helyes sorrendbe is at kell
>> rendezni a digit szekvenciakat. Azokat valahol egy ideig tarolni
>> kell.
>Persze, de miutan az egesz idozites a regeneralt orajellel megy, a
>RAM sem segit ebben az esetben. Csak akkor okozna elterest, ha egy
>kulon, fuggetlen orajellel olvasnak ki.
Nem nyugszom addig, amig ezt kristalytisztan ki nem targyaljuk.
Minden szemelyes el nelkul irom, nem [csak] Rad vonatkozik: Attol
felek, hogy "tul" magabiztos muszakiak minden aron, esetleg kis
pongyolasag aran is meg akarjak talalni a CDk eltero hangzasanak
okat, es erre jelenleg egyetlen utjuk van, a jittert hibaztatni.
Latszik, hogy jol ertesz a digit technikahoz, kerdes, hogy
"tokeletesen" ertesz-e hozza? Ez nem sertes, ezt en nem tudhatom,
csak akkor, ha a legkisebb reszletekig tisztazod a dolgokat, ha
sokat "beszeltetlek". :-))))

Ezert kerdezem: ha "az egesz idozites a regeneralt orajellel megy",
akkor minek oda kvarcclock? Honnet tudja a meghajtomotor, hogy a CDt
eppen milyen fordulatszammal kell forgatnia? Laikuskent ugy
kepzelem, hogy A CDn levo "bitek" ramba olvasasat, es onnan
kiolvasasat, ezek sebesseget es utemet [es igy a CD fordulatszamat]
egy kulso, nem regeneralt, hanem fix orajel vezerli. Azt hiszem,
hogy Istvan eppen az erre szolgalo clock-ot csereli ki a sajat
jittermentesebb clockjara. Meglehet tevedek. Ez a regeneralt orajel
dolog a DAC-nal van a kodos kepzelgeseim szerint, mert az nem kap
orajelet, annak magabol a jelfolyambol kell generalnia azt.
Ezert gondolom ugy, hogy a lemezen rogzitett jitter nem megy at A
RAMon, es ez, ha igy van, akkor erthetetlenne teszi az azonos
lejatszoberendezesen lejatszott eredeti es irt CDk eltero hangzasat.
Igaz, hogy jitter sokmindenben keletkezik, meg vezetekben is, de ez
a sokminden ugyanazon berendezest hasznalva mind azonos. Ott csak a
lemez jittere lehet eltero, az meg "nem megy at" a fent irt kvarc
utemadon. Hol van tevedes a gondolataimban?

>> A nyavogas nem atlagertek. 0.1% ingadozasnal egy 1kHz es jel
>> frekimodulalodik 990-1010 Hz kozottire.
>Igen, megis nyilvan mas, ha mondjuk ugral 990 es 1010 kozott, vagy
>ha lassan csuszkal ide-oda...
Wow(!) and flutter. Eppen ezert vacakhanguak a direktdrajvok. Nagyon
kicsi nyavogassal, de az piszok gyursan "ugral". Udv, Peter.

> Minden esetre gondolom tudsz rola hogy a felvezetos erositok
> minoseget nem a harmonikus torzitas jellemzi (gondolom erre
> gondoltal ), holott ezt merik mert ezt konnyu merni . Sokkal

Pontosan, eppen ugy, ahogy egy CD jatszonal sem okvetlenul az
oragenerator jittere a meghatarozo.

> Barmely "rongalas" hallhato javulast idezne elo - ez csak
> megtevesztes vagy rosszul megvalasztott korolmeny okozhatja
> .Ilyet a fizika barmely teruleterol lehet idezni .Amirol
> kiderult kesobb hogy tevedes volt .

Ez egy altalanos okfejtes, viszont egy digitalis jelnel csak ket
rongalhato dolog van... A bithelyesseg nem problema, marad az
idozites... Ha azt mondjak, hogy tul pontos idozitessel rosszabbul
szol, ezzel nem tudok mit kezdeni, el kell hinnem, elvileg lehet
igy. En azokon a dolgokon szoktam fennakadni, amik elvileg nem
lehetnenek :)

> Talan a dolgok nem is olyan egyszeruek - ne'ha nem a'rt
> beismerni nem tudunk mindent !! Reme'lem ebben egyete'rtunk?
> E'n a magam re'sze'rol legala'bbis igy la'tom .

Persze, hogy nem tudunk, de pont a digitalis technika az, ahol
csak ket dolgot kell tudnunk - az adatot, es az idozitest...
Ezeket pedig lehet tudni, termeszetesen a meresi eljaras adta
korlatok kozott, de itt elvi gond nincs...

> Velemenyem szerint me'rni kellene elöbb majd gondolkodni
> azta'n ujra me'rni stb. A gyakorlatban a jo elmeletek mindig
> utolag szuletnek !!!

Azert elore gondolkodni, es erteni, hogy mit merunk, nem art!

> E'n ma'r me'rtem jittert e's meglepete'sek e'rtek !!! Azt
> la'ttam hogy a't kell gondolni a me're'si eredme'nyeket e's
> folytatni kell a me're'st mivel a dolog nem olyan egyszeru
> ahogy azt sokan gondolja'k . Eze'rt nem szoltam bele a vita'ba
> . Pl. Az Istva'n a'ltal javasolt kise'rlet szerintem
> e'rtelmetlen mert - mi derül ki ? Semmi .Ha azt akarjuk
> bizonyitani hogy ke't orajelgenera'tor nem egyforma'n szol azt
> nem kell - mert errol sokan meggyozodtek ma'r .Aki nem hallja

De van, akinek kell, eppen arrol irtak tobben, hogy nem lehet a
kulonbsegeket a jitterre fogni...

> Ezenkivul a jitter FREKVENCIA'JA is leolvashato sot
> analiza'tor a'lla'sban annak a SPEKTRUMA is la'tszik ami
> tova'bbi kulonbse'geket mutat . Ez a két utobbi paraméter ami
> jelentos kulonbse'get mutat ,is lehet (de csak lehet)
> magyara'zat.

Pontosan... Es eppen ezek a dolgok azok, amik mulhatnak a
mechanikan, a CD fajtajan, stb., vagyis a kor bezarult...

> Az nem csoda. Szaz ismert es otszaz ismeretlen hibabol egy ha
> kisebb, lehet az osszhatas rosszabb.  "tiszta digitalis hangot jo
> iranyba tolni"? Mit jelent Nalad a tiszta digitalis hang? Es a jo
> irany? [Szerintem az a jo irany, ami minden hangszer hangjat az
> eredeti akusztikus elmeny fele viszi. Ilyen _hiba_ nincsen.]

A bitpontos adatok minel precizebben idozitve a D/A bemeneten.
Muszakilag ez a jo irany, a fulnek nem biztos.... Talan a tiszta
nem jo kifejezes, mondjuk akkor azt, hogy a preciz digitalis
hang...

> Annyian irjak, biztos igy van, de nem ertem. Miert egyertelmu ez?
> Miert nem lehet a ram utan mindent egy azonos orajellel vezerelni?

Lehetne, allitolag meg is csinaltak. Megis eltunt, tehat vagy nem
szol jol, vagy nem tudom, mi van.

> Kerdesem masik felere nem valaszoltal. Ezert megismetlem:
> "Egybeepitett CDjatszonal hogyan ervenyesul a lemezre rogzitett
> jelfolyam jittere? Mi modon jut at a RAM-on?" Mert ramnak lennie
> kell, hiszen a hibajavitason kivul meg helyes sorrendbe is at kell
> rendezni a digit szekvenciakat. Azokat valahol egy ideig tarolni
> kell.

Persze, de miutan az egesz idozites a regeneralt orajellel megy, a
RAM sem segit ebben az esetben. Csak akkor okozna elterest, ha egy
kulon, fuggetlen orajellel olvasnak ki.

> A nyavogas nem atlagertek. 0.1% ingadozasnal egy 1kHz es jel
> frekimodulalodik 990-1010 Hz kozottire.

Igen, megis nyilvan mas, ha mondjuk ugral 990 es 1010 kozott, vagy
ha lassan csuszkal ide-oda...

> Ne haragudj, de nem mondhatom, hogy ertem, amig nem. Nem
> tudnad a jitter sokfeleseget es atlagossagat egy sorlimitnyi
> terjedelemben leirni? Vagy egy jo netes forrast ajanlani
> errol? Itt a lista a jittertol hangos, es kevesen tudjak,
> _pontosan_ mi is az.

Nem vagyok haragudos... :) Van egy soros bitfolyamunk, minden
egyes bithez tartozik egy elmeleti idopont, neki akkor kene
megjelenni, valtani az elozo bitet. Ez persze valamilyen hibaval
fog megtortenni, vagyis minden egyes bithez tartozik egy idozitesi
hiba, azaz egyetlen CD lejatszasat milliardnyi ilyen ertekkel
lehetne pontosan jellemzi. Most ebbol akarunk egy szamot csinalni,
nem hiszem, hogy tovabb kell magyarazni...

> Vilagosodik. Koszi. De miert nem lehet minden adatmozgast
> egyetlen kozos orajellel vezerelni? Miert nem igy csinaljak a
> jatszokat? Miert nincs par Mb memoria minden jatszoban
> kozvetlenul a DAC elott? Nem egy osszeg. Aki ilyent csinalna
> fillerekert lenyomna a vetelytarsait. Irtak par audiofil
> jatszoban van. De miert nincs szinte mindegyikben? Miert nem
> lehet egy kis aramkort barmelyik CDjatszoba utolag beepiteni a
> Dac ele a jelutba? Mennyibe kerulne? Parezer forintba,
> ket-harom CD araba. Ennek sokszorosat koltjuk kabelekre es
> egyeb ketesebb panaceakra.

A kozos orajel megvan, csak az mar nem az eredeti, hanem egy
megeroszakolt valtozata, mivel egy visszacsatolt mechanikai
rendszerrol van szo. A masik megoldashoz a szinkronozasi gondokat
kell kikerulni - ez ma mar elvileg nem gond - viszont lehet, hogy
nem fog jobban szolni... Erre voltak itt utalasok, jo lenne mar,
ha valaki olyan jelentkezne, akinek van ilyen berendezese...

Leirom ujra: en csak azt allitom, hogy a masolatok, ratetek es
egyeb rafineriak altal okozott hangzasbeli kulonbseget lehetne
ezzel eltuntetni, de hogy ez az egysges hangzas szubjektiven
milyen lenne, azt nem tudom megitelni.

Hallottam olyasmirol pl., hogy szebbenk latja az emberek tobbsege
azt, ha valakinek az arca nem teljesen szimmetrikus, vagyis egy
gepi uton, tukrozessel eloallitott arc nem okvetlenul lenne
szebb... Pedig elsore talan ezt hinnenk...

Sziasztok!

Az alabbi lapon a vitahoz szukseges technikai minimumok olvashatok. Senkit
sem akarok vele megserteni, de talan hasznos :-)
http://www.vgard.net/digitalaudio/digitalaudio.html

Sziasztok!

Regebben rendszeresen olvastam a listat es sok erdekeset tudtam meg Toletek.
Most egy kerdessel fordulnek hozzatok:
Milyen hangrongzito eszkozt javasoltok a kovetkezo feladatokhoz?
1. Gyulekezeti alkalmak rogzitese a meglevo hangrendszeren keresztul (foleg
szoveg, keves zene)
2. Egy-egy notat jobban kidolgozva szeretnenk felvenni, belso hasznalatra
kazettat es esetleg CD-t csinalni belole (akusztikus hangszerek, szinti es
enek) Ehhez szinten a gyulekezeti keverot hasznalnank.
3. Idonkent egy-egy koncert felvetele egy mikrofonnal (mar ahol az eloadok
ehhez hozzajarulnak)

Regebben volt nalam egy SONY professzionalis walkman nevu szerkezet, de
sajnos vissza kellet adnom. Azzal eleg jo felveteleket keszitettem, persze
amennyire kazettara ez lehetseges. Ilyet most ujonnan 180.000 Ft-ert adjak.
Namost ez nekem egy kicsit draga, masreszt talan van jobb megoldas is.
Gondoltam DAT-ra, illetve MiniDisc-re. Egyikkel sincs tapasztalatom...
Mindenesetre valami hordozhato, elemrol is mukodtetheto keszulek kellene,
amin szabalyozhato a felveteli szint es persze ki is jelzi a szintet.
Masreszt: Ha a felvetel mar eleve digitalis modon tortenik, akkor van-e mod
arra, hogy ujabb atalakitasok nelkul a szamitogepbe keruljenek? Eddig csak
olyan hordozhato MiniDisc recordert lattam, amin digitalis bemenet van (ugye
nekem kimenet kene) es olyan hangkartyat, amin pedig digitalis kimenet
talalhato. Milyen hangkartyat javasoltok egyreszt digitalis adatok
fogadasara, masreszt pedig AD atalakitasra?

Elore is koszonom a valaszokat! Udvozlettel:

Kerner Zsolt

>Felado :  [Hungary]
>Audio Note 5.1x vagy más, de az új technológiával készített
>konverter kapcsolási rajzát szeretném megépíteni.
Az "uj technologia" alatt mire gondolsz? (Ui.tobben allitjak
a magukerol ezt)
A mai helyzetet nem ismerem, regebben az AN hajlamos
volt nemi penzert akar kapcsolasi rajzot is kuldeni.
A kapcsrajz messze nem elegseges a megepiteshez.
--Udv:szm

Kedves HANGosok!

Viletel Istvan irta:

>Szoval megepitem a valtoztathato jitteru masterclockot,melyet
>kivulrol hozzaillesztek a futomuvemhez (MacCormack).
>A jitter elozetes szamitasok alapjan 20 -400 picosec kozott
>lesz allithato.
>A teszteles modja auditiven tortenne,dupla vakteszt. A lancban
>semmi nem valtozna,csak egy beskalazott potival az SPDIF
>jittere. Termeszetesen a tesztgeneratort BARKINEK ellenorzo
>meresekre rendelkezesere bocsajtom

Nem akarok senkit elszomoritani, aki majd ettol a teszttol varja az
attorest, de szerintem nem sok minden fog kiderulni. Eloszor is - mint
multkor irtam - a "jitter" egy gyujtofogalom. Fogalmunk sincs, hogy ez a
hozzaadott jitter _pontosan_  milyen. Peldaul milyen a spektruma? Ad
absurdum az is megtortenhet, hogy a hozzaadott jitter jotekony hatassal lesz
a hangzasra, hiszen lehet, hogy az egyeb jitterforrasok jitteret valamilyen
modon kompenzalja. (A hibakompenzalas ismert jelenseg az audioban.) Lehet,
hogy bizonyos jitter alig van hatassal a hangzasra, masmilyen meg egesz kis
mennyisegben is dontoen valtoztathat a hangkepen. Ez az egesz kiserlet
olyan, mintha az erositok hangjat vizsgalnank mesterseges torzitas
hozzaadasaval. Igen am, de milyen torzitassal? Es az a torzitas fuggjon a
pillanatnyi zene amplitudojatol, frekvenciajatol, tranzienseitol stb.?
Szoval en itt szkeptikus vagyok a majdani eredmenyt illetoen.

Kovary Peter irta:

>> Felado :  [Hungary] irta:
>>Vegtelen kulonfele jitter lehet, s mindre maskepp erzekeny a dac
>>es a fulunk. Itt van a sok "nem ismert parameter".
>Be jo is lenne! Foleg, ha ezzel meg tudnad magyarazni a masolas
>kozbeni minosegromlast. [Mert hat errol volt szo.]
............
>Ehhez kepest nem nagyon ertheto, hogy Te is mindent a
>jitterre fogsz. Ha kevernelek valaki massal, akkor elnezest!

Azt gondolom erthetoen leirtam, hogy mire gondoltam. Vagy nem vagy kepes
megerteni, vagy szandekosan erted felre. Egyik esetben sincs ertelme a
tovabbi magyarazatnak.

>Jol emlekszem, hogy Neked nem tetszett a Pista altal beszerelt
>extrem kicsi jitteru Anamaster clock "hangja", es kivetetted a
>cuccodbol? Ehhez kepest nem nagyon ertheto, hogy Te is mindent a
>jitterre fogsz. Ha kevernelek valaki massal, akkor elnezest!

Egy darabig gondolkodtam, hogy reagaljak-e erre. Aztan arra jutottam, hogy
Viletel Istvan erdekeben muszaj megtennem. Ez tobb eve volt, es igaz, hogy
kivetettem. (Arra mar nem emlekszem, hogy vajon ezt megirtam-e a listara.)
De ez semmit nem jelent. Tobb ok miatt is. Egyreszt az en rendszerem kozel
sem tokeletes, igy egy uj komponens jo, vagy rossz hatasa nem fuggetlen a
lanc egyeb gyermekbetegsegeitol. (Azota egyebkent sokat valtozott nalam a
hang.) Mivel kis hangfalaim vannak es tranyos az erositom, ezert altalaban a
testesebb, melyben erosebb komponensek tesznek jot a hangzasnak. Pista
clock-ja sokkal reszletezobbe, levegosebbe, teresebbe tette a hangzast es
nalam ez nem valt be. Ennyi. De Te is tudod, hogy nagyon sokan rendkivul meg
vannak elegedve a modifikacio eredmenyevel. Masreszt aki engem ismer, az
tudhatja, hogy nalam jo ha 10-15 keszulekbol egy bevallik hosszabb tavon,
mert rendkivul kritikus es maximalista vagyok. Tobbek kozott az altalad oly
nagyon ajanlott kabelek sem valtak be. Ezert nincs abban semmi kulonos, hogy
ha valami nem landol a lancomban hosszabb tavon. Mindenkinek az ajanlom,
hogy nyugodtan probalja ki a modifikaciot, s ha nem tetszik, akkor Pista
gond nelkul kiveszi. [Amugy szamtalanszor emlitettem Neked, hogy egyre jobb
a hang Pistanal es ezert erdemes lenne meghallgatnod. Kar, hogy erre nem
vetted a faradsagot.]

De irasoddal nem ez a baj. A baj az, hogy _szerintem_ Teged kimondottan
Pista bantasa
motivalt....Jo lenne kerulni az ilyen szandeku leveleket a jovoben!!!

Meg valami...
Az 1053.-as Hangon megint aktulapolitikai hurokat kezdtel pengetni. Es
megint Te. Csak Te. Nem ertem miert. [Ha rajongsz azert az ominozus
parosert, az a maganugyed, igaz ez meg nem politika. Mindenesetre a
szinvonal ami az embert szorakoztatja, az egyben minositi is az egyent. De
ez nem baj, hiszen nem vagyunk egyformak, igenyeink sem.]
Az aktualpolitakai megjegyzeseidre, ragalmaidra, szitkozodasodra pedig az
alabbi sorokban valaszolok:




















Udv, Gruiz Marton.

Kedves HANGosok!

Az elozo levelemet meg szombaton irtam, igy nem tudhattam, hogy K. Zoli
) is sok hasonlot irt erre a Hangra. Bocs.

Udv, Gruiz Marton.