Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 590
Copyright (C) HIX
1998-11-18
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Bos - Nagymaros (mind)  18 sor     (cikkei)
2 x^x=A ... A=137 (mind)  45 sor     (cikkei)
3 Csernobil 3 (mind)  135 sor     (cikkei)
4 lotto (mind)  41 sor     (cikkei)
5 Leonida-hullas: a hirugynoksegek szamara leadott tajeko (mind)  35 sor     (cikkei)
6 meg mindig a bolygok gomb alakja (mind)  122 sor     (cikkei)
7 nanotechnologia (mind)  18 sor     (cikkei)
8 csillaghullas (mind)  10 sor     (cikkei)
9 Csillaghullas (mind)  9 sor     (cikkei)
10 csillaghullas (mind)  14 sor     (cikkei)

+ - Bos - Nagymaros (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!


Bocs, hogy belepofatlankodok a tudomanyba, de surgosen segitsegre lenne 
szuksegem!

Erdekelne, hogy hol talalhatnek informaciot a Bos - Nagymarosi vizlepcsorol.
Lehetoleg e-mail cimek erdekelnenek, aholmeg erdeklodhetek, de ha van 
valakinek dokumentacioja errol a dologrol, szivesen vennem, ha elkuldene egy 
magan e-mailbe. Ajanlatokat is magan e-mailre varnek. Elore is koszi szepen 
minden segitokesz TUDOMANY-osnak!

Sziasztok!

Istvan ______________________________________________________________________
/                   Fulop Istvan Oscar ( Fulop I/O )                   \
| Sepsiszentgyorgy, Romania, Gr. Balan, 34. 10/A/17 tel: +40-67-326827 |
\______________________________________________________________________/
+ - x^x=A ... A=137 (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Tisztelt  x-gyok keresok !

Az utolso Tudomanyban lattam egy ajanlatot
a cimben szereplo kifejezes kifejtesere A=137
eseten. Mivel a T. utolso szamat veletlenul toroltem,
nem tudom, kinek a cikket olvastam arrol, hogy
az   x.ln(x) = ln(137) gyoke x=3.73 ... kozelitoleg, es
lassan konvergal. Hat igen ... mivel a megoldo-
keplet az itteraciora  nem  a legoptimalisabb.
Kiprobaltam, 1e-15 absolut hibara tesztelve 133 
lepesben kapjuk meg az eredmenyt.

Viszont ha megfeleloen atalakitjuk az egyenletet,
akkor gyorsabb konvergenciat erhetunk el.

1.      x.ln(x) - ln(137) = 0
2.      legyen   x0 = k.x - [x.ln(x) - ln(137)]

3.     ...
         x0 := 1;
         repeat    x := x0/k;
                        x0 := k.x - x.ln(x) + ln(137)
         until        Abs(x - x0/k) < eps;
         ...
    (lasd --> Regula Falsi)

4. Ha eps = 1e-15  es k = 2.3172, akkor 7 lepesben
    ugyanazt az eredmenyt kapjuk, mint 133 lepesben
    az elso modszerrel.   ;-)       

5. Igy az x erteke  A=137 esetre :   3.7342202525 ...

Beismerem, hogy ez eleg spekulativ megoldas, foleg,
ha a k = 2.3172 erteket nezzuk. Ez az itteracio magaban 
rejti a Newton modszert. Nagyon sok esetben elegendo 
k = 1 erteket valasztani es a modszer konvergalni 
fog, de nem biztos, hogy a legkevesebb ciklusban !
Mas k ertekre viszont divergens lesz a modszer.

Kulonbozo A ertekre mas k ertek adodik optimalisnak. Ez 
csupan egy eszrevetel, nem vitanak szanom, csak hozza-
jarulasnak az adott problema megoldasara.  Talan erdekes 
lehet ...

Jo szamolgatast kivanok  ...   Peter
+ - Csernobil 3 (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

No johet a harmadik resz, ez mar a tortenesekkel foglakozik.

A csernobili eromu 4.blokjan egy kozonseges uzemviteli kiserlet
kellett vegrehajtani. A cel az volt, hogy egy esetleges
aramkimaradaskor folyamatosan lehessen biztositani a zona huteset,
ezzel csokkentve az uzemanyagelemek maximalis homersekletet.
Aramkimaradaskor /ami egy viszonylag gyakori esemeny, azaz a tobbi
uzemzavari szituaciohoz kepest gyakran fordul elo/ elektromos
betaplalas hijan leallnak a zona uzemi huteset szolgalo szivattyuk.
Ez a regebbi tipusu atomeromuvekben komoly problema volt szerte a
vilagon, mert bar ilyenkor az elnyelo rudak beleesnek a zonaba es
leallitjak a reaktort, de az ugynevezett kesoneutronok okozta
hasadasok, valamint a rovid elettartamu radioktiv hasadvanyok
termelte ho az elso nehany masodpercben meg jelentos (10-12%). Nalunk
a paksi atomeromuben ezt a problemat ugy oldottak meg, hogy a
keringteto szivattyuk forgoresze nagy tehetetlensegu, azaz meg kb. 30
masodpercig csokkeno mennyisegu, de elegendo vizet tudnak szallitani,
es hutik a zonat. Csernobilban a szivattyuk kifutasi ideje ennel
joval kisebb volt, kb. 1-2 sec. Mire a Diesel generatorok
felporogtek, es a zona ujra hutovizet kapott, eltelt kb. 25-35 sec.
Ezt az idot ugy kivantak athidalni, hogy az aramkimaradaskor a
turbinak generatorainak a megszakitoi bentmaradnak, csak a kulso
halozat fele valasztjak le oket, es a turbina kifutasakor kepzodo
exponencialisan csokkeno frekvenciaju aramot felhasznaljak a
szivattyuk forgatasara. A turbogeneratorok negymeretu
nagytehetetlensegu gepek, maradek forgasi energiajuk tobb percig
elegendo a hutoviz taplalasalra.Az otlet jo, es abban az idoben ezt
az eljarast mar alkalmaztak tobb mas ilyen eromuben. 
A kiserlethez az eromuvet le kellett terhelni, es alacsony
teljesitmenyen (kb. 10%) le kellett valasztani a kulso villamos
halozatrol. Az ily modon letrehozott mesterseges aramkimaradas soran
azutan tesztelni kell, hogy a turbogeneratorok kifutasa soran mennyi
ideig elegendo a lassulo tapszivattyuk altal szolgaltatott tapviz. A
tovabbiakban en is a Magyar Nuklearis Tartsasag altal kozzetett
adatsort hasznalom fel, ez az esemenysor egy szamitogepes szimulacio
eredmenye. Sajnos a pontos esemenysorrend a baleset soran
megsemmisult, de hatasat tekintve, es az idok szerint ez fedi
legjobban a torteneseket.

A rekonstrualt esemenysor lenyeges mozzanatai

aprilis 25. pentek

* 01.00 - a reaktor teljes terhelesen, elkezdik a
teljesitmenycsokkentest; 
* 13.05 - a reaktor 50%-on, a 7. turbogeneratort lekapcsoljak a
halozatrol; 
* 14.00 - a reaktor uzemzavari hutorendszeret a kiserleti program
szerint lekapcsoljak, de az energiarendszer diszpecsere a
blokkleallast nem engedi (kezelesi utasitas sertes: blokk lekapcsolt
uzemzavari hutorendszerrel). Az uzemzavari hutorendszert azert
kellett kikapcsolni, mert beleszolt volna a kiserletbe, hiszen az
uzemi hutorendszer kiesesekor automatikusan mukodesbe lepett volna,
es nem latszott volna az a hatas, amire kivancsiak voltak.
* 23.10 - folytatjak a reaktor teljesitmenyenek csokkenteset
20-25%-ra
* a szabalyozok kikapcsolasakor a rendszer kileng, a teljesitmeny
1%-ra esik. Egy ilyen teljesitmenyu reaktort gyakorlatilag nem lehet
szabalyozni ilyen alacsony teljesitmeny szinten.

aprilis 26. csutortok

* 01.00 - sikerul a reaktort 6-7% korul stabilizalni;
* a reaktor a teljesitmenycsokkentes miatt eddigre elmergezodott
(jodgodorbe kerul, azaz felszaporodik benne a jo neutronelnyelo
xenon), a teljesitmeny csak  tovabbi rudak kihuzasaval emelheto,
megis folytatjak a kiserletet. Mint azt az elozo reszben erintettuk,
a reaktor felulmoderalt volt, uregtenyezoje pozitiv. Ezt a tervezo
mernokok is tudtak, ezert nehany jol definialt helyen a kezelesi
utasitas szerint tilos volt kihuzni a szabalyzorudakat, mert egy
esetleges tulzott merteku forraskor felszabadulo neutronfluxust
ezeknek a rudaknak kellett elnyelniuk. Most az operator minden tiltas
ellenere kihuzta ezeket a rudakat is, ezzel tenyleg instabilla teve a
reaktort.
* 01.03,01.07 - a 6 uzemelohoz 2 tovabbi fo keringteto szivattyut 
bekapcsolnak. A kezeloi szandek: a 4. turbogenerator kifutasarol
taplalt szivattyu  mellett maradjon 4 a megbizhato hutesre;
kavitacios veszely lepett fel, a vizmennyiseg megnott, a gozkepzodes
csokkent, a nyomas csokkent, hogy elkeruljek a reaktor automatikus
leallitasat, a "gozlevalaszto szint, nyomas alacsony" jelekre az
uzemzavari vedelmet benitjak,
* 01.22, az operator eszleli, hogy a reaktivitas tartalek a
megengedett fele (ez a reaktor haladektalan leallitasat kovetelne
meg); 
* a kiserlet elkezdodik, a "masodik turbina gyorszaro zar" jelre az 
uzemzavari vedelmet benitjak (tovabbi elteres a programtol, cel:
ismetelhessenek, ha sikertelen a kiserlet)
* 01.23, lezarjak a masodik turbina gyorszaroit;
* a turbina goznyelesenek megszunese miatt a goznyomas lassan no;
  a reaktor vizforgalma a kifuto generatorrol jaro szivattyuk miatt
csokken;
  a gozfejlodes no, ezert a pozitiv uregtenyezo miatt a teljesitmeny
is no (elgozolog a viz, a grafit nem gozolog el, a moderalas
elegseges de az eddig a vizmolekulak atommagjai altal elnyelt
neutronok is resztvesznek a reakcioban)
* a kezelok latjak, hogy lassan, majd egyre gyorsabban felfut a
teljesitmeny;
* 01.24, megnyomjak a veszleallito gombot, a biztonsag vedelmi rudak 
elindulnak lefele;
* nehany masodperc mulva robbanasok hallatszanak, az operator
eszleli,  hogy a rudak kozbenso helyzetben megakadtak.

Az osszes megmaradt elnyelo rud a zona felso reszeben volt, ami az
uzemzavari vedelem beavatkozas idobeli hatekonysagat rontotta. A
vizforgalom csokkenese a teljesitmeny intenziv novekedese mellett
heves gozfejlodeshez, az uzemanyag tulmelegedesehez, a nyomas
hirtelen novekedeshez, gozrobbanashoz es ezzel a csatornak
serulesehez vezetett. A serult csatornakbol 260 C-os goz-viz keverek
aramlott a 800 C-os grafitra. 2C+H2O=>2CO+H2 az ismeros vizgaz
reakcio. Az uzemanyagelemek burkolatat alkoto cirkonium pedig kb.
1200 C-on elkezdi elzabalni az oxigent a vizbol: Zr+H2O=>ZrO+H2.  Az
egheto gazok a gozrobbanas utan par masodperccel robbantak be. A
robbanasok megemeltek a reaktor felso zarolapjat, sulyosan
megrongalodott az epulet is. A nyilasokon keresztul forro grafit es
uzemanyag repult ki tuzet okozva, es folyamatosan aramlottak ki
radioaktiv anyagok a levegobe. A vegyi reakciotol megserult uzemanyag
burkolaton keresztul az izzo uzemanyagbol illekony radioaktiv elemek
es apro uzemanyagreszecskek kerultek ki, es persze az aktiv zonaban
felaktivalodott por is szamottevo sugarzasi forras volt. A gazok
begyulladasakor meggyulladt es egni kezdett a grafit. A rendkivul
magas homerseklet hatasara (a grafit kb. 3200 C-on eg) egy tobb mint
3000 m magas forro levego kurto (termik) kepzodott, ami a kikerult
szennyezodest egyenesen az idojarasi frontok magassagaba emelte, igy
teve lehetove azok nagy teruleten torteno kiszorodasat. A reaktor
nagy merete miatt, valamint mert a grafit nem tunt el a  baleset
soran, a reaktor tobb helyen kritikus maradt, teljesitmenye alacsony
szinten ugyan, de stabilizalodott (ket tovabbi eddig nem ellitett
tenyezo a teljesitmeny- es a homerseklettenyezo csokkentette le a
reator teljesitmenyet). A kierkezo tuzoltok az ego grafitot vizzel
probaltak oltani, aminek tovabbi vizgazreakcio volt az eredmenye, es
a grafit megjobban egett. A kibocsajtas tobb napig tartott, addig
okadta a reaktor a belsejet a kornyezetbe. 
Nem tortent tehat nuklearis robbanas.
No ennyit mara a tudomany es a technika vilagabol. A kovetkezo
reszben a kornyezeti hatasokrol lesz szo.
+ - lotto (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Laci!

>Felado :  [Hungary]

>En megis ugy latom, hogy Jozsi megoldasa helyes. :-o

Amikor az 5x5-os matrixot rendezgeti, akkor valoban nincs gond, a baj
akkor kezdodik, amikor a 4x5-oset probalja lefedni. 

>Amig Jozsi megoldasanal jobbat nem talalnuk, addig
>el kell hogy fogadjuk az o 102 szelvenyet, ami nalad 101.

En egy olyan korlatot szeretnek kapni a szelvenyszamra, aminel lejjebb
biztosan nem lehet menni, a szazegynehanyon meg elkepzelheto, hogy lehet
javitani. 

        Jozsi,

>Felado :  [United States]
>Ezek utan 105 a legjobb korlat, amit *garanciaval* adhatok. Legyen
>3 db 25-os csoport es egy 15-os. A 15-os csoportot hirtelen 15 szel-
>vennyel tudom lefedni -- a modszer eleg brutalis, le sem irom -- 
>Akkor 3*30+15 = 105 szelveny biztos elegendo. De meg lennek lepodve,
>ha nem lehetne javitani rajta. 

hat akkor egy nem tul nagy javitas :-)
A te modszeredet alkalmazva:
 1  2  3
 4  5  6 
 7  8  9
10 11 12
13 14 15

Alkalmazzuk 0,1,2 lepeses modszert, (9 szelveny), mar csak a sorokat
kell lefedni, ez pedig 4 szelvennyel megteheto: (1,2,3,13,14)
(4,5,6,13,15) (7,8,9,14,15) (10,11,12,barmi,barmi) tehat az utolso sort
szetbontva fedtuk le.
Ez 13 szelveny, tehat osszesen 103...

        Udvozlettel:
                Molnar Balazs
+ - Leonida-hullas: a hirugynoksegek szamara leadott tajeko (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Leonida-hullocsillageso - korabban mint vartuk!

A Magyar Csillagaszati Egyesulet megfigyeloit is meglepte a november
17-erol 18-ara elorejelzett latvanyos meteorhullas eltolodasa. A
hullocsillagesot okozo Leonida meteorraj tetozeset a tema elismert
szakertoi 17-en estere jeleztek elore, azonban mintegy fel nappal
korabban, mar 17-en napkozben, reggel vagy kora delelott bekovetkezett.

Hazankban azok voltak szerencsesek, akik a 17-ere virrado hajnalon
lathattak a fantasztikus hullocsillagesot. Tobb helyrol erkezett hozzank
beszamolo orankent 200-400 meteor megszamlalasarol. Rendkivul sok
fenyes, robbano, az egen maradando nyomot hagyo latvanyos meteort lattak
megfigyeloink. A Nyugat-europai hiradasok meg ennel is nagyobb
aktivitasrol szoltak. A Kanari-szigetekrol mar 1000-2000 meteor tunt fel
orankent, az amerikai megfigyelok viszont csokkeno aktivitast
tapasztaltak. 17-en estere a meteorok szama nagymertekben visszaesett,
igy hazankban is sokaknak csalodast okozott az elorejelzesek
pontatlansaga.

A Naprendszerben keringo meteoraramlatok a Vilagegyetem dinamikusan
valtozo elemei. Elorejelzesuk a tudomany mai fejlettsegi fokan is ilyen
hibahatarral tortenhet. A meteorrajokrol szerzett ismereteink elsosorban
a foldi megfigyeleseknek koszonhetoek. A Leonidakhoz hasonlo nagy
meteorzaporok azonban viszonylag ritkak. Emellett egy-egy meteorraj is
kulonbozo surusegu reszekbol all, ami tovabb neheziti az elorejelzesek
sikeresseget.

Az idei eredmenyek ismereteben remelhetoleg sikerul a meteorkutatas
szakertoinek a Leonidak jovo evben vart nagy maximumat pontosabban
sikerul elorejelezniuk.

                                     Kereszturi Akos - Tepliczky Istvan
                                       Magyar Csillagaszati Egyesulet

Budapest, 1998. november 18.
+ - meg mindig a bolygok gomb alakja (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

... csak nehany utolagos reflexio:

>A Physics FAQ szerint csak mitosz az, hogy az uvegtargyak evszazadok
>alatt megfolynanak:

ki lehetne szamolni az uveg viszkozitas ismereteben. Elkepzelheto, hogy
valoban nem folyik meg "szemmel lathato" mertekben ilyen rovid ido
alatt.

>Arra nincs bizonyitek, hogy maradando alakvaltozason ment volna at barmilyen
>hideg uvegtargy a sajat sulya alatt. Arra viszont van, hogy bizonyos fajta
>uvegek gyakorlatilag egyaltalan nem folynak. Pl. 150 eves teleszkoplencsek
>ma is tokeletesen fokuszalnak, marpedig ezeket a legkisebb rogyas is
>tonkretenne.

 ... persze hogy nincs bizonyitek, hogyan is lehetne :))
Arrol hogy az uveg folyik vgy sem, kar vitatkozni. Elegge tenyszeru
dolog
hogy tud deformalodni, az mas kerdes hogy a tortenelmi idotartamok
nagysagrendjeben ez mennyire -es mihez kepest- merheto.
  A  nagy teleszkoplencseket par evtizedenkent -tudomasom szerint, ha
nem jol tudom javitsatok ki- ujra szoktak jusztirozni, pont ezert. 
A nagy tukrok kevesbe erzekenyek, leven csak egy optikai feluletuk
van es nem megy at rajuk a feny.

>A Physics FAQ szerint csak mitosz az, hogy az uvegtargyak evszazadok
>alatt megfolynanak:

ki lehetne szamolni az uveg viszkozitas ismereteben. Elkepzelheto, hogy
valoban nem folyik meg "szemmel lathato" mertekben ilyen rovid ido
alatt.

>akkor egy teljesen magara hagyott csiszolt gyemant megfelo ido alatt
>gomb alaku lesz, mert a tomegkozpontja gravitacios tere miatt csak igy
>csokkenhet az entropiaja. Vagy nincs igazam? Es persze ez minden testre
>igaz es ezert nem talaljuk meg Attila kardjat :-).   A palas kozet
>peldaja biztos igaz, geologus sem vagyok. De azert fennmarad a kerdes:

Igaz, valoban ha eleg sokat varunk minden gomb lesz:)
A palas kozetet a sajat szemeddel is megnezheted. Valoszinutlen
hogy a vilag osszes geologusa es geofizikusa tevedne. A kozetek
igenis folynak. Ez tenykerdes, nem erdemes rajta vitatkozni.

>a fold garvitacioja (es forgasa) okozta erohatas eleg-e, hogy nem amorf
>anyagokban folyast indukaljon. Meg ha igen, akkor sem hinnem, hogy a
>gomb alak kialakulasaban ez jatszott volna fo szerepet, pedig meg
>asztro-fizikus sem vagyok :-).

Irtam mar, hogy itt akkora nagysagrendek vannak meretben es idoben
hogy ugyse lehet hagyomanyos jozan paraszti esszel felfogni.
Igen, sokfelekeppen bizonyitott es a foldtudomanyokat muvelok/tanultak
szamara evidens dolog. A foldkopeny kristalyos anyaga folyik. Evi
1-20 cm nagysagrendu sebesseggel. Ezt persze csak elmeleti fizikai
uton lehet bebizonyitani, de azt objektive kimertek GPS-el, hogy
a litoszferatablak mozognak es deformalodnak. 
Szilard halmazallapotban. Amin csuszkalnak, az is szilard.

Ezek is tenyek amivel eleg nehez vitatkozni, ha nem ertesz vele egyet
akkor szerinted a vilag osszes geofizikusa hulyesegeket gondol.

>Szoval en ugy gondoltam, hogy a gomb alak tkp. a garavitacios surosodes
>es a forgas kovetkezmenye, es nem pedig valamifele feluleti feszultseg
>altal letrehozott jelenseg (pl.  higany, viz stb). Bar, ha az egesz

Ilyen meretekben es anyagokanl a feluleti feszultseg figyelmen
kivul hagyando. Nulla. Ez nem egy laboratoriumi kubli, hanem bolygo.

>anyagmennyiseg folyekony allapotban volt (talan meg lehetett is) akkor
>ezzel a lehetoseggel is szamolni kellene es akkor az egesz kerdes
>leegyszerusodik, nincs is mirol (uveg, stb) beszelni. Akkor a bolygo az
>egy *csepp* es kesz.

Mint irtam, "sajat gravitacios tereben _lassan_ forgo folyadekcsepp"
Ezzel eleg jol lehet modellezni a Foldet. De a feluleti feszultseghez
semi koze.

Tektonikus mozgasok eseteben a Fold forgasa is figyelemen kivul
hagyhato.

>anyagjellemzo kuszoberteket (pl aluminium, rez, stb). A kristalyos
>anyagok tobbsege azonban rugalmas viselkedest mutat, azaz amig az
>erohatas altal okozott belso feszultseg nem haladja meg a folyashatart,
>addig ezek az anyagok allado erohatasra egy meghatarozott merteku
>elmozdulassal valaszolnak, es az erohatas megszuntekor isszanyerik az
>eredeti alakjukat.

 ...igen, kb. ez az amit pl. a Muszaki Egyetemen tanitanak. Hasonlot
en is tanultam (szakitasi gorbek es tsai). Valoban igen jo kozelites
az, hogy bizonyos feszultseg (ero/felulet) alatt csak rugalmas
alakvaltozas
van, es ezt szilardtestfizikai megfontolasokkal szepen lehet magyarazni.
Mernokoknek ez pont eleg. Valojaban soha nincsen teljesen rugalmas,
folyasmentes deformacio, legfeljebb tokeletes egykristalyoknal, es 
altalaban is csak elegge rovid ideju erohatasok eseteben.
A szakitasi gorbe kezdeti szakasza csak latszolag egyenes, valojaban
mindig van irreverzibilis deformacio, ami exponecialisan felfut a
folyasi
hatar kornyeken, igy "lathatova" valik. (a magyarazathoz szukseges
elemezni, hogy futkosnak meg tekerednek egymasra a diszlokaciok
a kristalyracsban)

A Fold is "rovid" erohatasokkal szemben mint pl. a tovaterjedo S- P-
hullamok, rugalmas kozegkent viselkedik. Persze van energiaelnyeles,
tehat ez sem teljesen rugalamas, mint ahogy semmi mas sem.
Ez az energiaelnyeles frekvenciafuggo, 100 Hz folott mar nagyon
erosen elnyel a Fold anyaga. A geofonok pont ezert a 10-50 Hz 
koruli frekvenciakra a legerzekenyebbek.

Arrol is kar vitatkozni, hogy a Fold belsejeben folyekony magma van,
es nem szilard kozet.
A geofizika jelen allasa szerint egymastol fuggetlen meresi 
bizonyitekok tomege (az osszes valaha vegzett meres) valamint
az elmeleti fizikai megfontolasok azt mondjak, hogy a Fold
kopenye -hetkoznapi fogalmaink szerint- "szilard" kozet,
a femes kulso mag pedig folyekony.
Es mind a kopeny, mind a kereg anyaga deformalodik, annak
ellenere hogy kristalyos. Folytonosan is es toresek utjan is.
Ezek nyilvanvalo tenyek, aki nem ert veluk egyet az az
egesz foldtudomannyal szall vitaba.
 Annak pedig alapok nelkul nincs ertelme.

udv: VAti
+ - nanotechnologia (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Tudomany Olvasok!

Korulbelul 2 honapja talalkoztam azzal a fogalommal,
hogy nanotechnologia. Egy olyan szemelytol hallottam,
aki a cyberkulturaval foglakozik, es megdobbenesemre
szerinte a tudomanyok teren ez az egyik olyan ag, ami
a jovoben nagy hangsulyt kap.
A halozaton kutatva talaltam egy-ket oldalt, amelyiken
bemutatjak, mi is a nanotechnologia, nehany eredmenyt
kozolnek (nanometeres nagysagu abakusz, propeller, stb.).
A kerdesem az lenne (kozepiskolas leven) a nano-
technologiaval foglalkozni akaro diakok hol, hogyan tudnanak
tovabbtanulni, egyaltalan Magyarorszagon lenne-e ilyen lehe-
toseg, vagy mindenkeppen egy kulfoldi tovabbtanulast kell
fontolgatnom, ha ilyen teren szeretnek tovabbmenni?

Varga Gergely
)
+ - csillaghullas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Szervusztok!

Kaposvaron az SFOR kiszolgalo cegenel taxiskent dolgozom ejszakankent.
Sajnos a csillaghullast szemelyesen nem lattam, de a kollegak akik uton
voltak beszamoltak rola: mar 16-a ejjelen illetve 17-en hajnali 4 orakor
is meg lathatoak voltak. Mivel altalaban uton voltak ezert pontos adatok
nincsenek a becsapodo darabok  szamarol es fenyessegerol, de elmondasuk
szerint meg igy is szep latvanyba volt reszuk.

Udv.: Atish
+ - Csillaghullas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hello
Hat nem tudom, de azt mondtak az esti idojaras-jelentesnel, hogy ha meg nem als
zunk, akkor most mar varjunk egy kicsit, mert mindjart csillaghullas, es nezzuk
 meg. Azt allitottak, hogy este 11h-tol lesz lathato. A batyammal en 11:15-tol 
01:15-ig folyamatosan stiroltem az eget, de egy darabot nem lattam. Csillagot l
attunk, repulot lattunk, de meteort nem. Azt sem lehet mondani, hogy rossz iran
yba kerestuk, mert kerestuk mindenfele. Igaz az, hogy ez a jelenseg cirka 30 ev
enkent ismetlodik? Mert ha igen, akkor most van idom varni a kovetkezoig. Remel
em a jovo evi napfogyatkozast jol fogom latni.
+ - csillaghullas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok !

Engedelmeskedve a felhivasoknak es sajat kivancsisagomnak 18-an felkeltem
kora hajnalban eget bamulni. Megfigyelesi pont Pekingtol delre kb. 400 km-re.
Hajnali 3.30-kor mar kint vizslattam. Tiszta, hideg (nagyon) ido volt.
Mikozben kiszemelt megfigyelohelyemre setaltam mar athuzott egy meteorit a
fejem folott. Tudnak ezek a csillagaszok !
Egy ora alatt 33-at szamoltam ossze (messze van az altalam vart
tobbszaztol). Koztuk volt egy, a sorban a 15-ik, amelyik nagyon fenyes
volt; a nyoma ket perc utan is lathato volt.
Mindenesetre rovid egy ora alatt tobbszor annyi hullocsillagot lattam, mint
eddig egesz eletemben.

Feri Shandongbol

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS