Megkoszonnem, ha valaki nem volna  rest megkeresni Thomas Mann Kiralyi
fenseg  cimu regenyebol azt a reszt,  amelyben  a  tronorokost vilagra
segito zsido orvos beszel a   kisebbseghez tartozas  vilagnezetet   es
szemelyiseget   formalo erejerol.  Ezt  en  olyan jelentos gondolatnak
erzem, amelynek  pontos kifejteset  nem szeretnem  tartalmi  idezettel
veszelyeztetni.  A   regenyt  Szollosi Klara   forditotta csodalatosan
magyarra.  Sajnos a Thomas Mann konyvtaramat otthon tartom, es angolul
megkeresni sem  sok ertelme lenne.    Kedves vallalkozo, ha  sok munka
lenne begepelni, kerlek, kuldd el nekem levelben vagy faxon. Koszi.
                              __o
             __o             -\<,
            -\<,  __________O / O
__Gabor____O / O

A szo es ami mogotte van

Kedves Miklos!

Igazan sajnalom, hogy ujbol csak annak igazolasara
futotta, miszerint hajlamossag alakult ki leirt szo-
vegek sajat keny es kedv szerint interpretaciojara.
Eppen ezt neveztem en olyan allapotnak, amit NEM
LEHET normalisnak tekinteni. Idezlek:

>Az, hogy Kis Janos legfontosabb es donteset meghatarolo tulajdonsa-
>ganak azt tartod, hogy zsido-szarmazasu (es nem azt, hogy brna a szeme, vagy
Nem tartom es nem is irtam ilyesmit.

>Azt is furcsanak tartom, hogy az ellenzek sajtojanak a mukodeset es
>szerepet kvazi illegalisnak tartod.
Nem tartom es nem is irtam ilyesmit.

>Mint bizonyara tudod, a kormany sok
>penzt (NEM a sajatjat) fekteti bele uj ujsagok alapitasaba es tamogatasaba.
>Hogy miert tavolrol sem olyan sikeresek ezek, mint az u.n. ellenzeki lapok,
>azt vagy a zsido hegemonianak, vagy a lapok jobb minosegenek lehet tulajdoni-
>tani.
Szerintem lehet masnak is tulajdonitani: pl. az un.
inercialis hatalmi viszonyoknak, amely ertelmeben a
politikai hatalom szamos pontjat a (poszt)kommunista
lobbierok - es ujkeletu szovetsegeseik - birtokoljak.

Udvozlettel:                         Szekely Zoltan

------------------------------------------------------------
U.i. (Emlekezteto):

Az Antall-kormany a magyar tortenelem egyik furcsasaga:
                 ELLENZEKI KORMANY!
                 ********* *******
- Ellenzeki, mert a tenyleges hatalmat a legfontosabb posz-
  tokon a multat kepviselo erok tartjak a kezukben.
- Ellenzeki, mert a kommunista diktaturabol visszamaradt
  (inercialis) hatalmi viszonyokkal folytatott kuzdelmeben
  nincsenek eszkozok a kezeben.
- Es ellenzeki, mert a diktatura eveiben KITENYESZTETT, el-
  maffiasodott sajto, szabadon - akar a politikai tisztesseg-
  telenseg bo eszkoztarabol is meritve - szithatja vele szemben
  az ellenerzeseket orszag-vilag elott.

(Nepszabadsag, juli 29, 2.o.)

MODERN IDOK TALALOS KERDESE

Ki az, akit Romaniaban megtamadnak mint magyar nacionalista? Ki az, akit
Magyarorszagon megtamadnak, mert mint zsido, nem kepviselheti a magyar nep
erdekeit? Ki az, akit a zsidok megtamadnak, mert nem oket, hanem a magyarokat
es a romanokat (es a bolgarokat, lengyeleket, oroszokat, albanokat, letteket,
eszteket, litvanokat stb.) tamogatja? Nem nehez kitalalni, hogy mind a harom
kerdesre ugyanaz a valasz.

Immaron hetedik eve dolgozom a Soros Alapitvany New York-i irodajaban. Veres
harcot folytattam a Xerox ceggel 1986-ban, hogy kikaparjam a legkedvezobb
arat, hogy egy felmillio dollaros keretbol ne 100, hanem 113 magyar iskola es
konyvtar kapjon masologepet. Azota meg 900 kapott.

Hasonlo modon megszerveztuk, hogy egyetemi konyvtarak es kutatointezetek
kapjanak tobb ezer nyugati kiadok altal megjelentetett konyvet.

Odafigyeltunk, amikor meghallottuk, hogy a korhazakban komoly hianyok vannak
es megszerveztuk, hogy folyamatosan, eddig 250 millio forint erteku gyogyszer
eljusson egy 60 korhazas halozathoz Magyarorszagon. Korulbelul ketmillio
dollarert vasaroltunk modern korhazi berendezeseket.

Negy even keresztul kisertunk 150 magyar angoltanart New Yorkban, ahol nem
gyoztek meselni, hogy milyen oriasi lehetoseg volt nekik az othetes amerikai
egyetemen szervezett program, ahol uj tanitasi modszerekben es kulturalis
elmenyekben reszesultek. Mindegyik eloszor jutott el Amerikaba es sokan
gondoltak, hogy lehet, hogy utoljara.

1989-ben eszrevettuk, hogy magyar diakok sikeresen palyaznak amerikai egyetemi
osztondijakra, de sokan nem tudjak elfogadni azokat a draga utazasi koltsegek
miatt. Azota megszerveztuk, meghirdettuk a lehetosegeket, s az elmult ket
evben 400 repulojegyet es konyvkoltsegeket fizettunk ki Amerikaba utazo
egyetemistaknak.

Ket eve korultancoljuk az amerikai diakcsere-intezmenyeket, hogy fogadjanak
magyar diakokat. Ebben az evben kozel 100 diak jon ide tanulni. Mi alljuk a
koltsegeket.

A fentiek csak peldak a Soros Alapitvany sokoldalu tevekenysegerol.

En vagyok az, aki mindegyik programon dolgozott, s en vagyok az, aki nem erti,
hogy Csurka Istvannak (aki egesz biztos a legnagyobb magyar) miert lenne jo,
hogy ha George Soros tonkremenne es ha a Soros Alapitvany megszunne? Mivel o
az, aki a magyarok erdekeit kepviseli es nem a Soros Alapitvany, lehet, hogy
o ezt erti, de en, mint egy naiv amerikai allampolgar, nem vagyok elegge
"magyar", hogy ezt megertsem.

Mindenesetre en tovabbra is csendesen fogok dolgozni a magyar nepnek
halhatatlan "karara", a fent idezett peldakhoz hasonloan.

Elizabeth Lorant
A Soros Alapitvany
New York-i irodavezetoje
___________________________

Gepelesi hibakert elnezest, itt ejfel korul jar az ido...  L. Zoli

Amit i'rtam, nagyon komolyan gondoltam. Nem sza'ntam tu'lza'snak, e's
nem is e'rzem annak.

Viszont szeretne'k felvila'gosi'ta'st kapni az ala'bbi informa'cio'val
kapcsolatban. Sok egye'b ko~zt - amikkel mellesleg, de ez tala'n nem lepi meg,
nagyon nem e'rtek egyet - azt i'rta [az SZDSZ volt elno~ke'ro"l]:

>    ..., hogy Kis Janos, vezeto zsido szarmazasu
> politikus ...

Ezt honnan tudja? Forra's?
E's - fu~ggetlenu~l atto'l, igaz-e - mi ennek a jelento"se'ge?

Tala'n emle'kszik me'g, hogy va'laszta'sok elo"tt az SZDSZ mai elno~ke'ro"l
is azt terjesztette'k, hogy zsido'. Sajnos - e's e'n ezt akkor is nagyon
sajna'ltam, noha to~ke'letesen mege'rtettem szeme'lyes indi'te'kait, me'gis
u'gy gondoltam, hogy politikai hiba't ko~vetett el - az illeto" ezt a
va'laszta'sok elo"tt fontosnak tartotta megca'folni, tudatva, hogy kisnemesi
sza'rmaza'su'. Kis Ja'nosro'l is terjesztette'k azt, hogy zsido' sza'rmaza'su'.
Nem tudom igaz-e, nem la'ttam to"le erro"l semmilyen nyilatkozatot. Szu~leito"l
me'g keve'sbe'. Lehet, hogy volt, eze'rt ke'rem, jelo~lje meg a forra'sa't.

Ha nem tud ilyen forra'st, mie'rt te'nyke'nt ko~zli felteve'se't?
De me'g egyszer megke'rdezem: ennek az ege'sznek mi a jelento"se'ge?!?

Ha ma'r enne'l az i'ra'sna'l tartunk, be kell valjam, az ala'bbi bekezde's
lenyu"go~zo~tt.

> Valljuk meg oszinten: az ellenzek hatalmi arrogan-
> ciaja (hiszen a sajto, stb. birtoklasa reven OK VAN-
> NAK HATALMI HELYZETBEN egy csomo szempontbol) a -
> korabban - vezeto ellenzeki part, az SzDSz es annak
> - korabbi - vezetoje, Kis Janos reven a koztudatban
> (legalabbis egy reszeben) osszekapcsolodott azzal az
> arroganciaval, amely miatt peldaul Izrael - korabban
> - nem kapta meg azt az ahitott amerikai kolcsonossze-
> get, amelyre oly egeto szuksege lenne.

Igen, a va'laszta'sok elo"tt valo'ban sza'mos falfirka fejezte ezt ki
(SZDSZ=ZSIDO'). Azokat a falfirka'kat szerzo"ik gyakran horog- vagy nyilas-
kereszttel i'rta'k ala'. Ma'skor MDF-fel, vagy tulipa'nnal. A ke'tfe'le -
le'nyege'ben azonos szo~vegu" - falfirka elte'ro" ala'i'ra'sa'bo'l persze nem
ki'va'nom azt a ko~vetkeztete'st levonni, hogy az MDF fasiszta. Nem tartom
annak. De a hi'rbehoza's ("guilty by association") fenti logika'ja alapja'n
e'ppen ezt is a'lli'thatna'm. Felhi'vom figyelme't arra, hogy azon tu'l, hogy
a fenti mondat ta'rgyszeru"en te'ves - hiszen az SZDSZ pl. csak egyetlen,
megleheto"sen ne'pszeru"tlen hetilapot birtokol, e's a Fidesz sem to~bbet,
so"t -, ko~zel a'll olyasmihez, ami ma'r bi'ro'sa'gra is tartozhat.
E's nem a'll messze a hi'rbehoza's mestere'nek, Csurka'nak szellemise'ge'to"l.

Az o~n ko~ztudata'ban zsido' = arroga'ns?
Nem veszi e'szre, hogy egy politikust nem politikai ne'zetei, hanem
sza'rmaza'sa alapja'n mino"si't, e's hogy ehhez a sza'rmaza'shoz azonnal
negati'v tartalmu' jelzo"t is ta'rsi't?
Nem gondolja, hogy ez faji hangulatkelte's?

E's mie'rt nem azt hangoztatja, hogy X jelento"s magyar politikus ne'met
sza'rmaza'su'? (Nem mintha annak o~ru~lne'k, ha ezt hangsu'lyozna'!)

Ve'gu~l me'g egy szeme'lyes ke'rde's. To~bbszo~r a'lli'totta, hogy maga
szocia'ldemokrata. Me'g mindig ezt mondja? Ha igen, a fenti ne'zeteit
hogyan tudja o~sszeegyeztetni a nemzetko~zi e's a magyar szocia'ldemokrata
mozgalom hagyoma'nyaival, szelleme'vel? Aminek tudtommal fontos re'sze a faji
meglu~lo~nbo~ztete's elleni ku~zdelem.

Ko"ro~si Ga'bor

Kedves Balogh Maria!

A #142 SZALON-ban irt valaszaibol egyertelmuen latszik szamomra, hogy
On melysegesen meg van gyozodve arral, hogy Csurka nem antiszemita.
Meg ahhoz is vette a faradsagot, hogy gondos szovegelemzessel bebizo-
nyitsa azt az allitasat, hogy Csurka nem tett direkt antiszemita
kijelenteseket az ominozus cikkeben. Ugyanakkor sokan masok, koztuk en
is Csurka cikket durvan es agressziven antiszemitanak erezzuk.
Szamomra nagyon erdekes kerdes, vajjon miert iteljuk meg ennyire
ellentetesen Csurka irasat. Elkepzelhetonek tartom, hogy Osvay Karcsi
feltetelezese helyes, miszerint az On 30 eves tavollete Magyarorszagtol
csokkentette az erzekenyseget az ilyen tipusu utalasokkal kapcsolatban,
valoszinuleg azert is, mert On hosszu ideje egy stabil es tolerans
demokraciaban el. Sajnos ez nem mondhato el sem Magyarorszagrol, sem
az egesz regionkrol. Szerintem a mi tajainkon a Csurka fele emberek
tevekenysege adott esetben rendkivul veszelyes helyzeteket valthat ki.

Elkepzelheto, termeszetesen, egy a fentitol teljesen kulonbozo oka is
annak, hogy On nem erzi Csurka cikket antiszemitanak, nevezetesen
magyarazhato ez az emberek szelektiv erzekenysegevel es erzeketlensege-
vel is. Sokan MO-on ill. az emigracioban, mikozben elitelik a
kornyezo orszagokban eszlelheto magyarellenes megnyilvanulasokat,
sok esetben hasonloan ereznek ill. cselekednek a sajat orszagban elo
kissebbsegi helyzetben levokkel szemben, mint azok, akiket elitelnek a
magyarellenesseguk miatt. Kedves Maria, pl On, mikozben kifejezi
aggodalmat azzal kapcsolatban, hogy milyen karokat okozhat a magyar-
sagnak, egy a nemzetkozi sajtoban kozzetett nyilatkozat, egy szot se
ejt arrol, hogy milyen karokat okozhat a magyar zsidosagnak Csurka
cikke. Az osszes erofeszitese arra iranyul, hogy megprobalja bebizo-
nyitani, Csurka nem is antoszemita, legfeljebb konzervativ, nem
minden kijelentese izleses, talan nem elegge meggondolt, stb.

Diurnus alias Bodor Pal ajanlott egyik cikkeben egy modszert arra,
amivel a magyarok megmerhetik azon kijelenteseik sulyat, amelyet pl
a hazai zsidosaggal, vagy egyeb kisebbsegiekkel szemben tesznek.
Azt javasolta (tartalmi idezet): ismeteld meg a kijelentesedet, de
most a zsidot helyettesitsed be magyarral, a magyart pedig romannal,
ezutan valoszinuleg megerted azt, hogy mit is mondtal tulajdonkeppen.

Kedves Maria, en most elvegzem ezt a kiserletet Csurka cikkenek egyes
reszeivel kapcsolatban. Nem az egesszel, mert az egyreszt nagyon
idoigenyes lenne, masreszt esetleg olyan undorito vegeredmenyt kapnek,
amelyet meg egy ilyen kiserletben sem vallalhatok. Arra kerem, gondosan
olvassa el az igy preparalt szoveget, es irja meg a velemenyet arrol,
hogy magyarellenesnek tartja-e vagy sem. Amennyiben nem, On nyert :-) .

-----------------------------------------------------------------------
Antallek vegul mar a belso elegedetlenseget sem tudtak elpalastolni,
elhallgattatni. Utolso dobasuk a Delszlav polgalhaboru volt, s ezzel el
is jott a valtozas ideje. Magyarorszagon most talan rendszervaltozas
van.

A minden vezeto poziciot megszerzo, az ellenzeki ellenallast vaskezzel
letoro, goromba magyar vezetesnek egy hasonlo modszerekkel dolgozo
Vilagszovetseg felel meg.

... - es orkodik ma is - szerte a Karpatmedenceben a magyarellenesseget
- ugymond - feken tarto kampanyok felett.

A Budapesti KEMENYVONALASSAG es a Csoori-fele Vilagszovetseg
KEMENYVONALASSAGA termeszetesen osszefuggott. Semmikeppen sem csodalha-
to tehat, hogy az a roman JOBB(BAL)-LIBERALIS sajto, amely ezer szalon
volt es van osszekotve ezzel a vilagszervezettel, tetova lett, amikor
a magyar polgarok akaratabol egy olyan ero kerult kormanyra,
amely beket akar, megegyezest es talan mindent, ami ebbol kovetkezik.

Az a kerdes, hogy mi kovetkezik? Az-e, hogy veget vetnek a magyarelle-
nesseget valojaban felszito magyarellenesseg-kampanyoknak, a soha nem
lehet tudni, hogy ki altal provokalt gyilkos provokacioknak, az
allando feszultsegben tartas politikajanak.

Soros Gyorgy is a tavozas gondolataval jatszadozik. Az o alapitvanyai
annyira beleepultek a roman politikaba es kulturalis eletbe, hogy
onkentes kivonulasa elkepzelhetetlen, mert hatalmas erkolcsi
vereseg lenne az egesz szabadkomuves ihletesu tabor szamara. Ezert
aztan a Soros ALAPITVANY kivonulasahoz PROVOKACIO szuksegeltetik.
Amolyan MDF-es Csurkas sertegetozesek, amiben van is resze Magyaror-
szagon, s kulonosen Budapesten. Ne doljon be azonban senki: ha Soros
elmegy, NEM AZERT MEGY EL, mert a kormany nem hallgattatja el a
szelsojobb(bal)oldalt, hanem azert, mert az ANYAGI HELYZETE nem teszi
lehetove a tovabbi RMDSz es LIBERALIS tamogatast, illetve azert, mert
a budapesti hivatalos politika - talan - megvaltozott.

Meg ha nem is vagyunk jobb(bal)oldali szemleletuek - van meg ennek
jelentosege? -, oruljunk hat a magyar tarsadalom TOBBSEGI JOZANSAGANAK,
ezer ev tiszteletre MELTO magyar kuzdelmei altal megedzett REALIZMU-
SANAK. Igy konnyebb lehet az egyuttmukodes es talam meg a ROMAN TELE-
VIZIO is FELSZABADUL.

------------------------------------------------------------------------

Kedves Maria, szeretnek kiterni meg arra az analogiajara, amelyet
a #142 SZALON-ban Antony Gyurinak irt, keletazsiaiak USA-ban -
zsidok Magyarorszagon. Fel kell hivnom a figyelmet arra, hogy az On
analogiaja teljesen teves es felrevezeto. Az USA-ban tobb mint 3000
magan- es allami egyetem van. Minden egyes torekvo es tehetseges ember
megtalalhatja itt a tovabbtanulasi lehetoseget, meg akkor is, ha
egyes egyetemeken "numerus klauzust" vezetnek be. Sajnos Magyarorszagon
csak nehany es csak allami egyetem van. A "numerus klauzus" bevezetese
sok-sok tehetseges es torekvo diakot gyakorlatilag megfosztana
a tovabtanulas lehetosegetol.

           udvozlettel

                                          Rubin Gyorgy

Kedves Ma'ria!

Sajnos azt kell va'laszolnom, olyan re'g nem e'lte'l Magyarorsza'gon, hogy
ma'r nem e'rted meg egy magyar politikai szo~veg nem is nagyon rejtett, csak
kicsit ko'dolt e'rtelme't. Egy szeme'lyesen Neked ci'mzett maga'nleve'lben
egy ro~videbb Csurka ide'zeten bemutatom, hogy lehet antiszemita egy magyar
politikai szo~veg u'gy, hogy a zsido' e's hasonlo' szavakat le sem i'rja'k.

Mellesleg e'n egya'ltala'n nem vagyok biztos abban, hogy Csurka antiszemita.
Lehet, hogy cinikus. E'n inka'bb ezt tartom valo'szi'nu"nek. De mindenesetre
visszate'ro"en e's megleheto"sen ga'tla'stalanul pro'ba'lja meglovagolni azt
a felte'telezett la'tens antiszemitizmust, aminek le'te're ko~ru~nkben Sze'kely
Zolta'n nyu'jt szemle'letes pe'lda't.

(Ez u~gyben elgondolkodtato' a Fukuyama't ide'zo" Re'v? Edo ve'leme'nye arro'l,
hogy Csurka me'gis antiszemita, alapveto"en gazdasa'gideolo'giai okokbo'l,
antikapitalista, konzervati'v-uto'pikus szocialisztikus ne'zetei miatt.)

E'n mellesleg u'gy gondolom, hogy ez nagyja'bo'l te'ves politikai i'te'let, ma
az antiszemitizmusnak nincs jelento"s politikai szerepe Magyarorsza'gon. De ha
tudatosan keltik, akkor lehet. Eze'rt nem (sem) lehet szo' ne'lku~l hagyni.

Ne felejtsd el, hogy Csurka i'ro', a szavak a munkaeszko~zei. (Ez ugyan az
uto'bbi ido"ben nem igaza'n la'tszik i'ra'sain, ele'g o~sszecsapottak. Ma'r
saja't munkaeszko~ze't sem tiszteli.) Pontosan tudja, mit i'r. Le tudja u'gy
i'rni, amit akar, hogy mindenki mege'rtse, aki benne e'l a magyar politikai
ko~ze'letben, e's aki egy kicsit is e'rze'keny a mondatok ma'sodlagos
jelento"se'ge're, ane'lku~l, hogy szo' szerint olyat i'rjon, ami bu"ntetendo".

Egy politikai i'ra'sban terme'szetesen nem csak az van benne, ami szo' szerint
benne van. Egyre'szt egy politikus mindig saja'tos ko'drendszert haszna'l,
ma'sre'szt ido"nke'nt bizonyos dolgokra csak utal. De az is benne van, amire
csak utal, hiszen e'pp aze'rt teszi. A Csurka cikk tele van utala'sokkal,
sejtete'sekkel. Ez az i'ra's ra'ada'sul nem is nagyon leplezi, miro"l szo'l.

Ha a cikket szo' szerint vesszu~k, akkor csak olyasmiken ra'go'dunk, mint a
Soros elleni kisse' gusztustalan e's fe'lresikeru~lt ta'mada's. Ami a cikk
ege'sze't tekintve e'rdektelen. Ez csak egy hangulatkelto", szinezo" elem, ami
most nem jo~tt be, de ennek ku~lo~no~sebb jelento"se'ge a cikk mondanivalo'ja,
vagy hata'sossa'ga szempontja'bo'l nincs. Ezt Bolga'r, a 168 o'ra riportere
sajnos nem igaza'n e'rtette meg, u'gy tu"nik, Soros inka'bb. ("leguto'bb ...
1944-ben olvastam effe'le i'ra'sokat." Itt nyilva'n nem az ellene ira'nyulo'
szeme'lyes ta'mada'sra gondol, enne'l ma'r nyilva'n kapott ku~lo~nbet is.)
A dolog jelento"se'ge az, hogy a Reichmann-testve'rek e's a Soros elleni
ilyete'n ta'mada'ssal fel lehessen melegi'teni a haza'ja ellen a'ska'lo'do',
irigyle'sre me'lto'an gazdag zsido' nagyto"ke's oly jo'l ismert, e's ma'r 60
e'vvel ezelo"tt is oly jo'l beva'lt ke'pe't. A cikk le'nyege ezek a sugallt
(ellense'g)ke'pek. Tesse'k csak hangosan irigykedni a rothadt burzsujokra, ez
most nem feltu"no", mert elnyomja a ka'ro~ro~m e'des kacaja, hogy la'm, me'g
ezek is ra'fa'znak. Az irigyse'g ero"s e'rze's, egy u~gyes politikus sokmindenre
fel tudja haszna'lni. Pla'ne "idegenekkel" szemben. Mert ko~zben persze
azt is to~bbszo~ro~sen fel lehet ide'zni, tudatosi'tani, hogy ezek zsido'k.
E's Soros aze'rt kiva'llo' alany e ke'p terjeszte'se're, mert o"t megve'dik a
ta'mada'sto'l, e's a ve'do"k to~bbse'ge e'szre sem veszi, hogy ezzel szinte
o~nke'nt terjeszti a tuda'st, hogy Sorosna'l az a fontos, hogy egy gazdag
zsido' to"ke's, akiben nem lehet teljesen megbi'zni. E's teljesen le'nyegtelen,
to~nkrement-e vagy sem. E's egy ponton tu'l az is e'rdektelen, mit tett
Magyarorsza'ge'rt, e's mit a szocialista rendszer megdo~nte'se'e'rt.

A fontos politikai szo~vegeket e'pp aze'rt szokta'k szo~vegelemze'snek
ala'vetni, hogy (egyre'szt lefejtse'k a sallangot, ma'sre'szt) felta'rja'k azt,
ami nincs szo' szerint benne, de belee'rtendo", kiha'mozhato' belo"le.
Nekia'llhatne'k most ne'ha'ny ezer soros tartalomelemze'snek, de nem teszem, se
ido"m, se kedvem, se megfelelo" szaktuda'som hozza'. Feleslegesnek is e'rzem,
mert nincs ku~lo~no~sebben elrejtve a dolgok e'rtelme. Az, amit kiolvastam
belo"le, szo' szerint ugyan persze nincs benne, de tartalmilag felte'tlen.
E's alig van rejtve. Ezt Magyarorsza'gon minima'lis politikai mu"veltse'ggel
mindenki mege'rtette, aki akarta.

Hogy egy amerikai sza'ma'ra e'rtheto"en elmagyara'zzam a dolgot: Ha azt mondom:
"A lusta'k szege'nyek maradnak. A fekete'k tu'lnyomo' to~bbse'ge szege'ny."
Akkor persze nem mondtam azt, hogy azok bu~do~s niggerek lopja'k isten
szent napja't e's me'g sege'lyt is ke'rincse'lnek, ahelyett, hogy dolgozna'nak.
Nem e'r a nevem, az a rossz, aki rosszra gondol. Etto"l me'g nem biztos,
hogy sok fekete szavazna arra a politikusra, aki besze'de'ben folyton a fenti
ke't mondatot isme'telgeti. Az a politikus, akinek ez a fo" mondanivalo'ja,
persze semmilyen to~rve'nyt nem szeg, i'gy nincs bu"nteto"jogi felelo"sse'ge.
De politikai felelo"sse'ge atto'l me'g lehet. Mert sugalmaz valamit, hangulatot
kelt. Ez pedig bu"no~s politika.

I'rod:
> A szabad vilag jellemzoje, hogy "minden szabad, ami nincs torvenyileg
> tiltva".

Csak ha't ez egy politikusra i'gy nem igaz. Mert pl. az elmu'lt e'vtizedben
Milosevics lehet, hogy semmi olyat nem tett, amit egy teljesen pa'rtatlan
bi'ro'sa'g az e'rve'nyes jugoszla'v to~rve'nyekbe u~tko~zo"nek tala'lna.
Csak e'ppen sok ma'ssal - pl. a szerintem hozza' hasonlo'an ha'boru's bu"no~s
Tudjmannal is - egyu~tt egy e'vtizeden a't hangulatot keltett olyan mondatokkal,
amiknek esetleg egyike'ben sem lehetett nyilva'nvalo'an, egye'rtelmu"en
kimutatni a gyu"lo~letkelte'st, a gyilkossa'gra uszi'ta'st. Amennyire tudom
eleinte sokkal o'vatosabban, me'rte'ktarto'bban besze'lt a to~bbi jugoszla'v
ne'pro"l (az alba'nokat persze kive've), mint Csurka a vitattot i'ra'sa'ban
a zsido'kro'l. E's ez a kitarto' hangulatkelte's me'gis megme'rgezte az emberek
lelke't. Nem hiszem, hogy Milosevics, amikor belekezdett, azt akarta, ami lett.
De esztelen o~ldo~kle'st, pusztula'st hozott haza'ja'ra. E's ne'ha'ny e've me'g
a mostani milicista'k tu'lnyomo' re'sze el se tudta volna ke'pzelni, hogy u'gy
elveszti (pl. a fe'lelemto"l) a jo'zansa'ga't, hogy ke'pes lesz gondolkoda's
ne'lku~l ta'madni arra a szomsze'dja'ra, akivel emberemle'kezet o'ta jo'l
megvoltak, e's mego~lni, csak mert kicsit ma's a nemzetise'ge.

A politikai felelo"sse'gnek van egy - amerikaiak sza'ma'ra, ahol nincsenek
euro'pai e'rtelemben vett politikai pa'rtok, tala'n nehezen e'rtheto" - ma'sik
oldala is. A pa'rt ira'nti felelo"sse'g, a pa'rt e'rdekeinek szolga'lata.

To~bb mint ke't e'vig e'ltem Bonnban. Meggyo"zo"de'sem, hogyha Csurka a CDU
alelno~ke lenne, eze'rt a cikke'rt u'gy repu~lt volna pa'rtja vezete'se'bo"l,
mint a gyo"zelmi za'szlo'. Ma'r sokkal elo"bb, a kora'bbi hasonlo' u~gyeie'rt.

Lassan ke't e've e'lek Ausztra'lia'ban. Meggyo"zo"de'sem szerint itt is
aka'rmelyik jelento"sebb pa'rt nagyon ro~vid u'ton megszabadult volna to"le.
Enne'l sokkal kisebb dolgoke'rt buknak el politikusok.

Csurka'to'l nem csak aze'rt szabadulna'nak meg ezek a pa'rtok, mint a
pestisesto"l, mert a politikusok nem e'rtenek egyet ne'zeteivel. So"t, tala'n
nem is elso"sorban eze'rt. Hanem mert vesze'lyezteti a pa'rt ke'pe't.
Ro~vid ta'von az ilyen hangulatkelte's sze'les ko~rben rossz e'rze'st kelt,
vagyis ne'pszeru"tlen. A dologban az a legszebb, hogy Csurka az egyik legne'p-
szeru"tlenebb jelento"s magyar politikus. Csurka vesze'lyes, mert vesze'lyes
e'rzelmekkel manipula'l. E's vesze'lyes pa'rtja'ra is, mert leja'ratja,
ne'pszeru"tlenne' teszi. Nem csak - az egye'bke'nt a pa'rt sza'ma'ra kiemelkedo"
jelento"se'gu" - politikailag mu"velt e'rtelmise'gi re'tegben, enne'l sokkal
sze'lesebb ko~rben is. Hamis pa'rtja'nak szolidarita'se'rze'se, hogy nem
ta'madja'k az o" kutya'juk ko~lke't. Pa'rtja valo'szi'nu"leg nyerne hitelesse'g-
ben, e's i'gy ne'pszeru"se'gben azzal, ha megszabadulna to"le.

A gyu"lo~letkelto" elleni felle'pe's e'rze'sem, so"t meggyo"zo"de'sem szerint,
ha kello"en megfontolt e's u~gyes, hosszabb ta'von a gyu"lo~lko~de's
megszu~ntete'se't szolga'lja. E'n csak abban ke'telkedtem, hogy itt van valaki,
aki ilyen keve's informa'cio' birtoka'ban u~gyesen tud le'pni.

Hogy az idegenek elleni gyu"lo~letkelte's sajnos nem teljesen eredme'nytelen,
azt legjobban az bizonyi'tja, hogy ke't e've egy Pestre utazo' szingale'z
kolle'ga'mnak kb. azt mondtam, amikor tana'csot ke'rt, hogy meg fogja'k ne'zni,
mert keve's szines bo"ru" van, de nyugodtan mehet, ahova akar, nagyon
valo'szi'nu"tlen, hogy ba'rmilyen aggresszio'val tala'lkozzon. Ha'rom ho'napig
volt, e's a kezdetek uta'n, amikor me'g senkit sem ismert, nagyon e'lvezte. Azt
is e'lvezte, hogy Amerika'val szemben, ahol mindig nagyon vigya'zott, hova
mehet, Magyarorsza'gon soha sem e'rezte vesze'lyben maga't. Ma ma'r azt
mondana'm, hogy legyen o'vatos, ku~lo~no~sen a pesti alulja'ro'k ta'je'ka'n.

Uto'irat:

E'n egye'bke'nt a proble'ma'nak nem azt la'tom, hogy Amerika'ban a kelet-
a'zsiaiak jobban tanulnak, mint az amerikaiak to~bbse'ge, hanem, hogy az
amerikaiak to~bbse'ge rosszabbul tanul, mint a kelet-a'zsiaiak. Az a'ltalad
felemlegetett numerus clausust e'n nem egyszeru"en su'lyos hiba'nak, hanem
bu"nnek tartom. E's nem csak aze'rt, mert ez rasszizmus. Aze'rt is, mert ez
Amerika't e's az emberise'get buta'bba' teszi, mert elza'rja tehetse'ges e's
szorgalmas dia'kok elo~l a tanula's leheto"se'ge't, e's keve'sbe' tehetse'ges
vagy szorgalmasaknak adja. Semmife'le ke'nyszert nem la'tok a kvo'ta
bevezete'se're. Arra la'tne'k ke'nyszert, hogy ve'gre pro'ba'lja'k meg
valamennyire rendbetenni az amerikai oktata'si rendszert. Ezt csak a
proble'ma igen ka'rte'kony szo"nyeg ala' so~pre'se'nek la'tom, amibo"l
me'g lehetnek majd hasonlo' bajok, mint a va'rosi fekete'k helyzete'nek,
proble'ma'inak folytato'lagosan elko~vetett szo"nyeg ala' so~pre'se'bo"l.

A numerus clausus kapcsa'n za'ra'sul egy Amerika'ban dolgozott magyar kolle'ga'm
to~rte'nete't ide'zem fel. A gyereke egy e'vig ott ja'rt iskola'ba, e's az egyik
szu~lo"i e'rtekezleten kedvesen megke'rdezte valaki az oszta'lyba ja'ro' a'zsiai
gyerek szu~leit, hogy csina'lja'k, hogy a gyereku~k olyan jo'l tanul. Semmi
ku~lo~no~set nem teszu~nk. Persze tanulnak otthon a gyerekeink, de ...
Mi, hogy otthon tanulnak?!? But, but that is UNFAIR!

                     Ko"ro~si Ga'bor