Otthon is megprobalhatod ha van mikrohullamu sutod. Abban a vizet kitunoen
tul lehet heviteni, majd ha beleszorsz pl. nescafe-t, folforr. Csak nehogy
leforrazd magad, mert a 100 fokos viz foltot hagy a kezeden.

Udv: Vomberg Istvan


> Ehhez kapcsolodoan nekem is van kerdesem! Hogyan lehet a vizet a for-
> rasponton tul normal legkori nyomason ugy tulheviteni, hogy ne forrjon
> fel? Valahol ott van a kutya elasva, ha jol tudom, hogy a viznek tel-
> jesen tisztanak(?) es mozdulatlannak(?) kell lennie. Igen am, ez az
> elmelet, de mi van a gyakorlattal? Egyebkent allitolag ha az ilyen
> tulhevitett vizet "megbolygatjuk", pl. beledobunk egy szem homokot,
> az robbanasszeruen fog feforrni. Igy van? Mit tudtok errol?
>
> Udv: Karoly

Azert kell forralni, mert a bacik igy pusztulnak el. Ha csak vakumozod, akkor
egy jo kis cefre lesz a vegeredmeny.

Vomberg Istvan

> Na de: ha nem is forralom, csak a fenti eljarassal minden ga'zt eltavolitok
> a mondjuk langyos befottbol, nem marad-e ez is meg rendesen? Az lenne a
> nagy elonye, hogy lennenek olyan vitaminok, egyeb ertekes anyagok, amik a
> hokezeles elmaradasa miatt megmaradhatnanak, nem bomlananak el. Velemenyek?
>
> hjozsi

Petroléter.

Ez egy nagyon konnyu benzinparlat. A legjobban a gyogyszertari sebbenzin
hasonlit hozza, egyebkent talan vegyszerboltban kapsz. Higggggitokent is
hasznalhatod ha olyasmit akarsz higitani amit ez higit. Ha rafolyik valamire
ket lehetoseg van:

1. Nagyon gyorsan elparolog. (semmi tovabbi teendo)
2. Beleold az anyagba. (hideg ecetes olloval jol kezelheto)

Lemosni nem lehet mert:

1. Nincs mivel (csak a petroleter johetne szoba :) )
2. Mire odaersz a ronggyal, elparolog.

 wrote:

>     {Petroleum ether}.......
> mi ennek a rendes magyar neve?
> hol lehet venni? higgítóként is funkcionál  ugye? hogy lehet letisztítani ha
> ráfolyik valamire?

 wrote:

> Igaz az, hogy Dede Miklos kisfiz. jegyzeteben egy allitas bizonyitasarol
> azt irja, hogy addig nezzuk, amig be nem latjuk?
> vagy csak mendemonda?

Szerintem mendemonda. Ugy emlekszem, hogy egy differencialegyettel
leirt problema kapcsan irja, hogy addig kell neznunk az egyenletet,
amig eszunkbe nem jut a megoldas (azaz: amig ki nem talaljuk).

Commodus

 wrote:
>> Nem mindig. Van amikor pontosan kijon a gyok.
> A gyokvonas mindig kozelito eljaras.
Miert, az sqrt(4) = 2-ben mi a kozelites? :-)))

Ha mondjuk nem egesz, hanem pl. x=sqrt(2) egy egyenlet pontos megoldasa,
akkor abban mi a kozelites? Kozelites ebbol csak akkor lesz, ha ezt
bizonyos szamrendszerben akarod felirni (pl. tizedestort).

Commodus

Andrasnak:

valoszinuseg=lehetseges esetek/osszes esetek
Szerintem nem jogos operalni ebben az osszefuggesben a vegtelenekkel. Ha megis 
nagyon akarunk, akkor meg minden es az ellenkezoje is kikovetkeztetheto. 

Gabornak:

En a fokozatos kozelitesek modszererol ertekeztem. Amirol te irsz, az a
terkozfelezes modszere (ami szinten fokozatosan kozeliti a gyokot),
amelynek valoban lazabbak a konvergencia kriteriumai. 

Titusz:

Javaslom, forduljuk a kerdessel matematikushoz.
Az en emlekeim szerint akkor tekintunk ket halmazt azonos szamossagunak,
ha kolcsonosen lekepezhetok egymasra. Egy felkor osszes pontja lekepezheto
egy vegtelen hosszu egyenesre a kozeppontbol az egyeneshez huzott metszo
segitsegevel. Ez a gombfelulettel nem teheto meg. Viszont ha a vilagegyetem
veges lenne, es eppen gomb alaku, akkor a hatarolo  gombnek ugyanannyi pontja
lenne, mint barmelyik masik veges gombnek.  
 
Zoli:

A gyokvonas valoban kozelito eljaras az osszes olyan esetre, amikor a
gyok irracionalis szam. Egyeb esetekben (melyek persze kisebb szamossaggal,
de meg mindig vegtelen sokan vannak) a gyovonas nem kozelito eljaras. 
Vegyuk a klasszikus peldat: 4 gyoke pontosan 2.  (Ha 2x2=4 igaz:-) Az
a veletlenszeru talalgatas, amit Monte Carlo modszerek gyujtonevvel
illetunk, mar szisztematikus: kell hozza egy szisztematikusan veletlenszamot
generalo algoritmus. Tehat matematika.  Esemenyek az en ertelmezesemben
mennyisegek. Csak mar nem kapcsolodnak szamfogalomhoz. 

De a kompromisszumra valo hajlandosagom jegyeben:
Matematika: a konkretumoktol elvonatkoztatott dolgokkal foglalkozo tudomany. 

Janos (Vaskalap)

Sziasztok

>en is rakerestem, hogy  Hawking el-e meg vagy sem, de semmi olyan
>nyomot nem talaltam, ahol ra lehetett volna lelni. tud mar vki vmi
>biztosat????

A hugom most jott vissza Gorogorszagbol, ahol egy szigeten nyaralt,
es eppen ott tartottak vmi fizikus happeninget. Ott latta tobbszor is,
vmint egy repulogepen utaztak. Szoval szerintem el.

Windisch Jeno

On Fri, 4 Sep 1998 18:52:45 EDT,   wrote:

>Ha mar az erdekessegeknel tartunk: Valoszinuleg keves ember tudna kapasbol
>kettonel tobb irracionalis szamot mondani. Van ugye a gyokketto, mert ezen
>szokas az iskolaban bemutatni, hogy ilyen is van. Meg talan meg a pi (de ez
>raadasul meg transzcendens szam is :). Racionalis szamot annal tobbet tudunk
>mondani. Pedig bizonyithato, hogy az irracionalis szamok szamossaga nagyobb
>a racionalisokenal.(elobbi kontinuum, utobbi megszamlalhato)


Azert konnyu irracionalis szamokat is sorolni, viszonylag egyszeruen
belathato, hogy n-edik gyok k vagy egesz, vagy irracionalis. Es akkor
pl. a gyok(n) mind irracionalis ha n nem negyzetszam. Ez kapasbol
vegtelen sok, igaz csak megszamlalhato. 

Transzcendens szambol is kontinuum van, mig algebraibol megint csak
megszamlalhato, tehat sokkal tobb transzcendens van, mint algebrai,
viszont ugyanannyi algebrai van mint racionalis. 

Transzcendens szamokat mar nehezebb sorolni, de a jol ismert e-n meg a
pi-n kivul pl. az a^b transzcendens, ha a es b algebrai es a<>0,1
valamint b nem racionalis komplex szam. Szoval mondjuk 2 a
gyokharmadikon az transzcendens. Ezekbol konnyen adodik, hogy e^pi is
transzcendens, de nem ismert pl. hogy a p^e, pi*e, vagy pi+e szamok
transzcendensek-e.

Abban persze igazad van, hogy a "mondj egy szamot" keresre a legtobben
racionalisat mondanak. Mondjuk azt, hogy eadpiszeri ;).

/Gabor

On Thu, 3 Sep 1998 04:39:51 EDT,   (Láng Pál)
wrote:

>Ugyebar az vitathatatlan, hogy a paratlan es a paros szamok szamossaga
>egyenlo nagy,  mert parokba rendezhetoek. Akkor az osszes szamok
>szamossaga eppen ketszer akkora, mint a parosoke, vagy a paratlanoke.

Igenam, de az osszes szamok eppen ugyanannyian vannak, mint az osszes
paros szamok (mert e halmazok is parbarendezhetok). Ez csak ugy lehet
- es igy is van - hogy 2*alef0=alef0 (alef0-val jelolom a
megszamlalhato szamossagot). Ez ugyan szokatlan a veges aritmetikaban
(bar a 0 is hasonloan viselkedik:), de itt ez a modi. Raadasul
alef0+1=alef0 valamint alef0*alef0=alef0 is igaz. 

A vegtelen halmazok eppen arrol ismerszenek meg, hogy van olyan valodi
reszhalmazuk, amelyekkel ekvivalensek (azaz szamossaguk ugyanaz). Ez
is furcsa, de kovetkezik az axiomakbol. Hidd el hozza lehet szokni.

/Gabor

Csabanak, aki ezt irja:

> Ezzel kapcsolatban lehet, hogy informacioim hianyosak de gyuru alaku
> fekete lyukrol meg nem  hallottam, csak a HIX-en. Persze lehetseges,
> hogy letezik ilyen. Esetleg valami hivatkozast tudna valaki adni ?

Egy hivatkozas: Lukacs Bela: Utazasok terben, idoben es teridoben
(Remelem jol irtam emlekezetbol!)
Fent van a MEK-en is (http://mek.iif.hu), a pontos URL-jet sajnos
nem tudom most elokaparni.
Ebben talalsz tovabbi hivatkozasokat is.

Udv. Sailor

pali > kerdezi:

> Igaz az, hogy Dede Miklos kisfiz. jegyzeteben egy allitas bizonyitasarol
> azt irja, hogy addig nezzuk, amig be nem latjuk?
> vagy csak mendemonda?

Hogy a jegyzetben benne van-e, abban nem vagyok teljesen biztos
(de remlik, hogy igen), azt azonban teljes bizonyossaggal allitom,
hogy az eloadasain tobbszor elhangzott. (Sajat fulemmel hallottam.)

Udv. Sailor

Egy kollegam allitja, hogy a halak, amelyek az ivasukhoz vandorolnak a 
folyokon folfele (lazac, pisztrang), a folyo egy oldalan, nevezetesen a 
bal oldalon usznak.

Tudtok errol, illetve a jelenseg okarol valami bizonyosabbat?

Olah Sanyi

T. Tudosok !

Nehany apro megjegyzes kovetkezik

Ujbol megemlitetem, hogy a lokalitas elve mennyire fontos resze az alt.
rel.-nek. Termeszetesen a fenysebesseg lokalisan mindig allando
sebessegu, es mindig egyenes terjedesu. Lokalisan akar a spec. rel. is
alkalmazhato. Messzirol nezve ez mar egyaltalan nem igaz. Sot, ha a
megfigyelesi hely gyorsul, mint peldaul ha a fold felszinen van, akkor
sem igaz. Ha ket test kozotti kolcsonhatas idejet akarom meghatarozni,
akkor azt egy adott kulso (mondjuk a ket test kozotti kozbenso)
megfigyelesi pontra kell vonatkoztatni, es ezert ilyenkor nyilvanvaloan
nem lehet ervenyes az egesz vizsgalt terreszre a lokalitas. A kozbenso
megfigyelesi pontbol nezve valosagos, es elvben merheto a kolcsonhatasok
kesese a fenysebesseghez kepest. Es minnel kozelebb juthat a hatas a
tomegek gravitacios sugarahoz, vagyis az esemeny horizonthoz, annal
nagyobb a hatas keslekedese. Mivel a gyakorlatban a kolcsonhatas
letezese, valamint a testek helye terben es idoben folyamatos, es nem
ismerunk szemaforokat a folyamatos uton, ezert kozvetlenul nem lehet
merni a kolcsonhatas sebesseget. Feltetelezem viszont, hogy a testek
ismert utvonalabol utolag kiszamithato a kolcsonhatasok keslekedese.
Viszont igy, nemileg tudatlanul is lehetsegesnek tartom, hogy a
jelenlegi matemetikai aparatus erre a szamitasra nincs teljesen
felkeszulve, vagy legalabbis, ezt a kesest meg senki nem akarta
kiszamolni.

Palik Imrenek

Orulok, hogy van aki  halott mar az alt. rel .matematikajarol, es
megmagyaraz eddig nem emlitett homalyos dolgokat. Csak mint laikus,
azert kozbeszolok, es megemlitem, hogy  a bolygopalyakat tudomasom
szerint nem tekintjuk egyeneseknek. Valoszinuleg megfeletkeztel arrol,
hogy a tomeggel rendelkezo testek, amelyek gyakran szabadon esnek
mondhatni nyugalomban vannak, mas palyakat irhatnak le, mint a nyugalmi
tomeg nelkuli feny, amely sohasem lehet nyugalomban, sot minden szabadon
eso tomeghez kepest fenysebessegu.

Az igaz, hogy a fenynel gyakorlatilag semmi sem lehet egyenesebb. De ha
az objektumok adott rendszerenek belso kolcsonhatasait messzebbrol
vizsgaljuk, akkor ezeknek a kolcsonhatasoknak az ideje, vagy a
rendszeren keresztulmeno fenysugarak ideje, es egyenessege
osszehasonlithato a rendszert elkerulo es ezert nyilvan sokkal
egyenesebb fenysugarak idejevel, es egyenessegevel. Igy vegul is
viszonylag konnyen eljuthatunk a hetkoznapi ter, es ido fogalmainkhoz,
es a ter gorbulete is ertelmet nyerhet.

NagyAnd-nak

Latom, hogy latod a gravitacio terjedesenek problemajat, de ha utana
gondolsz azt is lathatnod, hogy ket fele hullamterjedesi mechanizmus tul
sok. A gorbitett terhez kepest az euklideszi ter is gorbitettnek szamit.
Mas szavakkal azt is mondhatnam, hogy a gorbitett ter kiegyenesitesehez
is gorbitesre van szukseg. Igy hát milyen alapon jobb az egyik gorbitett
ter a masiknal. Azonkivul szerintem a kulonbozo metrikak eroszakolt
egymasrafektetesevel olyan jelterjedesi kauzalitasi problemak adodnak,
amelyeket nehez lenne megmagyarazni. A koordinatak megfeleltetesenek
problemajara meg gondolni sem merek. Az maga a matematikai
lehetetlenseg. Sokkal egyszerubb, es konnyen ertelmezheto, ha a tomeget
nem engedjuk pontszerunek lenni, hanem csak gombszerunek. A
pontszeruseg, amugy is csak a matematika fogalomalkotasanak eredmenye, a
kepzelet szulotte. Ez a megoldas nem igenyel kulonosebb valtoztatast a
matematikai leirasban. Meg eszembe jutott, egy olyan megoldas is, hogy
maradjon a tomeg pontszeru, de a pontban csak veges tereroseget engedek
meg (persze ehhez nem a tavolsag negyzetevel forditottan aranyos
erotorvenyre van szukseg), de utobb elvetettem, mert a tomegek igy egy
pontban osszeadodhatnak, es ugyanoda jutunk, mint most, vagyis a
tetszolegesen nagy tererokhoz.

J. Csabanak

A statikus gravitacios ter is fenysebesseggel terjed (persze lokalisan
tekintve fenysebesseggel). A ter erossege ugyan minden pontban idoben
allando, de az ido azert mulik. Ha a gravitacios teret letrehozo tomeg
helye, es nagysaga nem valtozik, akkor a valtozatlan eroter terjed szet.
Ha leallitod az idot, akkor persze nem terjed, de akkor semmi mas sem
terjed, es egy pillanatfelvetelhez jutottal a fotoalbumod szamara. A
statikus gravitacios ter egyik lehetseges formaja az ures terben levo
egyetlen egy tomeg. Ha a terbe meg egy tomeget helyezel, akkor az a ter
mar nem lehet statikus. A ket tomeg kozott dinamikus valtozas, vonzas
alakul ki. Elkepzelheto meg egy hasonlokeppen abszurd statikus mezo, a
vegtelen sok, szabalyos racson elhelyezett tomegek altal letrehozott
mezo, de ez is megbomlik, ha meg egy tomeget beleteszel. Vagyis a
statikus gravitacios mezo csak egy elvonatkoztatott pelda. Nehany dolgot
lehet vele szemleltetni, de nem sok koze van a valosaghoz.

Ha jol emlekszem, a gyuru alaku fekete lyukat Kerr-lyuknak is hivjak, a
nev alapjan ra kereshetsz a halon. Termeszetesen ez a lyuk sem letezhet
a valosagban, csak matematikailag leirhato a mar ismert logikai
bukfenccel.

A terelmeletek szempontjabol szamomra pillanatnyilag nem tunik tul
fontos kerdesnek a kvantaltsag, nem is melyedtem el ebben a kerdesben.
De a jelenlegi terelmeleteket sem tartom kielegitonek, mert mint azt mar
korabban is irtam, az elektromos es a gravitacios ter kezelese nagyon
kulonbozo, a ket jelensegnek ezen elmeletek szerint semmi koze
egymashoz, jolehet szamos indok van arra, hogy egyseges szabalyok
szerint kezeljuk oket. Ezert nem tartom kizartnak, hogy a kvantalas
kerdese a jovoben ujra elkerul.

Udv: Takacs Feri

ket tudomanyos erdekesseg az Avana scifi news hirlevele alapjan:

FEKETE LYUKAK NEM LEHETNEK KAPUK MAS UNIVERZUMOKBA

Ezt a kovetkeztetest vonta le a Hebrew University ket fizikusa, Shahar Hod
es Tsvi Piran, akik elsokent keszitettek  reszletes szamitasokat a fekete
lyukakrol, azok kialakulasatol a belso strukturajuk megjeleneseig. [...]
Ahogy arra Roger Penrose es Stephen Hawking eloszor ramutatott, a fekete
lyukak belsejenek olyan allapotu teret kell tartalmazniuk, amelynek surusege
kozelit a vegtelenhez. A ter ezen allapotanak hatarvonalan, az un. "Cauchy
horizonton" tul lehetetlen meghatarozni a berepulo reszecske palyajat.
Elozoleg nehany elmeleti fizikus felvetette azt a lehetoseget is, hogy
amikor az anyag athalad a Cauchy horizonton, eler egy relativ gyenge
gravitacios teret, majd ahelyett, hogy fogsagba esne a fekete lyuk melyen,
mas univerzumokba utazik. Most Hod es Piran tanulmanyukban alatamaszottak
az elozetes varakozasokat a Cauchy horizontok ingatag voltarol; a fekete
lyukban elofordulo valtozasok, rezgesek egyik pillanatrol a masikra
megvaltoztathatjak e hatarvonalak helyet. A ket fizikus szamitasai szerint
a fekete lyukak belsejeben ketfele allapotu ter letezik, es a beeso anyagok
vagy az egyikbe, vagy a masikba zuhannak.
(http://www.aip.org/enews/physnews/1998/) 

NASA-PROGRAM AZ UNIVERZUM EREDETEROL

A NASA frissitette az Univerzum eredetevel foglalkozo programjat, mely 
megtekintheto a http://origins.jpl.nasa.gov/ cimen.

Sziasztok:

 irta:
>A vegtelen nagyon ravasz mennyiseg. Pld. a vegtelen/vegtelen tort
> hatarerteke lehet veges szam, 0, vagy vegtelen is, ugyanez all a
> 0*vegtelen szorzatra. (Ld. L Hospital)
 ...
> Ha ki akarom forditani a dolgot: a vegtelen vilagegyetem annyi osszes
> lehetseges esetet jelent, hogy az egyes esetek valoszinusege zero. Ez
> alapjan annak is orulhetunk, hogy egyaltalan letezunk. Szo sem lehet
> tobb, ne adjisten vegtelen szamu peldanyrol !

A kulonfele vegtelenek jol szemleltethetok a szamegyenes 0-tol 1-ig 
terjedo tizedestorteivel is.
Az osszes elvileg elkepzelheto vilagmodell leirasa megtalalhato bennuk,
szimbolikusan kodolt formaban, ha ugy akarjuk. 
Sot - az elvileg elkepzelheto lehetseges vilagok osszes lehetseges 
allapota is.
Igy tehat egeszen sivar, szinte ures vilagok, vagy tokeletes
periodicitast mutatok, vagy teljesen amorfok is talalhatok.
A termeszetes szamok halmaza hasonlokeppen megfelelo a modellezeshez.
Remelem, nem tevedtem, es a komplex szamokat mar nem kell 
belekeverni a dologba ?

A vilag amiben vagyunk, egyelore annyira ismeretlen hogy 
felelosseggel nem kovetkeztethetunk a sajat Naprendszerunkben 
is gyengen tapasztaltak alapjan az elet mas rendszerbeli 
lehetosegeire sem.
Legalabb tamadhatatlanul bizonyitani kellene az elet spontan 
keletkezesenek veges valoszinuseget, amire eddig meg nem kerult 
sor, ha jol tudom. 
-----------------------------

>Gravitacios eroterben a feny elgorbul, mert koveti a ter gorbuletet.
>Tehat gyakorlatilag az utja nem valtozik, mindig a ter altal 'kijelolt'
>uton halad. Azonban (a szamunkra latszolagos) gorbe vonalu mozgas mar
>nem egy, hanem ket sebessegkomponensbol tevodik ossze.

A _szamunkra latszolagos_  megfogalmazas kulon figyelmet erdemel.
Ha a fenyben haladunk, akkor egyenes menten haladunk.
Nem latjuk gorbenek. Abban a terben amelyben a feny elhajlik
egy vonalzo is elhajlik.

Az alt.rel.  egyik latvanyos, gyakorlati bizonyitaka 
egy napfogyatkozashoz fuzodott, amikor lathatova valt egy olyan 
tavoli csillag a Nap mellett, mely valojaban a Nap mogott jart.
A feny gorbulese nem volt lathato, csak a kovetkezmeny,
miutan ralatas nem volt a feny utjara. 

mikolaj irta:
> Mas. Egy dolgot meg mindig nem ertek. Miert kesik idoben a gravitacio
> hatasa? En annyit hallottam a dologrol :)), hogy a gravitacio a ter
> gorbulete. Ahol gorbult ott gorbult, nem? Nincs szukseg idore. Hogy is
> van ez valojaban?

A relativitaselmelet szerint az INFORMACIO sebessege 
a _c_  sebesset nem haladhatja meg.
A kijelentes igy a gravitacios terre, hullamra is vonatkozik, 
azaz a valtozasok, zavarok tovaterjedesere is.
A helyileg sztatikus ter valahol igen messze meg valtozast 
mutat.(?)
A relative mozgo test tere is folyamatosan _mozog_ az allo
megfigyelo szerint, s legfeljebb fenysebessegel juthat el
a mozgas tenyenek informacioja egy tavoli megfigyelohoz.

Ne feledkezzunk meg a feny kettos termeszeterol sem.
A fotont kibocsato anyag veszit a tomegebol, a fenynek 
nyomasa van, stb.

A gravitacios ter kolcsonhatasa fennyel -  nem eppen a 
tomeg-energia ekvivalenciabol kovetkezik ?

Einsteinben is ketelkedhetunk. 

Az informacio terjedesevel kapcsolatosan a kvantummechanikaban 
 valaha - egy EPR  neven emlegetett - olyan paradoxon-gyanus 
 felteves is szuletett, melyben fotonok allapotanak 
 teleportacioja - lehetoseget vetettek fel, egyidejuleg,
 korlatlan tavolsagra.
 Einstein ebben a kvantummechanika  ellentmondasos voltat velte
 igazolodni. 
 ( Lehet, hogy nem korrekt a megfogalmazasom.)
 Nemregiben kiserletileg igazoltak a felteves helytallosagat.
 Tud errol valaki emesztheto irodalmat ?
------------------------ 

> Felado : Takacs Ferenc
>Egy matematikus szamara nem problema elkepzelni egy pontszeru tomeg
>altal letrehozott statikus gombszimetrikus gravitacios teret, amelynel a
>tomegpontban vegtelensegig no a tererosseg. Semmi problemat nem lat

Hat a fizikus, ha meg kell magyaraznia, hogy az atommag
protonjai hogyan kepesek a magban tartosan egyuttmaradni ?
A magero nem csak egy hasonloan meresz kibuvo ?

-----------------

Csabanak a gyuru alaku fekete-lyukrol, annak nagyon elvi 
lehetosegerol:

Lukacs Bela:  Utazasok terben, idoben es teridoben. 1990
			  Akademiai kiado.

----------------------------
> Felado :  [Hungary]
> Mint affe'le outsider, veszem a batorsagot (nincs
> vesztenivalom) es kimondom: Nem csak a fekete lyukak
> helytelennek feltetelezeseben szimpatizalok TF-vel, ha-
> nem szentsegtoro modon nem_hiszek a nagy_bumm-ban sem!
> (hasonlo indokkal, mint KF a feketelyuk eseteben) Ugy
> tippelek, hogy a nagy_bumm csak 'virtualis', s ba'r
> a kerdesekre adott ilyen valaszt sokminden igazolni
> latszik, a problema nem analog pl.a kacsasa'g eldonte'-
> se'nek ke'rde'se'vel.
> (V.O:.: ...>az altrel linearizalasabol jott ki.)

>(4./ Oszt me'g foton sincsen!(hogy MJ se legyen a'rvagyerek! 8:-))

Foton nekem sincs meg a Nagy_bumm.
Mer akko' me'g nem vo't  am sete'tkamara, de nem am !
Csak egy fekete-lyuk vo't ottan, oszt abbo' meg man
nem lehetett elohini a fotot. A fene essen bele !

					   Udv: -geonauta-