Kis Zoli a #278-as szamban nagy lelkesedessel irt egy Seas es egy Focal
hangszoro hazassagarol.
A speakerbuilding inernetes lapjan en is megneztem. A The Last Loudspeaker
System fantazianevu
konstrukciot Stig Erik Tangen tervezte. Azonban most is csalodtam, bar a
preciz mernoki munkat ugyan meg kell dicsernem, de a lenyeget itt sem
oldottak meg. Az elso rendunel magasabb passziv hangvaltas teljesseggel
kizarja a fazis linearitas es a nulla csoportfutasi ido egyideju
teljesiteset. Raadasul meg egy sor kiegeszito feltetelnek is meg kell
felelnie a hangszoroknak es a hangvaltoknak.

Üdvözlettel Bese Attila

Tisztelt Hangosok!

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Aktiv ( 30 sor )
> Idopont: Thu Dec 10 06:15:53 EST 1998 HANG #279
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
>
> Bese Attilahoz:
> A multkor kifejtetted, hogy a toroid kimenotrafot tartod a legjobbnak.
> Viszont toroidmag nem letezik legreses.
> Biztos vagy abban, hogy amit nyersz a toroid kimenovel, azt nem veszited
> el ott, hogy kenytelen vagy push-pull erositot csinalni?
>
A triodas (300B , 211 stb.) erositok mara divatta valtak. Ezeknek a SE
erositoknek
egyszeruen csak az a titkuk, hogy egyszeru modon nagyon jo hangot lehet
veluk csinalni. Semmi csoda nincs bennuk, egesz egyszeruen ezeknek a
csoveknek olyan elkepesztoen jo hangjuk van, hogy nehez elrontani a veluk
keszult erositok hangjat. De ez nem azt jelnti, hogy nincs jobb ut. A PP
erositok minden szempontbol jobbak az SE-nel, meg ha nem is illik ilyet
kijelenteni.
A sajat tervezesu erositoim kapcsolastechnikaja pedig semmit nem arul el
a hangzasuk okairol akar felvezetos akar csoves. Paradox modon eppen a
felvezetos erositok tervezesevel eltoltott husz ev mutatta meg, hogy milyen
kapcsolastechnikat celszeru a csoves erositoknel alkalmazni.

Üdvözlettel
Bese Attila

Tisztel HANGosok,

^Felado :  [Hungary]
> Temakor: kabel ( 12 sor )
> Idopont: Tue Dec  8 16:57:46 EST 1998 HANG #277
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
^
>MOST ERKEZTUNK EL a cikk elejen emlitett szempontok figyelembe
>vetelere.Ha ugyanis pl.8 ohmos hangfalunk van,az 
atviteltechni-
>ka torvenyszerusegek alapjan 8 ohm HULLAMELLENALLASU 
(characte-
>ristic impedance) vezeteken kell eljuttatni az energiat - itt
>felfoghatjuk ugy, hogy az informaciot -  a fogyasztasi helyre.

Miert ? Milyen torvenyszeruseg alapjan ?^

Adok nehany konyvhivatkozast.
E.Stadler:Nagyfrekvencias technika,Muszaki Kk.1985.
          68-87 oldal
Meinke-Gundlach:Radiotechnikai kezikonyv.Muszaki Kk.1961.
          212-221 oldal
Alapok a Simonyi Karoly:Elmeleti villamossagtan-ban talalhatok.

^Es mekkora legyen a erisito kimeneti elenallasa ?^

Zerus.Ez kellene.De altalaban csak elegendoen kicsiny.

^Ez az omlenges enyhenszolva az elvtelen reklam kategoriajaba 
tartozik.^

Hat nem hiszem,hogy erre nekem kellene erdemben reagalnom.
Remelem hogy masok megteszik TAPASZTALATAIK alapjan.
DE..szivesen latnek(nank) a listan TE altalad megvalositott 
konstrukcio velemenyezeset.Akar meg "elvtelen reklam" aran
is. En lennek az elso,aki jelentkeznek.Az embereket 
altalaban az uj,a jobb iranti vagy hajtja.

{[( A miheztartas vegett. Pl.az altalam vegzett Cd mod 
munkadija, ha valaki a HANGrol jon, 0 azaz nulla Ft,csak 
az anyagot kell teritenie. Ez igy kevesebb, mint a Clock2 
negyede !! Mivel nem ebbol elek, ez nalam szinte karitativ 
tevekenysegnek szamit. Latod,most TE kenyszeritettel 
elvtelen reklamra engem, mert magyarazkodnom kellett )]}

Jurecz Laszlohoz:
  
^Ez altalaban rondabb impedanciamenettel jar, viszont a csoves 
gepek erre
altalaban immunisak, leven hogy kozel aramgeneratoros a 
kimenetuk.^

Bocsi,most valamit nem ertek.Melyik csoves erosito kimenete
kozel aramgeneratoros? Valoszinuleg - eddig felvezetosokkel
foglalkoztam - elkerulte a figyelmemet.

Gruiz Marcihoz:

^Multkor irtal a mikrohullamok es a hanghullamok hosszanak 
hasonlosagarol.
Mivel a mikrohullamok tobb szaz Mhz -esek, nyilvan a hangnak a 
levegoben 
levo hullamhosszarol beszeltel, nem pedig a hangfrekvencias 
analog jelrol.
 Ennek mi koze a kabelhez?

A kabeleidet egyedileg illeszted az adott hangfalhoz, vagy 
vannak bizonyos
tipusok, amelyeket "sorozatban" gyartasz?
Milyen vezeteket hasznalsz? Honnan szerzed be?^

Hogy Te mindent eszreveszel?! A hasonlosag megvan,de 
szigoruan veve az a hangfal epitesre vonatkozik.
(tenyleg,hangfallal is foglalkozni kellene !) Mindazonaltal
bevezeto szlogenkent jonak talaltam,hogy a reszemrol valo
"maskent gondolkodast" bevezessem. Lehetseges,hogy rosszul 
idozitettem. Sorry,neha tenyleg nem vagyok kovetkezetes.

A kabelek nem egyediek,vagy jo a hangfalhoz vagy nem !
A kabel 8 ohmos,csak a hangfal nem mindig korrekt. Ha ez 
az eset van,akkor vagy tovabbra is a regit hasznaljak,vagy
hozza kell nyulni a hangfalhoz. Ez az amit en nem szivesen 
teszek. A sajatomat meg megbuheralnam, de masehoz 
hozzanyulni...Kesobb reklamalhatnak,hogy megbantak,mert...

Teflon szigetelesu rezvezeteket hasznalok, un wire-wrap
huzalt.Inkurrenciaban vettem egy bunddal  kb 2 eve.

Udv mindenkinek,avagy egy amerikai mernok kifejezeset
plagizalva

Best of Listening,Istvan

> Az Audio Note is buszkelkedik a litze szerkezetevel. Ott nem csokkenhet
> jelentosen a Skin-effektus, mert a filmszeruen szigetelt szalak ugyanugy
> szorosan egymas mellett maradnak. Lehet, hogy ez is okoz javulast, de
> nem tudom miert. Miert?

Az egyik titok a szigeteloanyagban van. Az AN a drothuzast kovetoen
azonnal bevonja az elemi szalakat poliuretannal, raadasul olyan
technologiaval, hogy a drot feluletenek ne legyen ideje oxidalodni, ami
ugye novelne a feluletet (rucskos) es a skin hatast. Az uretan egy kedvezo
anyag erre a celra, mert szemben a szokvanyos PVC-vel, alatta nem
oxidalodik a drot felulete. Az ezust huzalt ugyanigy kezelik, de ott
elony, hogy a felulet simasaga eredendoen jobb, mint a reznel.
 Szerintem az AN kabelekben nem a litze szerkezet a poen, hanem a 
feltunoen nagy belso kapacitas. Ez valamiert igen simava teszi a hangot,
valoszinuleg az erositoikhez ezzel allitjak elo az optimalis terhelest.

>A osztaly:
 
Valaki kerdezte, hogy miert jobb az A osztalyu erosito, mint a B osztalyu.
A valasz: A jel teljes tartomanyaban kisebb a belso ellenallas, ezaltal a
kimeneti impedancia, idealisabb a hangszoro hajtasa. Egy B osztalyu
erositonel a nullponti atmeneteknel igen nagy a belso ellenallas, es
mikrotorzitasok keletkeznek.
Az en 10 wattos triodas vegfokom kimeneti impedanciaja a teljes
jeltartomanyban 2 ohm alatt marad. Lehet probalkozni, ugyanezt megcsinalni
felvezetovel. :)

A hangszoro meghajtasaban a kimenotrafo viselkedese is nagyon kedvezo,
a csovesek azon tulajdonsaga, hogy a terhelo impedancian (kimenotrafo)
kis aramvaltozas (0.05-0.2A), es nagy feszultsegvaltozas (200-1000V) jon
letre.
A meresek es  tapasztalatok a kovetkezot mutatjak csoves erosito eseten:
minel inkabb kozeledunk A osztaly fele az erositonkkel, annal jobban tart
a kimenet az idealis aramgenerator fele.
Mit is jelent ez?
A tranzisztoros erositoknel altalaban elmondhato, hogy a kimeneti
feszultseg nem valtozik nagyon, viszont az aramvaltozas nagyon nagy lehet
a hangszoroagban.(--->feszultseggenerator)

Amikor a kimeneti frekvencia kozeledik a hangszoro rezonanaciapontjahoz
igencsak megno a terhelo impedancia, erre egy kozel feszultseggeneratoros
masina a kimeno aram csokkenesevel valaszol, tehat az impedanciagorbe
felfutasakor eros teljesitmenycsokkenes lep fel.
Aramgeneratornal az aram valtozik keveset, tehat az impedancia
novekedesevel a kimeno feszultseg is megno, egyszoval a letoresi
(--->rezonancia) pontokon a csoves masinak uj eletre kelnek.
[Ezzel magyarazhato az A osztalyu csovesek igen kellemes lagy melye]

Mereseim alapjan a rezonanciafrekvencia kozeleben egy 18 wattos csoves
erosito szobahangeron 80 Volt (!) kimenofeszultseggel valaszolt, csucsban.

A keresztezesi frekvencianal hasonlo a helyzet, mindket hangszoro szol
egyszerre, lecsokken az impedancia, a feszultseggenerator noveli a
teljesitmenyt, egyszerre ket hangszoro, raadasul nagyobb teljesitmennyel,
mi ez ha nem kiemeles? (Tudjuk, hogy a hangossag (dB) ket teljesitmeny
aranyanak logaritmusa)
[Nagyobb hangeronel tranzisztoros erositonel gyakori a keresztfrekvencia
kornyeki torzitas nagyobb impulzusok eseten. Ki tudja miert...]
Az aramgenerator ebben az esetben csokkenti a kimenofeszultseget, hisz
ugyis egyszerre szol mindket hangszoro.

 Udvozlettel: 
             Jurecz Laszlo
_________________________________________
 
 JURECZ, Laszlo         Miskolc, Hungary
      
 http://swvi.szkp.uni-miskolc.hu/~qgejlm
_________________________________________

> > Dehogynem adat. Legfeljebb valamilyen hibaval lett konvertalva. Utana
> > rairhatjuk CD-re, tehetjuk ide, oda, nem erdekes semmi, csak a bitek. Az
> > mar csak az utolso fazisban szamit, hogy a D/A konverter ezeket a biteket
> > milyen orajellel dolgozza fel. Ez elott egyszeru statikus adatsorral van
> > dolgunk.
>
> Ez pontosan igy is van !  De ha digitalisan kodolt hangokrol van szo
> van egy kis muszaki fricska. Ha eljatszuk azt, hogy ezt a digitalis
> jelsorozatot egy vezetekszakasszal visszuk at egyik pontbol a masikba
> es a szakasz kabeleit kulonbozo felepitesuekre cserelgetjuk annyifele
> hangzasi jelleget kapunk, amennyi a probadarabok szama volt.
> Termeszetesen ugyelve arra, hogy ne legyen adatvesztes. El lehet
> kepzelni ezutan, hogy egy millioszor bonyolultabb IC mit muvel a
> hanggal. 

Sot meg azt is pontosan tudjuk, hogy ezek a kulonbsegek mitol vannak: ez a
jitter, merthogy az adatokkal egyutt az orajelet is at akarjuk vinni, de
az idozites bizony el tud konyulni. Viszont ezt ki is lehet javitani, ha
egy buffert, es tetszolgesen preciz uj orajelet hasznalunk. Vagyis semmi
szukseg nincs kodos megfogalmazasokra es a tudomany hatarainak
emlegetesere.

> IMHO az az adat, amit a konvertalas utan kapunk, mar nem azonos
> informacioerteku az eredeti hanggal. Mas szoval, a _hang_ mint

Ezt senki se vitatta, az allitas az, hogy ha egyszer mar a konverzio
(barmilyen modon es minosegben) megtortent, akkor mar csak egy adathalmaz
marad, (amibol termeszetesen sem elvileg, sem gyakorlatilag nem nyerheto
vissza pontosan az eretei jel), viszont ez az adathalmaz mar elvileg es
gyakorlatilag is pontosan reproduklahato, valtozatlan formaban atviheto,
tarolhato, stb.

Nyilvan csak a mar digitalizalt hangra (sot, ha igazan precizek akarunk
lenni, akkor a hangot igy vagy ugy reprezentalo, idoben valtozo feszultseg
digitalizalt formajara) helyes azt mondani, hogy adat.

> A legnagyobb baj szerintem az idozites problemaja. Az idokesesek terjedese
> az adatfeldolgozasban nem kritikus, a hangfeldolgozasban viszont igen.

Igy van, ezert kell(ene) kozvetlenul a DAC elott egy uj orajellel
megkinalni az adatokat...

Hello Hix,

csütörtök, 10 december 1998, -kor írt üzenet:

HH> de erdemes lenne azonos modszerrel merve osszehasonlitani elotte es utana.
HH> Igy lenne valami hozzavetoleges fogalmunk a merheto javulasrol is.
HH> Lehet hogy azzal a KFKI-s modszerrel a cd jatszokra, (mondjuk) 50 ps adodna
.

A jitter meres leirasat elmeselne nekem vki?

Pa:Magic

Egy nagyon "low end" kerdesem lenne: a hangfalaim hangszoroinak a 
membranjait (azokat a gumiszeru gyuruket, amik lefogjak a hangszoro
"tolcseret" de ugyis tudjatok mirol van szo), szoval ezeket 
megette az ido vasfoga, egyszeruen elmallanak. A kerdes az, hogy 
lehet-e ilyen gyurut valahol venni, es egyaltalan, hazilag be lehet-e
barkacsolni a helyere, vagy jobb ezt szervizre bizni? Ti mar 
csinaltatok ilyet?

PCs

Kalman Tamasnak:

Orulok, hogy a CD-moddal kapcsolatban szorol-szora 
egyezik a tapasztalatunk. Annak meg kulonosen, hogy az
"omlenges"-t  "dicshimnusz"-sza szeliditetted... :-))

Faitli Jozsefnek:

Erdekes volt az ismertetod a  zenekari  hangositasrol,
ez valoban feher folt a HANG-on. Magam is lenyugozve
neztem  a Dire Straits 1985-os koncertjen a vezerlo 
"ketrecet" (ugy tudom, a Philips adta a cuccokat.) Az biztos,
hogy egy koncert minosege - a zeneszeket le- illetve beszamitva -
nagyban fugg a hangositas technikajatol. Erdekesek tovabba
az u.n. unplugged koncertek, ahol - velemenyedet igazolva -
ugyancsak hasznalnak hangositast, persze nyilvan egeszen
mas technikaval.  Aki pl. az Eagles-unplugged-et  latta-hallotta
annakidejen (egyutt ment a Music TV-n es egy kereskedelmi
radion, majd megjelent CD-n is), egeszen kulonleges hangzast 
hallhatott. Errol is tudnal irni valamit? Ezenkivul biztosan sokakat 
erdekelne a koncert-felvetelek technikaja is.

Udv mindenkinek: Zozo

> Felado :  [United States] irta:

>sajnalattal kell kozolnom, hogy Kovary mester kicsit keveri a
>kontinuum mechanika alapfogalmait.

Ezt mar csak azert sem tettem, mert en nem is beszeltem kontinuum
mechanikarol. Es a lista FAQ-jaban sincs 8-) semmi utalas arra, hogy
mechanikai kerdeseket kizarolag a kontinuummechanika terminologiajaval
szabadna targyalni.

A kontinuum mechanika nagyon fiatal todomany. Lenyeges fejlodeserol csak
a 70-es evektol beszelhetunk. Persze a fiatalabbaknak ez a vilag. De
volt fizika a 70-es evek elott is. A kontinuummechanikai felfogas, mivel
feladatai nagyon bonyolultak, gyakran csak kozelito szamitasokkal
hatarozhatok meg, a szamitastechnika rohamos elterjedesevel
gyokerezhetett meg a gyakorlatban. Nincs mernok e vilagon, aki akar ma
is egy egyszeru problemat ezzel a modszerrel oldana meg. Mas kerdes, ha
bonyolult erohatas alatt allo bonyolult geometriai alaku test
viselkedeset kell szamitani.

De a kontinuum mechanika altalanos es specialis elmelete ugyanugy
modell, mint a klasszikus modellek, ugyanugy csak kozelito leirasat
adjak a tenylegesen letrejovo mechanikai jelensegeknek, mind a
klasszikusak. Az alkalmazhatosagat, az ebbol szamithato kozelitesek
megfeleloseget ugyanugy a tapasztalatok alapjan kell merlegelni, mint a
klasszikus modelleknel. Tehat nem ugy all a helyzet, hogy a klasszikus
mechanika kozelites, a kontinuum mechanika meg egzakt. Kulonosen a
specialis kontinuummechanikai modelleknel, amelyek vegul is megegyeznek
a klasszikus modellekkel, csak mas a nyelvezetuk.

En igyekeztem a klasszikus modell szerint egyszeruen fogalmazni, vegul
is az sokkal erthetobb a laikusoknak is, es a kontinuum mechanikahoz nem
nagyon ertek, vannak fogalmaim rola, de sohasem hasznaltam, nem volt ra
szuksegem. Eleinte Marton, aztan masok is helyesbitettek a kont. mech.
alapjan. Hasznos volt, mert igy precizebb a kep. De azert en nem
hulyesegeket irtam, hanem csak egy masik, kevesbe modern modell alapjan
fogalmaztam, es termeszetesen egy csomo dolgot elhanyagoltam, amelyek
szerintem a vizsgalt mechanizmusok lenyegtelenebb sajatossagai. Arrol
van ertelme vitazni, hogy ezek az elhanyagolasok indokoltak,
megengedhetoek-e vagy sem. De a kontinuum mechanikanak is vannak,
hasznalatosak ilyen elhanyagolos modelljei. Ott is hasznaljak az
alakvaltozasok linearizalt elmeletet, a rugalmassagtan linearizalt
elmeletet, es a sikra es egydimenziora redukalt elmeleteket.
Tehat nem ott van a vita lenyege, hogy kont. mech. terminologiaval, vagy
klasszikus terminologiaval dolgozunk, hanem ott, hogy ezek az
elhanyagolasok az adott [MDF lemez] eseten megengedhetoek vagy sem. En
is megemlitettem az elhanyagolt anyagtulajdonsagok jo reszet, de
emlithetek meg egy parat: kuszas, keplekenyseg, relaxacio... amelyek itt
velhetoen elhanyagolhato szerepet jatszanak.

>Beszeljunk a legegyszerubb egytengelyu huzasrol az egyszeruseg kedveert.
>A Hook torveny csak egy nagyon specialis (gyakorlatban nem letezo) anyag
>viselkedeset irja le a rugalmassagi hataron belul. A Hook torveny un. LINEARIS
>anyagmodell. Eszerint x-szeresere novelve a terhelo erot az anyag megnyulasa
>x-szerese lesz. Jo kozelitessel ilyen anyagok bizonyos szerkezeti acelok, feme
k
>(amennyiben a megnyulasuk nem tobb mint a teljes hossz 1 %-a.).

Ezt mondjak ugy, hogy a fajlagos nyulas _jelentosen_ kisebb egynel.

>A legtobb anyag (gumi, fa, muanyag stb.) csak nulladik kozelitesben
>viselkedik linearisan a rugalmassagi hataron belul.

A muanyagokat hagyjuk, de gumirol, farol tudsz konkretumokat is mondani,
hogy mennyire nemlinearisak? Mert ez a nulladik kozelites ugyan eleg
goromba, de nem sokat mond.

>A Hook tv. tehat egy leegyszerusitett anyagmodell, ami nem mukodik
>a rugalmassagi hataron belul deformalt NEMLINEARIS viselkedesu
>anyagok eseten.

Persze. En sem irtam mast. Csak a klasszikus egyszerusitett terminologia
szerint a linearitasi hatarig tekintettem rugalmasnak az anyagokat, es
ez jol ki is derult.

>Az az erzesem, hogy a hangfal epiteskor hasznalt
>anyagok erosen nemlinearisak.

Ennek a merteke a lenyeg!!! Az erzeseden kivul jo lenne adatokat is
ismerni. Mert az tuti, hogy nem tokeletesen linearisak, de az en
erzeseim szerint "elegge" azok. Marton szerint is.

>Szakmailag a tenzoros hozzaszolas minden tekintetben korrekt volt,
>a vilag bizony ilyen bonyolult.

A vilag meg ennel is bonyolultabb, mert mint emlitettem a kont. mech. is
csak egy modellje, kozelitese a valosagnak. Mas kerdes, hogy jobb
modelrol nem tudok. Az elmelet annal konnyebben hasznalhato a
gyakorlatban, minel tobb dolgot elhanyagol. A kont. mech. konyvek is
nagyreszt ugy neznek ki, hogy az elso partucat oldal altalanos kont.
mech. Aztan a tobbi parszaz oldal meg linearizalt kont. mech.
gyakorlatilag Hooke. Talan nem veletlenul.

> Felado :  [Hungary] irta:

>> Ervenyes ez a leiras nagyobb deformaciokra is. Mindaddig, amig a test
>> _rugalmasan_ viselkedik. Ismetelem: pont addig rugalmas az alakvaltozas,
>> ameddig a fenti leiras szerint viselkedik. Mondhatnank a Hooke torveny a
>> _teljes_ rugalmassagi tartomanyban helyesen irja le a viszonyokat. Ha az
>> mar nem ervenyes az adott igenybevetelre, akkor a deformacio mar nem
>> rugalmas. Eleg tekintelyes rugalmas deformaciok is fellephetnek. Gondolj
>> a "rugokra", jobb muszaki gumikra, vagy egy ijra.

>A rugalmassagi tartomany es a nemlinearis tartomany ket kulonbozo dolog.

Igen, a kont.mechben mar ezt megkulonboztetik. En erre ra is kerdeztem,
emiatt volt az egyetlen jelentos nezetelteresunk, de ez terminologiai
kerdes.

>Az emlitett ijra nem ervenyes a linearitas. Miert lenne _vegig_ aranyos a
>megfeszitesevel (elmozdulas), a keletkezett feszito ero?

Huztal mar ki reflexijat? Miert ne lenne? Ijat fabol, kompozitbol es
fembol is keszitenek. Kerdes, hogy jobban igenybe van-e veve, mint a
linearitasi hatar.

>> Az amplitudotol nem fuggenek, hiszen epp az amplitudo [alakvaltozas] es
>> a feszultseg kozotti kapcsolatot irja le. Nem????

>Igen ezt irja le. De, ha a deformacio (amplitudo) nagyobb a linearis
>tartomanynal, akkor fugg. Ez minden nemlinearis osszefuggesnel igy van.

Akkor pontositsunk. Az amplitudotol egy bizonyos hatarig nem fuggnek. [a
linearitasi hatarig] Minden nezetleteresunk abbol fakad, hogy en csak a
linearitasi hatarig tekintettem rugalmasnak az alakvaltozast. Matol nem
teszem. 8-)

>Ez nem igy van, mert a nemlinearis deformacio mindennapi, _tipikus_
>jelenseg,

Mondhatnal partucat peldat, mert hirtelenjeben nem jut eszembe egy
tipikusan nemlinearis deformacio a mindennapokbol. Direkt kimentem a
konyhaba megnezni a rugos merleget. Ebben eleg jelentos fajlagos
alakvaltozas lep fel. A skalaja vegig linearis. Persze ez nem egy
"muszer". Folyt kov.
Udv, Peter.

Kedves Istvan ! Ezt a reflexio dolgot nem ertem. Kezdem a kiindulastol, hogy
vilagos legyen mi a gondom.

A szimmetrikus negypolusok bemeneti impedanciaja fugg attol, hogy a kimeneti
kapcsokat milyen ellenallassal zarjuk le. Minden lezaro ellenallasertekhez
egy meghatarozott impedancia ertek tartozik. Ezek kozott a Zt lezaro es Zbe
bemeneti elleanallas ertek parok kozott egy lesz csak olyan, melynek tagjai
megegyezoek, vagyis Zbe=Zt. Azt a bemeneti ellenallast, mely eppen
megegyezik a lezaro ellenallassal hullamimpedancianak nevezzuk. 

Maskeppen fogalmazva a hullamimpedancia a negypolus bemeneti es rovidzarasi
impedanciajanak mertani kozepe.

A tavvezetekek (legvezetekek, kabelek ) felfoghatok sok egymas utan kapcsolt
elektromosan szimmetrikus negypolus lancolatakent.

HA a lanc HOSSZU, a bemeneti impedancia fuggetlen attol, hogy a lanc vegen a
bemeneti kapcsokat rovidre zarjuk vagy sem. Ez azt jelenti, hogy a
tavvezetek hullamimpedanciaja a lezarastol fuggetlenul a bemeneti
impedanciaval egyenlo es fuggetlen a tavvezetek HOSSZATOL is.  Ezert
elegendo, ha a tavvezetek 1 km hosszu szakaszat vizsgaljuk. 

HA  a lanc rovid, akkor a bementi impedancia FUGG attol, hogy rovidre zarjuk
a veget vagy sem.. /Termeszetesen azonos frekvencian / Hogy mi a rovid, majd
kesobb.

A hosszu vezetekekrol ismert, hogy csillapitjak az atvitt jelet.

A csillapitast a fajlagos hullamatviteli tenyezo jellemzi, melynek valos
resze a fajlagos csillapitas a kepzetes resze a fajlagos fazisforditas. Azt
mondjak, hogy a hosszu vezeteken terjedo jel terjedesi sebessege a
korfrekvencia es a fajlagos fazisforditas hanyadosa. Ennek erteke kabeleknel
kozelito keplet szerint : v=gyok(2*pi*f/RC) 

pl:R=45 Ohm/km, L=0.7mH/km , C=35nF/km, G=0,6 uS/km eseten 80 000 000
meter/masodperc 800 Hz-en.

Mivel hullamhossz=sebesseg/frekvencia , ezert azt mondjuk, hogy a kabel
belsejeben a jel
80 000 000 / 800 = 100 000 metert tesz meg 1 masodperc alatt, tehat a jel
terjedesi hullamhossza 100 KM. 

Ugyanez 20kHz-en :
v=282 000 km/s
hullamhossz = 14 km.

Ha a jel a levegoben terjedne, akkor  a hullamhossz=343/frekvencia
800 Hz-en : 42 cm
20 kHz-en : 1.7 cm

Miert fontos ez ? Ha az atviteli kozeg geometriai merete osszemerheto a jel
terjedesi sebessegenek hullamhosszaval, akkor az atvitel technikai
torvenyszerusegek igazak, tehat illesztetlen lezarasnal reflexio keletkezik.
Pl. Kiabaljunk bele egy butorozatlan szobaba - a visszhang nem mas, mint a
reflexio.

DE, ha az atviteli kozeg geometriai merete / hossza / nem merheto ossze a
terjedesi hullamhosszal, akkor - edddigi ismereteim alapjan - nem igazak az
atviteltechnikai torvenyszerusegek, tehat nem lesz reflexio.

A hangszoro kabel hossza lenyegesen ROVIDEBB 100 km -nel. A  bemeneti
impedanciaja  hangfrekvencian a szokasos hossznal /pl 2 meter / FUGG attol,
hogy rovidre zarjuk vagy sem. Tehat NEM ervenyesek az atviteltechnikai
torvenyszerusegek. Azt mondjak, hogy kb. akkor kell reflexioval szamolni, ha
a terjedesi hullamhossz ugy harmincad resze megegyezik az elektromos
hullamhosszal .

HA igaz amit leirtam, akkor tenyleg nem ertem miert kellene impedanciat
illeszteni hangfalkabelnel ?????

Varom a valaszodat. Udv.: Novak Laszlo
Ez egy maganlevel.