Tom Sawyer szajaba adta a filozofiajat a
"Tom a Leghajon" kotetben.
     - Hinni annyit tesz,mint nem tudni!
     Ha tehat ti nem hisztek a reinkarnacio
lehetosegeben az azt is jelenti, hogy
     a.) Vagy pozitiv ervekkel tudjatok cafolni
a tudomany arnye'ksze'ke'n ulve
     b.) Vagy azt hiszitek, hogy nincs e's ez esetben
Mark Twain szerint - de szerintem sem - nem
tudjatok, hogy letezik e vagy sem.
     Mellozzuk most a sereg "athallast" amik az
elvileg elfogadott emlekezet torlesi processzus
ellenere neha kodosen neha eleg plasztikusan
jelentkeztek vagy jelentkeznek az egyed elmejeben,
- ezekhez az "athallasokhoz" lehet sorolni az ugy
nevezett "deja vu" elmenyek nagy reszet is, amiben
magamnak is volt resze, amikor elso izben utaztam
Kolozsvarra es a gyorsvonat kirobogott a tisztasra
amelynek hattereben ott feherlett a csucsai Ady
kastely, amirol akkoriban - se elotte se utana - soha
egyetlen fenykepet vagy festmenyt sem lattam
     Szamos konyv is vizsgalt - foleg indiai eredetu
helyszini forrasokbol szarmazo - eseteket, igy
Bieberauer Richard misszionarius " Ez is India"
kotete, amiket a konyv iroja maga gyujtott ossze.
Ezen kivul szamos mu jelent meg az erdekesebb
esetek kronikasa gyanant.
    Marmost a legegyszerubb HIX mix fix ilyen ese-
tekben leggyinteni azzal, hogy az egesz hasugsag,
es kitalalas. Mint az atya, aki kicipelte kisfiat a
cirkuszbol ahol a porondon parbeszed folyt egy
kutya es egy macska kozott, azzal, hogy " gyere kis
fiam, ez mind csalas, a kutya hasbeszelo"!..."
    Azzal, hogy "nekem ez a velemenyem" nyilt forum
beli vitak soran senki sem tud jo pontokat szerezni
mert a szubjektiv hozzaallas tobb dimmenzios jelen-
segek vizsgalatanal lehet hogy befogja a sza'jat egy
Sztalin, Mohamed vagy Napoleon ervelese ellen, de
a mi listainkon felsorakozo neveknek kicsivel tobbet
kell produkalni, mint sajat velemenyuk Magna
Chartajat!
     Szoval let's go, mielott leggyintgetni kezdenenk
vizsgaljuk meg pl. hogyan keletkezett (es mi az oka
mai napig tarto eletkepessegenek) a "reincarnatio"
mint egy bizonyos jelenseg kifejezoje, szektas
felekezeteken felul lebegve, azoktol teljesen fugget-
lenul?
     Azzal, hogy valaki "hisz" a reincarnatioban, vagy
"nem hisz" benne mert nem emlekszik amikor elhunyt
nagymamajanak fagylaltot vett Londonban, Victoria
kiralyno beinstallalasanak unnepsegein az csak azt
arulja el, hogy ki, melyik csapatban focizik, semmivel
se tobbet!
    Aka'r "rhetorikai fogas" ez, aka'r csak a kutato ertelem,
az "inquiry mind" formalis logikaja!

    - pagony -

_____________________________________________________________________
You don't need to buy Internet access to use free Internet e-mail.
Get completely free e-mail from Juno at http://www.juno.com
Or call Juno at (800) 654-JUNO [654-5866]

Letezik-e ma jogos nacionalizmus ?

Mindannyian tudjuk, mi tortent Magyarorszaggal az elmult nehany
evszazadban: veszteseg veszteseg utan. Az utolso gyoztes haborut
Matyas alatt nyertuk. Az azt koveto ot evszazadban mindig siman
veszitettunk vagy csalhatatlan erzekkel a leendo vesztes oldalara
alltunk. Csatakat nyertunk, de a haborukat mindig elveszitettuk.
De ha egy kicsit korulnezunk, nem csak es nem mindig velunk
tortent am ilyesmi. Legkozelebb Ausztria peldaja van: 1918-ban
nemcsak teruletet, lakossagot, stb. veszitett meg Magyarorszagnal
is sokkal tobbet, hanem valami mast is: nagyhatalmi statuszat (amit
mi Matyassal mar eltemettunk). A Trianon elotti Osztrak-Magyar
Monarchiabol hirtelen kis Ausztria lett. Es a vi-laghaboru vargabetui
utan is ugyanez maradt a statusza. Magyarorszag  tobb izben is
gyarapodott a haboru alatt, Roma-nia, Jugoszlavia es Csehszlovakia
elleneben - ha atmenetileg is, es ha ez a gyarapodas meg mindig csak
toredeke volt is annak, amit Trianonnal elveszitett. Raadasul mi
mindezt a vesztes Nemetorszag szovetsegeben ertuk el, mig a tobbiek
kulonbozo poziciokbol mind kiugyeskedtek maguknak, hogy ok meg
a gyoztesek koze szamitsanak. Igy aztan meg meglepo sem volt, hogy
Parizsban beutott a krach.  Lehet, hogy meg orulnunk is kene, hogy
"csak" megint a Trianon utani hatarokat allitottak vissza, es nem teptek
bennunket darabokra. Ez talan csak annak koszonheto, hogy a mai
vilagban annyira sulytalanok es erdektelenek lettunk? Osszehasonlitva
magunkat a terseg masik nagy vesztesevel es gyulolt-szeretett "sogo-
runkkal": ha sport-hasonlattal szabad kifejezni, Ausztria veszitett, de
meltosagteljesen - ove a kozonseg szimpatiaja. Nem akar hatarrevi-
ziot, nem emlegeti orokosen elszakitott teruleteit es elszakadt honfi-
tarsainak millioit. Magyarorszagot is ugyanugy legyurte megint a tul-
ero, padlon van, veszitett. (Nem segitett sem Parizsban, sem kesobb
a kicsit tavolabb allo nagy, hatalmas, aki pillanatnyilag intezi a vilag
sorsat, pedig megigerte.)  Es a gyoztesnek mindig igaza van. Raadasul
mi nem tudunk "siman" vesziteni. Meg a padlon fektunkben is vede-
kezunk, bele-belerugunk a korulottunk allo, folenk hajlo karorven-
doen vigyorgo gyoztesekbe. Magyaros virtus. De vajon varhatjuk-e,
hogy szeressenek is erte?
Csoda-e, ha ezek a kornyezo orszagok legalabbis bizalmat-lanul
figyelik (nacionalista) torekveseinket? Sorskerdesek ezek - elszakitott
teruleteinkrol, az orszagbol kitepett magyarok millioirol van szo. Ha
valamilyen csoda folytan valakivel-valakikkel targyaloasztalhoz ul-
hetnek, es feltennek a kerdest, hogy mit is akarunk tulajdonkeppen,
mi lehetne a valasz? Hatar-reviziot, onrendelkezest, terulet-visszacsa-
tolast? Es mindezt milyen alapon? A multra hivatkozva? Nocsak,
akkor lenne szep vilag: Ausztria igenyt nyujthatna be a Monarchiara
hivatkozva, Torokorszag az itt "toltott" 150 ev alapjan, Roma vagy
Olaszorszag a Dunantult perelhetne a Romai Birodalom "jogfolyto-
nosakent", Romania is acsarkodhatna megint 1919-re hivatkozva,
amikor Pestet tapodtak a mocok, sot meg Mongolia vagy Kina is
jelentkezhetne a 13. szazadra hivatkozva. Hiszen ki hatarozhatna
meg, hogy idoben mennyire nyulnak vissza a jogos igenyek, es hogy
melyik orszag melyiknek a jogos orokose? Az utobbi par szaz ev
tortenesei eredmenyekent Europa egykori nagy birodalmak szet-
hullott maradvanyainak egyvelegeve valt. Egykor hatalmas orsza-
gok-birodalmak ma csak halvany arnyai onmaguknak (Velence,
Hollandia, Ausztria,Portugalia, Torokorszag, stb.) Uj orszagok,
szovetsegek alakulnak. Mindenki akarhatna vissza, amit egykor
elveszitett. Vajon mas-e, specialis-e Magyarorszag esete, vagy csak
egy a tortenelem kikerulhetetlen valtozasai kozul, meg ha nekunk
nagyon fajdalmas is? Mondhatjuk, hogy a mi vesztesegunk pelda
nelkuli, es ez reszben igaz is. De masok is veszitettek. Es akkor
most kinek van igaza? Mi termeszetesen azt mondjuk, nekunk. De
milyen alapon? Mert Magyarorszag karara estek a legutobbi serel-
mek? Csak mert meg elnek azok a generaciok, akik ateltek ezeket
a valtozasokat, es a nemzet vagy a nep testen esett csorba szeme-
lyes vesztesegeikkel jart-jar egyutt? Vagy azert, mert mi jobbnak,
kulonbnek, okosabbnak tarjuk magunkat a korulottunk elo nepek-
nel? Vagy mert erzekenyebben reagalunk a rajtunk esett serelmekre?
Vagy csak egyszeruen azert, mert mi csak valami ellen, nem pedig
valamiert tudunk igazan lelkesedni? Talan erosebb hajlamunk van
a nosztalgiara, sirankozasra? (“Regi, dicsosegunk, hol kesel az eji
homalyban...”) Vagy csak egyszeruen Adynak van igaza? (“Jaj, de
vasarnapi nep vagyunk mi, magyarok..”.)
Letezik-e nem szelsoseges, jogos nacionalizmus, ma, mar majdnem
a 21. szazadban? Es ha igen, akkor melyik nep nacionalizmusanak
van igaza? Addig, amig a hatarok nelkuli Europa csak abrand, es
meg joval azutan is a  szomszed gyulolni fogja a masikat, mert az
mas, mint o. Nacionalizmussal nacionalizmus feszul szembe. Amikor
a szomszed tortenelmere, nyelvere, elszakitott teruleteire hivatkozva
valamifele igazsagtetelt kovetel, akkor a masik fenyegetve erzi magat,
es vedekezik, ahogy tud.
Nem lehet a Holdbol leszakitott teruletekkel kedvunkre megnovelni
a Fold felszinet, hogy (szerintunk jogos) igenyeink kielegitese ma-
sok kara nelkul tortenhetne meg.  Van-e akkor megoldas?
Janos

> Felado : Hopocky Gabor
> E-mail :  [Hungary]
> Temakor: Re: Inkarnacio ( 29 sor )
> Idopont: Tue Apr 28 03:22:23 EDT 1998 VITA #972

A reinkarnaciorol irt gondolataid tetszettek, mert bizonyos fokig
elismerem, kerekek voltak, de nem hiszem, hogy igy vannak a dolgok.

Szerintem a tehettsegre elegendo magyarazat az orokles es a kornyezet.
En ugy  latom, hogy a kornyezet hihetetlen apro dolgokkal nagyon
fontosan befolyasolhatja a szemelyiseget. A tehettseg manapsag szerintem
nem mas, mint egy olyan erdeklodes, es olyan szorgalom, ami lehetove
teszi valakinek, hogy nagyon melyen, nagyon allhatatosan foglalkozzon
egyvalamivel. Szukseg van arra a tulajdonsagra is, hogy ne nagyon
erdekeljen mas dolog. Ma mar nem sok a szuletett zseni.
Ugy gondolom, hogy egy zongoramuvesznek peldaul eleg, ha nem teljesen
botfulu, jo erzeke van a ket kez fuggetlen iranyitasahoz, jo szorgalma,
kitartasa, turelme van. Ha emellett valamilyen gyerekkori kis elmeny
miatt vonzodik a zongorahoz, es kis koraban a szulei elkezdik jaratni,
es mas anyagi, csaladi korulmenyek nem akadalyozzak meg, es egesz
eleteben kitart a szorgalma, erdeklodese, akkor nagy tehetseg lesz.

Egy masik elleneszrevetel. Ha a reinkarnacio tanulasi folyamat, akkor
globalisan nyilvanvalo, hogy a kezsegek felhalmozodasa figyelheto meg a
tortenelemben. En ugy gondolom, hogy ez nem figyelheto meg eleg
markansan. Inkabb a technikai fejlodes es a tarsadalmi fejlodes viszik
elore az embert. Egy ember magaban semmivel sem tehettsegesebb, mint
regen.

udv: math

Sziasztok!

 Wrote:
>:  [Hungary]
>> Ez elegge furcsa ismeretelmeleti allasfoglalas:))
>> Lattal pl egyben 3 millio kuvaiti dinart? Pedig van.
>> Vagy a Hold masik oldalat? Pedig az is van.
>> Es ugye mennyi rengeteg dolog van, amirol meg csak nem is >
>tudsz......
>
>lehet, hogy meg furcsabb, de tenyelg nem hiszek olyan dolgokban, amikrol
>nem tudok, viszont a hold tuloldalarol tudok (ugyebar, nemcsak a latas
>az ismeretszerzes formaja) es ismereteim alapjan valoszinuleg van 3
>millio kuvaiti dinar, es van is ra mechanizmus, ami alapjan ez
>lehetseges
>de a reinkarnacio ismereteim szerint nem lehetseges

Hat nem is tudom Matyas....
A reinkarnaciorol van egy eszmefuttatasom, ami talan tobb mint
elgondolkodtato.

Az egesz ismert vilag arrol beszel minden "kivancsi" gondolkodonak, hogy az
anyagi vilagot felepito fizikai valosag, az tulajdonkeppen matematikai
modellel leirhato lenne, ha az egyenletben elofordulo minden elemenek
imerhetnenk az erteket.
Persze nem ismerjuk ma meg.

Viszont eleg jol ismerjuk reszleteket. A kvantumos szerkezettol a teljes
fizikai materiaig, es azok jelensegkoreit.
Mar mar talan azt is elfogadhatjuk, hogy lenyegesen meghatarozo tenyezo
felfedezese, nem nagyon varhato, legalabbis ebben a temakorben amely a
fizikai anyag jelensegkoreit veszi "anyag- es egyeb tudomanyok" gyujtoneven
lajstromba.
(Talan az egybefoglalt tudas, az osszegzes hoz meg tobb, nagyobb attorest)

Az embert is vegsosoron mindossze ugyan az, az alig 10 tucatnyi elem epit
fel, amelyek az egesz univerzumot.
Namarmost, ha az elemeket lemasoljuk, mindig ugyan azokkal a variacios
lehetosegekkel operalhatunk mindegyiknel, mint ami az 1 db. tulajdonsagaibol
kovetkezik.
Tovabblepve a vegyuletek fele, szinten.
Akarhanyszor megismetelhetunk egy kiserletet, ha a korulmenyek azonosak,
akkor az eredmeny is, azonos kell, hogy legyen.
Az is!

Es akkor lepjunk be a nagy kerdesek eloszobajaba.

Mondjuk pontosan atomonkent osszerakunk egy embert.
(Vagy masoljuk le egyet.)
Mi fog tortenni?
Vagyis a kerdes az, hogy ha kepesek lennenk egy embert csupan anyagi
reszekbol (atomokbol) osszerakni, akkor a vegeredmeny az elo ember lenne?

Szerintem igen, mert bizonyos "teremtesre" a tudosok (a kisbonyolultsagu elo
rendszereknel) mar ma is kepesek.
De ezt igazolja pld. hogy a tartosan hibernalt bacik, vagy mas alacsonyrendu
elolenyek a fagyott allapotot is tulelik. Akar sokezer evig is.
Olvasatomban ez azt igazolja, hogy nem az ido a lenyeges faktor a rendszer
mukodeseben, hanem a rendszer minosege.
Namarmost ha fenti kovetkeztetes helytallo, akkor az ember "lelke" az
anyagban van.
Es ha az embereket most peldank okan anyagi rendszereknek tekintjuk, akkor
az is igaz, hogy az ember leke tukrozi az sajat rendszerebol adodo
megnyilvanult minoseget.

Mintha az "onzo gen" csupan kinyujtana kezet az "alma" fele.

Es azert elgondolkodtato, hogy most akkor mi van?
Ha Lekunket a mi anyagi minosegunk (testunk) kepezi le az univerzumban,
akkor nem letrehoztunk valamit, hanem "kolcson" kaptuk az alapjait.
Mint elkromagneses terben egyes anyagok a diamagneses teruket. (Az embernel
erre epitkezik a szemelyiseg)
Itt persze nem azt akarom mondani, hogy letezik egy az embert determinalo
meg nem ismert hatoero.
Inkabb azt, hogy az univerzum anyagi rendszereben ez benne van!

Ha kaptuk, es mindenki a sajat egyedi minosegeben, (nincs ket egyforma!)
akkor voltunk, es leszunk. (valahogyan)

Nekem a lelekvandorlasrol az velemenyem, hogy bar egzakt bizonyitekom
nincsen, Megis VAN!
Nem feltetlenul ugy ahogy az ma kulturankban megjelenik, de van.
Kell, hogy legyen, mert kovetkezik ismert dolgokbol. (anyagfejlodes.)

Azt hiszem egyebkent, hogy regebben, az egyszeru ember meg ott a torzsi tuz
mellett sokkal jobban hasonlitott a masik tarsara a genjeiben. Valoszinuleg
a nagy "mese" mitoszok sora meg ezekbol a kultur-retegekbol taplalkozik,
amikor gyakrabban fordulhatott elo, hogy kozel azonos rendszer, kozel azonos
informaciokat kepezett le a "homo sapiens" fajban.

Persze ilyen "balesetek" ma is elofordulnak. (Bar tudosok nem vizsgaljak.)
Ma ezeket az egyre ritkulo eseteket, tobbnyire a bulvarsajto fujja fel
orasi, konnyen kipukkaszthato leggombre.
Es persze "eset" egyre kevesebb lesz, mert bar no az emberi faj letszama, ez
megis a statisztika ellen dolgozik, mert az egyedek kozotti variacios
lehetosegek a fejlodessel logaritmikusan nonek. (A civilizacio
exponencialisan novekvo differencialo hatasa)Tehat egyre inkabb kulombozunk,
Vagyis egyre ritkulni fog.
Es talan nem csak erdekes parhuzam, ahogy a vallastortenelemben is
megfigyelheto, minnel jobban visszamesz az idoben annal termeszetesebb lesz,
hogy egy "szenttel" szemelyesen is talalkozz.

Az En globalis rendszeremben a jelensegek ugyanabbol a kutfobol
taplalkoznak, mint mindegyikotokeben.

A fentiekben ketelkedok fele pedig van ket kerdesem:
Letezik e, letezhet e a semmi a valosagban?
Ha meghalsz, hova tunik beloled ami most a te nevedet viseli?

Udv:
Szebeni Attila

"Ha unatkozol, toltsd le a "web-extrat"
http://www.matav.hu/business/fitoline

MI irta:

> A szazad elejen a torokok kiirtottak tobb millio kurdot, nem kevesebb
hatekonysaggal, mint ezt a > > nemetek tettek veletek 30-40evvel kesobb.

Szerintem te az ormenyekre gondolsz, az elso vilaghaboru vege fele.
(Lasd F. Werfel: A Musza-Dagh negyven napja  c. regenyet.) Ha jol tudom
a kurdok epp a masik oldalon alltak, ami magyarazza, hogy nem hallottal
meg a kurd holocaustrol. Az viszont igaz, hogy az ormeny sem annyira
kozismert ...

IMHO van egy bizonyara nagyon csunya, de ertheto elfogultsag, de nem
ugy, ahogyan te gondolod, hanem abban az iranyban, hogy Hitlerig
**europai** nep, Europaban nem csinalt meg kozelitoleg sem ilyesmit. Az
hogy Sztalin Oroszorszagban vagy a torokok Kisazsiaban, vagy felolem a
kambodzsaiak vagy a ruandaiak  otthon miket muveltek, az tavolrol sem
olyan megrazo mint az a tapasztalat hogy pontosan ugyanekkora
szornyusegre kepes Europa egyik legfejlettebb kulturnepe is.

>Vagy gondolj arra, hogy sok helyen torvenyszerinti bunnek
>szamit a zsido holocaust tagadasa, mig buntetlenul lehet tagadni barmely mas
>tortenelmi tenyt.

Persze tortenelmi TENYT csak egy elmebeteg, vagy egy politikus :-))
kepes tagadni. Pl. ha valaki azt magyarazza, tisztan torteneszi
szemmel, hogy 1949 es mondjuk 56 kozott Magyarorszag maga volt a
Kanaan, akkor lehet, hogy te is politikai motivaciokra, es nem egy
artatlan tortenelmi tevedesre gondolnal. Mas is igy van ezzel.

>Csak akkor, hogy ha ti a keresztenyseget kollektivan
>bunosnek talaljatok a 20. szazasi nemet zsidoirtas miatt, akkor nekunk miert
>nem szabad a judaizmust kollektivan bunosnek tartani Krisztus meggyilkolasa
>miatt?

Ezt komolyan kerdezed ? Csak az informacio kedveert: nem is olyan
messze tolunk elnek olyanok akik a magyarsagot tartjak kollektiven
bunosnek a  sajat kulturajuk evezredes eltiprasa miatt. Nos milyen
erzes kollektiven bunosnek lenni ? Ha ott laknal, nem tartanad viccesnek .

Udv
BFS

> >    Descartes csak addig jutott el, hogy "cogito ergo sum".
> > De a teoria batran kibovitheto: " Nem emlekszem, de
> > atto'l me'g le'tezhettem!..."
> Nemnem. Az en nezetem szerint, en vagyok, aki emlekszik. Es aki nem
> emlekszik, az nincsen.

Es akinek vannak emlekei, csak keptelen osszerendezni azokat? Van
nehny olyan betegseg (amnesztikus zavaroknak hivjak deak nyelven
oket), ahol az emlekezes, mint olyan megszunik. Vannak emlekek, de az
illeto teljesen tajekozatlan, a helyszint, az ott levoket sem ismeri
fel. Ember meg? Vagy csak mintegy 20 %-ban? Es akkor az ilyen ember
megoleseert 20% buntetes jar?

Mas kerdes, de ugyanaz: amire nem emlekszel, az nincs, vagy aki nem
emlekszik, az nincs?

Lelektani (pszichoanalitikus) iskolak tanitasa szerint vannak ugye
elfojtott, a tudattalanba sullyedt emlekek, erzesek, amik azert
nagyon is dolgoznak bennunk. Nem szemelyeskedes: emlekszel meg az
odipusz-komplexusodra? De attol meg van, ott muxik mindenkiben, kiben
tudatosan, kiben nem - de problemat inkabb nekik okoz, ugyhogy nagyon
is van. Igaz, persze, ez egy elmeleti konstrukcio, nem olyan
relaitas, mint egy ember lete ... de ezt mar a 
cimre kellene irni.


dada

On 28 Apr 98, Max wrote:

> Jo, akkor maskepp fogalmazom meg. Mi ugy _hisszuk_, hogy a judaizmus
> elfajzott vallas. Igy mar jo a megfogalmazas, ugye?
Nekem meg igy sem igazan tetszik...
Miert van az, hogy a keresztenyseg (tisztelet a kivetelnek) sajat
hitenek igazolasara egyfolytaban egy masik vallas hazug, elfajzott,
istentol elidegenedett, a Satant koveto (tetszoleges jelzo
alahuzando) voltat probalja bizonygatni? Miert kell a pozitiv
onigazolashoz egy masik vallas negativ voltat hangoztatni? Miert nem
lehet a keresztenyseg onmagaban pozitiv, mindenfajta osszehasonlitas
nelkul? Miert kell a keresztenysegnek folytonosan azt hangoztatnia,
hogy Jezus eltorolte a Biblia torvenyeit, ahelyett, hogy azt
hangsulyozna, eljott Jezus, mi hiszunk benne, de nem szamit az, hogy
Jezus tortenetesen zsido szuletesu volt. Ahogyan nem szamit a zsido
szuletes Parizs ersekenel, Rakosi Matyasnal vagy Yehudi Menuhinnal
sem. Az szamit, amit tettek, tesznek es nem az, hogy milyen kozegbol
szarmaznak.

> s a zsidok lobbyja feltunoen eros, sokkal erosebb, mint azt a zsidok szamaran
ya
> indokolna. Persze neked, mint zsidonak, biztos nehez ezt belatnod.
Hmmm, mi is az a zsido lobby? Konnyu bizonyos lobbykrol beszelni, ha
mogottuk egy allam all. Lehet beszelni magyar lobbyrol, lehet
beszelni nemet lobbyrol, lehet beszelni izraeli lobbyrol, de zsido
lobbyrol elegge bajos. Csak nezd meg, hogy az olyan sokat emlegetett
amerikai zsido lobby hogyan probalja befolyasolni az amerikai
vezetest a beke-targyalasok ugyeben. Van egy jobboldali es van egy
baloldali 'zsido' lobby, az egyik le akarja allitani a targyalasokat,
a masik szeretne felgyorsitani.
Vagy nezzunk egy gazdasagi peldat. Szerinted a zsido lobby
eredmenyesen tud fellepni olyankor, amikor egyes zsidok erdekei
ellent mondanak egymasnak. Bizonyos zsido uzletemberek Amerikaban
elnek es fontos szamukra az amerikai gazdasagi jelenlet erositese
Europaban, mig az europai zsido uzletembereknek ez utkozik az
erdekeivel, akkor most mit is fog tamogatni az a bizonyos zsido
lobby?
>  mert kulonben nem kapna hitelt a kurd lobby eros befolyasa
> alatt allo Nemzetkozi Valutaalaptol.
Hm, neveket legyszives, kik befolyasoljak a Nemzetkozi Valutaalapot?
Lehet, hogy bizonyos penzemberek szarmazastol fuggetlenul, sajat
erdekeiket nezve?
> Ezen kivul pedig Torokorszag
> mind a mai napig hatalmas penzeket fizetni az aldozatoknak es
> leszarmazottaiknak.
Nos, ha megnezed kozelebbrol a jovatetel es karpotlas helyzetet,
igencsak meg fogsz lepodni. Nemetorszag eddig egyetlen jovatetelt
fizetett pl. a magyarorszagi zsidoknak valamikor a '60-as evekben.
Arrol nem erdemes beszelni, hogy ezt a MNB egy az egyben valtotta at
forintra, vagyis egy nemet markaert egy forintot tovabbitott.
Gondoltatok, hogy ilyen eros volt a forint? Ezenkivul volt egy
karpotlas is Mo.-n a '90-es evek elejen, ezt a magyar allam adta.
Csak, hogy atlasd, ki mennyit es hanyszor kapott. Az elso
jovatetelbol kapott az anyai nagyanyam, mivel koncentracios taborban
volt. Ezt csak tulelok kaptak. A magyar karpotlasbol kapott az anyai
nagyanyam az edesanyja miatt, akit megoltek. A nemregiben letrejott
eletjaradekot kapja az anyai nagyanyam, aki gettoban volt es az anyai
es apai nagyapam, akik munkaszolgalatosok voltak. Szamolsz? Eddig
mindenki egyszer kapott sajat jogon...
Ezenkivul Svajc biztositott egy egyszeri osszeget, ennek osszege
fejenkent 400 dollar. Ezt azokbol a gazdatlanul maradt zsido
betetekbol, aranybol, mutargyakbol fedezik, amelyekrol nemregen
szerezhetett mindenki tudomast. Hangsulyozom, _gazdatlanul maradt_,
tehat olyan ertekek, amelyeknek tulajdonosa kiderithetetlen. Ezeket
osztja szet Svajc egyszeri segely formajaban. Es itt veget is er a
tortenet. Akkor mit is fizetett Nemetorszag azota is folyamatosan?
(Az elmaradt fizetesekrol mar ne is beszeljunk, amit a nemet
vallalatok kategorikusan elutasitanak. Anyai nagybatyam peldaul
sokaig dolgozott Borban a Siemensnek nem eppen sajat akaratabol, es a
fizeteset azota sem kapta meg...)


> minden nepnek joga van sajat erdekeit vedenie, s a zsido nepet
> szerintem ugyanezek a jogok szinten megilletik, s meg azt is
> megertem, hogy a zsido emberek tobbsege orul annak, hogy ilyen
> befolyasuk van (minden mas nep is ugyanigy orulne hasonlo
> befolyasnak), de ennek ellenere en - mivel nem vagyok zsido - ennek
> nem orulok, s nem latom be, hogy miert lennek rossz ember csak azert
> mert ennek nem orulok.
Es ha szabadna megkerdeznem, mas nepek ugyanilyen vagy meg erosebb
lobbyjanak sem orulsz? Ha azoknak nem orulsz, miert csak a zsido
lobby ellen szolalsz fel?
Meg egy kerdes, szarmazott neked karod a zsido lobbybol? (Mar ha
tenyleg olyan eros es nagyhatalmu, ahogy azt te latni szeretned). Ha
nem szarmazott karod belole, akkor miert nem orulsz neki?
> Pl. abszurdnak talalom, hogy a 20. szazad
> tortenelmet divat mindig csak zsido szemmel nezni (pl. Hitler aki 10
> millio embert olt meg kisebb rossz, mint Sztalin, aki 70 milliot olt
> meg, csakis azert mert Hitler tobb zsidot olt meg, mint Sztalin, s
> mert Hitler elsosorban a zsidokat uldozte, mig Sztalin nemzeti
> szempontbol semlegesen irtotta a nepet, stb.)
Hohoho. alljunk meg egy pillanatra. Eloszor is, ez mitol zsido szem?
Ez a kommunista latasmod. Nem tudom, tisztaban vagy-e vele, de
Sztalin igen erosen uldozte a zsidosagot, egyetemben mas vallasokkal.
Tobbek kozott Trockijt sem veletlenul tavolitotta el, hogy a tobbi
zsidorol mar ne is beszeljek. Ezek utan szerinted a zsidosag allitja
azt, hogy Sztalin kisebb rossz, mint Hitler? Ezt mintha az elozo
rendszerben tanultam volna...
> , s aki megsem zsido
> szemszogbol ertelmezi a tortenelmet, az "gonosz antiszemita
> fajgyulolo kirekeszto", stb.
A II. Vilaghaborut lehet ertelmezni egyreszt ugy, hogy Hitler irtotta
a zsidokat, masreszt ugy, hogy az egesz Holocaust zsido talalmany.
Nos, szerinted, ha valaki tagadja a naci emberirtast, akkor az
pozitivan vagy semlegesen viseltetik a zsidosag irant?
> Vagy gondolj arra, hogy sok helyen
> torvenyszerinti bunnek szamit a zsido holocaust tagadasa, mig
> buntetlenul lehet tagadni barmely mas tortenelmi tenyt. Errol van
> szo, s nem masrol!
Azzal, hogy tagadod azt, pl. Robert Karoly kiraly uralkodott Mo.-n
meg nem uszitasz senki ellen. Azzal, hogy tagadod a Holocaustot,
uszitasz. Ha olyan tortenelmi tenyt tagadsz, amivel uszitasz masok
ellen, az ugyanannyira buntetendo, mint a Holocaust tagadasa, ezzel
mi a problema?
> A Cion bolcseinek jegyzokonyve elso latasra
> hamisitvany, mert ilyen stilusban ("mi a gonosz zsidok ezt es ezt a
> gonoszsagot fogjuk elkovetni") normalis ember nem irhat sajat
> magarol, ez nyilvanvalo. A nagy gond ezzel a muvel az, hogy az, aki
> irta (az igazi szerzo) valamit tudhatott, mert bizony az eltelt
> majdnem egy szazad alatt sok dolog az ott leirtakbol megvalosult.
> Pl. a globalizmus fo celja, egy egyseges vilag letrehozasanak terve
> ott van benne a konyvben!
Erdekes, akkoriban kezdodo, kibontakozo folyamatok leirasa azt
jelenti, hogy tudhatott valamit szerzo. Tenyleg tudhatott valamit,
nagyon jo meglatasai voltak. De ebbol azt levezetni, hogy ugyan nem
zsidok irtak, de igaz, eleg meresz kovetkeztetes...
> Nem errol van szo. Csak akkor, hogy ha ti
> a keresztenyseget kollektivan bunosnek talaljatok a 20. szazasi
> nemet zsidoirtas miatt, akkor nekunk miert nem szabad a judaizmust
> kollektivan bunosnek tartani Krisztus meggyilkolasa miatt? Miert e
> kettos merce? Szamomra erkolcsileg ertelmezhetetlen az ami a mia
> vilagban megy e teren...
Melyik zsido vezeto nyilvanitotta kollektivan bunosnek a
keresztenyseget? Melyik zsido vezeto kovetelte a papatol, hogy
bocsanatot kerjen? Kisse santit a hasonlat...
Megint az onigazolas... Ok minket bunosnek tartanak (Az nem fontos,
hogy ez tenyleg igy van-e, de jo hivatkozasi alap arra, hogy mi
bunosnek tekinthessuk oket nyugodt lelkiismerettel.)

Udv, Gabor
***********************
Zalai Gabor

http://edu.jcc.hu/zalai
(36-1)-351-5587