sziasztok !
Nem volt tippem , semmi mas ezert irok a tudomanyba itt meg is csak
nagyobb az eselye hogy megertik az amugy egyszeru problemem.
Elektromos nyomasmero muszer lent van egy akna feneken. de a felszini
levegovel nyomaskiegyenlites kene mikozben elektronyos jenek is le fol
kell jarnia.  Na ehhez talaltak ki a legzocsoves vagy nyomaskiegyenlitos
kabelt , ami ugy nez ki hogy gumi ( muanyag) kulsoben van 3- negy
villanydrot meg egy vekony luk mintha onnan kicibaltak volna a villany
drotot . (persze nem huztak ki eleve bele se raktak )

na eleg jol leirtam :)   A kerdes  ki hallott mar ilyenrol , es ki tudna
segiteni abban hogy ilyet szerezzek ?
Ha nem akarjatok evvel terhelni a tudomanyt nagyon megkoszonnem ha
maganemilt irnatok koszi

-- 
                          Vince

Moderatorokhoz: keresem, hogy legalabb feluletes vizsgalatnak vessek ala a 
cikkek "tudomanyos" tartalmat is, hogy senki ne keruljon olyan helyzetbe 
mint most Titusz, es hogy hasonlo tartalmu mondatok ne borzoljak az 
igenyesebb olvasok idegeit:
>Es a megoldas annak, aki hallott mar a mechanikarol, nem okozhat meglepetest:
>A 2 deciliter a _Fold_ mozgatasara ment el.
>Mivel a vonat mozog a Foldhoz kepest (azaz: a Fold mozog a vonathoz kepest), a
>P=F*v (`univerzalis ervenyu', nem az altalad javasolt szukitesekkel ellatott)
>torvenyt alkalmazva a kocsi, -- mikozben loki magat elore -- munkat is vegez a
>_Foldon_. Ha az ut szelerol nezem, a kocsi hiaba tolja a Foldet visszafele,
>mert az all, es P=F*(v=0)=0.
Kedves Titusz!

Most kizarolag azert irok, mert irasodat kozvetlenül nekem cimezted. 
Kivancsi lennek, hogy elozo leveledet miert dobtak vissza a moderatorok, 
mert hogy nem a tudomanyos szinvonal biztositasa erdekeben, az szinte 
bizonyos (akkor ugyanis utobbi leveled sem jott volna at). 
A cikk elejen kozolt surlodasmentes feltetelek kozott hogyan ertelmezendo az 
"energia a Fold mozgatasahoz kell" tartalmu kitetel? Azt akarod mondani, 
hogy "a Fold felgyorsitasahoz 0-rol a megfigyelo sebessegenek megfelelo 
keruleti sebessegu forgo mozgasra (esetleg egyenes vonalu mozgasra)", mert 
sajnos feluletes szamitasaim alapjan erre a 2 dl benzin nem elegendo, ...de 
talan meg 3 dl sem  :)
Ha egy kicsit feljebb emelkedsz a vonaton elfoglalt ulohelyedben, hogy az 
ablak also pereme ne akadalyozzon, akkor jol megfigyelheted, hogy az autonak 
mar a peldacskad elejen is volt sebessege, megpedig a FOLDHOZ KEPEST, amivel 
a GYORSITO ERON keresztul folytonos kapcsolatban van energetikailag. Ha 
ezzel tisztaban lennel, megsporolhatnad a kovetkezot:
>akkor atterve egy masik koordinatarendszerre teljesen mas lehet a
>koztuk levo energiacsere (mert a teljesitmeny a _megfigyelohoz viszonyitott_
>sebesseguktol is fugg az eron kivul),
Hiszen a teljesitmeny a TESTEK KOZOTT HATO EROTOL fugg, es a testek 
EGYMASHOZ VISZONYITOTT sebessegetol. Valamint nem irnal le ilyen allitasokat:
>Egyebkent nonszensz az is, amit a kenyeres nagymamarol irsz, a lift ugyanis
>tud ugyan munkat vegezni a nagymama+kenyer rendszeren, de NEM tud a kenyeren
>(hat meg a `lift motorja', ahogy irod), mert nem all vele kolcsonhatasban (nem
>erintkeznek, nincs toltesuk stb.). Ha a nagymama+kenyer rendszert szetbontod,
>akkor a lift csak a nagymaman tud munkat vegezni, a kenyeren pedig csak a
>nagymama tud.
Mert az csak tolem fugg, hogy azt mondom, a pelda szempontjabol egy 
egysegnek tekintem a motort, a sodronykotelet, a liftfulket, (es igen) a 
nagymamat, egy masik egysegnek pedig a kenyeret. Ebben az esetben kizarolag 
a nagymama keze és a kenyer kozott hato erot veszem figyelembe, valamint a 
lift sebesseget.

Eddig nem kovettem az urhajos vitat, de ami itt all, az nagyon zavaros, 
barkinek figyelmebe ajanlom, kivancsi vagyok, hany hibas kijelentest lehet 
osszegyujteni ebben a nem tul hosszu fogalmazvanyban (en 4-ig jutottam):
>Es most az urhajos pelda (a vonatrol nezett autoehoz hasonlo a megoldas):
>Az elhasznalt uzemanyag reszben az urhajot gyorsitja, reszben a kiaramlo
>gazt. Ha az urhajoval egyutt mozogsz, akkor csak a gazt gyorsitod (mino
>pazarlas), viszont ha pl. gyorsabban mesz az urhajoval szemben, mint ahogy
>az a gazt loki ki, akkor nemcsak a kemiai energia gyorsitja az urhajot,
>hanem meg a gaz mozgasi energiajat is megcsapolja. Itt is ez a fo
>effektus, nem pedig az erok vonatkoztatasi rendszertol valo fuggese (ami
>persze fontossa valhat c koruli sebessegnel -- hat meg c-nel nagyobb
>sebessegnel, ahogy Szucs professzor kinyilatkoztatta a minap :-).
Vegul:
Titusz, a magerokkel kapcsolatos mondatomhoz azt szeretnem hozzafuzni, hogy 
extrem peldakent hoztam fel, a TE megkozelitesed karikirozasara, ezert nem 
szep dolog ugy idezni, mintha kulonallo gondolatkent irtam volna.

Mindenkinek koszonom a valaszt.


Szabolcs
ui: meg mindig nyitott a kerdes :-)

> Felado :  [Hungary]

> A PI nehany ezer tizedesig torteno lementese azert nem elegseges, mert pont a
z
> a celom, hogy barmekkora lehessen a pontossagal tudjak szamolni, tehat nem
> ezer szammal. De erdekelne, hogy hol van meg a halon a PI ezer tizedesig.

Ja, hat ez egyszeru. Sehol nem talalod meg a Pi-t tetszoleges
pontossaggal. Az elso 50 millio jegy helye:

http://people.unt.edu/~arp0005/index.htm

Az elso 1 milliard jegyet CD-n lehet megkerni japanbol:

>    Yasumasa Kanada
>    Associate Member, Professor
>    Department of Mathematics, University of Tokyo
>    

Ha meg ez sem eleg, akkor magadra vess.

Necc Elek (az ezermester)

Horvath Pistanak (1)

Nagy orommel olvasom szinvonalas cikkeidet, es szeretnek egy 
uj temat javasolni, ami - talan - osszefugg a fizikaval.
Talan olvastad cikkemet a TUDOMANY#247-ben (pont a tied elotti),
ahol az oksagot es a fizika ervenyessegi koret probaltam feszegetni.
(kesobb) a termeszettudomany paradigmajarol akartam irni, arrol,
ami megkulonbozteti a nem-tudomanytol es lehatarolhato a "regi"
(kvantum elotti) fizika az "ujtol". Tudomasom szerint a relativitas
elmelet meg szepen beleillett a regi paradigmaba, Heisenbergek voltak
azok, akik a hatarozatlansaggal ledontottek a regi fizika alapjat.
Einstein mindvegig az "uj" fizika legnagyobb tekintelyu kritikusa
es egyet nem ertoje maradt. (a valoszinusegi ertelmezes, mely
sutba dobta a determinizmust, ez volt a nagyon uj.))

Ugy latom, jobb, ha egy elmeleti fizikus ir ide errol, mert mintha
- fokent a VITAt olvasva :))) - nagy sotetseget latnek a fejekben
talan amiatt mert a Muszakin (es sajna az ELTE-TTKn is) siman
lediplomazhat valaki ugy, hogy sose hall termeszettudomanyos 
paradigmarol, meg logikarol, vagy: Godel-telelrol, satobbi.
Es egyszer csak oda a belso iranytuje, Edesvizet olvas, vagy 
atszellemulten ugrandozik a Hit Gyulekezete soros szeanszan...
Szoval szerintem ez NAGYON FONTOS tema, a tudomanyos vilagkep
alapjairol van szo.

Elobbiekben vagy alabbiakban ha valamiben nem ertesz egyet velem,
kerlek irj.

>Elso kozelitesben nem is a megertese a fontos. Hanem annak a
>felismerese, hogy a kiserletek (a Termeszet) fenyeben tarthatatlanok
>a terrol es idorol alkotott fogalmaink.
Ez igy igaz. Hetkoznapi ter-ido fogalmaink, pl. "ha fogom ezt a kobaltat
es odahajitom akkor egy masodperc mulva agyoncsapja az ellenseget." :))
Ezt nem u.a. mint a fizika ter es ido fogalmai. A fizika egy
matematikai modszer a termeszet leirasara. A matematika egy logikai
modszer. A fizika barmely kijelentese csak abban a matematikai 
formalizmusban ervenyes, melyet a fizika leirasara hasznalsz, ennek
az ervenyesseget pedig az a logikai ter determinalja, melyben a 
kijelenteseidet megfogalmazod. 
A termeszettorvenyek nem okai semminek. Matematikai jatekok. Ha a
fizika fejreall, nekem nem ellentmondas. Sehonnan nem kovetkezik hogy
mukodnie kell. Allitom ezt 5 ev ELTE-TTK kutato szak es nagy halom
atizzadt fiz.labor, terepgyakorlat es modell-valosag, 
meres-kiertekeles temaju sikeresen megvedett szakdolgozat utan.
A fizika (es a matematika) leirja, azaz megketszerezi a vilagot
lekepezve egy logikai terbe. Mivel az agyunk kisebb mint a vilag
tobbi resze, legfeljebb ugyes modelleket alkothatunk amelyek fo
vonalakban, bizonyos szempontokbol, bizonyos ter-ido pontossagi
es ervenyessegi korlaton belul, egy leirast adnak olyan nyelven,
ahogy az agyunk be van huzalozva.

? Melyik filozofus mondta (talan Mach?) hogy egy idegen leny
csupan abbol, hogy elolvassa a fizika tankonyveinket, megtudhatja
hogyan van bedrotozva az agyunk? (mert a fizika vegso fokon arrol
szol... semmi tobbrol) ?

>Ha ezt az oriasi ellentmondast megertettuk, akkor mar helyben vagyunk.
>Nincs mese, vagy a logikankat kell elvetni, vagy a fogalmainkat. 
>Amig uj fogalmak gyartasaval megmenthetjuk a helyzetet, 
>addig nem celszeru a logikat feladni.
Igaz. 
Gyartsunk uj fogalmakat, finomitsuk a modellt. Csinaljuk meg a 
Nagy Egyesites elmeletet.:) Es ha meglesz, akkor merre tovabb? 
Azt mondjuk, hogy na, vegre lezarhatjuk a fizikat? 
Ilyet mar 100 eve is mondtak.
De meg mindig egy logikai ter belsejebol beszelsz, es nem tehetsz
olyan kijelentest (nem lehetseges) ami kivezetne ebbol a terbol.

>Amig uj fogalmak gyartasaval megmenthetjuk a helyzetet, 
>addig nem celszeru a logikat feladni.
? Milyen helyzetet kell megmenteni? A fizika ellentmondasmentes-
seget es a "valo" vilag minden jelensegere valo alkalmazhatosagat?
Szerintem, ellentmondas nem lehet (azt kell mondanunk, hibas a nyelv,
amin az allitast megfogalmaztuk), az fizika alkalmazhatosagara 
(t.i. a modell es a valosag viszonyara) pedig nem szabad semmilyen
teoretikus korlatot felallitani. CSAK ez a ketto garantalhatja hogy
egy ido utan nem akarjak majd idosodo akademikusok lezartnak
nyilvanitani az elmeleti fizikat, mint szaz eve. Es nem kerul a
egy olyan logikai hurokba, hogy nem tudom ertelmezni tehat nem tudom 
magyarazni sem, akkor meg nem letezhet, mert ellentmondasra
vezetene, ami lehetetlen, tehat ez nincs.... 

>(A logikank feladasa utan be is fejezhetnenk a kommunikaciot
>mivel semmi ertelme nem lenne semminek.)
Ezt jo lenne egyszer bovebben kifejteni. Minden kijelentes behatarol egy
logikai teret, melyben ervenyes, legfeljebb az nem a fizika tere lesz.
Nem lehet nem-logikus kijelentest tenni, legfeljebb olyat, amely
valamely masik logkai terben nem ertelemes.
Ha bekapcsolod a TVt eleg sok embert hallasz benne aki mintha mar
feladtak volna a logikat :))) (es ujravalasztjak :((( vagy nagy 
penzeket keres "energia-adassal" TVn keresztul :((( )
Ebbol is az latszik, hogy minden a NYELV. ami tul van a nyelven, az
nem vizsgalhato, nem fogalmazhato meg, de letezhet. Wittgenstein
szerint epp ezaltal lehet definialni a transzendentalist.

>(A logikank feladasa utan be is fejezhetnenk a kommunikaciot
>mivel semmi ertelme nem lenne semminek.)
Miert, igy minek van? :) Na jo, igaz hogy egy szigoruan nem-logikus
vilagrol 
nem lehetne elmondani hogy milyen, akkor meg minek. Meg kell
ismernunk a logika altal szabott korlatokat (pl. a fizikara) es
paradigmat valtani ha az eddigi szuknek bizonyul. A klasszikus
fizika szerint a hullamfuggveny valoszinusegi felfogasa
abszolut ertelmetlen, mikent a hatarozatlansagi elv is.
Mindig, mindenkor korul kellene jarni a fizika nyelvenek
logikai korlatait amelyek esetleg akadalyozzak a tovabblepest, 
ellentmondasokra vezetnek. Es ekkor atirni a nyelvet.

En nem vagyok fizikus (csak geo-~ ami tobbek szerint fosztokepzo:) ) es
meg 
kevesbe vagyok relativitaselmelet szakerto, tehat errol (a paradigmarol)
jo lenne ha nem (csak) en irnek, hanem valaki kompetensebb.
Errol en legfeljebb annyit tudnek irni, amit osszemazsolazok Werner
Heisenberg "a resz es az egesz", es Niels Bohr "atomfizika es emberi
megismeres" (ebben a cimben nem vagyok biztos, otthon megnezem...) c.
konyveibol. Es talan arrol hogy  a "becsi kor" (Mach es tsai) es
Wittgenstein a megismeresrol es a logika korlatairol mit irtak es
gondoltak.

Egyszer azt irtad (annak a Szadai Jozsinak aki azt hiszi hogy a Startrek
trilogiaban van a fizika:) ), hogy az oksagot meg a logikat megvitatjuk.
"Na az oksagot meg a logikat meg meg fogjuk vitatni." irod.
Kivancsian varjuk.

udvozlettel: VAti

Horvath Pistanak

Harom - talan osszefuggo - "relativisztikus" kerdes: 

1./ Nem nyilvanvalo szamomra, hogy egy fekete lyuk 
esemenyhorizontjan belul ulo megfigyelo szamara mi lesz egy 
behullo test impulzusnyomatekaval, honnan kovetkezik hogy megmarad az
impulzusnyomatek, es honnan tudja a beeso test hogy o most mihez kepest
forog? (Zongoraszek-paradoxon egyik valos esete - az esemenyhorizonton
ateso test elveszti az oksagi kapcsolatot a kulso vilaggal, tehat nem 
nyilvanvalo szamomra, miert kell pl. tovabbra is centripetalis erot 
ereznie.)
Egyatalan, mi tortenik az u.n. "megmarado mennyisegekkel", amelyek kulso
szemlelo szamara nem tunnek el a fekete lyukban (tomeg, toltes,
impulzusnyomatek) az esemenyhorizonton belulrol nezve? (Vigyazat, itt
szakadas van a teridovel egyutt az oksagban is, es a behullo anyagnak
mar csak a bent levo anyagrol lehet "tudomasa".)

2./ kb. 25 evvel ezelott, amikor meg vitak folytak arrol, hogy 
a kvazarok voroseltolodasa kozmologiai eredetu vagy sem, volt egy
olyan elmelet is, (Hoyle-Narlikar) mely szerint a kvazarok nem masok,
mint "feher lyukak". Es az ott kidobodo "fiatal" anyag - amelynek meg
nem volt ideje tudomast szerezni a vilag tobbi reszerol, mivel minden
hatas fenysebesseggel terjed - egzotikus tulajdonsagai okozzak a voros-
eltolodast, mert a Mach-elv miatt ebben az anyagban az elemi reszek 
tomege kisebb mint a mi "oreg" anyagunkban es ez Hoyle szerint pont
olyan voroseltolodaskent jelentkezik mint lathato. 
Alapoztak ezt tobbek kozt arra, hogy 1/ tobb jel mutat arra, hogy
galaxisokbol
kvazarok dobodhatnak ki (anyaghidak, sok valoszinutlen latszo kozelseg)
2/ ennek ellenere nincs kekeltolodast mutato kvazar 3/ a kozmologiai
magyarazat legalabb annyi kerdest hagy nyitva mint amennyit megold.

Sokak szerint (szerintem is) ez az elmelet a "steady-state" kozmologia
egyik utolso feltamasztasi kiserlete, mely egy olyan allando Univerzumot
kepzel el, ahol az oregkorban elobb-utobb fekete lyukba hullo anyag
visszajut az Univerzum fiatal koraba es (Mach-elv felhasznalasaval)
"megfiatalodva" kezdodik minden elolrol. 
Mara ez az elmelet teljesen kiment a divatbol, es uralkodova valt a
kozmologiai eredetu voroseltolodas mint magyarazat. A nem ezt megerosito
meresi eredmenyek (pl. Arp vizsgalatai galaxis-kvazar tarsulasokrol)
pedig mintha "elfelejtodtek" volna.
Szerinted?

3/ Hova lesz a Kerr-fele lyukba (ha elfelejtjuk a kozmikus cenzura
tipusu misztikus dolgokat, nincs olyan torveny amely megtiltana ilyen
fekete lyukak letet (ismereteim szerint) ) megfelelo sebesseggel es
iranyban beeso anyag, amely ugye nem fog becsapodni a szingularitasba,
hanem 1/ atmegy a "kulso" esemenyhorizonton - ezzel snitt a teridoben es
oksagban - 2/ veges sebesseggel ki tud repulni ugyanezen a kulson -
ismet snitt -.
1/ nem tudjuk hova lesz, 2/ ketszer is kiesett a teridonkbol, ami eleg
aggaszto. Feltetelezve hogy csak egy vilag van, ez fizikailag ugy
ertelmes, hogy masodszor a mi vilagunkba jon vissza - ahonnan elindult -
, csak kozben az ido koordinataja hatarozatlanna valt.
(lasd korabbi levelem TUDOMANY#247)
Mit mond a relativitaselmelet legujabb allasa a Kerr-lyukakrol?

udvozlettel: VAti

>Bulcsu:  [Hungary]:
>A PI nehany ezer tizedesig torteno lementese azert nem elegseges, mert
pont az
>a celom, hogy barmekkora lehessen a pontossagal tudjak szamolni, tehat nem
>ezer szammal. De erdekelne, hogy hol van meg a halon a PI ezer tizedesig.

Barmekkora pontossaggal nem tudunk szamolni, mert nem elunk barmendig.
(Felhivnam a figyelmet a "mosoly" hianyara a mondat vegen)
Persze elkepzelheto, hogy az embert egyaltalan nem erdekli a Pi erteke csak
az algoritmus ami kozeliti, vagy az is elkepzelheto, hogy kapott az ember
egy hazi feladatot...

--
Peter Szaszvari
Institute for Applied Physics - ETH Zurich
phone: (41) 1 633 21 26
fax  : (41) 1 633 11 05
http://iap.ethz.ch/users/szp/szp.htm

A 2,5 eves eloadasaim masodik fejezete. Ugyan a spec.rel. -en mar
tuljutottunk, de ugy erzem nem art egy kis ismetles. Ujra figyelmetekbe
ajanlom Riesz Feri relativ honlapjat:
	 http://www.mufi.hu/~riesz/rel.htm
Megtalalhato rajta az alt.rel. 2. 3. es 4. fejezete. Az 5. fejezetet
asciiban irtam. Ezt meg a heten itt a TUDOMANYban "elvezhetitek". Utanna
a tobbit majd szep sorjaban felrakjuk Feri lapjara.
	Koszonet erte Feri!
		Akkor most ismetlunk;

> Temakor: SPECIALIS RELATIVITAS ( 53 sor )
> Idopont: Mon Apr  3 08:21:05 EDT 1995 VITA #230
>  - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

        A mult szazad vegen a fizika kezdett egesz szepen allni. A mechanika
mar 200 eve futotta diadalutjat. Az euklideszi geometria mintajara axiomati-
zaltak. Ez lett a masodik egzakt tudomany. Eppen ezert a tobbi fizikai tudo-
manyt is megprobaltak a mechanikara visszavezetni. Minden moge valamilyen
mechanikus kepet kepzeltek. Ez oly annyira jelen volt, hogy meg a filozofia
is megemlekeszik rola. (Mivel muszaj neki.) Ebben a szellemben tortenik meg
a mai napig is a gyermekek oktatasa, es 95%-a a lakossagnak ezt gondolja 
fizikanak. Sokszor en is.
        Meg a nagy Maxwell is vaktengelyeket meg egyebeket kepzelt az elktro-
dinamika moge. Sajat szememmel lattam az ilyen iranyu publikacioit. 1899-ben
a kovetkezo "reszlet" problemak vartak csak megoldasra.
        1. a fajho problema
        2. fekete test sugarzasa
        3. szinkepvonalak, spektrumok
        4. az eter fizikai tulajdonsagai.
Az elso haromra a kvantumelmelet adta meg a magyarazatot. En most az utolsoval
foglalkoznek. A feny kettos termeszete (ahogy most nevezzuk) regi problema. A
17. szazad vegen Hooke es foleg Huygens hirdette a feny hullamjelleget. Newton
volt a masik polus a feny reszecske elmeletevel. No azert Newton se volt buta.
Egy helyen o is irja, hogy a feny az egy olyan korpuszkula (reszecske), melynek
vannak periodikus tulajdonsagai is. Mindenesetre tobb mint 100 evig Newtont
kovettek. 
        Hiaba Arisztotelesz utan mar ugy megszoktak, hogy valakit istenkent
kell tisztelni, hogy most muszaj volt Newtont magasztalni az egekig. E tekin-
tely ellen fellepni nyilvan csak egy masik nagy fizikus tudott. Raadasul csakis
egy angol. Young volt ez 1802-ben. Az o nyoman valt uralkodova a feny hullam 
jellege (legalabbis Angliaban). (Majd 1926-ban de Broigle tette az egeszet mai 
helyere) Tehat a feny az egy hullam ami 300 000 km/s sebesseggel terjed. A 
sebesseget is sikerult megmerni. Romer, Fizeau. Raadasul ez egy tranzverzalis 
hullam. Termeszetesen ez a hullam egy kozeg rezgesekent terjed -- mondtak a 
fizikusok. Igen am, de kiszamoltak e kozeg Young modulusat. Azt kaptak, hogy a 
vasnal millioszor merevebb ez az anyag. De a bolygok vigan ropkodnek benne. 
Vagyis eleg ritka, ha minden ellenallas nelkul lehet benne szaladni. Nos ez a 
furcsa kozeg volt az ETER. (eterhullamai, mondjuk meg most is)
        Gondolkoztam es arra jutottam, hogy a doppler-effektust, es a Michelson
Morley kiserletet ismertnek tetelezem fel. Akik ezeket nem ismerik, azokat
megkerem, hogy nezzenek bele barmely modern fizikai tankonyvbe. En Gamow vagy 
Feymann konyvet ajanlanam (Gamow: Fizika. Feymann es tarsai: Mai Fizika).
        A fent emlegetett kiserletbol az kovetkezik, hogy szaladjal bar a 
fennyel szemben az o sebessege c. Szaladhatsz a feny elol, ha megmered a sebes-
seget, ekkor is c-t kapsz. Az egyeduli valtozas a doppler-shift, vagyis a
fenynek magvaltozik a hullamhossza.
        Itt jo, ha megall mindenki egy kicsit. Tessek elgondolkozni rajta,
hogyan lehet ez. Aztan tessek konstatalni, hogy sehogy. De megis igy van!
Mit lehet csinalni. A termeszet nem alkalmazkodik a mi logikankhoz, es nem
koveti a naiv kepeinket.
        Megegyszer! Tapasztalati teny! Barmilyen koordinata rendszerben
csucsulsz is (most maradjunk az inerciarendszereknel, vagyis amelyek nem
gyorsulnak), a feny sebesseget mindig 300 000 km/s fogod merni (vakuumban).

Pi kedveloknek.

	A 999 3 jegyu (vagy 2 (vagy 1)) szamokbol kepzett tortek kozzul
mindig van egy aki a pi-hez kozel esik. Ugy ertve, hogy ha rendezed oket
nagysag szerint. Mondjuk
1/11 = 0.0909
2/11 = 0.1818
3/11
 .
 .
34/11 = 3.0909    Na helyben vagyunk. a 3.09 es a 3.18 esik kozel.
35/11 = 3.1818  
		A hetedekkel persze szerencsesebbek vagyunk.
21/7 = 3.000
22/7 = 3.1428  Nagyon szep! Ezredre pontos.
23/7 = 3.285

	No de nezzuk a haromjegyu szamokat. Szoval van mindegyikbol
egy (azaz 999 darab) aki kozel esik a pi-hez. Az atlagos tavolsag
0.001 es 0.0005 koruli. Tehat van 0.0006 alatt 1000 darab szamunk.
Nem csoda ha akad kozotte 1 olyan aki ezred ennyit ter el. Pontosabb
valszamitas szerinti becsles alapjan; 0.0005-od reszet.
	Tehat vegul 3x10^-7 lesz a legkisebb elteres varhatoan.
pi=3.1415926
355/113= 1.1415929   Hoppa! Hat nem epp ennyire ter el.

Pista

Kedves Tudomany!

Kota Joska irta nekem magan uton. Remelem nem haragszik az idezesert:
> miert baj, ha a tachyon vegtelen sebesseggel megy ? Nem igaz, hogy
> a tachyon sebessege 'mindig' vegtelen ? csak megfelelo rendszerbol
> kell nezni (ha a tachion sebessege v_tach > c, akkor menj c**2/v_tach
> < c  vagyis 'elfogadhato' sebsseggel es maris ...ez az o 'nyugalmi'
> rendszere.

	Erre valami olyasmit valaszoltam neki, hogy nem egeszen ertem
amit ir, es kulonben sincs idom.
	Valoban. Tegnap rajottem, hogy sokkal tobbet kellene a tachyonokon
meditalni, hogy valami ertelmeset leszurjunk. Tegnap este aztan egy
kicsit elgondolkoztam. Bar a velemenyemet fenntartom, hogy sokkal tobbet
kell gondolkozni ahhoz, hogy a temahoz hozzaszoljak, azert valamire
jutottam. Megertettem Joska mire gondolt. Csak kellett egy rajzot
kesziteni. 
	Szoval ez a franya tachyon a Joska rendszereben rajta csucsul az
x tengelyen. Vagyis a sebessge vegtelen. Ebbol mar nyilvanvalo, hogy csak
egy bizonyos rendszerben lesz vegtelen a sebessege. A tobbibol nezve
veges. Na de ha toltott sugaroz. Na innet mar nem ertem.
	Mindenesetre sikerult megertenem Gyula irasat:
> > Szoval a korulottunk levo tachyonok elektromosan semlegesek.
> > Na ezt is megtudtuk.
>  En nem tudom, miert is? Engem nem zavar, hogy vegtelen fele tart a 
> sebessege, foleg, hogy nem tudom varhato elettartamat a toltott tachyonnak.

	Na igen. En azt gondoltam, ha vegtelen a sebessege, akkor elszalad
a vegtelenbe epszilon ido alatt. Vagyis nincs esely arra, hogy itt lassuk.
	E helyett mi van.
1. Mas rendszerben nem is vegtelen a sebessge.
2. Abban amiben vegtelen a kovetkezo van;
	Nincs tachyon se elotte, se utanna. Viszont abban az egy
pillanatban, hirtelen mindenutt ott van. Tulajdonkeppen egy vegtelen
sebessegu micsodanak igy is kell viselkednie.
	Ma reggel mar itt vart Joska valasza:
>  a tachyonnal a 'nyugalmi' idezojelben volt, nyilvan nem
>  lehet szo szerinti nyugalmi. Arra gondoltam, hogy v<c
>  eseten ugye barmilyen Lorentz utan is v<c marad, es 
>  mindig van olyan kituntetett tarnszformacio, hogy ott
>  v=0 legyen. Namarmost tachyonoknal v>c (p>E) barmely
>  tarnszformacional v>c marad, es mindig van olyan, hogy
>  v=vegtelen legyen -- az, ahol az energia 0. 
>  Bizonyos ertelemben ez 'felel' meg a normal nyugalmi
>  rendszernek, mert a nyugalmiban az esemenyvonal menten
>  x konstans, a tachionoknal pedig t=konstans. Vagy mas-
>  keppen, a reszecskeknel a nyugalmi rendszer az, ahol az
>  impulzus 0, tachyonoknal akkor ennek az E=0 felelhetne
>  meg. De a nyugalmi az persze felrevezeto szo volt.  

	Mit mondjak. Megse vagyok olyan hulye, ha en is pont ugyanerre
gondoltam tegnap este.

Horvath Pista

Mindenkitol elnezest. Gondolom mara mar elegetek van belolem.
Szoljatok ha tul sokat irok!
	A problema az, hogy elolvastam ugyan a regi irasomat, de
gondolkozni nem gondolkoztam rajta. Igy kifelejtettem David Gyuszit a Pesti
alt.rel. eloadok kozul. Pedig tudtam! Raadasul talalkoztam mar olyan
fizikus palantaval, aki ismerte nem csak a nevemet, hanem bizonyos
publikaciomat is. Kerdezem tole honnet. Hat a David Gyula emlegette az
eloadasain. Vagyis az ELTE TTK-n tanitjak a Horvath Pistat. 
	Nacceru. En ezt tudom, es meg csak a nevet se emlitem ennek az
egyetemi eloadonak. Szegyellem magam. Sujtson a TUDOMANY megvetese.
	Elarulom, a helyzet meg sulyosabb. Most se magamtol jottem ra a
hibamra. Itt egy tegnapi masik magan level. (Na en is szep pasas vagyok!
Ma mar masodszor sertem meg a Netikettet. Magan levelbol idezek)

> Csak tajekoztatasul: az utobbi evekben (pontosabban harmadik eve) en is
> tartok ket feleves altrel specit, amelynek masodik fele kozmologia.
> Celzott tarsasag: negyed- es otodeves asztrofizikus specializaciora
> jaro fizikusok, de mindig jonnek harmadevesek is, sok tanarszakos,
> es a muegyetemi mernok-fizikusok is atjarnak. Az anyag elso fele
> nagyjabol a Landau 2. kotet, aztan Peebles, illetve egy regi KFKI-beli
> nyari iskola kotetebol szoktam meselni.

	Hogy kiirta nekem ezt a levelet? Azt gondolom mar kitalaltatok.