Rubin Gyorgy irta:

>Egy rovid tortenet az ertekpumpa vitahoz. A hetvenes evek vegetol talan egeszen
>mostanaig egy sajatsagos, valoszinuleg elegge altalanos uzlet mukodott(ik).
>Az egyik volt szocialista orszagban optikai elemeket (pl lencsek, prizmak)
>gyatottak. Ezeket olcso aron megvette egy jo hiru nyugati ceg, majd vilag-
>piaci aron szallitotta ugyanezen termekekek fokent a volt szocialista orsza-
>gokba, igy a gyarto orszagba is. A vitaban mar elhangzott, hogy igazi ara,
>erteke nem a termekeknek, hanem az informacionak van. Attol tartok tovabba,
>hogy minel fejlettebb egy orszag, annal tobb informaciot birtokol. Egyszoval
>talan van megis valami a Cser fele ertekpumpa elmeletben.

Ez a pelda arra bizonyitek, hogy a volt szocialista kereskedelem nem tudta
kihasznalni a jonevu fejlett orszagbeli cegekkel valo kapcsolatait.  Bar ez 
valoban ertekszivattyuzas, a ludas ezesetben a szocialista gazdasagiranyitas
volt.  A kapitalista ceg ezt megcsinalja mindenkivel akivel csak tudja, van
eleg sztori arrol amikor a fejletlenebb del-kelet azsiaiak ausztral cegeket
vesznek palira. 

>Az ertekpumpa hatas valoszinuleg nem csak orszagok kozott hanem orszagon
>belul is megfigyelheto. Po"lo" tozsde es spekulacios tevekenyseggel sokkal
>gyorsabban es sokkal nagyobb vagyonokhoz lehet jutni, mint po"lo" termelessel.

Bar fogalmam sincs mi is a Po"lo", megkockaztatom azt a velemenyt, hogy a 
rajta valo tozsdespkulacioval ugyanolyan jol lehet vagyonokat vesziteni mint 
nyerni.
Igy a varhato nyereseg valoszinuleg nem nagyon kulonbozik a kevesbe rizikos bar 
potencialisan nem olyan ragyogo kilatasokkal kecsegteto termelotevekenysegtol.

Szoval a kulcs itt az egyes leheto kimenetelek valuszinusegukkel sulyozott
modon valo osszesitese, es *ezek* osszehasonlitasa.

>Ezek az extraprofitok tipikusan infomacios eredetuek. 

Ez persze definicio kerdese.  A jolinformaltsag mellett a tozsde es egyeb 
spekulacio joreszt szimat es kockazatvallalas kerdese, mert a cegeken belulrol 
szarmazo biztos informacio hasznalatat (insider trading) legtobb fejlett orszag
probalja korlatozni.

>A kerdesem a tema
>szakertoihez a kovetkezo: milyen hosszutavu hatasai lehetnek a gazdasagra
>nezve az ilyen informacios extraprofitoknak?

No erre valaszolni egyenerteku a nagypofajusag folvallalasaval, de usse ko:  ha 
tenyleg van extra profit es mas is hozzafer az uzlethez, a beozonlo kesobbjovok
ezt valoszinuleg le fogjak verni.  Ez a jelenseg jol bizonyitott pl. uj 
technologiak alkalmazasanal, ahol a elso hasznalok eleinte extraprofitot 
zsebelnek be, de ez kesobb elenyeszik.  Az extraprofitot ugy is fol lehet fogni,
mint az ismeretlenbe valo beleugras osztonzojet.  Nem minden uj dolog valik be:
vesziteni is lehet nem csak nyerni, es ezt a rizikot valami meg kell edesitse.
Ha nem igy lenne, meg a pattintott koszerszamokig sem jutottunk volna el.  

Az extra profitot persze lehet konzervalni mesterseges eszkozokkel, pl. allami 
beavatkozassal aminek a szabadalmi vedelem az egyik formaja.  Ez eleinte megy,
de, hogy most en hasznaljak sommas altalanositast, hosszabb tavon a monopol-
helyzetu ceg ellustulasahoz vezet.  A monopolhelyzetu kozszolgaltatasok (viz,
villany, telefon, stb.) jo peldak ennek a tovabbgyuruzo hatekonysagrombolo 
hatasara, es az IBM es Apple tortenetet is meg lehet nezni a sajatgyartmanyu 
ideiglenes monopolhelyzet hatasainak vizsgalatara.

Korosi Gabor irta:

>Mert olyan is volt, hogy egy UF 

A kevesbe jolertesultek szamara: ez a United Fruit Co. (Chiquita banan, stb.)
mely a Gabor altal leirt modon jeleskedett Kozep-Amerikaban az otvenes-
hatvanas evekben.

>Nicaragua nem csak a szandinista'k alatt volt
>szege'ny. Nem csak Kuba szege'ny szigetorsza'g, hanem Dominika, Haiti, Puerto
>Rico, stb. is. Pedig o"k ma'ssal sem nagyon kereskedtek, csak Amerika'val.
>A kereskedelem haszna'bo'l nem sokat la'ttak. Pedig volt, e's la'thattak volna.

Ez Kuba eseteben kisse arnyaltabb, mert ok Castro forradalma elott Latin 
Amerika egyik legjolmenobb orszaga voltak.  A forrasom a legutobbi koltozes
soran elveszett, de az egy fore juto kaloriafogyasztassal (ami meg a megoszlas
ismerete nelkul is aranylag epkezlab mutato, mert a fiziologiailag szuksegesnel
sokkal tobb *kaloriat* enni nem tul konnyu) Kuba az elvonalban volt akkor es pl.
olyan orszagok elott mint Izrael.  Mara a megoszlas biztosan igazsagosabb, de az
atlag lefele megy relative *es* abszolute.  Es ez a bokkeno.

>Etto"l me'g persze le'nyege'ben e'n is u'gy gondolom, hogy Cser Ferinek nincs
>igaza. Csak ezt nem u'gy kellene elinte'zni, hogy
>
>> Megintcsak populista kijelentesek, bizonyitekok nelkul.
>
>(Kedves Gyuri! O~ru~lo~k, hogy u'jra olvashatlak! Csak i'gy tova'bb!)
>Nem Cser Feri tehet arro'l, hogy azt hiszi, ko~zgazdasa'gi szakke'rde'sekro"l
>ka've'ha'zi szalon szinten a legmegfelelo"bb vitatkozni. Errefele' pl., mint
>arra bizonya'ra emle'kszel, nem oly re'g volt egy va'laszta's, amit az egyma'st
>gyilkolo' politikusok teljes egyete'rte'sben egy ko~zgazdasa'gi szakke'rde's
>feletti ne'pszavaza'ssa' alaki'tottak. E's a ne'p eldo~nto~tte azt, amit ra'
>kellett volna hagyni a szakemberekre (ve'letlenu~l rosszul, ugyanilyen
>ve'letlenu~l do~nthetett volna jo'l is), ahelyett, hogy valo's ta'rsadalmi
>alternati'va'k alapja'n politikai ne'zetek ko~zt va'laszthatott volna. De
>erro"l nem a szavazo'k tehettek, hanem a politikusok.
>
>Feri bevalotta, hogy nem e'rt a ko~zgazdasa'gtanhoz. Hogy akkor mie'rt i'r
>ro'la? Mert fontosnak e'rzi. E's mert annyi hozza'neme'rto" ir teljes
>le'leknyugalommal erro"l. Mie'rt pont o" ne. E'n diletta'nske'nt nem i'rok a
>folyade'kkrista'lyokro'l vagy a polimerekro"l cikkeket, pedig lehet, tudok
>annyit ro'luk, amennyit egyes politikusok, vagy Cser Feri a gazdasa'gro'l.
>Tala'n csak mert nem szoka's. De tala'n aze'rt is, mert nem annyira fontos a
>mindennapi e'letben erro"l vitatkozni, mint a gazdasa'gro'l. Az uto'bbi
>ko~zvetlenebbu~l, e's fa'jdalmasabban e'rinthet. Poltikusok, korma'nyok
>gyakrabban buknak meg gazdasa'gi, mint vegye'szeti bajok miatt.

Erveiddel egyet is ertek, de szerintem a kiut az, hogy muvelni kell az embereket
es osztonozni arra, hogy nezzenek utana a dolgoknak mielott nyilatkozgatnak rola
vagy egyik-masik partra szavaznak miatta.  Szegeny Feri volt az egyik (nem az 
elso, es valoszinuleg nem is az utolso) akinek en ezugyben nekiugrottam.
O"t valamennyire ismerve merem remelni, nem veszi ezt zokon.

Udvozlettel,
Anto'ny Gyuri

Fencsik Gabor irja:

>A szhasznalat ("extraprofit", "spekulacio") azt sugalja, hogy az
>informaciotermeles piszkosabb, vagy erkolcstelenebb, mint a
>szojababtermeles.

Kedves Gabor, egyaltalan nem ezt akartam sugalni. Remelem abban azert egyet-
ertunk, hogy mind az extraprofit, mind a spekulacio letezo jelenseg a
gazdasagban.
Mindossze azt a problemat kivantam felvetni, hogy informacioval avagy
informacio monopoliummal is el lehet erni az atlagos profitratat sok
nagysagrenddel meghalado nyeresegeket. Folvetettem tovabba azt is, hogy
a fejlett orszagok altalaban es szuksegszeruen (remelem a szuksegszeru
kifejezes nem bantja a szemedet) tobb informacioval rendelkeznek, mint
a fejletlenek. Utaltam arra is, hogy egy orszagon belul is az iranyito,
politikai es penzugyi kerdesekkel foglalkozok sok esetben lenyegesen
tobb informacioval rendelkezhetnek, mint mondjuk az iparban, a mezogaz-
dasagban avagy a kutatasban dolgozok. Mivel mar tobben is leirtak, es
en is egyetrtek vele, hogy bizonyos tipusu informaciok konnyen konvertal-
hatok nagy anyagi nyeresegge, eszerint az informacio birtoklasnak talan
mintha nagyobb lenne az (anyagi) jelentosege, mint po"lo" az uj ertekek
letrehozasanak. Es itt most hangsulyozottan bizonyos tipusu inforamciokra
gondolok, olyanokra po"lo", amivel a fejletlen orszagok sokkal kevesebbel
rendelkeznek, mint a fejlettek.

                   udvozlettel    Rubin gyorgy

Kedves Sipos Sz. Judit, amennyire en emlekszem Mo-on az elfogadott kife-
jezes a a fekete borszin kifejezesere a neger, mint ahogy a political cor-
rectnes nevu tarsadalmi betegseg elott itt a negro (amit meg a nagytiszte-
letu M.L. King is hasznalt) volt a bevett nev. Egyebkent nekem ugy tani-
tottak, hogy a fekete -vo: black american- az egy rasszista megszolitas,
ugyanis ezzel esetleg az illeto jellemere, lelkere, agyara stb.-re utalok.
Roviden, hagyjuk meg a nevgyartast az USA citizeneknek, mert szornyu lenne
valakit magyarul fizikalisan parbajra hivott egyennek hivni.(Ugye tudod
mire gondolok?)
                                    Tisztelettel
                                       Biber Attila

Mint Fencsik Gabor bevetette a vitaba egy termek erteket nem
kizarolag eloallitasi koltsege hatarozza meg. A bicikli-peldan
megtanultuk az informacio hozzaadott erteket. Egy masik, kenyai
kavetozsde peldaja az infrastruktura (elektromossag, hozzaerto
szakemberek) erteket mutatja.

Jack Londonnak van egy novellaja, amiben valaki tojast vesz olcson
delen es hihetetlen erofeszitessel eszakra, az alaszkai aranymosokhoz
szallitja. Az aranymosok pillanatok alatt elkapkodjak a keszletet,
(sok) aranyban fizetve ertve. Mikor fogyasztasra kerul a sor, derul
ki, hogy minden tojas zap. (A money-back guarantee kerdese fel sem
merul: a szallito egyedul van, az aranymosok sokan es eleg kemeny
legenyek.) A tortenetbol nem csak az derul ki, hogy a *szallitas*
milyen nagy erteket adott hozza a tojashoz, hanem az is, hogy az
uzlet *mindket* fel szamara elonyosnek tunt. [Ez persze csak az en
konkluziom, annak alapjan, hogy az uzlet kutbaesese *mindket* felet
ketsegbeejtette.] Es ezt persze tovabb raghatjuk: ma mar az
alaszkai/floridai tojasarak kozott a kulonbseg sokkal kisebb.
(Technologia.)

Egy itteni (magyar) ismerosom nemreg ma.o-i partnerevel amerikai
stilusu jatekautomatakat (arcade-game) akart felallitani Pesten.
Talalt egy gyartot (itt), aki eladott volna neki gepeket tizedaron! A
szepseghiba az volt, hogy a gepek mar le lettek szallitva valahova
Jugoszlaviaba egy megrendelonek, akinek kozben mas dolga akadt. Ott
allnak tehat a gepek egy raktarban. [En javasoltam, hogy vegyen egy
szovjet tankot, kez alatt.] Te megvenned a gepeket most tizedaron? Ha
vege lesz a haborunak es el tudod adni teljes aron, ki kit csapott
be? Ha kozben lee'g a raktar, ki kit csapott be? Hogy fugghet egy
mostani becsapas egy jovobeli (veletlen?) esemenyen?!

A commodity market errol szol, csak nagyobb likviditasu arukat
kereskednek rajta. A szoja-termelo novemberben el kell, hogy dontse,
mennyi szojat termel. Kell vennie gepet, vetomagot, foldet. Ugy
biztositja be magat, hogy eladja a szojat *juliusi* szallitasra,
akonkent 6$-ert. Pontosan tudja mennyi penze lesz, ezzel akar mehet a
bankba is kolcsont (eloleget) felvenni. A szojamalom tulajdonosa
megveszi (elore) a szojat, az allattenyeszto megveszi (elore) a
szojahust (? angol:soymeal.) Mivel ezek kulonbozo idokategoriakban
gondolkoznak, az uzletet a spekulans "olajozza." Ott all a vevo/elado
kozott es "allja" papiron a masik oldalt. Ha a vevo/elado egymasra
talal, nem veszik ot igenybe. Ha valamelyik nem akar biztositekot
(elore szabott aron venni/eladni), nem veszik igenybe. Ha igenybe
veszik, akkor a spekulans nyer (vagy veszit.) Ezt a nyereseget
(veszteseget) a rizikovallalasaval (letett penz), tudasaval
(hosszutavu idojaras, vagy kereslet/kinalat prognozis) generalta. Es
mellesleg a tozsde minden tranzakciobol leakaszt egy osszeget, amit a
biztositott infrastrukturaert (hely, elektronika, szabalyozas) kap.

Ez ilyen egyszeru.

Janos Jozsef
"Buy a stock which will go up. If it won't go up, don't buy."

PS: a szoja januarban $5.8 volt, juliusban $7.6

Cser Feri ket dolgot fo dolgot serelmez a szegeny-gazdag kereskedelemben
egyreszt a multinacionalis vallalatok tisztessegtelen uzleteit a szegeny
 orszagokban, masreszt a gazdag orszagok protekcionista gazdasagpolitikajat. Nem
hinnem, hogy e ket dolog mogott kozos forras, mondjuk a nyugati ember eredendo
gonoszsaga allna. Az eroviszonyok persze fontosak, de erzesem szerint nem donto
jelentoseguek. Masreszt konnyen belathato, hogy a szegeny orszagok is hibasak
lehetnek abban, ha a fent emlitett tenyezok domoinalnak a szegeny-gazdag
kereskedelemben.
        Tisztessegtelen uzletet csak egyszer lehet kotni (ok, ha nagyon hulye az
 ugyfel ketszer). Momentan nem igen jut eszembe olyan termek, amit a vilagpiacon
 csak egy helyrol  egyetlen cegtol lehetne beszerezni. Akit egyszer atvertek
az legkozelebb nyilvan mashol probalkozik. Az, hogy a nyugati cegek pl.
 Magyarorszagon tobbet megengedtek(nek) maguknak, mint nyugat-europai
 orszagokban azzal magyarazhato, hogy nem rendezkedtek be hosszutavu
kereskedelmi kapcsolatra. Mas szoval nem erdekuk uzleti bizalom megszerzese.
Gyorsan tul akarnak adni az arun (lehetoleg nagy haszonnal) es aztan nem is
ismerjuk egymast. Ha egy kereskedot vagy uzletkotot rendszeresen atvagnak az
masra utal, ami jellegzetesen szegeny orszagbeli jelenseg,  sot jelentosen
hozzajarul a szegenyseg konzervalasahoz, ez pedig a korrupcio. Csak egy egeszen
friss pelda. India a fold legszegenyebb orszagai koze tartozik, aminek tukreben
megis meglepo volt, hogy az orszag mindenaron, a vilagpiacinal dragabb sved
fegyverekkel akarta felszerelni hadsereget. India 1 md dollar ertekben rendelt
fegyvereket a Bofors cegtol. Utobb kiderulni latszik, hogy a sved ceg kb. 50
md dollar "paraszolvenciat" fizetett indiai kormanytisztviseloknek es
(egyebkent gazdag) uzletembereknek, valoszinuleg maganak R. Gandhinak is a
megrendelesert. Ennek tukreben feltehetjuk a kerdest, hogy miert eppen
India jart igy porul, miert nem mondjuk Svajc ? Valoszinuleg azert mert az
utobbi orszagban, a. joval tobb csuszopenzt kellett volna fizetni; b. a poli-
tikusok nem kockaztatjak az effele uzleteket.
        A protekcionizmus kisse mas kerdes. Az en megitelesem szerint Ny.-
Europaban, a legkiterjedtebb, mezogazdasagi protekcionizmusnak nem gazdasagi
oka van. Valoszinu, hogy a textil es acelipari protekcionizmusrol is belathato,
hogy elsodleges celja nem K.-Europa es a harmadik vilag gazdasagi tonkretetele
(megha ez is a kovetkezmenye), hanem politikai okokra vezetheto vissza. Nyugat-
Europaban a mezogazdasag mar regota nem gazdasagi agazat, hanem szocialis
 foglalkoztato (Svedorszagban eppugy, mint Hollandiaban, kivetel talan
 Gorogorszag es a szegenyebb mediterran orszagok). A szocialis foglalkoztatottak
 (a parasztok) pedig valasztok, potencialis munkanelkuliek. Ha egy part
 hatalomra akar kerulni tamogatnia kell oket. Dacara annak, hogy gazdasagilag
tokeletesen esszerutlen , dacara annak, hogy komoly karokat
okoz mas orszagoknak, ez az ami szavazatokat hoz. Ha most valaki azt hiszi,
hogy a gazdasagi protekcionizmus a gazdagok talalmanya, akkor nagyon teved.
Eleg egy pillantast vetni a magyar vamtetelekre, amelyek az erosodo forint,
gyengulo magyar gazdasag, mezogazdasagi es ipari lobbi mukodesenek eredmenyekent
jelentosen felulmul mindenfele nyugati protekcionizmust. A szlovak vagy bulgar
mezogazdasagi termekek utan az importorok Magyarorszagon semmivel sem fizetnek
kevesebbet, mint az EK piacain.
        Egy utolso gondolat a feltores vagy lecsuszas eselyeirol. USA,
 Ausztralia, Argentina, Cseszlovakia, Bolivia. Ezek kozott nincs kakukktojas,
ti. 1931-ben ezekben az orszagokban volt a legmagasabb az egy fore eso GDP. Jo
hatvan ev alatt, azonban sok minden tortent.

Szabo Kalman

Kedves Judit! 

> >> ... neger ...
> >> ... negerek ...
> >> ... neger ...
> Kedves Andras, Neked, mint "civilizalt europai ferfinak" tudnod kellene, hogy
> ez a kifejezes igen serto!
> Nem igy gondolod?

Nem, nem tudok rola, hogy serto lenne. Meg neger evfolyamtarsam is volt 
( erdekes modon a Muegyetemen, itt egy sincs ), es sosem sertodott meg rajta. 
Egyebkent nem ertem, miert lenne serto, ez ennek a rassznak a neve ( szo 
szerinti jelentese egyszeruen fekete ). Sot, az arab, a zsido, a perzsa, stb. 
sem serto ( ezek ugyan nem rasszok, csak etnikai csoportok ). 

Arrol tudok, hogy Amerikaban a "negro" -t egyesek sertonek talaljak, aminek 
tortenelmi okai vannak, mindenesetre magyarul ennek semmi jelentosege, akkor 
sem, ha a "negro" kozos torol szarmazik a "neger" -rel. Egyebkent szerintem 
ott sem ez a lenyeg, hanem az, hogy a szandek serto-e, mert van pl. "negro 
college", es nem hiszem, hogy a negerek magukat sertegetnek. A "nigger" mar 
valoban serto szandekkal valo elferditese a "negro" -nak, de azt nem is 
haszanlom, plane nem magyarul, mivel angol szo. 

Arrol is tudok, hogy van egy ugynevezett "PC mozgalom", ami ahelyett, hogy 
a lenyeggel ( a szandekkal ) torodne, a konnyebb utat valasztja, es szavak 
ellen harcol, nekik mar nemcsak a "negro" piszkalja az orrukat, hanem ujabban 
mar a "black" is tilos ( a lenyegre, az emberek attitudjere, amit valoban 
meg kene valtoztatni az USA-ban, arra persze futyulnek, azt hiszik, a szavak 
kitekeresevel elfedhetik a lenyeget, mint Orwellnel a Szeretet Miniszteriuma 
[titkosrendorseg], vagy a kommunistaknal a Nepi Demokratikus Koztarsasag, 
aminek a neveben haromszor van benne a nep, de attol meg eppolyan diktatura 
marad ). Oszerintuk mostanaban az itteni negereket "afrikai-amerikai" -nak 
illik nevezni, ami rohej, mert egyreszt akkor mik az arabok meg az afrikai 
feherek, masreszt az amerikai negereknek meg mar a negersegen kivul nem 
sok kozuk van Afrikahoz, hasonlitsd csak ossze az afrikai zenet a reppel. 

Szoval en inkabb maradok a negernel, mert egyreszt nem vagyok PC, masreszt 
semmi kedvem "afrikai-de-nem-arab-[...]-es-mar-nem-is-afrikaban-elo" 
kormondatokkal farasztani es nevetsegesse tenni magam, mikor a "neger" 
pontosan kifejezi azt, es csak azt, amit mondani akartam. 

Bocs, hogy ekkorat mergelodtem irasod kapcsan, ez nem Neked szolt, 
nem akarok irasodba PC-propagandat belemagyarazni, egyszeruen csak 
felhasznaltam az apropot, ha mar egyszer ugyis errol a temarol irok. 
Udv,

				Andras

Sipos Sz. Juditnak!

>Kaiser Andrasnak!

> ...
>> ... negerek ...
>> ... neger ...
>Kedves Andras, Neked, mint "civilizalt europai ferfinak" tudnod kellene, hogy
>ez a kifejezes igen serto!
>Nem igy gondolod?

>Udv:
>Sipos Sz. Judit

Kedves Judit, Neked, mint "magyar anyanyelvu es kulturaju szemelynek"
tudnod kellene, hogy ez a kifejezes a magyar nyelvben teljesen elfogadott
es semmi pejorativ jelentessel nem bir!
Nem igy gondolod?

Udv:
Anto'ny Gyuri

UI: milyen erdekes uj vetulete is a "kulturalis imperializmusnak"
    az USA politikailag korrekt kifejezeseinek mas kulturak torkan valo
    leverese.

Kedves Cser Ferenc,

Ujra elolvastam az inkriminalt irast (A Nagy Ugras, SZALON #452), es
ugy latom, nem fejeztem ki magam vilagosan, igy adodhatott az a
helyzet, hogy osszekeversz Rakosi Matyassal.  Ugyhogy a cikkben
foglaltakat elejtem, es elore elkeszitett allasaimba vonulok vissza.
Tovabbra is ugy gondolom, hogy egyetlen generacio alatt 13:1 nagysagu
ollo nyilhat ket harmadik vilagbeli orszag kozott, es a Thailand-
Belgium osszehasonlitas jol erzekelteti, mit jelent ez a tavolsag.
Hangsulyozottan nem nyilatkozom arrol, hogy Thailand utoleri-e
Belgiumot 30 vagy 100 ev alatt.  Tovabba, az argentin-brazil
osszehasonlitas (9% vs. 0%) szamomra azt mutatja, hogy a kulonbseg
elsosorban belso korulmenyeken es adottsagokon mulik.  (Egyebkent az
Economist es a NY Times e heten irt reszletesen a ket orszag
gazdasagpolitikajarol.)  Ugy tudom, Argentinat es Braziliat nagyjabol
ugyanolyan elbanasban reszesitik a fejlett orszagok es a nemzetkozi
szervezetek.  Eszerint tehat megiscsak lehet valami abban, hogy a
brazilok sorsa elsosorban a brazilokon mulik.  Lehet persze, hogy nekik
is van Csurkajuk, aki balsors-mitologiaval eteti oket, de mi itt a
SZALONban nem ulunk fel ilyesminek.

-----
Fencsik Gabor

Kedves (Rubin) Gyuri!

I'rod e's ke'rded:
>                         Po"lo" tozsde es spekulacios tevekenyseggel sokkal
> gyorsabban es sokkal nagyobb vagyonokhoz lehet jutni, mint po"lo" termelessel.
> Ezek az extraprofitok tipikusan infomacios eredetuek. A kerdesem a tema
> szakertoihez a kovetkezo: milyen hosszutavu hatasai lehetnek a gazdasagra
> nezve az ilyen informacios extraprofitoknak?

Vagy igen, vagy nem. Lotto'zzon, nyerhet! Ha elme'sz Monte Carlo'ba, ott is
vannak, akik nyernek a ruletten. Meg vannak, akik vesztenek. Aka'rcsak a
to"zsde'n. Aze'rt vannak ku~lo~nbse'gek is: a rulett (ha a bankot is beleveszem)
ze'ro' o~sszegu" ja'te'k, mi'g a to"zsde nem: az o~sszeg to~bbe'-keve'sbe' a
gazdasa'g teljesi'tme'nye'nek megfelelo"en alakul. A budapesti to"zsde'n pl.
az elmu'lt ne'ha'ny e'vben ko~nnyebb volt veszteni, mint nyerni. A to"zsde
ra'ada'sul nem is tiszta'n szerencseja'te'k - a'mba'r az is, e's vannak olyan
tehetse'ges emberek, mint Soros, akiknek e'rze'ke is van a dologhoz -, ott a
szaktuda'snak is szerepe van. (Soros szakmake'nt is megtanult to"zsde'zni.)

Egye'bke'nt, miko~zben ezt i'rom, to~bb dolgon is medita'lok. Ketto":

1. Mit is nevezel Te termele'snek? Amikor valaki i'r egy sza'mi'to'ge'pes
opera'cio's rendszert, vagy egy ko~nyvelo" programot, az termele's-e szerinted?
Amikor valaki ezt eladja? Amikor valaki pe'nze'rt tana'csot ad Neked, milyen
sza'mi'to'ge'ppel, programmal oldhatod meg a proble'ma'd a legolcso'bban,
leghate'konyabban, az termele's-e? Amikor valaki a sza'mi'to'ge'ped ha'zhoz
sza'lli'tja, beindi'tja, beko~ti a ha'lo'zatodba, e's ki'va'nsa'gaidnak
megfelelo"en installa'lja a megva'sa'rolt programokat, az termele's-e? Vagy
ezek a teve'kenyse'gek mind po"lo" spekula'cio'k?

2. Kikre is gondolsz, amikor sokkal nagyobb vagyonro'l besze'lsz? E'n kb.
tucatnyi emberro"l tudok, aki becsle'sem szerint millia'rdossa' va'lt a
ko~zelmu'ltban Magyarorsza'gon. Egyik sem to"zsde'n szerezte. Amennyit tudok a
pesti to"zsde'ro"l, a szerint ott me'g senki sem lett millia'rdos. Lehet,
te'vedek. Vila'gosi'ts fel, kikre gondolsz?
Vagy esetleg nem Magyarorsza'g ja'rt az eszedben? Ne'ha'ny e've ve'gigne'ztem a
vila'g 100 (ismert) leggazdagabb embere'nek lista'ja't. Ki'va'ncsi voltam,
mibo"l jo~tt o~ssze. Nem nagyon emle'kszem arra, hogy to"zsde'sek lettek volna.
Na jo', azon a lista'n sok olyan volt, aki jo're'szt o~ro~ko~lte vagyona't, vagy
re'szben az a'llampolga'rok zsebe'bo"l gazdagodott (az angol kira'lyno"to"l a
brunei szulta'nig). De az elmu'lt e'vtized nagy sikersztorijai ko~zt is csak
ke't to"zsde's neve re'mlik: Goldsmith e's Soros. A nagy buka'sok ko~zt meg a
Hunt testve'rek. A to~bbiek egyike sem a to"zsde'n futott. Emle'kszem hirtelen
meggazdagodottakra sza'mi'ta'stechnika'ban-informatika'ban, ingatlanpiacon
(a'mba'r azoknak egy re'sze to~nkre is ment az elmu'lt ne'ha'ny e'vben),
szo'rakoztata's-me'dia teru~lete'n. Ebbo"l az ingatlannal foglalkozo'k ko~zt
me'g csak volt spekula'ns, de a to~bbiek? Szo'val, kiknek is szo'l az indulatod?

Az informa'cio's extraprofitnak biztos volt szerepe a sza'mi'ta'stechnika,
adatfeldolgoza's, programoza's e's hasonlo' ipara'gak gyors fejlo"de'se'ben.
Amikor e levelet olvasod, e'pp egyik gyu~mo~lcse't e'lvezed. (Lehet, savanya.
A'mba'r nem tudom, valo'ban extraprofitro'l van-e szo'. Mihez ke'pest extra?)
A ruletten  e's egye'b szerencseja'te'kokon szerzett extraprofitnak is volt
hata'sa a tudoma'nyra (szerintem ez ele'g hosszu' ta'vu' hata's), pl. a
kombinatorika, valo'szi'nu"se'gsza'mi'ta's fejlo"de'se're, vagy pl. hajdan
ve'letlensza'm-genera'la'ssal (v.o~. Monte Carlo kise'rletek).

A to"zsde koncentra'lt piac. Tanulma'nyoza'sa jelento"sen ja'rult hozza' a
ko~zgazdasa'gtan fejlo"de'se'hez, pl. az elso" igazi a'ltala'nos egyensu'lyi
elme'let (Walras) egy to"zsdemodell. Ido"sor-elemze'si e's egyes ma's
statisztikai technika'k sem fejlo"dtek volna to"zsde ne'lku~l oly gyorsan.
De ezek jelento"se'ge margina'lis a to"zsde igazi fontossa'ga'hoz ke'pest.

Mert a to"zsde'ben az csak hab a torta'n, hogy ne'ha'ny spekula'ns nagyot tud
szaki'tani. (Ez sem e'rdektelen: ez felkelti olyan emberek figyelme't, akik
ene'lku~l nem menne'nek oda, e's i'gy no" a to"zsde forgalma, amivel va'rhato'
e'rte'kben mindenki sza'ma'ra elo"nyo~sebbe' va'lik ott u~zletelni.) Bizonyos
terme'keknek (nem csak re'szve'nyek, ko~tve'nyek, pe'nz (valuta), hanem
a'sva'nykincsek, mezo"gazdasa'gi to~megterme'kek) ez a legolcso'bb,
leghate'konyabb piaca, e'ppent mert i'gy egy piacon vesz re'szt minden
szereplo", e's minden informa'cio' koncentra'ltan, mindenki sza'ma'ra
ele'rheto". Nincs ko~zveti'to" kereskedo", nem alakulhat ki olyan informa'cio'-
monopo'lium, mint amiro"l i'rta'l. Illetve kis te'telekne'l a'ltala'ban persze
van ko~zveti'to" kereskedo", a bro'ker, de az o" a'rre'se le'nyegesen kisebb
ba'rki ma'se'na'l, e'ppen mert a to"zsde hate'kony versenypiac, ahol sok bro'ker
ko~zu~l szabadon va'laszthatsz. A to"zsde a legto~ke'letesebb szabadverseny
leheto"se'ge't nyu'jtja, e's i'gy a legjobb ese'lyt jo' u~zletre az elado' e's
a vevo" sza'ma'ra egyara'nt. Ha ez nem i'gy lenne, nem menne'nek oda kereskedni
az e'rdekeltek. Az igazi e'rdekeltek az e'rte'kto"zsde'ken persze gyakran a
nagybankok, biztosi'to' inte'zetek, nyugdi'jpe'nzta'rak, stb. Ido"nke'nt
ezekne'l az inte'zme'nyekne'l is elo"fordul, hogy valaki megpro'ba'l visszae'lni
helyzete'vel, e's saja't zsebre dolgozik - l. pl. Volkswagen kontr MNB u~gyet -,
de a to"zsde'n van a legjobb ese'ly az ilyenek lebuktata'sa'ra, mert minden
a'rro'l, so"t, ma ma'r u~zletko~te'sro"l pontos feljegyze's ke'szu~l, ami elvben
visszameno"leg is elleno"ri'zheto". A to"zsde'knek elemi e'rdeke, hogy olyan
szaba'lyaik, ve'dekezo" mechanizmusaik legyenek, amik biztosi'tja'k az esetek
tu'lnyomo' re'sze'ben az u~zletek tisztasa'ga't: ha ez nincs i'gy, nem mennek
oda u~zletelni. A Boeskyk gyakran megtapogatta'k a cella'ban a te'gla'kat.

                           Ko"ro~si Ga'bor