Szevasz Karcsi!
Jol van, elmondom, hogy miert ismerem el egy ido ota az asztrologia ered
menyeit. 
De elobb elmondom, hogy tevedsz: az asztrologia nem a jovo "esemenyeire"
vonatkozo elorejelzeseket ad. Aki pedig megis ezt csinalja Asztrologia cimszo
alatt, azt jol pofanrugnam, mert atveri az embereket.
Az asztrologia az ember gondolkodasmodjaval, vilagkepevel, erzelmi
beallitottsagaval foglalkozo Tudomany. Es azertnem irhato le azokkal a
tudomanyos modszerekkel, ill. azert mukodik mas elvek alapjan, mert amit leir,
az is mas elvek alapjan mukodik.
Azt kerdezted, mi gyozott meg arrol, hogy ez nem csalas:
most ismertem meg egy lanyt, aki "komolyabban" foglalkozik az asztrologiaval.
Mondtam neki, hogy nem hiszem, hogy mukodik az asztrologia. Erre elovett egy 
konyvet, es elolvastatta velem azt a csillagjegyet, amiben en szulettem.
Amit ott olvastam, annak MINDEN SORA ILLIK az en gondolkodasmodomra,
erzelemvilagomra es az eletmodomra. Tobb, mint harom oldal.
Ez nem veletlen. Es meg azt se mondhatja nekem senki, hogy nem ertek ahhoz,
amit Ti tudomanynak neveztek, ugyanis fizikat tanulok a pozsonyi Comenius
Egyetemen.
                    Imi

Meg egy proba:
Ne merj gondolni a kicsi, feher elefantra!
                     _____                 
      ______/      o    \
    /                        _    \     
  / |  _______    /        \     
/   |  |               |  |
    |_|               |_|     

Tudom, hogy Te aranyosabbra gondoltal. Ugye, hogy nincs szabad akaratod? A foga
lmak automatikusan beugranak az oket kepezo jellegzetes erzetekre.

Az eredeti allitas (miszerint "nincs", "nem fejlodott ki") hamis,
ugyanis az ausztral bennszulotteknek bizonyithatoan vannak
matematikai kepessegeik: 

Az arandak (kozep-ausztraliai bennszulott torzs) es a veluk szomszedos
eszaki lurittyak peldaul nyolc hazassagi osztalyt ismernek (purula,
kamara, ngala, mbicsana, panunga, paltara, knuaria, pangata).

Egy mbicsana csoporthoz tartozo aranda csakis pangatat vehet el,
gyermekuk ngala lesz. Ez a ngala, ha fiu, elvesz egy knuariat, es a
gyermekuk megint mbicsana. Ha azonban a hazassagbol leany szarmazik,
akkor annak a ferje knuaria lesz, gyermekuk pedig paltara. Ez elvesz (ha
fiu) egy kamarat, gyermekuk knuaria. Ha ez a knuaria megint leany, akkor
egy ngala ferjet kap es ezeknek a gyermeke mbicsana.

Kerdes az ausztraloknal fejlettebb matematikai erzeku bennszulottekhez:
vajon hogyan oroklodik az arandaknal a hazassagi osztaly a fentiek
alapjan? Fejben, kerem, ugyanis ezek az elmaradott arandak nem
tudnak irni es olvasni.

Mit tudunk mi, ezzel szemben? "Gorog ferfi gorog not keres"
(Durrenmatt)? 

Nem, nem a Mokaba szanom mindezt.

A fentiek megertesehez szukseg van matematikai erzekre - tobbre, mint
hogy valami "good buy" (napjaink paradigmaja) vagy sem.

Annal is inkabb, mert aki esetleg ezt eltevesztene, azaz nem neki valo
hazassagi osztalybelihez kozeledne (e torzseknel a kozeledes altalaban
nem puszta vagyodast jelent), azt jo esellyel agyonverik, feldaraboljak,
stb, mint ahogyan az alabb hivatkozando forras tobb ilyen esetet le is
ir.

Belathato, hogy eros szelekcios nyomas van jo matematikus ausztral
bennszulottek kivalasztodasara.

Raadasul ez torzsenkent elter, mashol endogam ketosztalyu hazassagi
rendszer van, es van, ahol a nyolc osztaly helyett negy nevvel ellatott
osztaly, es ket anonim (de lenyegesen kulonbozo) alosztaly is van
aszerint, hogy a velem osszehazasodo osztaly noinek egy resze "noa"
(feleseg[-nek valo]) mas resze "ankalla" (unokanover, tabu). 

Az osztalyozasi rendszer sokmindent befolyasol, igy a tabor (kunyhok)
felallitasat is. A lenyeg, hogy a nemkivanatos osztalybelieket kerulni
kell, hogy minel kisebb legyen a kisertes. A legnagyobb kerules a vo es
az anyos, illetve a meny es az apos kozt van (a fenti rendszerben). Ezt
a tabor elhelyezese is elosegiti, az osztalyozasi rendszer ugyanis ezt
lehetove teszi. 

A fentieket egy nagy magyar tudos, 
Ro'heim Ge'za "A csurunga ne'pe" (ISBN 963-7976-07-8)  
c. konyvebol vettem.

Egy masik etnologus, a francia Claude Levi-Strauss magyarra is
leforditott "Tristes tropiques" (Szomoru tropusok) c konyveben (foleg
egyes del-amerikai torzsekrol ir) a nagykozonseg szinten kovetkeztethet
kokorszaki nepek matematikai es egyeb kepessegeire. Utobbi szerzo
egyebkent a "strukturalizmus" nevu elmeletet alkotta arrol, hogy nincs
uj a nap alatt. Roheim szamomra nagy felfedezes volt - csodalom, hogy a
vilag L-S-t olvassa es nem inkabb ot.

Udvozlettel Gaal Tamas (nem vagyok az azonos nevu biologus klonja)

> A VITA-ban korabban szo volt egy olyen kiserletrol, melyben
> ket foton ellentetes iranyban haladt es az egyiket detektalva
> a masik hordozott informaciot. Nagyon orulnek, ha valaki meg
> tudna moinadni melyik szam(ok)ban volt ez, esetleg a kerdeses

informacioterjedes, fenysebessegnel nagyobb sebesseggel, gondolom ez
lehetett az illeto vita temaja, ( es az erv a nonlokalis viselkedesen
alapulhatott)

sajnos azt kell tanacsoljam hogy egyet se faraszd magad, mivel
kvantum-korrelacioval nem kozolheto informacio meg *klasszikus* esetben
sem!! Tehat EGYATALAN nem!

Ejh, pont (ennek a bizonyitasa) ez  az egyik hazifeladat csutortokre, meg
vagy 20 masik effele peldaval egyutt,  

megyek megcsinalni, hajh.

i.a.

ps. 

csak meg mielott meg nagyon beleelnetek magatokat a Heisenberg fele
hatarozatlansagi dolgokba, letezik egy *masik* kvantummechanika, manapsag
elegge divatos kezd lenni, a _BOHM_ (nem _Bohr_!) fele kvantummechanika
amely csodak csodaja *teljesen* determinisztikus, am *egek ura* sok mas
egyeb nehezen emesztheto dolgot tartalmaz.

Bizonyithato, hogy a ket leiras teljesen ekvivalens, es *csakis* a
tortenelmi okokra vezetheto vissza hogy a _Bohr_ fele - _Koppenhagai_
interpretacio - nyert teret.

Itteni kvantum professzorom ennek a *masik* kvantumechanikanak az egyik
elismert szaktekintelye (az iden jelent meg errol a legujabb konyve egy
nagyon nivos konyvkiadonal) , igy gyakran vonunk parhuzamot koztuk. 
Olyankor nagyon kell izzadni hogy ertsuk mirol is van szo....

Nemreg voltam egy kongresszuosn ahol a Homo Sapines korat genetikai torzsfaanal
izis alapjat 70000 -180 000 evre teszik, ekkor rajzott ki Afrikabol. A kozervat
ivabb vitapartnerek viszont visszamentek kb 260 000 evre is.

Bar nemvagyok gensebesz, de a ha a kerdest szo szerint vesszuk, marmint vajon l
ehet e gensebeszeti utona normalis ember valamilyen pszihikai tulajdonsagat meg
valtoztatni akor azt kell mondanom , hogy mar "tegnap"  is lehetett. Azonban tu
dni kell hogy ez csak azzal a megszoritassaligaz, hogy el lehet rontani egy cso
mo gent es ezzel a kozponti idegrendszer mukodeset is meg lehet valtoztatni. Ez
 bizony azt is jelenti hogy elvileg lehet  "jambor" avagy agressziv embereket c
sinalni, de foleg idiotakat.... Ennel finomabb beavatkozasra jelenleg nemigen v
an mod, pontosan amiatt hogy nem tudni, mi mit csinal az agyban es annak mi koz
e van a viselkedeshez, hiszen ez az utobbi lehetoseg felvetodese lehetett az ok
a a kerdesednek...

Lajos

>Mindenesetre ugy gondolom, hogy az agy mukodese meg akkor sem
 >volna veletlen, ha az atommage nem volna az, mert globalisan kiatlagolodna
 >a veletlen. 

Ha megis elhinned, hogy a kvantumos jelensegek tenyleg veletlenek, akkor van 
egy ervem a fenti allitasod ellen. Ha jol emlekszem, Roger Penrose: "A csaszar 
uj elmeje" cimu konyveben olvastam, legalabbis szamomra ezt sugallta a szerzo
eszmefuttatasa. 

Tehat: RENDEZETLEN (kis entropiaju) dolgoknal a statisztikus fizika torvenyei
tenyleg eltuntetik a kvantumos jelensegek veletlenszeruseget. Az elolenyek
viszont magas fokon RENDEZETT kepzodmenyek, ahol a statisztikus fizika
torvenyei nem, vagy csak reszben ervenyesulnek. Ez pedig helyet adhat olyan
mechanizmusoknak, amelyek felnagyithatjak a kvantumos jelensegek
veletlenszeruseget makroszintre. 

Szamomra ez volt az elso hiheto erv az elme esetleges nem-algoritmikussaga 
mellett.

Balazs
(Montreal)

Meszaros Laszlo > irta:


> Ezzel a gyorsulassal engem nem tudtok lerazni. Tessek kerem tisztessegesen
> megmagyarazni. Ha a zurhajo pontosan 1 g gyorsulassal halad jo sokaig (ugy
> ertem, hogy az utasai 1 g gyorsulast *ereznek* a zurhajo belsejeben), akkor
> a Foldon maradt (es a Fold 1 g gravitaciojat erzekelo) emberek kozott nem
> lehet kimutatni a gyosulas miatti kulonbseget (amint azt Albert az altalanos
> relativitaselmelet alapkoveben a tehetetlen es a sulyos tomeg ekvivalencia
> jakent megfogalmazta). Valo igaz, hogy az urhajo feluton meg fog fordulni es
> utana 1 g-vel lassitani fog, aztan hazafele feluton megint megfordul, de a
> megfordulas elhanyagolhato idotartama nem fog hirtelen kolosszalis hatast
> gyakorolni az urutasokra.
> 
> Tehat a fent leirt helyzetben a zurhajo nem megkulonboztetheto a Foldtol.
> A gyorsulasos erv kilove. Szoval: akkor kinek lesz hosszabb a szakalla?
> 
> Udv/Laci

 Noha ugyanabban  a szamban Fulop Geza egy igen szep leirasat adta az
esemenyeknek, megprobalok en is hozzaszolni.

Ott kezdenem, hogy emlekeztetnelek ra, a Fold gravitaciojat mindeddig
elhanyagoltuk, ugyanis az eset szempontjabol nem mervado (az ikrek akar
egy urbeli bazisrol is kezdhetnek kalandjukat, tavol minden csillagtol.
Abban a pillanatban, hogy a Fold gravitaciojat figyelembe veszed, ra
kell dobbenj, hogy az altalad hasznalt keplet, amelyikkel a foldi
megfigyelo az urhajoban szaguldozo batyja (occse?) idejet szamolja, nem
csupan az urhajo sebesseget kell figyelembe vegye, hanem ezt a
gravitacios teret is.

Az urhajo, ha a Foldhoz kepest 1g gyorsulassal indul, akkor az elejen
ugyebar 2g hatasat fogja erezni.  Ha az urhajoban allandoan 1g
gyorsulasnak megfelelo hatas erzodne, azt jelentene, hogy meg mindig a
startallvanyhoz van kapcsolva :^)

Tehat az urhajo igenis nagyon jol megkulonboztetheto a Foldtol, es innen
adodik a szakallak hosszanak kulonbsege.

Remelem, egy kicsit vilagosabb lett a helyzet. Ne feledd el, minel
kisebb a kulonbseg az urhajoban es a Foldon erzekelheto gyorsulas
(=gravitacio) kozott, annal kisebb lesz a mert idokulonbseg. De az
okoska ikrek pont akkorara szamitjak is ki!

Zoli

Einstein tomeg-energia ekvivalencia keplete: az E=m*c^2 kisse zavaro.
Igazabol a keplet igy nez ki.:

E= sqrt(m_0^2*c^4 + p^2*c^2)

ahol az sqrt az a negyzetgyok, m_0 a nyugalmi tomeg, p az impulzus, 
es c a fenysebesseg, ^2 a masodik hatvany, ^4 meg a negyedik. A megszokott 
E=mc^2 felreertesekre adhat okot: pl. a foton energiaja E, akkor a tomege 
m, mi van akkor a relativisztikus tomegnovekedessel, stb. Egy fotonra 
a jo keplet szerint: m_0=0, p=h*nu/c ahol h a Planck allando, nu meg a foton 
frekvenciaja. Behejettesitve a jol ismert E=h*nu formulat kapjuk.

Reszecskek bomlasa: Erdekes modon a reszecskek bomlasa nem teljesen 
veletlenszeru, pl. fugg a kornyezetetol. Egy erdekes jelenseg a 
Quantum Zeno effektus. Ez a nevet az ismert Achilles es a teknosbeka
nevu Zenon - Zenon-t angolul Zeno-nak mondjak - paradoxonrol kapta, es 
a lenyege a kovetkezo: Ha egy atom (pl. hidrogen atom) gerjesztett 
allapotban van, akkor az viszonylag rovid ido alatt legerjesztodik, 
elbomlik. Ha azonban ezt a gerjesztett allapotu atomot folyamatosan 
megfigyeljuk (folyamatosan merest hajtunk rajta vegre) akkor nem tud 
elbomlani. Az oka az, hogy ha elbomlana, akkor elvileg tetszoleges 
pontossaggal meg tudnank mondani, hogy mikor bomlott el. Ezt a 
jelenseget kiserletileg is megfigyeltek: egy megfigyelt gerjesztett 
allapot soha nem bomlik el. Ugyanez igaz radioaktiv reszecskekre is.

Agyatultetes: Foldiak Peter irta, hogy mar vegeztek ilyet majmokra. 
Ezt kotve hiszem, legalabbis sikereset biztos nem. Ha van valami 
bovebb informaciod arrol amit irtal, ird meg legyszives.

Oregedes: Par hete tartott itt egy nagyon jo eloadast egy biologus 
arrol, hogy hogyan "fedeztek fel" az elolenyek az oxigennel valo energia 
felszabaditast (egest), azaz az oxigen legzest. Ezzel nagysagrendileg 
tobb energiat tudtak felszabaditani, ami a biologiai valtozatossag 
robbanasszeru novekedesehez vezetett (es magasabb szendioxid szinthez, 
ami a fotoszintetizalo novenyek miatt joval magasabb oxigenszinthez a 
legkorben). Igazabol az oxigen atmoszfera mergezo lenne az oxigen nagy 
reaktivitasa miatt. Viszont az elo szervezetek ezt a reaktivitast 
gyakorlatilag teljes mertekben kepesek kompenzalni, tehat jol erezzuk 
magunkat oxigent lelegezve. Viszont sajnos nem 100%-osan van lekotve az 
oxigen reaktivitasa ami szabad oxigen gyokok kialakulasahoz vezet, amik 
viszont olyan reaktivak, hogy nagy hatasfokkal mutaciokat, vegso soron 
rakot okoznak. Az eloado azt mondta, hogy egyre inkabb elterjedt nezet, 
hogy az oregedesert is a lekotetlen oxigen reaktivitas a felelos. 
Nem vagyok biologus. En ezt ertettem az eloadasbol, ha valami hulyeseget 
irtam akkor sorry. Ket megjegyzes: 1. Linus Pauling elete utolso 15-20 eveben 
napi 24 gram C vitamint evett annak anti-oxidans hatasa miatt. Azt mondta, 
hogy ha szaz evig fog elni akkor az bizonyitek lesz arra, hogy ilyen nagy 
mennyisegu C vitamin hatasos a rak kifejlodese es az oregedes ellen. 
Pontosabban, nem varta, hogy 100 evig fog elni, mert a nagy adag C vitamint 
evekkel az utan kezdte szedni, hogy rakos beteg lett. Kilencven valahany 
evig elt. 2. A fenti biologus ugy fogalmazott, hogy "miert el ilyen rovid 
ideig az ember". Vannak akik meg azt nem ertik, hogy miert ilyen hoszzu 
az atlagos emberi elettartam. Desmond Morris-nak van egy sorozata az 
amerikai tv-ben, o kis tulzassal neha ugy emlegeti az embert, mint a 
genetikai informacio ideiglenes tarolasara szolgalo edenyt. Ami, miutan 
a genetikai informaciot tovabbadta "teljesen feleslegesse vallik". 
Evolucios szempontbol nem nagyon ertheto, hogy akkor miert el meg sokaig 
utanna.

Meg egy megjegyzes a legkor oxigen es szendioxidszintjenek (es foleg metan 
szintjenek) az egyensulyitol tavoli ertekerol: ezeket tobb mas mellett 
annak az kriteriumakent akarjak hasznalni, hogy van e tavoli csillagok 
bolygoin elet. A Galileo urszonda Jupiter fele vezeto utjan elhaladt a 
Fold mellet. A fold-megfigyeleseit ertekeltek ezen kriteriumok alapjan, 
arra keresve a valaszt, hogy ha a Fold egy ismeretlen bolygo lenne. akkor 
vajon eszre vennenk e, hogy van elet rajta. A valasz egyertelmu igen volt. 
Carl Sagan volt a kiserlet vezetoje.

Udv.  Csoto Attila

Tamas:
>Tovabbgondoltam az alkalmazasokat, es egy szornyu viziom tamadt:
>egy klon eseteben a szervatultetesnek abszolute semmi korlatja nincsen,
>igy elvileg lehetseges "potalkatresznek" kesziteni egy klont magunkrol,
>es a megoregedo, megserult, rakos stb szerveink helyere a klon megfelelo
>darabjait beepiteni. Egy lepes a halhatatlansag iranyaba?
>De az a klon is ember...

Bar nem nagyon ertek a dologhoz, de ugy kepzelem, hogy a klonozaskor nem
kapunk azonnal kesz elolenyt, hanem annak is meg kell szuletnie es fel kell
nonie. (Remelem, a genetikusunk majd tisztazza ezt) Igy nem biztos, hogy a
paciens megeri, mire az atultetendo szervet tartalmazo szervezet felno, vagy
legalabb is olyan fejlett lesz, hogy a szervet atultethessek. Persze akkor
elvileg az emberek szuletesekor lehetne masolatokat kesziteni, es igy mindig
keznel volna az utanpotlas. De amig nem kell szervet cserelni, mi lenne a
klonnal?

        Tygriss:
>Determinizmusrol:
>    Sokat gondolkodtam a dolgon, es arra a kovetkeztestere
>jutottam, hogy mivel egy elektron viselkedese nem determinisztikus
>akkor nem lehet az en viselkedesem se az! (Legalabbis remelem :)

Nem egy elektron a fontos. A szobaban levo oxigenmolekulakrol sem tudod
egyenkent, hogy hol vannak es mekkora a sebesseguk, azt megis meg tudod
mondani, hogy mennyi a homerseklet, a nyomas, stb, es azt is nagy
biztonsaggal meg tudod josolni, hogy hirtelen nem lesz legures ter a
szobanak abban a feleben, amelyben ulsz.

Egyebkent miert ne lehetne az elektron viselkedese determinisztikus?
Kulonosen, ha benne ul egy atomban. Magatol ugye nem nagyon szokott
kiugralni (szerencsere) Jo, jo, ertem en, hogy mire gondolsz, hogy
kvantumbizonytalansag meg egyebek. De ha az agyban szerepet kapna a
hatarozatlansagi relacio, akkor szerintem eleg nagy bajban lennenk.
Elofordulhatna peldaul, hogy csupan azert, mert egy rakoncatlan elektron az
alaguteffektust arcatlanul kihasznalva atbujik egy potencialgaton, az egyen
hirtelen azt hinne, hogy madar, es tud repulni. Ciki.

        jszadai:
>Ter ugyben: Mi az hogy a ter elgorbul? Ezt nem ertettem sosem.
>Hogyan gorbulhet el a ter?  Logikus cafolatot elfogadok. Sima
>"ez baromsag" valaszt nem.

Nem baromsag. A "gorbul" szot csak a szemleletesseg kedveert hasznaljuk.
Pontosan azt jelenti, hogy a tavolsagokat nem ugy kell meghatarozni egy
gorbult terben, mint egy nem gorbultben (euklideszien). Tehat nem igaz a
Pitagorasz tetel, vagy az, hogy a haromszog szogeinek osszege 180 fok.

Ha pedig megis ragaszkodunk a szemleletes magyarazathoz, ugy "gorbul" a ter
a negy dimenzioban, ahogyan a labda felszone gorbul a terben.

>Peternek: Nagyon jo hogy hulyesegnek tekinted Korom konyvet, de
>ez nem eleg. Ellenerveket szeretnek hallani. Kerek cafolatot
>arra, hogy pl. a reszecskek nem lehetnek mezosurusodesek.

Lehetnek. Csak mi hasznunk belole? Tobbet tudunk meg igy roluk? A
viselkedesukrol? Vagy meg tudunk ezzel valamit josolni? Egyebkent is, nem
nekem kell bizonyitanom, hogy a reszecskek nem mezosurusodesek es
becsavarodasok. Ha en azt mondom, hogy a Sirius masodik bolygolyan kis piros
haromfeju elolenyek elnek, akkor ez mindaddig igaz, amig valaki nem cafolja
meg? 

De komolyra forditva: A konyvvel az a bajom, hogy egyreszt semmi erdembeli
dolgot nem allit, es semmit sem bizonyit. Kitalalja ezt a becsavarodas
dolgot, aztan eloveszi Einstein meg Lorentz egyenleteit, mondvan, hogy
azokat o talalta ki, vegul eloveszi ezeket az egyenleteket, es kimutatja
veluk ugyanazt, amit mar szamtalanszor kimutattak (hogy a Merkur, meg a
voroseltolodas, meg minden.) 

Pontosabban meg ezt sem teszi meg. Peldaul azt mondja egy helyen, hogy a
reszecskegyorsitokban nem a reszecskek tomege no, hanem a gyorsitasukhoz
szukseges ero, mert a befektetett energia a reszecskek mezoszerkezeteben
raktarozodik. Na most: Ezzel a mezoelmelettel ki tudja o szamolni, hogy
akkor mekkora energia kell a reszecskenek egy adott sebessegre valo
felgyorsitasahoz? Erre befizetek.

>Atommag bomlasa: kb fel evvel ezelott a VITA-ban ez a tema
>elojott. Sajnos nincs meg az akkori levelezesem de egy USA
>ban elo magyar fizikus akkor irt nekem, hogy az atommag
>bomlasa BIZONYITOTTAN veletlen folyamat es nem ismerethianybol
>fakad. Te Peti az ellenkezojet allitod. Most kinek higyjek?

Kivancsi vagyok, hogy bizonyitottak. Kepzelj el egy fekete dobozt, amin van
ket lampa. Hol az egyik gyullad ki, hol a masik, latszolag veletlenszeruen.
Hogy bizonyitod be a doboz felnyitasa nelkul, hogy a lampak veletlenszeruen
gyulladnak ki? Miben kulonbozik ez a pelda az atommagtol?

Szoval szerintem itt inkabb a "veletlen" definiciojat kellene elovenni.
Errol pedig mar sokan irtak, es en is azzal ertek egyet, hogy egy esemeny
kimenetele DEFINICIO SZERINT akkor veletlen, ha nincs eleg informacionk a
kimenetel megjosolasahoz. Definiciok eseteben pedig nincs mirol vitazni.
Legfeljebb arrol, hogy adjunk e jobb definiciot. Ha te tudsz jobbat (es
hasznalhatobbat), kivancsian varom.

>Ikerparadoxon: Mi van ha elmegyek majdnem c-vel jo messzire es
>utana lelassulok es nagyon lassan megyek. Aztan a masik urhajoval
>az ikertestverem utanam jon lassan. Tegyuk fel hogy 5 evet utaztam
>es megalltam. Ez ido alatt a tesom 20 evet oregedett. kiindulaskor
>en 20 eves voltam o is. Tehat amikor elindul utanam akkor o
>40 eves en 25. Ideer mondjuk 40 ev alatt (joval lassabban jon mint en)
>akkor en 65 eves leszek o meg 80? Hogy van ez? Hiszen nem fordultam
>vissza. O jott utanam. Lassan.

Nem a visszafordulas a lenyeg, hanem a gyorsulas. Amikor c-rol lelassulsz,
ugyonolyan a helyzet, mintha megfordulnal. Lassultal, es kesz, akkor pedig
mar bejon az altalanos relativitas. Akkor is ez van, ha korpalyan megy
korbe, stb. Ha mar egyszer elindultal, es ismet talalkozni akarsz a
tesoddal, akkor ott valakinek gyorsulnia (lassulnia) kell.

Sorlimit ugyben:

Szerintem is jobb lenne egy tagabb sorlimit. Nem tudom, mi hatarozza meg, ha
technikai problemak (tarkapacitas, stb), akkor persze nincs mit tenni. Bar
nem hiszem, hogy ez a helyzet, hiszen ez esetben ha egy lista tagjainak a
szama bovul, akkor a sorlimitnek ezzel aranyban csokkennie kellene. Ha
viszont a moderalas sebessege miatt kell, akkor javaslom Timeanak, hogy az
idezett szovegeket ne nezze at (hiszen egyszer mar amugy is megtette).
Szerintem szukseges a sok idezet, mert anelkul nagyon nehez lenne kovetni a
valaszokat. Igy viszont az amugy is kesleltetett megjelenest tovabb
lassitja, hogy a lemaradt valaszokat csak masnap lehet bekuldeni. Ma is
szerettem volna meg legalabb harom temaban valaszolni, de sajnos csak holnap
tehetem meg.

Peter

A tobbi levelet mar elkuldtem, de ez meg eszembe jutott.

Nehany eve olvastam Korom Gyula egy cikket az Ufomagazinban (vagy Harmadik
Tipusu talalkozasok? mindegy). A szerzo ekkor meg csak ket oldalon at
taglalta, hogy Einstein milyen ostoba volt. Ime az ervelese:

Vilagitsunk meg egy azon lampaval egy mozgo es egy allo embert. Hogy lehet
az, hogy a lampa fenye mindkettohoz egyforma sebesseggel kozeledik, hiszen
az egyik mozog, hozza gyorsabban (lassabban) kell kozelednie a fenynek.
Kicsit hasonlo a dolog a mar felvetett c, 2c temahoz.)

A szerzo azert nem akarja elfogadni a relativitast, mert nem erti meg az
alaptetelet. Einstein nem azt mondta, hogy ha 300 000 km/s-hoz papiron
hozzaadunk valamennyit, akkor ismet csak 300 000 km/s-ot kapunk (Azert
osszeadni talan meg tudott) Hanem azt, hogy ha a feny sebesseget barmilyen
rendszerben MEGMEGJUK, akkor 300 000 km/s-ot kapunk.

Na, ennyi

Peter

Tegnap a Spectrumon a Beyond 2000 cimu musorban volt egy eleg felkavaro
riport. Igaz, hogy  kisse lejart szavatossagu a musor, multkor pl. a Szevijjai
vilagkiallitas elokeszuleteirol tudositottak. :-) De a tema gondolom meg most i
s
aktualis. Roviden a lenyeg: szegeny orszagokban (pl. India, Torokorszag), a nyo
-
morgo emberek eladjak a vesejuket, hogy a gazdag orszagokban beultethessek.
Termeszetesen mindenki fel van haborodva a dologtol. Az uzlet illegalis,
ezert a szerencsetlen donorok eleg gyakran belehalnak a hentes mutetbe. Szerin-
tem legalizalni kene az egeszet, es akkor effektive mindenki jobban jarna.
Ahogy mondani szoktak: Ellenorizni az elkerulhetetlent. (Ezt egy maffiozo mond-
ta, es ezzel a tortenelemben eloszor humanitarius alapokra helyezte a prosti-
tuciot. :-))

Amig ilyen oriasi a fizetokepes kereslet (ami raadasul novekszik), es amig on-
kent kevesen vallaljak a donorsagot, addig elkerulhetetlen, hogy ne a szegenyek
vigyek el a balhet. Ez a mi hon szeretett piacgazdasagunk egyenes kovetkezmenye
 .
Azzal ha ordibalunk ellene csak azt erjuk el, hogy az alvilagba helyezodik at a
z
uzlet, es imigyen a donorok is rosszabbul jarnak. Persze a muvese lenne a leg-
jobb megoldas (marmint a beepitheto), vagy sertesekben emberi veset csinalni. 
Lehetseges olyan allatokat kitenyeszteni, melyek szerveit fel lehet hasznalni?
  
Udv.:
    S. Balazs

Elnezest, hogy megint csak kerek:

Munkammal kapcsolatosan nagyon erdekelne, hogy a nemlinearis rendszerek
leirasara hasznalt Volterra sorokrol
hol lehetne tomor bevezeto cikket, vagy konyvet talalni.
Ki az, aki email-en elerheto es tudna nekem segiteni?

Nem vagyok matematikus, nem tul magas szinvonalu irodalmat keresek.
Radiofrekvencias erositok nemlinearitasa erdekelne konkretan.

A web-en korulneztem, de igazan hasznosithato utvesztonyomra nem
bukkantam.

Mindenfajta segitseget nagyon megkoszonnek.
Telegdy Attila

Az ikerparadoxon ugyeben igazat adok :
elobb olvasni, aztan kerdezni. Ha lesz egy kis idom, ezt fogom tenni.

Dorozsmai Karoly:
>Eloszor is: amennyire en tudom, az asztologia azzal foglalkozik, hogy
>bolygok es csillagok egymashoz viszonyitott poziciojat es bizonyos
>esemenyeket kapcsolatba hozzon, illetve az adott esemeny egy vagy
>tobb szereplojevel kapcsolatban mindez alapjan a jovore nezve
>kiejelnteseket tegyen.

  Nem pontosan. Valojaban a planetak allasanak hatasat vizsgalja az
ember egyenisegere, viselkedesere. Mindez persze korlatozott mertekben
alkalmas (ha igaz!) joslasra, pontosan ugy, ahogy a meteorologia is 
kepes 'megjosolni' az idojarast. Ez nem joslas, hanem az ismert
jelekbol tapasztalaton es/vagy logikan alapulo kovetkeztetes. Az
asztrologia nem alkalmas arra, hogy megjosoljon egy balesetet, vagy
ehhez hasonlot. Tulajdonkeppen mindenki 'josol'. Mondjuk egy
ismerosunk lathatolag szetszort, es figyelmetlen, es igy megy el egy
vizsgara, vagy meghallgatasra, hat bizony lehet egy tippunk az 
eredmenyre.
  Az asztrologia annyiban 'tobb' a fentieknel, hogy a hatasok kozul,
amik erik az embert, egyet -- a planetak hatasat -- pontosan ki lehet
szamitani. A fenti egyugyu peldanal maradva, az asztrologus nem latja,
hanem a horoszkopbol kikovetkezteti, hogy az illeto eppen milyen
idegallapotban van (ez persze bizonytalan, hiszen nem csak a planetak,
hanem mas korulmenyek is beleszolnak, de jobb mint a semmi).
  Szerintem Karoly ervelese nem cafolja az asztrologia tudomany
voltat. Cafolja viszont a Hernadi Gyula fele kretenseg, es a tobbi
szelhamossag tudomany voltat. Ez azonban eddig sem volt kerdeses.
  Mindezzel *nem* azt mondtam, hogy hiszek az asztrologiaban, csak azt,
hogy a tema alaposabb megfontolast igenyel. (Persze nem biztos, hogy
itt a TUDOMANYBAN.)

 Ja, es meg valami. Tobb asztrologustol hallottam, hogy a planetak
hatasanak okait, modjat bizony nem ismerik. Nem is allitottak ezt.
(Illetve allitottak sokan, de most ne roluk beszeljunk.) Azt allitjak,
hogy valami hatas van, mert ezt mutatja a tapasztalat. Erre allitolag
vegeztek mar tudomanyos kiserletet is, de az eredmenyt nem ismerem.

                                   Pinter Krisztian