Sziokak!

Hogy all a gravitacio kvantumelmelete?

Nem lesz meg, vagy teljesen uj elmelet kell?
Lehetseges, hogy a matematikai logika teljesen uj aga kell hozza?
Jozsi

> Megtudja nekem valaki mondani,  hogy mi a legnagyobb primszam
> kiszamitasanak keplete?

Van egyaltalan legnagyobb primszam?

Tegyuk fel, hogy veges sok primszam letezik - tehat van egy "legnagyobb".
Szorozzuk ossze az osszeset:

A=p1×p2×...×pn

A szorzathoz adjunk hozza egyet: A+1
A+1 az osszes primszammal valo osztasi kiserletunkre 1 maradekot ad, tehat
csak onmagaval es eggyel oszthato, ergo A+1 primszam. Ezert nem letezik 
legnagyobb primszam, mert a fenti eljarassal ujabb es ujabb primszamot
kaphatunk.

Tud valaki valamilyen mas kifejezest a primszamra, mert minden igyekezetem
ellenere a az elobbi szovegben allando szoismetlesbe kenyszerultem?

Matyi

Regen olvasom a TUDOMANY cimu rovatot, de csak most jott el a kozles ideje.

Amit be akarok mutatni, valoszinuleg nagy erdeklodesre tarthat szamot.
Ideiglenesen a talalmanyt "ANIZOTROP KETTOS INGA" nevvel lattuk el.
A feltalalo neve: Nagy Csaba, NAGYVARAD.
Igy nez ki az AKI :

                ___
                 | 12m
            _____|________________
            |.4m       1.6m      |
      .3 m  |                    |
            |                    |
            * m=28kg             |
                                 |18 m
                                 |
                                 |
                                 |
                                 *m=7 kg

Az aszimetrikus ingan a tomegek olombol vannak. A felfuggeszteshez
.5 mm vastagsagu zongorahurt hasznalt a feltalalo.
A LENYEG :
Ez a rendszer aperiodikus elfordulasokat vegez (A 12 meteres fel-
fuggeszto szal korul, vizszintes sikban). Mit erzekelhet az AKI ???
Megvannak a szogelfordulas/ido grafikonjaink. 24 ORA ALATT
RENDSZERTELENUL, KB. 270 FOKOS SZOGKITERES TAPASZTALHATO.
Azt tapasztaltuk, hogy erzekeli a nap es a hold mozgasat, valamint
amennyire meg tudtuk dokumentalni, a foldrengeseket is.
IDEALISZTIKUS MAGANVELEMENY : Szerintem erzekeli a GRAVITACIOS HULLAMOKAT!
Az AKI Nagyvaradon van felallitva, a polgarmesteri hivatal epuletenek
tornyaban. MIT SZOLTOK HOZZA ???

Szakacs Jeno, Nagyvarad.
tel. 00.40.59.163.154
E-mail : 
UIN : 8270662

@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@
Az eredetileg kicsit szettoredezett abrat megprobaltam
megjavitani, hogy unisize karakterkeszlettel lathato
legyen. Ha a szerzo eredeti szandekatol eltero lett az
eredmeny, akkor holnap kozoljuk a helyesbitest. /Laci
@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@

Minden idok legnagyobb primje (ezt foljegyeztem, es elokotrom: ) a
"harminc hetedik Mersenne prim" es az elokelo 2^3021377-1 nevre
hallgat es az iden januarban szamitottak ki. Ebben ugye nem az a nagy
etvasz, hogy valamilyen vegyes exponencialis folirtuk a szamot, hanem
az, hogy ki is kell szamolni jo sok digitre. Meg is tettek 909526
digitre. Ez egy kegyetlen nagy szam. Az eddigi top-10 prim szam kozul
az elso hat vagy het Mersenne-fele szam. Egyebkent kulonfele
ranglistak leteznek, kulonfele kategoriaju bajnokksaggal, peldaul: 

Abszolut kategoria (minden primszamok legnagyobbika, ebben a
Mersenne-ek gyoznek) (cca egymillio digit) 

Faktorialis primek (cca 10,000 digit) (akik p=n!+1 p=n!-1 alakuak.)

Iker-primek (cca 10,000 digit), (akiknel p es p+2 egyarant prim) 

Sophie Germain primek (cca 5000 digit) (olyan paratlan primek, hogy
2p+1 is prim)

A nagy primek kozul legtobbre talan a Mersenne primek (2^p-1 alaku
szamok, ahol p maga is prim szam) vittek. Szamelmeleti erdekessegukon
tul azert lettek fontosak, mert (regebben legalabbis) a Cray XMP/YMP
vektor szuperkompjutereket teszteltek a Mersenne primek szamitasavel. 
Orrverzesig futtattak rajtuk egy speci algoritmust, es azt figyeltek,
hogy egy adott gepen egy ismert szamhoz mennyi ido alatt jut el a
standard program. Ez akkoriban egy eleg standard Cray 'benchmark'
volt, es a Cray-nek eleg jo reklamot csinaltak vele, mert azt lassuk
be, hogy egy plakatnyi szamjegybol allo szam az onmagaban nagyon
'cool' dolog. Nekem a 29. van meg a garazsban, egy teljes alaku
moziposzterre fert ra.  Nem tudom, hogy ujabb parhuzamos Cray gepeket
is tesztelnek-e vele. A Cray a Lucas-Lehmer tesztet hasznalta, ami
konnyen programozhato es a Cray gepek Fortran forditojanak
optimalizatora nagyon szep szabalyos vektorizalt kodot tud belole
csinalni. A Lucas-Lehmerhez egyszeru szamitasokat kell iszonyu
sokszor elvegezni, ezert tokeletes vektoros szuperkompjuterek
hitelesitesere. 

A Mersenne primnek van egy halom szamelmeleti erdekessege, ha jol
tudom a legfontosabb, hogy minden Mersenne primhez tartozik egy paros
tokeletes szam (perfekt az, aki aki egyenlo a sajat osztoinak
osszegevel, ahol az osztok koze beszamit az 1, de a szam maga nem.
Peldaul: 
	6 = 1 + 2 + 3 = 2 (2^2-1)
	28 = 1 + 2 + 4 + 7 + 14 = 2^2 (2^3-1) 

A tokeletes szamokrol Eukledesz azt mondta, hogy ha 2^n-1 prim, akkor
2^(n-1)(2^n-1) tokeletes szam. Ezt Euler kapcsolta a Mersenne primhez
azzal, hogy szerinte minden paros tokeletes szam folirhato
2^(p-1)(2^p-1) alakban, ahol 2^p-1 egy Mersenne prim (es akkor persze
p is prim).

Mersenne-t tiszteljuk a primje miatt, de ami az en figyelmemet
megragadta az elsosorban kozremukodo es kozvetito munkassaga. Gyakran
megfordult nala Fermat, Pascal, Roberval es gondolom sokan masok,
akiket nem vagy csak kevesse jegyzett fol a tudomanytortenet, halala
utan a cellajaban (mert pap volt)  talalt levelekbol uszkve 80
fajsulyos (Toricelli es Huygens kaliberuekrol van szo) levelezo
partnerrol lehet tudni. Mersenne javasolta peldaul Huygens-nek az
ingat, mint fix lengesideju szerkezetet (es Huygens hamarosan
szabadalmaztatta az elso ingaorat, majd rovidesen a ciklois ingat). 
De Mersenne erdeme az is, hogy a vilag megismerte Galilei tanait,
Mersenne forditotta le franciara es tanitotta a hires Dialogi-t es
Discorsi-t. 

                               __o
              __o             -\<,
             -\<,  __________O / O
 __gabor____O / O

Az elobb talan nem igazan derult ki a Mersenne primkereses
nehezsege. A Mersenne szamok ugye olyan primek, akik 2^p-1
alakuak, ahol p maga is prim. A Mersenne szamokat azert muszaj
keresni, mert maguktol nem mutatkoznak, ugyanis nem minden p
primszambol lehet 2^p-1 alaku masik primet faragni. Es ahogy
elindulunk felfele, a p-k egyre ritkulnak. 1, 2, 3, 5, 7, 13, 17,
19, 31, mar az elejen kesik a 11 es 23, aztan kesobb a helyzet
fokozodik.

A Mersenne kereseshez eloszor is fogni kell egy bazi nagy p
primet. Aztan jo alaposan meg kell sejteni rola, hogy esetleg az
csinalhatna-e 2^p-1 alaku primet. A nepek legtovabb ezzel a
sejtessel szoktak szoszmotolni. Kovetkezoleg be kell bizonyitani,
hogy a 2^p-1 valoban Mersenne szam, es erre jo Lucas-Lehmer
szabaly, es ezt meg most is Cray-n szoktak csinalni.

Peldaul a M37-et majdnem nem is talaltak meg, mert mersennikusan
(ezt a szot most talaltam ki!) tul kozel volt az M36-hoz, aki
p=2976221-vel kepzodik, es azt hittek, hogy az ilyen "kozeli"
szamokat nem is erdemes sejteni. Erre volt valahol egy 19 eves
zoldfulu egyetemista, aki nem tudta, hogy ha az exponens csak 50
ezerrel ut el egy bevalt exponenstol, akkor az ilyen kozeli
szamokrol semmit se szokas sejteni. 

Nem tudni, hogy a Mersenne primek szama vegtelen-e es azt sem,
hogy van-e kisebb felfedezetlen Mersenne szam, mint az M37. Az
M38-ra kituzott verdij 1000 digitenkent $1.00, vagy $1,000,
amelyik a nagyobb.  Eszerint egy bebi-Mersenne-ert is jar egy
ezres, tehat erdemes az utkozben elhullatott kicsiket is
megkeresni.

Irtam az elobb, hogy Euler szerint minden Mersenne primbol lehet
egy tokeletes szamot csinalni. A M37-hez megcsinaltak a hozza
valo tokeletes szamot is, ami az Euler formula szerint a
2^3021376*(2^3021377-1) es miutan kitoltak logarlecen 1,819,050
digitre jott ki. 

                               __o
              __o             -\<,
             -\<,  __________O / O
 __gabor____O / O

> Megtudja nekem valaki mondani, hogy mi a legnagyobb primszam
> kiszamitasanak keplete?
> Illetve melyik oldal foglalkozik primszamokkal?
> Ha jol tudom valamelyik Internettos hirlevelben volt rola szo.
>
>  kosz Robi!

Kedves Robi,

Keress ra valami kutakozoval a Mersenne prim cimszora.
A legnagyobb mindig valtozik (egyre nagyobbat talalnak).
Keplete nincs neki. De jo is lenne, ha lenne.
A Mersenne primek azok a szamok amik ugy allnak elo, hogy
egy prim szamot a kettore emled es egyet elveszel belole.
Vagyis:
	 p
	2 - 1
Ahol p 
prim. pl. p=2 -re   2^2-1=3
	p=3 -ra    2^3-1=7
a 4 nem prim
  p=5 -re     2^5-1=31
6 nem pr.
p=7        2^7-1=127
 .
 .
stb

Azt hittek az osszes ilyen szam prim.
Mersenne talalt egy kivetelt. Vagyis nem mind prim.
Ezek utan mindig kerdes, hogy a kovetkezo Mersenne szam prim-e.

Kicsit bizonytalan vagyok, hogy nem-e 2p-1 a kitevo.
Remelem masok is valaszolnak. De a tobbi OK.

Horvath Pista

Mindenkinek koszonom az informaciokat.

Az uveg UV sugarakkal valo atjarhatosagarol kis tapasztalatom van, bar nem
szamszeru: szoktam NYAK lemezeket fotozni pozitiv 20 tip. fenyerzekeny
lakkal, es mivel a filmet valahogy le kell szoritani a lemezhez, hat uvegen
keresztul csinalom. Mindig sikerul. :)
Viszont lehet, hogy ha kvarcuvegbol lenne a leszorito uveg, akkor az
expozicios idot jelentosen lehetne csokkenteni. Lehet szerinetetek ilyesmit
beszerezni?

Egyaltalan mi a lenyeges kulonbseg a ketfele uveg kozott? Hogy mukodik ez a
fenyelnyeles es fenyateresztes. Netan a kvarcuveg nem amorf, hanem
kristalyos? Vagy ennek semmi koze a dologhoz?
Es olyan anyag is van, ami az UV fenyt atereszti, de a lathatot nem, vagy
csak alig? Vegulis az UV feny nagyobb energiaju fotonokat tartalmaz.

hjozsi

Az en szememben az egesz audofil mozgalom akkor "bukott" nagyot, amikor
rajottem, hogy hiaba probaljuk egy hangforras hangjat egynel tobb
hangfal kozott _keverve_ visszaadni, az minden lesz, csak terhatasu nem.
Az en fulemet _igy_ nem lehet becsapni. Ahhoz minden egyes hangszernek
kulon csatornat, kulon hangfalat kell biztositani. Bonyolultabb hangter
helyes lekepezeset ezert legfeljebb fejhallgaton visszajatszott fejhang
eseten tudom elkepzelni. 

> Tiz tesztet vegeztem vakon, es nyolcszor eltalaltam,
> hogy hol a folia. Az asszony turelmetlenkedni kezdett

Kedves Kovary Peter, csak nem ez volna az egyik megfellebbezhetetlenul
kontrollalt, duplan vak szuperkiserlet, amelyrol korabban azt irtad: 

> De hogy igy van, arrol nem vagyok
> hajlando vitatkozni. Mint ahogy ellenorizheto tenyekrol nem is illik.

mert ha igen, akkor megertem, miert nem akarsz rola vitatkozni. 

> Beszeljunk most egy kb. 29 cm atmeroju vekony atlatszo foliarol egyik
> oldalan fekete, masik oldalan piros pettyekkel. 

Beszeljunk! 

> A pottyok anyaga elektret, tehat permanensen allando elektrosztatikus 
> toltesuek. A fama szerint, ha egyik oldalaval felfele teszed a lemez ala 
> javit, ha megforditod ront a hangon. Hazavittem hallgatgattam, eszlelni 
> veltem egy pici kulonbseget,
> de feltem, hogy csak bebeszelem magamnak. Megkertem az asszonyt, hogy
> mig kimegyek a konyhaba porgessen meg egy ermet, es, ha fej jon ki,
> akkor tegye a foliat egyik oldalaval felfele a lemeztanyerra, a
> filcboritas ALA [igy nem latszik ki, mert kisebb], ha iras az eredment
> akkor ne tegye alaja, hanem dugja el. 

Tehat ott volt a kezedben a draga csodafolia, es nem vizsgaltad meg,
hogy a rossz oldalaval felrakva tenylegesen mas eredmenyt kapsz-e, mint
a joval, vagy egy kozonseges cellofannal? Jol ertem? 

Nem tudom, hogy vagytok vele, de szivesen megneznem, amint Peter, vagy
akarki megmondja, melyik iranyban van bekotve a hangszorovezetek. Aztan,
ha van kulonbseg, a tobbseg szamara tenylegesen az az irany szol-e
jobban, amit a gyarto megjelol, vagy a masik, vagy a sima rezdrot.
Mindezt persze ugy, hogy a kiserletvezeto nem azonos a kiserlerti
alannyal, (sot, nem is turelmetlen hazastarsa, akivel ki tudja milyen
nemverbalis csatornakon kommunikal), hanem hozzaerto szkeptikusok,
duplan vak modszerrel. Igy is menne a dolog? 


Udv, 

Varga Joska

Legnagyob primszam nem letezik, igy a legnagyobb primszam keplete sem.
Ha erdekel, megkuldom a bizonyitast.

Rosza Peter

> ====================================================
> Felado :  [Hungary]
> Temakor: HiFi ( 184 sor )
> Idopont: Mon May 18 20:54:50 EDT 1998 TUDOMANY #426
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
>> Kisse sarkitva es profanul: kepzeld el, hogy elkezdenek a piacon
>> aranytojast tojo tyukot arulni. A tyukbol megvesznek harmat (valoszinuleg
>> akadna harom ember). Ez azt jelenti szerinted, hogy az a harom tyuk,
>> amit megvettek, aranytojast fog tojni?
> 
> Ez highendben igy nez ki: Gipsz Jakab kolcsonkapja a kereskedotol, es
> hazaviszi az aranytojast tojo tikot. Otthon tojatja egy hetig.
> Megvizsgalja, szetfureszeli, savakkal kezeli, es kiderul, hogy a tojas
> tenyleg arany. Hozzatok ilyen tyukot, en is megveszem!

Amig Gipsz Jakab nem publikal cikket az aranytojast tojo tyukjarol egy
elismert organumban, amit aztan az aranytojast tojo tyuk letezeset
hangoztatok idezhetnenek tole, addig TUDOMANYos szempontbol nem erdekel
a dolog. Lasd be, hogy a tudomanyos megismeres egyik jatekszabalya az
eredmenyek kozzetetele. Nem kell, hogy ez tetsszen neked, eleg, ha
elfogadod, hogy ez igy van. Ennek a levelezo listanak a neve TUDOMANY,
jo okkal.

Ne haragudj, de amit te itt a hifirol eddig osszeirtal, az inkabb hitVITA.
Van egy olyan lista is, ajanlom a figyelmedbe.

> Ezek kozul egy cikket idezni nem sportszeru. Sot tudomanytalan. Mert

Szabad a palya, idezz egy masikat. Hogy mi a tudomanytalan, arrol lasd a
fentieket. A cikk egyebkent, ha figyeltel, nem a netrol szarmazik, hanem a
New Scientist szamolt be egy olyan kiserletrol, amelynek az eredmenyei
az szaksajtoban jelentek meg.

> semmit sem er egy NEGATIV teszt. egy tucat sem er semmit. Ha vannak
> mellette POZITIV eredmenyu tesztek is. Egyetlen pozitiv vak teszt, ha
> tisztessegesen csinaljak BIZONYITJA az effektus letezeset. Negativ

Nohat, lassunk vegre egy jokepu referenciat egy tisztessegesen csinalt,
bizonyito ereju "pozitiv vak teszt"-rol, vagy mirol.

> Egy sajat tesztet elmeselek. Arultak anno a Ramovillban mindenfele Peter

Nagyon erdekes. Szivesen olvasnek rola valamifele Advances in
Sound Engineering, vagy effele ujsagban, esetleg a Magyar Tudomanyban.
Statisztikailag szignifikans sokasagon, megfelelo szamu kiserletben
megmerve. Esetleg otletekkel, hogy miert lehet igy, es ketelyekkel, hogy
az elmelet hol allhat megis gyenge labakon. Es ha sikerul megegyeznunk
valamiben, esetkeg technologiat fejleszteni a gyartasara, majd gyartot es
terjesztot talalnunk ra, en leszek az elso, aki fekete-piros pottyos
foliat fog a lemezjatszojara venni, hogy jobban szoljon.

Udv, Me'sza'ros Ferenc

 [Germany] irta:

> Ellenerv: frekvenciavaltok, tapegysegek, amikben nagyfrekvencias trafo
> van, manapsag 20 kHz-en feluli kapcsolofrekvenciakkal dolgoznak, mert a
> regi keszulekek 15..16 kHz-es ciripelest sokan zavaronak tartjak (en is --
> mellesleg no" a hatasfok). Erdekes modon ezeket nem hallja senki, pedig
> nem lehet rajuk fogni, hogy nincs bennuk teljesitmeny.
> Ebbol en csak egy kovetkeztetest tudok levonni: kizarolag Batman hallja
> a 20 kHz-en feluli *hangon tu'li* frekvenciaspektrumot (ultrahangot). :-)

Sokan megeskusznek ra, hogy erzekelik (nem halljak, erzekelik) az
ultrahangokat. Peldul mindig meg tudjak mondani, hogy a szobaban levo
kb. 35kHzen mukodo ultrahangos tisztitokeszulek eppen be van-e
kapcsolva. Csak erdekessegkent.

 [Hungary] irta:

> Ezekkel a korulmenyekkel minden zeneszerzo, es minden
> eloado tisztaban van, ezert a zene dinamikai tartomanyat csak olyan
> hatarok kozott varialjak amelyik meg elfogadhato, vagyis a leghalkabb
> reszek is boven elnyomjak a hatterzajokat.. Senki nem szereti, ha egy
> koncerten amelyre jegyet valtott, a zenekar olyan halkra veszi a
> pianissimot, hogy abbol a szo legszorosabb ertelmeben semmit nem hall.

Ez bizony tevedes. Meg akkor is, ha a listan javasolt webhely muegyetemi
oktato gazdaja is ezt irja. [Egyebkent az URL szinvonala harminc evvel
ezelotti ismeretterjeszto hifis konyvekre emlekeztet sajnos. Ez nem
flame, en is ott vegeztem anno.]
Szoval a jo lemezeken rogzitett hang, es az elo eloadasok hangja is
gyakran a zajszint alatt van. Es emellett elvezheto. Minden regrol,
egymastol szajkozott allitassal szemben a zaj NEM fedi el a zenet a
leghalkabb pianissimokban. Az eltero spektrum miatt a zene a zajszint
alatt is hallhato. [persze nem minden hataron tul] Sot muveszi
kifejezesben ez az extra pianissimo jelentos esztetikai elvezetet nyujt.
Nyugati vagasu lemezeken gyakran elo is fordul. Na ez is olyan, amit a
CD nem tud. Es ezert is NAGYOBB a vinillemez dinamikaja.

Udv, Peter.

T. Zoltan !
Latom mar, hogy a villanyhoz nem sokat konyitok, ezert nem is szeretnek
komolyan vitazni erre vonatkozo biralatoddal, es megjegyzeseiddel. (Ezt
mondhatnam H.Jozsinak is). Kello jartasag hijjan az egymassal egyebkent
osszefuggo, de kulonbozo fogalmakat ronkonertelmunek tekintve gyakran
helytelenul felcsereltem. Ez aztan szuksegszeruen vezetett a biralatok
jellegebol fakadoan a targytol valo tavolodashoz.

Kozben en is olvasgattam, es nehany osszefuggest vilagosabban latok.
Eloszor is ujra elolvasva a
http://www.hit.bme.hu/people/granat/elak6.htm lapot a "a hangter
mesterseges eloallitasa" reszben "a mikrofonok a hangnyomassal aranyos
jeleket allitanak elo" kijelentest talaltam. Igy a Fletcher-Munson
gorbek fuggoleges (hangintenzitas) tengelye  vegul is tekinheto az
amplitudo logaritmikus skalajanak is, mivel az amplitudo es a hangnyomas
egyenesen aranyos. Ezert ebbol azonnal kovetkezik, hogy az altalam
emlitett amplitudo-frekvecia fuggoseg ezekrol az abrakrol kozvetlenul
ranezessel leolvashato. Es valoban. Ha megnezed "az emberi hallas
korlatai" abrat, akkor lathatod, hogy a zenei hangok tartomanya erosen
el van ferdulve, a vonalkazott terulet kepzeletbeli tengelye mintegy 40
- 50 dB esest mutat a magasabb frekvenciaknal.

Mar amikor legeloszor magyarazni probaltam ezt a amplitudo csokkenest,
akkor tevesen az energia kiegyensulyozottsagot emlitettem. Valojaban a
hangokat letrehozo erok kiegyensulyozottsagarol van szo. Vagyis amikor a
karmester fortissimot vezenyel, akkor minden zenesz belead atyait,
anyait, es tiszta erobol huzza, uti, fujja, stb. Igy az eroviszonyokat
kiegyenliteteknek vehetjuk. Ebbol mar kovetkezik a mozgasmennyiseg, es a
rezgomozgast vegzo reszecskek maximalis sebessegenek kiegyenlitettsege a
kulonbozo frekvenciakon. Es az allando maximalis sebessegbol mar
kovetkezik, hogy a frekvencia, es az amlitudo forditottan aranyos. Ez a
forditott aranyossag a logaritmikus hangintenzitas skalan egy jobbra
sulyedo egyenesnek latszik, amelynek meredeksege oktavonkent -6 dB, a
teljes 20Hz-20Khz frekvenciameneten -60 dB.

Ez a tulajdonsag a zenei hangok spektrumat jellemzi, es csak anyi koze
van az atviteli berendezeshez, hogy tervezesekor a spektrum ezen
tulajdonsagat is erdemes figyelembe venni. Az atviteli berendezestol
termeszetesen azt varjuk el, hogy minden jelet valtozatlan intenzitassal
tovabbitson a frekvenciatol fuggetlenul, kulonoskeppen a leginkabb
hasznalt spektrumban, es intenzitas tartomanyban.

A rezisztenciakkal kapcsolatban csak azt akartam mondani, hogy ohmos
ellenallasal nem lehet hangot produkalni, igy mindenkepp szukseg van
kapacitasra, vagy induktivitasra. Ezt akartam mondani, de nem
fogalmaztam meg valami precizen. Most meg hozza fuznem, hogy ha letre
akarsz hozni egy rezisztiv hangszorot, akkor abban a szukseges
induktivitas fazisszog forgatasat feltehetoen kapacitassal kell
kijavitanod. Azonban mind a kapacitas, mind az induktivitas komplex
ellenallasa frekvencia fuggo, raadasul eppen ellentetesen. Ezert olyan
kapcsolasra van szukseged, amelyben a kapacitas es induktivitas
szorzatata a frekvencia negyzetevel forditottan aranyosan modosul. Igy a
hangsugarzas ezen modja meglehetosen hipotetikus jellegu volt, amellyel
sikerult jol elbonyolitanod szamomra ezt a kerdest.

De ha mar az ellenallas szoba kerult, akkor erdemes szolni arrol, hogy
az igy keletkezo ho szinten mozgas, amely a levegoben felfoghato hangnak
is. Egy baj van vele, hogy a mozgas nem rendezett, hanem veletlenszeru,
igy a homerseklet hangja feher zaj. Ennek atlagos zajszintje a
homerseklettol fugg  (embernel praktikusan 20 fok koruli), frekvencia
fuggesenek kiszamitasara valoszinuleg szukseg lehet az altalad is
emlitett folyamatos spektrum analizisre. A konkret szamitasokat most nem
tudom prezentalni, azonban ennelkul is hatarozottan kijelentheto, hogy
ez also korlatot szab a termeszetben letrehozhato hangok amplitudojara.
Allitolag a fulunkhoz tartott bogre, vagy nagyobb csiga ezt a feherzajt
erositi fel.

Az ellenallas ezen tulajdonsaga termeszetesen az elektronikai
eszkozokben is zajkent jelentkezik, igy ott is eros korlatok kozott kell
tervezgetni tokeletesnek szant erositonket.

Orommel tapasztaltam, hogy a 24 bites D/A konverter szuksegessegere
vonatkozo talalgatasaimat ilyen jol kiegeszitetted, es sokkal biztosabb
elmeleti hattert adtal neki.

Mivel kivancsi voltam, hogy a profik milyen minosegu analog cuccokat
hasznalnak, ezert hat megneztem a RANE Corporation Professional Audio
Products nehany adatlapjat.

Hangszedo eloerosito: Jel-Zaj Viszony 81 dB, TDH?+zaj 0.03 szazalek,
Atvitel 15Hz-40kHz.
Mikrofon eloerosito: JZV 97 dB, InterModulacios Torzitas 0.03 szazalek,
A 20Hz-20kHz.
Stereo 8 csatornas kevero: JZV 98 dB, ITM 0.01 szazalek, A 20Hz-20kHz.
Stereo 6X150mW fejhalgato erosito: JZV 104 dB, ITM 0.05 szazalek, A
20Hz-20kHz.
Stereo 3-utas keresztvalto: JZV 92 dB, IMT 0.02 szazalek, A 20Hz-40kHz.
6X100W erosito: JZV 103 dB, IMT 0.1 szazalek, A 10Hz-55kHz.

Bar arak nem voltak hozza, gondolom ezek olyan berendezesek, amelyeket
studiokban, es nagy zenekarokban hasznalnak, igy jobb hijan gyakorlati
szempontbol referenciaknak is tekinthetok a kommersz elektronika
jelenlegi felso minosegi korlataira.

Mivel egy komplett rendszernel a legzajosabb fokozat a meghatarozo, igy
a 16 bites digitalizalasnal elerheto 96 dB-es jel-zaj viszonyt az analog
kiegeszito elemek csak eros megszoritasokkal erhetik el.
(Csak mikrofon, valamint fejhallgato hasznalata.)
De ekkor meg nem beszeltunk a mikrofonokrol, hangszedokrol, a
fejhallgatokrol, es hangfalakrol.
Digitalis A/D es D/A konverterek alkalmazasaval legfeljebb a keverot
tudjuk kisporolni az osszeallitasbol, amely amugy sem a legzajosabb
elem, ezert ugy gondolom, hogy a 24 bites digitalizalas, es rogzites nem
sokat javithat a tulajdonsagokon. Raadasul az A/D konverterek sokkal
problemasabb, es dragabb alkatreszek a D/A konvertereknel.

Udv: Takacs Feri

T. Robi !
Nem a legnagyobb primszam, hanem a legnagyobb ismert primszam!
Az alabi oldal gondolom a temaba vag. ("The Largest Known Primes"
http://www.utm.edu/research/primes/largest.html) Sajnos magyar nyelvut
nem talaltam.
Udv: Takacs Feri

 kerdi:

>Megtudja nekem valaki mondani, hogy mi a legnagyobb primszam
>kiszamitasanak keplete?
>Illetve melyik oldal foglalkozik primszamokkal?

A gond az, hogy erre nincsen keplet. Vannak specialis alaku primek,
peldaul a Mersenne primek: M(p) = 2**p - 1. A gond csak az, hogy nincs
recept arra, hogy mi legyen a p. Ha M(p) prim, akkor p is prim, de nem
minden p prim ad prim M(p)-t. Maga Mersenne is tevedett 1640-ben, ami-
kor azt allitotta, hogy p=13,17,19,31,67,127,257 mind prim M(p)-t ad.
A 67 es a 257 nem ad primet, ugyanakkor a 61, 89, 107-et kifelejtette.

1993-ig a kovetkezo Mersenne primek voltak ismertek:

     p    ev  Felfedezo
------------------------------------
     2     -  -
     3     -  -
     5     -  -
     7     -  -
    13  1461  Anonymous
    17  1588  P.A.Cataldi
    19  1588  P.A.Cataldi
    31  1750  Euler
    61  1883  I.M.Pervushin
    89  1911  R.E.Powers
   107  1913  E.Faquembergue
   127  1876  E.Lucas
   521  1952  R.M.Robinson
   607  1952  R.M.Robinson
  1279  1952  R.M.Robinson
  2203  1952  R.M.Robinson
  2281  1952  R.M.Robinson
  3217  1957  H.Riesel
  4253  1961  A.Hurwitz
  4423  1961  A.Hurwitz
  9689  1963  D.B.Gillies
  9941  1963  D.B.Gillies
 11213  1963  D.B.Gillies
 19937  1971  B.Tuckeman
 21701  1978  L.C.Noll, L.Nickel
 23209  1979  L.C.Noll
 44497  1979  H.Nelson, D.Slowinski
 86243  1982  D.Slowinski
110503  1988  W.N.Colquitt, L.Welsh
132049  1983  D.Slowinski
216091  1985  D.Slowinski
756839  1992  D.Slowinski, P.Gage
859433  1993  D.Slowinski, P.Gage

Forras: Paulo Ribenboim: The New Book of Prime Number Records,
3rd ed, Springer, QA246.R47 1995, ISBN 0-387-94457-5

Ha rakeresel a Mersenne szora, vagy a fenti emberkek nevere, nagy valo-
szinuseggel talalsz ertelmes informaciot. Luke Welsh honlapjarol peldaul
le lehet tolteni azt a Fortran programot, ami az egyik fenti szamot
talalta. (Az egesz program 900 soros. Erdemes megnezni, hogyan kodol-
nak es kommentalnak a bajnokok.)

Hogy 93 ota mik az uj szamok, nem tudom. Mar jo ideje egy szamkereso
verseny folyik az Interneten. Sok lud disznot gyoz alapon le lehet
tolteni valamelyik Mersenne site-rol egy Intel-Pentiumra optimalizalt
programot, es ejszakankent lehet futtatni. Hogy sikerult-e legyozni
a sereg PC-nek azt a nehany Cray-t, ami ezzel foglalkozik, nem tudom.

Pupak

> Most keszul a LEP (Large Electron-Positron Collider) ami a Fold egyik
> legnagyobb gyorsitoja lesz es ahol az anyag legkisebb epitokoveinek titkat
> furkeszik. Errol sincs semmi hir. Sem arrol, hogy mit is kutatnak majd ott
> tulajdonkeppen. A nagy egyesites elmelete, a gravitacio kvantumelmelete,
> mik a problemak, stb. Ez a science. Ehhez kepzett riporter kell es
> hozzaerto vendeg.

Mar 1989-ben elkeszult szegeny, es azota is mukodik...
Ha valaki Genfben jar, es kivancsi ra, szoljon, megmutatom.

Ami keszul, az az LHC (Large Hadron Collider), ami majd a LEP alagutjaban
lesz.

Amiket itt "furkeszunk", azokat nem igazan szerencses az anyag legkisebb
epitokoveinek nevezni, mivel a hetkoznapi ertelemben vett anyagban elo sem
fordulnak.

A fo kerdes inkabb az, hogy a Standard Modell vagy valamelyik
kiterjesztese ervenyes-e.

Bocs, de engem a Hi-Fi  tema mar nagyon automatikus Pgdn-ra kesztet.
Ennel a szelauto is jobb volt...

Kerdesem, hogy a gravitacios kolcsonhatas (ha igy nevezik ket tomeg
egymashoz valo vonzodasat) milyen sebesseggel terjed? Egyaltalan lehet-e
sebessegrol beszelni? Van-e koze a fenysebesseghez? Vagy egyszeruen csak
VAN?
Egy alapfoku csillagaszati konyv olvasasa kozben vetodtek fel bennem a
fenti kerdesek. Az egymasnak utkozo galaxisok ket legatellenesebb csillaga
mikor kezdi ugy 'erezni', hogy hoppa; itt egy masik galaxis?
Bar ugy sejtem, hogy a Big Bangtol kezdve minden egyes anyagreszecske
gravitacios kolcsonhatasban van egymassal. Megis erdekelne egy szakerto
velemenye.
Feri Shandongbol

Robinak /  /

Remelem nem en leszek az egyeduli, aki megirja, de orulok, ha segithetek.
Szivesen leirnam, de nekem csak E-mail hozzaferesem van.

Tehat a cim: www.utm.edu/research/primes/largest.html 

Ezt az Internet kalauz c. Magazin majusi szamabol neztem.

Ha erdekel a cikk meg azt is irja, hogy Roland Clarkson 1998.jan.27-en
tarsaival egyutt bukkant ra a jelenleg ismert legnagyobb primszamra. A
19 eves ifju szamitogep segitsegevel fogott hozza a primvadaszatnak.

Imcsi