Szervuz Sandor,

> az ELM[ nagyfesz|ltsig{ transzformatorait?
Biztos, hogy nagyfeszultsegu? A 6/0.4 kV-os transzformatorok
(amiket pl. epuletek kozott allo trafohazakban helyeznek el)
mar nem szamitanak nagyfeszultsegunek.

Azt mondjak, hogy nincs kimutathato hatasa. A transzformator
hatasfoka 95% korul van, a veszteseg donto resze ho. A magne-
ses teret a transzformator koruli (vasbol keszult) hutoburkolat
es a vasbeton epulet eleg jol arnyekolja, az intenzitasa egyeb-
kent is a tavolsag negyzetevel csokken.; a hazakban elo emberek
koruli magneses ter legnagyobb reszben a sajat lakasuk falaban
meno vezetekekbol szarmazik.

A nagyfeszultsegu *tavvezetekek* kozeleben elok kozott megnove-
kedett leukemias betegsegeket vizsgalva sem sikerult meggyozoen
bizonyitani a korabbi vizsgalatok helyesseget, de az errol szolo
cikkben hansulyoztak: not an evidence of lack [of effect], just
the lack of evidence - tehat reszletesebb, pontosabb vizsgalatok-
kal esetleg bizonyithato a hatas. Viszont a nagyfeszultsegu
tavvezetekek fold ala fektetese issszonyu sok penzbe kerul (es
meg elkepzelni is rossz, mi tortenik, ha egy markolo elszakit
egy 400 kV-os kabelt), a tavvezetekek uzemeltetoi tehat biztosan
kemenyen lobbizni fognak az atepites ellen, a kabelgyarak pedig
esetleg mellette. Az egeszseg leghatul van az erdekek soraban.

> a laksip|letben lakvk 8-10 iv utan
A transzformator nem ivel, csak a nagyfeszultsegu megszakito,
de azt biztosan nem raknak lakoepuletektol par szaz meteren
belul.

Udv/Laci

Diana hivott fel a kotekedesre, bar ezt jelen esetben 
felhivas nelkul is megtettem volna.
	Az elso gondom: Diananak ketsegkivul igaza van abban, hogy 
az energiahatekonysag javitasaval sok jovobeni fejlesztest 
meg lehet takaritani stb. Az egyetlen dolog, amivel 
kapcsolatban meg nem lattam soha egyetlen normalis 
tervezetet sem, hogy hogyan lehetne Mo. energiaellatasat a 
megujulo energiaforrasokra epteni. Itt nem erdemes mondjuk 
Norvegiaval, Hollandiaval, meg Svedorszaggal peldalozni, 
mert egeszen masok a termeszeti adottsagok. Szeretnek vegre 
egy jo elgondolast olvasni arrol, hogy hogyan lehetne a 
Mo-i eromuveket kivaltani (ugy hogy ne legyunk teljesen az 
importnak kiszolgaltatva).
	Sokat irtak (es Diana is emliti) mar arrol, hogy 
Svedorszag leallitja az atomeromuveit (a zoldek udvozlik is 
a dontest). Nos azert ez igy nem egeszen egyertelmu. A 
parlament ugyan tenyleg hoztt egy ilyen ertelmu 
hatarozatot, de a kivitelezes nem lesz olyan konnyu. 
Eloszor is a svedorszagi atomeromuvek jelentos resz (talan 
az osszes?) magankezben van. Mivel az elozetes tervek 
szerint az eromuvek meg vagy 20 evig mukodokepesek 
lennenek, ezert az allamnak karpotolnia kell az illeto 
cegeket (horribilis osszegekrol van szo). Reszben a 
karpotlas, reszben pedig a kieso energiatermelo kapacitas 
miatt viszont emelkedni fognak az energiaarak. Ennek 
egyebkent paradox modon epp a finn atomeromuvek orulnek, 
ugyanis igy konnyebb piacot talalniuk az altaluk termelt 
"folos" energianak (mivel a sved versenytarsaik eltunnek).
	En nem vagyok feltetlenul atomeromu parti. Ha 
valaki ismertetne vegre egy Magyarorszagra (nem az USA-ra, 
Norvegiara stb) alkalmazhato alternativat, amely teljes 
egeszeben a megujulo energiaforrasokra epul, akkor az elsok 
kozott lennek, aki beallna az azt tamogatok taboraba. Amig 
azonban ilyen nincs, addig a hagyomanyos eromuvekkel 
szemben az atomeromuveket fogom tamogatni.

	Meg egy szo a zoldekrol: errol mar folyt ugyan eszemecsere 
itt, de azert nehany megjegyzes. A legtobb un. muszaki 
embernek azert van problemaja a "zoldekkel" mert azok eleg 
sokszor valogatas nelkul kritizalnak mindent, amit 
valamelyik vezetojuk bevet a koztudatba. A problema 
egyebkent nem is a kritikaval van, hanem azzal, hogy az 
szinte sohasem tartalmaz pozitiv javaslatokat (alternativak 
kidolgozasat). Lasd futoelemek: a tiltakozas csak arra 
iranyult, hogy az elemek ne jussanak el a taroloba. Hogy 
akkor hova kellene elhelyezni oket, arra nincs valasz, csak 
ne oda. Lehet az ilyen velemennyel barmit is kezdeni?

		Udv			Xux

>Nincs ertelme arrol be-
>szelni, hogy ilyen keves GDP-t sokkal kevesebb energiabol is meg lehet
>termelni, hiszen (legalabbis a kozgazdaszok szerint) eppen az a celunk,
>hogy a GDP/fo erteket a fejlett nyugati orszagok szintjere tornasszuk.
>Ehhez pedig energia kell, nemde?

Leegyszerusitve, a GDP korulbelul olyan pontosan meri a gazdasag sikeret
mint a bankszamlara betett penz osszege, fuggetlenul attol mennyit
veszel ki.  Azt mar a Vilagbank, OECD es a tobbiek is tudjak hogy a
GDP-vel gondok vannak, zajlik a System of National Accounts reformja, de
az egesz folyamat meg hosszu eveket fog igenybe venni.  Magyarorszag
eseteben az egyik veszely hogy ha a "folzarkozast" tulnyomoan GDP/fo
kerdeskent kezeljuk, mire a celt elerjuk arra a fejlodest a "nyugat" mar
maskent, sokkal sokretubben definialja.  Vezereinkben es szakertoikben
kenyelmetlenul nagynak tunik a hajlandosag ra hogy egy rossz ertekmero
delibabjat kovetve folaldozzak az egeszsegugy, kozoktatas es a
tarsadalmi/kornyezeti toke sok mas nem penzesitett, de attol foggetlenul
meg nagyonis valos elemet a "fejlodes" oltaran.

Pinter Laci



____________________________
Laszlo Pinter
Program Officer
Measurement and Indicators Program
International Institute for Sustainable Development (IISD)
6th Floor, 161 Portage Avenue East
Winnipeg, Manitoba R3B 0Y4  CANADA
Telephone:  (1+204) 958-7715
Fax:  (1+204) 958-7710
Email:  
http://iisd1.iisd.ca
____________________________

Kedves honfitarsak,

mult heten kezdodott az a per a Nemzetkozi Birosag elott (Haga, 
Hollandia), amely a bos-nagymarosi eromu jovojerol fog donteni. 
Miutan az elso heten a magyar fel adta elo az erveit, marcius 24.-tol 
27.-ig a szlovak fel kovetkezik. A szlovak oldal ervei bemutatasaval 
egyidoben a birosag elott egy csendes tuntetest keszit a 
"Hungarian Lobby" nevu szervezet. 

A csendes tuntetes abbol all, hogy mig a birosag ulesezik (ez marcius 
24. es 27. kozott minden nap lesz 10.00-13.00) egy transzparenssel 
legalabb harom szemely all az epulet elott. A transzparensen a 
kovetkezo szoveg all:
"Save the blue Danube"
"We Support the International Court of Justice!"
"We Support the NGO Memorial!"
Tovabba a kilenc (nem allami) kornyezetvedelmi szervezet (NGO) nevet 
lehet olvasni a transzparensen, amelyek tamogatjak Duna 
visszatereleset az eredeti mederbe.

Egy ilyen csendes tuntetes, amelyet marcius 7 tartottunk, mar 
sikeresnek bizonyult. A birak egy resze es az ugyvedek felfigyeltek 
az akciora.

A csendes tiltakozas folytatasahoz onkentesekre van 
szukseg. Akinek lenne ideje marcius 24. es 27. kozott valamikor 9.30 
es 13.30 kozott hozzajarulni a tuntetes sikerehez es ezuttal 
Szigetkoz megmentesehez, kerem jelentkezzen nalam: 


MINDEN SEGITSEG SZAMIT,
AKKOR IS HA CSAK EGY ORAROL VAN SZO!!

Udvozlettel
Peter

Kedves Diana!
Irod, hogy USA-ban no a GDP es nem no az energia szukseglet.
Ez igy gondolom igaz. Ennek tobb oka lehet, talan a legfontosabb,
hogy a nehez ipar jelentosege csokkent, kivandorolt olcsobb munkaberu
orszagokba (Legalabb is NSzK-ban ez tortent, tortenik.) A relevans
mennyiseg nem az USA alatl kozvetlenul elfogyasztott, hanem
az importalt termekekben megjeleno energiaval egyutti energia
fogyasztas. Ezzel nem akarom azt allitani, hogy az energiatakarekossag
nem fontos, de ha majd Kinaban 300 millio auto fog futni, akkor
Kina energia fogyasztasa meg fog ugrani.

Udv Gyuri

THE SECRET LIFE OF MY COMPUTER

Usually, as I boot up my computer to write this column, I'm thinking about the
column, not the computer.  Today, though, I've just finished reading "Stuff:
The Secret Lives of Everyday Things," and I'm looking at my computer with awe.

"Stuff" tells how the things that fill our lives -- coffee and newspapers,
T-shirts and hamburgers -- are made.  It traces athletic shoes, cars, French
fries, colas back to their origins.  And computers.  The stuff-trails are
fascinating, but not pretty.

"Stuff" says that the bland gray exterior of my computer is made of a plastic
called ABS (acrylonitrile-butadiene-styrene) crafted in a chemical plant near
Los Angeles out of Saudi Arabian oil, Wyoming coal, and Texas natural gas.
Tiny pellets of ABS were injected under heat and pressure into a mold, where
they fused into the shape I now see before me.

I'm looking at one end of a glass vacuum tube made in Japan.  Electron guns at
the back are firing beams of energy at tiny beads of red, green, and blue
phosphors etched into the front, making the colors I see.  The glass monitor
was soldered together with lead oxide.  When discarded, it will be hazardous
waste.

Of course the work of the computer is done not by the screen or the case, but
by the tiny chips inside.

The chips start with silica (essentially sand) mined in Washington and heated
with carbon in Oregon to form 98 percent pure silicon.  That silicon is cooked
with hydrochloric acid and hydrogen to form a "hyperpure" silicon rod eight
inches across.  The rod is sliced into paper-thin wafers, which are polished
like mirrors and shipped to -- where else? -- Silicon Valley.

The California "wafer fab," longer than two football fields, houses equipment
made by more than 100 companies around the world.  It does such delicate work
that its air has to be kept much purer than we keep it for people.  Outside
air
contains maybe 1 million particles per cubic foot; hospital operating rooms
stay below 100,000 particles per cubic foot; "clean rooms" in Silicon Valley
permit no more than five particles per cubic foot.

Workers wearing gowns, booties, and gloves use ultra-precise machinery to etch
minute circuits on the silicon.  Micromachines deposit phosphorus and boron in
just the right places, then painstakingly thin layers of copper from Arizona,
then an even thinner layer of gold.  The circuits are built up in hundreds of
steps, with cleaning and oxidation in between.  To make the chips for one
computer, which weigh one-fiftieth of a pound, a state-of-the art plant uses
1400 gallons of water and generates about 40 pounds of waste.

The finished wafers are packed in unbleached Douglas-fir pulp from Oregon and
black plastic foam from Japan and shipped to Malaysia.  In Kuala Lumpur
skilled
workers earning about $2 an hour cut the wafers into individual chips and
assemble them into "packages" mounted on a copper frame, molded into plastic,
wired together with gold.  Hardly a scrap of the expensive gold is wasted, but
at the South African mine each pound of gold extracted piles up a million
pounds of cyanide-treated toxic tailings.

Back to California go the chip packages.  There they are inserted into circuit
boards, the wild mazes you see if you look inside a computer.  The boards are
made in Texas, out of copper, fiberglass, and epoxy resin.  They are plated
with copper from Chile, tin from Brazil, and lead recycled from Houston's dead
car batteries.  This step generates more hazardous waste than any other in the
computer's fabrication.

The boards, case, monitor, and other pieces of my computer were shipped,
trucked, or trained to the final assembly plant in California, put together,
packed in polystyrene foam and a cardboard box, and shipped another 3000 miles
to me.

In its manufacture my 55-pound computer generated 139 pounds of waste and used
7300 gallons of water and 2300 kilowatt-hours of energy.  It will use four
times that much energy again during its lifetime, generated by a nuclear power
plant, a coal-fired plant, and hydropower from the flooded lands of the Cree
people at James Bay.

Since I'm a slow adopter of new technologies, I'll use the computer about four
years before the industry convinces me that it's too clunky to tolerate.  If I
resist, replacement parts and software for my "defunct" model will get hard to
come by.  I have two defunct models in my attic already.  By the year 2005
there will be 150 million personal computers in U.S. landfills, filling a
space
equivalent to a football field stacked a mile high.

If you think this story is complex, you should read the chapter about athletic
shoes!

The authors of "Stuff," John Ryan and Alan Durning, do not intend to send us
on
guilt trips instead of shopping trips.  They don't expect us to unplug our
computers or bury our cars or "bite into some hot, salty fries and think about
farmworkers' children with blue baby syndrome."  They just want us to
understand our world, and to use its products thoughtfully.

They talk about a sign in the Seattle Ship Canal that warns boaters, "No
Wake."
That's impossible, Ryan and Durning point out -- you can't move a boat without
creating waves that rock other boats.  They prefer another sign that says,
"Watch Your Wake.  Wish Everyone Did!"

John C. Ryan and Alan Thein Durning, "Stuff: The Secret Lives of Everyday
Things," published for $9.95 by Northwest Environment Watch, 1402 Third
Avenue,
Suite 1127, Seattle WA 98101-2118, phone toll-free 1-888-643-9820 or email
.

(Donella H. Meadows is an adjunct professor of environmental studies at
Dartmouth College.)

Errol a konyvrol a megjelenese utan eleg sok vita ment a KORNYESZ-en.  
Erdemes belekukkantani:

 >From: "Pete Myers" >

     Our Stolen Future now has an official web page, published on line to
     coincide with publication of the paperback edition.

     The url is

     http://www.osf-facts.org/

     Our goal with is to provide ongoing updates about where science and
     policy are heading on matters related to endocrine (and more broadly,
     signal) disruption, and to put new scientific findings in context.

     We welcome feedback, suggestions, etc.

Koszonom Pasztor Zs-na(e)k, Pirosnak, es Fidusznak a kerdeseimre adott 
valaszokat Garevel kapcsolatban. Valamint koszonom mindenkinek, aki meg 
hasznos informaciot szolgaltatott. Orommel latom, hogy a temaval 
kapcsolatos vita jellege pozitiv iranyba valtozott a tavaly ev vegihez 
kepest, amikor is adatok es ervek helyett erzelmi reakciok jellemeztek a 
vitat. 
A tovabbiakban lenne meg egy kerdesem. Nagyon sokan, mind itt a kornyesz 
hasabjain, mind mashol, allitjak, hogy tilos a veszelyes hulladek 
importja. 
Ugyanakkor a tavaly kiadott veszelyes hulladekokrol szolo 102/1996. szamu 
kormanyrendelet  technikai utasitasokat tartalmaz arra vonatkozoan, hogy 
hogyan kell veszelyes hulladekokat exportalni es importalni. Ez a ket 
dolog igy ellentmond. Valaki meg tudja adni, hogy mi az a rendelet, vagy 
torveny, ami alapjan tilos az import, vagy esetleg felreertesrol van szo?

Koszonettel, 

Urge Laci

Haliho All,

Megegyszer megprobalom postazni a cikket, mert enhozzam csak az elso resze
jutott vissza. Gondolom, hogy a tobbiek is csak ezt a reszt tudtak olvasni.
Biztosan a 199 sor miatt. De most a harom reszt harom kulonbozo cimrol
proszalom postazni.

A kozolt cikk a Nepszabadsagbol szarmazik. Elkepzelheto, hogy szerzoi 
jogokat sertek, de mire felhivnam a figyelmet a cikkre az ujsag mar regen  nem
lesz kaphato, illetve ez a szam mar a WEB-en sem lesz olvashato.


Udv
Nyman

------------------------
Nepszabadsag 55. evfolyam, 57. szam 1997. marcius 8., szombat

Garei utkozetek

Ki az a bolond, aki elhiszi, hogy ha epitenek itt egy egetomuvet,  annak a
fustje elmenne Harkanyig meg Horvatorszagig?! Most  mondja meg, uram, mit
jatszanak itt velunk?! Miert huzzak az  idot?!

A Baranya megyei Garen elo Kovacs Lajos szegezi nekem  az elobbi kerdeseket,
mikozben duhosen szorongatja a  kertkapu racsat. A nyugdijas gepesz mondatnyi
karomkodasba foglalja mindazok nevet, akiknek a  huzakodas koszonheto. Nehany
hazzal odebb Tarnoczai
Ernone is hasonloan velekedik: 

 n Azt mondjak, hogy ezekben a hordokban olyan mereg van,  amelyet nalunk nem
lehetne elegetni. De ha ez igaz, akkor  ki hiszi azt el, hogy ezeket a
hordokat
mashol befogadjak?
 Es ki hiszi el, hogy azt sok foldet, ami a tarolo alatt van, el  lehet innen
cipelni kulfoldre?! Ki hiszi azt el?!

Kezdjuk a tenyekkel. A Budapesti Vegyimuvek (BVM) a  hatvanas-hetvenes evekben
novenyvedo szert gyartott  nyugati exportra. E termek stmaradvanyat, a
rakkeltonek  minositett tetraklorbenzolt femhordokba toltottek, es a ceg 
hidasi gyaregysegebe
szallitottak, mivel a fovarosi  kozpontban nem volt a tarolasra elegendo hely.
(Mellesleg:
 akkortajt a vilag nagy vegyszergyarainak hulladeka  gyakorta a tengerbe
kerult. Errol a vegyszergyarak gyakorta  ertesultek, am sokaig nem leptek fel
kello hatarozottsaggal  azert, hogy a hulladekmegsemmisitesre szakosodott
cegek
 felhagyjanak a
kornyezetszennyezessel. Amikor a  Budapesti Vegyimuvek igazgatoja
megtudta,hogy
uzleti partnere a Fekete-tengerbe sullyesztette az  ustmaradvanyt,
szerzodestbontott a
paragrafusokat  figyelmen kivul hagyo ceggel.)

 A hidasi tarolo a hetvenes evek vegere alkalmatlannak  bizonyult, mivel a
korrodalo
badoghordokbol kicsorgo mereg a a talajvizbe jutott. A BVM uj hely utan nezett
a
 veszelyes anyag tarolasara. A geologusok velemenye  alapjan a Baranya
megyei Gare
kulteruleten n Bosta, Gare  es Szalanta haromszogeben n egy tobb mint szaz
meter
 vastag agyaglencse felett epult meg a negyhektaros tarolo  1978-ban. A
nyolcvanas evek
vegere 63 ezer darab 200 literes, tetraklorbenzolt tartalmazo hordo gyult
itt ossze.
 1988-ra a hordok jo resze megrozsdasodott, ot-tiz szazalekuk kilyukadt,
tartalmuk a foldre
folyt. A pecsi kornyezetvedelmi felugyeloseg 1990-ben kotelezte a
vegyimuveket, hogy 1997.
december 31-ig szuntesse meg ezt az allapotot.

A megsemmisites hataridejet a kozelmultban 1998 decemberere modositottak.

 A tetraklorbenzol megsemmisitesere a legalkalmasabb  modszer az egetes.
Ezert 1992-ben
a kornyezetvedelmi es az ipari tarca nemzetkozi tendert iratott ki egy Gare
hataraban
megepitendo egetomure. A palyazatot egy francia ceg, az EMC Services nyerte.
Az EMC es
a Budapesti Vegyimuvek 1993-ban letrehozta a Hungaropec Rt.-t. Ez a
reszvenytarsasag azt
vallalta, hogy 18 honap alatt felepit egy korszeru, evente 17500 tonna
veszelyes hulladek
eltuzelesere alkalmas egetomuvet.

 A tervezett egetoben egyreszt elegetnek a garei hordokat, masreszt a regio
halogentartalmu
hulladekait. A kulso megrendeloknek vallalt egetes hasznabol fedezne a BVM n
vagyis a
reszvenytarsasag kisebbsegi tulajdonosa n a hordok eltuzelesenek koltsegeit.
A 63 ezer
hordoban levo, 15-16 ezer tonnanyi hulladek elegetesere negy-ot ev elegendo.
Persze az
egetomu kepes megsemmisiteni az osszes garei hordot egyetlen esztendo alatt
is, de az
utobbi esetben meg kellene hitelezni a hordok elegetesenek koltsegeit,
hiszen ha egy evig
csak a garei hulladekot szornak a kemencebe, akkor abban az evben nem
vallalhatnanak
kulso megrendelest.

 Az 50 ezer tonna szennyezett fold egetese, viszont mindenkepp tobb evbe
telne.

 Mit iger a kornyek lakoinak a Hungaropec? Az uzem mindossze annyi karos
anyagot bocsat
ki, amennyit egyetlen haztartas. A beruhazashoz szukseges nyolcmilliard
forintot a franciak
adjak. A kivitelezesben a magyar cegekre szamitanak. A majdan uzemelo egetomu
62
embernek ad munkat. A beruhazas megkezdese elott a Hungaropec egy alkalommal
80
millio forintot fizet a kozeli falvaknak teruletfejlesztesre, kesobb is
evente 50-60 milliot
 kapnak az rt.-tol az egetomu szomszedsagaban elo telepulesek. Az egetomu
hasznanak 70
szazalekat az EMC Services Baranya megyei kornyezetvedelmi celokra forditja
tiz even
keresztul.
> ----------------------------------------------------------------------------
--------------





> ---------------------------------------------------------
Get Your *Web-Based* Free Email at http://www.hotmail.com
> ---------------------------------------------------------

A vegyesz es biologus vegzettsegu Illes Zoltan 1990-ben a 
kornyezetvedelmi tarcanal helyettes allamtitkar volt, s
Nkornyezetpolitikuskent
i 
nemzetkozi tekintelyt szerzett.
 Ennek ellenere nyilatkozata a leginkabb erintetteket nem razta meg. A
gareiak szerint egyszeruen nem igaz, hogy a hordok hirtelen mentek 
tonkre, hiszen a rozsdasodas evek
 ota folyamatos. Ok ugy latjak: Illes Zoltan fellepese nem a tarolo
allapotanak rosszabbra fordulasaval magyarazhato, hanem azzal, hogy 
kozelednek a parlamenti valasztasok. A
 politikaban jaratosak azt is megjegyzik, hogy Illes Zoltan tavaly 
jott meg az Egyesult Allamokbol, es masfel evi tavollet utan kenytelen volt 
valamivel magara iranyitani  partja figyelmet, aprilisban a Fidesz 
kongresszust tart.

 Amugy az egetomuvet ellenzo szalantai polgarmester is politikai 
manovernek tekinti Illes Zoltan Naggodasati, de azert koszoni szepen, mert 
nekik minden tamogatas jol jon.

 Kassai Miklos, a Magyar Geologiai Szolgalat pecsi hivatalanak 
vezetoje azt hangsulyozza: a garei tarolo foldjenek szennyezettseget vizsgalo 
furasok szakszerutlenek, igy a talajmintak alkalmatlanok a 
kovetkeztetesekre. Kassai Miklos megemliti: elofordult, hogy
minel melyebbrol hozott mintat a furo, annal szennyezetteb volt 
tetraklorbenzollal a talaj; a geologus logikaja ilyenkor azt sugja, hogy a 
merget a furassal (!) vittek le a melybe, mert egy-
egy minta kiemelese utan nem tisztitottak meg a furot. A furt lyukakat 
utobb nem tomedekeltek, igy a csapadekviz is belesodorhatta a 
megrozsdasodott hordokbol foldre csorgo tetraklorbenzolt a furatokba.

 Illes Zoltan tulajdonkeppen a Del-dunantuli Kornyezetvedelmi 
Felugyeloseg vizsgalati anyagat idezve minositette Garet katasztrofa sujtotta 
teruletnek. Otvos Karoly, a felugyeloseg igazgatohelyettese szerint 
viszont a felmeres eppen azt bizonyitja, hogy n bar a
garei helyzet sulyossagat nem szabad lebecsulni n kozvetlen veszelyrol 
nincs szo. A tarolon kivul a mergek koncentracioja nagysagrendekkel a 
megengedett hatarertek alatt marad. A dioxinokat mostanaban mindenutt 
megkulonboztetetten figyelik. Otvos Karoly egy a mult
heten lezajlott nemzetkozi konferenciara hivatkozva azonban azt 
hangoztatja, hogy a  vilag elegge tanacstalan e mereg veszelyessegenek 
megitelesekor. Ami biztos, hogy a tobb szaz dioxin kozul egyet, a TCDD 
roviditesut tartjak rendkivul veszedelmesnek, es ez nem
mutathato ki a garei tarolon kivul. Otvos Karoly ov a dioxinfobiatol, 
hiszen a dioxinok  mindenutt jelen vannak, mertek beloluk az alfoldi 
talajvizben es a fustolt kolbaszban egyarant.

 Illes Zoltan ragaszkodik korabbi megallapitasaihoz, hangsulyozza: ot
semmifele politikai szandek nem vezerli, amikor szot emel a Gare 
kornyeki emberekert. Azt azert elismeri, hogy
Npillanatnyilag a garei katasztrofanak annyi a valoszinusege, mint 
annak, hogy egy embert elete soran agyonut a villami. Illes Zoltan azt 
szeretne, ha erveit szakmai vitaban meretnek meg.

 Februar vegen a demokrata forum alairasokat gyujtott Baranyaban a 
garei tarolo felszamolasaert, illetve az egetomu ellen. Az akcioban a 
szakmai kerdesek erdektelenne valtak. Gazmaszkos szorolaposztok es rozsdas 
femhordok tettek teljesse a megmozdulast a pecsi dzsami elott. A cel n 
erezhetoen n nem a tisztanlatas, hanem az egetomu ellenzoinek
politikai megnyerese volt. Nagy kar, hogy az MDF mintha meg azt is
elfelejtette volna, hogy az egetomu letesiteset a part altal 
iranyitott kormany ket miniszteriuma hatarozta el 1992-ben.

 n Gareban a szakma a politikaval csap ossze n veli egy vizugyi 
mernok. n Ha ez a magatartas altalanossa valik, meghal az ertelem, es 
Magyarorszagon nem lehet tobbe  szakmai vitakat folytatni, nem lehet
megepiteni
 
egyetlen olyan uzemet sem, amely veszelyes hulladekok megsemmisitesevel 
foglalkozik. Es elobb-utobb nem lehet egyetlen
ipari uzemet sem epiteni, mert mindegyik uzemnek van 
karosanyag-kibocsatasa. Az
onkormanyzatok, a zoldmozgalmak, az olcso nepszerusegre torekvo partok 
szerintem erzelmi alapon tiltakoznak egy ilyen beruhazas ellen, de 
semmit sem tesznek az illegalis kornyezetszennyezes
megfekezesere. Ezert aztan nem kap zold utat egy csucsszinvonalu, 
szigoruan ellenorzott egetomu, esetleg egy akkumulator-feldolgozo, mikozben 
az eletveszelyes hulladekokat el lehet asni nemzeti parkba es be lehet 
boritani folyoinkba.

 A vizugyi mernok kerte nevenek mellozeset. Mint mondta, o tovabbra is
szakmabelijeivel, nem pedig a politikusokkal akar vitatkozni. Viszont 
hogy a palyan maradhat-e, az politikusoktol fugg. Tobbek kozott azoktol 
is, akik Garenal zaszlot bontottak. 

 Nem Gareert, csak Gare urugyen n feltehetoleg sajat celjaik 
erdekeben.

 Ungar Tamas

A 340 lelket szamlalo Gare az egetomu melle allt. A teruletfelhasznalasi
engedelyt kiadta az
onkormanyzat a beruhazonak, es nyilvan kiadja majd az epitesi engedelyt is n
ha egyszer
celegyenesbe fordul az egeto ugye. A kornyekbeli telepulesek, fokent
Szalanta, Siklos es
Harkany a tervezett letesitmeny ellen fordultak.

 Lowescher Janos, Gare polgarmestere igy osszegzi e konfliktus elozmenyeit:

 n Teny, hogy a mi falunknak lenne a legtobb elonye az egetomubol. De mi nem
eladtuk
magunkat, mint azt gyakorta a szemunkbe vagjak, hanem meggyozodtunk arrol,
hogy
valoban az egetomu lesz a legjobb megoldas. Akik ezt a letesitmenyt ma
ellenzik, azok soha
nem hallgattak meg a szakemberek erveit. Az ellenzok soha nem bizonyitottak
be, hogy
kornyezeti artalmak szarmazhatnak egy ilyen egetomubol. Csak azt
ismetelgetik, hogy egy
ilyen letesitmeny veszelyes. De hogy miert, nem tudjak megindokolni. Mi
viszont lattuk azt
 is, mikeppen dolgozik egy ilyen egetomu Nyugaton, hogy milyen tiszta a levego

a
kornyeken, es hogy mellette zoldseget termelnek.

 Dunai Zoltan, a szomszedos Szalanta polgarmestere  valoban egy percet sem
szentel arra,
hogy bebizonyitsa: mi a hibaja a tervezett garei egetomunek. A vegyipari
gepesz szakmat
tanult ferfi n aki amugy a helyi tejbegyujto gazdaja n igy fogalmaz:

 n Egy olyan kemenceben el lehet egetni azt is, amire nincs engedely. Meg el
lehet tuzelni a
megengedett mennyiseg ketszereset. Es akkor novekszik a karosanyag-kibocsatas!

 n Amirol on beszel, az buncselekmeny n jegyzem meg. n Ezt az egetomu
tarsadalm
i
ellenorzo bizottsaga, amelyet a kornyekbeliekbol szerveznenek, nem tudna
meggatolni?

 n Ugyan! n razza a fejet Dunai Zoltan. n Az osszes egetomu igy gazdagodik
meg. En meg
nem hallottam arrol, hogy barhol a vilagon egy egetomuvet leallitottak
volna, mert
 szabalytalanul uzemel.

 Az egetomu ellenzoinek masik fo erve igy hangzik: a hordok ugyan eltunnek
Gare mellol,
viszont felgyulemlene itt a kemencek vegtermekekent tobb tizezer tonnanyi
salak
 .
 Az egeto mukodne 25-50 even at, ezalatt tobb salak kepzodne Gare hataraban,
mint
amennyi tetraklorbenzol jelenleg terheli a teruletet.

 Ez vitathatatlan n ismerik el a Hungaropec vezetoi n, am hozzateszik: az a
salak mar csak
egy masodlagos veszelyessegu hulladek, amelyet jol fel lehet hasznalni
peldaul utepitesnel
az alap elkeszitesehez.

 Az egetomu megepitesehez tucatnyi engedely szukseges; kozuluk a
kornyezetvedelmi
engedely beszerzese tunt a legnehezebb feladatnak. A Del-dunantuli
Kornyezetvedelmi
 Felugyeloseg nem adta meg ezt az engedelyt a beruhazonak. Az elutasitast
alair
o
munkatars, Jesztak Lajos nem sokkal kesobb kilepett a felugyelosegtol.

 n Tavozasomban szerepet jatszott az egetomu ugye n ismeri el Jesztak Lajos.
n Egyebek
kozott azert utasitottuk el az engedely kiadasat, mert a Talajvedelmi es
Noveny
-
egeszsegugyi Szolgalat szerint a tarolo talajanak szivargasi tenyezoje nem
megfelelo.
Csakhogy ez a szervezet tullepte hatosagi jogkoret, mert nem ok, hanem a
 geologiai szolgalat illetekes kimondani, hogy a szivargasi tenyezo
megfelelo-e vagy sem. A
dontesunknel ezt merlegelni kellett volna, de olyan helyi nyomas nehezedett
 a felugyelosegre, hogy ugy gondoltuk: talan jobb, ha a masodfokon mondjak
ki a vegso
dontest.

 Masodfokon a fovarosban, a kornyezetvedelmi fofelugyeloseg tavaly
aprilisban megadta a
Hungaropecnek a kornyezetvedelmi engedelyt.

 Az egetomuvet ellenzo telepulesek kozigazgatasi perben tamadtak meg az
engedelyt.
Szalanta, Siklos es Harkany fokent azzal ervelt, hogy ok is az egetomu
hatasteruletehez
 tartoznak. E telepulesek velemenye szerint a beruhazo nem vizsgalta, hogy
oket mikent
erinti az egetomu fustje. A felperesek szerint az egetomu veszelyeztetheti
Harkany
 idegenforgalmat es a siklosnvillanyi borvideket.

 Arrol, hogy mikent okozhat kart egy olyan egetomu, amelynek
karosanyag-kibocsatasa
kevesebb, mint egy szantofoldon pofogo traktore, a felperes nem taglalta. Az
viszont szoba
kerult, hogy az innen tavozo fust meg Horvatorszagban is gondot okozhat,
mert egy ilyen
 egetomu szaz kilometeres (!) korzetben hat.

 A pecsi birosag januarban a felpereseknek adott igazat, igy most nincs
kornyezetvedelmi
engedelye a beruhazonak.

 A kiadott engedely jogszerusege majd a masodfoku birosagi targyalason dol
el. A gareiak
maris jeleztek a Legfelsobb Birosagnak, hogy masodfokon Nteruletileg
fuggetleni birosagot
akarnak, mert ok a megyei birosagban nem biznak. (Megjegyzendo: a garei
egetomu
 kornyezetvedelmi engedelyet januarban szabalytalannak minosito birono
februar ota a
fovarosban dolgozik; informacioink szerint attelepulesenek csaladi oka van.)

 Ha mostantol az egetomu engedelyezese a leggyorsabban haladna, akkor sem
kezdhetnek
el hamarabb az epitkezest, mint egy ev mulva. Ha ehhez hozzaadjuk a
kivitelezes idejet,
akkor az elso hordo valamikor 2000 elejen kerulne a mukodo kemencebe.
Ezaltal a garei
tarolo meg a legoptimalisabb esetben sem lenne megszuntetheto 2001 elott.

 Mindekozben a szakhatosag arra kotelezte a BVM-et, hogy a hordokat tuntesse
el Garebol a
jovo ev vegere.

 Ha ezt a kornyezetvedelmi felugyeloseg Nkiszoritjai a BVM-bol, akkor a
garei egetore semmi
szukseg. S ha a szakhatosag ragaszkodik a hordok elszallitasahoz, akkor az
allamnak kell
allnia a garei tarolo megszuntetesenek es a terulet rekultivaciojanak
hat-nyolcmilliard forintra
becsult koltseget. A BVM-nek nincs erre sem penze, sem vagyona; a ceg
felszamolasabol a
garei kiadasok toredeke lenne fedezheto. Jelenleg a dorogi egetomu sem
hamvaszthatja el a
garei hordokat, mivel ott meg helyi szervezetek emeltek fel a szavukat
ellene. A kulfoldi
egetomuvek arajanlatairol ellentmondasosak a hirek, de nincs hitelt erdemlo
adat arrol, hogy
a kulfoldi egetes olcsobb volna, mint a hazai.

 Mikozben az egetomu megvalosulasanak eselye csokkent, a politikai ellenzek
frontalis
tamadast inditott a garei helyzet miatt.

 Az alaphangot Illes Zoltan adta meg. A Fidesz alelnoke novemberben
sajtotajekoztatot
tartott, s Baja Ferenc kornyezetvedelmi minisztert, valamint a Kovacs
Arpadot, a tarca
helyettes allamtitkarat a garei allapotok miatt lemondasra szolitotta fel.
Illes Zoltan felvetette:
szerinte megfontolando a kornyekbeli lakossag kitelepitese. A dramai
bejelentest arra
alapozta, hogy a garei a hordok mostanra Ngatszakadasszeruen tonkrementeki,
s mar a
 tarolon kivul is mertek tetraklorbenzolt, sot dioxint is, holott dioxin
semmilyen mertekben sem
lehet jelen a kornyezetunkben.