Janosom, gyakrabban kellene irnod, mert igen elvezetes utolso cikked
annyi mindent igyekezett felolelni, hogy anyaga akar harom levelre is 
futotta volna. A Forumhoz befuto hozzaszolasok tomkelege es a hangvetel
is arra mutat, hogy jo uton vagyunk, sikerult a kotkodacsolast kevesbbe
fulsiketitonek szeliditeni.
     Most nem rolad van szo - elore bocsajtom - de talan Te is ugy latgod
mint en: a Forum nepek legeleszes kozben olykor-olykor megallnak 
egy egy tema toveben es - mint pl. a "ki meddig el" a'l problematikajaban
- unos untalan ugyanazok a kerdesek es feleletek ropkodnek a leve-
goben, mar majdnem Kazal Laszlora emlekeztetve, daololvan, hogy
"egyszeru a kerdes, egyszeru a felelet, aki a purzscsant szereti rossz
ember nem lehet"
     Aztan, hogy "csakazertis dongo", nekem legyen igazam, a tisztelt
irodalmi "haz" meg olyan logikailag megtamadhatatlan jelensegeket is
ketsegbe szeretne vonni mint az a teny, hogy a varhato eletkor statiszti-
kajat nem a csucsokra elert egyedek osszeszamolasa reven hitelesitjuk
h anem a meg aktivan dolgozok 40-50 ev kozotti, daganatos beteg-
segeknek es stressz kovetkezmenyu verkeringeses koroknak a ha-
lalozas gyakorisaga szempontjabol oly brutalisan kitett csoportjaiban 
jelatszodo tortenesek szabjak ezt meg!
     Erre az egesz "modszerre" van egy kozismert vicc is.
     Cinege es Bambula egyutt utzanak a vonaton, es szotlanul bobiskolnak.
     Igenam, de Bambula olykor nevetgel, sot kacaraszik!
     - Mi van veled? - kerdi Cinege megutkozve.
     - Semmi, vicceket meselek sajatmagamnak. A legtobbjet mar ismerem
de neha elmondok olyat is amit meg nem hallottam, s ezen rohogok!
     Sapienti sat!

Tisztelt FORUM!
	Lazar Edmund Soros Gyorggyel kapcsolatban vett fel nehany erdekes 
dolgot, vegul pedig felteszi a kerdest, hogy hogyan lehetseges, hogy 
annyi hasznos cselekedete dacara ennyire rossz a hire Magyarorszagon. Ez 
nekem is regebb ota feltunt es az erre vonatkozo eszreveteleim szeretnem 
megosztani a FORUM olvasoival. En egy elegge altalanos problemat latok a 
jelenseg mogott. Magyarorszagon egy kozeleti szemelyiseget nem olyannak 
ismernek, mint amilyen a maga valojaban, hanem amilyennek a media 
bemutatja. Soros sem most figyelmezetett eloszor a veszelyekre. Korabbi 
Romaniaban elhangzott nyilatkozataban (kb 1.5 eve) nagyjabol a 
kovetkezokepen fogalmazott: Ma nagyobb veszelyt latok a nyitott 
tarsadalom fejlodesere a korlatozas nelkul ervenyrejuto piaci elvekben. 
Azt hiszem ez szerencsebb es precizebb megfogalmazas, mivel kilep a 
hagyomanyos es felrevezeto kapitalizmus-kommunizmus ellentetparbol, 
tovabba nem veti el a piaci elveket, viszont kifejezi, hogy piac 
alrenszere az emberi tarsadalomnak es nem forditva. A meggazdagodas nekem 
ugy tunt, hogy nem volt erdeti celja. Eloszor elmeleti munkakbol akart 
megelni es kozgazdasagi jellegu munkakat probalt publikalni. Amikor a 
teljes anaygi lerobbanas fele jart, akkor tert at a kozgazdasagtan 
"gyakorlati" oldalara. Ha meggazdagodasanak technikajat nezzuk, konnyen 
lehet, hogy az derul ki, hogy mindig vilagosan latta a piac 
deklaralt elvei es valosag kozti elterest. Ebben a resben nyomult.
	Soros Gyorgy akkor nott kulonosen nagyot a szemmeben,amikor a 
Bokros progrom bevezetesekor azonnal valtott es a felsookatasra es 
kutatasra szant alapitvanyi penzbol atcsoportositott az alsofoku oktatas 
javara. Szamomra kezdettol fogva vilagos volt, hogy a hosszutavu negativ 
hatasok kozul az alapfoku oktatas destrukcioja a legveszelyesebb. 

A felreertesek es a felrevezeto megjegyzesek elkerulese vegett szeretnem 
megjegyezni, hogy a Soros alapitvanytol soha semmifele tamogatasban nem 
reszesultem.

Bathori Gyorgy

Kiraly Miklos idez:
"Tomegesen adjak vissza orszagszerte a vallalkozoi igazolvanyukat az egy-
eni vallakozok...Az Ipartestuletek Orszagos Szovetsegenek /IPOSZ/ jelzese
szerint tobb ezerre teheto azoknak a szama, akik januar elseje ota vissza-
adtak a vallalkozoi igazolvanyukat."

Ugyan vannak vallalkozoi igazolvannyal rendelkezo vallalkozok is, de a
fennti szerencsetlenek nem igazi vallakozok, hanem azok a berbol-fizetes-
bol elok, szabadfoglalkozasuak, akik kenyszerbol vagy ugyeskedes (ado csok-
kentese) celjabol kivaltottak az igazolvanyt. Errol is sokat irt a magyar
sajto. Illene ilyesmire visszaemlekezni. Oket terelgeti ez az uj haracs
vissza, szepen a nyajba.

Egy kezdo (tenylegesen funkcionalo) vallakozas is nyugodtan ki tudja fi-
zetni azt a 100 ezer Ft-ot, mig a szegeny mezitlabas adomanipulator akkorat
szopik tole, mint a torkosborz. Mivel az ujsagirok nagy resze ilyen, persze
tele van a Hirrel a magyar sajto.

>Szep dolog Zurichben lekuzdhetetlen optimizmust erezni a magyarorszagi
>gazdasagi helyzettel kapcsolatban,

Az optimizmusom a sajat gazdasagi helyzetembol adodik, amely viszont mar
nem kapcsolodik Svajchoz, a magyar kornyezet hatarozza meg. A svajci bank-
betetemet meg nyaron, mikor elkezdett a svajci frank ara zuhanni, hazavit-
tem, atvaltottam *forintra*, es az egeszert *magyar* reszvenyt vettem. A
cegem echte magyar, otthon funcional, ha a napi iranyitas nem is, a dontes-
hozatal (es anyagi felelosseg) minden lenyeges kerdesben ram harul. Emiatt
sokat vagyok otthon, es valoszinuleg sokkal alaposabbak a benyomasaim a ma-
gyar gazdasagi helyzetrol mint a tieid es sokkal hamarabb megerzem a boro-
mon a valtozasokat, mint te a konyvtari allasod biztonsagabol. En benne is
vagyok nyakig, meg kivulrol is vagyok (es ralatok a dolgokra). Elvezem a
ketlaki let minden elonyet (es hatranyat is persze).

Tamas

Lazar Edmund irja:
>Forumon kerded mibe fektesd be penzedet,mikor a sved bankok olyan gyalazato=
-
>san alacsony kamatot fizetnek. Itt egy tipp [...] Soros Gyorgy egyik konyve
>szerint, aki 1969-ben 1000 dollart fektetett volna be az o Quantum Fund-jab=
a,
>ma tobb mint ket millio dollar haszna lenne. [..] A Quantum Fund a Holland
>Antillakon levo Curacao szigeten szekel, es ha erdekel megadom a telefon es
>fax szamukat.

En nem javallanam ezt a befektetest Brunonak. En ugy tudom, hogy ez az alap
egy zartkoru, 99 fos, hedge fund. Bar ha van egy milliard dollarod,a legcso-
robbat biztos kirugjak a kedvedert, aztan beszallhatsz. ;-)

De ha megis menne, akkor sem ajanlom. A QF tul van az exponencialis nove-
dese szakaszan, amit egy bika nagy, majd 2 milliard dollaros veszteseggel
unnepeltek meg. Azota stagnalnak.

De ha megse stagnalnanak, akkor sem ajanlom. Ugyanis nem ok nelkul van az
Antillakon az a fund. Ugyanis Soros ur nem szeretne, ha belatnanak a kartya-
iba. Es az USA hatosagok nem is latnak be a kartyaiba (az antillaiak pedig
nem egy nezelodos fajta).Bruno viszont, svedbol, kajakra bele fog latni.;-)
Szoval kontrollalhatatlan, hogy mi tortenik a penzeddel.Ezert jo a tozsde,
mert az egyfajta allami kontrolt jelent,kotelezo adatszolgaltatast a befek-
tetok fele, stb. stb.

En a budapesti tozsdet ajanlom Brunonak. Lenyegeben barmely kemiaval fog-
lalkozo ceg reszvenye jo kozep- vagy hosszutavu befektetesnek. Ha kis sze-
rencseje van, es jol valaszt, mar rovidtavon (egy-ket honap) is nagyot ka-
szalhat veluk.

Tamas

Hidas Peter:

>De a legnagyobb gondom a 'megalapozott informaciok alapjan valo
>dontessel' van. Abban egyetertek veled, hogy ez nagyon fontos.
>Viszont a 'tarsadalmi vita' kerdeseben en eleg pesszimist vagyok.
>Ennek ugyanis ket oldal van: az egyik az informaciok hozzaferhetosege
>mindenki szamara, es ebben valoban sokat segithet az 'informacios
>forradalom' (bar ez sem megy olyan konnyen). De a masik oldal: az
>hogy az emberek hasznaljak, es meg is ertsek (!) az informaciot,
>es ez az, ami szerintem illuzorikussa teszi a kozvetlen demokraciaban
>a 'megalapozott informaciok alapjan valo dontest'.

Pinter Krisztian:

>Gondolom, csak annak aki akarja. Szoval, nem "kell",
>hanem "lehet", de ez legyen *valodi* lehetoseg. Igaz?
>Akkor is problemas a dolog. Nem mindenki ert am
>mindenhez. Ki er ra minden egyes ugyben szakertoi
>velemenyeket olvasgatni, azokat megerteni, stb.?
>Hogyan lehet egy kohasznak (ize, ez nem sertes akar
>lenni, pusztan a kepzetlenseget akartam plasztikussa
>tenni), szoval egy kohasznak megmagyarazni olyan
>dolgokat, hogy inflacionovelo-hatas, belso allamadossag,
>GDP, stb. Ez nem az o feladata. (Magunk kozt szolva, en
>vegyeszmernok leszek, ha isten is ugy akarja, ami azert
>egy fokkal tobb kepzessel jar, de meg en sem szivesen
>foglalnek allast a legtobb kerdesben, mert keves hozza a
>tudasom.)

        Hat igen, ez egy komoly problema a nepszavazassal. Most hadd hozzak
el egy extrem peldat. Mondjuk azt, hogy a nepszavazas targya a kovetkezo:
adjon-e az allam mindenki munkavallalonak egy millio forint bonuszt
karacsonyra? Mondanom sem kell, hogy a szavazok oriasi tobbsege igennel
valaszolna. Na most, erre valaki azt mondhatja: ez egy otromba pelda. Nem
teljesen. Vegyuk peldanak a jugoszlav munkasok altal vezetett cegek sorsat.
Ahanyszor szavazasra kerult a sor, hogy mire hasznaljak a profitot, ujabb
befektetesre vagy pedig, mondjuk egy tengerparti nyaralo vasarlasara,
gondolhatjatok, hogy a mikeppen szavaztak az alkalmazottak. Es azt is el
tudjatok kepzelni, hogy mi tortent a cegekkel!
        
        Mint ahogy tudjuk a felmeresekbol az Europai Unio-tagsagot a magyar
nep oriasi tobbsege tamogatja. De miert? Azert, mivel ugy gondoljak, hogy
azt magasabb eletszinvonalat fog eredmenyezni. Azt olvassak az ujsagokban,
hogy a fejlettebb unio-tagok penzt osztogatnak a kevesbe fejlettebb
tagoknak, igy Magyarorszagnak is. Azt hiszik, hogy unio-tagsag azt fogja
eredmenyezni, hogy a magyar eletszinvonal hasonlitani fog a nemethez, a
franciahoz, vagy az osztrakhoz. Azt ritkan halljak, hogy a tagsag
kotelezettsegekkel is jar, sot a szuverenitas bizonyos megcsorbulasat is
eredmenyezni fogja.
        Ellenben amikor a NATO-rol van szo, azt azonnal megertik, hogy
NATO-tagsag a magyar hadsereg fejleszteset kell, hogy maga utan vonja. Tehat
ez penzbe fog kerulni. Ehhez ha hozzaadjuk azt az erzelmi fuggvenyt, hogy
"kerem eddig az oroszok ultek a laktanyainkban most pedig majd az amerikaiak
fognak" akkor ertheto, hogy miert ketseges a nepszavazas eredmenye.
        Szerintem mindket hozzaallas alapjabanveve felreerteseken alapszik,
illetve informacio hianyban szenved. Nem vagyok teljesen biztos abban, hogy
ilyen fontos lepeseket nepszavazas utjan kell megtenni.
        Balogh Eva

Egek, miert kellett Rath Vegh Istvannak meghalnia anelkul,hogy
eletmuvet az EMBERI BUTASAG KULTURTORTENETEROL orokseg gyanant
barkire rahagyta volna azzal, hogy "nesze fiam, folytasd!"
	O ugyan eljutott illusztris muveben a kuiozumokig, mezei egerek
ellen inditott perekig a kozepkorban es a harmincas evek amerikai ugyne-
vezett "intelligencia vizsgain" adott valaszokig ahol a jelolt azt allito=
tta, hogy
a  viz ket fajta "gin"bol tevodik ossze, megpedig  Oxy-ginbol es Hydro-gi=
nbol,
valamint, hogy Veenceben a "Doge's palast" lenyegeben egy  kutyaol! (Dog!=
!!)l
                Dehat a mai is szull "intelligencia produktumokat" boven.=
 Az
egyik, az enyhebb, a mar amlitett "fekete angol nyelv" iskolai oktatasana=
k 
otlete, a masik pedig tegnap latott napvilagot a TV-ben, isemertetven egy
vallasos csoport folyamodvanyat a kormanyzati szervekhez, hogy toroljek
az angol nyelvbol a "HELLO" koszontest, mert abban a "HELL" azaz pokol
fogalma benn foglaltatik, s helyette maradjon csak a "HEO!"
	Jo mi!? Hat meg ha tudnak,hogy a "hello" eredetileg magyar szo.
Amikor Bell es a magyar Puskas Tivadar a telefonnal kiserleteztek es a
felallitott kezdetleges keszulekeket csak vekonyka fal valasztotta el egy=
-
mastol, Puskas az elso sikeres hangatvitel soran oromeben uvolteni kezdet=
t:
                - Hallom!...Hallom!...
                Bell a maga angol dialektusaval izgatottan ismetelgette:
                 - Yes,yes! Hellom!...Hellom!....
   	Azota a hazai nyelvujitok hiaba probaltak az idegen hangzasu
"Hello" helyett a magyaros "Ugass!"-t atultetni es elfogadtatni, otthon
a "Hello" adaptalodott, megpedig ugy, ahogyan az a leheto leglogi-
katlanabb: az ipsek bucsuzaskor, az utolso szo jogan nyogik bele a
telefonba, hogy:
                - Na akkor hello!...- pedig akkor mar nincs tobbe "hallom=
" sot
"hellom" sem!
               A magyarosch ordog viszont belopodzott a szegeny ketszaz-
huszonhatezer felekezetek egyikebe az Atlanti ocean masik felen, szemet
es fulet szurva azoknak akik ott is poklot latnak, ahol az eg nem is olya=
n
kancsal mint amilyenne lefestik egyesek!

              pala

Vitainditokent itt van a kovetkezo BLA hir:

>Szekeres Imre frakciovezeto bejelentette, hogy a frakcio februarban
>akar egyedul is elfogadtatja a koztarsasagi elnoktol a parlamenthez
>ujra megtargyalasra visszakuldott privatizacios torvenyt, amely
>lehetove tenne, hogy a szovetkezeteknek ingyen juttassanak vagyont
>(Magyar Hirlap: Az MSZP... 1.,3.o.).

        Mit gondoltok Ti errol?
        Balogh Eva

Nagy erdeklodessel figyelem a kialakulo vitat a fenti temaban. Teljesen 
egyetertek Hidas Peter es Pinter Krisztian irasaiban FORUM #2236-ban 
megjelent gondolatokkal es kivancsian varom a valaszokat a feltett 
kerdesekre. Kulonos erdeklodessel varom a valaszt Hidas Peter alabbi 
kerdesere:

>> jobban kepviselhetik a civil szervezetek.
> Milyen civil szervezetekre gondolsz peldaul? Masreszt, a civil
> szervezetek is altalaban valasztott kepviselokon keresztul mukodik.
> Es hogy mukodne az erdek-ellentetek megoldasa? A kepviseleti
> demokraciaban is van eppen eleg erdek-ellentet, a kozvetlen
> demokraciaban meg inkabb kis csoportokra bomlana a tarsadalom.

Egy hasonlo kerdest mar en is feltettem a FORUM #2223-ban de nem kaptam ra 
valaszt. A kerdes akkor Jeremy Rifkin jeles amerikai kozgazdasz a "The End 
of Work" cimu konyveben kifejezett velemenyre vonatkozott. Rifkin is a 
civil szervezetektol varja a nagy tarsadalmi problemak, munkanelkuliseg, a 
toke koncentracioja, stb megoldasat. Ez szamomra nagyon nehezen ertheto. Az 
egyetlen civil organizacio amit egy kicsit ismerek az a Magyarok 
Vilagszovetsege.  Ez a szervezet nem a demokracia peldakepe, es nem nezek 
bizakodva jovo fele ha toluk es mas hasonlo szervezetektol varjuk a  
problemak megoldasat.

Egy kis Internet vitorlazassal talaltam valami utalast ezekre a civil 
szervezetekre. Egy tavaly augusztusban Szegeden megrendezett konferencia 
meghivoja felsorol nehany szervezetet akik tamogattak: a CIVIL 
ORGANIZATIONS FOR A BETTER WORLD cimu konferenciat. Ezek kozott szerepel: 
Rockefeller Brothers Found, Soroptimist Club, Dortmund Society Research 
Institution, Soros Foundation, International Organizations of the United 
Way, Peter Czerny Foundation, Conflict Preventive and Control Centre 
Budapest.

Ilyen es hasonlo szervezetek a segitsegevel tervezi a Munkas Part felepiten 
a kozvetlen demokraciat?

Bozoki Barna

Kedves Vajnai Attila!
    Az igaz, hogy a Malta Labour Party elutasitja a NATO, sot az EU tagsagot, h
iszen 
programjukban elso helyen szerepel, hogy a mediterran terseg Svajc-at akarjak 
megvalositani (minden eselyuk meg is van ra). Az azonban szamomra furcsa, hogy 
a 
magyarorszagi Munkaspart oket hozza fel, ugyanis a ket partnak a nevhasonlosago
n
kivul semmi koze egymashoz. A maltai part tipikus Nyugat-Europai szocdem part e
s 
tagja a Szocialista Internacionalenak, ahova ugyebar a Munkaspart nem nagyon 
vagyakozik.(vagy igen?) Egyebkent megtalalhatok az Interneten. Erdemes elolvasn
i a 
programjukat. Mar akit erdekel. Meg aztan neha nem artana ranezni a terkepre, h
ogy 
hol vagyunk mi es hol van Malta. 


                                   H. Laci

Tisztelt Forum!

Hidas Peter es Pinter Krisztian fontos kerdeseket tett fel. Minden 
kerdesre nem is lehet valaszolni (99 sor) mar csak azert sem, mert 
nehany kozuluk a kozvetlen demokracia tavoli jovojere vonatkozik, es 
en keptelen vagyok megmondani, hogy 50 ev mulva pontosan milyen lesz 
a tarsadalom strukturaja.
En azt szorgalmazom, hogy a jelenlegi kepviseleti demokracia 
rendszeret bovitsuk ki a kozvetlen demokracia elemeivel. Ez persze egy 
folyamat lehet, ami a tavoli jovoben egy uj tipusu rendszerhez vezet. 
Az is igaz, hogy a mai rendszer "bovitese" is eleg nagy atalakulast 
feltetelez, ezert nem lehetne pusztan az evolucios jelzovel illetni, 
ahogy azt az informatikanal is tapasztaljuk.
Pinter Krisztian azt kerdezi, hogy nem orizhetjuk-e meg a kepviseleti 
demokraciat, fuszerezve azt minosegileg jobb informalassal, civil 
kontrollal, ahogy azt az informacios forradalom lehetove teszi?
De igen! Csak ez szerintem nagy lepes lenne a kozvetlen demokracia 
fele. A civil kontroll akar tarasadalmi ellenorzesnek is 
nevezhetnenk. Az ellenorzes alatt allo kepviselok eppen az 
ellenorzesnek koszonhetoen sokkal kivancsiabbak lennenek valasztoik 
velemenyere, ami lehetove tenne, hogy egyre tobb kerdesben a tobbseg 
akarata ervenyesuljon.
Erre persze mondhatjatok, hogy ma is tartanak a kepviselok 
fogadoorakat, es ma is mukodhet igy a rendszer. En azonban ugy latom, 
hogy ma ez csak attol fugg, hogy a kepviselok mennyire gondoljak 
komolyan igereteiket. A rendszerbe azonban nincs "bekodolva" az 
ellenorzes kenyszere. A kepviselok ket valasztasi ciklus alatt 
erinthetetlenek, es azt csinalnak amit akarnak. Maga a valasztas, a 
kozvetlen hatalomgyakorlas eszkoze, igen ritkan alkalmazhato.
Ha feltetelezzuk, hogy negy evente a valsztok kepesek helyesen 
donteni komoly gazadasagi es szakmai programokat bemutato partok es 
kepviseloik kozott, akkor azt is fel kell teteleznunk, hogy kepesek 
egy-egy konkret kerdesben is donteni. Szerintem jelentos elorelepes 
lenne, ha gyakrabban tartanank valasztasokat, es alapos elokeszites 
utan orszagos es helyi nepszavazasokat.
A tarsadalmi vita technikai reszleteit nem lehet a Forum keretei 
kozott kifejteni. Szerintem a tobbseg ugy is tisztaban vele, hogy a 
jelenlegi tajekoztatas es tajekozodasi lehetosegeken sokat lehetne 
javitani. A NATO-tagsaggal kapcsolatban peldaul a csatlakozas elonyei 
mellett a hatranyokat is ismertetni kell, illetve lehetoseget kell 
adnia azoknak, akik ellenzik a tagsagot. Ez szerintem nem 
megoldhatatlan feladat. Az emberek a tapasztalat szerint nem annyira 
felnek elmondani velemenyuket. (Talan sokan ismerik Bolgar Gyorgy 
"beszeljuk meg.." cimu musorat.)
Termeszetesen nem celszeru szigoruan szakmai kerdesekben nepszavazast 
tartani. Az abszolut tobbseg nem tudna eldonteni, hogy uj atomeromu 
epitesekor melyik projektet erdemes megvalositani. Arrol azonban mar 
mindenki donteni akar, hogy epitsenek-e uj atomeromuvet 
Magyarorszagon.
A helyi onkormanyzatok fontossaga es a kozvetlen demokracia kozott 
nincs ellentmondas, mert a kepviselok ellenorzeset eppen az 
onkormanyzatokban lehet a legjobban megvalositani. Az ellenorzes 
pedig a kozvetlen demokracia formaja. Nem csak akkor beszelhetunk 
kozvetlen demokraciarol, ha mindenki szavaz, hanem akkor is, ha 
lehetoseg van a kepviselok ellenorzesere. Egyebkent eppen ezert 
szeretne a Munkaspart bevezetni a kepviselok visszahivhatosagat. 
Ennek reszleteit 98-ig kidolgozzuk, most inkabb csak az elvrol 
kellene vitatkozni.
A kozvetlen demokracia, a tarsadalmi ellenorzesre a gazdasagi eletben 
is szukseg van. (Valoszinuleg ez fogja a legnagyobb vitat kivaltani.) 
A gazdasagi tevekenyseg hatassal van azokra is, akik nem vesznek reszt 
kozvetlenul benne. A nagy vegyiuzemek, eromuvek kornyezetszennyezese 
szinte mindenkit erint. A monopoliumok ugy alakithatjak az araikat, 
hogy az egesz gazdasagot befolyasolhatjak donteseikkel. 
Jogos torekves hat, ha a gazdasagi dontesek erintettjei is 
lehetoseget akarnak kapni ezen dontesek ellenorzesere. Az ujdonsag az 
lesz, ha ezt az ellenorzest nem csupan az allam altal fizetett (neha 
lefizetheto) burokratak vegezhetik, hanem jogi lehetosege lesz minden 
erintett onkromanyzatnak, tarsadalmi szervezetnek vagy akar 
allampolgarnak onalloan ellenorzest kezdemenyezni az allami szervek 
megkerulesevel. (Pl. kornyezetvedelmi ellenorzesek kulfoldi 
intezetek bevonasaval.)
Vegezetul nehany tema, amiben a jovben nepszavazast kellene tartani 
megfeleloen lefolytatott tarsadalmi vita utan:

NATO-tagsag
Alkotmany
Media-torveny
Valasztasi rendszer (elnok valasztas is)
Adorendszer
EU-tagsag
Halalbuntetes
Strategiai ipari agazatok tulajdonformaja

Vajnai Attila

PS. Kiss Laszlo joggal aggodik a "Mutansok" miatt. Szerintem azonban 
a kozvetlen demokraciat nem lehet a nepszavazassal azonositani. 
Diktatorok kepviseleti (parlamenti) demokraciakbol is hatalomra 
juthatnak. A lenyeg a minel teljesebb tajekoztatas, es az allam 
hatalmanak korlatozasa. Nem az allamnak kell az emberek felett 
uralkodnia, hanem az embereknek az allam felett.
Csak megjegyzem, hogy a kiralyokbol is egesz jo "Mutansok" lehetnek.

Jalsovszky Gyorgy es Beothy Zsolt is visszalo (FORUM #2236)az =
atlageletkor jelentosegehez fuzodo levelemre.

JGY-nek igaza lehet abban, hogy a mostani j=E1rul=E9kfizet=F5k =
v=E9lhet=F5en r=F6videbb ideig =E9lnek majd nyugd=EDjbamenetel ut=E1n, =
mint a mostani nyugd=EDjasok. (Ez persze olyan k=E9rd=E9s, aminek =
eld=F6nt=E9s=E9hez legink=E1bb meg kell v=E1rni, mit hoz a j=F6v=F5.)

Eredetileg azonban a mostani =F6ssz-=E1tlag=E9letkorb=F3l vezette le a =
magyar f=E9rfiak el=F5tt =E1ll=F3 nyugd=EDjas esztend=F5k sz=E1m=E1t, =
ami szerintem tov=E1bbra sem jelent semmit a nyugdijrendszer =
finanszirozhatosagat illetoen.

BZS pikirtkedeseihez:
En csupan arra hivtam fel a figyelmet, hogy a magyar ferfilakossag =
nyugati szinthez hasonlo idoszakban nyugdijba meno csoportja - a =
nyugdijrendszer kiadasi oldala - a nyugati szintnek megfelelo varhato =
eletkorral rendelkezik, am az ottani helyzettel ellentetben a magyar =
ferfilakossag varhato elettartamanak eloszlasa nem szabalyos (ket =
maximumu?) - sokan kiesnek a beveteli oldalbol. A feloszto-kirovo =
rendszert velhetoen egymaximumu eloszlasra talaltak ki, igy ez a helyzet =
deficitet eredemnyezhet a nyugdijbiztositonal.
BZS kijelentese az emelt korhatarral es Kiraly Miklos kozlesevel =
korrigalva a kovetkezo lenne:
Az atlageletkort megelo ferfi Magyarorszagon 0 evet tolt nyugdijban.
Egymaximumu eloszlasnal ez hatalmas szufficitet eredmenyezne a =
nyugdijalapnal, mert atlagosan mindenki 62 evig elne, fizetne a =
jarulekot, majd nem venne igenybe a nyugdijat. Mivel megsem ez a =
helyzet, velelmezheto, hogy a kijelentes - bar igaz - a nyugdijrendszer =
finanszirozhatosaga szempontjabol irrelevans.
(Meg csak annyit, kedves Malacka, hogy a nyugdijrendszer szempontjabol a =
nyugdijas kort meg nem erteket nem 0-nak, hanem negativ szamoknak =
celszeru tekinteni, befizeteseik elmaradasa ugyanis deficit.)

KT

Tisztelt Forum!

Januar 10-en a dunantuli megyeszekhelyen zsufolasig megtelt a Technika
Hazanak szinhazterme.
A Magyar Igazsag es Elet Partjanak Fejer megyei szervezete es szekes-
fehervari elnoke,Botos Zoltan eloadasra kerte dr.Bogdan Emilt,a
MIEP elnoksegenek tagjat es Csurka Istvan elnok Urat.
A naggyulest megtisztelte Berregi Istvan,a Fuggetlen Kisgazdapart Fejer
megyei elnoke,orszaggyulesi kepviselo es Berecz Botond,
a Keresztenydemokrata Neppart megyei elnoke.
Mindketten a nemzeti erok osszefogasat surgettek es javasoltak,hogy
ezek az erok kemenyen lepjenek fel a magyar nemzetet nyomorba donto
SZDSZ-MSZP koalicio ellen.

Csurka Istvan mar 1996 elejen meghirdette a nemzeti osszefogast,amit
ez alkalommal is hangsulyozott beszedeben.Kifejtette,hogy a sajtoban,
mediakban folyo hecckampany a valodi nemzeti,keresztenyszocialis elveket
hirdeto Giczy fele KDNP ellen,a szelsoseges liberalis elemek manipula-
cioja,melynek celja e nemzeti osszefogas szetverese.
Elmondta azt is,hogy helyi szinteken nagyon jo a kapcsolat az FKGP es a
MIEP kozott.

A MIEP elnoke elemezte azt a kulfoldrol jovo torekvest,hogy Magyaror-
szagon a nemzetive csinositott part,partok keruljenek hatalomra,
amelyek ugyanazt a liberalis gazdasagpolitikat folytatnak tovabb,mint
az Antall-es a Boross-kormany,majd a Horn-Kuncze kabinet.A  "tavaszi
nagytakaritas" es a "szakerto kormany" gyaszos eredmenyeit sajnos mar
megismerte a tarsadalom.Azok az u.n. polgari partok,amelyek ilyen 
szerepre keszulnek,egyben hazaarulasra is keszulnek.

Szo volt arrol,hogy Kozep-Kelet-Europaban sorra buknak meg a baloldali 
kormanyok,a Baltikumban,Romaniaban,Bulgariaban.Bukas elott all a lengyel
baloldal is.Ki hiheti,hogy a domino-elv ervenyesuleset a torpe domino,
Horn kormanya akadalyozhatja meg?

Csurka Istvan peldakent emlitette a legujabb,immar menetrendszerinti
bankbotranyt,a Polgari Bank ugyet,amely 60 milliard(!!!) forintot
huzott ki a magyar adofizetok zsebebol.

Ezek utan az elnok ur ratert az u.n. kibuc-ugyre,amely altalanos fel-
haborodast valtott ki a kozvelemeny es a Szabolcs-Szatmar-
Bereg megyei gazdalkodok reszerol.
Tudniillik,Kovacs Laszlo kulugyminiszter - a szlovak es a roman alap-
szerzodesek legnagyobb felelose - ,Jeruzsalemben jarva megkotott egy
kisebb zsebszerzodest arrol,hogy izraeli tamogatassal a bolsevik kolhoz
zsido formajat valositjak meg a magyeben.Tudni kell: ez a vallalatgaz-
dalkodasi forma sehol a vilagon nem eresztett gyokeret,ez halva szuletett
otlet.

Hasonlo felhaborodas fogadta azt is,hogy a kormany magyar erdoket es
termeszetvedelmi teruleteket akar a zsido kerteritesi es mas alapokba
helyezni.
> -----------------------------------------------------------------------------
--
-
Gyongyos 

A MIEP januar 11-i gyongyosi politikai gyulesen Kelemen Marta,a Heves
megyei elnok koszontotte a resztvevoket.
A gyulesen jelen volt dr.Fenyvessy Zoltan a part alelnoke,Balczo Zoltan,a
MIEP elnoksegenek tagja,Rozgonyi Erno kozgazdasz,az elnoki kabinet egyik
szakertoje,tanacsadoja.

Csurka Istvan a Szekesfehervaron emlitett temakon kivul szolt meg a
Magyar Igazsag es Elet Partja jelentos terhoditasarol,amelyet mar nem csak
az ellenfelek,hanem az ellenseg is eszrevett.Ez a part joforman eszkozok
nelkul,gyakran nullaval egyenlo penzugyi lehetosegek mellett varosrol
varosra szervezodik,nyiltan kimondja a felismert es bizonyithato igazsa-
gokat es barmikor kesz a politikai cselekvesre,a gyokeres valtozast,
megujitast hirdeto programnak megvalositasara.

Jo volt nezni,hogy a kozvelemeny radikalizalodik,hiszen a sok uj arc
kozott ,akik eloszor talalkoztak kozvetlenul a MIEP-pel,tobbnyire ezek
voltak a szlogenek:"Mar csak a MIEP tudna tenni valamit!"
                   "Nincs mas megoldas,a MIEP-pel kell osszefogni"


Madai Krisztian
Veszprem

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Beothy Zsoltnak ( 41 sor )
> 
> Tisztelt Forum!
> 
> Beothy Zsolt rossznak tartja a Munkaspart altal feltett kerdest: 
> Akarja-e On, hogy Magyarorszag a NATO tagja legyen? 180 ezer 
> valasztopolgar egyetertett, hogy ebben a kerdesben nepszavazast kell 
> kiirni. A 180 ezerbol 142 ezer volt hiteles, ezert a torvenyek 
> alapjan ki kellett volna irni a nepszavazast.

En is irtam mar, hogy en is torvenytelennek es demokraciaellenesnek 
tartom a nepszavazas "leszavazasat". Idaig teljesen egyetertunk. (Ez 
fuggetlen attol, hogy en szemely szerint hogyan velekedem ennek a 
nepszavazasnak a szuksegessegerol.) 

> A NATO nem uj szervezet. Van mukodesi szabalyzata, tagdijfizetesi 
> rendje stb. Az szerintem hiu abrand, hogy Magyarorszag a tobbi 
> tagorszagnal kevesebbet kell, hogy fizessen (aranyosan). Lehet, hogy 
> elso lepcsoben ugymond "indulasi segitseget" kapnak, de az uj 
> fegyvereket akkor is ki kell fizetni. Ezen a csatlakozasi targyalasok 
> erdemben nem valtoztatnak.

Oszinten szolva ketlem, hogy a NATO a tagorszagokat teljesen egysegesen 
kezeli, nincsenek kulonbsegek azok katonai, gazdasagi, politikai, 
foldrajzi (strategiai) helyzetuk alapjan.

De - tetelezzuk fel - ezek a kulonbsegek (az en elkepzeleseimmel szemben) 
nem tul jelentosek, tehat viszonylag elfogathato hatarok kozott 
megallapithatok Magyarorszag esetleges terhei (nem csak anyagi), illetve 
az ezert kapott "szolgaltatasok".

En azt javasolnam, hogy a Munkaspart honlapjan gyujtsetek 
ossze ezeket a konkret tenyszeru informaciokat (a NATO 
mukodesi szabalyzat, tobbi tagszervezet csatlakozasi szerzodese, stb. 
alapjan). En mindenkeppen szivesen elolvasnam.

Ha emmelle meg egy olyan tanulmanyt is feltennetek, amely azt elemzi, 
hogy semlegesseg eseten hogyan alakulnanak a kiadasaink, es a 
biztonsagunk merteke, az kulonosen jo volna. 

Sot a ketto osszehasonlito elemzeset is meg lehetne csinalni, ezzel is 
igazolva a Munkaspart elnevezes jogossagat :-).

Igy felkeszultebben mehetnenk a NATO-rol szolo nepszavazasra.

Mar ha lesz ilyen ne'pszavaza's, nem csak Ne'pszava'za's !

                                   
                                                      Beothy Zsolt

----------
Felado:	Komaromi Csalad[SMTP:]
Elkuldve:	1997. januar 15. 21:02
Cimzett:	'tipp'
Targy:	TO:SEGITSETEK!!!  SEGITSETEK!!!



----------
Felado:	Komaromi Csalad[SMTP:]
Elkuldve:	1997. januar 15. 20:44
Cimzett:	'guru'; 'jatek'; 'moka'; 'randi'; 'tipp'
Targy:	TO:SEGITSETEK!!!  SEGITSETEK!!!



----------
Felado:	Komaromi Csalad[SMTP:]
Elkuldve:	1997. januar 15. 14:41
Cimzett:	'guru'; 'jatek'; 'moka'; 'randi'; 'tipp'
Targy:	TO:SEGITSETEK!!!  SEGITSETEK!!!



----------
Felado:	Komaromi Csalad[SMTP:]
Elkuldve:	1997. januar 14. 16:04
Cimzett:	'guru'; 'jatek'; 'moka'; 'randi'; 'tipp'
Targy:	SEGITSETEK!!!  SEGITSETEK!!!

FIGYELEM!!! SEGITSEGET KEREK, HOGY EGY AMERIKABAN ELO ROKONOMMAL =
KAPCSOLATOT TUDJAK TEREMTENI, LETESITENI HA LEHETSEGES, MERT A KEZZEL =
IRT LEVELEINKRE NEM VALASZOL. A ROKONOM ARIZONA ALLAMBAN, PHOENIX-BEN =
LAKIK, A NEVE JOE MOZES. NEM HISZEM, HOGY A MAGYARORSZAGROL KIVANDOROLT =
ROKONOMNAK VAN GEPE, DE A FIANAK LEHET. TELEFONJA BIZTOS VAN, DE NINCS =
MEG A SZAMA. A CIME: USA 4814 W. COUNTRY GABLES DR GLENDALE, AZ =
85306!!!! KEREM AKI A KORNYEKEN  EL, LAKIK ES OLVASSA-E LEVELET KEREM =
SEGITSEN NEKEM ES IRJON ERRE A CIMRE.
ELORE IS KOSZONOM.
            PETER

UI.: F. MIKI-NEK PHOENIX-BE, HOGY HA UJRA ELOLVASSA EZT A MODOSITOTT =
LEVELET, AKKOR A KERDESERE A VALASZT MEGKAPJA. UGYSZINT EZT UZENEM BERKE =
TAMAS-NAK IS, AKIK A SEGIRSEGEMRE VOLTAK, AMIT NAGYON KOSZONOK, ES HA =
MEG VALAKI SEGITENI AKAR, AZ IRJON NYUGOTTAN A  =
CIMRE. KOSZONOM!!!!!!
                          KOMAROMI PETER

Tisztelt Forum! Kedves Hidas Peter!

Itthon atolvastam meg egyszer a Forumot, es eszrevettem, hogy nem
valaszoltam egy fontos kerdesre.
Termeszetesen nem torolnenk el a parlamentet. Elso lepesben nagyobb
jogkort biztositanank az onkormanyzatoknak (tobb penzzel egyutt),
korszerubb torvenyt hoznank a nepszavazasrol, ami megkonnyitene az
allampolgari kezdemenyezest, es tobb - korabban megemlitett kerdeseben -
nepszavazast tartanank.

Elvileg az itthoni cimemrol ujabb 99 sort irhatnek, de nem akarok
visszaelni a lehetoseggel. Raadasul meg akar ki is zarhatnanak a
Forumbol, es ezt nem szeretnem.

Vajnai Attila

Ismet   irt, es en ismet egy Brody Janos szoveggel
reagalok.

>         Habsburg Otto igen orulne, ha ezt olvasna. Kulonben Ottonal
rosszabb
> kiralyt is el lehet kepzelni. Balogh Eva
> 
 
Valahol egy lany

Valahol egy lany hofeherben jar
O a legszebb messze foldon

Hivja ot egy nap az oreg kiraly
Felesegul megkivanja
De igy szol a lany

A kiralye nem leszek, nem leszek
Akkor inkabb elmegyek, elmegyek
Soha vissza nem jovok, nem jovok mar

Valahol egy lany feketeben jar
Arca sapadt nem beszelhet

Hivja ot egy nap az oreg kiraly
Hova mennel szep leanyom
Gyere hozzam

A kiralye nem leszek, nem leszek
Akkor inkabb elmegyek, elmegyek
Soha vissza nem jovok, nem jovok mar

Valahol egy lany sehova se jar
Szep titokban eltemettek

Hivja ot egy nap az oreg kiraly
Szornyu merges, hogyha nem jon
Mit tehet mar

A kiralye nem leszek, nem leszek
Akkor inkabb elmegyek, elmegyek
Soha vissza nem jovok, nem jovok mar

O-o, valahol igy van ez, valahogy igy van ez...

-- 
Martha Viktor, Budapest, Hu