Kedves Balogh Sandor, Tisztelet Szalon!
	Engedjetek meg, hogy naiv kivulallokent kerdezzek (viszonzaskent
az in vitro DNS rekombinacioval [gensebeszet] kapcsolatos kerdeseitekre
megerto turelemmel fogok valaszolni)!
	Utcai polgarkent azt lattam otthon, hogy meg sohasem volt ilyen boseges
a kinalat a boltokban. Kozben pedig az arak meredeken mentek az egbe.
Ez pedig pont az ellentete a Sanyi altal megfogalmazott teorianak.
	Gyari munkaskent azt lattam otthon, hogy a ceg csokkenteni kenyszerul a
termeleset, mert nincs elegendo fizetokepes kereslet a termekeire.
Hogyan lehetne novelni a termelest? (O.K. egy tervgazdasagban kiadjak a
jelszot, az utasitast, akarmit, de hogyan veszel ra egy fuggetlen (?)
profitorientalt ceget a termeles novelesere, ha nincs piac?)
	Vegul pedig nem tudom, jol ertettem-e: "ket lehetoseg van: inflacio
vagy eletszinvonal csokkentes..."
En mint utcai polgar ugy lattam, hogy egy VALOSAG van inflacio ES eletszinvonal
csokkenes (a tobbseg szamara).
Orulnek, ha kicsit jobban megerthetnem ezt a kerdest, anelkul, hogy a
kozgazdasag doktorava kepeznem magam (ami kifejezetten nem szandekom), segitene
abban, hogy objektivebben itelhessem meg a partok programjat, az egyes
politikusok teljesitmenyet...
	Udvozlettel
								tamas

Mar elnezest kerek, mint latni is lehet majd, nem ertek a dologhoz. Puszta
erdeklodokent is feltunt nekem, hogy Dr. Balogh Sandor teved, amikor ezt
allitja:
> Ko"ro"si Ga'bor tegnap erdekes analizist kozolt az inflaciorol. Szakmailag
> kifogastalanul magyarazta meg az inflaciot a
> Harvard-on es egyeb hivatalos es felhivatalos intezmenyekben divatos
> magyarazattal, ami a Keynesian elmelet egyik modernebb
> valtozata.
Mindenki utananezhet, hogy Korosi Gabor (szokasaval ellentetben) tegnap
egyaltalan nem elemezte az inflacio okait, leginkabb azt hangsulyozta, hogy
sokfele oka van, de csak nehanyat emlitett. (Ka1r.) En nem tudom, mi van a
hattereben ennek a Harvard kontra `supply side' vitanak, de ugy latom, eleg
heves ellentetrol van szo, szivesebben hallanek tobbet rola.

A masik az, hogy Dr. Balogh Sandor kiegesziteseitol se lettem sokkal
okosabb. Az egyetlen konkretum, amit Dr. Balogh Sandor emlit, szinten az
allam tulkoltekezese. Hogy az inflacio (egyik) oka a termeles csokkenese, 
azt keszseggel elhiszem, de nyilvan annak is van oka. Ha Magyarorszagot
nezem, azt latom, hogy iszonyatos to3kehiany van, hianyzik a megmozgathato
toke az uj munkaalkalmak teremtesehez, a technologia es termelekenyseg
javitasahoz, a meglevok pedig foleg nem exportkepes cikkeket termelnek,
mig a belso fizetokepes kereslet (reszben mindennek kovetkezmenyekeppen)
nem eleg nagy ahhoz, hogy fellenditse a termelest. Ha jol latom, ez az
allapot a szocialista gazdasagbol oroklodott, ahol a toke mozgekonysagat
ill. felhalmozodasat adminisztrativ eszkozokkel is probaltak mindenkeppen
gatolni, es valahogy a `rendszervaltas' ota sem valtozott a dolog.

Ezert nem ertem Dr. Balogh Sandor konkluziojat, pontosabban azt, hogy
mit is allit szembe azzal a bizonyos atkos Harvardi koncepcioval:
> Osszegezve, acsokkeno vagy stagnalo termelessel ket lehetoseg van: inflacio
> vagy eletszinvonal csokkenes. Az inflaciot vagy
> eletszinvonal csokkenest penzugyi manipulacioval nem lehet orvosolni, mert azt
> a legegyszerubb jozan esz is be kell hogy lassa,
> igazi javakat csak termelessel es nem vagyon vagy penz manipuacioval lehet az
> uzletek pultjaira tenni!
Nem, nem latom be `jozan esszel', hogy miert van itt a `termeles' a `vagyon
vagy penz manipuacioval' szembeallitva. Magyarazzatok meg nekem, hogy egy
ilyen alternativa letezik, hogy VAGY termeles-noveles, VAGY penzugyi
`manipulacio'. A kerdes tovabbra is: Miert stagnal a termeles, hogyan lehet
ezt megvaltoztatni?

> Otthoni Szalon olvasok! Ezt magyarazzatok meg az Antalleknak (no meg a sok
> Harvar-ot jart SZDSZ-esnek es FIDESZES-nek
> (tudomasom szerint nem sok MDF-es, Kisgazda vagy KDNP-os tanult Harvardon, igy
> nincs kifogasuk a jozan esz hianyara!):
Az en kepernyomrol nem jott le ennek a megjegyzesnek az ertelme. Lenne szives
valaki megmagyarazni, hogy mire gondolt a szerzo? (Mellesleg az iras amugy is
alig olvashato; javaslom Dr. Balogh Sandornak, hogy ha tud valamilyen editort
hasznalni, legkozelebb olvassa at az irasat, mielott elkuldi, es kozben
gondoljon erosen azokra, akik szeretnek majd megerteni.)

Udvozlettel -- Kalman Laszlo

Az inflaciot szamtalan gazdasagi hatas gerjesztheti vagy taplalhatja.
Hogy ezek kozul mely hatas lenyegesebb valoszinuleg fugg az illeto orszag
gazdasagi sajatossagaitol. Magyarorszag egy kis belso piaccal rendelkezo, az
EK-n kivul rekedt orszag, fejletlen piacgazdasaggal. Ez utobbi szamos olyan
inflaciogerjeszto tenyezot is magaban hordoz, amely a fejlett piacgazdasagokban
ismeretlen. Sok iparag van monopolhelyzetben es raadasul allami tulajdonban. A
"versenytisztasagot" biztosito torvenyeket keptelenseg betartatni. Ehhez jarul
meg a kulfoldi befektetok sokszor aggressziv lobby tevekenysege. A kulfoldi
befektetok egy resze gyorsan adaptalodott a magyarorszagi viszonyokhoz es a
valodi piac helyett az "adminisztrativ" piacon igyekszik versenykepesseget
biztositani pl. vedovamok, adokedvezmenyek formajaban, aminek onmagaban
arfelhajto szerepe van. 
	A kis belso piac es a relative nagy elszigeteltseg az EK orszagok
piacaitol szinten lenyeges az inflaciot gerjeszto tenyezok vonatkozasaban.    
Ebben a tekintetben van bizonyos hasonlosag a Korosi Gabor altal is emlitett
sved es magyar gazdasag kozott. Svedorszagban a koltsegvetesi hiany tavaly
elerte a GDP 13 %-at, ami legalabb az europabajnoki cimhez elegendo, az
inflacio megis, jelentektelennek mondhato, 1.5 % volt. A koltsegvetesi hiany
magasan tartotta a kamatlabakat, amely nem kedvezett a gazdasagnak, azonban az
inflaciot nem  gerjesztette. Ezzel szemben a tavalyi valutaleertekelesnek es a
lebegtett korona arfolyamnak, az importarak jelentos novekedese miatt
 varhatoan inflacio gerjeszto hatasa lesz (kb 5 %-os inflaciot josolt a
kormany). Magyarorszagon az MNB elkeseredett es tobbe-kevesbe hatekony
antiinflacios politikat folytat, egyreszt a kamatlabak magasan tartasaval (amit
a koltsegvetesi hiany is indokol), masreszt a forint felertekelo politikaval.
Vagyis mindent megtesz, amit egy nemzeti bank piaci eszkozokkel megtehet. A
gazdasagi monopoliumok es toronymagas vamok inflaciogerjeszto hatasaval szemben
azonban tehetetlen. Egy mas kerdes az, hogy peldaul a forint felertekelo
politika mennyibe kerul a magyar gazdasagnak. Egy tavalyi HVG cikk szerint (ha
hinni lehet neki) 1991-ben a forint realfelertekelese kb. 25 %-os volt, az iden
tovabbi 15 % vagyis kb. 40 % ket ev alatt. Ez jelentosen lenyomta az
importarakat es a belfoldi termeles versenykepesseget csak magas vamokkal
lehetett biztositani, ami onmagaban inflacio gerjeszto hatasu (ha valaki
figyelmesen tanulmanyoz bizonyos, vamokkal jol korulbastyazott, raadasul magyar
monopoltermelok altal is gyartott termekcsoportokat, pl. butor, gepkocsi,
haztartasi gepek stb. (!), arra lehet figyelmes, hogy a magyar arak 30- 40 %-
al a nemet vagy osztrak arak felett vannak, persze nem igy a fizetesek :-) ).
Vagyis jelenleg a magyar gazdasagban gyakorlatilag minden arfolyam mozgas
inflacios hatasu.

Szabo Kalman

Az egyik talan legnehezebb kerdes az allplogari reszveny (=APR)
vonatkozasaban az lehet (es erre utalt Korosi Gabor is egy korabbi irasaban),
hogy rendkivul nehez felbecsulni mekkora is az az allami vagyon, amit szet
lehetne osztani. 
	Ha jol emlekszem 1985 volt az a magikus esztendo, amikor az MSZMP
vezetok kezdte'k nyilvanosan is beismerni, hogy sulyos problemak vannak a magyar
gazdasaggal. Reformkommunista-kozgazdasz-politologus-szociologus szakertok 
(pl. Nyers) mar a TV nyilvanossaga elott is olyan kijelenteseket tettek, hogy a
magyar ipari vallalatok 80 %-a vesztesegesen termel (a mezogazdasagi uzemek
tekinteteben talan kisse jobb volt a helyzet, de valoszinuleg nem sokkal). A
helyzet azota aligha javult.
	Az allam mar nyilvan regen eladta azokat a vallalatait, amelyek
nyeresegesek voltak, igy a privatizacio ma inkabb a veszteseges vallalatokra
korlatozodik. Ezektol azonban nem konnyu megszabadulni. Kerdes az, hogy
valojaban mennyit is er egy veszteseges vallalat ? A szocialista
vagyonertekeles altalaban az alloeszkoz ertekeben hatarozza meg egy vallalat
erteket. A nyugati vagyonertekeles ennel egy hajszallnyit pragmatikusabb es a
varhato profit ertekebol probalja meghatarozni a vallalat piaci erteket. Nos
ebben a tekintetben egy veszteseges vallalat erteke nulla. Erdemes-e egyaltalan
egy veszteseges vallalat eseteben piaci ertekrol beszelni ? Csak abban az
esetben, ha az adott vallalat tokebefektetessel (elvben mas modszer is
elkepzelheto gyakorlatban azonban valoszinuleg nem) nyeresegesse teheto.
Tokebefektetessel tehat az alloeszkoz allomany is felertekelheto,
tokebefektetes nelkul azonban a piaci ertek tovabbra is nulla. Jelenleg
Magyarorszagon a toke hianycikk. Ennek egyik oka a tovabbra is teljes mertekben
allami tulajdonban levo bankrendszer, amelynek szolgaltatasi szinvonala a volt
szovjet-kozepazsiai banokok szinvonalara emlekeztet. A kamatlabak magasak,
befektetheto tokehez, amely megterulesere elobb-utobb kilatas van, csak
kamattamogatott kolcsonok formajaban lehet jutni. Az allami bankok nem
versenyeznek az ugyfeleikert (sokkal inkabb hatosagi funkciot latnak el, mivel
nekik kell kinyomozni, hogy az ugyfel jogosult-e egyik vagy masik kolcsonre es
kepes-e biztositekok, kezesek sorat stb. felmutatni ahhoz, hogy a bank busas
haszonnal visszakapja penzet), hanem az "adminisztrativ" piacon versengenek az
allam kegyeiert (loverseny egyetlen loval), ti. azert, hogy megszerezhessek
egy-egy kamattamogatott kolcson osztasanak a jogat (amire aztan kulonosebb
piaci kockazat nelkul ratehetik sajat "kezelesi koltseguket). Vagyis a belfoldi
tokeszerzes eselyei meglehetosen szukek, tokepiac pedig egyszeruen nincs. A
legfobb remeny tehat a kulfoldi befektetes. A kulfoldi befektetok azonban
meglehetosen bizalmatlanok a magyar (sokszor allami) toke vagy
reszvenytulajdonosokkal szemben es fo torekvesuk 50 %-nal nagyobb lehetoleg 100
%-os reszesedes vasarlasa. Vagyis aligha fektetnek be olyan vallalatba, amelyet
reszben APR formajaban ertekesitettek. 
	Tehat hiaba osztjak szet a veszteseges vallalatot alloeszkoz
ertekevel megegyezo APR formaban, a vallalat piaci erteke nulla lesz
tokebefektetes nelkul. A veszteseges termeles miatt a reszvenyre nem fizetnek
osztalekot, igy a reszveny erteke is hamarosan nulla lesz. De az eredmeny
valoszinuleg hasonlo lesz egy szereny nyereseget termelo vallalt eseten is. Ki
fogja vajon sajat penzet (valodi ertekpapirjait) egy olyan vallaltba fektetni,
amit tulajdonosai (APR tulajdonosok) ingyen kaptak es legfobb torekvesuk az,
hogy mielobb valamilyen formaban penzt lassanak reszvenyeikert cserebe (ti. az
APR kozvetlen penzrevaltasanak lehetosegei meglehetosen szukek). A moho APR
tulajdonosok tehat elriasztjak a befektetoket es nagy valoszinuseggel adando
alkalommal felosztjak egymas kozott a nyereseget, ahelyett, hogy azt pl.
fejlesztesre forditanak. Vagyis az APR-n vasarolt vallalatok gyors csodre
vannak itelve. 
	Az APR-t vasarolhato vallalatok kore Csehszlovakiaba is fokepp azokra a
gazdasagi egysegekre terjed ki, amelyeket mas modon (penzert) nem lehet
ertekesiteni. A cseh es szlovak gazdasag hasonlo (talan meg sulyosabb)
strukturalis problemakkal kuzd, mint a magyar. A 60-70-es evekben
sikeragazatnak szamito nehezipar: kohaszat, gepkocsi, fegyvergyartas a 90-es
evek tipikus valsagagazatai. A szerkezetvaltashoz tokebefektetesre van szukseg,
amelyet az APR nem biztosit.

Szabo Kalman

Tisztelt SZALON!

Micsoda gyongyszem gurult ide a SZALON tornacara!

>Felado : 
>Temakor: Az inflacio igazi okai   ( 91 sor )
>Idopont: Mon Feb 8 10:18:07 EST 1993 SZALON #316

Nem akarki gorditette:

>     Remelem, fenti tajekoztato hasznos lesz a Szalon olvasoinak.
>
>     Udvozlettel, Balogh Sandor,Ph.D., politikai gazdasagtan

Termeszetes, hogy hasznos. Hajjaj, azok a regi "szep" idok, amikor meg politi-
kai gazdasagtant toltottek a mernok jelolt urak es holgyek fejebe. Akkor volt
ugye az is divatos plakatszoveg, hogy aszongya:

     "Termelj tobbet, jobban elsz!"

Nem ertek a kozgazdasagtanhoz - itt szamtalanszor be is bizonyitottam - igy
nagy erdeklodessel olvasom az inflaciorol szolo vitat. Azert megdobbento
dolgokat tudhat meg az ember, hogy megintcsak asszonggya:

> A HArvard-Keynes teoriaval szemben all az u.n. Reaganomics, vagy angol
>neven "supply side economics," "kinalatot novelo
>iskola, amely a hangsulyt nem a penz illetve vagyon manipulalasara hanem
>termelesre, a vagyon illetve kinalat gyarapitasra fekteti.

Csak nem a szineszkenkrol, Ronald pajtasrol neveztek el ezt az iskolat? Jajj,
csak azt nem! Hat mar o is hatalmas kozgazdasz, ahogy Csurka Pici a Nemzet
Halhatatlan Profetja es dalos pacsirtaja? Azt kell hinnem, hogy igen, mert
ezt is olvashatom ebben a kis opuszban, hogy aszongya:

>Otthoni Szalon olvasok! Ezt magyarazzatok meg az Antalleknak (no meg a sok
>Harvar-ot jart SZDSZ-esnek es FIDESZES-nek
>(tudomasom szerint nem sok MDF-es, Kisgazda vagy KDNP-os tanult Harvardon,
>igy nincs kifogasuk a jozan esz hianyara!): inflacio
>nelkuli eletszinvonal emelkedes csak termelessel erheto el.

Ne haragudj Sanyikam, en kisse roviditem a  szoveget (vannak, akiknek ugyis
sokba kerul a hosszu szoveg, ugye meg tudod erteni?) emigyen:

"tudomasom szerint nem sok MDF-es, Kisgazda vagy KDNP-es tanult". Igy is
kifejezo a mondat es igy talan az igazsaghoz is kozelebb all. Mit lacafa-
cazunk a Harwarddal! Nixon is utalta azokat harwardi tojasfejueket, meg mit-
nem! Eszme helyett e'sz? Turot! "igy nincs kifogasuk a ...z... esz hianyara!"
Igy jobban nez ki es rovidebb, nemde? Meg talan igazabb.

"Otthoni SZALON olvasok! Ezt magyarazzatok meg Antalleknak", no meg a kozgaz-
daszokat kisoporni akaro Profeta oszentsegenek!

>Termelesnovekedes nelkul nem lehet igazi jolet emelkedes! A Harvard iskola
>ezt hagyja figyelmen kivul! Ezert nincs sok remenyem pl. Clinton elnok gaz-
>dasagi programjaban sem, ha az nem emeli a valos termelest. Csak ugy tud
>megfelelo egezsegugyi ellatast biztositani, ha a termeles novekszik, ami
>az allami bevetel novekedeset jelenti, es a novekedesbol tud uj programokat
>financirozni. De amig a termeles csokken, meg a meglevo programokat is
>vissza kell fejleszteni! A deficitnek semmi koze sem a jolethez, sem az
>inflaciohoz, vagy legalabb is nem ugy viszonyul, mint azt sokan
>elkepzelik! De ez egy egeszen mas tema.

(Bocsass meg, hogy kisse atszabdaltam a sorokat, igy legalabb olvashato. Ma-
radt minden a helyen, csak nem log ki. Nem nehez megtanulni, ha mar nekem is
sikerult, akkor neked ez bakfitty, nemde?)

Oh jajj, Clinton is harwardi? Szent isten! Hat ezert nem latja be, hogy
novelni kell a termelest! Hadd legyen az USA is a vas es fem orszaga! Tonna-
kat elvtarsak, tonnakat! Mit vacakoltok a mikroelektronikaval, termelni,
termelni minden aron! Ettol no meg az allam elvtars bevetele! Bizony! Ha nem
no meg a bevetele, akkor csak a deficitje no, de ennek semmi koze az inflacio-
hoz! Remek okfejtes! Vegyetek peldat a Nagy Szovjetrol! Ott meg a microelek-
tronika is tonnakban merheto! Ja hogy azert nem tudott betorni a vilagpiacra,
mert nem fert ki a gyarkapun? Hat az mellekes. Termelj tobbet, hogy az allam-
bacsi, vagy magyarul: TESTVER tobbet tudjon bevetelezni. "De ez egy egeszen
mas tema", ugy bizony!

Igen, Kupa testver mar 220 milliardban gondolkozik, a GNP 10%-ban, remek!
O sem vegzett Harwardon, o is fujni fogja: termelj, hogy a HATALOMnak le-
gyen mibol megvesztegetni, elveszteni, leverni. Szinte mar latom az uj plaka-
tokat: rovid haju, Arpadsavos sapkaval fedett (bo"rbol keszult, modern, a
birkatermeles megnovekedeset jelkepezendo) feju dagado mellu fiatal mutat
ra a hatalmas gyarkapura, amibol dol ki a ropogosra sult MAGYAR cipo, amit
lelkesedestol ego szemu MAGYAR szuzek tart karral fogadnak, egyik kezukben
a munka egyik jelkepe, a kereszt, a masikban a masik jelkepe, a horog kereszt
es mindenki boldog, mindenki gazdag, mert TOBBET TERMEL = BOLDOG AZ EMBER
NEMZETI TERME'K = E'HEZNI NEM KE'K! Hatterben hatalmas vasbol keszult gepszor-
nyek vedik a hazat az idegen betolakodoktol a nemzet veret fertozo alacso-
nyabbrendu szomszedoktol. Ez az!

Ne haragudj Sanyi! Ez jutott eszembe, csak ugy, Harward nelkul, muveletlenul,
de hat en csak suszter vagyok, csak dohogok es utana engedelmesen visszaulok
a kaptafamhoz es elnezem, hogy a TUDAS megint csak bolsevik trukkent jelenik
meg a kepernyon.

                    ****   #   *********   #   *******

Kedves barataim! Idom lejart. Elhangzott hattyudalom, eluszott az enyeszetbe,
kovesse a mai dohogasom is az utolso szo jogan. Holnaputan UNSUBS.

Jo volt itt vitatkozni. Nagyon fogtok hianyozni. Koszonom a kedves, barati le-
veleket, komolyan meghatottatok. Remelem meg egyszer vissza tudok terni.

Sziasztok!

Cser "eszne, ha lenne mersze, de nincs neki eszme" Feri

Kedves Sandor batyam !

 Vegre megjelent a SZALON-ban az igazi klasszikus liberalizmus!!
 (pun no intended I mean not so much).Ludwig von Mises avagy az
 Austrian school ,a liberalizmus bolcsoje,bastyaja,amit akarsz.
 Az egyetlen konzervativ osztrak a "disszidens" Schumpeter volt.
 Von Mises LIBERALIS es KOZMOPOLITA v.o A Free and Prosperous
 Commonwealth cimu muvet.Ezt azert tartom fontosnak megjegyezni
 mert egy masik Sandor szinten Balogh es szinten AMOSZ-elnok
 kifejezetten ruheli a liberalisokat (v.o Rakosi lib\komcsi\terrorizalo zsido
 cimu erdekes egy sorosat).Ennyit a kiddingrol,az tenyleg valo,hogy
 Ronnie Reagan sikeresen otvozte a klasszikus liberalis gazdasagfilozofiat
 a Jerry Falwell fele "kereszteny jobboldalisaggal" ami ugy e egy baromi
 nagy eufemizmus a szexistarasszistahomofob bigottry-ra.Ennek a szocio-
 logiajarol szivesen hallanek,azt olvastam,hogy a matchmakerek kiabrandult
 trockistak es egyeb szelsobaloldali radikalisok voltak (negy nevet tudnek
 idezni a Reagan-imazskeszito team-bol,amugy a neokon-ok papaja bevallottan
 trockista volt valamikor,Podhoretzre gondolok).Az ketsegtelen,hogy
 a republikanus part eros emberei kozott van autentikus liberalis,sot elnok-
 jeloltkent is emlegetik Jack Kempet a hajdani futballsztart kesobbi minisztert.
 (V.o:Jack Kemp An American Renaissance).

 Amit te emlegetsz az Say-torvenye egy tobbsegiben allami tulajdonu
 gazdasagban,ami nagyon szorakoztato,hiszen aki csak azt hallja meg belole,hogy
 a TERMELESSEL KELL FOGLALKOZNI,A TERMELEST KELL NOVELNI,szoval az esetleg
 felelotlen gondolattarsitasokra ragadtatja magat.

 A dolog supply-side reszere
 meg senki sem vevo Magyarorszagon.(ez viszont nem a te hibad).
 Legkevesbe kozos baratunk a nacionalbolsi Csurka Pista.O egyenes rosszul
 lenne a dologtol.Gondold meg az allam racizik,akkor nincs mediabullshit
 akkor kereskedelmi teve van,akkor nincs DUNA-TV ket-harom milliardert.Akkor
 csokkentik az allami szolgaltatasokat ami Csurka Pista plebejus kozonsegenek
 faj a legjobban.Akkor ka'pita'lizmus van,ami momentan senkinek sem kell
 Magyarorszagon ,ezert talaltak ki helyette a" piacgazdasag szocialis halovalt."
 Neked Magyarorszagon egyetlen partnered lenne ,nem MDF-es,KNDP-s FKGP-s
 (akik tenyleg nem vegeztek el a Harvardot,tobbek kozott azt sem ,;-)szemben
 a Fidesz-esekkel akik szinten nem ,merthat akinek van egy Harvard MBA-je
 es haza eszi a fene az megerdemli :-)) hanem Tamas Gaspar Miklos,a Westminsteri
 Konzervativ.A magyar Buckley.Ez van.EG

Amikor en egy eve azt javasoltam,amit most fu alatt Kodolanyi,Keresztes.K
 es persze Antall Joci csinal,akkor kaptam ..Na nem kornyezetvedoktol
 hanem a HIX hazicsendoretol,aki ripakodni szokott,meg munkasorozni,ha valaki
 nem eleg vonalas.Most mit tegyek ? Konzekvensen csak azt mondhatom,Antall
 helyesen cselekszik.Trianon-ozni pedig Csurka szokott.Antall emlekezetes
 lelekben 15 millio magyar miniszterelnoke vagyok cimu strofaja nem triano-
 nozas,hanem egy szerintem nem egeszen vegiggondolt gesztus a hataronkivuli
 magyarsag fele.En ezen tulmenoen nem vedem,hiszen nem rugta seggbe a csurkakat
 eleg sokaig (most igen,hogy csinalta,nem tudom,az MDF-gyulekves utan
 meg nem latszott,hogy Csurka politikai hulla lenne.De az.Ugyes.).
 Igen egy ideig asset volt a matyarkodas,most liability.(ezert a matyarkodasert
 is kapni fogok,valamelyik eros akcentusu emigranstol,aki mar akkor vaccsolta
 a tevet es lukkolta a neniket a brodvejn,amikor en meg kissrac voltam,de hu
 mennyire le vannak kakkantva,el se tudod kepzelni)
 Szoval az,hogy nem eleztek ki a szlovakokkal a helyzetet a vegletekig az egy
 jo dontes volt es tekintve a Parlament ellentetes ertelmu hatarozatait eleg
 meresz is volt.En ezert nem fogom bantani.(az viszont elkepzelheto,hogy
 ebbe, a kifejezetten jo dontesebe fog belebukni,rohej mi ?)EG

Feleim ! A HIRMONDO-ban olvastam,hogy megsem tel-avivi ,parizsi,new-yorki
ugynok ez a beste Moha bacsi,nem,o egy Burkina Fassoi ugynok.Bizony.
Tudniilik,arra ment am ki a jatek,hogy a negerkultura elfoglalja a
magyarkultura Lebensraumjat.Negeridentitasuak,negerszellemiseguek ultek
a Radioban.Sz.T meg is jegyezte,tehetseges nep a neger (a rozsaszin is
a hupikek nep ellenben butacska) de azt mar nem,azt nem az argyellusat.
Neger volt Aczel is !!!Bizony.Eloszor csak a pigmeusok probalkoztak
de akkor jott a Bogdan Emil es helyretette oket.Aztan ez a sok mindenfele
mihaszna szudani diak,akik beleveseztek a nemzeti konzervativ fiataljaink
oklebe,osszevereztek a nemzeti konzervativ baseballutoket,es most itt
a frontalis negertamadas.Bizony.Zetenyi Zsolt azert nem volt elegedett
a heti felejelentesekkel mert keveselte a negererdekeltsegu ,negermentali-
tasu osszeeskuvokrol keszult anyagokat.Skultety Bizabella hadat uzent Malawinak.
Gombar meg csak festette magat ! Feherre...Andrasfalvy Bertalan egyebkent
Khomeini utan Martin Luther King gyilkosat is megertette .Emberileg.
Mert o ugy szokta.Bizony.Vallomast kell tennem,ide nekem a Pestmegyei
Hirlapot,onfeljelentes,tegnap megkonnyeztem Arthur Ashe halalat,amivel
kozvetetten hozzajarultam a negerkultura ternyeresehez.Tessek engem
minimum kivegezni.EG

Kedves Jo'zsef!

Formailag teljesen igazad van abban, amit a re'szve'ny kapcsa'n i'rsz.
>             Attol, hogy van 100e Ft-os reszesedesem egy 1md Ft-os
> vallalatban, LENYEGEBEN tulajdonossa valtam. Mekkora mertekben? Hat, 0,01%-os
> mertekben. Ez valoban nem sok. De eg es fold kulonbseg ahhoz kepest, hogy az
> egvilagon semmim nincs mint tulajdonom. A reszvenyemmel ugyanis csinalhatok
> egy jo csomo dolgot: vagdoshatom a szelvenyeket, kereskedhetem veluk,
> kitapetazhatom vele a pipatoriumomat, kiszinezhetem rajta az abrakat, stb. A
> lenyeg az, hogy abban a 0,01%-os mertekben en vagyok a tulajdonos, ami annyit
> jelent, hogy nem mas, hanem en. LENYEGEBEN ezt jelenti.

Egy e'rte'kpapi'r, egy re'szve'ny tujaldonosa vagy. Ennyiben tulajodossa'
va'lta'l. (Felteszem, gatya'd, inged, nadra'god, cipo"d is van, i'gy van ma's
tulajdonod is.) Egy va'llalatnak viszont az a tulajdonosa, aki e'rdemi
tujaldonosi do~nte'seket hoz, e's Te a 0,01%-os szavazati re'szara'nyoddal
ezt aligha teheted.

Zwack meghi'rdette, hogy felki'na'l re'szve'nyeket a befekteto"knek a Zwack
Unicum Rt-ben. Egyre'szt elad tulajdona'ban levo" re'szve'nyeket, ma'sre'szt
to"ke-emele'ssel u'j re'szve'nyeket bocsa't ki. "A tulajdonosok azonban nem
mondanak le to~bbse'gi re'szesede'su~kro"l." (HVG, II. 6.) Zwack teha't egy
befektete'si leheto"se'get ki'na'l, amire vagy tala'l befekteto"ket, vagy nem.
Lehet, egyetlen re'szve'nyt sem tud eladni, lehet, o~lik majd egyma'st az
emberek a Zwack re'szve'nyeke'rt. Ez az a'rto'l, a rendelkeze'sre a'llo'
informa'cio'kto'l, meg a ce'g, e's Zwack jo~vo"je'ro"l alkotott va'rakoza'sto'l
fu~gg. Felteheto"leg le'nyegesen bo"vu~l a Zwack Unicum Rt. re'szve'nyeseinek 
ko~re. Etto"l azonban nem lesz to~bb tulajdonosa az Rt-nek, a do~nte'seket azok
fogja'k hozni, akik eddig, mert megtartja'k to~bbse'gu~ket. Vehetsz re'szve'nyt,
de azzal csak az e'rte'kpapi'r tulajdonosa'va' va'lsz, vagyis befekteto"ve', de
nem a ce'g tulajdonosa'va'. Pl. nem Te do~ntesz arro'l, mekkora lesz a
"szelve'ny-vagdosa'sbo'l" sza'rmazo' jo~vedelmed, hanem Zwack e's Undenberg
urak. (Egye'bke'nt nem kell semmit vagdosnod, az ko~tve'ny e's nem re'szve'ny.
Ege'szen ma's mu"faj. Az pe'lda'ul elvben sem a rendelkeze'si jogot. Viszont
biztosabb jo~vedelmet ad.)

Zwack sza'ma'ra ez aze'rt elo"nyo~s, mert i'gy hitelfelve'tel ne'lku~l jut
pe'nzhez, ra'ada'sul, ha nincs osztale'kgarancia - ha jo'l e'rtem a HVG
ro~vid hi're't, akkor elso"bbse'gi re'szve'nyeket ad el, teha't nincs -, akkor
kedvezo"bb felte'tellel, mert a befekteto"kto"l kapott pe'nz uta'n nem
ki'vu~lro"l meghata'rozott, adott kamatot kell uta'na fizetnie, hanem a ce'g
esetleges nyerese'ge'bo"l re'szesede'st, osztale'kot, ha egya'ltala'n akar.
(Do~nthet u'gy is, hogy visszaforgatja a termele'sbe a nyerese'get, e's nem
fizet osztale'kot, hiszen mindaddig, ami'g to~bbse'gi re'szve'nyes, nem
szo'lhat bele senki ma's a profit felhaszna'la'sa'ba.)

A befekteto"k annak tudata'ban va'sa'rolnak re'szve'nyt, ha vesznek, hogy a
jelenlegi felte'telek mellett semmi beleszo'la'suk sincs a va'llalat u~gyeibe.
Abban a reme'nyben teszik ezt, hogy a Zwack Unicum Rt. nyerese'ges lesz,
osztale'kot fizet, e's az osztale'k+a'rfolyamnyerese'g nagyobb lesz a ma's
befektete'ssel ele'rheto" jo~vedelemne'l (bete'ti-, ko~tve'nykamat, ma's
re'szve'ny vagy saja't ce'g hozade'ka, stb.) Erre azonban semmi biztosi'te'kuk
sincs. Eze'rt i'rtam azt, hogy ez egy saja'tos nyereme'nybete't. E'rte'kpapi'r,
de tartalmilag nem tulajdoni jog. Formailag persze az. E's azza' va'lhat, ha a
mostani tulajdonosok ke'so"bb me'gis u'gy do~ntenek, hogy eladja'k a
re'szesede'su~k, e's Te kello"en nagy re'szve'nycsomagot va'sa'rolsz.

A fenti hi'r mellett ko~zli a HVG, hogy az A'VU~ a Danubiushoz e's Pickhez
hasonlo'an, mindenfe'le kedvezme'nyekkel va'rhato'an elada'sra hi'rdeti az
E'PTEK re'szve'nyeit. Ebbe is befektetheted pe'nzed, kapsz ra' hitelt is,
haszna'lhatsz ka'rpo'tla'si jegyet. A dolgozo'k e's az igazgato'sa'g ke't
ku~lo~nbo~zo" konstrukcio'ban ezen felu~li kedvezme'nyekre is sza'mi'that.
Ezellen semmi elvi kifoga'som, nem ingyen osztogatja'k, vagy u'gy i'te'led
meg, hogy mege'ri Neked a fenti felte'telekkel ebbe fektetni a pe'nzed,
vagy nem. De atto'l, hogy esetleg veszel ne'ha'ny E'PTEK re'szve'nyt, me'g
ugyanu'gy nem va'lsz az E'PTEK tulajdonosa'va', mint a Zwackna'l, a'mba'r,
ha jo'l e'rtem, itt va'lhatsz, itt nincs eleve korla'tozva a re'szesede'sed,
elvben aka'r elleno~rzo" re'szve'nycsomagot is vehetsz, amivel Te va'lhatsz az
E'PTEK igazi tulajdonosa'va'. De ehhez 0,01%-os re'szesede's biztosan keve's.
Az az osztale'kon ki'vu~l csak arra ele'g, hogy bemehess a ko~zgyu"le'sre, e's
kapj egy ingyen-ebe'det. Elvben elmondhatod a ve'leme'nyed is, ha megengedik a
nagyfiu'k, de arra aligha lesznek ki'va'ncsiak. E's ebbo"l a szempontbo'l
teljesen mindegy, hogy ezt a 0,01%-ot veszed, vagy aja'nde'kba kapod.
Viszont az osztogata'sna'l ko~nnyen elo"fordulhat, hogy mindenkinek csak
0,01%-os re'szesede'se van, e's akkor a tulajdonla's teljesen esetleges,
kaotikus, a tulajdonosi do~nte'sek ve'letlenszeru"ek. Ez pedig szerintem nagyon
nem lenne ki'va'natos.

                                    Ko"ro~si Ga'bor

Kedves Balogh Sa'ndor!

1. Milton Friedman nem a Harvardon, hanem Chicagoban van, e'n egyedu~l ra'
   hivatkoztam. (Nem mintha a Harvardot rosszabb egyetemnek tartana'm,
   mint a chicagoit...) Friedmant sok mindennek nevezte'k ma'r, de
   keynesia'nuske'nt e'n me'g nem la'ttam emlegetni. Mindig tanul az ember.

2. Nem tudok arro'l, hogy egyetlen SZDSZ-es, vagy FIDESZ-es ve'gzett volna
   a Harvardon. Reme'lheto"leg lesz majd ilyen, de a mu'ltban sajnos ez nem
   volt tu'l gyakori. Ne'mi adminisztrati'v nehe'zse'gekbe u~tko~zo~tt.
   Egyetlen magyar politikusro'l tudom, hogy elso~ro~zgetett ott egy e'vet,
   de az szocialista volt, ami'g ott nem hagyta a pa'rtja't, elo"tte meg
   kommunista, ma'rha jelentett az neki valamit is.

3. Sok minden szemben a'll a (neo-)keynesi elme'lettel, de a reaganomics
   nem, mert az nem ko~zgazdasa'gtani elme'let, hanem egy gazdasa'gpolitika,
   aminek eredme'nyesse'ge'ro"l megleheto"sen megoszlanak a ve'leme'nyek.
   Hama'r, akkor Hayeket, vagy Leffert, vagy az u'j klasszikusokat kellene
   szembe a'lli'tani a neokeynesia'nusokkal (meg a monetarista'kkal). A 
   reaganomics elso"sorban is az amerikai ko~ltse'gvete'si deficit robbana's-
   szeru" no~vekede'se't hozta, ami sokak szerint ele'g komoly infla'cio's 
   te'nyezo" lehet. (A'mba'r O~n ma'ske'pp gondolja.) Ha valami, akkor e'ppen 
   a reaganomics va'dolhato' azzal, hogy az "allam penzveressel (vagy kulfoldi
   kolcsonnel) financirozott" egy gazdasa'gpolika't. Noha ma'st i'ge'rt.

4. E'n eddig u'gy tudtam, hogy a kina'lati oldali gazdasa'gelme'letnek az
   infla'cio'ro'l ele'g keve's mondanivalo'ja van, a gazdasa'gi no~vekede'sre
   vonatkozik, e's az infla'cio't a "nem fe'lu~nk a farkasto'l" felkia'lta'ssal
   inte'zi el. (Egye'bke'nt o~n is, ennyiben nem sok u'jat tanultam.) Ero"s 
   tu'lza'snak e'rzem viszont a supply side e's az osztra'k iskola 
   egybemosa'sa't.

5. Abban egyete'rtu~nk, hogy az infla'cio' csak tu~net. Ugyanu'gy tu~nete egy
   betegse'gnek, mint a la'z. Etto"l me'g a magas la'z o~nmaga'ban is
   kellemetlen, esetenke'nt bele is lehet halni. Maga me'g soha sem szedett
   la'zcsillapi'to't? Persze, a gazdasa'gi bajokat kell meggyo'gyi'tani. De
   ellenzem azt a vulga'rmarxista dogma't, ;-) hogy csak a termele's a fontos.
   A gazdasa'g ma's teru~letein is lehetnek komoly "betegse'gek".

6. Ele'g a'ltala'nos megi'te'le's szerint jelenleg a magyar gazdasa'gban a fo"
   gond a kereslet ele'gtelense'ge, sok gya'rat a recesszio' miatt kell
   beza'rni, e's ez a recesszio' az infla'cio' jelenlegi me'rse'klo"de'se'nek
   egyik fontos oka. Persze lehet te'ves ez az a'ltala'nos megi'te'le's, majd
   ne'ha'ny e'v mu'lva, ha esetleg ve'gre me'lto'ztatik a KSH haszna'lhato'
   gazdasa'gi adatokat publika'lni, meg lehet pro'ba'lni ezt e'rdemben is
   megvizsga'lni. Az ele'gtelen ki'na'lat okozta hia'ny terme'szetesen
   infla'cio's te'nyezo" - ezt Magyarorsza'gon sajnos van szerencse'nk egy
   floridai fagy okozta a'tmeneti narancshia'nyna'l alaposabban is ismerni -,
   de nem sok jel mutat arra, hogy a magyar infla'cio'nak ez lenne az oka.

7. Reme'lem, a munkaleheto"se'gek biztosi'ta'sa't e's a termele's no~vekede'se't
   nem az a'llamto'l va'rja, mert akkor kitagadja'k a szekta'bo'l.
   Magyarorsza'gon jelenleg a va'llalatok alapveto" gondja, hogy nem tudja'k
   eladni terme'keiket. O"k legala'bbis erro"l panaszkodnak, e's nem arro'l,
   hogy nem tudna'nak eleget termelni. Azzal egye'bke'nt persze teljesen
   egyete'rtek, hogy a gazdasa'gi teljesi'tme'ny no~vekede'se ne'lku~l nem 
   no"het a jo'le't. Megtenne', hogy felsorol ko~zgazda'szokat, akik ma'st 
   i'rnak? Csak az a ke'rde's, van-e leheto"se'g a termele's no~vele'se're...

8. Clinton gazdasa'gpolitika'ja engem nem e'rint ko~zelebbro"l. Azt aze'rt
   megjegyzem, hogy Reagan e's Bush no~vekede'si eredme'nyei nem tu'l
   lenyu"go~zo"ek, hogy finom legyek. Tudna esetleg statisztikai adatokat
   is ide'zni arra, hogy "a '80-as evek kozepetolAmerikaban hogy emelkedett az
   eletszionvonal"? Az a'ltalam ismert adatok ezt nem nagyon ta'masztja'k ala'.
   Vagy csak arra a ha'rom e'vre gondol, amikor a gazdasa'g kila'balt a
   kezdeti Reagan-e'vek supply-side-i politika'ja okozta recesszio'bo'l?
   Egye'bke'nt azt gondolom, hogy struktura'lis va'ltoztata'sok hozhatnak
   ko~ltse'gvete'si kiada'scso~kkene'st, so"t, le'nyege'ben csak azok hozhatnak.
   Nem tudom megi'te'lni, hogy Clinton megfelelo" szerkezeti va'ltoza'sokat
   akar-e majd, e's hogy meg tudja-e valo'si'tani valamennyire is, amit majd
   akarni fog, ha egya'ltala'n. U'gy veszem e'szre, egyelo"re me'g fogalma
   sincs, hogy is csina'lja, i'gy nem sok e'rtelme van erro"l vitatkozni. Majd
   ha Hillary kitala'lta, mit akar Bill, akkor vissza lehet te'rni a dologra.

9. Tisztelem Lud(!)wig von Misest, me'g inka'bb Schumpetert, akit az iskola
   legnagyobbja'nak tartok. (E's aki nemcsak az o~no~k ko~reiben ne'pszeru"
   Kapitalizmus, szocializmus e's demokra'cia't i'rta, aja'nlom figyelme'be
   A gazdasa'gi fejlo"de's elme'lete't, amit az USA'ban mellesleg a Harvard
   Egyetem adott ki - hiszen ott tani'tott! -, e's amit magyarra a ma ma'r
   SZDSZ-es Bauer Tama's fordi'tott a 70-es e'vekben). Kiva'lo' elme'leti
   ko~zgazda'szok voltak, ka'r, hogy olyan re'g meghaltak. Semmike'pp sem
   teheto"k felelo"sse' mindaze'rt, amit Reagan elko~vetett.

10. Ta'je'koztatom tova'bba', hogy bizonyos fo~ldrajzi, to~rte'nelmi e's
    kultura'lis te'nyezo"k ko~vetkezte'ben az osztra'k iskola Magyarorsza'gon
    jobban ismert, mint sok amerikai egyetemen. Nemcsak egyes tani'tva'nyok
    (pl. Schumpeter, Mises e's Hayek), hanem a tana'rok is (pl. Bo~hm-Bawerk,
    Menger e's Wieser). To~ke'letesen egyete'rtu~nk, hogy hasznos olvasni o"ket.

11. O~konome'ter vagyok, egyetlen elme'letben sem hiszek. Engem az e'rdekel,
    melyik elme'letnek mikor miben mondanak ellent a gazdasa'gi folyamatokro'l
    gyu~jto~tt adatok. Nem nagyon emle'kszem olyan empirikus cikkre, ami a
    supply side-osok sza'momra megleheto"sen dogmatikusan ideolo'gikusnak
    tu"no" a'lli'ta'sait ta'masztana' ala'. Esetleg segi'tene nekem ne'ha'ny
    olyan o~konometriai elemze's megnevezese'vel, ami o~no~ket igazolja?
    Bizonya'ra sokkal jobban ismeri na'lam a vonatkozo' irodalmat.

                            Ko"ro~si Ga'bor
               aki nem is dolgozhatna itt, ha nem lenne PhD-je

Koszonet illeti Dr. Balogh Sandor Ph.D. (pol.gazd.)-t azert, hogy megosztotta 
velunk az igazsagot. Most mar jobban ertem, mire utalt Miszlivetz Feri 
ezelott vagy egy evvel egy hasonlo, a magyar sajtoban lefolytatott vitaban, 
amikor azt a kifejezest hasznalta, hogy

		"tudomanyos kapitalizmus".

Toretlen eberseggel maradok: Borocz Jozsef (Ph.D. [folosleges tudomanyok :-), 
					 igaz, sajna, nem is egy Harvard :-]) 
					 viszont: o2rsi no1tafa