e's a ne'p-nemzeti politikusok elkezdte'k a'tharapni egyma's torka't.

Igaza'n nem vagyok boldog etto"l a te'nyto"l. Persze, Csurka't ma'r legke'so"bb
tavaly augusztus 21-e'n ki kellett volna Antallnak ru'gatnia pa'rtja'bo'l, ha
egy kicsit is komolyan gondolta a D betu"t az MDF-ben (szemben Csurka'val, aki
ezt gondosan kihagyta lapja ci'me'bo"l).

Ko~zeledik a va'laszta's, amin a korma'ny meg fog bukni. A kereszte'ny-
demokrata'k u'jra feleleveni'tette'k ellenze'kise'gu~ket. E'rdekes lesz,
ha megbuktatja'k azt a korma'nyt, ami teljesi'tette minden ko~vetele'su~ket.
(Szerencse're nem volt sok. Me'g arra is alig futotta.)

Viszont. A korma'ny nem bukhat meg olyan ko~nnyen. Nyilva'nvalo'an nem lehet
o~sszerakni Antallal szemben egy korma'nyto~bbse'get. I'gy az Antall-korma'ny
a va'laszta'sokig mindenke'pp hatalmon marad, hacsak Antallal nem to~rte'nik
valami. Igaza'n nem ki'va'nom, hogy to~rte'njen.

Ma'sre'szt viszont ko~nnyen lehet, hogy megbe'nul a korma'ny. Parlamenti
to~bbse'ge enyhe'n szo'lva ke'tse'ges. Bea'llhat az a helyzet, hogy a korma'ny
ugyan korma'nyoz, de a parlamentben nem mennek a't a to~rve'nyjavaslatai, so"t,
esetleg a parlament fogad el a korma'ny akarata'val ellente'tes to~rve'nyeket.
(Ez uto'bbi nem nagyon valo'szi'nu", a'mba'r pl. Bo"s u~gye'ben elke'pzelheto"
me'g ez is.) Teha't megbe'nul a to~rve'nyhoza's. Illetve minden egyes to~rve'ny
megszu~lete'se'e'rt ku~lo~n alkukat kell ko~tni valamelyik parlamenti ero"vel.
Hol a to~rve'nyjavaslatot kell mo'dosi'tani valamelyik ellenze'k ige'nyeinek
megfelelo"en, hol fizetni kell a ta'mogata'se'rt a'lla'ssal, pa'rtha'zzal,
miegyma'ssal. Volt ma'r to~rve'ny, ami csak a "hivatalos" ellenze'k
ta'mogata'sa'val ment a't. (Ukra'n szerzo"de's.) Volt botra'ny, amit az
ellenze'k simi'tott el. (Teleki-u~gy. Atto'l fe'ltek, ki lenne az uto'da.)

Ez viszont abszurd helyzetekhez vezethet. Pl. elke'pzelheto", hogy az orsza'gnak
nem lesz 1994-re ko~ltse'gvete'se. Vagy csak valami a'tmeneti e'rve'nyu"
ta'kolma'ny.

Ugyanakkor nagyon jo' lenne, ha rendezett hataloma'tada's lenne. Legala'bb
valamennyire mu"ko~do"ke'pes maradna a korma'ny, nem omlana o~ssze az
a'llamhatalom. Ha ido"ben e's rendben tartana'k meg a va'laszta'sokat. E's ha
a va'laszta'sok uta'n az u'j to~bbse'g az orsza'g elo"tt a'llo' proble'ma'kkal
foglalkozna majd, e's nem az MDF bu"neinek a'llando' felha'nytorgata'sa'val.
Jo' lenne, ha Magyarorsza'g nem egy u'jabb apro' bejegyze's lenne az euro'pai
politikai torzo'k, a reme'nytelenu~l zavaros instabil helyek egyre hosszabb
lista'ja'n.

Antallt abba bukik bele, amit le'nyegtelennek tartott: a gazdasa'gba.
Folyamatosan a gazdasa'g rova'sa'ra politiza'lt, ko~to~tt alkukat, e's ez
most visszau~t. Reme'lheto"leg a ko~vetkezo" korma'ny tanul a sorsa'bo'l.

A va'laszta's elo"tt az MDF szake'rto"i bi'ra'lta'k a lege'lesebben a kisgazda'k
agra'r-elke'pzele'seit. Vila'gosan la'tta'k, hogy az katasztro'fa'val fenyeget.
A va'laszta'sok uta'n Antall - saja't szakemberei ellene'ben - keresztu~lverte
a kisgazda agra'rprogramot. Ka'rpo'tla's, tsz-ek to~nkrete'tele. A katasztro'fa
be is ko~vetkezett. A magyar mezo"gazdasa'g e's e'lelmiszeripar a padlo'n van.
E's - ha'la a magyar gazda'lkodo'k jo'zan esze'nek - me'g a kisgazda'k a'lma, a
ha'rommillio' ne'ha'ny holdas nadra'gszi'jparcella'n nyomorgo' ne'p sem
valo'sult meg: az emberek to~bbse'ge nem hajlando' sze'tverni az agyon
nyomorgatott tsz-eket, mert tudja'k, ne'lku~le me'g rosszabbul ja'rna'na'k. De
az elvakult ideolo'gia a'ltal okozott ka'r i'gy is hatalmas. Csak halva'ny
reme'ny van arra, hogy nem jo'va'tehetetlen.

Csak hab a torta'n, hogy a korma'ny saja't ta'rgyalo'i javaslata ellene're
ala'i'rt egy olyan szerzo"de'st a Ko~zo~s Piaccal, ami keve's biztosi'te'kot
nyu'jtott az amu'gy is megleheto"sen me'rse'kelt piacnyita'si ige'retekre.
Fontosabb volt az ala'i'ra's politikai aktusa, mint az e'vtizedre ko~to~tt
egyezme'ny tartalma.

E ke't do~nte's hata'sa'ra a mezo"gazdasa'g a 90-es e'vek va'lsa'ga'gazata
lesz. Ez i'gy nem volt szu~kse'gszeru".

Az MDF la'tszo'lag a privatiza'cio' nagy ta'mogato'ja. Mindig csak azt nem
adja el, amire lenne vevo". Eladhato'k lettek volna a bankok. Mostma'r
to~bbnyire nem azok. De vettek a korma'nynak ne'ha'ny lapot, alapi'tva'nyt, a
korma'ny meg csere'be 100md-okat ko~lt a szana'la'sukra, jelento"s re'szben a
ko~vetkezo" korma'ny sza'mla'ja'ra va'llalva ko~telezettse'geket. A Mata'v pl.
(a korma'ny utasi'ta'sa'ra) ha'romszor elo"ke'szi'tette saja't
privatiza'cio'ja't, mindannyiszor sok sza'zmillio' forinte'rt elke'szi'tette a
va'llalat vagyonme'rlege't (ami fe'l e'vig e'rve'nyes, uta'na u'jat kell
csina'lni), ta'rgyalt potencia'lis vevo"kkel e's gyu~jto~tte a millia'rd
dolla'ros aja'nlatokat. A korma'ny mindannyiszor elpacka'zta. Azta'n kiru'gta'k
a privatiza'cio'kat elo"ke'szi'to" pe'nzu~gyi igazgato't, mert gondatlanul,
feleslegesen szo'rta az a'llam pe'nze't a vagyonme'rlegekre, meg mert a korma'ny
i'ge'reteiben hi've olyan ko~telezettse'geket va'llalt, amit a to"keemele'sbo"l
be nem folyt pe'nz helyett azta'n dra'ga hitelekbo"l kellett finanszi'rozni,
millia'rdos kamatko~ltse'gekkel. Ami persze a Mata'v e'rte'ke't cso~kkenti egy
esetleg me'gis beko~vetkezo" privatiza'cio'na'l.

Persze, ha nem lenne a'llami tulajdon, nem lenne mit adni bara'taiknak, hogy
abbo'l azta'n reme'lheto"leg majd o"k ta'mogassa'k kenye'rado' gazda'ikat a
va'laszta'sok elo"tt, alatt.

Ugyanakkor fenna'll a vesze'ly, hogy az MDF az emberek szeme'ben a ra'kent
mocsokkal leja'ratta az emberek szeme'ben az egye'bke'nt helyes elveket is,
pl. maga't a privatiza'cio't. Ami ne'lku~l sose lesz vira'gzo' gazdasa'g. De
persze akkor sem, ha rosszul csina'lja'k, ha a ko~vetkezo" korma'ny nem
csina'lja a mostanina'l sokkal jobban.

Me'g egy fontos tanulsa'ga van az Antall-korma'nynak. A korma'ny folyton
siker-propaganda't harsogott. Ami azta'n rendszeresen a ko~rmu~kre e'gett. De
re'szben e'pp aze'rt e'gett a ko~rmu~kre, mert harsogta'k. A siker-propaganda't
legko~nnyebben e'pp az szokta elhinni, aki harsogja, mert o" hallja legto~bb-
szo~r, e's mert a politikusok a'ltala'ban nem e'rzik a saja't bo"ru~ko~n, mi is
az igazsa'g. A korma'ny elhitte saja't propaganda'ja't, e's ez megbe'ni'totta.
Nem ismerte fel ido"ben, mi is a helyzet, e's i'gy nem cselekedett, amit (e's
amikor) megko~vetelt a haza (helyzete). A korma'ny elveszett saja't ideolo'giai
lo'zungja'ban, kicsinyes bosszu'iban e's pozi'cio'hajha'sza'sa'ban. Nem maradt
ido" a gazdasa'gi bajok kezele'se're, i'gy a gazdasa'gi helyzet egyre romlik.

Mert azt gondolom, igaza volt a korma'nynak 1990-ben, amikor azt mondta, hogy
1994-re ma'r jobb lesz a helyzet. Ugyan bizonyos bajokat, a va'ltoza'sok
bizonyos negati'v ko~vetkezme'nyeit (az ellenze'khez hasonlo'an) a korma'ny is
ala'becsu~lt, de etto"l me'g le'nyegesen jobb lehetne a gazdasa'g helyzete.
Az, hogy 1994-ben rosszabb lesz, mint amilyen 1990-ben volt, a korma'ny
tehetetlense'ge'nek lege'kesebb bizonyi'te'ka. A ko~vetkezo" korma'ny sokkal
nehezebb feladatot o~ro~ko~l, mint Antall: Antalle'k sokmindent jo'va'-
tehetetlenu~l to~nkretettek. A Ne'meth-korma'ny egy stabiliza'lo'do', gyorsan
a'talakulo' gazdasa'got hagyott uto'dja'ra, ahol az a'llam pe'nzu~gyei
egyensu'lyban voltak, e's amely a ku~lfo~ld sza'ma'ra is vonzo' beruha'za'si
ce'l volt. Az Antall-korma'ny egy va'lsa'gban levo", nehezen mozgo',
alkalmazkoda'sra szinte ke'ptelen, tartale'kok ne'lku~li gazdasa'got hagy
o~ro~ku~l, ahol az a'llami pe'nzu~gyek reme'nytelenu~l deficitesek, e's ami
jo're'szt elvesztette vonzereje't a ku~lfo~ldi befekteto"k sza'ma'ra.

El kell takari'tani ezt a tehetse'gtelen e's egyre korruptabb ta'rsulatot. De ki
kell va'rni az ideje't. Addig viszont meg kell pro'ba'lni ra'ke'nyszeri'teni,
hogy ve'gre valamennyivel felelo"sse'gteljesebben korma'nyozzon. Ez lenne az
ellenze'k e'rdeke me'g akkor is, ha a korma'ny teljes o~sszeomla'sa, az
a'llamhatalom tota'lis sze'tzu~lle'se nyilva'n me'g to~bbeket kia'bra'ndi'tana a
korma'nybo'l. A korma'ny tova'bbi, egyre fokozodo' cso~dje'bo"l ado'do' ka'osz
elso"sorban a sze'lso"se'ges demago'gok sza'ma'ra lenne elo"nyo~s. Ehhez viszont
az ellenze'k egyu~ttmu"ko~de'se szu~kse'ges, e'pp most, amikor a legnehezebb, a
va'laszta'si harc elo"tt ko~zvetlenu~l.

             Ko"ro~si Ga'bor

Kedves To'th drusza'm!

Ke'rdezed, mi lehet az oka annak, amiro"l i'rtam, hogy Magyarorsza'gon a
bi'ra'k nagy re'sze no" (megjegyze's: de nem a legfelso"bb- e's az alkotma'ny-
bi'ro'sa'gon!), az u~gyve'dek to~bbse'ge pedig fe'rfi.

1. A bi'ra'k munkaideje ko~to~tt, az u~gyve'deke' szabad. Az u~gyve'dek
   fogado'o'ra'ja a'ltala'ban este van, hiszen akkor tudja'k a kliensek
   megkeresni o"ket.

2. Az u~gyve'dek teljesi'tme'nybe'rben dolgoznak, bizonyos esetekben pl.
   sza'zale'kos re'szesede'se'rt, e's i'gy fizete'su~k plafonja a csillagos e'g,
   mi'g a bi'ra'k fix fizete'se'rt dolgoznak. Ez a havi fix kora'bban
   rendki'vu~l alacsony volt: egy a'tlag bi'ro' diploma'ja ellene're to~bbnyire
   kevesebbet keresett az orsza'gos a'tlagjo~vedelmne'l. Most enne'l le'nyegesen
   magasabb, de a hasonlo' koru' u~gyve'dek a'tlaga't meg sem ko~zeli'ti.
   (Ennek ko~vetkezme'nye az is, hogy ma'r e'vtizedek o'ta olyan e'geto"
   bi'ro'hia'ny van, hogy egy trivia'lis per is e'vekig hu'zo'dhat.)

E ke't te'nyezo" ko~zu~l az elso" aze'rt fontos, mert a hagyoma'nyos csala'di
munkamegoszta's alapja'n a ha'ztarta's ido"ho~z ko~to~tt re'sze to~bbnyire a
felese'g feladata. O" megy a gyerekeke'rt e's o" ad vacsora't nekik, stb.
Teha't no"k sokkal nehezebben va'llalhatnak olyan munka't, ahol rendszeresen
este kell dolgozni.

A hagyoma'nyos csala'di munkamegoszta's a'ltala'ban jobban tolera'lja a
keveset kereso" no"t, mint a rosszul kereso" fe'rfit.

(Persze e'n is ismerek to~bb ellenpe'lda't a fenti ke't tendencia'ra.
Ismero"seim to~bbse'ge're azonban igaz, ku~lo~no~sen a 80-as e'vek ko~zepe
o'ta.)

A ma'sodik azt eredme'nyezi, hogy persze nagy a tolonga's az u~gyve'di
helyeke'rt. Mi'g azonban bi'ro' a munkaero"-hia'ny miatt aka'rmelyik ke'pzett
joga'szbo'l lehetett, csak egy szakmai vizsga't kellett letennie, az u~gyve'di
vizsga nem volt ele'g. Ahhoz, hogy valaki u~gyve'd lehessen, kamarai e's fo"leg:
munkako~zo~sse'gi tagnak kellett lennie. Az u~gyve'di kamara az 1945. uta'n
megmaradt nagyon keve's ce'h egyike: csak az lehetett u~gyve'd, akit a kamara
bevett, e's a ce'hnek mindenfe'le kiva'ltsa'gai voltak.

U~gyve'd csak akkor praktiza'lhatott, ha volt munkako~zo~sse'g, amelyik
felvette. Ez a munkako~zo~sse'g egyre'szt az u~gyve'dek politikai
elleno"rze'se'nek eszko~ze volt - a ko~zhiedelemmel ellente'tben az a'llam
elso"sorban a szabadfoglalkoza'su' u~gyve'deket e's nem az adminisztrati'v
eszko~zo~kkel is ko~nnyen bu"ntetheto" bi'ro'kat tartotta fontosnak politikailag
elleno"rizni -, ma'sre'sz azonban nagyon keme'ny versenykorla'toza's: az
u~gyve'deknek anyagi e'rdeke volt, hogy keve's versenyta'rsuk legyen, mert i'gy
kaphatott minden ce'hbeli biztosan magas jo~vedelmet.

E ketto"s szu"re's viszont o~nmaga'ban a diszkrimina'cio' melega'gya volt.
Re'szben korrupcio' e's rokoni kapcsolatok re've'n do~lt el, kik lehettek
u~gyve'dek. Re'szben pedig a sok jo' pa'lya'zo' ko~zu~l szimpa'tia alapon
va'lasztottak. E'rdekes mo'don az esetek tu'lnyomo' re'sze'ben fe'rfiak voltak
szimpatikusak a fe'rfi kolle'ga'k (fo"no~ko~k) sza'ma'ra. (Persze voltak
politikai szempontok is, de azoknak a 70-es e'vekto"l kezdve szinte minden
jelentkezo" szinte automatikusan megfelelt, hiszen akkor ma'r a Ka'da'r-rendszer
neveltjeiro"l volt szo', akikkel szemben ritka'n meru~lt fel gyanu'. KISZ-tag
volt a jogi karon szinte mindenki, 20 e'vvel ezelo"tt 98-99%-os volt a
szervezettse'g.)

Kedves Kaiser Andra's!

Azt ritka'n lehet elo"re tudni, hogy valaki valakit meg fog ero"szakolni.
Nem tudok arro'l, hogy az ilyesmit elo"re bejelentene'k. Eze'rt ba'rmife'le
orvosla's csak uto'lagos lehet. Persze sokmindent lehet tenni aze'rt, hogy
ez fel se meru~lhessen. De egy ha'zassa'gban esetleg a partner ve'dtelenebb
lehet az ero"szakkal szemben, mint azon ki'vu~l. Ko~zo~s ha'ztarta's, to~bb
alkalom, kevesebb elza'rko'za'si leheto"se'g.

Atto'l, hogy egy no" szerelmes fe'rje'be, me'g lehet, hogy valamie'rt nem akar
vele szeretkezni, amikor annak erre kedve ta'mad. Mint ahogy ez persze fordi'tva
is elo"fordulhat. Ha ekkor a szeretkezni akaro' kike'nyszeri'ti az aktust, az
bizony ugyanolyan nemi ero"szak, mintha az ellenkezo" bara'tno"d ero"szakolod
meg. Etto"l me'g lehet szerelmes a megero"szakolt fe'rj, felese'g, bara'tno",
stb. abba, aki az ero"szakot elko~vette. Ez ke't ku~lo~n dolog. (A'mba'r azt
gondolom, to~bbnyire nem tesz jo't a szerelemnek az ero"szak.)

Elvben persze megero"szakolhat egy no" is egy fe'rfit. Azt gondolom,
gyakorlatban ez ele'g ritka. Kell magyara'zzam, mie'rt?

Teha't amit elmondasz, az le'nyege'ben e'rdektelen. Egye'bke'nt is mindegy, mit
jelent be a felese'g: vagy elko~lto~zik, e's az mellesleg bejelente'se'rte'ku",
vagy ott marad, e's akkor fizikailag le'nyege'ben ugyanolyan kiszolga'ltatott
marad. Tova'bbra sem lesz tanu'ja, tova'bbra is ke't egyenjogu' ember szava
a'll egyma's ellen. Azt hiszem, nem nagyon gondoltad Te ezt ve'gig. Amit Te
mondasz, hogy aka'r ott is maradhat, mert az ero"szakos fe'rjet egy papi'rdarab
mega'lli'tja, gyerekmese'nek is gyenge.

Elko~lto~zni me'g Amerika'ban sem biztos, hogy mindig egyszeru".
Magyarorsza'gon meg sokszor a lehetetlennel hata'ros.

E's ha elko~lto~zik, vagy csak bejelenti, hogy mostanto'l fogva ku~lo~ne'lo"nek
tekinti maga't, azzal le'nyege'ben sze'trombolta gyereke csala'dja't. Ma'rpedig
az anya'k egy jelento"s re'sze nem azt gondolja, amit Te: sokan hajlando'k
szeme'lyes a'ldozatra aze'rt, hogy gyereku~knek legyen apja.

Van visszae'le'si leheto"se'g. Itt ke't rossz ko~zu~l kell va'lasztani.
Ha nem hisznek a no"nek, akkor az a'ldozat az esetek jelento"s re'sze'ben
tehetetlen, hiszen a csala'don belu~li nemi ero"szaknak ritka'n van tanu'ja.
A'ltala'ban nem vila'gos, mie'rt a'lli'tana ilyet egy felese'g a fe'rje'ro"l:
va'lni ene'lku~l is lehet, e's ez egy igen kellemetlen adminisztrati'v
herce-hurca, amit keve's ember visel el ko~nnyen. Valo'szi'nu", hogy az
esetek to~bbse'ge'ben nem ok ne'lku~l fordul a bi'ro'sa'ghoz a panaszos. (Ez
persze prejudika'la's.)

Nem tudom, mi Amerika'ban a helyzet. Itt Ausztra'lia'ban ta'volro'l sem
egye'rtelmu". Amikor egy no" la'tlelettel, teha't bizonyi'te'kkal a keze'ben
tett feljelente'st, a bi'ro' u'gy kommenta'lta az esetet az esku~dtek sza'ma'ra,
hogy egy ha'zassa'gon belu~l megengedheto", hogy a fe'rj a szoka'sosna'l
keme'nyebb eszko~zo~kkel gyo"zze meg a felese'ge't arro'l, hogy o" is akarja a
szeretkeze'st. (A fe'rj agyba-fo"be verte a felese'get. Majd ela'jult. Me'g
szerencse, hogy nem, mert egy ma'sik bi'ro' egy ma'sik - utca'n to~rte'nt -
esetet u'gy kommenta'lt, hogy ugyan a nemi ero"szak tiszta esete'ro"l van
szo', e's ez persze eli'te'lendo", az, hogy az a'ldozatot elo"szo~r leu~to~tte,
e's az a'jult no"t i'gy nem e'rhette lelki trauma az ero"szak ko~vetkezte'ben,
komoly enyhi'to" ko~ru~lme'nyke'nt kell, hogy sza'mbajo~jjo~n.) Amikor e'n itt
ilyeneket hallok, akkor egybo"l e'n is feminista leszek. Merthogy e'rdekes
mo'don mindke't bi'ro' xxx volt. Meg tudod-e oldani az xxx=? feladatot?

                        Ko"ro~si Ga'bor

Hetek ota gyujtogetem a mondanivalomat a nokerdessel - feminizmussal
kapcsolatban, de nagyon elfoglalt voltam. Ezert ne haragudjatok, ha
olyan kerdesekre (is) reagalok, amik esetleg mar "szakallasak" (remelem,
a szakalluk meg csak egy hetes kb.)

Meg mielott elkezdem, leszogezem, hogy csatlakozom azokhoz (Borocz Joskaval
az elen), akik felhivtak a figyelmet a tisztesseges hangnemre a SZALONon.

Eloljaroban egy valosagos tortenetet mondok majd el. Akkor jutott eszembe,
amikor Csergo Zsuzsa ezt irta valaszul Toth Gabornak: (SZALON #415)

>(Toth Gabor azt mondja, hogy a no3k valasztasi lehetosegei nem
>korlatozottak, mert a torveny elott a nok egyenloek.  En errol azt gondo-
>lom, hogy a torveny elotti egyenloseg elengedhetetlenul fontos, de nem
>biztositja a tarsadalomban vetoltott _kulonbozo_ szerepeink egyenloseget.)

Es ahhoz kapcsolodik, amit Kalman Laszlo irt erre (legutobb, SZALON #420)

>Most ma1r e1rtem, hogy a "to2rve1ny elo3tti egyenlo3se1g" me1g nem
>"jogegyenlo3se1g", hiszen az is fontos, hogy alkalmazza1k azokat a
>to2rve1nyeket.
>
>Elne1ze1st -- Ka1lma1n L.


1977 oktobereben ket hetet toltottem tanulmanyuton a kijevi Insztyitut Metallo-
fiziki-ben. Az osztalyon, ahol vendegul lattak, 9 no es 2 ferfi dolgozott. Az
osztalyvezeto is no volt. Az egesz intezetben hasonlo volt az arany, a kutato
szakma "elnoiesedett" arrafele. Raadasul, a ket ferfit az egesz ket het alatt
egyetlen alkalommal lattam csak: az egyik este, amikor tiszteletemre az
osztalyvezeto vendegul latta a lakasan az egesz tarsasagot. Akkor elokerult a
ket ferfi is. Mint kiderult, azert nem jartak be dolgozni, mert eppen mezo-
gazdasagi munkara voltak vezenyelve: az oszi betakaritasok idejen az ertelmi-
seget is bevetettek a nagyobb termes erdekeben. Este persze eljottek a bulira,
es ugy berugtak, hogy alig tudtak hazamenni.

Pont ez alatt az ido alatt tortent a nagy tortenelmi esemeny: uj alkotmanyt
alkotott a Szovjetunio. A ket het alatt alig folyt munka. Az alkotmanyozo
bizottsag vezetoje, bizonyos L. I. Brezsnyev, az elso napon 5 oras beszedet
mondott, amit egyenesben kozvetitett a radio es a TV, es minden munkahelyen a
folyosokon es a laborokban is hangszoron kozvetitettek. A munka allt, mindenki
ot hallgatta, a vezetok (az intezetben 90%-ban no) kulon elojogkent a nagyterem
TV-jen nezhettek. Brezsnyev elmondta, hogy most keszul a "vilag legdemokratiku-
sabb alkotmanya", amelynek elokeszitese 1.5 eve folyik. Tobb szinten es menet-
ben, a tervezetet megvitattak minden munkahelyen es partszervezetben. Ezek
felkuldtek javaslataikat az alkotmanyozo bizottsagnak, akik bizonyos szures
utan ujra visszakuldtek lefele, majd ujra fel, s most egy hetig ezt fogjak
vitatni a Legfelsobb Tanacsban. Tobb, mint 110.000(!)javaslat erkezett. Ertsuk
meg, elvtarsak, hogy bizonyos javaslatok meg nem idoszeruek vagy tulkapasok
lennenek (peldaul azt a javaslatot, hogy ne legyen Legfelsobb Tanacs, ha ugyis
a part az iranyito, el kell vetnunk; ugyszinten azt is, hogy a partot es a
kormanyt ossze kellene olvasztani). De szamos javaslatot maris beepitettek az
uj Alkotmany szovegebe, es ez a het folyaman meg tokeletesebbre fog csiszo-
lodni.
Es csiszolodott. En mar kicsit untam (az elso napi beszedet haromszor adta le
a hangszoro, az esti hiradorol nem is beszelve, az utolso nap ismet Brezsnyev
foglalta ossze a lenyeget, ezuttal csak 2 oraban).
Vegre megszuletett a vilag legdemokratikusabb alkotmanya. Masnap sugarzo arccal
ropult felem az intezet parttitkarnoje: "hallottad a nagy hirt?" Azt hittem, az
alkotmany elfogadasarol beszel - igaz is volt, de sokkal konkretabban.
- "Milyen hirt?"
- "Hat azt, hogy az uj alkotmany szovegehez mi, az intezeti partszervezet is
felterjesztettunk egy modositast, es elfogadtak! Meg is valtoztattak a terve-
zetet, e szerint!"
- "Na es mi volt az?"
- "Hat az eredeti szovegben ez volt: >>A nok, akarcsak a ferfiak, egyenloek
a torveny elott<< (zsenscsini, kak i muzsscsini...) Namarmost mi ezt mondtuk:
ha egyenloek, akkor minek oda az 'akarcsak'? Es kihuztak! Maradt a zsenscsini
i muzsscsini."


Radnai Tamas

Kedves Csergo Zsuzsa!
Jol ertem, hogy szerinted minden ertek penzzel megfizetheto
es/vagy megfizetendo?
Udv Bela

Kedves Eva!

Azt irod, hogy befejezed a vitat, mert olyanok vagyunk, mint a forumosok, 
akik "nepcsoportokat szapulnak" valamit hogy teged "elszomoritanak" a 
torteneteink a "gonosz, ostoba, ferfiak ellen szovetkezo, rosszindulatu 
nokrol", es hogy "ilyen velemenyunk van a nokrol" (sic!). 
                                        ^^^^^^^^          

A mai napig itt nem jelent meg egyetlen cikk sem, amely a "noket" mint 
^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^
altalanos csoportot kritizalta volna. Tudtommal a legaltalanosabb kategoriat 
en hasznaltam a kovetkezokeppen: "Egy amerikai lanyrol el tudom kepzelni..."
Tehat meg az amerikai lanyokat sem vettem egy kalap ala, nem irtam, hogy 
mind ilyen lenne. 

Ezzel szemben Te a vita elejetol fogva altalanossagban irtal a ferfiakrol, 
akik az "alazatos" ill. "szemlesutott" noket kedvelik, tovabba "megalazzak", 
illetve "elnyomjak" a noket, legszivesebben csak konyhai robotnak illetve 
agymelegitonek hasznalnak oket, annak ellenere hogy mar az eredeti cikkemben 
is, es azota en is meg masok is tobbszor elhatarolodtunk ettol a ferfiak 
kozott jelentektelen szamban sajnos valoban letezo allasponttol. Te minket 
is rendszeresen kozejuk soroltal, amire abszolute semmi alapod sem volt. 
Nem tudom, lehetnek-e olyan rossz szemelyes tapasztalataid a ferfiakkal, 
amik ilyen foku eloiteletet, es odafigyeles nelkuli vak gyuloletet nemhogy 
indokolhatnanak, de legalabb megmagyarazhatnanak. 

Cikked ota eltelt egy kis ido, ugyhogy most nyugodtabban ismet vegiggondol- 
hatod, hogy ki is az eloiteletes, es ki hasznal serto, altalanos kategoriakat. 
Abban a szamban, ami miatt kivonultal, kaptal egy csokrot megtortent 
esetekbol, de vitapartnereid ( koztuk en is ) meg mindig nem altalanossagban 
beszeltek a nokrol, hanem elrettento peldakent irtak le nehany esetet a 
feminizmus amerikai hatasairol. Ha tovabbra is ugy gondolod, hogy en illetve 
mi voltunk eloiteletesek, akkor igazan sajnalom, en sem latom ertelmet a 
tovabbi eszmecserenek, mert akkor sajnos ugy tunik, a valosagot, es a 
vitapartnereidrol kialakitott kepet is az ideologiadnak probalod alarendelni. 
Ez a tortenelemben mar tobbszor nem valt be.

Az, hogy szerinted ezzel "elriasztanank a noket a hix -tol" egyszeruen 
nevetseges, eros gyanum, hogy tobbseguk nem Veled ert egyet, ahogy errol 
kozvetlen ismeroseimtol meggyozodhettem, sot, meg ismeretlenul is kaptam 
egyeterto levelet elso feministakrol szolo cikkem utan. Hogy megsem 
kapcsolodtak be a vitaba, annak talan az lehet az oka, hogy nem volt 
kedvuk vitat kezdeni az oket "vedelmezo" fogadatlan prokatorral ( bocs 
a kifejezesert, de ez a helyzet, minden serto felhang nelkul ), illetve 
nem akartak "noarulo" cimket szerezni, amit az ilyen allaspontu nok a 
feministaktol altalaban megkapnak ( nem tudom, Toled is megkaptak volna-e, 
mindenesetre az altalad propagalt amerikai feministaknak ez kedves szokasa ).

Utolso bekezdesedben azt irod, ezentul mar nem tekintesz bennunket nemhogy 
baratnak, de meg embernek sem (!), csak az "ADAT" cimszora tarthatunk igenyt 
tudasod konyvtaraban, mert megelegelted, hogy "tudatlansagunkat" felvilagosi- 
tani probald, es remeled, a jovoben tovabb gazdagitjuk "adat" gyujtemenyedet. 

Ez egeszen ugy hangzott, mint egy Szergej Szergejevics ( a Frappans 
Visszavagasok Nagymestere ) - vicc. Ha mar erveid nincsenek, es kifogytal 
a vitapartnerek allaspontjanak rendszeres felremagyarazasabol ( amit mar 
tobben tobbszor visszautasitottunk ), akkor bucsuzoul legalabb jol 
"odamondasz egyet", "na de most jol megadtam nekik" es elegedetten hatra- 
dolsz a szekeden. Igaz, hogy nem ervekkel, de megiscsak alaposan visszavagtal 
a sok ferfi-selejtnek, akik azt hiszik, ervekkel legyozheto a magas ideologia. 
Most aztan megnezhetik, hogy milyen szegyenben maradtak. Gratulalok hozza, 
valaszod nagy dicsosegere valt a feminizmusnak, es peldat mutat leendo 
harcostarsaidnak, hogyan kell ervekbol kifogyvan is elbanni a csokonyos 
vitatkozokkal, gyozelmi induloval visszavonulni a vesztesre allo csatabol. 



					Andras ( alias Egy Adat )

Ba'rd Elek harmincnyolc  eves  bankpenztaros nala tiz evvel
fiatalabb    felese'gevel    (szul.  Ulrich   Nora  mozgas-
mu"veszno"vel),  valamint   ket    gimnazista  fiaval   egy
vero"fenyes tavaszi  delelotton   kisetalt az  Allatkertbe,
ahova azonban nem  sikerult bejutniuk,  mert a kaput oriasi
tomeg vette    korul,   azon  belul  pedig    rendo"rautok,
tu"zoltokocsik  es mento"k akadalyoztak meg a tovabbjutast.
A  korulalloktol  megtudta'k,    hogy   a hu~llo"k ha'zabol
kiszabadult  egy   tizenot  meter  hosszusagu   kobra, mely
jelenleg a penzta'rfulke elott tekereg.
-Bocsanat- mondogatta Ba'rd Elekne, mikozben atfurakodott a
sokasagon, es egyenesen odale'pett a szornyeteghez.  Halkan
es bece'zo"en  dudora'szni  kezdett, aztan  megsimogatta  a
ve'rszomjas   hullo"  feje't,   es   bele'pett az Allatkert
kapujan.
A kigyo engedelmesen kovette, be a kapun, at a pazsiton, el
egeszen az  oroszlanok es tigrisek  za'rkai elott, vissza a
sajat  ketrece'be,    amelyet a  mozgasmu"veszno"  gondosan
ra'zart, majd lassu le'ptekkel visszase'talt o~ve'ihez.
-Ha't ezt hogy  csinaltad?- kerdezte a  ferje, az  ela'mult
tomeg kozepen.
-Nekem ez semmi-    mondta szerenyen Ba'rdne.-   Vizsgazott
okleveles kigyobu"vo~lo" vagyok.
-Es miert  nem mondtad meg  soha?- ke'rdezte a ferje, Ba'rd
Elek bankpe'nzta'ros.
-Mert  sosem   kerdezted -  mondta   a  felesege,  es fiait
kezenfogva elindult a fo"kapu fele.
                                               (1perces)

                              __o
             __o             -\<,
            -\<,  __________O / O
__Gabor____O / O

Tobbfele van. To2bb-fe1-le! Szep szo. Annyit tesz: nem egyfele. Hanem: tobb.

Kozos bennunk talan csupan ez a gondolat: a "maganelet" fogalmi elvalasztasa 
a "kozelettol" -- komoly hiba, tevedes. A maganeletbeli szemetsegek, 
rohadtsagok, csalasok, pici kenyszerek, kizsakmanyolasok, gorenykedesek, 
csusztatasok, mellebeszelesek, szemlehunyasok, meghunyaszkodasok, erkolcsi 
tolvajlasok, alkalmazkodasok, a gondoskodas, a szeretet, a szigor, a 
megbocsatas egyoldalusagai, viszonzatlansagai, "egyenlotlen cserei" nem 
valamifele a vilagtol elkulonult, bekes es szentseges szferaban zajlanak. 
Mindezek igenis kozugykent tartandok szamon, hiszen a mindannyiunk altal 
elfogadottan kozugynek szamito dolgok -- a gazdasag, a politika, a kultura, 
stb. -- mind-mind a "csalad" nevre hallgato informalis intezmenyben 
gyokereznek. A ket "szfera" nem fuggetlen: mindannyian e ket szfera kozott 
vagyunk "penzvaltok".

A ferfipolitikusok sikerebe valahogy nem szamitjuk bele az oket a sikert 
megelozoen, ki tudja hany even keresztul tamogato felesegek onfelaldozasat. A 
ketto valahogy -- polgari, disztingvalt, elegans modon -- szetvalik. 

A masodik gazdasagrol a szabadpiaci mitosz papjai predikaljak: sokszorta 
jovedelmezobb, mint az elso. A jovedelmezosegi szamitasokba azonban valahogy 
elfeledik beleiktatni a haztartas kiterjesztesevel mukodo masodik gazdasagban 
a meg nem fizetett noi (es gyermek-)munka erteket. A vallalkozoi siker lattan 
valahogy nem jut eszunkbe a mindezt lehetove tevo -- pl. a ferj vallarol 
minden a csalad mindennapos menedzselesevel kapcsolatos gondot levevo -- 
feleseg. A ketto valahogy -- polgari, disztingvalt, kozgazdasagtani-
modellezesi uton -- szetvalik.

A lanygyerekek egyetemi felveteli vizsgaeredmenyeibe valahogy nem szamitjuk 
bele, eppen abortusz utan 3 nappal kell-e szobelizniuk, nem menstrualnak-e. A 
munkatarsnoink munkahelyi magatartasat, munkateljesitmenyet lebecsulo kajan 
osszenezesek nem veszik tekintetbe az elvileg mindenkinek jaro, nyolc oras 
alvasidobol gyerekapolasra forditott 5 oras deficitet. A ketto valahogy -- 
polgari, disztingvalt, mindennapi eletunkben -- szetvalik.

Vegezetul: annak, aki ugy erzi, eros belso kesztetesbol antifeministakent 
kell definialnia magat, csak ennyit uzenhetek, a leheto legkomolyabban es 
mely felebarati szeretettel: anya1d! (Marmint: hogy gondolj ra.)

Udv: Borocz Jozsef

Kedves Gabor,

   Vilagos, hogy szerinted sincs semmi baj a no3i nem ertelmi kepessegeivel
en general.  Csak arra probaltalak figyelmeztetni, hogy ne lepodj meg, ha
valaki az Altalad vallott szabad valasztas ideologiat szepen, gondosan
vegigviszi es kijon az, hogy az eleddig optimalisnak tudott tarsadalmi
jutalmazasi rendszerunk meltanyos, amikor a noket kevesebbre becsuli, mint
a ferfiakat.  Nem kivanom ezt tulbeszelni, csak gondolkodj el a dolgon.

   Hogy "rengeteg" noi miniszter van, haaaat, mihez kepest?  Hol?  Magyaror-
szagon nem hemzsegnek, de hat ott a nok politikai reszvetele
amugyis lefele igyekvo gorbet mutat, es megkockaztatom, hogy nem azert, mert
a nok nem tudnanak politizalni.  Nem mondom azt sem, hogy jobb donteseket
hoznanak, mint a ferfiak.  Csak nem tartom "normalisan" (altalan kivant
modon (:-)) mukodo politikai rendszernek az olyat, ahol a tarsadalom amugy
ketnemu polgarainak igen fontos dolgairol az egyik nem dont.  Tudom, hogy ezt
a nok "teszik magukkal", ugymond, hiszen ok sem szavaznak nokre, illetoleg
nem jeloltetik magukat.  Hogy ez miert van igy, az a valoban erdekes es
lenyeges kerdesek egyike, de azokhoz meg nem jutottunk el ebben a menetben.
Talan jovo tavasszal (:-).

  Hogy milyen progressziv celkituzesei voltak a feminizmusnak az utobbi idoben?
Nos, a baj azzal van, Gabor, hogy nem jutottunk Veled kozos nevezore abban
a kerdesben, hogy a nok hatranyos helyzetben vannak-e (szerintem igen,
mert en ezt latom magam korul, es minthogy eleg alaposan olvasgatok is
rola, ha mar a sorsom ugy hozta, hogy tarsadalmat kutatgatok a magam
modjan), vagy pedig eselyegyenloseg van, es a nok ezt nem hasznaljak ki,
hanem ehelyett sirankoznak, es az "ellenseg kereses, a helyzet elezese,
a ketelu jogi eszkozok es a tarsadalmi megbelyegzes" kulonbozo
modszereivel zaklatjak a ferfiakat (Te ezt hangsulyozod a hozzaszolasaidban).

   Amit ellenseg keresesnek nevezel, az valoszinuleg az a turelmetlenseg,
amivel a nok siettetni szeretnek ezt az egesz "eselyegyenloseg"
dolgot.  Igazad lehet, hogy a tarsadalmi normak megvaltozasanak
folyamata ettol nem lesz gyorsabb, hiszen itt is arrol van szo, hogy a
nok is szeretnenek valamit, amibol a ferfiaknak latszolag tobb jut (pl. tobb
erdekes emberrel, helyzettel talalkozol, ha eljarsz otthonrol
dolgozni, mint ha abban merul ki a napi elettered, hogy a gyerekkel vagy,
bevasarolsz, es a jatszoteren beszelgetsz a szinten gyereket nevelo es
bevasarlo tarsaiddal).

   Sok ferfi (valamint sok no is) ugy gondolja, egy Nagy Torta van, ha abbol
a nok tobbet kernek, a ferfiaknak kevesebb marad.  Egy "progressziv"
feminista celkituzes pl. megmutatni azt, hogy ez nincs igy.  Hogy mindenkinek
tobb lesz az a Nagy Torta, ha a noknek is jobb lesz.  Ezert aztan progressziv
feminista torekves az, pl., hogy legyen vegre valosagba ultetve az
"egyenlo munkaert egyenlo ber" elve, hogy legyen tarsadalmi felelosseg az,
hogy a nok buntetlenul szuljenek (pl. ne bocsassak el oket a munkahelyukrol,
ha a korhazbol egyenesen nem mennek vissza dolgozni, mint ahogy Amerikaban
lehetseges; ne kelljen nekik otthon maradni 10 evig magasfoku
kepzettseggel, mert olyan csapdakat allit a munkapiac, hogy az otthonmaradas
luxus az alternativakhoz kepest, majd utana pszichoanalizisre
jarni onertekelesi problemakkal, mert az egykori magasfoku kepzettseg
bizony elavult.   Gabor, azt irod, Fodor Eva" semmilyen ervet nem hajlando
elismerni, ami ellentmond a feminizmus allaspontjanak."  Eva szerintem
arrol irt, hogy nincs olyan, hogy A Feminizmus Allaspontja.  Attol
tartok, itt megint arra utalsz, hogy eselyegyenloseg van.  Szerintem
nincs. Szerinted van.  Szerintem nincs.... (:-)

   Azt irod, "a tortenetek nem a nokrol, hanem a torvenyekkel valo
visszaelesekrol szolnak".  Nok visszaeleseirol, ferfiak ellen iranyult
visszaelesekrol. Vannak ilyenek, nyilvan.  Korosi Gabor nagyon jol irt
(es talan meg nalam is hosszadalmasabban (:-)) arrol, hogy ezek nem
diszkreditaljak a noi eselyegyenloseg elokotelezetteit.  En is ugy latom,
nagyon fontos odafigyelni az "equal opportunity" torveny mindenfele
hozadekara, a tulkapasokra, visszaelesekre.  Jo lenne azonban, ha nem
szegregalnank a figyelmunket, hanem egyutt figyelnenk oda a nokkel valo
tarsadalmi visszaelesekre is, melyekre most elsosorban a feministak
figyelnek oda, ezert van rajuk nagy-nagy szukseg.  Ok monitorozzak
helyettunk azt, amikor az apolono nem meri feljelenteni a foorvosurat, aki
az intezmenyi hagyomanyokbol kifolyolag a reggeli vizit utan megtapizza ot,
mert szegyelli a kovetkezmenyeket (publicitast, a tobbi kollegak elitelo
nevetgeleseit), meg egyebkentis, nem volt tanu.
(Lehetseges valaszod erre: "Igen, jobb, ha van tanu."  (:-))
Udv,  Csergo Zsuzsa.

Kedves Jozsef, tisztelt SZALON!

A tegnapi statisztikad rettentoen meggyozo. Ime szilard bizonyitek, hogy a
nok hatranyosan meg vagynak kulonboztetve!

Nem vitatom a szamitas helyesseget, sem az eredmeny valodisagat. Elgogadom.

Jatszunk viszont egy kicsit a gondolattal. Tegyuk fel, hogy en speci egy
ipari kutatointezetben osztalyt vezetek. Van 10 mernokom, azaz 9, mert az 5
no kozul egy GYES-en van. Nyeresegtervem szerint 130 eFt-ot kell
produkalnom mernokonkent, azaz 1.3 milliot. Vannak fix koltsegeim, igy a
terulet-ber, energia, szolgaltatasok (adminisztracio, raktar, stb). Ezek
osszege mondjuk evi 3 millio. Van ber. Ennek osszege 2.5 millio. Vannak
adok, ezek beraranyosak es mondjuk ez 3 millio. Namost az evi bevetelnek
kb. 10 millionak kell lenni, hogy teljesitsek. X. Zsofi, aki GYES-en van,
ugyanugy terheli a koltsegeimet, mint a masik 9. Ugy vallaljuk a munkakat,
hogy a 9 mernok elvegzi a 10.-re juto feladatot is. Ezert fizetesuk
tartalmaz X. Zsofi alapberebol rankmaradt hanyadot is.

Van evi 10% (de szep ido volt) inflacio es evi 7% berfejlesztesi
lehetoseged (realis szamok, uram, nem a levegobol szedtem!). X. Zsofia
visszater GYESrol. Ket gyerekuk van, 5 evig volt ott. Lemaradt a korahoz
kepest a fizetessel, mondjuk az az 1700 Ft a deficit. Be kellene hozni a
hatranyt. Az atlag fizetesek 6500 Ft/honap. A 7% berfejlesztesbol mennyit
adnal neki? (A mernoki beremeles 4550 Ft, azaz 450 Ft/fo/ho). 

Elmegyek szerzodesek utan. X. Zsofianak kerestem feladatot. Amikor
targyalnank a szerzodes felteteleirol, telefonal: beteg a kislanya, nem tud
jonni. Felvallaljam-e a szerzodest? Kell a penz, folvallalom. Hatarido 4
honap. Kettot betegallomanyban van a kislanyai miatt. Z. Guszti "beugrik",
a temat megmentjuk.

Hogyan gazdalkodjam ki X. Zsofi fizetesemeleset? Hogyan szerzodjek a
munkajara, amikor ennyire bizonytalan a jelenlete? Hogyan emeljem a
fizeteset Z. Gusztieval azonosra, amikor a teljesitmenyuk nagyon is
kulonbozo? Melyik elv a fontosabb: azonos koru no es ferfi fizetese azonos
munkakorben legyen azonos, vagy a fizetesek teljesitmeny aranyosan
oszoljanak meg? 

Tehet-e Zsofi arrol, hogy ra harul a gyerekekkel valo torodes is? Tehet-e
arrol, hogy gyermeke egeszseges fejlodese, pszichologiai stabilitasa
erdekeben vallalta a GYES-t? Tehetunk-e valamennyien arrol, hogy a
csaladepites tarsadalmi rangja es elismertsege szinte nulla? Vagy legyen a
ferje a bizonytalan tenyezo, akinek emiatt le kellene szallitanom a
fizeteset? Tehetnek-e mindketten arrol, hogy nem megoldott a csaladneveles
szociologiai hattere? Tehetnek-e arrol, hogy mindketten szinte ehberert
dolgoznak? Tehetnek-e arrol, hogy olyanok a szocialis viszonyok, hogy
mindket szulo fizetese szukseges a csalad mindennapjaihoz, baby sittert
megfizetni keptelenek?  En, mint fonok, azon kivul, hogy gyorsabban emelem
X.Zsofi fizeteset es igyekszem olyan munkakba bevonni, ahol nem annyira
kritikus az egy-egy hetes tavollete (hosszabb hataridok, tobb kozos vonal
egy temaban), hogy folfejlodhessen a tobbiekhez, akiktol elmaradt, mit
tehetek meg? Nekem kellene kigazdalkodnom a csaladbeli teljesitmeny anyagi
ellenerteket is? Kinek a karara?

Jozsefem, ez hogyan tukrozodik a statisztikadban? Ez bizony a masik oldal,
a munkaltatoe. Valaszthatok: vagy affirmativ action, vagy megtagadom az
egyenlo munkaert egyenlo ber elvet. Na mit gondolsz, a fonokok zome mit
valaszt?

Udvozlettel:  Cser Ferenc