Imre  irja:

> Én nem hiszem, hogy a dupla porgettyü eldöl. Szerintem az gyöz, amelyiknek a
> sulypontja lejjebb van. 

Ugyes, de nem tudsz kicselezni: mi van, ha negy kerek forog, a ket
szelso az egyik, a ket kozepso a masik iranyban? Akkor melyik "gyoz"?
Egyaltalan, mi az, hogy gyoz? Miert nem mindegy, hogy ellentetesen
forognak (aka'r 2, aka'r 4), vagy ugyanabban az iranyban, kulonosen
annak a fenyeben, amit a #537-ben irtal: 

> III. eset: Allsz egyhelyben, de gyorsan forogsz a fugg. tengelyed
> korul. Egy
> adott idopontban bedolsz 10 fokkal eszak fele. A sulyod huz lefele es
> eszakra. 180 fokos fordulat mulva sulyod huz lefele es delre.
> A lefele iranyulo erot mindket pillanatban megtartja a fold. Az eszak
> es del
> fele mutato erok kiegyenlitik
> egymast. Ezert nem dol el a bugocsiga.

Tudtommal van ilyen, a telefonosok is hasznaljak.
Ha jol sejtem, azon az elven mukodik, hogy a drot szakadt vegen a hullamok
visszaverodnek, a visszavert hullamok erkezeseig eltelt idobol lehet
kovetkeztetni a szakadas helyere. De azt nem tudom, milyen pontosak ezek a
muszerek.

Gyuri

 írta a következő üzenetben: ...
>Letezik olyan muszer, amely nem csak a vezetek
>helyet, hanem azt is felderiti, hogy meddig van benne szufla ?
>Tudtok ilyenrol ?
>Vajon milyen elven mukodhet ?
>Tehat nem aramot kellene kimutatni, mert az nincs, hanem hogy a
>feszultseg meddig jut el a falban.
>Letezhet erre erzekeny muszer ?

A cim elso pillanatban talan kicsit szokatlannak tunik, de a nap-, es
holdfogyatkozas ugyan az a jelenseg, csak attol fugg, honnan nezzuk.
A cimben emlitett fogyatkozas nem a Foldon fog lejatszodni, hanem a Jupiter
Callisto nevu holdjan. A Callisto a legkulso a negy ugynevezett Galilei-fele
holdak kozul. Amatorcsillagaszati szempontbol iden oktoberben ket nagyon
fontos fogyatkozas ele nezunk.

A Jupiter-holdak palyasikja a bolygo 12 eves keringese soran ketszer kerul
be az ekliptika sikjaba. Ez legutobb 1996-ban volt, amikor a holdak kolcsonos
fogyatkozasait is megfigyelettuk. Az azota eltelt ket ev alatt a holdak
palyajara latszolag egyre jobban ralatunk, ezert mostanaban tavcsoben
szemlelve mar nem mindig vannak egyvonalban a holdak. Ez fogyatkozasaikra
is hatassal van, mivel nem a bolygo egyenlitojenel kerulnek az arnyekba,
hanem egyre magasabb szelessegeknel. Igy a reszleges fogyatkozas fazisa is
egyre tovabb tart.

Egyedul a Callistoval fordul elo, hogy nagy bolygotavolsaga miatt el is
kerulheti a Jupiter arnyekat, azaz attol eszakra vagy delre vonul el. Ez
jatszodik le most is, a hold a bolygo polusanak arnyekaba lep be. Itt nagyon
hosszu halvanyodast varhatunk, a pontos idopontokat meg elorejelezni sem
tudjuk. Kulonbozo forrasokban mas es mas idopontokat talalunk. Mivel az
elorejelzesek pontatlanok, ezert a megfigyelesekre most nagy szukseg van.
A fogyatkozast a legkisebb tavcsovekben is nyomon lehet kovetni, legalabb
30-50-szeres nagyitas mellett. Ezert NYOMAS KI AZ EG ALA MEGFIGYELNI!!!

Az elso fogyatkozasra oktober 3/4-en, azaz szombaton este kerul sor.
22:58 UT-kor varhatjuk a belepest, 00:51 UT-kor az elobukkanast. A jelenseg
kozepideje 23:55. A valodi eltones es elobukkanas ezektol akar 10-15 perccel
is elterhet. Az elorejelzetthez kepest minel kesobb lepett be a hold az
arnyekba, annal hamarabb varhatjuk ujboli elobukkanasat. Kis tavcsovekben
akar percekkel korabban szem elol teveszthetjuk, mint nagy muszerekben
szemlelve. Az eltonert es elobukkanast elegendo masodperces pontossaggal
megadni.

A masodik fogyatkozasra oktober 20-an kerul sor. A belepes 17:23 UT-kor,
az elobukkanas 18:54 UT-kor varhato. Mig 3-an majdnem 2 oras volt a
fogyatkozas, most mar csak masfel orat fog a Callisto az arnyekban tolteni.
A fent leirtak szerint eszleljunk most is. Extrem esetben elkepzelheto,
hogy a hold nem is fog teljesen eltunni, csak egy hosszu halvanyodast,
majd 18:09 UT utan lassu fenyesedest eszlelhetunk. Emiatt fontos lenne
a halvanyodas kezdetet is feljegyezni, bar ennel masaodperc pontos merest
nem tudunk vegezni.

Az oszi az idoszak tovabbi fogyatkozasai:

                           October 1998

                       01  20 52.1  II.Ec.R
                       02   0 24.3   I.Ec.R
                       03  18 53.2   I.Ec.R
                       03  22 58.4  IV.Ec.D
                       04   0 51.7  IV.Ec.R
                       08  23 31.3  II.Ec.R
                       09   2 19.9   I.Ec.R
                       10  20 48.8   I.Ec.R
                       17  16 54.8 III.Ec.R
                       17  22 42.7   I.Ec.R
                       19  17 11.1   I.Ec.R
                       20  17 23.7  IV.Ec.D
                       20  18 54.3  IV.Ec.R
                       24  17 44.7 III.Ec.D
                       24  20 55.4 III.Ec.R
                       25   0 37.5   I.Ec.R
                       26  18  7.8  II.Ec.R
                       26  19  6.3   I.Ec.R
                       31  21 47.6 III.Ec.D

                           November 1998

                       01   0 57.5 III.Ec.R
                       02  20 46.1  II.Ec.R
                       02  21  1.3   I.Ec.R
                       04  15 30.8   I.Ec.R
                       09  22 57.7   I.Ec.R
                       09  23 25.1  II.Ec.R
                       11  17 25.5   I.Ec.R
                       19  19 21.1   I.Ec.R
                       20  15 23.8  II.Ec.R
                       25  21 16.5   I.Ec.R
                       27  15 45.7   I.Ec.R
                       27  18  2.8  II.Ec.R
                       29  17  1.7 III.Ec.R

Magyarazat: I. Io, II. Europa, III. Ganymedes, IV. Callisto
D - a fogyatkozas kezdete, R - vege
Minden adat UT-ban.

                                  Szabo Sandor, 9400 Sopron, Baross u. 12.
                                 Tel: 99/332-548, e-mail: 

                                            (Kozreadta:  Tepi)

En ugy neznem meg, hogy a kerdeses fogyaszto oldalan beadnek valami
kisaramu nagyfesz impulzussorozatot pl gk gyujtotrafoval, vagy magaval az
autoval (de csinalni is lehet ilyen ketyeret), mikozben a betap oldalt
rovidre zarnam. Ez atuti a szakadas helyet, de nem ugy, hogy minden
szetegjen, csak ott szikrazgat.
Ezt a szikrat egy szokol radio szintu radioval is lehet erzekelni. Jo
esetben kozvetlenul hallani is lehet, ha nincs tul melyen.

Biztosan van celketyere is, de azt nem ismerem.

Esetleg lehet probalkozni nagyon erzekeny, nagy bemeneti elenallasu
voltmerovel, hatha megerzi megfelelo lemezdarab segitsegevel, hogy meddig
van delej a madzagban (ha csak az az egy erpar megy arra). Igy mar kestem
meg kiegett karacsonyfaizzot. :)

hjozsi

Kedves Tudosok !

> Felado :  [Hungary]
>>> A meresek nemcsak, hogy kimutattak a jel keseset, amely a
>>> Nap gravitacios terenek sebessegcsokkento hatasa miatt
>>> ( Karl Gilzin -Kulonos vilagban- 1978 )

Ezen felbuzdulva felutottem en is egy konyvet. A Mariner kiserletet 
megelozo evekben volt ket masik hasonlo kiserlet, ahol a radar-vissza-
pattanas a Venusz ill Merkur feluleten tortent. A keses ott is egyezett
hibahataron belul a josolttal. Az szerzo - nem veletlenul - csak a jel 
keseserol beszel, nem sebessegcsokkenesrol. 

> Gyemantban a feny terjedesi sebessege mindossze 125 000km/s.
> Elofordulhat, hogy valamely anyagban, pl. vizben a reszecske -
> mondjuk elektron - nagyobb sebessegu, mint a foton,
>  vagyis a KOZEGBENI fenysebessegnel gyorsabban halad *

Nem csak elofordulhat, hanem sok pelda van ra. Ha toltott reszecske a
kozegbeli fenysebessegnel gyorsabban halad, akkor sugarozni kezd, ez 
a Cserenkov sugarzas. 
Nem kell hozza gyemant sem, eleg a felsolegkor, ami ugyancsak hig, es 
a toresmutatoja alig nagyobb 1-nel. De meg ez is eleg, mert kozmikus 
reszecske jon idonkent 0.9999999999 9999999999 fenysebesseggel. A fold-
rol szepen meg lehet figyelni a Cserenkov sugarzasat. 
Hasonlo jelenseg tortenik az urhajosok szemeben, amikor csukott szem-
mel is felvillanosokat latnak. 

udv
kota jozsef

hjozsi irta:
> Mert vannak olyan helyek (kinai, japan nyelvteruletek),...
 ...
> Azt persze nem tudom, hogy pillanatnyilag van-e a tudomanynak ilyen
> olvasoja, de a tippnek talan nem is egy.

Nem kell Japanig menni, eleg, ha atugrasz ide a Lajtan tulra.:)))
Szoval, nehogy ekezetesen irjatok, konyorgom!!!

Udv: Karoly

> [ .. ] hogyan
> lehetseges, hogy egy kondenzatorban, akuban tobb kulomb is lehet, 
> mikozben a Coulomb torvenybol elmeletileg oriasi (a multkori peldahoz 
> hasonlo) erok jonnenek ki, a kondi ket fegyverzete kozott.

Legyen a darab mondjuk egy kondi.
A sikkondenzator ket fegyverzete kozotti ero (elhanyagolva a szeleken
levo hatasokat):

F = Q^2 / ( 2 eps0 A ).

Namost, tudjuk hogy a kondikat 3 modon csinaljak koverebbre:

- nagyobb dielektromos allandoju szigetelot hasznalnak
- nagyobb feluletet csinalnak
- vekonyabb szigetelot raknak a fegyverzetek koze.

Namost, az elkok eseten a azt csinaljak, hogy vesznek egy aluminium
foliat. Ezt feldurvitjak, ezzel a feluleten sokszorosara novelik. Ez
lesz az egyik elektroda. Ezek utan letrehoznak egy nagyon vekony
oxidot a feluleten, ez lesz a dielektrikum. A masik eletroda az
elektrolit, ami folyadek (szeru) leven kepes kovetni a feldurvitott
feluletet.

Nincsenek pontos adataim, de a szigeteloreteg vastagsaga mikronokban
merheto, a felulet viszont negyzetmeterekben (sajnos a konderkatalogus 
ilyen adatokat nem ad meg).

Tegyuk fel, hogy a kondi aktiv felulete ~10m^2. Ha 1C van benne, akkor a
fellepo ero kb. 7 * 10^9 N. Ez az 10 m^2 -en eloszolva nagyjabol 7 ezer
atmoszfera, ami iszonyuan nagy, de tekintettel arra, hogy egy nagyon 
vekony oxidretegre hat, aranylag egyenletesen, az oxid ki fogja birni. 

Az akkumulator mas teszta, ott a delej kemiailag tarolodik, azaz az
elektromos energia kemiaiva alakul, amitol aztan ezek a vonzoero
dolgok mar eleve fel sem merulnek.

Zoltan

> Tehat nem aramot kellene kimutatni, mert az nincs, hanem hogy a
> feszultseg meddig jut el a falban.
> Letezhet erre erzekeny muszer ?

Hola!

En mar fogtam is a kezemben ilyet, probalgattam ... hat
eleg nehez volt behangolni, de mukodott. Asszem valami
magyar gyartmany volt (Bakony Muvek???)

Udv, L.
-- 
NI!

> hogyan lehetseges, hogy egy kondenzatorban, akuban tobb
> kulomb is lehet, mikozben a Coulomb torvenybol elmeletileg
> oriasi (a multkori peldahoz hasonlo) erok jonnenek ki, a kondi ket
> fegyverzete kozott.

Multkor luttam egy hirdetest  5F / 12V -os  kondenzatorrol, amiben 
ugye teljesen feltoltve 60 C pozitiv es 60 c negativ toltes van.
A kondenzatoroknak 2 vezeto retege van (fegyverzet), ahol az 
egyiken pozitiv toltes, a masikon ugyanekkora negativ toltes van 
(toltott allapotban).
Ezeket szigeteloreteg valasztja el egymastol. Egyik fajtajanal ezt 
ujabb szigeteles ( | -vel jelolom) kozbeiktatasaval feltekerik egy 
hengerre'. Igy feltoltve |+|-|+|-|+|-| ... |+|-|+| toltesu retegek vannak 
szoros kozelsegben egymassal, ahol a vonzoerok kiegyenlitik 
egymast. Vagy mindenki kiszamolhatja, hogy egy pohar vizben 
hany elektron van, es mennyi ezek ossztoltese. Megsem robban 
fel, mert minden negativ elektronnyi toltes kozeleben ugyanekkora 
pozitiv toltes van a hozza tartozo protonban.
 (Hf.: 200g vizben nekem  10 681 182 C  jott ki.) (Elnezest, ha 
valamit elszamoltam, mar regen jartam gimnaziumba.)

				Aggod Jozsef



                       Aggod József

No jo, nem vagyok en ennyire lokott mint ahogy azt a "subject" idezi.
A kerdesem egyszeruen annyi, hogy vaonigaz-e az az allitas miszerint az
anyag invarians a terbeli es idobeli transformaciokkal szemben?
Lehet hogy nemfogalmazok pontoisan, ezert inkabb egy peldat modnok.
Tegyuk fel elottem csucsul a levegoben egy szabad  hidrogen atom.
Egy proteon meg egy elekton.
Ekkor fogom az ultrafinom csipeszemet es odateszek melle meg egy hidrogen
atomot. Ott marad mind a ketto, mert eppen egy Einstein-Bose kondenzatum
magja akarna lenni.
Kicsirelem a csipeszemet egy meg finomabbra es leveszem az egyik
hidrogenatomrol az elektronjat, egy masik csipesszel leveszem a masik
hidrogenatomrol a sajat elektronjat, majd megcserelve visszateszem oket.
Vajon a ket uj hidrogen atom megvaltozott -e,  avagy TELJESEN egyenertekuek
a ket korabbi, elektroncsere elotti  hidrogenatommal, azaz az elektroncsre
utan megkulonboztetetlen lesz a ket atom a korabbi onmagatol?
Minding azt tanultam hogy igen, a ket atom egyenerteku, amde amiota a
Einstein-Podolski-Rosen pardoxonrol olvastam, mar egyanlalan nem vagyok
ennyire biztos ebben a dologban.
Sot, a nepser qm-irodalmat bongeszve meg az is felmerul bennem hogy elegendo
csak elkepzelnem azt, hogy megcserelhetnem a ket elektront, es ettol mar
megkulonboztethetok lehetnek az atomok...
Egeszen pontosan a kerdesem az, hogy mi a dolgok  onmagukkal  valo
azonossaganak  fizikai alapja?

Lajos

Sziokak

Elgondolkodtam..

Ugy tudom az egymashoz kepest egyenletes sebesseggel mozgo rendszerek
egyenranguak.

namarmost:

Megmerem egy neutron tomeget, nyugalmi allapotban egy laborban.

Aztan a labort elinditom es eleri pl. a 0.999 c sebesseget. Ekkor mivel a
tomeg fugg a sebessegtol, a neutron tomege mas lesz.
tehat meg tudom kulonboztetni a labort hogy mozog e vagy sem ha megmerem a
neutron tomeget es megnezem mennyire nagyobb mint a nyugalmi tomege.

Hogy is van ez?


2. A semmirol jott egyetlen valasz alapjan az alabbit lehet levonni:

  - a semmi nem letezik

  - az univerzumon kivul meg a semmi sincs. A semmi hianya csak valami
	lehet.
 

3. Hogyan lehet eleg jol ertheto modon bizonyitani hogy a termeszetes
szamok szamossaga (1,2,3,4...) azonos pl. a paros szamokeval (2,4,6,..)
(egy ismerosom nem hiszi el de nem tudom neki bizonyitani :((


4. A meteor szamaban (lgutobbi) olvastam hogy 12 milliard fenyevre akkora
robbanas volt hogy egy kb 1000 km-es gombon belul annyi energia szabadult
fel mint az egesz lathato univerzume.
Mi lehetett ennek az okozoja?


udv,
Jozsi

Takacs Ferenc wrote:
> Ha a cikkem igy ertelmezheto lett volna, akkor azt nagyon sajnalom, ez

Bocsi. Mostansag lehet, hogy egy kicsit erzekenyebb vagyok a kelletenel.


> nepszerusito muvet. Sajnos a konyvesboltokban ennel tobbhoz nem igen
> lehet hozzajutni, az ilyen konyv kiadasa nem uzlet. Ezert is nagyon

A muegyetemi kozponti kuonyvtarbol vedd ki Steven Weinberg temaba vago
konyvet  (azt, amelyiknek a neveben benne van a 'gravitation').  Az az
egyik kedvenc konyvem (igaz, egy kicsit odivatu, de ...).  Ezen kivul tudom
ajanlani az ELTE-TTK jegyzetboltban (barhol is legyen az most) Szenthe
Janos: A Riemann Geometria Elemei c. jegyzetet.  Valamint az akademia kiado
konyvesboltjaban megtalalhatod Tamas Matolcsi: Space-time without Reference
Frames c. munkajat.  (Az utobbi ketto az kemeny matematikat igenyel.) 
Ebbol a harom konyvbol igen sok kerdesedre valaszt kapsz.

> Ennek a problemanak kapcsan bizonyitando legfobb kerdest is vilagosan
> megfogalmaztad:
> >Milyen alapon tunteted ki az elmelet szempontjabol az egyik (vagyis az
> ido)
> >koordinatatengelyt?
> 1/ A testek (tomegpontok) vilagvonalai az idotengelyre nezve
> egyertekuek.

Ezen mit ertessz?  Kulonbozo lehetseges idotengelyek felvetele eseten az
idotengely iranyu vetuletek meg spec-relben is kulonbozoek.

> 2/ A spec. rel.-hez hasonlatosan ok-oksagi kapcsolat csak az idoszeru
> esemenyek kozott allhat fenn, vagyis olyan esemenyek kozott, amelyeknel
> lehetseges a ket esemeny kozott vilagvonal (a fenysebessegu hatast is
> belertve).
> 3/ A termeszet folyamatai az idoben egyiranyuak. Peldaul a folyok csak
> lefele folynak. Ket osszekotott gaztartaly nyomasa mindig
> kiegyenlitodik, kulso behatas nelkul ez az egyensuly nem borul fel, nem
> alakul ki ujra kiegyenlitetlen allapot. A vizszintes surlodo feluleten
> elguritott golyo mindig megall. Senki sem, meg en sem tudhatom, hogy
> holnap mit fogok gondolni, stb...
> 4/ Az elmeletekben a terkoordinataktol elteroen az idokoordinataknal
> szerepel egy sqrt(-1)*c szorzo, amelyet nem lehet nem eszrevenni. Ez
> egyebkent a fenysebessegu hatasok egyik kifejezodese, vagyis a
> tavolsagkepletekben az ido akkora tavolsaggal egyenerteku, amekkora
> tavolsagot a fenysebessegu hatasok befutnak az adott ido alatt.

Azt nem vitatom, hogy a fenykupon beluli resz ki van tuntetve a fenykupon
kivuli reszhez kepest, de ez nem jelenti azt, hogy az idotengely ki van
tuntetve

> Ezeknek a jelensegeknek nagyon melyrehato filozofiai jelentese is van,
> amely pontosan a te altalad hangsulyozott statikus modell, vagyis az
> eleve elrendeltetett, megvaltoztathatatlan jovo hatarozott tagadasa.
> Ennek az idotengely szerinti megfordithatatlansagnak a fenyeben egeszen
> uj megvilagitasba kerul a negydimenzios ter idobeli fejlodese is. A
> statikus modell esetleg hasznalhato a mult eredmenyeinek kiertekelesere,
> de nem hasznalhato a jovo esemenyeinek teljes erteku sejteseihez. Ha a
> statikus szemlelet, mint allitod, es en (reszben) el is hiszem, az
> alt.rel. tulajdonsaga, akkor ez a tulajdonsag ellentetes a mindennapi
> tapasztalatokkal. Az ido a lenyeget tekintve mas minosegu dimenzio, mint

Tudom, hogy ez mar filozofia, de a mindennapi tapasztalatokkal hogy lehet
elkuloniteni egymastol egy szigoruan determinisztikus es egy nem
determinisztikus vilagegyetemet?
Amugy pont az elmelet determinisztikussaga az egyik legnagyobb problema az
altalanosan relativ kvantumelmeletekben.  Nehez osszehozni egy erosen
determinisztikus es egy szigoruan nem-determinisztikus elmeletet.

> A spec.rel. meg vilagosan tartalmazza a fenysebesseggel terjedo hatasok
> szemleletmodjat, kiindulo posztulatuma eppen annak kifejezese, hogy a
> feny terjedese allando. A spec.rel. viszonylag egyszeru (az alt.rel-hez
> kepest) matematikaja alapjan az is lathato, hogy mas hatasoknak is
> alkalmazkodnia kell ehhez a vegsebesseghez, kulonben az ok-oksagi
> kapcsolatok ertelmuket vesztik. Ugyancsak lathato a spec.rel.-bol, hogy
> az idoben fejlodo folyamatok bizonyos esetben leirhatoak az idoben
> statikusan viselkedo differencial egyenletekkel (lasd hullamegyenlet),
> es ezek az egyenletek egyenertekuek, es akar egyszerubbek lehetnek az
> ido fuggvenyeben valo abrazolassal. Ebbol azonban meg nem kovetkezik,

Naa!  Szerintem kovarians formalizmusban minden sokkal egyszerubb.  Ha
kituntetunk egy vonatkoztatasi rendszert, es raadasul meg idore is
rendezzuk a dolgot, abbol rusnya gany lesz.

> hogy minden idoben fejlodo folyamat leirhato idoben statikus megoldhato
> differencial egyenletekkel. Ugyancsak nem kovetkezik, hogy

Persze, hogy nem.  "Teridoben statikussal" viszont igen.  Az idot az
elmelet szempontjabol nem tekintheted skalarparameternek, csak
koordinatanak, es a koordinatrendszer megvalasztasaval mar kituntettel egy
vonatkoztatasi rendszert.  Pedig egy, ebben a koordinatarendszerben mozgo
megfigyelo szemszogebol nezve a vilag egy kicsit mashogy nez ki.

> >Amig a sugarzasnak van energia-impulzus tenzora, addig azt be tudod
> pakolni
> >az Einstein-egyenletbe, es megkapod elso kozelitesben, hogy hogyan
> gorbiti
> >a teridot.
> Ha mar ezt emlitetted, akkor megemlithetem, hogy a toltesrendszernek
> Coulomb-erobol kifolyolag 10^40-szer nagyobb helyzeti energiaja van,
> mint a tomegeknek a gravitacios vonzasbol kifolyolag. Kisebb, de a

Nem. vegtelenszer nagyobb, hiszen az alltalanos relativitaselmeletben
nincen gravitacios ero, es igy helyzeti energia se szarmaztathato belolle. 
Viszont, ha a tomegben rejlo energiat nezed ($E=mc^2$-el), akkor mar nem
ilyen jo az arany.  Az energia-impulzus tenzorba viszont ez kerul.

ImRe

> --------------------------------------------------------------------------
 ... Our continuing mission: to seek out knowledge of C, to explore strange
unix commands, and to boldly code where no one has man page 4.
                                                                     (lpg)

Varga Jo'ska 'jo'-szte't.edu wrote:
> 
> Imre es ImRe es minden porgettyu szakerto figyelmebe ajanlom a kovetkezo
> kerdest:
> Egy tengelyre csapagyazzunk ket azonos kereket es porgessuk fel oket
> azonos fordulatszamra, de ellentetes iranyban. Ez a rendszer
> porgettyukent viselkedik, vagy eldol?

Jo.  Belatom, hogy hulye voltam.  Csak hat nagyon szemlelettes valamitt
akarttam talalni.  Tudom, hogy a porgetyu azert porgettyu, mert az
impulzusmomentum izotrop geomettria eseten megmarad.

ImRe

> --------------------------------------------------------------------------
 ... Our continuing mission: to seek out knowledge of C, to explore strange
unix commands, and to boldly code where no one has man page 4.
                                                                     (lpg)

T. Zoli !

Sem muszerem nincs, sem tapasztalatom a muszerepitesben, de a
sztatikusan feltoltott vezetek eroteret ki lehet mutatni annak
polarizalo hatasa alapjan egy olyan alufolias toltes merovel,
elektroszkoppal. Persze ehhez le kell valasztanod a merendo vezeteket a
halozatrol, hogy feltolthesd magas feszultsegre, a tobbi vezetekeket
pedig le kell foldelned. Az sem art, ha minden elektromos berendezest
kihuzzol a konnektorbol. Sajnos az ilyen merest, is nagyon
befolyasolhatja, hogyha vizes a fal, vagy mas regi lefoldeletlen vezetok
maradtak a falban (vasbeton!), amelyek szinten polarizalodhatnak.

Udv: Takacs Feri

T. Peter !

Azt gondolom, hogy nagyon fontos tema kotottel bele, amelyet nekem is
szandekomban allt tovabb reszletezni, es tisztazni.

A mikro vilagban diletans vagyok, nem is szeretnek jelenleg melyebben
beletemetkezni a mikrovilagba, de olvasmanyaim alapjan felmerult ezzel
kapcsolatban egy kerdes bennem. Mint tudjuk, az elektron, es a pozitron
(anti-elektron) utkozesekkor semmi mas, csak egy nagyenergiaju foton
keletkezik. A kerdes: keletkezik-e elektron-pozitron par spontan egy
nagyenergiaju fotonbol? Megfigyeltek-e mar ilyen jelenseget?

De a fenti kerdesre adhato valasztol fuggetlenul is bizonyosak lehetunk
valamiben. Ha a vilagot leiro sok-sok torveny kozul csak egy is
bizonyitja, hogy az ido nem megfordithato, akkor az egesz vilag idobeli
folyamatai sem megfordithatoak emiatt. Azok a torvenyek, amelyekbol ez
nem vilaglik ki, csak reszben igaz torvenyek, amelyek nyilvan csak az
objektumok bizonyos csoportjaira alkalmazhatoak, de globalisan nem.
Lehet, hogy a vilag osszes termeszettorvenye lebonthato ilyen
megfordithato torvenyekre, de megis, ezeknek a torvenyeknek a
kombinacioja megsem megfordithato. Egy nem tul jo hasonlattal elve; ket
invertalhato fuggveny osszege nem biztos, hogy invertalhato. (pl: x^3,
-5x)

Mivel azonban nem kell tartanunk attol, hogy a vilag osszes torvenyet
megismerjuk, ez a kerdes gyakorlati szempontbol fel sem fog merulni a
jovoben. Miert vagyok biztos, hogy a vilag nem ismerheto meg teljesen? A
szabad akarat gondolata ellentetes ezzel. Ha ugyanis azt feltetelezem,
hogy a termeszettorvenyek alapjan megjosolhatom holnapi viselkedesemet,
akkor a jovo ilyen modon valo megismerese utan ezzel ellentetes dolgot
is cselekedhetem, pusztan azert, hogy megcafoljam elozetes
szamitasaimat. Megteheto, hogy ezen gondolatokra valo hivatkozassal a
szabad akaratban ketelkedjem, de ez felette esszerutlen ketelkedes
lenne. Ugyanis a szabad akarat mindennapi valosag, mig a
termeszettorvenyek melyrehato ismerete csak egy vagyalom, a termeszet
megismerese egy folyamat, nem pedig egy allapot.

Talan megkerdojelezheto annak jogossaga, hogy a TUDOMANYon ilyen
filozofiai temakba belemegyek, mivel erre van kulon forum is, azonban
ezek a kerdesek szorosan kapcsolodnak ahhoz a kerdeshez, hogy az
alt.rel. egyes torvenyeinek (kepleteinek) milyen sulya van a tovabbi
kovetkeztetesek szamara. Hol huzodik a matematikai absztrakcio, es a
merheto, tapasztalhato valosag hatara?

Ha sikerul ezek utan elfogadtatni azon allaspontomat, hogy a vilag
fejlodese idoben nem megfordithato, akkor talan az a figyelmeztetesem is
erthetobb lesz, hogy az egyebkent idoben megfodithato torvenyeknek is
kauzalisnak kell lenniuk az idobeli fejlodesre nezve.

T.  Jozsi !

>Nem egeszen ertem, miert ragaszkodsz ahhoz, hogy
>az alt-relativitas csak statikus esetet tud leirni.
Ez nem egeszen pontos igy. ImRe allitotta ezt nagyjabol, es en csak
reszben ertettem vele egyet. Ezen azt ertem, hogy az alt. rel. gorbult
terenek metrikaja a fenysebessegu hatasok elvevel osszhangban lett
megalkotva, de a tergorbito tenzorok meghatarozasaban ez az elv mar nem
ervenyesul. Ezert olyan gorbuletek jonnek letre a terben a tomegpontok
kozeleben, amelyek sertik, illetve lehetetlenne teszik a kauzalitast.

>Egyszeruen arrol van szo, hogy a legkonnyebben
>targyalhato, legvizualisabb alt-rel eset a fekete lyuk,
>ez nagyjabol ekvivalens az elektrodinamika statikus
>pont toltesevel.
Pontosan a pontszeru toltes feltetelezese okoz gondot az
elektrodinamikaban is, es korlatozza le az elektrodinamika
alkalmazhatosagat. Mint korabban is hivatkoztam erre, Landau-Lifsic II.
kotetenek 37. es 75. fejezetete foglalkozik ezzel.

>A Schwartzschild sugaron belul a t-t es r-r metrikus tenzorelemek
>elojelet valtanak, vagyis t lesz terszeru, es r lesz idoszeru.
Aprilisban, a spec.rel.-lel valo ismerkedesemkor irtam ezt, amikor a
fenysebesseget meghalado hatasok kauzalitasi problemait elemezgettem:
>Erdekesseg keppen megjegyzem, hogy egy ilyen sebessegre elso
>ranezesre a Lorentz transzformacio felcsereli az x tengely es az
>idotengely szerepet a kepzetes gamma tenyezo miatt.
Milyen kicsi a vilag. Ez is megerositi, hogy a spec.rel. lokalisan
alkalmazhato az alt. rel. gorbitett tereben. Es ez mindjart tovabbi
osszehasonlitasokra ad lehetoseget. Az egyik, eppen az a felismeres,
hogy csak a fenysebesseg feletti hatasok mukodhetnek a fekete lyukban.
Masreszrol annak idejen azt is allitottam annak idejen, hogy az ilyen
hatasok kulonbozo vonatkozasi rendszerekbol nezve ellentetes iranyuaknak
latszanak, ami logikai keptelenseg. Viszont mindig van egyetlen olyan
vonatkozasi rendszer, amelyben ez a hatas egyidjunek, kozvetlen
tavolhatasnak latszik, ezaltal a logikai keptelensegtol
megszabadulhatunk. Ez volt a spec.rel.-ben, de mi van az alt.rel
eseteben? Hat itt bizony nagy problema, hogy az egyidejuseg nem
ertelmezheto, igy olyan vonatkoztatasi rendszer sincs, amelyben ez a
hatas logikailag nem okoz gondot. Persze azt nem tudom, hogy amit itt
leirtam van-e barmi koze valami valosagos dologhoz. Szamomra inkabb csak
hiaba valo idotoltesnek tunik. Az esemeny horizont mar eleve egy olyan
fal, amely izolalja a teret, es eleve lehetetlenne teszi a kulso ter, es
a belso tomegpont barmilyen ok-oksagi kapcsolatba kerulhessen egymassal.
Ebbe a lehetetlenne vallo kapcsolatba pedig azt is bele kell erteni,
hogy a tomegpontot, mint a ter gorbultsegenek okozojat tekinthessuk.

Udv: Takacs Feri

 irta:
> Mar regota igergettem hogy megprobalom egy cikkben a tudomany
> vilagkepet definialni -bar sokan es nalam okosabbak (pl. Szekely   
Laszlo)
> megtettek. Ez nem az, csak egy rovid szosszenet.

Elozrebocsatom, hogy ne erts felre: az alapokban egyetertek veled, csak   
szamomra a te velemenyed nemikepp szelsosegesnek tunik, ezert sokmindenbe   
belekotok alabb.

>   Tudomanyos kijelentes az, amit falszifikalni lehet. Azaz magaban
> hordja -wittgensteini ertelemben- a sajat maga elvi megcafolhatosagat.

Ez a kijelentes pl. egy matematikai axiomara nem hiszem hogy ertelmezheto   
lenne. Amennyiben csak a tetelekre/torvenyekre erted, akkor rendben van.

>   Keves a tudomanyossaghoz az, hogy valami verifikalhato   
(ellenorizheto)
> mert rengeteg olyan hamis allitas (hamis vilagkepek, pl.vallasok
> kereteben) fogalmazhato meg, ami sajat axiomarendszereben
> "bebizonyithato". Keves am szukseges mert bizonyithatatlan allitasok
> sem lehetnek -jelleguknel fogva- tudomanyosak.

Alljon meg a menet! Milyen alapon deklaralsz barmilyen 'nem tudomanyos'   
vilagkepet eleve hamisnak?! Ilyen alapon en is mondhatom, hogy Euklidesz   
geometriaja hamis (amiben raadasul meg igazam is volna :-).

>   A falszifikalhato allitas azt is mondja, hogy "ha nem vagyok igaz,
> akkor ezt igy es igy tudod bebizonyitani". Azaz egy "igaz" tudomanyos
> allitas pont attol igaz, hogy ha nem allitanank, akkor ellentmondasok
> tomegebe utkoznenk. Igy igaz a relativitaselmelet is, aminek igazsagat
> nem csokkenti az, hogy sokan keptelenek felfogni: aki nem "hiszi"
> -nem is hinni kell- az adjon mas magyarazatot a kiserletekre.
> Nem fog menni!

  Mar miert ne menne? Ha jol emlekszem Einstein mondta, hogy barmilyen   
jelensegre tetszoleges szamu (tudomanyos!) magyarazatot lehet talalni (de   
lehet hogy Poincare volt, vegul is mindegy). Ez igaz azokra a   
jelensegekre is, amiket a relativitas elmelete magyaraz. Annak az oka,   
hogy jelenleg a relativitaselmelet a 'tudomanyosan elfogadott' elmelet,   
nem az, hogy nincs masik, hanem hogy nincs egyszerubb es   
ellentmondasmentesebb. Itt az 'Occam borotvaja' neven ismert elv mukodik,   
ami annyit mond: egy adott jelenseg(halmaz) magyarazatara mindig a   
legegyszerubb elmelet a legjobb. De ez nem cafolja meg a tobbi elmeletet,   
csak azt mondja, nincs szukseg rajuk mert van egyszerubb, hasznaljuk   
inkabb azt.
  A klasszikus anekdotaban amikor Laplace magyarazta   
Naprendszer-modelljenek mukodeset Napoleonnak, a csaszar megkerdezte: 'Ez   
nagyon szep, de hol van benne Isten?'. Mire Laplace valasza: 'Ennek a   
modellnek a mukodesehez nincs szukseg Istenre!'. Nem azt mondta, hogy   
Isten nem letezik, csak azt, hogy a modellben felesleges. Ennel tobbet a   
tudomany ma sem allit.

>   A tudosok masik igen regi rogeszmeje -es az enyem is!-  hogy   
nincsenek
> megismerhetetlen, misztikus dolgok, ami letezik azt meg is lehet   
ismerni
> olymodon, hogy mas emberek szamara is erthetove tesszuk (a nyelv altal)

Khm, khm... es pl. a Heisenberg-fele hatarozatlansagi elvrol mi   
mondanivalod volna ennek fenyeben? Masfelol: te tenyleg komolyan   
gondolod, hogy a nyelv segitsegevel a dolgok/fogalmak pontosan leirhatok   
es atadhatok egy masik embernek? Harmadreszt: en azert sok tudostol   
olvastam ettol nemileg eltero velemenyeket, ugyhogy kerlek ne   
altalanosits.

> Ide sorolhato az is, hogy a tudomany szamara minden tanulmanyozhato,
> illetekessegi kore minden letezo dologra kiterjed.

Bocs, de ilyet csak az Illetekes Elvtarstol (illetve Urtol) fogadok el   
;-)
Komolyabbra forditva a szot: rendben van, ez mit akar jelenteni? Mi az,   
hogy a tudomany 'mindenben illetekes'? Abban teljesen egyetertek, hogy a   
tudomany szamara minden tanulmanyozhato. De akkor tanulmanyozzanak is   
mindent, ne csak lesajnalo megjegyzeseket tegyenek! Sok becsuletben   
megoszult tudos allaspontja erosen emlekeztet azera a puspokere, aki,   
midon Galilei meginvitalta: nezzen bele a tavcsovebe, es latni fogja a   
napfoltokat, azt valaszolta: semmi szukseg arra, hogy megtegye, mert   
Arisztotelesz vilagosan megmondta, hogy a Nap egy tokeletes objektum,   
ergo foltok nincsenek rajta.

>   Jobb helyeken ez a vizvalaszto: aki lelekkel meg szellemmel dobalozik
> annak nincs sem szava, keresnivaloja a tudomanyban. Lehet ez sokak
> erzesei szerint igy durva es elitelendo, de a "New Age" korat eljuk
> ugyebar, es ugy tenyesznek a modern babonak (UFO,termeszetgyogyaszat,
> dianetika,spiritizmus,asztrologia,szektasodas) mint a dudva:
> a tudomany sokszor egy ostromlott varhoz hasonlit, amely a tiszta esz
> langjat orzi a neospiritiszta babonak tengereben. ("Tiszta esz" alatt a
> felvilagosodas koranak racionalista tradiciojat ertem, amit bevallom,
> roppant nagyra becsulok.)

  Ez egy nagyon szep hasonlat, csak szerintem erosen meghaladta az ido.   
Mit gondolsz, vajon miert burjanzanak ennyire az altalad 'modern   
babonaknak' nevezett tanok manapsag?
  Megmondom: azert, mert a tudomany nem adta meg azt az emberek nagy   
reszenek, amit (eppen az altalad eszmenyitett felvilagosodas koraban)   
megigert. Technikai haladast, azt hozott. Csak bele ne dogoljunk. Hogy   
atmenjek demagogba, a 'tiszta esz' eredmenye az atombomba is, meg az   
ozonlyuk, meg a balnak irtasa is. De az elet minoseget nem emelte,   
marpedig a legtobb embernek ez az, ami szamit - hogy egy teljesen   
misztikus es tudomanytalan fogalommal fejezzem ki magam: az emberek nem   
lettek boldogabbak a nagy tudomanyos eredmenyektol. Hat keresnek maguknak   
valami mast, amitol boldogabbnak erezhetik magukat. A legtobbjuk szamara   
ez ugyanolyan potszer, mint mondjuk a kabitoszer, az alkohol vagy a TV.   
De en egyaltalan nem vagyok olyan biztos benne, hogy ezek mogott az   
alternativ szemleletek mogott tenyleg semmi igazsag nincsen. Sot, a   
termeszetgyogyaszat eseteben egeszen biztosan sulyosan mellelottel.   
Amellett, hogy vannak csalok, szelhamosok, a termeszetgyogyaszatnak   
orvosilag (tudomanyosan!) elismert komoly eredmenyei is vannak, es orvosi   
korokben egyre elfogadottabba valik.

 irta:

> Letezik egy Mensa nevu vilagszervezet, mely a szuper IQ-s
> egyeneket toborozza, azzal a jelszoval, hogy a szuper-IQ-sok
> erkolcsi kotelessege a vilag bajainak orvoslasaval foglalkozni,
> reszt vallalni.
> Ugy tudom, egyik beveteli forrasuk az IQ-teszt.
> Osszejoveteleket tartanak, de kozos kozlemenyt
> nem adnak ki, mondvan ez sertene a demokratikus elveiket.
> Nem tudom, hogyan boldogulhatnak igy.

Ismerek nehany Mensa tagot, es egyikuk sajat maga mondta nekem, hogy a   
Mensa voltakeppen egy gittegylet; nem csinalnak semmi hasznosat, csak jol   
hangzik, ha az ember tarsasagban (al)szerenyen megjegyezheti hogy o   
mellesleg Mensa-tag.

 irta:
> A quark-gluon plazmaallapottal az is problemas, hogy egyelore nem   
biztos,
> hogy letezik.  Viszont azt szinte biztosan lehet allitani, hogy ha az   
LHC
> beuzemelese utann nehany evig nem talaljak meg, akkor szunte biztosan   
nem
> letezik.

Minek a roviditese az LHC?

Udv,
Peter