Akkor megiscsak hallottam az EPR-rol, csak en ugy ismertem, hogy ismerjuk
az impulzusmomentumot a bomlas elott es meghatarozzuk a keletkezo ket uj
reszecske kozul ugyanabban a pillanatban az egyiknek a helyet es a masiknak
az impulzusmomentumat. Akkor viszont a megmaradasi torveny alapjan tudjuk a
masiknak is az impulzusmomentumat, amelyiknek meghataroztuk a helyet,
marpedig a kettot egyszerre a Qmech szerint nem tudhatjuk.
Vagy ez nem ugyanaz ?
En egyebkent mar azt sem ertem, hogy ha ugyannak a reszecskenek az
impulzusmomentuma lehet a merestol fuggoen hol 1/2 hol -1/2, akkor ez mar
onmagaban serti a megmaradast, nem ?
Vagy ilyenkor a korabbi meresek hatasa ervenyesul ?
Ha mar ott tartunk, hogy mi mindent nem ertek, azt is eleg nehez
elkepzelnem, hogy a tolem mondjuk 10millio fenyevre levo csillagrol
10millio evvel ezelott elindulo egyetlen darab foton, ami ugye hullamkent
egy gombpalast menten terjed, az eszleles pillanataban (marmint amikor a
keszulekem detektalja), az akkor eppen 20millio fenyev atmeroju gombhejrol
abba az egy pontba ugrik, ahol detektalom. Hat lehet...

Irtad meg:
"A Qmech reven kesobb meg beavatkozhat, irtam. Jogosan kerdezel ra. A
valaszom kelloen filozofikus lesz. Ugyanis nincs meg meg az altalanos
fizikai elmelet. Azaz a Kvantumgravitacio elmelete. Csak sejteni lehet
nehany dolgot."

En itt azzal kapcsolatban akartam kotozkodni, hogy a "kesobb" szo, nyilvan
nem a mi universumunk idejere ertendo, merthogy azt irtad, hogy elotte van
az egesz terido az "elejetol" egeszen a vegtelenben levo "vegeig". A kesobb
akkor csak az O" sajat idejere vonatkozhatott, viszont ha van neki ilyen,
akkor megsem ertelmetlenek a kerdesek, hogy oroktol fogva letezik e, vagy
O"t is teremtette valaki es igy tovabb.....

Tamas.

Kedves Horvath Pista,
       -------------
Mint ahogy irtam a termeszet mukodesenek lenyege: minden lehetoseget 
kiprobalni. A vilag kvantumos alapokra epul, igy ennek a mukodesnek 
az eredete valoszinuleg a kvantumelmelet, nevezetesen a hatarozatlansagi 
relacio. A hatarozatlansagi relacio szerint a mikrofizikai rendszerek minden 
lehetseges allapotot kiprobalnak. Sot meg a latszolag nem-lehetsegeseket 
is, pl. az energiamegmaradas is serulhet rovid idore. Ennek a "probalj ki 
mindent" elvnek szep megfogalmazasa matematikai nyelven Feynman 
palyaintegralja. Hogy a mindennapi makroszkopikus vilagunk pontosan hogy 
orokolte ezt a mikrofizikai elvet azt ne kerdezd mert nem tudom.

Azt, hogy a termeszet fenti mukodese az elethez es a tudathoz 
is elvezethet szamitogepen is szimulaltak. Van egy tudomanyag, ami 
mesterseges elettel (artificial life) foglalkozik. Igen nagy hatranyuk 
a valodi termeszethez kepest, hogy osszehasonlithatatlanul kisebb 
eroforrasok es ido all rendelkezesre. De sok erdekes eredmeny van 
mar eddig is. Pl. az egyik legfontosabb, hogy az elo rendszer ugynevezett 
onszervezodo kritikus allapotban (selforganized critical state) van 
es viszonylag hosszabb stacionarius allapotok kozben lavinaszeruen 
jut el magasabb fejlettsegi szintre. Ez nem csak az elo anyag sajatossaga, 
hanem altalanos jelenseg a homokdomboktol (sandpile) az emberi nyelven at 
a galaxisokig. A termeszet valamilyen okbol kedveli az onszervezodo kritikus 
allapotot.

Szerintem egyebkent a jovo szazad tudomanya az elo anyag fizikaja 
lesz. Nem biofizika, hanem annak tudomanya a fizika nyelven, hogy mi 
az elet, mik az elo anyag torvenyeinek egyenletei.

Ami meg Istennel kapcsolatos kozmologiai elkepzeleseidet illeti, 
nem ertek egyet veluk.

1. Jelenlegi vilagkepunk szerint a vilagegyetem egy osrobbanasban 
keletkezett, azaz egy szingularitasbol, fekete lyukbol indult. 
Kivulrol nezve (Isten) a szingularitasban megall az ido, igy nincs 
ertelme arrol beszelni, hogy mi volt a vilag keletkezese (teremtese) 
elott. Belulrol nezve meg plane nincs ertelme mivel minden jelenlegi 
fizikai torvenyunk ertelmet veszti. Noha van olyan elkepzeles, ami 
szerint a vilag nem egy szingularitasbol indult, annak az elmelete 
(kvantumgravitacio) meg nincs meg.

2. Felteheto a kovetkezo zavarbaejto kerdes: az osrobbanasban keletkezett 
vilagegyetem jelenleg taguloban van. Mi van legkulso reszen tul (a felfuvodo 
gombon kivul)? Mi van ott az "ures terben", ott van Isten? A valasz a 
kerdesre: ter (terido) csak ott van ahol anyag is van. Nincs olyan, hogy 
a "teridon kivul". Ahol nincs anyag (elektromagnese ter, fizikai vakum 
fluktuaciokkal, stb.) ott nincs semmi, az a hely (ter) egyszeruen nem 
letezik.

Nem vonom ketsegbe senkinek a vallasat, Isten hitet (meg azt se, hogy 
kozmologiailag magyarazza Istent -- legfeljebb magam nem ertek egyet 
vele), es nem kivanok senkit Termeszet hivove tenni. Kulonbozo az 
izlesunk. En magam sokkal erdekesebbnek talalom egy olyan vilagban elni, amit 
olyan folyamatok hoztak letre, amiknek nem volt celja az hogy pl. az elet 
vagy a gondolkodo ember letrejojjon (egyaltalan semmilyen celja nem volt, 
es nincs), mint egy olyanban ahol egy tudat feletti (igy emberi esszel 
meg nem ertheto) leny tervezett meg elore mindent a legaprobb reszletekig.

Kedves Cserny Pista,
       ------------

Ki teremtette Istent? -- szerintem ez egy ertelmes kerdes. Igazan jo 
valaszt meg nem hallottam ra. Ha szerinted ez nem ertelmes kerdes 
akkor mi az, arra, hogy honnan van Isten. Es mi a valasz ra? 


Udv.   Csoto Attila

Tisztel VITA ill. Lajos!

Nehany megjegyzes.
Lajos irta:

>  Ha emlekezetem nem csal  a szotarban a "dogma" kifejezessel
>  olyan tanokat illetnek, amik igazsaga egy adott
>  kozosseg tobbsege altal  elfogadott  es igaznak tartott, tovabba azoknak
> (pont
>  elobbiek miatt) megvaltoztatasatol mereven tartozkodik.

Valoban van a dogmanak ilyen jelentese es ha te kizarolag ilyen ertelemben
haszanltad, akkor nincs kifogasom a mondanivalod ellen. A tovabbiakban
azonban vedd figyelembe kerlek, hogy a katolikus vallason belul a dogma
megvaltoztathatatlan hittetelt jelent (mint mondjuk az hogy Jezus
valosagos Isten es valosagos ember volt), aminek a megvaltoztatasa az
egesz addigi tanitast romba dontene. A colibatus (es meg egy jopar mas
dolog) azonban nem ebbe a korbe tartozik (mint irtam ez egyszeru
rendelkezes) es igy akar mar holnap megvaltoztathato lenne, mindenfele
tanitasbeli kovetkezmeny nelkul (szervezeti es egyhazjogi kovetkezmenyei
termeszetesen lennenek). Nem szerencses (es szerintem eleg
felrevezeto) ezert a colibatust dogmakent emlegetni. 

>  Meg egyszer: szerintem az egyhaz modszerei egyaltalan nem
>  elavultak, csak a tanok amiket kepvisel pl. amilyeneket a dogma
>  szoval jeloltem, azok dohosak, azaz nem korszeruek es nem
>  kepviselik a mai, viszonylatos joletben, technikai
>  civilizacioban elo  emberek erdekeit es ertekiteletet.

	Szeretnem, ha irnal egy-ket olyan egyhazi tanitast, ami manapsag
elavult. Pont az az erdekes, hogy az egyhaz altal tanitott alapveto
igazsagok (pl a szeretet fontossaganak kihangsulyozasa) 2000 eve
valtozatlanok. Nem is valtozhatnak meg, hiszen akkor az mar nem ugyanaz a
vallas lenne. 
	Ha a dohos tanitas alatt pl. a colibatust erted, akkor ket
dolgot vegy figyelembe: 1. a colibatus egyaltalan nem kepezi a tanitas
lenyegi reszet (voltakepp nem is tartozik a tanitas temekorebe)
2. Valoszinuleg az elkovetkezendo 50 even belul eltorlik a colibatust
(legalabbis a vilagi papok eseteben - a szerzeteseknek ez nyilvan
lehetetlen) es csak valami olyan kikotes marad, hogy puspok
csak notlen ember lehet. Ez sokban fugg attol, hogy ki lesz a kovetkezo
papa. 
	Te talan kivulallokent kevesbe latod, de aki kozelebbrol latja
a dolgot az tapasztalja, hogy az egyhaz igen is valtozik a kornak
megfeleloen (igaz lassan). Egy pelda: 30-40 evvel ezelott elkepzelhetetlen
lett volna, hogy nok ministraljanak, vagy olvassak fel az olvasmanyt - ma
pedig ez mar bevett szokas. Az alapveto hittetelek nem valtoztak - de nem
is valtozhatnak.

>  Ha arra godolsz hogy amikor a vilag teremtesere het napot
>  emlegetek akkor a bibliai ismereteim hianyossagarol van szo,
>  hiszen a hetedik napot a pihenesre szanta az Ur, akkor csak
>  azt kerdezem mennyi ido kellene 2 vilag megteremtesere? 12
> nap vagy 14?

	Termeszetesen nem erre gondoltam. Egyszeruen azt probalom
megertetni veled, hogy az Egyhaz tulnyomo resze (a Vatikannal az elen),
a teremtestortenetet nem mint tudomanyos ertekezest kezeli es semmi
kifogasa nincs az evolucio ellen. A nemhivok (es ugy latom ebbe a hibaba
estel te is) sokszor gondoljak azt, hogy aki vallasos az automatikusan a 6
(7) napos teremtestortenetben hisz - de ez egy oriasi tevedes. 

> szocialis ember az egyhaz idealja, de valojaban a "hivo ember"
>  koncepciojaban egeszen masrol szol.
>  Egy onmaganak eppugy mint a tulvilagi orokoletenk
>  kiszolgaltatott, alazatos teremtmeny igyekezeterol, hogy
>  eleget tegyen mindenhato ura es parancsoloja kivansagainak.
>  Valojaban minden ennek van alavetve, hiszen jonak is csak
>  azert kel lenie, mert FEL az orok bunhodestol. Persze lehet

	Latod ezert irtam azt, hogy tobbet kellett volna olvasnod a
temabol. Amit te itt leirsz, az az Oszevetseg ember ill. Istenkepe, es
borzalmasan messze all az Ujszovetsegtol.

> dominanciajat feltetele, csak akkor nyernek ertelmet.
> Szamomra nem fogadhato el az a nezet,  hogy a "bun" (enyem, tied, ove...)
> ilyen kozponti helyet foglaljon el az emberrol alkotott kepben!
	
	Ez megint egy tipikus felreertes. A katolicizmus nem a bunrol
szol. Egy alapvetoen hibas felfogas az, ami a bunt igyekszik eloterbe
allitani. A kozeppontban nem az van, hogy ne cselekedj rosszat, hanem
hogy cselekedd a jot. A kulonbozo tiltasok nem azert vannak, hogy
megnyomoritsak es bilincsbe zarjak az embert, hanem hogy segitsenek neki a
jot tenni.

		Udv		Xux

Kedves Lajos,
	ketsegeim vannak az iranyban, hogy Te vitazni is ohajtasz. 
> Legyen ez akar Teilhard de Charden avagy a papasag
> tortenete a maga gyomorfelforgato bun-lajstromaval.

	Ezzel nincs mit vitazni. Nem is azert irtad. Erre valami hasonlot 
lehetne csak irni. pl. Az ateistak mindig is irtottak a keresztenyeket. 
Ami meg igaz is lehet, csak nem pontosan igy, es nem altalanosan.
> Egy onmaganak eppugy mint a tulvilagi orokoletenk
> kiszolgaltatott, alazatos teremtmeny igyekezeterol, hogy
> eleget tegyen mindenhato ura es parancsoloja kivansagainak.

	Idezhetnek meg tobbet is, de minek. Irasod sok mindenrol 
arulkodik. Elsosorban a tudatlansagodrol. Tovabba, hogy nem a 
partnereiddel vitazol, hanem csak ugy durr bele a levegobe.
	Megkerlek, vagy
1. Allitsal valamit legy oly kedves. Vagy
2. Vitazz a VITAban valaki altal leirtakkal.
	De en tobbet nem foglalkozok olyan irasaiddal amelyben X-tol 
hallott, vagy csak ugy altalad elkepzelt nezetekkel vitazol. Itt nincs 
mirol vitazni, nincs mi ellen ervelni, mert legkozelebb nem a leirtakkra 
fogsz valaszolni, hanem ujabb fantom tanokkal fogsz vitaba szallni.

Kedves Dzsoki,
	Valaszaim valaszodra;
> Ha valamin gondolkodni kell (feladat), azt konnyen felre lehet erteni
> el lehet rontani. Lehet, hogy ez tortent?

	Mar megbocsass, de eleg nagy balfek az aki a sajat maga altal 
kitalalt problemat felreerti.
> Ja. Hiszen az egyetlen letezo perpetum mobile.
	Nem  perpetum mobile! Miert lenne az?
> Mar tul vagyunk a vegen, vagy most meg van tobb dimenzio is?
	Nem sokat ertettel abbol amit irtam.
>Hat igen. Fogalmam sincs mirol irsz.
	Mondtam mar en is az elobb. Esetleg ha kerdeznel valamit. Akkor 
meg esely is lenne a valaszra.

					Horvath Pista

Kedves Takacs Ferenc,

	Nagyjabol, es lenyegeben egyetertek azzal amit irsz. Kiegeszitesem.
>  eppen ez hianyozott, amikor az egyhaz
>  szovetkezet az allammal (lasd feudalizmus)
	
	Valoban, meg ez is igaz. Ott van, hogy feudalizmus. Az uj kor 
viszont mar bekoszont, mikor a protestans egyhazak megszulettek. Amiket 
irsz az a protestans egyhazak megjelenese utan mar nem allnak. Csak 
reszben. Az a resz viszont nem;
> tudomany fejlodese nem volt toretlen, es ennek legfobb akadalyozoja 
> eppen a vallas. A vallas kinyilatkoztatasaival megneheziti, hogy 
> allitasait vizsgalodas targyava tegyek. Ez ugyanis egyutt jar az 
> egyhaz tekintelyenek csokkenesevel.

	Tehat a protestans egyhazak mar nem fonodtak ossze a hatalommal, 
legalabbis nem ugy mint a katolikus egyhaz. Tovabba eleg nehez lenne 
bizonygatni a protestans egyhazak tudomanyellenesseget.
	Itt hivnam fel a figyelmet.
kereszteny         NEM EGYENLO     katolikus
kereszteny egyhaz  NEM EGYENLO  katolikus egyhaz.
							  Horvath Pista

Kedves Mihaly,

	kereszteny hivek Ormenyorszagban is vigan aldoznak allatokat. 
Raadasul a templom udvaran, es a pap nyiszalja el az allatok nyakat.

	No, de nezzuk a nekem irt valaszaidat;
a, Ok egyetertek. Csak felhivnam a figyelmedet, hogy a paralel vilagokat 
is tudosok talaltak ki. Meghatarozasod rajuk is igaz. Tovabba 
jo par elmeleti fizikusra is. Sot az egesz matematikara is. 
	A Te tudomany definociod (legalabbis amit hasznalsz) az meroen 
empirista. Hol vannak az elmeleti tudomanyok? A tudomany nem csak merheto 
dolgokkal foglalkozik. Mindazonaltal jelen esetben fenn all az, hogy 
Isten lete tudomanyosan nem bizonyithato ( ugy latszik ezt minden VITAba 
be kell irnom). De az ervelesed most egy kicsit fals.

b. Megint az a bajom, mint az elsovel. Minden mondat OK, csak a legelso nem.
Szoval ez egy Isten kep! A tobbi OK. Ugyanez volt az a esetben is. 
Mindennel egyetertek, kiveve a konkluziot. Tudomanyos!

c. ? ? Miert mond egy tudomanyos Isten-kep ellent a szabad akaratnak?

	Tessek a teridon kivult a "mennyekben" kifejezessel 
helyettesiteni, es minden egybol a helyere ugrik.

							Horvath Pista

ps. Arpadnak. Nem keptam meg meg az emlitett
"publikaciot", pedig azota is varom a TIPPen.

Horvath Pista irta:
>	Talan eppen tegnap irtam; Az esely megadatott a tizparancsolat
>altal. Esetleg ezen lehet vitazni, de azt nem nekem kell megmondani, hogy
>hol. Tessek megmondani mi nem tetszik a tizparancsolatban! Aki meg errol
>sem hallott, az is kapott Istentol itelokepesseget. Hiszen eppen errol
>szol a kiuzetes. A jonak es gonosznak tudasa. Vagyis cselekedjel
>belatasod szerint. Ha magaddal el tudsz szamolni, akkor nem sok felni
>valod lesz Isten iteloszeke elott.

 Ha -ha -ha ( ez egy satani kacaj akart lenni!)

Tegyuk fel, hogy nekem |___________________________________| ilyen magas a
tesztoszteron szintem, mert pechemre /vagy szerencsemre igy alakult. Mit ad
isten ettol annyira bevadulok allandoan, hogy utok verek mindenkit aki a
kozelembe kerul es megeroszakolom a legyet ropteben. Egyszeruen a mirigyeim
legyozik az agyamat. Mi van ekkor? Kapjak noi nemi hormonkezelest, avagy
varjam meg amig a purgatoriumban megtisztulok a buneimtol?
Avagy a szerotinin elfogyogat az agyambol amitol cudar depresszios leszek
es elveszitem a jozan itelokepessegemet, majd veszek ket rof kotelet es
felkotom magamat, elkovetve ezzel a halalos bunok egyiket? Mi van most?
Irany a pokol avagy menjek orvoshoz es szedjek antidepresszanst (mert
mostmar az is van a tudomany jovoltabol).
Lajos

Cseny Pista irja:
>Orommel latlak ismet a VITA-ban.
Koszi, orommel latom, hogy meg nehany regi Vita-tars mindig aktiv.

>Az viszont elszomorit, hogy igy kezded:
>Kedves Agi <><@#$%^&! <--Ez egy nyomdafesteket nem turo szo akart
>              ~~~~~~~ lenni, ugye? Ha a halra(=Jezusra) ertetted, akkor
>                     istenkaromlas, ha Agira ertetted, akkor pedig...
>                     Ennel szinvonalasabb irast is lattunk mar Toled!

Kedves Pista, ugy dekodolod a fenti karaktersort, ahogy akarod.
Az, hogy istenkaromlast latsz benne, kisse meglep. Az is, hogy
ugy gondolod, Agit szidalmaznam.

Talan a megszolitas utani reszre is reagalnal? Az itelkezest pedig
talan jobb volna masnak meghagyni...

Udv
Attila

Irod:
>        Konkol Attila irasat sem ertem,
>Elkezd Agival kotozkodni egy temaban, teljesen figyelmen kivul hagyva az
>egynappal az elott az e temaban altalam irtakat. ? ?

Kedves Pista, meg egyszer elolvastam, amit az 590-es Vitaban irtal.
Ez volna az amit figyelmen kivul hagytam?

>        A mit mutatot fel gondolatnak is orultem. Egy meres persze nem
>meres. De az megis igaz, hogy a kereszteny vallasu hatalmak fedeztek fel
>es uraltak eloszor az egesz Fold golyot. Azt most hagyjuk, hogy ez mire
>jo. Itt csak arra mutatok ra, hogy melyik volt ilyen szempontbol   
sikeres.

Bocs, de ez szamomra nem mond nagyon mast, mint Agi irasa. Talan
csak annyit, hogy "ez mire [volt] jo". De az iras tobbi, itt nem idezett
reszebol ugy ereztem, alapvetoen egyetertesz Agival. En meg nem.
Sok mindenben nem. Ez alapos ok a Vitara.

De az igazi kerdes: valoban ertekmero a keresztenysegben a magas
eletszinvonal? Ez alatamaszthato valami evangeliumi idezettel?
Erre valaszoljatok kedves Vitapartnerek.

Udv
Attila

Mostanaban a VITA-ban tobbszor megjelent a kerdes, miert nem
tokeletes  a vilag. Marmint annak kellene lennie mert egy tokeletes
Isten teremtette, szoktak mondani azok, akik a vilagban  elofodulo
rossz miatt (is) ketelkednek Isten letezeseben.  Milyen ertelemben
beszelhetunk a vilag tokeletessegerol, errol szeretnek most irni.

  Induljunk ki abbol, a vilagban megjeleno rossz a vilag mely
sajatossagaval hozhato egyszeru kapcsolatba. Sokan rogton az ember
bunbeesesere gondolnak. Igen, az ember pedig azert es(het)ett
bunbe, mert szabad. Szabadsaga miatt valaszthat es akkor eppen a
rosszat valasztotta.

  Nem csak az ember szabad, maga a vilag is az. Nem reszleteznem,
mostanaban is tobbszor utaltak ra, a vilagban, vegul is a
kvantummechanikai bizonytalansagok kovetkezteben nincs szigoru
determinizmus. Azaz a vilag jelene nem tartalmazza azt, milyen lesz
pontosan a jovoje. Csak a lehetosegek, azoknak valoszinusegei vannak
meghatarozva, hogy pont mi fog tortenni, nincs rogzitve.

  A vilag es az ember szabadsagan nem csodalkozhatunk. Szabadsag
nelkul az egesz csak egy oriasi kirakojatek lenne. Minek kellene egy
ilyen Istennek. Az ember is szivesebben jatszik azzal, ami nem
teljesen meghatarozott, az ilyen ezerszer erdekesebb, izgalmasabb.

  Eddig tehat azt mondhatjuk, hogy a rossz a szabadsag egy mellekhatasa,
tetszik, nem tetszik, letezik. Azonban ennel tobbrol  van szo.
Ehhez vizsgaljuk meg, mit lehet valojaban amit rossznak nevezunk.
A rossz helyett inkabb a jot hatarozzuk meg, ennek ellentete  a
rossz.

  A jot es rosszat szokas relativizalni. Ez feluletesseg. Van, amit
altalanosan jonak nevezhetunk, ne csak a vallasra, erkolcsi rendszerekre
gondoljunk, a jo fogalma az elettelen vilagra is kiterjesztheto.
Gondoljunk a termeszet tortenetere, avagy a teremtes folyamatara,
ki melyikre gondol eppen. A vilag mindkettoben a semmitol indul es
fokozatos fejlodes soran jut el az emberig. A vilagegyetem evolucioja
szerint (kvark, lepton -- proton, neutron -- alfa reszecske --
H_2, helium atomok -- galaxisok -- csillagok, szupernovak --
naprendszerek -- biologiai evolucio -- ember ) vagy a Genezis szerint
az ido folyaman egyre osszetettebb rendszerek, kifinomultabb kapcsolatok,
kotodesek alakulnak ki. Ez jelenti a fejlodest.

  Mi a jo? Ami segiti a fejlodest, az uj letrejottet ( az egyes napok
vegen lata Isten, hogy amit tett, az jo). Az segiti, ami osszekapcsol,
osszetart, uj kotodeseket munkal ki. Ami epit. Ezert van az, hogy a
vallasi es erkolcsi rendszerekben a legfontosabb emberi ertek a szeretet.
Ami akkor is osszekot, ha eppen nem all az erdekemben, sot.

  A rossz nyilvan ennek az ellentete. Szetver, osszekuszal, osszezavar.
A satan gorog neve diabolosz, pont ezt jelenti. Azonban lathatjuk,
a rossz bizony tobb, mint egyszeruen a szabadsaggal egyuttjaro mellekes.
Ahhoz, hogy epuljon valami uj, a reginek, vagy legalabb egy reszenek
szet kell esnie. Vagyis a rossz feltetlen resze a vilagnak. Peldaul
nezzuk a foldrengest, vulkankitorest. Rettenetes, pusztito jelensegek.
Ha viszont a Fold kerge merev lenne, az erozio mindent elmosna,
tobb kilometeres vizreteg fedne a Foldet, szarazfold, szarazfoldi
elovilag, mi sem leteznenk. Nem kialthat a vallasos ember sem az egre:
"Uram, miert ilyen tokeletlen a vilagod, hogy engedhetsz meg ilyet!?"
Oszovetsegi megfogalmazasban mindezt lasd Job konyveben.

  A satan, merthogy az emberi szellemiseg fejlodesi palyaja rendkivul
osszetett,  nemcsak aprobb szetesesekkel befolyasolja azt. Sokkal
kifinomultabb, ravaszabb modszerek, nehez probak kellenek. A Satan ugy
mondja a rosszat, hogy az jonak tunjek. Felrevezet. Jezus megkisertesekor,
"felviven ot egy nagy magas hegyre, megmutata neki a fold minden orszagait
egy szempillantasban, Es monda neki az ordog: neked adom mindezt a hatalmat
es ezeknek dicsoseget; mert nekem adatott, es annak adom, akinek akarom;
Azert ha te engem imadsz, mindez a tied lesz." (Lukacs 4,5-7)
 Valo igaz, a Satan mindenutt jelen van, de ez nem azt jelenti, hogy
minden egyuttal ennyire az ove lenne. Csusztat, hazudik.

  A satan is csak teremtmeny. Nagy a hatalma, de csak azon a
teruleten mukodhet, amit Isten megszabott szamara. Neha az Ur me'g
ott is felulbiralja, ha eppen jonak latja.

  Valamennyien tapasztalhatjuk, foleg fiatalabbak, milyen szornyu,
keptelen dolgok jutnak neha eszunkbe. Varatlanul tornek fel bennunk
a gonosz, rombolo gondolatok. Akar imadkozas, vagy templomi szertartas
kozben is. A vallasos ember ezt gyorsan a helyere tudja tenni, Istenehez
fordul vedelemert, keri "ne vigy minket kisertesbe es szabadits
meg minket a gonosztol". Ez hasznalni szokott, a demonvilag a hiabavalo
probalkozas utan visszavonul es beken hagyja az embert.

  A jo es a rossz mindennapjainkban elvalaszthatalanul jelen van.
Dontesunknek van elorevivo, jo vetulete, de jelen van a rombolas is.
Azzal, hogy ezt a cikket irom, jot teszek, sokaknak olyan gondolatokat
kozvetithetek, melyek fontosak lehetnek szamukra. Ugyanakkor ez ido
alatt mas dolgokat nem csinalok, megirhatnam mar azokat a leveleket,
amiket varnak tolem, ez rossz. De azert a jo es rossz kozotti dontes nem
remenytelen, altalaban el tudjuk donteni, az egeszet nezve, mi a
jobb, mi a rosszabb.

  Tehat a vilagban jelenlevo rossz es gonosz a vilag levalaszthatalan
resze. Nem a meghatarozo, de nelkulozhetelen. A teremtett vilag abban
az ertelemben tokeletes, hogy az Isten altal adott szabadsag merteke
epp a megfelelo. Kevesebb torvenyt, azaz tobb szabadsagot adva a kaosz
urra lehetne a vilagon, a gonosz uralma lehetelenne tenne a jo mukodeset,
az epulest. Szigorubb  torvenyeket adava a vilag kenyszerpalyara kerulne,
egyfele modon osszerakhato legova valhatna.

   MInden jot kivan Vegh Laszlo

Kedves Horvath Pista!

Irod:

>    Ket dolog zavarhat csak bele. Az egyik a qmech. Es milyen jo,
>hogy van, mert ha nem lenne, akkor bajban lennenk a szabad akarattal. Hol
>tennenk bele ugyanis a szabad akaratot, ha minden mar meg van hatarozva?
>Vagyis filozofiai irveink vannak (igaz csak utolag) arra, hogy az
>altalanos relativitaselmelete nem lehet teljes. Ertsd; nem irja le
>pontosan a vilagunkat.


Remelem, te sem gondoltad, hogy ez erv a relativitaselmelet ellen.


>    Nos hogyan is ertettem az utolagos beavatkozast? Ugy, hogy
>szerintem Istentol nem lenne fair, ha a teremtmenyeivel kiserletezne. O
>csak elgondolja a dolgokat, es az elgondolhatok legjobbikat megvalositja.
>De ebben benne vannak a szabad akaratu lenyek is. Itt a Mindenhato
>kenytelen lekorlatozni a mindenhatosagat. Ugyanis, ha o elore megtudna
>mondani, mi mit cselekszunk mindig, akkor filozofikussa valna a szabad
>akaratunk. Hiszen hol a szabadsagunk, ha elore tudni lehet mit teszunk
>egy adott helyzetben.


Ehhez 2 dolog:
1. Azt mondod: "szerintem Istentol nem lenne fair" - nem minosul 
istenkaromlasnak eloirni, hogy mi fair Istentol es mi nem? (Vo. Job).
2. Elgondolni egy vilagot, megteremteni, aztan szabad akaratu 
lenyeket pakolni bele es figyelni, hogy mire mennek - nem ez a 
kiserletezes? 


>    Az pedig nem OK, hogy kiprobaljuk mit tesznek a szabadakatauak,
>aztan ha nem teszik az egeszet eliminaljuk. Vagyis;
>    1. Elgondolta a legjobbat.
>    2. Megteremtette a Vilagot;
>2.a, atomokkal, csillagokkal, torvenyekkel
>2.b, megadta a kezdeti felteteleket. Ezek utan a 2.a torvenyek szerint
>felylodik a 4 dimenzios terido szalag.
>    3. A szabad akaratu lenyek tesznek amit akarnak.
>ITT A VALASZ: Isten ennek fenyeben, ha ohajt beavatkozik.


Megint: "az pedig nem OK". Pista, en a helyedben kicsit aggodva 
sanditanek folfele, amikor villamlik... ;-)))
Mellesleg, a vizozon nem pont ilyen "eliminalasi szandek" volt?
Jol ertem, hogy a kvantummechanikaban veled folfedezni a szabad 
akarat lehetoseget? (Az isteni beavatkozasen kivul persze.)

Udv,
Mihaly

Kedves Istvan!

Szeretek Bibliai temakrol beszelgetni, barkivel.
Engem mindig a Biblia igazsagainak megertese, ill. tovabbadasa vezet, 
soha sem a vitatkozasi szandek. (Annak ellenere, hogy most a VITAban 
vagyunk, de szerintem ez a legmegfelelobb forum erre a temara. Bar az 
ujsag cime ellentetes a szandekaimmal.)
Kerlek ennek megfeleloen olvasd az irasaimat. Termeszetesen en nem 
vagyok Romai Katolikus, mint ahogy azt gondolom gyanitod is.
Tehat:

>> Ennek ellentmondani latszik, hogy Marianak, Jozseffel egyutt bunert 
>> valo aldozatokat kellett bemutatnia. O nem volt bun nelkuli, csak  
>> Jezus.

> Nincs ellentmondas, hiszen a Szeplotelen Fogantatas dogmaja csak az 
> ATEREDO buntol valo mentesseget allitja. Foldi elete soran lehettek 
> SZEMELYES bunei - bar ezekrol nem tudunk.

Mariat az anyja szeplotelenul, eredeti bun nelkul foganta volna?

A New Catholic Encyclopedia (1967. 7. kot. 378-381. o.) elismeri e 
hitnezet eredetevel kapcsolatban: "A Szentiras egyetlen kozvetlen 
utalast sem tesz Maria szeplotelen fogantatasara...A korai 
egyhazatyak bar szentnek tartottak, de nem tekintettek abszolut 
buntelennek Mariat...Lehetetlen pontos evszamot megadni arra 
vonatkozoan, mikor lett ebbol a hitbol hittetel.
Azonban a VIII. vagy IX. szazadban mar ugy latszik altalanosan 
elfogadotta valt...[a dogmat 1854-ben IX. Pius papa fogalmazta meg] 
'amely azt tartja, hogy a Boldogsagos Szuz Maria fogantatasanak elso 
pillanatatol mentes volt az oroklott bun minden szennyetol'."
Ezt a nezetet megerositette a II. Vatikani zsinat (1962-1965) is- (A 
II. vatikani zsinat tanitasa. Budapest, 1986. Dr. Cserhati Jozsef es 
Dr. Fabian Arpad szerkeszteseben, 78. o.).

A Biblia ezzel szemben kijelenti: " Amint a bun egy ember [Adam] 
altal jott be a vilagba, es a bun altal a halal s igy a halal atment 
MINDEN emberre, mert mindenki vetkezett" (Roma 5:12, Kaldi).
Kozejuk tartozott Maria is?
A Biblia arrol is beszamol, hogy Maria a mozesi torvennyel 
osszhangban, 40 nappal Jezus szuletese utan a jeruzsalemi templomban 
bunert valo aldozatot mutatott be, hogy tisztatalansagabol 
megtisztuljon. Tehat o is orokolte Adamtol a bunt es a 
tokeletlenseget (Lukacs 2:22-24; 3Mozes 12:1-8).

> Jezus "emberi karaktere" teljes egeszeben Mariatol szarmazik, ezt 
> fejezi ki a hivallas szovegeben a "szuletett Szuz MariaTOL".
> Ebben az az erdekes, hogy a "valakiTOL valo" szarmazast mas 
> esetekben az apara szoktak mondani, tehat ha Jezusnak emberi apja 
> lett volna, akkor azt mondanank, hogy az apaTOL es Maria ALTAL 
> szuletett.

Jezus foldi szuleteset megelozoen angyalok is voltak ezen a bolygon 
emberi alakban, nyilvanvaloan a helyzetnek megfeleloen materializalt 
testben, majd feladatuk elvegzeset kovetoen dematerializaltak oket
(1Mozes 19:1-3; Birak 6:20-22, 13:15-20). Ok maguk 
szellemteremtmenyek maradtak, pusztan ideiglenesen hasznalva a 
fizikai testet. Isten Fianak, az ember Jezusnak a helyzete nem ilyen 
volt. A Janos 1:14 azt mondja: "Es az Ige testte lett es lakozek mi 
kozottunk". Ezert hivhatta magat Jezus "az ember fianak" (Janos 1:51, 
3:14,15).
Az ihletett Feljegyzes azt mondja: "A Jezus Krisztus szuletese pedig 
igy vala: Maria az o anyja, eljegyeztetven Jozsefnek, mielott 
egybekeltek volna, viselosnek talaltatek a Szent Lelektol." (Mate 
1:18)
Ezt megelozoen Isten angyali hirvivoje tajekoztatta a szuz Mariat, 
hogy "fogadni fog az o meheben" annak eredmenyekent, hogy Isten szent 
szelleme eljon re es az O ereje megarnyekolja ot [Mariat] (Lukacs 
130,31; 34,35).
Isten eloidezte egy termekeny petesejt megereset es kilokodeset Maria 
meheben, elokeszitve ezzel, hogy szellemi testben elo fia elete 
atkerulhessen a foldre fizikailag is.
Csakis igy orzodhetett meg az a szemelyiseg, aki a mennyben letezett 
es igy valhatott osatyai, Abraham, Izsak Jakob, Juda es David kiraly 
torvenyes orokoseve (1Mozes 22: 13-18; 26:24; 28:10-14; 4910; 2Samuel 
7:8, 11-16; Lukacs 3:23-34).
Valoszinu, hogy Jezus fizikailag, kulso megjeleneseben zsido anyjara 
hasonlitott.
Maria a bunos Adam leszarmazottja volt. O maga tokeletlen es bunos 
[ahogy az a fentiekbol kitunik]. Felmerul a kerdes, hogy akkor Jezus 
hogyan lehetett tokeletes es buntol mentes.
A modern genetikusok sok mindent ismernek, de nincs pelda tokeletlen 
es tokeletes egyesulesere, keveredesere ugy, hogy abbol tokeletes 
vegeredmeny szarmazzek, mint ahogyan az Jezus eseteben tortent.
Feltehetoen a tokeletes "male life-force" [ezt egyszeuen nem tudtam a 
temahoz illoen megfeleloen attenni magyarra] kitorolt minden karos es 
hibas genetikai elvaltozast Maria petesejtjebol es egy tokeletes 
genetikai mintat hozott letre, hogy tokeletes kezdetet biztosithasson.
Az egesznek a sikeret Isten szent szelleme garantalta, hogy valora 
valhasson Isten celja.
Ahogy Gabrel angyal elmagyarazta Marianak: "A Legfelsegesebb ereje" 
arnyekolja be ot, igy ami szuletett, szent volt, Isten Fia.
Isten szelleme tette lehetove, hogy semmi fajta serules ne 
kovetkezhessen be az embrio fejlodese soran.
Ezert lehetett Jezus "szent, artatlan, szeplotelen, a bunosoktol 
elvalasztott" (Zsidok 7:26).
(Insight on the Scriptures Vol2. 56. o.)

> (Persze, Te nyilvan nem ezt a hitet vallod, igy nem biztos, hogy 
> ebben egyet tudunk erteni...)

Igy van, mint ahogyan azt fentebb leirtam.

Egyelore ennyi lenne. Azert nem magan levelben valaszoltam, hogy 
tobbeknek legyen lehetoseguk megismerni ezt a fajta ertelmezest is.
Azutan mindenki maga donti el, hogy szamara melyik az elfogadhato.

Udv,

Attila

Microsoft Mail v3.0 IPM.Microsoft Mail.Note
Kuldi: Gyomorei Agnes
Cimzett: HIX Vita
Targy:  Sorry, a header meg mindig...
Datum: 1996-09-30 13:31
Prioritas: 
Uzenetazonosito: E153324F
Forrasuzenet-azonosito: A613D1CF
Beszelgetesazonosito: A613D1CF

??????????????????????????????????????????????????????????????????????????????


Kedves Miseta de Zsolt!

Irod:
>Termeszetesen igazad van. Indiaban szar
>az eletkorulmeny. Szar meg Japanban is mint MINDEN nem kereszteny 
orszagban.
>Hiszen ok nem ismerik azt a csodalatos inkviziciot mert ugye ez is a
>keresztenyseg eredmenye volt. Ellenben abban a csodalatos Irorszagban ami 
ugye
>a
>keresztenyseg fellegvara (ezt nem en talaltam ki) olyan csodalatos az
>eletszinvonal. Ha akarsz vitatkozhatunk arrol, hogy melyik vallas mit adott 
es
>mit vett el, de szerintem nem kellene altalanositani. Semmilyen vallast nem
>lehet globalis mercevel nezni, csak az egyes embereken keresztul.
Igazad van, tulzottan altalanos volt, amit irtam. Az eletszinvonal szo 
altalanosan nem volt jo pelda. De hogy a keresztenyseg mit mutat fol, arra a 
legjobb pelda Peto" La'szlo'irasa a megvaltozott eletekrol. <<<<<Koszonom, 
amit irtal kedves Peto" La'szlo'!>>>>>
Es nem csak alkoholistak szabadultak mar meg a szenvedelyuktol, hanem 
kabitoszeresek, sot, homoszexualisok is.

Ide szurom be Konkol Attila irasat:

>Legy oly jo, idezd azt az evangeliumi helyet, ahol
>kinyilatkoztattatik a magas eletszinvonal, mint
>ertekmero!

Nem az orszag atlagos eletszinvonalara gondoltam, es nem is jo szo az 
eletszinvonal. Arrol volt szo, hogy a kereszteny hit tobbet tud folmutatni 
(eredmenyben), mint mas vallasok. Elsosorban lelki ertelemben:  szeretet, 
megbocsatas, bekesseg, turelem, kiegyensulyozottsag es meg sorolhatnam. A 
lenyeg, hogy aki Istenre bizza magat (sajnos ez eleinte nagyon nehez), az 
celt, ertelmet es vilagos vezetest kap az eletere. "Tudjuk pedig, hogy akik 
Istent szeretik, azoknak minden a javukra van."

>Akarhogy is kerestem, csak ennek az ellenkezojet
>talaltam. Lehet, hogy az indiai koldus szerzetesek
>"tudatlansagukban" is jobb tanitvanyai Jezusnak,
>mint a gazdag """kereszteny""" Europa?

Most kiket ertesz indiai koldus szerzeteseken?
Terez anya "leanyait"? Ok valoban jobb tanitvanyai
Jezusnak, mint a gazdag es "kereszteny" Europa
meg Amerika, akik a fegyverkezesre pazarolt milliardokbol
jatszva megoldhatnak a vilag szegenyeinek osszes
problemajat, vagy azok az alkereszteny papok, akik ma azt
hirdetik, hogy hogy Isten PONTOS masai azaz istenek vagyunk...

>A vallas minden orszagban igyekszik csokkenteni a nyomorusagot, de 
>mindehol (erdekes modon) nem az ugynevezett vallasi vezetes vallalja >ezt a 
szerepet, hanem azok a papok (es nem csak papok) akik ezt >erkolcsi 
kotelesseguknek tartjak. Erdekes, hogy csak az ugynevezett >koldulo baratok 
torodtek igazan a szegenyekkel es ez
>igy van a tavolkeleten is. A gazdag papi reteg mindenhol lesz.
Ez igy igaz. De akkor az ilyen szintu eredmenyeket nezd (nem csak az 
alamizsnaosztogatasra gondolok).
>Amugy biztosan rengeteg gurut ismersz a keletrol hiszen tudod, hogy "csak a
>sajat elmejukben melyednek el"??!! Orulnek, ha en is ennyi mindent ismernek 
es
>ennyi tapasztalatom lenne.
Igazad van, itt is altalanositottam. Szemelyes tapasztalatom e teren nincs, 
de tobb konyvet is olvastam ebben a temaban. Az egyiket pl. egy hindu 
brahmin fiu irta, aki, bar megismerte a jogan es meditacion keresztul a 
'szellemvilag osvenyeit', a bekesseget es elete ertelmet akkor talalta meg, 
amikor Jezus Krisztushoz jott, es kereszteny lett. O nagyon sok sajat 
tapasztalatat es elmenyet osztja meg az olvasoval. (Rabindranath Maharadj - 
Dave Hunt: Egy guru halala, Evangeliumi Kiado)

>Ja es ujra a Zolinak. Nekem volt egy zsido baratnom. Tevedsz, ha azt 
hiszed,
>hogy csak a kereszteny vallas tud sokat felmutatni. A magyarorszagi zsido
>kozosseg eleg nagy letszamu. Nagyon szepek a templomaik ami ugye kulturalis
>orokseg, mint minden templom. A csaladi osszetartasukat csak irigyelni 
tudtam.
>Tudod nekem soha sem volt ilyen osszetarto csaladom. Rendszeresen 
osszejarnak
>neg a tavoli rokonok is es segitik is egymast. Es a magyar tortenelemben 
van
>szamos zsido muvesz is.
A zsidok kulonleges helyzetben vannak, mivel ok Isten kivalasztott nepe - ma 
is. Ok ugyanazt az Istent szeretik es tisztelik, mint a keresztenyek (az 
elso keresztenyek zsidok voltak, es ok voltak a legjobban meglepodve, amikor 
lattak, hogy Isten a poganyokra (ertsd: nem zsidokra) is kiterjeszti a 
kegyelmet), akik Jezus utan megmaradtak zsido vallasunak, azok nem ismertek 
fol Isten uj szovetseget. Oket ha jol tudom, nem is bantotta kozulunk senki.

>Az ismeretsegi koromben vannak Jehova tanui is. Az O vallasuk sem a rosszat
>hirdeti.
A Jehova tanui is keresztenynek valljak magukat. Mas kerdes, hogy kisse 
sajatosan ertelmezik a Bibliat. (kozulunk jottek, de nem kozulunk valok)
>A Zen-Budhista eskuben van egy sor a bajbajutottak segiteserol.
>
>Szoval meselje mar el nekem valaki, hogy miert kell elasni masok vallasat 
es
>lehordani valakit aki csak egy masik vallas MELLETT szolal fel es nem egy 
vallas
>ELLEN? Tiszteljuk mar egymast ennyire!
A Bibliabol egyertelmuen kiderul, hogy nem mindegy, milyen Istent imadunk, 
miben/kiben hiszunk. Illetve lehet, csak nem erdemes a sulyos kovetkezmenyek 
miatt. A keresztenyeknek masfajta ralatasuk van a tobbi vallasra.

Kedves Balazs!

Nem azert vetettem fol a kerdest, hogy utana megsertodjek a valaszokon.
>Szerintem 99%,hogy Jezus Krisztus minden idok
>legfontosabb tortenelmi szemelyisege es egyben legnagyobb szelhamosa
>volt.Ugy gondolom,hogy valos,normal szemely volt akinek semmi koze nem volt
>istenhez (mar ha letezik isten).Rendkivul intelligens volt es celjai
>mindenkeppen nemesek voltak.O tenyleg beket es szeretetet akart az
>emberisegnek.A hatterben nagy tudasu elmek allhattak.Nem tudom 
tortenelmileg
>mennyire bizonyitott,hogy Jezus sok evet toltott gyermek es fiatalkorabol
>Egyiptomban.Szerintem ott keszithettek elo a nagy mure aminek sokkal 
nagyobb
>hatasa lett mint azt barmelyikuk gondolhatta volna.Hatasa maig is el es meg
>sokaig elni fog.Ez persze nem csak az o es a hatterben allok erdeme,hanem
>egy hosszutavu tervezese'.

Ne haragudj, de ez meg hihetetlenebb, mint ami a Bibliaban le van irva.
Amit Monostori Attila irt erre, az nagyonis igaz, de lehet, hogy az, amivel 
en kiegeszitem a mondanivalojat, neki se fog tetszeni.
Ezeket irod: "minden idok [...] legnagyobb szelhamosa"; aztan "celjai
mindenkeppen nemesek voltak.O tenyleg beket es szeretetet akart az
emberisegnek". Vesd ossze ezt azokkal a kijelenteseivel, hogy az udvozul, 
aki benne hisz, az Atya(Isten) es o egy, tehat Istennek mondta magat, 
halalarol es feltamadasarol beszelt a tanitvanyainak, a Szentlelekrol tett 
igeretet. Kimondta, hogy O az egyetlen ut az Atyahoz. Ha szelhamos lett 
volna, akkor nem egyszeruen szelhamos, hanem maga az ordog, mert azt mondta 
az embereknek, hogy obele vessek a bizalmukat. Nem lehet Jezusrol mint jo 
erkolcsi tanitorol beszelni, ha szandekosan hazudott volna. Azutan mit 
gondolsz, milyen erovel gyogyitott? Vagy talan legendanak tartod ezeket?
Azutan a tanitvanyok (kesobb apostolok). Ok is be voltak avatva es 
folytattak a sze'ditest? Es ok vajon hogyan gyogyitottak?
Az Ujszovetseg annyi esemenyt ir le, ahol emberek ezrei gyogyultak meg, 
szabadultak meg demonoktol, laktak jol 5 kenyerrel es 2 hallal. Sok-sok ezer 
tanuja volt az esemenyeknek. Ekkora szemfenyveszteshez mar igazan nagy 
tehetseg (termeszetfeletti kepesseg) kell!
Vagy megis az volt (es az ma is) Jezus Krisztus, akinek mondja magat: Isten 
Fia?

Ujabb kerdesem lenne Jezussal kapcsolatban. Azt mindenki tudja, hogy a 
Biblia szerint keresztre feszitettek, es harmadnapon feltamadt, majd a 
mennybe felemeltetett. De en pl. sokaig nem tudtam, hogy mindez miert 
tortent. Miert hagyta, hogy megoljek? Mi ertelme volt a halalanak? Aki 
tudja, irjon! (En mar tudom, nem azert kerdezem.)

Monostori Attila:
>> aki hisz Jezus Krisztusban, az nem lesz megitelve. Te dontesz,
>> hogy akarsz-e iteletre menni, vagy sem.
>
>Jezusnak a juhokrol es kecskekrol szolo peldazata es a Bibliaban mas
>helyeken talahato kijelentesek azt mutatjak, hogy mindenkit
>megitelnek. Errol nem donthet halando ember, legfeljebb megprobalhat
>ugy elni, hogy talan kedvezo iteletben reszesuljon, ami meg igy sem
>rajta mulik igazabol, hanem Isten ki nem erdemelt kedvessegen.
>Mellesleg a pozitiv (az egyen szamara kedvezo) itelet is itelet. Pl.
>lehet vkit artatlannak is itelni. (Csak a pontositas kedveert.)
Csak a pontositas kedveert: "Bizony, bizony, mondom nektek: aki hallja az en 
igemet, es hisz abban, aki elkuldott engem, annak orok elete VAN; sot 
iteletre sem megy, hanem atment a halalbol az eletbe." Janos 5:24.

Udv:
Agi <><

Kedves Vita-olvasok!

Regebben itt valakinek felemlitettem, hogy amit "hit"-nek hivunk,
annak koze volna a "huseg"-hez. Esetleg sokkal tobb koze, mint
az "elhinni"-hez. (hit - hites - huseges - hiv[e] - hivo)

Azota megjelent Hamvas Bela "Scientia Sacra II." cimu muve
az eletmusorozat 10. kotetekent "Scientia Sacra III. " alneven.
Ebben a szerzo alaposan kifejti hasonlo velemenyet.

Ha a kedves Vitatarsak kozul mas nem olvasta, szivesen begepelek
par oldalt, es lehetne rola eszmet cserelni.

Szerintem ugyanis sok felreertes szarmazik abbol, hogy az emberek
ugy gondoljak "hinni kell" (i.e.: nem tudni, hanem elhinni), holott
valojaban Istenhez es Jezushoz valo husegrol volna szo.

Folyt. kov.
Udv
Attila