>Feladó: privatemil_uh.liameerf
>Eloszor is definiáld mi az éter! (marmint Istvan)
 Bizonyara itt O a csillagkozi terre gondolt, ami:
 Anyag :-) (rezgo, mozgo, halado, stb. fogalmunk sincs, viszont ha 
allna, az ido ertelmetlen lenne).
>Zoli
>ui: másfél hónapja szeretnék bejelenteni valami rendkívülit, de amíg
>egyesek dühítenek, nincs hozzá kedvem.
 Zolikam, kivancsiva teszel, (es azt hiszem masokat is) mi lehet oly
rendkivuli??
>A gondom ez: kiknek írjam?
>Az engem gyanusítgatóknak? Á, nekik inkább nem!
 Irjad csak a hix/tudomanyra, biztos hogy tobben olvassak mint 
ahanyan irnak.
 Azt nem irtad mivel gyanusitanak...  Az sem artana ha megnevezned a 
gyanusitokat hamar emlitetted.
     Udv. Csaba.

István:
>Zoli, most definiald mi a gyanusitas!

Közösségböl kitaszíttatás kísérlete. Világtól elmaradott éterhívonek 
gondoltál és ezt ki is mondtad, mégha kérdésnek is álcáztad!  
Épp oly sérto, mint általános iskolába visszaküldeni 
HIX Tudomanyon felnott, sokat látott embert.

>... vagyak, otletek, almok, hazugsagok, stb. mind megfigyelesekre, 
>tapasztalatokra epitkeznek.
Nem adnak magyarázatot ill. nem prognosztizálnak semmit. Emiatt 
nem nevezem elméleteknek ezeket, holott kétségtelenül 'építmények'.

Maxwellrol:
>miert nem Ot tartjak a radiohullamok felfedezojenek, hm?
A felismero J.C.Maxwell angol fizikus volt (1831-1879). Kidolgozta a 
Faraday által elképzelt elektromágneses erotér letét. (amit ma 
célszerubb mezonek nevezni) Ezt leíró egyenleteit 1862-ben közölte.
A hullámok felfedezoje H.R.Hertz német fizikus volt. Élt 37 évet.( 1857-
1894)

a fotonról:
>>Elektromágneses mezo valtozgat... 
>Tehat anyag. Ennek ellenere nincs merete, eleje, vege, nincs teste?

Teste nincs. Eleje és vége van, emiatt adag (kvantum). Durván 
méternyinek feltételezett hullámvonulat. 

>>Kiugrasztás: Elektron akkor ugrik ki a fémbol, ha a többi töltött 
>>részecske kitaszítja. 
>Jo, jo, de ebben az esetben ezt latnok? Hogyan?
Ha izzítod az anyagot, az elektron-visszahuppanás eredménye a fény.

>>A nyomás lehetséges magyarázata: Az elektron(ok) a fotonra 
>>örvényárammal reagál(nak), s ennek mágneses mezeje ill. a fotoné 
>>taszítják egymást. Ebbol adódik a nyomás. 

>OK. Mi a helyzet a szigetelokkel?

Nyomás szintén van. A szigetelore adott _egyenfeszültség_ nem tart 
fenn _egyenáramot_. Váltakozó feszültség viszont váltakozó áramot 
eredményez. A szigetelok emellett a rádióhullámok terjedését is 
befolyásolják: az EM hullámterjedési sebbesség c-nél kisebb bennük.

>ha a feny, amit tapasztalunk, a kiugratas kovetkezmenye,
>akkor, az anyagok tomegenek csokkennie kell, ha allandoan meg 
>vannak vilagitva, hiszen folyamatosan reszecskek ugranak ki belole.

Az elektron kiugrik, majd visszahuppan (legalábbis az elektron 
egy 'tartománya' mozog/ugrik/teleportálódik). Visszahuppanásakor 
vagy fényt látunk hamar, vagy valamilyen mellékhatást/nyomot 
észlelünk utólag. 

lézer, fénycso, atomeromu téma:
>a kerdest azert tettem fel, hogy gondolj bele egy kicsit
>a mukodes mechanizmusaba
Mindegyikbol több féle elvu van! A belegondoláshoz kérem a kérdéses 
eszközök muszaki leírását. :)

Csaba:
>A toltes lehet anyagi? vagy O csak az anyagnak egy tulajdonsaga?
Igen, ez anyagi tulajdonság. (Egyúttal a tér geometriáját is 
befolyásoló) 

másról:
>Pl. legyen egy korong vagy gomb. Allhat a terben, azt mondjuk nincs 
>energiaja. 
Ne mondjuk, hisz telis tele lehet (van is) különféle módokon 
felszabadítható belso energiával!

>ha fenykozeli sebesseggel halad?, aztan tegyuk fel sajat tengelye 
>korul is fenykozeli sebesseggel forog. Noveli a korforgas az 
>energiajat? 
Nagyon!

Endre:
>ha két fényforrással világítunk egyazon helyre, akkor miért csak
>gyök2-szörös lesz az eredő fényerősség.
>Valaki tisztába tudná ezt számomra tenni?

Vsz. senki. Én is csak annyit mondhatok, hogy tudtommal a visszavert 
teljesítmény _kétszeres_ lesz fehér felület vagy tükör esetén. 

Zoli

*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*
>Felado : 
>Temakor: Fogom az ellenfelem, de nagyon! ( 9 sor )
>Idopont: Fri Sep 22 21:43:12 CEST 2006 TUDOMANY #3309

>>>amikor AC elektromágnes közelébe fémgolyót rakunk, s az 
>>>elgurul, ...

>>Speciel itt a vasgolyo nem elgurul, hanem odagurul. Es teljesen
>>mas okok miatt. (merthat pl. a rezgolyo meg sem mozdul)

>Milyen okok miatt?

A vas ferromagneses, A rez paramagneses. Egyebkent kiprobaltam, 
elgurul a rezgolyo, de ennek feltetele, hogy az AC frekvenciaja eleg
nagy legyen, a beesesi tavolsaganak sokkal kisebbnek kell lenni
a golyo atmerojenel, ily modon elegendo orvenyaram kelletkezik
a golyo anygaban. Ezek EM mezeje kolcsonhatasba lep az 
elektromagnes mezejevel.

A vasgolyot a magneses mezo vonzza oda, megpedig entropikus okok
miatt, a golyo jobban "vezeti" a magnesesseget, mint a levego, vagy
a ter. U. a. hatas lep fel, mint az allomagnes eseteben.

Es minden esetben az AC elektromagnesnek _mezeje_ van,
ami nem EM hullam.

Off:
Ellenfeled????
--
Török István

*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*
>Felado : 
>Temakor: Toltes ( 40 sor )
>Idopont: Wed Sep 20 06:43:29 CEST 2006 TUDOMANY #3307

[...]

>>> mi hullamzik?  
>>Elektromágneses mezo valtozgat. Pozitív ill. negatív 
>>töltésu 'rétegek' vonulnak egymást követve. 
>>Vákuumban 'eltemetett', onnan elobukkant anyag ez.
 
>Erdekes megkozelites, maramennyiben a toltesre vonatkozik 
>az 'anyag' kifejezes. 
>Ha a vakum ures lenne, onnan nem tudna anyag elobukkanni.  

Van szeles korben elfogadott Univerzum elmelet, amely feltetelezi
egy negyedik hosszusagdimenzio letet. (Nem a hurelmeletrol van szo, 
amely sokkal tobbre epul).
Szoval, ez a negyedik dimenzio egyfelol szamunkra nehezen felfoghato,
masfelol a kalkulusok szerint az altalunk ismert harom kiterjedeshez
kepest annak a "merete" nagyon kicsi. Azaz, nincsen aranyban
a 3D terrel, ugy kell elkepzelni, hogy ha az Univerzum 3 iranybeli 
kiterjedese kb. 15 milliard fenyev, akkor a negyedik dimenzio 
iranyaban csak nehany Angstrom. Az, amit mi a 3D vilagunkban 
tokeletesen ures vakuumnak erzekelunk, tartalmazhat meg abba
a pici iranyban valamit...

Ebbe a kicsi kiterjedesbe kb. "annyi fer bele", amennyi a magfizikai 
kiserletek bizonytalansagabol szarmazo szoras. (Ez az en 
megallapitasom, lehet, hogy hibas, minden adatot nem tudtam 
ellenorizni:)) ) 

Ja, es ezen negyedik dimenzionak a mereteivel egyezo fereglyukakat
is lehetsegesnek tartanak. (Nem olyant, mint a Csillagkapu fereglyuka,
ezeken a "valodi" fereglyukakon nem sok minden fer at, es nem
Vilagegyetemen beluli pontokat kotnek ossze) -Ez is csak elmelet.

--
Török István

>Feladó: "to...istvan"_uh.liameerf
>>Eloszor is definiáld mi az éter!
>a. egy kemiai vegyulet.
>b. XIX szazadi fizikusok altal feltetelezett mindent kitolto
>szubsztratum, melynek rezgesevel magyaraztak a fenynek
>nevezett jelenseget.
  Kedves Istvan
 Ha az eter alatt a csillagkozi teret ertjuk, avagy ahogy irod O lenne 
a
'mindent kitolto szubsztratum', szerintem a 'kemiai vegyulet' hasznalata
ertelmetlen. A kemiai vegyuletek mar kulonbozo atomok egymaskozotti
kolcsonhatasokrol, kapcsolatairol szol.
 Ma mar a 'b' pont sem ervenyes, egeszen mas feltetelezesek vannak, de
vitak is jocskan mert meg most sincs tisztazva a ter (eter) mukodesi
elve, es meg egy jo darabig nem is lesz.
 Kell legyen (szerintem) kolcsonhatas a ter (eter) es tomeg (anyag) kozott
(peldaul a gravitacio). Amit gravitacionak nevezunk, de valojaban a ter
es anyag kozotti kolcsonhatas es erdekes modon beleszol a fenysebesseg
mereseibe. Term. errol lenne mit irosgatni, egyeb magyarazatot nem tudok
a feny alando sebessegere, fuggetlen a megfigyelo haladasi sebessegetol.
   Udv. Csaba.

 
--  
This message was scanned for spam and viruses by BitDefender. 
Clean message. 
www.oradea.ro