Hali !

A tegnapi folytatasa...
 
Most a sajat eszmefuttatasom kovetkezik, ha meg birjatok :) :
Eloszo : a nevem Gusi a Gravis hangkartyaitol szarmazik, ez volt a kezemben
feliratkozaskor..:-), nagyon tetszik a kartya mukodese, szerintem nagyon
tudtak mit akarnak csinalni! Kar, hogy "eltunt" a csapat...
Szal a kartyacska HW-interpolalasra kepes !!!, es nem csak az annyira

> !!!!!!!!!!!!Az interpolalas, akar szoftveres, akar hardveres mar
> jelentos minosegromlast eredmenyez. Egyebkent minden ocska es kituno
> CDjatszo hardveresen interpolal.

Ad1.:
Az interpolalas alatt a ket mintavetel kozotti atmenet lefutasat ertem.
Jo, jo, nem negyszogugrasok lesznek a kimeneten a szurok miatt, de ennel
a kartyesznal a "lepcsomaszas" tobb fokozatban tortenhet, igy /es foleg az
o koraban/ a szurok befolyasat kisebb mertekure lehetett valasztani.
IMHO ezert "szoltak jobban" az akkori SB-khez kepest.
Ez miert minosegromlas ? Na itt aztan jol keverunk valamit.......:)
Ad2.: Kosz az infot. 
Elozo mondatod szerint minden CDjatszo romlott minosegu ?
Ugye nem /remelem :)/. Tehat csakrajottek, hogy ezt kellene hasznalni...mar
ha en jol gondolom a fogalmat.

elterjedt 20-20kHz savban uzemekepes, hanem joval folotte is. De erre
/arra, hogy a zenehez ez a sav keves/ mar rajottek, igy a zenecd-is
teljesiti ez utobbit. 

A szinuszjel ugye papiron lerajzolva 1 felbevagott kor - eltolva.

> !!!!!!!!!!!!Egyaltalan nem!
> Es innentol, emiatt teves az egesz eszmefuttatas.

Hmmm. :) Valoban leegyszerusitettem. Nos engedd szabadra kepzeleted.
Megvan ? Ok. Most megjobban....:)))

Szal vegy 1 szkopot, annak X-elterito jelet 1 f(x)=COS(x) - modositsd.
Hogy kell kort rajzolni a monitorra...helytelen a circle :)...egy ciklusban
elhelyezett sin-es cos fuggvenyekkel modositott cikulvaltozo lesz a
koordinata.
Mondjuk legyen az Y-e a SIN-es, az X-e a COS-os /:)/.
A szinuszjel /mostmar a foldon jarva/ a SIN-fuggvenynek felel meg, ezen
szkoppal gyonyoru mintak lesznek lathatok. Remelem igy ok ?
/persze vannak feltetelek, pl. a "felbontas", indulopont, stb.../

Nezzuk 1 kicsit kozelebbrol a szinuszjeleket, mondjuk ketto
nem egyforma frekijut keverve. Rajzoljuk le. A keresztezodesekben 
keletkezo "iv" vagy "gorbulet" nem igazan szinusz, nehol inkabb 1 impulzus.

> !!!!!!!!!!!!Nincsenek keresztezodesek!!!!!

Igaz. Koszi. A kisebb ivu atmenetekre gondoltam.
Ja, azert tunhet kicsit kuszanak, mert csak szinuszjelek vannak jelen,
de megis azt akarom eloterbe hozni, hogy a gyakorlati aramkorok ezt
nem tudjak...a jelvaltozasi sebessegeket is figyelembe kene venni.
 
> !!!!!!!!!!Impulzus nem keletkezik.

Jo. Legyen nem impulzus, hanem nagyobb meredeksegu reszlet.
Bonyolultabb leirni, ezert probaltam igy /sokkal rovidebb ideig
tart mint 1 teljes szinusz-periodus, ehhez kepest "impulzus"/.

Ezek az iv-sugarak tulkeppen 1-1 frekinek felelnek meg, ami ezen
impulzusnal igencsak nagyocska, konnyen belathato.

> !!!!!!!!!!!!Ennek mar nincs ertelma sem. Miert lenne egy-egy freki?

Jo, hogy felhoztad a negyszogjelet. Naszoval a freki fogalma tag jelalakot
takar. Ezzel szemben a gyakorlatban ha ravezetsz 1 akarmilyen szurore
negyszogjelet hiaba lesz az ateresztesi-savba valo a frekije, egyaltalan
nem az fog kijonni a kimeneten. Igy itt elvalasztom az elmeleti freki
fogalmat a gyakorlati mukodesu aramkoroktol. Ezeknel szinuszjel van
figyelembeveve.
Na meg1kis csavarintas. Hogy ne kelljen a jelvaltozai seb. alkalmazasanal
az amplitudot is figyelembevenni, igy vegyuk az ampl.-t %-ban.
Meghatarozott %-tartomanyban az 1szeru szinusz mondjuk konstans
jelemelk.seb.-u lesz. Minden tartomanyra ervenyesen, a 0-kozeleben a
legnagyobb, a "szeleken" pedig a legkisebb, ahogy a szogfuggvenybol is
latszik.
Most nezzunk 1 RC alulateresztot. Amikor nagyobb lesz a valtozasi seb.
akkor nagyobb arammal megy a kondi potencial-modositasa, es forditva. Ido
multaval a kondin emelkedik a fesz, az ellenallason csokken a kulonbseg,
igy a rajta athalado aram is /ekkor megallapodott szintet, pl. negyszoget
feltetelezve/. 1 db szinuszt meg kovetni tud /fogjuk ra/, de mast egyre
kevesbe.
Ezert az ilyen elven mukodo /es digitalis/ szurokon nem megy at a freki,
hanem csak a jelvaltozasi sebesseg modositott erteke !!!
Ne keverjuk a fogalmakat, szamitasi korulmenyeket, kepletalkotasi
feltetelezeseket !!!

M*RHARA BIROM ERTEKELNI, MIKOR SZAKKONYVEKBEN LEVO
LEVEZETESHEZ ATERTELMEZETT LEIRAS VAN ADVA !!!
ES ERRE EPUL A DIGITALIS TECHNIKA !!! NOMEG AZ OKTATAS...
A MACSKAMON IS FELALL A SZOR !!!

Azzal, hogy mas frekiju a gorbulet arra akartam celozni, hogy a gyakorlati
aramkorokben ezek a jel-reszletek mas-mas szinusz-frekvenciaatvitelt
kivannak.

A gyakorlatban hasznalt wobler peldul szinten nem a frekit jeleniti meg !!!
Azonban mivel a TV-technikaban haznalatos frekik nagyok & aramkorok lassuak
eme jelek szinuszosodnak, foleg terjedes alatt. Meg szerencse, hogy az
elekrtonok jobban ismerik Newton I.-et...:-))) igy itt ezek a muszerek -
modszerek hasznalhatoak. A hangtechnika ebbol leseget trukkoket,
fogasokat, dehat ez mas temakor konyorgom !
Es itt mindenhez foghato a jelalak, csak a szinuszhoz nem...:)

Sikerult tulszarnyalnunk a ismereteinket az informaciok
terjesztesevel...baro !

"Nalam" pl. egy "jel periodusa" egy pontbol a jelalak menten elindulva
a masodik eszlelheto valtozas kezdeteig tart. Pl. a 3-as szamnal a szamjegy
kepenek kozepeig. /szerintem Fourier is hasonlokbol indult ki, de mind1/
Es IMHO ezeket az infokat kene rogziteni, mennyivel jobb lenne ezt
feldolgozni :)) /nem vagyok mazohista :)/

Meg 1szerubben : 1 szuro 1 sin-gorbet tud kezelni. Ezek szamat a 
sorbafejtes szerint kene novelni. /marmint a szurotagoket/

Nos ezaz ami eltunik mintavetelezeskor. Az ido mulasa nem egyezik
ezen tuskek megjelenesevel, fuggetlen, igy csak veletlen lehet, ha
el van kapva 1. Raadasul nincs rogzitve az hossza, a valtozasa, csak 1
energiaadagkent lesz fellelheto a kimeneten, ezt meg ossza be a
hallgato...:-)))

> !!!!!!!!!!!!20Khz-ig minden pontosan dekodolhato.

Ne haragudj, mondod Te, hallgatom en...a kodolt informacio lesz
dekodolhato. Ennek semmi koze a zenei jelekhez. /IMHO/
Ld. mintaveteli tetel. 

Probaljuk meg maskent mintavetelezni, pontosabban kodolni.
Mondjuk milenne, ha valamivel a gorbuletek "sugara" lenne merve es
az, hogy az iv milyen "hosszu", azaz hany fokot kell tenni a korzovel

> !!!!!!!!!!!!!Jo esellyel a zeneben egyetlen koriv nincsen. Tehat sugar
> es szog ertelmezhetetlen. Ismetlem nincsenek korivek, a szinusz sen
> koriv!

Ok, igazad van! Tenyleg nagyon esetlenul fogalmaztam. Probaltam
elvonatkoztatni a frekitol es a diszkret "jel periodus"-ra probaltam
koncentralni. Ebben az altalanositasban a jelvalt. seb. fugg  az ampl.-tol,
a frekitol, a jelalaktol, meg a mernoktol...:)

Osszefoglalva arra akartam kilukadni, hogy vannak nagyon kis reszletek
a hanghullamban, amit el sem hiszunk, hogy lenyeges. Ezert lett az
emberi fulnek eszlelesi tartomanya - ami szerintem a fentibb levezetesbol
b*romsag - es igy megvalasztva a zenecuccok "frekvenciaatvitele".

Valoszinu, hogy meg melyebben kene belemenni a temaba, de mint
irtam sem idom, sem energiam, ugyhogy sorsarahagyom az egeszet.
Csak gondoltam szolok...mar ha ertheto vagyok...

a papiron lerajzolasahoz. Hoppa ! Eltunt az ido !!! A fene egye meg,

Jo, nem tunt el, csak nem idofuggoen lenne tarolva. Nemkene
interpolalni, csak illeszteni...

hat nemjobban reprodukalhato ? Sokkal kissebb tarolokapacitast
igenyel ? Dehogynem ! Raadasul nincs interpolalas, helyette sajna
1 uj fogalommal kell ismerkednunk, mivel a fentebb emlitett tuskek
nem igazan korivek es a kodolasnak is van meresi hatara. Mindenesetre
a hangminoseg rohamosan javulna, a tarkapacitas meg lecsokkenne
toredekere. Arra meg nemsok valaszom van, hogy hogy meg mivel
kene feldolgozni a jeleket, nincs is ra idom, energiam, penzem, stb...
Tehat megintcsak falba utkoztunk...s a vegen kiderul, hogy megiscsak
a vakolat csapkodja a komuvest..:-))) Majd par evtized mulva kitalalja
valaki es megalkotja, akkor ez lesz a csucs, megintcsak 1 darabig.

A hangszoro-mikrofon parosrol meg ennyi biztatot sem tudok irni,
a felvetel modjarol foleg, ugyhogy mielott a sorlimit torli a cikkem:

Bocs, ha hosszuuuu voltam, es javitsatok ki ahol b*romsagokat irtam...:-))

				Jo szorakozast !
					Gusi

ui.: a cd-atfurasrol annyit, hogy 1 szervizkonyvben is emlitve van ilyesmi,
megprobalok fejbol idezni :
1mm x 5mm szigszalagdarabot sugariranyba felragasztva a kozepetol
nemtommennyi mm-re /az adatsavba/ a zenet akadozas nelkul le kell !
tudni jatszani a drive-nak. Ezzel a fokuszt, a savravezetest es a 
hibakorrekciot lehet tesztelni...persze tisztan zenecd-rol van szo.

Sziasztok!

Szeretnek venni valami kis hordozhato magnot, amin Bartok radiot es sajat
gyartmanyu, nagyobbreszt komolyzenet tartalmazo kazettakat fogunk
hallgatni mosogatas, mosogepetetes stb. kozben. Jelenlegi favoritom egy
mono Aiwa, ami tizezer forintba kerul.

Minden javaslatot szivesen veszek. A monot a sztereoval szemben azert
preferalom, mert altalaban kisebb helyen elfer, es ennyi penzert igen
bovli sztereo herkentyuket lattam.

Andras

Hello Hangoskodo'k!

Lecsereltem a cd-jatszomat! Szereztem egy kb. 8-9 eves mutibites
Denont. Gyari allapotaban is jobban szol mint elodje, a NAD 510,
Anamasterrel! A tere meg nem igazan jo, de ritmikaban,
eletszerusegben, felbontasban veri a korabbi cd-jatszomat. Sajnos
mar 8-9 evvel ezelott is sporoltak a mechanikan (nem egy CDM-1,
az biztos), igy ez is kisse szellel belelt. De ebben legalabb az
optika es annak hajtomotorja egy femlapra kerultek, rugalmasan a
muanyag keretre rogzitve. Szerencsere a NAD-ot Anamaster nelkul
adtam el, igy a Denon orokli azt. Gyanitom, nem valik karara.

Tegnap Takacs Jenonel jartam latogatoban. Aki nem ismerne, o kis
hazank egyik elismert szaktekintelye "csougyben". Beszelgettunk,
zenet hallgattunk es mutatott nehany erdekes dolgot. A Twin Servo
nevre keresztelt csoves monoblokkjait mar ismertem, most is
tetszettek. Quad ESL-57 elektrosztatikus hangsugarzoit, es csoves
kimenetu Philips CD304 cd-jatszojat viszont most hallottam
eloszor. Hat mit mondjak, nem semmi! A sztatikus panelekkel
kapcsolatban olyanokat lehet hallani, hogy kozepsavban tisztak,
savszeleken gyengebbek, vagy, hogy nagy teljesitmenyu erositoket
igenyelnek. Ehhez kepest Jeno 15 wattos - csucsban is csak
30 wattos - erositoivel dinamikus, lenduletes hangot produkaltak
a basszus es magas tartomanyban is. A Philips cd-jatszo pedig
osregi 14 bites konvertere ellenere az altalam eddig leginkabb
hallgathato, sot, elvezheto cd hangot produkalta.
Hallgattunk opera reszletet felelmetesen eletszeru tenorral,
otvenes evek beli jazz zenet csodas noi enekkel, de
belehallgattunk Eric Clapton Unplugged-jebe is. En otthon sajnos
nem tudok huzamosabb ideig klasszikus zenet hallgatni, mert ot
perc sem kell es menekulni akarok. Itt viszont elvezet volt
zenet hallgatni. Tegnap talalkoztam eloszor a hires Revox G36
magno egy peldanyaval. Csoves elektronika, oreg korahoz kepest
igen mives mechanika (a fomotor akkora, mint egy mosogep motor).
Lattam ott tovabba egy 1961-ben keszult Philips gyartmanyu
integralt OTL erositot. Dog nehez monstrum. Megtudtam, hogy
annak idejen egy amerikai cegtol vasarolta a licenszet a
Philips. Kozvetlenul tudott hajtani 180 ohm-os hangszorokat
(akkoriban meg leteztek ilyenek), egy illeszto trafon keresztul
tudott 8 ohm-osokat hajtani (Jeno hangsulyozta, hogy ez nem egy
szokasos kimeno trafo). Phono elektronika is van benne!
Allitolag eszmeletlen jol szol (akkor, ott nem hallgattam meg,
vegig a Twin Servo volt bekotve). Akit erdekel, 100 ezerert
elado!
Megprobaltam Jenot ravenni, hogy iratkozzon fel a HANG-ra. Nem
sikerult :-( Ahogy elmondta, o sokkal fontosabbnak tartja a
szemelyes kapcsolatokat. Meg telefonja sincs. Viszont barkit
szivesen lat otthonaban. En is most ismertem meg szemelyesen.
Hozzajarult ahhoz, hogy itt a HANG-on lekozoljem egy cikket,
ami a csovek segitsegevel torteno zenereprodukcio kerdeseit
boncolgatja a "digitalis forradalom" koraban. Valoszinuleg
a sorlimit miatt nem ferne be a mostani levelembe, ezert ezt
holnap tarom eletek.

Udv, Maci

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: CDmasolas ( 186 sor )
>
> Zavarba hoz, hogy mar Te is azt irod van hibajavitas grabbeleskor. 

O biztosan olvasta a szakirodalmat. :)

> Az
> internetes CDs forrasok azt irjak, hogy nincsen hibajavitas a CDre
> rogzitett redundans infokbol.

Szerintem felreertetted, amit leirtak.

> Lehet, hogy az altalam ismert infok elavultak? Es mar vannak olyan
> hardverek, amelyek elvegzik a hibajavitast grabbeleskor is? 

Ez mindig is igy volt. Maga az audio olvasas folyamata
tartalmazza a hibajavitast.

> Subject: [2-15] What are "jitter" and "jitter correction"?
> "The first thing to know is that there are two kinds of jitter that
> relate to audio CDs. The usual meaning of "jitter" refers to a time-base
> error when digital samples are converted back to an analog signal; see
> http://www.digido.com/jitteressay.html for a discussion. The other form
> of "jitter" is used in the context of digital audio extraction from CDs.
> This kind of "jitter" causes extracted audio samples to be doubled-up or
> skipped entirely. (Some people will correctly point out that the latter
> usage is an abuse of the term "jitter", but we seem to be stuck with
> it.)"

Az utolso sorok tanulsaga szerint a szerzo is tudja, hogy a
szo masodik jelentese nem valos ertelemben vett jitter,
hanem helytelenul igy hivja a serult (zsugorodott ??)
illetve kihagyott frame-eket. Nem tartom szerencsesnek. 


> >En meg nem talalkoztam soha olyan forrassal, ami azt mondta
> >volna, hogy a drive nem vegez hibajavitast.
> 
> Na most a sok ellentmondas miatt ujra keresgeltem a neten.
> Kiderult, hogy mindketten igazat irtunk, es mindketten tevedtunk is. Mar
> ha igaz az info.

Ird le legyszives, hogy az altalam irtakbol mi a tevedes.


> Subject: [3-18] Can I make copies of copies?
> (1998/09/17)
> Audio tracks don't have the second layer of ECC, and will be susceptible
> to the same generation loss as data discs duplicated in "raw" mode. Some
> drives may turn off some error-correcting features, such as
> dropped-sample interpolation, during digital audio extraction, or may
> only use them when extracting at 1x. If you want to find out what your
> drive is capable of, try extracting the same track from a CD several
> times at different speeds, then do a binary comparison on the results.
> 
> A fenti idezetet a CDs FAQ-bol vettem at. Tehat szerintuk egyes
> drajvoknal van hibajavitas, masoknal meg nincsen.

Legalabb olvasd el azt, amit beidezel.

Vilagosan leirja, hogy a hibajavitas _bizonyos_ fajtait
kapcsolja ki, mint peldaul az eldobott mintak potlasat
interpolalassal. 
Ismetelem : Nem a hibajavitast kapcsolja ki, hanem a
hibajavitas bizonyos plusz lehetoseget. Ez egy plusz
szolgaltatas, amit igenybe vehetsz, vagy nem.
Viszont ahhoz, hogy egyaltalan el tudd olvasni az audio
frame-et, ahhoz kell hibajavitast vegezned.
Olvasd el legyszives, hogy hogyan mukodik a CIRC. Akkor
eloszlanak az aggalyaid.

Az pedig teljesen igaz, hogy az audio szektorok nem
tartalmazzak a Yellow Bookban kesobb meghatarozott magasabb
szintu ECC-t. Nem hiaba alkottak meg azt. Raebredtek arra,
hogy ha adatot szeretnenek tarolni, akkor az audio
szektoroknal hasznalt hibakorrekcional lenyegesenn
hatekonyabbat kellene hasznalni.
De attol az audio szektorok is tartalmaznak redundans
adatokat a hibakorrekciohoz ....

> Erdekes, hogy ott is javasoljak a kulonbozo grabbelesek
> osszehasonlitasat [direkt bennehagytam], ami szamomra vitathato volt.

Olvasd el legyszives, hogy miert javasoljak a mintak
osszehasonlitasat !
Azert, hogy megtudd, hogy a te drive-od is bekapcsolja-e a
dropped sample interpolation hibajavitast 1x-es
sebessegnel.



> Eyek utan feltetelezem, hogy szuksegszeruen meglehetosen sok
> bizonytalanul [egyszer igy, masszor ugy] olvashato bit is lehet egy CDn,
> es ezek hibajavitas eseten mindig kijavitodnak, tehat a wav egyezik, mig
> hibajavitas nelkul a kulonbozo olvasasok miatt eltero wavokat
> eredmenyeznek. 

Ez ertelmetlen, mert mindig van hibajavitas lasd CIRC.


> Ha
> erveltetek volna, akkor megsporolhattuk volna ezt a hosszadalmas vitat.

En ugyhiszem, hogy erveltem, mint ahogyan most is. Ha
akarod, beidezem azt is, hogy hogyan mukodik a CIRC, de
mivel minden szakirodalomban benne van, ezert nem tettem
eddig.


> Hat akkor mi a fenetol szol sokkal rosszabbul, ha ugyanazon lejatszo
> ugyanazon D/A-jan es analog fokozatain keresztul azonos rendszeren
> hallgatom??????????????? 

Igen, ezzel mi is sokat foglalkoztunk.
A CDT-vel grabbelt es linux-os cdrecord-dal felirt audio
lemezt osszehasonlitva bitrol bitre megegyezik az eredeti es
a masolat, megis maskepp szolnak. Ez nekunk is sok fejfajast
okozott.
Akkor kezdtunk el foglalkozni azzal, hogy kulonbozo
tipusu lemezekre keszitettunk masolatot, majd pedig
kulonbozo cd-irokkal irtuk a masolatokat, es azokat
hallgattuk meg.
A cd-irok hangjai kozott egyertelmu minosegbeli kulonbsegek
voltak. A nyero a HP7200i+ -al megirt audio lemez volt
reflex TDK-ra. A Panasonic 4x iro, a Plextor 4260, a mitsumi
2x rosszabb minosegu masolatot keszitett.
A jelenseg magyaraza a jitter-hibaban rejlik. Talan a HP-nek
volt a legstabilabb az orajele.
A 2x-es, vagy nagyobb sebesseggel irt audio minden esetben
rosszabb volt.
A nyersanyagok tipusa kisebb mertekben modositotta a
hangminoseget.



> Felado : Tandi Gabor
> E-mail :  [Hungary]
> Temakor: Re: CD borzalmak ( 81 sor )
> 
> Emlitetted, hogy a winoncd rosszul grabbelt. Szerintem rohejes, vagy
> inkabb elszomorito az hogy a CD-iro szoftverek es a CD-iro drive-ok
> siralmasan grabbelnek (es irnak).

A cd-iro software azert grabbel rosszabb minosegben, mert
nem foglalkozik az idokoddal,es az olvasas eredmenyessegevel 
tehat, ha biztosan tudja, hogy az olvaso eldobott, vagy
hibasan olvasott egy framet, akkor sem keri az ujraolvasast,
mert az lassitana az olvasasi folyamatot, es ha olvasasi
folyamat kozben megy az irasi, akkor megszakadhat az
adatfolyam, es ki lehet dobni a cd-t.

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Grabbeles ( 23 sor )
>
> Az elozoekben lehurrogtak arcok, hogy az IDE-s drivek is vannak olyan jok.
> Nekik tovabbra is legyen jo az, en megtalaltam a 100%-os megoldast az
> emlitett drive-val. Sokszor hoznak vissza hozzam csak audioban letezo
> anyagokat es en gond nelkul szoktam masolni roluk, sot sokszor gyartasra is
> ilyen anyagokat adok le. Meg soha nem volt semmi panasz....

Sokan el vannak ajulva attol, hogy valami SCSI.
Miota egysegesitettek a cd-olvasok es irok nyelvezetet
(mmc3), azota az, hogy valami SCSI, vagy IDE teljesen
lenyegtelen, csak eltero kommunkicios protokollt jelent, de
az adatfolyam, ertve ezalatt a kommandokat es a valaszokat,
az megegyezik. Sok drive-ot megcsinaltak SCSI, es IDE
felulettel is. 
Linux alatt peldaul van SCSI emulator, ami barmley IDE
feluletu drive-bol SCSI-t csinal a rendszer alatt. 

Az SCSI-nek vannak elonyei, es hatranyai is, de az, hogy az
olvaso SCSI, vagy IDE-s, az szinte teljesen mindegy
adatolvasasi biztonsag szempontjabol.
Azon mar lehet vitatkozni, hogy melyik felulet milyen
mertekben terheli a rendszert (processzor ido hasznalat).
Tehat egy jobb IDE-s olvaso produkalhat megbizhatobb
olvasast, mint egy gagyi SCSI....

Tehat szerintem vonatkoztassunk el attol, hogy valami SCSI,
vagy IDE.


GyG

Ivan irta:

>Ez is Tibor kalapjabol valo: 
>
>" Rubinstein  izes adomakbol, valoban drasztikusan romlo latasa 
>kenyszeritette arra, hogy 89 evesen veglegl ezarja tobb mint 
>nyolcvanegy even at ivelo (!), igen aktiv szolokarrierjet 

[stb.]

Kedves Ivan, mar ne is haragudj, de miota vagyok en a Tibor kalapja?

:-)

Mas. Most, hogy igy kezdunk belemelegedni a weben at elerheto klasszikus
CD-boltok felsorolasaba, feltetlenul felhivnam a figyelmeteket a kovetkezo
hasznos oldalra, amelynek fejleszteseben en is reszt vettem. Az "Online
Classical-CD Stores FAQ" cimet viselo oldal a teljesseg igenyet megkozelitve
probalja az online komolyzenei CD-boltokat ismertetni, araikat, szallitasi
dijaikat, aruvalasztekukat stb. reszletesen ismertetve es osszehasonlitva:

http://indigo.ie/~pamolo/faq.html

Megint mas. Zoli irja:

>En nem vennem el a 
>kezdok kedvet olyan tanacsokkal, hogy pl. teszem azt Dvorak Uj vilag 
>szimfoniajat okvetlen Soltival szerezzek meg es jarjak le a labukat
>keresve 
>a konkret CD-t (vagy LP-t). Ha csak egy "no name" karmesterrel kaphato 
>vegyek meg batran. Elobb (IMHO) a muvel ismerkedjenek, kesobb az ido 
>multaval, ahogy egyre tobb ismeretre es elmenyre tesznek szert, raernek 
>foglalkozni a kulonbozo eloadok kozotti elteresekkel. 

Alapjaban veve egyetertek a hozzaallasoddal. Ha az embert eleve nagyon
erdekli a komolyzene, vagy valamiert nagyon meg akar ismerkedni a standard
repertoarral, miert is ne kezdje olcso CD-kel, s nem feltetlenul a
legismertebb eloadokkal.

Azonban alapvetoen fontosnak tartom, hogy ha mar az ember ajanl valamit, az
egy (vagy tobb) altala kiemelkedoen jonak tartott eloadas legyen. Nem az
elitizmus vagy a flancolas kedveert ("lassuk, te meg tudod-e szerezni Brahms
zongoraotosenek letezo legzsenialisabb felvetelet Richter es a
Borogyin-kvartett felulmulhatatlan eloadasaban, amely mindossze egy tizenot
eve kiadott LP-n letezik"), hanem azert, mert egy jo (vagy barmilyen) mu
kozepszeru vagy inspiralatlan eloadasa konnyen elveheti a komolyzenevel
ismerkedotol a kedvet a tovabbi felfedezo utaktol. Sot, tovabbmennek: aki
csak ilyen kozepszeru, inspiralatlan interpretaciok formajaban talalkozott a
komolyzenevel (marpedig az eloadasok, foleg a "no-name" CD-k nagy resze ebbe
a kategoriaba tartozik), sosem fog erezni valodi, belulrol fakado kesztetest
arra, hogy a komolyzene vilagaval megismerkedjek.

Amikor en komolyzenei CD-t adok ajandekba klasszikus zenet nem igen ismero
baratoknak, rokonoknak, mindig gondosan ugyelek arra, hogy egeszen
kiemelkedo, ihletett eloadast kapjanak. A hatas altalaban nem marad el -
hamarosan jelentkeznek, hogy ujabb klasszikus CD-ket ajanljak nekik...
Amikor az ember az elso randijara megy, akkor is a legszebb ruhajat es a
legjobb modorat olti fel, hogy igy imponaljon kivalasztottjanak - miert kene
hogy ez mashogy legyen, amikor szeretteinket akarjuk komolyzenevel
elcsabitani?

Van errol egy szellemes mondas: "Rossz muvek nincsenek, csak rossz eloadok."
A mondas persze nem egeszen igaz, viszont annyi megszivlelendo van benne,
hogy ha egy mu nem tetszik, unalmasnak, semmitmondonak talalod, ott tavolrol
sem biztos, hogy a zeneszerzovel vagy veled van a baj.

De ezzel mar elegge el is kanyarodtam eredeti temanktol.

Udvozlettel:
Gyuri

Korpas Zoltan irta a No Name lemezekrol:

"Marpedig mi kezdok nemigen tudjuk megkulonboztetni,
hogy ki jatszik. Nekem egy Chopin etud zonogoran ugyanugy
tetszik Kocsis eloadasaban, mint Richterrel vagy epp egy
nevtelen zongoristaval."

Ket eszrevetelem lenne, egymasnak ellentmondoak ;-)

1) Azert a "Jonas imaja"-t sem mindegy hogy Latinovits 
mondja-e, vagy pedig en...

2) A komolyzeneben (is) sokkal tobb tehetseges, eredeti 
eloado van, mint akivel a nagy kiadok jol elovezetett, 
beharangozott lemezeket adnak ki. Adott esetben ezen 
muveszek NoName kiadoknal megjelent eloadasai muveszi 
szempontbol jobban sikerultek, izgalmasabbak lehetnek, mint 
amit esetleg egy Nagy Nev produkalna. De ezeket is 
"ki kell fogni," erdemes a tapasztaltak ajanlasaira 
hallgatni -- az ossze-vissza vasarlas aligha vezet 
eredmenyre.

Talaltam egy cikket a http://www.emedialive.com/EM1999/starrett7.html
cimen a grabbelesrol.

Az erdekes resz:

The ATAPI (SFF8020) specification for PC peripheral connections now
includes the new MMC command set used by drive manufacturers in current
CD-ROM drives. The advantage of using MMC is that many of the commands
that previously needed to be performed in software can now be performed by
a drive's CD-ROM controller chip. These functions include real-time error
correction of Layer 3 Reed-Solomon Product-like Code (RSPC), error
detection, real-time ECC correction of one byte per P-word and Q-word, and
repeated ECC passes to increase the reliability of data being read.
Controllers from Oak Technology and Winbond have these functions built in.
The result of using these new chips is that now CD-ROM drives and
CD-Recorders can extract data more efficiently, since less complicated
algorithms are required in the ripping software.


Ebbol az derul ki szamomra, hogy a grabbelo programok elvegzik a
hibajavitast, ha a drive nem teszi ezt hardverbol. 


  Ed

 Szemelyes valaszt a fent jelzett cimre kuldhetsz, ha kijavitod.
 I don't want ANY spam! [...] I don't like spam!  [Monty Python]

> meg nem tudjuk osszehasonlitani. Ha csak fullel nem. Ha kitepem a

Amint mar ezerszer elhangzott, a ful nem csak a bitsorozatot
hallja, hanem az idozitest is, tehat ilyen osszehasonlitasnak csak
egy (nagy) RAM-bol olvaso DAC mellett lenne ertelme. De akkor mar
egyszerubb a RAM tartalmat hasonlitgatni :)))

Ami a felvetest illeti, termeszetesen jogos, elvegre a birkaknak
is csak a felenk nezo oldalai garantaltan feketek. 

> holnapi ujsagbol a 3./4. oldalt. Mindig 100%-osan ugyanazt lehet
> olvasni. Megis hianyzik belole valami. Ha nincs hibajavitas, akkor ez
> elter az eredeti ujsagtol. Ha van, akkor persze nem.
> 
> Zavarba hoz, hogy mar Te is azt irod van hibajavitas grabbeleskor. Az
> internetes CDs forrasok azt irjak, hogy nincsen hibajavitas a CDre
> rogzitett redundans infokbol.

Irnak sok baromsagot sok helyen... Kell lennie, hiszen ez
egyszeruen velejaroja a CD-n rogzitett kodolt informacio
dekodolasanak. Olyat meg nem hallottam, hogy egy grabber a nyers
adatokat adna ki (vagyis a CD-n fizikailag megtalalhato pitek
sorozatat), azt hiszem erre a mezei CD olvasok nem is vehetok ra.  

> Persze utana is lehet jarni. Le kell grabbelni azonos mu ugyanazon
> kiadasanak ket kulonbozo peldanyat. Ha ezekbol is bitazonos wav adodna,
> akkor tortent hibajavitas grabbeles kozben. Van valakinek ket db. azonos
> CDje? Vagy hozza tud jutni?

Egyszerubb, ha ket olvasoban grabbeled ugyanazt a CD-t.

> drives may turn off some error-correcting features, such as
> dropped-sample interpolation, during digital audio extraction, or may
....

> A fenti idezetet a CDs FAQ-bol vettem at. Tehat szerintuk egyes
> drajvoknal van hibajavitas, masoknal meg nincsen.

Nincs semmi ellentmondas, a dropped sample az, amikor
interpolacioval potolnak egy darabot, es akkor mar tenyleg megette
a fene az egeszet. De az egzaktul javithato dolgok javitasa minden
esetben megtortenik.

> Tehat kerdezem: Megegyezhetunk-e abban, hogy egyes drajvok vegeznek
> hibajavitast grabbeles kozben es ezeknel a tobb kulonbozo grabbelesbol
> szarmazo wav megegyezik egymassal is, meg a lemezre rogzitett infoval
> is, mig mas drajvoknal nincs hibajavitas, a wavok vagy megegyeznek vagy
> nem, de elternek a lemezre rogzitettol?

Nem :)
Ketfele javitas van (legalabb). Ebbol az interpolacio az, amit nem
minden drive vegez (nem is kell neki, hiszen adat CD-nel nincs is
ertelme, ez csupan egy audio dolog). 

> Hat akkor mi a fenetol szol sokkal rosszabbul, ha ugyanazon lejatszo
> ugyanazon D/A-jan es analog fokozatain keresztul azonos rendszeren
> hallgatom??????????????? Az iraskor keletkezo es lejatszaskor korrektul

Jitter :)))
Ha RAM-ba olvasnad mindkettot, es onnan jatsznad le, nem lenne
kulonbseg...


> akkor van megoldas. Szamitogepes CDmeghajtot kell hasznalni [esetleg egy
> jobb kulso DAC/analog fokozattal.]

Mirol gyozkodom itt a nepet mar evek ota???
Persze a RAM-ot ne felejtsd ki, az a lenyeg, nem csak a jo
DAC. stb.

> A hozzaszolasom elejen  Hajdu Csabanak irt valaszomat azert bennhagyom
> didaktikai celbol. Termeszetesen az a lejjebb irtakkal modositva
> ervenyes most mar.

Jokor szolsz, mert mar elkezdtem a valaszt a vegigolvasas elott,
de didaktikai celbol benthagyom :)))

> Felado :  [Hungary] a jelenlegi szamban egy elozmenyek
nelkuli idezetekkel tuzdelt levelet kuldott be. Hogy ertelmezheto legyen
a dolog megirom, hogy velem vitatkozik. Eloszor a vilagtortenelemben
harom levelezonek is _tartalmi megfontolasokbol_ visszakuldtem a hang-ra
irt levelet, es maganlevelben kiegeszitettem a megjegyzeseimmel.
Kiemelve azt, hogy csak lehetoseget akarok adni a korrekciora, ha masnap
- akar valtozatlan tartalommal! - ismet bekuldi, akkor meg fog jelenni.
Udvariasan es korrektul inteztuk a dolgokat, ugy erzem ezekkel a
kiegeszitesekkel jobban is ertheto mire gondolt. Vegyetek ugy, mintha a
velem tortent maganlevelezesunk eredmenyet olvasnatok! Udv, Peter.

Fiuk! Nem birok a turelmetlensegemmel! A mai szamban valaszolok
 mai szamban irt levelere. Mert allati kivancsi
vagyok a valaszara, es mar a holnapi szamban szeretnem olvasni.
Egyaltalan nem vagyok biztos a valaszaim helyessegeben, sot felek vegul
Neki es Hajdu Csabanak lesz igaza. En csak egy honapja erdeklodom a
CDtechnika irant. Tehat nem azert van a hirtelen valasz, hogy "roptiben"
ellentmondjak Nekik. Hanem pusztan azert, mert mielobb tisztan szeretnek
latni, es ebben a valaszuk segithet. Ha o tiltakozni fog, maskor nem
elek ezzel a lehetoseggel.

>Maga az audio olvasas folyamata tartalmazza a hibajavitast.
>> Audio tracks don't have the second layer of ECC, and will be
susceptible
>> to the same generation loss as data discs duplicated in "raw" mode.
Some
>> drives may turn off some error-correcting features, such as
>> dropped-sample interpolation, during digital audio extraction, or may

>> only use them when extracting at 1x. If you want to find out what
your
>> drive is capable of, try extracting the same track from a CD several
>> times at different speeds, then do a binary comparison on the
results.
>Legalabb olvasd el azt, amit beidezel.
>Vilagosan leirja, hogy a hibajavitas _bizonyos_ fajtait
>kapcsolja ki, mint peldaul az eldobott mintak potlasat
>interpolalassal.
En egy percig sem tanultam angolul, mindent ugy csipegettem fel, de
tevednek hogy a "some"-ba mas is beleferhet? Itt nehanyrol beszel, es
felhozott _egy_ peldat. Ettol meg mas disznosagok is lehetnek.

>Olvasd el legyszives, hogy hogyan mukodik a CIRC. Akkor
>eloszlanak az aggalyaid.
Nem oszlottak el. A piros konyv egy formatumot ir le imho. Hogy a lemez
minden lejatszoban olvashato legyen. Hogy _hogyan_ olvashato, arrol nem
rendelkezik. [Ezert is lehetnek pl. tulmintavetelezo es egybites
lejatszok] A grabbeles folyamatarol sem rendelkezik. Konnyen lehet
csinalni olyan CDjatszot, ami futyul a redundans infokra, egyszeruen
figyelmen kivul hagyja oket, es emiatt szaggatott telefonminoseget
produkal. Nem latom a _garanciat_ arra, hogy a hardverek es a grabber
programok mindent elkovetnek azert, hogy a _masolat_ tokeletes legyen.
Plane olyan legkorben, ahol uzleti okokbol ezt kifejezetten szeretik
megakadalyozni. [Lasd a datmasolast!] Ismetlem, elvi a vitank, mert
kezdek bizni abban, hogy az bitazonos grabbek korrekt hibajavitast
jeleznek. De csak azert, mert a miriadnyi bit kozul nyilvan kellene
rengeteg bizonytalanul [egyszer igy, egyszer ugy] olvashatonak. Irok egy
peldat! CDlemezt lehet olvasni raw modban es cooked modban. A raw modban
egyszeruen lemasoljak az egesz 2352 bajtos szektort a bennelevo
hibajavito plusz kodokkal egyutt anelkul, hogy alkalmaznak a
hibajavitast. Nem tul nagy gond. A masolat lejatszasakor, kiolvasasakor
mukodik ez a hibajavitas. De azert nem egy kituno modszer. Mert masolas
kozben keletkeznek ujabb hibak is, es ugyanakkor ott vannak az eredetin
levo hibak is. Tehat a hibak szaporodnak, es a hibajavitasnak vannak
korlatai. Kulon gond, hogy ha masolas kozben eppen a hibajavito kodok
serulnek. Ezeket nem javitja semmi, es igy a masolaton mar az eredeti
lemezen meglevo hibas bitek sem javithatok. Sajna tudtom szerint ez az
elterjedtebb.
Cooked modban az eredeti 2352 bajtos szektorbol csak a 2048 hasznos
bajtot masoljak le, de ugy, hogy alkalmazzak olvasaskor a hibajavito
kodokat. Tehat ez a kiolvasott 2048 hasznos bajt nagyon nagyon jo
esellyel hibatlan. Csak ez kerul a winyora. Iraskor aztan a program
generalja hozza a szukseges hibajavito es egyeb plusz kodokat, es azzal
egyutt irja a lemezre. Igy az iraskor keletkezo hibak is jo esellyel
kijavitodnak. Es mindez az adatCDkre igaz!!! Jobb gyartok felhivjak a
figyelmet, hogy ne csinaljunk [adatlemezrol sem] masolatrol tovabbi
masolatokat. Sokgeneracios masolatok csak CD-1 formatumrol es ugy
keszithetoek megbizhatoan, hogy masolaskor mindig cooked modban
masolunk. Ezt csak keves program tudja, de pl. az elmult szamban
letoltesre javasol SNAPSHOT igen. A legfajobb, hogy egyes gyartmanyok es
kezeloprogramjaik raw, masok cooked modban olvasnak, es ezt nem kotik a
felhasznalo orrara. Zold konyv ide-vagy oda. Nos mi a garancia arra,
hogy a piros konyv nagyobb ur?????????
A fentiekre hivatkozik az fennebbi idezet elso sora:"Audio tracks...
will be susceptible to the same generation loss as data discs duplicated
in "raw" mode."

>> Ezek utan feltetelezem, hogy szuksegszeruen meglehetosen sok
>> bizonytalanul [egyszer igy, masszor ugy] olvashato bit is lehet egy
CDn,
>> es ezek hibajavitas eseten mindig kijavitodnak, tehat a wav egyezik,
mig
>> hibajavitas nelkul a kulonbozo olvasasok miatt eltero wavokat
>> eredmenyeznek.
>Ez ertelmetlen, mert mindig van hibajavitas lasd CIRC.
Vettem nar korabban is az adast, de megsem vagyok biztos benne, hogy
grabbeleskor mindig mukodik a CIRC. Lejatszaskor gondolom igen, a szines
konyv szerint, ez a modja a lejatszasnak, es a gyartok hulyek lennenek
lerontani. De mi a biztositek arra, hogy a grabbeles is a red book
szerint tortenik? Ha errol biztos informaciod van, akkor kerlek
ismertesd! De tegyunk kulonbseget a sejtesek, kovetkeztetesek, es a
biztos infok kozott. A CD-1-nek is van egy szines, [talan piros] konyv
formatuma, megis lehet raw es cooked modban olvasni. Anelkul, hogy
tudnank rola.

>> Ha erveltetek volna, akkor megsporolhattuk volna ezt a hosszadalmas
vitat.
>En ugyhiszem, hogy erveltem, mint ahogyan most is.
Melyebb ervelesre gondoltam. Nekem a fenti mondatod "mert mindig van
hibajavitas lasd CIRC." nem eleg mely szintje az ervelesnek. Kicsit
gyenge a felfogasom. :-)

>> Hat akkor mi a fenetol szol sokkal rosszabbul, ha ugyanazon lejatszo
>> ugyanazon D/A-jan es analog fokozatain keresztul azonos rendszeren
>> hallgatom???????????????
>Igen, ezzel mi is sokat foglalkoztunk.
>A CDT-vel grabbelt es linux-os cdrecord-dal felirt audio
>lemezt osszehasonlitva bitrol bitre megegyezik az eredeti es
>a masolat, megis maskepp szolnak. Ez nekunk is sok fejfajast
>okozott. A cd-irok hangjai kozott egyertelmu minosegbeli kulonbsegek
>voltak. ... A jelenseg magyaraza a jitter-hibaban rejlik. Talan a
>HP-nek volt a legstabilabb az orajele.
Na ez az. En sem szeretem a fejfajast. Es mindent a jitterre fogni sem
egy szimpatikus dolog nekem. Ha nem tevedek [meglehet] akkor csak az
utolso lejatszaskor van szerepe. Ott ugy is bufferbe mennek az adatok es
a lejatszasra hasznalt clock pontossagan mulik minden. Ha az irt
lemezeket ugyanabban a lejatszoban hallgatjuk meg, es a bitek egyeznek,
akkor nem lehet a jitter a minosegromlas oka. Nem?

Alabb beidezem a forrast. A vegenel folyatodik a fennebbi idezet.
"When a program does "raw" sector reads, it gets the entire 2352-byte
block, which includes the CD-ROM error correction data (ECC) for the
sector. Instead of applying the ECC to the sector data, the drive just
hands back the entire block, including any errors that couldn't be
corrected by the first C1/C2 layer of error correction (see section
(2-17)). When the block is written to the CD-R, the uncorrected errors
are written along with it.  This problem can be avoided by using
"cooked" reads and writes. Rather than create an exact duplicate of the
2352-byte source sector, cooked reads pull off the error-corrected
2048-byte sector. The CD recorder regenerates the appropriate error
correction when the data is written. Ideally SNAPSHOT would be able to
do the error correction in software when operating in "raw" mode, but
apparently there's no readily available code that does this. It could
also read each block twice, once in raw mode and once in cooked, but
that would double the read time. This begs the question, why not just
use cooked writes all the time? First of all, some recorders (e.g.
Philips CDD2000 and HP4020i) don't support cooked writes. (Some others
will do cooked but can't do raw, e.g. the Pinnacle RCD-5040.) Second,
not all discs use 2048-byte MODE-1 sectors. There is no true "cooked"
mode for MODE-2 data tracks; even a block length of 2336 is considered
raw, so using cooked reads won't prevent generation loss. It is
important to emphasize that the error correction included in the data
sector is a *second* layer of protection. A clean original disc may well
have no uncorrectable errors, and will yield an exact duplicate even
when copying in "raw" mode. After a few generations, though, the
duplicates are likely to suffer some generation loss. The original
version of this quote went on to comment that Plextor and Sony CD-ROM
drives were not recommended for making copies of copies. The reason they
were singled out is because they are the only
drives that explicitly warned about this problem in their programming
manuals. It is possible that *all* CD-ROM drives behave the same way.
(In fact, it is arguably the correct behavior... you want raw data, you
get raw data.) The documentation for SNAPSHOT describes whether "raw" or
"cooked" writes are recommended for several different CD-R drives. See
the section on "USING THE /COOKED OPTION" in "snapshot.txt", found in
the documentation for the DOS utilities at http://www.goldenhawk.com/.
The final answer to this question is, you can safely make copies of
copies, so long as the disc is a MODE-1 CD-ROM and you're using "cooked"
writes. Copies made with "raw" writes may suffer generation loss because
of uncorrected errors. Udv, Peter.

> Felado : Hajdu Csaba irta:
>Ami a felvetest illeti, termeszetesen jogos, elvegre a birkaknak
>is csak a felenk nezo oldalai garantaltan feketek.
Hat azonos napszemuveggel nezve oket, lehet feltetelezni, hogy a masik
oldala is fekete. Mint azonos CDjatszonal az azonos jittert.

>>Le kell grabbelni azonos mu ugyanazon kiadasanak ket kulonbozo
peldanyat. Ha >>ezekbol is bitazonos wav adodna, akkor tortent
hibajavitas grabbeles kozben.
>Egyszerubb, ha ket olvasoban grabbeled ugyanazt a CD-t.
Ez olyan lenne, mintha a kitepett lapu ujsagot olvastatnam massal. O is
ugyanazt olvasna. De ha veszek meg egy peldanyt az adott ujsagbol,
kiderul a turpissag. De ez is csak egy elvi kerdes mar.] Udv, Peter.

Szia Mindenkinek


Nemrég vettem egy használt Nakamichi BX-150 decket.
Ha valaki ismeri ezt a márkát, jelezze. Infókat várok róla.

Amit tudok róla, hogy a magasabb monőségi kategóriába tartozik.

Nem találtam rajta gyártási évszámot sem, de kb 5-10 évesnek becsülöm a
dözskerék gumijának kopásából.

Segítséget köszi

Szokol
 Attila

harmadik resz: mikent valtoztatnam
<http://www.kaleidos.it/used_sound/cd_moon/classica.htm>;

"Richard Strauss - "The Last Four Songs" - F. Lott (soprano) - The
Scottish National Orchestra - dir. Neeme Järvi - Ed. Chandos (DDD)"
Csodalatos, hogy nem tudja: a legjobb, utolerhetetlen a Gundula
Janowitz!!!!

"Eric Satie - "Lavori per piano" - Daniel Varsano & Philippe Entremont
(piano) - Ed. Sony (ADD)"
Megha ket containerem lenne se!

"Igor Stravinsky - "Suite: L'Uccello di Fuoco, Pulcinella" - BBC
Symphony Orchestra & New York Philharmonic - dir. Pierre Boulez - Ed.
Sony (ADD)"
Nem rajongok erte mint a szerzoert se. Inkabb Prokofviev klasszikus
szinfoniajat vagy a hegeduversenyeket vinnem

"C. Orff - "Carmina Burana" - G. Janowitz (soprano), G. Stolze
(tenore), D.F. Dieskau (baritono) - Chor und Orchester der Deutschen
Oper Berlin - dir. Eugene Jochum - Ed. Deutsche Grammophon (ADD)"
Ez igazaban a legjobb utolerhetetlen a harom enekes miatt. Ajanlom

"Marie-Joseph Canteloube - "Chants d'Auvergne" - English Chamber
Orchestra - dir. Jeffrey Tate - Kiri Te Kanawa (soprano) - Ed. Decca
(DDD)"
Talan hallottam de nem ajultam el, tehat nem.

"Paul Giger - "Chartres" - Paul Giger (violino) - ECM New Series (DDD)
Philip Glass - "Solo Piano" - Philip Glass (piano) - CBS (DDD)
Arvo Pärt - "Tabula Rasa" - Lithuanian Chamber Orchestra - Gidon
Kremer (violino), Keith Jarret (piano) - dir. Saulus Sondeckis - Ed.
ECM New Series (DDD)
Arvo Pärt - "Arbos" - The Hilliard Ensemble - Brass Ensamble -
Statsorchester Stuttgart - Gidon Kramer (violino) - ECM (DDD)
A.A.V.V. - "Pieces of Africa" - Kronos Quartet - Ed. Elektra Nonesuch
(DDD)
Anouar Brahem - "Barzakh" - A. Brahem (oud), B. Selmi (violino), L.
Hosni (percussion) - Ed. ECM (DDD)"
Ezek biztosan mind szemelyes elmenyeihez tartoznak az urnak.
Modernbol a Friedrich Gulda fura szerzemenye hatott meg zenekarra.

Reszemrol:
Liszt: szonata in si minore es a 13-ik zsoltar Jozsef Retivel meg a
Petrarca songs Fischer-Dieskauval.
Schumann: Dichterliebe: Wunderlich. Karnaval, Studi szinfonici.
Schubert: Der Hirt auf der felsen; Elly Ameling
Mozart: Don Giovanni; Mario Petri vagy Ghiaurov
Verdi: Otello; Vickers vagy Vinay (Toscanini) es Rigoletto;
Fischer-Dieskau
Mahler: Des Knaben Wunderhorn; Schwarzkopf-Fischer-Dieskau-Szell
es Kindertotenlieder;Fischer-Dieskau.
es meg sok mas ha lenne hely.

Ivan Plivelic


> ----------------------------------------------------------------------
----------


Classica | Jazz-Blues | Pop-Rock | Afro-Reggae | Underground
English Index Moon | Italian Index Moon

Italian Home Page | Service Page | English Home Page



For information e-mail to 

C 1998-99 by Used Sound - Co-ordination by David Di Chiara
Web publishing and design by Kaleidos Multimedia


All the images and marks quoted, are Trade Mark's property
Tutte le immagini e i marchi esposti in queste pagine appartengono ai
rispettivi proprietari

--------------
Vege
Udv. Ivan

The brief development section reintroduces the opening figure of the
first subject, but is mainly based on the transitional material in
dotted rhythm. This passes through several keys’ finaiIy reaching E
major, whence the music modulates back to D minor for recapitulation
in a single chord implied in a brief cadenza for the soloist. The
First subject is now restated by full orchestra, with points of
imitation at the Fifth, and the contracted recapitulation is followed
by a quiet coda, whose D major warmth and tranquillity is tempered by
a strong chromatic element both in the melody and the harmony.
The second movement is marked Recitativo, though in fact the music
alternates between recitative-style and a kind of dramatic arioso. It
contains thematic references to both the outer move-ments, and is also
closely linked harmonically to the finaIe; the music opens
emphatically in B hat and ends on the dominant of the same key to lead
straight into the Allegro molto, which begins in B hat with a theme,
already suggested in the Recitativo, of a rising fifth followed by a
rising octave. This material is repeated in F, then in A, and
eventually the main part of the movement begins with a tutti theme
followed by a spiky, very violinistic one for the soloist, both in the
home tonic of D. The second subject, in F, is contrastingly smooth,
and consists of scale-like phrases, sometimes in sixths. The
development reintroduces the theme of the introduction, and after
recapitulation, a final coda, sempre con brio, enables the soloist to
carry his display of virtuosity to a brilliant climax.

Folytatom Rutger Hofman: Recommended Classical CDs ajanlatat:

Frédéric Chopin 10 Mazurkas, Prélude Op 45, Ballade Op 23, Scherzo Op
31  Arturo Benedetti Michelangeli  DG
413 449-2

César Franck, Claude Debussy Violin Sonatas  Kyung Wha Chung (violin),
Radu Lupu (piano)  Decca Chamber Music
421 154-2  Mid price
With Introduction et Allegro (Ravel); Sonata flute, viola, harp
(Debussy) by Melos Ens

Alexandr Borodin String Quartets  Borodin Quartet  EMI
CDC 7 47795-2

Johannes Brahms Quintets, Sextets  Carl Leister, clarinet; Daniel
Barenboim, piano Amadeus Quartett etc.  DG Chamber Music
419 875-2  3 CDs
Mid price
All-time Clarinet Quintet

Rhapsodien Op 79, Intermezzi Op 117, Klavierstücke Op 118, 119  Radu
Lupu  Decca
417 599-2

Antonin Dvorak Cello Concerto  Mstislav Rostropovich
Berliner Philharmoniker
Herbert von Karajaon  DG The Originals
447 413-2  With Tchaikovky Rococo Variations
Mid price

Carl Nielsen Symphony 4 "The Inextinguishable"  Berliner
Philharmoniker
Herbert von Karajaon  DG Masters
445 518-2  With Sibelius' Tapiola
Mid price

Hugo Wolf Lieder  Dietrich Fischer-Dieskau, Daniel Barenboim  DG
447 515-2  6 CDs
Bargain price

Gustav Mahler Das Lied von der Erde  Christa Ludwig (contralto), René
Kollo (tenor)
Berliner Philharmoniker
Herbert von Karajan  DG Galleria
419 058-2  Mid price

Symphony 9; Kindertotenlieder; Rückert-Lieder  Christa Ludwig
(contralto)
Berliner Philharmoniker
Herbert von Karajan  DG Double
439 678-2  2 CDs
Mid price

Richard Strauss Vier letzte Lieder  Gundula Janowitz
Berliner Philharmoniker
Herbert von Karajan  DG Originals
447 422-2  With Tod und Verklärung and Metamorphosen
Mid price

Alban Berg Wozzeck  Franz Grundheber, Hildegard Behrens etc
Wiener Philharmoniker
Claudio Abbado  DG
423 857-2  2 CDs

Bela Bartok Bluebeard's Castle  Christa Ludwig, Walter Berry
London Symphony Orchestra
Istvan Kertesz  Decca
443 571-2  Bargain price

Piano Concerto 3  Deszö Ranki
Hungarian State Orchestra
Janos Ferencsik  Hungaroton
HCD 31036  With Allegro Barbaro etc.
Mid price

Concerto for Orchestra; Music for Strings, Percussion and Celesta
Chicago Symphony Orchestra
Fritz Reiner  RCA Living Stereo
09026 62504-2  Mid price

Arthur Honegger Symphony 2  Berliner Philharmoniker
Herbert von Karajan  DG The Originals
447 435-2  Mid price
With Symphony 3 "Liturgique"; Basler Konzert (Stravinsky)

Dmitri Shostakovich Violin Concertos  David Oistrakh
Leningrad PhO, Mravinsky
Moskow PhO, Kondrashin  RCA  Mid price

"Ha csak egy "no name" karmesterrel kaphato
vegyek meg batran. Elobb (IMHO) a muvel ismerkedjenek, kesobb az ido
multaval, ahogy egyre tobb ismeretre es elmenyre tesznek szert, raernek
foglalkozni a kulonbozo eloadok kozotti elteresekkel."

Ezzel a velemennyel az a gondom -bar nem en voltam a megszolitott-, hogy
rossz, gyenge  eloadasban semmi "uzenetet" nem kapsz a zenetol. Nem erint
meg a zene. Igy azutan kesztetest sem erzel, hogy esetleg jobb eloadasban
is ujra probalkozz.
Nem nevtelent eloadot irtam, mert nevtelenul is lehet nagyszeruen es
tehetsegesen jatszani es oriasi nevvel is lehet katasztrofat muvelni.
Elnezest a vulgaris hasonlatert, de jobb e pillanatban nem jut az eszembe.
Biztosan szivesebben vacsoraznal csirkeporkoltet egy jonevu etteremben mint
nalam (tudniillik en alig tudok fozni). pedig az alapanyag ugyanaz lenne es
en is beletennem meg a szivemet is. (bar talan nem az kellene bele).

Abban egyetertunk, hogy egy Chopin keringo egyarant szepen szol Kocsis,
Richter, Sofronitsky, Askenazy, Lipatti vagy Rachmaninov eloadasaban. S
lehet mindet szeretni, homlokegyenest eltero concepciojuk ellenere. De ez
nem lenyeges egy zenei konyvtar alapjainak lerakasakor. Az mar igen, hogy
kozuluk valamelyik jatsszon azon az egy lemezen.

Ha en fogadatlan prokatorkent tanacsot adhatnek, akkor azt mondanam, hogy
majd minden lemezcegnek vannak nagyon olcso felvetelei, sorozatai. Abbol
kell csipegetni. Sony Essential Classic, DG Classicon, DG Resonance, EMI
Red Label, EMI Seraphim, Virgin Veritas Double,  stb.
Es olyan alapmuvekre mint Beethoven 9, vagy Brahms hegeduverseny, vagy
Bartok Concerto-ja bizony erdemes aldozni egy kicsit tobb penzt.

Tibor