Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 1901
Copyright (C) HIX
2002-07-31
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Re: Aszteroida (mind)  17 sor     (cikkei)
2 Tudat - definicio kiserlet es idodimenzio (mind)  51 sor     (cikkei)
3 Jelentem, resen vagyok! (mind)  61 sor     (cikkei)
4 a tergyo torveny jovoje (mind)  19 sor     (cikkei)
5 inga barlangban (mind)  52 sor     (cikkei)
6 a tudomany onmagat is felulmulja (mind)  10 sor     (cikkei)
7 Re: Csak ugy altalaban... (mind)  27 sor     (cikkei)
8 Bolygok keringesi tavolsaga szabalyos? (mind)  48 sor     (cikkei)
9 tudat (mind)  33 sor     (cikkei)
10 Sarkadi Dezso (mind)  24 sor     (cikkei)
11 Oragep (mind)  33 sor     (cikkei)
12 Re: Aszteroida (mind)  8 sor     (cikkei)
13 RE: HIX TUDOMANY #1900 - Csillagaszok, egy (fogas?) ker (mind)  38 sor     (cikkei)
14 Re: Ujabb lecke (mind)  33 sor     (cikkei)
15 Nagy Csaba vizsgalodasai (mind)  53 sor     (cikkei)
16 Re: Aszteroida (mind)  40 sor     (cikkei)
17 Re: Csillagaszok, egy (fogas?) kerdes - TUDOMANY#1900 (mind)  50 sor     (cikkei)
18 Re: *** HIX TUDOMANY *** #1898 (mind)  40 sor     (cikkei)
19 Re: *** HIX TUDOMANY *** #1899 (mind)  51 sor     (cikkei)
20 Dezso, Csaba (mind)  42 sor     (cikkei)
21 Re: "fogas?" kerdes (mind)  25 sor     (cikkei)

+ - Re: Aszteroida (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>   ... felfedezték az eddigi legveszélyesebbnek minősített
> földsúroló aszteroidát. Az eddigi pályaelemzések alapján nem kizárt,
> hogy a 2002 NT7 jelű égitest 2019. február 1-jén becsapódik bolygónkba.

Pontosabban alig tobb, mint egy hetes megfigyeles utan azt szamoltak 
ki, hogy a Folddel valo utkozes valoszinusege 1: 250 000 -hez. Ezt 
persze valoban lehet ugy interpretalni, hogy "nem kizart", bar a "folotteb 
valoszinutlen" sem lenne tulzas, de az elso megfogalmazas megiscsak 
jobban mutat egy szenzaciohajhasz cikkben.

Azt a mintegy 800 meteres szikladarabot, amit kb. ket hete fedeztek 
fel, es amelyik 1.3 Hold tavolsagnyira fog elhuzni a Foldtol augusztus 
18-an, mar egy kozepes tavcsovel is meg lehet majd nezni. Tovabbi info:

http://science.nasa.gov/headlines/y2002/30jul_ny40.htm?list587530

ToZo
+ - Tudat - definicio kiserlet es idodimenzio (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Zoli es Math!

Hadd szoljak bele egy sajat definicio kiserlet erejeig a tudatrol folytatott 
eszmecseretekbe.

Elorebocsatom, hogy Math definicioja ("tudatos az a leny, amely a 
vilagot egy bizonyos komplexitas folotti modellel modellezi") tetszett, de 
a "bizonyos komplexitas" itt tulsagosan homalyos. A Zoli altal sokat 
emlegetett idoerzek pedig szerintem nem tobb, mint az egyik 
erzekszerv, melynek meglete eppoly szukseges, mint a ter 3 masik 
dimenziojanak allapotat inputkent szolgaltato tobbi erzekszervunk. 

Kozbevetoleg: Zoli multkori (#1897-ben) eszmefuttatasan eltoprengtem, 
hogy az ido mennyire mas dimenzio, mint a masik 3. O arra jutott, hogy

> Az ido tehat uj vilagok egymas utani megjelenese, felbukkanasa,
> s az elozo valtozat mindig eltunik

Ezt ugy is tekinthetjuk, hogy az ido a fuggetlen valtozo, es a 3 masik 
dimenzioban lezajlo valtozasokat ennek fuggvenyekent ertelmeztuk. Am 
ez nem bizonyitja egyertelmuen szamomra, hogy az ido valoban olyan 
kituntetetten mas dimenzio (nekunk, embereknek persze az). Biztos, 
hogy nem lehetne kivalasztani egy terkoordinatat, es ezt tekinteni 
fuggetlennek, mig a masik 2 terkoordinatat es az idot tekintem, mint 
ennek fuggvenyet??? Bevallom, eleg nehez (ertsd: nem sikerult :) ezt 
elkepzelnem, de konnyen lehet, hogy ez megintcsak az a terulet, ahol 
az emberi szemlelet csodot mond, es marad a matematikai modell. Mi 
van, ha teszem azt Janosnak igaza van, es (az o szemleletes kepevel) 
valamenyi elektron "erzi egymast", magyaran az energia atadas 
szamukra azonnali, es csak a mi vilagunkban vagyunk kenytelenek a 
szemleletes "fotont" bevezetni. A "ter" es "ido" ebben a modellben 
egeszen uj ertelmet kap.

De vissza a tudathoz. Maga a szo is azt sugallja, hogy a tudat lenyege, 
hogy a leny "tudjon", meghozza a kornyezeterol, magyaran legyen egy 
tobbe-kevesbe pontos kepe, modellje a vilagarol. Nem tudom, 
kijelentheto-e, hogy valamennyi elolenynek van ilyen modellje, de 
"bizonyos komplexitas folott" mar minden bizonnyal van ilyen. Ennek a 
modellnek vannak oroklott elemei es vannak tanult, az egyed lete soran 
modosulo elemei. En ott huznam meg (belatom, nemikepp onkenyesen) 
a hatart a tudat letenek megallapitasahoz, ahol megjelennek a modell 
tanult, a tapasztalatok altal befolyasolt elemei. Amig a lenynek pusztan 
oroklott mintai vannak a vilagban valo eligazodashoz, addig azt nem 
tudatosnak, ha tetszik gepiesnek nevezem. Abban a pillanatban, amint 
a leny modositani tudja a "szoftveret", azt mar a tudat megjelenesenek 
nevezem. Es - igen - eszerint a tudatossag csiraja mar megvan abban a 
sakkprogramban is, amelyik "tanul" korabbi jatszmai tapasztalaibol, es 
nem koveti el ketszer ugyanazt a hibat, mert emlekszik arra, hogy a 
multkor azonos (hasonlo?) allasnal az X. lepesben mattot kapott.

ToZo
+ - Jelentem, resen vagyok! (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Szilard  :

>Figyeljke, en vettem a faradtsagot, felnyitottam Endre jelzesere a
>telefonkonyvet es elmentem hozza masodmagammal. En matematikus vagyok,
>es vittem egy fizikus ismerosomet. Kedvesen fogadott minket es
>ugyanolyan egyutterzoen kedves volt, amikor 5 oraval kesobb
>elkullogtunk. Siman ketvallrafektetett minket. Azert irtam, hogy
>szerintem valami sajatos celja van annak, hogy a publikaciok ilyen
>divergensek. Ugyhogy szerintem fejezd ezt abba, mert innen nezve
>elegge nevetseges pattogasnak hat. =)

A divergencia celja osszezavaras, elamitas, majd befolyas ala vonas.
(haboruban diverzansok muvelik ezt)

Remelem KGy etikai hozzaallasat nem lesz kotelezo utanozni,
ha nepszeruseget nagyban sikerul megnovelned.
Felreinformalas, nyilvanvalo tevedeseinek vissza nem vonasa, 
tudosok hitelenek rontasa, az emberi tudas es lelemeny lebecsulese, 
'idegenek' istenitese, toluk kapott privilegizalt tudasra celozgatas, 
azaz kituntetettseg es beavatottsag latszatanak keltese -
ezek jellemzik ot. Kozszereplesei alapjan tudom.
Mindezek tudoshoz meltatlan megnyilvanulasok.
E szuggessziv egyeniseg 'sajatos celjat' pszichologus 
tudja megmagyarazni neked.  De nehogy a'lpszichologust kerdezz ! :)

Vajon mit tud, amivel matematikust es fizikust egyarant ket vallra 
lehet fektetni ? Ti ertettetek ot, es helytallonak talaltatok amit vall, 
vagy csak osszezavarodtatok ?

Komolyan kerem, legy szives humanitarius okbol irj valami
konkretumot, tanulsagkeppen, ha idod engedi, hogy UFO-pa'rti 
Foldlakotarsaink elleni strategiainkon csiszolhassunk. 

Az viszont latszik, hogy Teged konnyu csobe huzni. Amirol irtal, 
az az elovilag elleni merenyletre bujtogatasnak is tekintheto, 
amennyiben bolcs es felettunk allo hatalommal biro idegenekre 
hivatkozva terjesztik az ilyen otletet: 

>ket Nap kellene, tehat vagy el kene koltoznunk egy ketcsillagos 
>rendszerbe (majdnem szallodat irtam=), pl. Sziriusz, vagy alakitsuk 
>ketcsillagos rendszerre a naprendszert. A Jupiter valoban leginkabb 
>hidrogenbol all, tehat elmeletileg be lehetne gyujtani.
 
Az idegeneknek pechuk van, mert nem szamoltak jelenletemmel,
es osdi, talan 60-as evekbol szarmazo emlekeimmel. 
Tudosok regen elvetettek azt a tervet, hogy fagyveszelynek kitett 
termofoldeket foldkoruli palyara allitott *a'l-Holdakkal* , azaz 
tukrokkel vilagitsak meg ejszaka, a Fold hasznos termeteruleteinek 
novelesere.

Ezek utan hadat kell uzennunk azoknak, akik a Jupiter begyujtasat
komolyan forszirozzak !
Ugyanis az ujabb, potlolagos kozvilagitas, amirol szo lenne, 
felborithatja a meglevo termeszeti egyensulyt. Csak az ejszakai 
allatokat, rovarokat fogyaszto ragadozok unnepelnenek egy ideig. 
Ok el is szaporodnanak, de aztan valszeg jonne a kaosz es az ehinseg.
A kovetkezmenyek belathatatlanok.

He - embertarsaim - csak nem maguk az idegenek a ragadozok ?  :)

Udv: zoli
+ - a tergyo torveny jovoje (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Eddig feledekenysegbol kihagytam az altudomany egyik 
jellemzo, utolag megismerheto tunetet: Tevedeseit nem 
ismeri be, _nem ker elnezest_, ha felrevezeto, megteveszto 
tenykedeseivel kart okozott ! 

Bocs, hogy beszukulten erre is azt a magyarazatot adom -
katonas hozzaallas, mert aldozatokkal nem torodik, csak 
sajat kituzott celjaival !

A karvallottak - talan hiszekenyseguk miatti szegyenukben, vagy 
tartva az altudomanyt nepszerusito szimpatizansoktol - ritkan perelnek.
Amig ez igy marad, a tergyo-rol szolo torveny is ugy marad,
hiszen a *hatasos/hatastalan* kerdeset konkret 'gyogyitok' 
modszereire vonatkozoan nem lehet megallapitani.
Az pedig nem elegans megoldas ugyebar, hogy adott termeszetgyogyaszhoz
ugy fordul valaki, hogy varazsvesszos embert visz magaval
kimeretni a gyogyasz karos/jotekony 'bioenergia-kisugarzasat' ?

Udv: zoli
+ - inga barlangban (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Dezso !

Neked panaszkodom.
Irod, hogy fokent vastag falu epuletben, ill. barlangban tapasztalhato 
a jelentos tomegu inga megmagyarazatlan mozgasa. 
En mar korabban javasoltam szeizmologiai muszer hasznalatat, de 
a feltalalo fittyet hany a javaslatokra, mintha mindenkeppen
mast szeretne igazolni. ( ezt emberileg megertem, de a 
makacssaga es korholasai felboszitenek)

>Tehat nem 'kaotikis' kilengesekrol, iranyvaltozasokrol van szo!

Ehhez is ragaszkodik, holott irtam egy cikket a sarki
palcas ingarol, melyben kimeletesen arra probaltam ravezetni ot,
bizony kaotikus mozgasra kell szamitani.

Az altalatok emlegetett merev barlang, vagy nagy tomegu merev falak 
lehetove teszik, hogy a felfuggesztesi pont a Fold _rengeset_ 
szinte azonnal kovesse, mikozben az inga a tehetetlensege folytan 
nem valtoztatja helyet azonnal.
Igen bonyolult szituacio ez, ha figyelembe vesszuk, hogy
a Fold tomegkozeppontja es forgastengelyenek iranya
atmenetileg relative megvaltozik, ahhoz kepest, amilyenek
az inga nyugalmi allapotaban ezek voltak.
Aztan sajatos, bonyolultan csatolt rezgorendszerkent
elkezd reagalni a fenti elmozdulasbol fakado gerjesztesre. 
Ilyen diffegyenletet ember fejben nem old meg, erre a nyakam teszem, 
tehat az idok vegezeteig figyelhetitek az ingat, sose produkalja 
ugyanazt a mozgast.
Ettol kezdve pedig nem is muszer, hanem latvanyossag.
Az se rossz persze.

Sajnalatos informacio-szegenysegre utal, hogy klasszikus
mechanikai rendszer-modellezeshez  megfelelo szoftvert
nem ajanlott senki. Se kutatointezetek, se iskolak
nem hasznalnak ilyesmit ? Nincs iskolas a rovattarsak kozott,
vagy van, de nyaron nem akar gondolni se ra ? :)

Az elektronikaban a PC-k megjelenese ota aramkor-szimulatorokkal 
modelleznek, melyekkel kulonfele feltetelezett zavaro korulmenyeket 
is jol figyelembe lehet venni. Deszkamodellt profik nem keszitenek 
ma mar.   Ha viszont a kesztermek nem ugy viselkedik, ahogyan 
a szimulacio szerint kene, akkor lehet ismeretlen kolcsonhatasra 
gyanakodni, es nagy-nagy felfedezesekre jutni. :)

Nem talalom a cikket, de mintha Csaba irta volna itt, hogy otletem
nyoman kiszamolta valaki(?) a Hold es Nap -  Fold forgasara
gyakorolt zajkelto hatasat konkretan, es Csaba mintha valami 
iteletet is kinyilatkozatott volna ennek alapjan.
Vagy csak almodtam ezt ?

Udv: zoli
+ - a tudomany onmagat is felulmulja (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Szocs: 
> Hol vannak azok a gyonyoru jovot joslo tudomanyos elorejelzesek, 
> amelyeket pld. a harmincas evekben tettek? Kozel sem teljesedett be.

Nem tudom mik voltak ezek, de megirhatnad.
Amugy maga a tudomany torpedozta meg oket! 
Ki gondolta volna akkoriban, hogy Chipkerozsikat almabol 
tus tranzisztor ebreszti ? :)

Udv: zoli
+ - Re: Csak ugy altalaban... (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Voland,

> <<Maradjunk a logikanal. En egeszen mast ertettem az alatt, amit az Endre
> irt. Nem azt irta, hogy egy masik univerzumban van a birodalom, hanem azt,
> hogy egy masik univerzumban IS>>

> Gratulalok ehhez a mondathoz es gondolathoz (is).

Pedig tenyleg ezt irtam.

> De fel a fejjel! Mint lathato, mar matematikusok is dicserik:-)

Nem dicserte. Pl. "hulyet kapott" tole (idezet Szilardtol). Inkabb azt
mondanam,
hogy a hozzaallassa nem szelsoseges, inkabb semleges. Hulyet kapott
tole, de vette
a faradtsagot es elment hozza. Az eddigiek alapjan, amilyen kepet
kaptam Szilard
kozeprehelyezett viselkedeserol, gyanitom hogy nem tert meg, csupan
tobb
informaciohoz jutott arrol a dologrol, melyhez eddig is semlegesen,
vagy inkabb
nyitottan viszonyult. Valoszinuleg tovabbra is nyitott lesz, mikozben
valtozatlanul
hulyet kap a Kisfaludy egynemely szovegetol.. :-DD

Udv: Endre
+ - Bolygok keringesi tavolsaga szabalyos? (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

Hagyjuk a Kisfaludy-t. Van itt egy erdekesseg. Csillagaszat!
Neha elborul az agyam es ilyenkor meggondolatlansagokat csinalok. =)
Pl. elkezdtem szabalyszerusegeket keresni a bolygok keringesi
tavolsagaban es egyeb adatokban. Sok vakvagany van, vagy csak annak
tunik most, de felfedeztem, hogy a bolygok keringesi tavolsaganak
10-es alapu logaritmusat veve /mindegy milyen alapu, csak ezt
valasztottam ki/ egy erdekes gorbet kapunk. Lehet hogy csak a csovon
talaltam fel a lyukat, mindenesetre nem hallottam meg errol a
felismeresrol. =))

Ha felrajzoljuk a Merkur es a Pluto keringesi tavolsaganak
logaritmusat es osszekotjuk, majd az igy kapott szakaszt egyenletesen
felosztjuk a koztuk levo tobbi bolygoknak megfeleloen, igy kapunk 9
pontot az egyenesen, azazhogy 10-et, mert megerzesbol belevettem a
kisbolygoovezetet. That ha a kapott egyenes melle felrajzoljuk a valos
keringesi tavolsagok logaritmusat, az igy kapott ertekek egy
szinuszhoz hasonloan ternek el felfele vagy lefele az egyenletes
felosztassal kapott ertekektol. Ez pedig nagyon eros szabalyszeruseg,
ami elgondolkodtato.

Tovabbi erdekesseg: A kisbolygo-ovezet tavolsagat eloszor nem tudtam,
ezert csak ugy szemre allitottam be a grafikonon. Kesobb neztem utana
es majdnem berosaltam, mert szinte pont eltalaltam! Csak a fuggveny
alapjan!
Illetoleg! A Merkur es a Szaturnusz egy nagyon kis mertekben elter a
szinusztol. Mintha valamikor regen meg lett volna fesulve a
Naprendszer. Viszont a keringesi tavolsagok a tomeg fuggvenye, ami nem
szabalyszeru, ez pedig kulonosen erdekesse teszi azt a tenyt, hogy a
keringesi tavolsagok ilyen szabalyszeruen rendezodnek.

Mindezen felismeresek szamomra ket dolgot mutathatnak:
1. mintha a kisbolygo-ovezet helyen egy bolygo lett volna, csak talan
szetrobbant valahogyan.
2. Ha felterkepezzuk egy masik bolygorendszer tobb bolygojat, es ott
is felfedezzunk erre a szabalyszerusegre utalo jeleket, akkor
elmeletileg elorejelezheto lenne az adott naprendszerre nezve az, hogy
a tobbi bolygot kb. milyen tavolsagban kell keresnunk. Ha van mar akar
egyetlen olyan extranaprendszer, aminek 3-4 bolygojat ismerjuk, es
azon felfedezheto a szabalyszeruseg, akkor szinte teljesen bizonyossa
tenne, hogy a modszert a tovabbiakban is alkalmazhatjuk. Na de mar
annak szinte nulla a valoszinusege, hogy a mi Naprendszerunkben ilyen
szabalyszeruseg van.

Csillagaszok, velemeny?

Szilard
+ - tudat (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

sziasztok,
Tozo levelere valaszolnek, es elnezest, de egy szamon belul, de egy hetre
elutazom.

>Elorebocsatom, hogy Math definicioja ("tudatos az a leny, amely a
>vilagot egy bizonyos komplexitas folotti modellel modellezi") tetszett, de
>a "bizonyos komplexitas" itt tulsagosan homalyos.
Igy van, a "tudatos" egy homalyosan definialt valami. Azert nincs a
mindennapi esetekben ebbol gond,mert nincsenekkozbenso esetek. Csak nagyon
komplex modellu elolenyek, es csak nagyon alacsony modellu elolenyek vannak.
Atmenet nem nagyon van jelenleg. De azert peldaul a csimpanzok esete erosen
kerdeses. Ha megkerdeznenk sok embert, a csimpanzok tudatossagarol, bizony
ketes vaalszt kapnank. Hasonloan mondjuk bizonyos fokozatu gyengeelmejuek
eseteben.

Lehetne a tudat fogalmat pontosabban definialni, en mellette vagyok, hogy
szogezzunk le egy komplexitas szintet. asreszrol nemigen van erre tarsadalmi
igeny, szoval sok foganatja nem lenne.

>En ott huznam meg (belatom, nemikepp onkenyesen)
>a hatart a tudat letenek megallapitasahoz, ahol megjelennek a modell
>tanult, a tapasztalatok altal befolyasolt elemei.
Egyetertek. Zoli egyik levelere valaszul ezzel magamis kiegeszitettem a
definiciomat.
A tanulni kepes eloleny mar csak azert is tudatosnak nevezheto, mert a
komplexitast mindenkeppen jelentosen tudja novelni. Tehat a tanulni kepes
eloleny egy ido utan mindenkeppen nagy komplexitasu, meg ha kezdetbennem is
lett volna az. Ergo ritkan fordul elo az evolucio egy tetszoleges pontjan
egy tanulni kepes, de alacsony komplexitasu eloleny.
Arrol nem beszelve, hogy a tanulas kepessege mar egy bizonyos minimalis
komplexitast feltetelez, ami nem is keves.

math
+ - Sarkadi Dezso (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Felado :  [Hungary] irta:

>Sarkadi Dezso a vonalban, Paks 2002. 07.30. HETFO

Nem tudom, hogy Rolad volt-e szo, de korabban emlites tortent itt
egy Pakson dolgozo mernokrol. Erdeklodnek, hogy Te vagy-e a korabban
emlitett Paksi reaktorban dolgozo mernok?

@@@ A paksi reaktorban par szaz fok meleg van es nagy neutronfluxus. @@@

>Mivel sokat foglalkoztam gravitacioval, mindent a gravitacio 
>szemuvegen latok.

Szeretnem ha reszletezned miben is all pontosan ez a sok 
gravitacioval foglalkozas. Engem ez meglep, mert a gravitaciot
annyira
ismeretlen hatasnak ismerem, hogy el sem tudom  kepzelni, hogy egy
ennyire sikamlos teruleten mit lehet sokat foglalkozni. 
Marmint magaval a gravitacioval, annak lenyegevel es nem az 
egyszeru es jol ismert hatasaival.

Elore is koszonom a valaszokat.

Udv, Peter.
+ - Oragep (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

Athos kerdezi, hogyan lehetne kompenzalni a
Fold forgasat csillagaszati eszleleseknel.
A valasz: orageppel, ami eppen ugy forgatja
el a tavcsovet, hogy a kep ne masszon ki a
latomezobol. Meglehetosen regi talalmany.
A dorpati nagytavcsovet pl. sulymotoros oragep
tartotta a vizsgalt csillagon 1818-ban.
Ez tehat mechanikus oragep volt, amit
mara kiszoritott az egyenaramu (magnomotor)
hajtas, a szinkronmotor + frekvenciaszabalyozo
hajtas, valamint a leptetomotoros oragep.
Mindezek az egyik tengely korul forgatnak.
Ha a tavcso mindket tengelyen van hajtas,
akkor elerheto, hogy ne a csillagra, hanem
a csillagokhoz kepest elmozdulo ustokosre,
kisbolygora pozicionaljon az eszlelo. Ehhez
kell szamitogepes vezerles.

Nagyobb nagyitas eseten az egitestek nem azert
szaladnak ki gyorsabban a latomezobol, mert messzebb
vannak (A Holdhoz ugyanaz az oragep kell, mint a galaxisokhoz),
hanem mert a tavcso nemcsak szoget, hanem szogsebesseget
is nagyit: ha ketszer akkora a nagyitas, a mozgast is
ketszeres sebessegunek eszleljuk.

Rejtelyek az orageppel kapcsolatban:
1. Ki a feltalaloja?
2. Hogy mondjak angolul?
Tudja valaki?

Udv: Kalman
+ - Re: Aszteroida (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

>Az eddigi pályaelemzések alapján nem kizárt, hogy a
>2002 NT7 jelű égitest 2019. február 1-jén becsapódik bolygónkba.
Az aggodo tobbseg (74%) megnyugodhat: idokozben bizonyossa valt,
hogy a kisbolygo nem csapodik be a jelzett napon.

Udv: Kalman
+ - RE: HIX TUDOMANY #1900 - Csillagaszok, egy (fogas?) ker (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Szia!

Teljesen igazad van, hogy az elmozdulas annál zavarobb, minel nagyobb nagyitása
 van egy adott tavcsonek.
A megoldas igen egyszeru: a tavcsovek ket tengely korul forgathatok, amelyek eg
ymasra merolegesek. Ezek kozul az egyik ugy van celszeruen beallítva, hogy parh
uzamos legyen a Fold tengelyevel. Igy a tavcsovet e tengely korul egyenletesen 
(a Fold forgasanak megfelelo sebesseggel) forgatva az eszlelt objektum egy hely
ben marad ;-)
Egyszerubb, kisebb tavcsoveken ez kezi finommozgatast, utanaallitast jelent, de
 altalaban szinte minden (komolyabb) tavcsore felszerelheto oragep, ami ezt egy
 motorral automatikusan vegzi.
Olyan tavcsoveknel, amelyek azimutalis szerelésuek (tehat az egyik tengely a vi
zszintes sikban van, szemben a fent emlitett un. parallaktikus szerelessel, aho
l az egyik tengely parhuzamos a Fold forgastengelyevel), is megoldhato a dolog,
 de itt valoban bonyolultabb (szamitogepes vezerlésu) mozgatasra van szukseg, m
ert egyreszt mindket tengelyen mozgatni kell, masreszt a kep is elfordul.
Olyan objektumok megfigyelesere, amelyek viszont mozognak is, viszonylag gyorsa
n (pl mesterseges holdak kovetesere) olyan tavcsovek is vannak, amelyek 3 vagy 
akar 4 tengelyen mozgathatok.
Tovabbi erdekes informaciokat talalsz pl. a Tavcso vilaga c. konyvben (eleg reg
i, antikvariumokban talan felbukkan neha), illetve a http://www.mcse.hu oldalon
 es innen kiindulva.

Udv,
Peter


>=======================================================
>Felado :  [Hungary]
>Temakor: Csillagaszok, egy (fogas?) kerdes. ( 23 sor )
>Idopont: Mon Jul 29 23:33:15 CEST 2002 TUDOMANY #1900
>- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
>
>Udv. mindenkinek!
>
>Volna egy kerdesem, amit a profi(bb) csillagbamulokhoz inteznek:
>A minap tunodtem el a kovetkezo dolgon: a csillagok ugyebar
+ - Re: Ujabb lecke (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>Az elozo ingas kiserlet leirashoz mag csak annyit csatolnak, hogy az
>elozoleg feltetelezett kulso legaramlat iranyanak hatasa
>nem befolyasolja az inga iranyat.
>   Hogy megis mi lehet a fo irany meghatarozo, tovabba titok marad. Az
						^^^ tovabbra is
>emlitett feny jelenseg mellett ma ertelmetlen az inga iranya 210 fokot
	  ^^^^|^^^^^^^^			^^^ ismeretlen okbol
>valtozott.
>Tehat nem 'kaotikis' kilengesekrol, iranyvaltozasokrol van szo!
(		 ^^^ kaotikus. Bocs', nem elcelodom, tenyleg zavar, ha nem helyesen
irsz. Sokszor van, hogy valamire valaszolsz, es az eredeti szovegben meg
jol szerepel, mellette a valaszod mar rossz. Ettol fuggetlenul
termeszetesen a mondanivalodra probalok reagalni.)

Ezt mibol szurod le ? Van meg mellette 3 ingad, amelyik ugyanigy mozog
es egyforman valtoztatjak az iranyukat ? Megcsinaltad azt a lezerdiodas
hitelesitest is, amit kertek Toled ? Ne mondd azt, hogy a multban
tobbfele inga is volt ott: _egyszerre_ es _ugyanugy_ kell reagalniuk es
kozben a lezerdiodanak is mutatnia kell, hogy nem a felfuggesztesi pont
mozgasa vagy a zsinor okozza.
Egyebkent kaotikus mozgas is okozhat 210 fokos kiterest.

>Miert mozdulhatott az inga allasa 110 fokrol 323 fokra 2002 julius 26-an
>reggel, 7 oratol 8 ora 20 percig, es azota, vagyis negy oraja tartja ezt az
>iranyt? Meglehet, hogy csak a Fold belso magjanak elmozdulasa?
Meglehet. A Fold magjanak elmozdulasat sok helyen es Nalad sokkal
pontosabban merik - lehet, hogy elerheto az interneten is, esetleg
megprobalhatnad megkeresni es osszevetni az eredmenyeiddel.

-- 
A cimem nem pontos, mert nem szeretnek tobb cimlistaba bekerulni.  |
Levelnel lehet valaszolni, hircsoportnal javitani kell a cimet.   -O-
Udvozlettel: StarterS a Freestartrol.                              |
+ - Nagy Csaba vizsgalodasai (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Felado :  [Hungary]

> A magyarazat egyszeru: A forgato hatasokat a vastag falak felerositik. A
falak
> es inga gravitacios sajatenergiaja aranyos G *(M + m) ^ 2 / R, ahol M a
fuggole
> ges falak egyuttes tomege, m a torzios inga tomege. Az ismeretlen erohatas
miat
> t az inga mozgasba jon, a falak mozdulatlanok. Tehat a gravitacios
sajatenergia
> ban csak a G* m * M / R resz valtozik az inga mozgasa miatt, az erosito
hatast
> az M faltomeg okozza a kepletben, mint szorzo tenyezo!!!

Ezt valahogy bovebben meg kellene indokolnod, fentiekbol en az erosito
hatast  nem latom be, sot, nem is gondolom, hogy letezik...

> vitaciora. Nagy Csaba ingaja, ugy tunik, ma meg ismeretlen hatasokat mer,
de ne
> m szabad vegleges allaspontra helyezkedni. Sok-sok meres es tapasztalat,
mad el
> meleti elemzesek szuksegesek meg, amely akar eveket is igenybe vehet.

Pont az a baj vele, hogy nincs  elemzes, csak kerdesfelvetesek, meg egeszen
ertelmetlennek tuno hipotezisek. Az persze nem baj, hogy elsore
ertelmetlennek tunik, az viszont nagyon is, hogy meg se probalja a
hipotezist ertelmesen alatamasztani, megkeresni es kimutatni azt az
osszefuggest, ami igazolja a feltetelezett hatast. Az nem elemzes, hogy:
Csak X lehet, mert a mellekhatasokat kizartuk, kulonben is mondjatok meg ti,
hogy ha nem X, akkor miert pont ugy mozog, ahogy...
Szamomra ugy tunik, az elrendezes nagyon erzekeny mindenfele mellekhatasra:
- legmozgas: kulso szel miatti, belso termikus, megfigyelo maszkalasa
- termikus hatas miatti elmozdulasok
- kozelben mozgo tomegek, kozlekedes
- megfigyelo ki-be jarkalasa, sot a szal tekergetese :-)
Az inga osszevissza mozog, senki se tudja, miert pont ugy, ahogy. Ha csak
ennyi van, akkor nem is nagyon erdekes a magyarazat, olyan, mint a rulett,
azt arra terveztek, hogy ne lehessen kiszamitani, hova megy a golyo.

Ha a hipotezis az, hogy valami tavoli (csillagaszati tavolsagu) hatas
dominal, akkor kezenfekvo lenne ket ingat csinalni, amik lokalisan eleg
messze vannak egymastol ahhoz, hogy a helyi hatasok ne legyenek egyformak,
es eleg kulonbozo helyen ahhoz, hogy a napszaktol es idojarastol fuggo
hatasok se tudjanak egyforman ervenyesulni. Ha ket ilyen inga egyforman
mozogna (persze nem csak 24 oras periodusra egyforman, mert az nem
kunszt...), akkor a tavoli eredetu hatas sokkal valoszinubbe valna, es
mindjart izgalmasabb lenne az egesz.

Pl. irtal egy banyarol, egy banya meg egy torony idealisan kulonbozo
helyszin lenne, nem sok lokalis hatas lenne kozos. Felvenni a ket inga
mozgasat az idovel egyutt, aztan lehet elemezni a korrelaciot...

Udv, Jozsef
+ - Re: Aszteroida (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Udv!

> Felado :  
[International]
> Temakor: Aszteroida ( 20 sor )
> Idopont: Mon Jul 29 10:53:47 CEST 2002 TUDOMANY #1900
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
 ...
>  Melyek szerint: felfedezték az eddigi legveszélyesebbnek 
minősített 
> földsúroló aszteroidát. Az eddigi pályaelemzések alapján 
nem kizárt, hogy a 
> 2002 NT7 jelű égitest 2019. február 1-jén becsapódik 
bolygónkba.
>
>  A kerdes marmost csak annyi, ahogy nemreg is kerdeztuk, 
mit tudunk tenni?
>  Teljesen a veletrenre bizzuk sorsunkat, vagy eleg hosszu 
felkeszulesi ido 
> leven rendelkezesunkre a kb. ket kilometeres aszteroidat 
hatastalanitjuk, 
> mielott kart tenne?
>    Udv. Csaba.

Azota tovabb szamoltak az ujabb frisen mert palyaadatokbol.
Megint az derult ki, hogy par ujsagirot feneken kellene 
billenteni, es sokkal nyugodtabb eletet elhetnenk.

http://index.hu/tech/tudomany/teroid/

Hogy mit lehet tenni?
Eloszor is jobban figyelni, mert errol volt szo nem
is olyan reg, az akkori kerdesedre mar hangzott el valasz
itt is, es te is olvashattad. Keress a www.hix.hu -n
"kisbolygo" cimszora.
pl. egy valasz:
http://www.hix.hu/cgi-bin/news_search.cgi?
id=1392&ujsag=TUDOMANY&szam=1868&ev=2002&page=0

Gogy
+ - Re: Csillagaszok, egy (fogas?) kerdes - TUDOMANY#1900 (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Athos!

Csillagasz ugyan nem vagyok, csillagbamulonak is csak gyenge amator,
de megprobalok valaszolni, hatha a profi(bba)k huzosabb problemakkal
vannak most elfoglalava.

Menjunk sorba:

> a csillagok ugyebar egy helyben allnak: de a mi kis Foldunk
> ugyebar forog.
Nem, a csillagok nem allnak egy helyben, barmit is jelentsen az.
(Ertem, hogy mit akarsz mondani, de engedd meg, hogy a pontossag es
szabatossag jegyeben kicsit elemezzem a kerdesedet.)
A fenti mondatban a "de" szocska azt sugallja, hogy "ellentétben a
csillagokkal". Pedig a csillagok is forognak, sot: van ugynevezett
sajatmozgasuk is, de ez a nagy tavolsag miatt olyan kis latszolagos
elmozdulast jelent (nehany tized ivmasodperc evente), ami a
csillagaszati megfigyeleseknel altalaban nem jatszik szerepet.

Raterve a kerdesedre,

> Tehat ha olyan "melyre" nezunk, akkor a Fold forgasa igenis,
> zavaro tenyezo lehet es szerintem nagyon!
Pontosan annyira zavaro, mintha kevesbe melyre nezunk. Lasd be, hogy a
_szogelfordulas_ fuggetlen az objektum tavolsagatol, csak a Fold
forgasatol fugg. (A tavcso nagyitasatol sem. Nagyobb nagyitasnal azert
"szalad at" gyorsabban a latomezon, mert minel nagyobb a nagyitas,
annal kisebb a latomezo.)

>  Van olyan komplex szamitogepes pozicionalo rendszer, ami az egyes csillagviz
sgalok
> tevcsoveit vezerli es ami kovetni tudja az egyes csillagot,
> mikozben a Fold mozog?
Ehhez nem kell komplex szamitogepes pozicionalo rendszer, elegendo egy
oramu, ami pontosan 24 ora alatt forgatja korbe a tavcsovet tarto
mechanika egyik tengelyet (amelyet oratengelynek neveznek - nem
veletlenul), amelyet ugy allitanak be, hogy pontosan parhuzamos legyen
a Fold forgastengelyevel, azaz az egbolt polusara mutasson. Ez a
megoldas azt eredmenyezi, hogy a latomezobe allitott objektum mindig
ott marad, mert az oramu mintegy kozombositi a Fold forgasat.

> A fotokat mennyi ideig kell exponalni? Mert kozben nem mozoghat semmi.
Halvanyabb objektumok eseten tobb oras expozicios idok sem ritkak. Az
oramu alkalmazasaval azonban ez nem problema.

Remelem, ertheto volt a valaszom. A koritest kerlek ne tekintsd
kioktatasnak, csupan joszandeku korrekcionak - szeretem a pontos
fogalmazast.

Udvozlettel: Sailor
+ - Re: *** HIX TUDOMANY *** #1898 (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Csaba,


>>Na ez biztos nem igaz.
>Pedig nem elojelhibas.:-)
Rosszabb.

>>Ha az anyagot osztjuk, akkor egyszer csak szaporodik....
>Nem menyiseg szaporodasrol van szo, csupan felosztasrol. Ha valamim van,
azt
>kette lehet osztani, aztan a felet is kette, majd a negyedet, stb.
Rendben. Eljutsz az elemi reszekig, ketteosztod oket, s nem a feluket kapod,
hanem ketszeresuket.


Szocs,

>Tudtommal barmilyen tudomanyos vagy nem tudomanyos
>dolgozatot, konyvet, cikket, a megjelenes elott
>lektoralnak, helyesirasi szempontbol ellenoriznek.
Hat a "barmilyen" azert igen eros tulzas. Kulon kategoria a lektoralt
folyoirat, az abban megjelent cikket tenyleg lektoraljak. Az ilyen
folyoiratcikket fogadja el a tudomanyos kozvelemeny, mint publikaciot.
Egyeb folyoiratokban esetleg nyelvi lektoralas van, de sokszor az sem. Az
internet pedig a vilag legnagyobb szemetladaja is, hiszen mindenki azt ir,
amit akar.

>Olyan is tortent, hogy
>visszakerdeztek egy mondat ertelmere. Kiveve a Tiedet!
Szamtalan esetben visszakerdezek egyes mondatok ertelmere, es az enyemre is
visszakerdeznek.

>tudok egyebet mondani, csak azt hogy velemenyemnek a roman
>megfeleloje, "esti al dracului de  increzut".

 ...peldaul ez hogy van magyarul?
(Egyes fizikai kifejezeseket esetleg a latin eredet okan megertek romanul,
de a hetkoznapi nyelvben nem vagyok jaratos.)

Udvozlettel, Janos
+ - Re: *** HIX TUDOMANY *** #1899 (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves @@@@@@@@@@@@ !

>@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@
>
>Tisztelettel kerem a hozzaszolokat, hogy az olvashatosag erdekeben
>ugyeljenek a sorok tordelesere (72-75 karakteresnel) -- moderator.
>
>@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@


Ezt hogy kell tudatosan csinalni pld az outlook expresszt hasznalva?
Mert en csak irok-irok, idonkent egy enterrel....

@@@ Nem proporcionalis betutipussal es vizualisan. Ez van. @@@

Kalman,

>Eloszor definialja a tevekenyseget:
>"A bioenergetikus a bioenergia szintet befolyasolo tenyezoket,
>az ember testenek kozvetlen kornyezeteben levo energia es kemiai
>terben fellepo, muszerekkel minimalisnak, szubtoxikusnak, hatar-
>ertek alattinak nevezheto behatasokat empirikus ismeretei
>alapjan ertekeli, majd a sajat energiamezojenek felhasznalasaval
>a betege, kliense energiamezojenek befolyasolasara torekszik."
>  (A "kemiai ter" es az "energiamezo" kifejezesek nem tudom,
>   hol vannak definialva.)
>A hallgato legyen kepes:
>"- felterkepezni a beteg, illetve kozvetlen kornyezetenek
>bioenergetikai szintjet,"
>"- felterkepezni a lakokornyezet, hasznalati targyak
>bioenergetikai szintjet,"
>"- felsorolni a bioenergia meresenek lehetosegeit es
>megfogalmazni a bioenergia meresenek korlatait,"
>"- ismertetni a geopatikus, strukturalis es anyagszerkezeti
>sugarzasok lenyeget, a sugarhatasok csokkentesenek lehetosegeit
>es korlatait."

Ez igy ahogy van, szornyu. En regen gondolkozom egy monstre probaperen, mert
ami ezen a teren megy, az szerintem a BTK "csalas" rovataba tartozik.
Valamelyik sztarugyved biztos megnyerne, es reklamnak sem lenne rossz. A
problema ott van, hogy nincs sertett. Mert en nem megyek sarlatanokhoz, aki
meg megy, az nem ismeri el, hogy becsaptak.
Masreszt viszont van az alkotmanyban vagy valahol mashol egesz magas szinten
egy szabaly, hogy a hatalom tudomanyos kerdesekben nem illetekes.
Harmadreszt viszont a hatar nem eles, idonkent az orvosok sem tudomanyos
alapon gyogyitanak, es a termeszetgyogyaszatnak is vannak tudomanyosan
alatamaszthato elemei.

Van itt egy jogasz?

Janos
+ - Dezso, Csaba (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Csaba,

>Magnetoszféra-meghajtású űrhajók
>Fantazstikus otletek megvalositasat kozli az Origo a kov. cimen.
>http://www.origo.hu/tudomany/technika/20020726magnetoszferameghajtasu.html
Nem annyira fantasztikus. Reg ismert fizikai torvenyek mukodnek.

>A cikk tanulmanyozasa soran korvonalazodik a mar emlegetett Nap sugarai
>altal keltett diszipacios 'gravitacios godor' fogalma is.
Hat nekem nem korvonalazodott


>2002 NT7 jelű égitest 2019. február 1-jén becsapódik bolygónkba.
>
>  A kerdes marmost csak annyi, ahogy nemreg is kerdeztuk, mit tudunk tenni?
>  Teljesen a veletrenre bizzuk sorsunkat, vagy eleg hosszu felkeszulesi ido
>leven rendelkezesunkre a kb. ket kilometeres aszteroidat hatastalanitjuk,
>mielott kart tenne?
Leginkabb nezzuk meg egy darabig, aztan kiszamitjuk, hogy hany szazezer
kilometerre fog elzugni a fold mellett.

Ket hangvilla vakuumban:  az allo hangvilla vakuumban is atveszi a masik
rezgeseit, mert tokeletesen meggatolni az energiacseret nem lehet. Ha a
josagi tenyezok igen nagyok, akkor igen kis energiaatadas eleg lehet. Ez
optikai, gravitacios , elektrosztatikus, magneses, parazita (laborasztalon
keresztuli) mechanikai csatolas utjan johet letre.


Dezso,

>beallasa, mely nem ertelmezheto a torzios szal egyensulyi
>helyzetevel, hiszen Csaba a felfuggesztesi pontnal a torzios
>szal esetleges felcsavarodasat idonkent visszaforgatassal
>felszabaditja.
Jaaaa. Ajjon meg a menet!!!!
Akkor vissza az egesz.
Ha font szabad csavargatni, akkor akarmit be lehet allitani.

A tobbi megfontolast pld a toronytomeg erosito hatasarol inkabb nem
minositem.

Janos
+ - Re: "fogas?" kerdes (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Szia Athos!
Ezt a "problemat" mar regen megoldottak a csillagaszok.
Korabban "egyszeru" mechanikus oragepek forgattak a
tavcsoveket a "parallaktikus"-nak nevezett szerelesssel
keszitett tengelyei kurul. Ez abbol all, hogy az egyik tengely
parhuzamos a Fold forgastengelyevel, a masik pedig erre
meroleges. Ez persze a Fold eltero szelessegi korein mas
es mas szoget jelent (az egyenliton az egyik tengely eppen
vizszintes) es eztet nevezik magyarul "oratengelynek",
ennek iranya egyebkent eszak-del, de nem a magneses,
hanem a foldrajzi E-D. Manapsag nem feltetlenul epitenek
parallaktikus szerelesu tengelyrendszereket, mert a
szamitogepes vezerlessel az egyszerubben tervezheto (es
kb. mechanikailag stabilabb) fuggoleges-vizszintes tengely-
lyel epitett tavcsovek pontos iranyba allitasa es az egitestek
preciz (akar tobb oras) kovetese sem okoz problemat, ez
foleg a naprendszerbeli egitesteknel volt nehezebb regebben.    
De az is regen megoldott volt a mechanikus "oragepekkel",
tehat ez valojaban mar a tavcsovek megjelenesenek es
csillagaszati alkalmazasainak kezdeten sem volt igazan
"problema".
Amugy valojaban a csillagok sem allnak egyhelyben, csak a
nagy tavolsag miatt a latszolagos mozgasuk akar evek, evez-
redek alatt sem szamottevo.
Udv.: S. Zoli

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS