Ki nyeri meg a lathatatlan csatat?

Az, akinek elenkebb a kepzelete.

1988 ota mintha megbenult volna a politikai kepzeloero. Ez van - mondja
az Adott forradalma. Minden eszme itt a Mult eszmeje. Liberalisok,
konzervativok, nemzeti radikalisok, demokratikus szocialistak,
kommunistak: mind csak abban mernek bizni, ami mar megvan. A sajat
multunkban vagy Nyugaton.

A Nyugat igazolja a mult partos politikai ertelmezeset. A mult
ertelmezese igazolja a "Nyugat" epp oly partos mitoszat.

A partos eszmek hitvalloi is elutasitjak a politikai eszmeket. Magukat
avval igazoljak, hogy gondolataik hagyomanyosak; vagy masutt sikert
arattak; vagy a siker kilatasaval kecsegtetnek. Szegeny Antall
miniszterelnok allitolagos vegszavainak mintajara: ilyen vagy amolyan
Magyarorszagot akarunk, "...mert csak annak van jovoje".

Nem az onmagukban vett eszmek igazsagarol vagy helyessegerol
beszelnek, hanem arrol, hogy minek van eselye vagy tamogatottsaga vagy
elismertsege. Vagy arrol, hogy melyik politikai eszme mekkora csoportok
(vagy osztalyok) erdeket mozditja elo.

Igy a meglevore koncentralo politikai gondolatokbol hianyzik a
kepzelet es az akarat.

Termeszetes hat, hogy az adottra, a meglevore osszpontosito politikai
gondolkodas elosegiti azt, hogy a kozvelemeny a nehezkedesi ero
kerlelhetetlensegevel arra az Adottra hulljon vissza, amely - szemben
mitoszainkkal, a rendszervalto demokratikus erok legendaival - csakugyan
adott: ez az allamszocializmus szukos, biztonsagos, elveteg es felos
"eletvilaga".

Kelet-Europa, Magyarorszag tarsadalmi kozmosza: a hruscsovi-brezsnyevi
fogyasztoi diktatura. Az ellatas. A folhozatal. Aligha meglepo, hogy a
Magyar Szocialista Part azert nepszerutlen, mert nem folytat szocialista
politikat.

Kelet-Europaban az uj demokracia = szolasszabadsag + allamositas.

De meg a szocializmusnak is csak a negativumai ervenyesulnek: az
osztalygyulolet es az irigyseg.

A szocialista eszmenek csak a kritikai vonatkozasai ervenyesulnek: a
visszavezetes a "gazdasagra", az eleven emberi tevekenysegre, amelyben
nincs semmi targyi.

A negativ szocializmus e korszakaban, Marx joslatanak megfeleloen, minden
legge valik, ami szilard volt. Ha nem tetelezzuk fol semmirol, hogy
tekintelyt ebreszto targyi lettel rendelkezik, akkor nem is lehet
ambicionk, hogy igazat allitsunk rola.

Az uj demokracia voltakeppeni tartalma a negativ szocializmus. Szerinte
minden szubjektiv. Szerinte minden (onos) akarat es kepzet.

Hogy hianyozhat akkor belole eppen az akarat es a kepzelet?

A kovetkezokeppen.

A politika (a "koz") a kelet-europai korszellem szerint csalekony, csalfa,
csaloka alobjektivitas: es csakugyan, kormanyzataink azt sugalljak, hogy
a honpolgari kotelezettseg - fatum. Adozni muszaj, mert kulonben
folkopik az allunk. Aldozatot hozni a kozossegert: csalard
"ideologiai" latszat: azert kell ezt vagy azt tenned, mert hasznos neked.
Nem a hazadnak, mert az - a negativ szocializmus rendszervaltott
vilagnezete szerint - fikcio. Az adobevallas itt a primer valosag; a
hazanak mint olyannak nincs sajat erdeke, mert a haza - hallga, korszellem
- nem kulon letezo, csak nev. (A korszellem igazi neve: politikai
nominalizmus, amely persze a marxi szocializmusra mindig jellemzo volt: lasd
az arufetisizmus hires elemzeset.)

Vancsa, az ES szemleiroja (eretnek szoclib) szerint az adokerules
hipoteziset, "...ezen tevtanokat semmifele empirikus vizsgalat ala nem
tamasztja, mogottuk csupan egy verfagyasztoan nagy eszu es
torquemadai pillantasu bolcselettudor [e sorok iroja, hah] vitathatatlan
szellemi tekintelye [!] all" (1995. december 8.). Vancsa dermeszto
gunyorral azt negelyezi, hogy a magyar ember igenis szeret adot fizetni.
Tezise a Zeitgeist: a tulajdon lopas, az adokivetes fosztogatas, a rend:
onkenyes eroszak. A Zeitgeist a negativva stilizalt - es babonasan meg
nem nevezett - Marxtol Proudhon es a Szabad Szellem Testverisege
(kozepkor, l. o.) fele suhan.

A politikanak (kozjo, kozerdek) redukcion kell atmennie - a
negativ-szocialista, politiko-nominalista Zeitgeist szerint - ahhoz, hogy
eljussunk az akaro es kepzelo szubjektumhoz.

A tulajdon lopas, tehat nem dolog.

Az ado rablas: a rablo szubjektiv akarata, tehat nem dolog.

A rend: onkenyes eroszak (Willkur: onkeny, dontes, szabad akarat),
tehat nem dolog.

A politikanak (a "koz"-nek) nincs onallo "szemelyisege", csak nev
(kulonfele himmi-hummik kozos neve), tehat o maga nem akar es nem
kepzel.

A politika leleplezodik (entpuppt) mint alobjektivitas, amely mogott
Mate Laszlo, Hujber Otto, Kelemen Ivan es Szabo Tamas all mint
kepzelo es akaro szubjektum. (Es a meg szuverenebben szubjektiv Princz
es Fenyo.)

A zeitgeistlich nominalistak koreszmeje szerint mindent vissza kell vezetni
az eleven szubjektumhoz: ez az egyen. Latszolag ez "liberalis" gondolat.

Holott.

A szabadelvuseg nemesen individualista hangsulya arra szolgal, nehogy a
politika szubjektiv onkeny - zsarnoksag - legyen. A jogallami/emberjogi
vedelem az allammal szemben arra iranyul, hogy az allam ne legyen
szubjektiv (onkenyes-zsarnoki), hanem targyilagos, azaz igazsagos.

Nem azt demonstralja, hogy a "koz" nem letezo, hanem - ellenkezoleg -
azt, hogy a szabadsag biztositeka a politika objektivitasa,
targyilagossaga/igazsagossaga.

A szabadelvuseg nominalista atfogalmazasa hanyatlas. Ez a dekadencia
tolja a liberalizmust balra, a negativ szocializmus fele. Persze epp ezt az
egoista sullyedest nezik - tevesen - "liberalizmus"-nak a korszellem
dekadensei Kelet-Europaban es egyebutt. A dekadens neoliberalizmus
("konzervativizmus", Gingrich) ezt egesziti ki - szervetlenul - vallassal
es technologiai futurizmussal, odaki Amerikaban.

A szabadsag mint haboritatlan maganelet a kadarista Sztoa
vilagnezete. A hruscsovista-kadarista-brezsnyevista konszolidacioban a
caligulai nyalast specializalt apparatusok kulonleges szakmai
foladatava tettek - a Tarsadalmi Szemle ritualis prozaja senkihez sem
szolt, az emberek a Valosagot, a (regi) Mozgo Vilagot, a Vilagossagot
olvastak. A ritualisztikus nyalnokok nem szamitottak a Novij Mir es a
Polytyka mainstreamjevel szemben: az emberek beken lettek (!) hagyva. Ez a
bekenhagyottsag a rozsaszinu szoclib publicisztika (ES!, 168 Ora!)
spatkadarista eszmenye: a "magan" a valodi, a "koz", a "haza"
fityfiritty. No meg hat e hasabokon is ez-az.

Jelcin, Meciar, Horn, Iliescu, Milosevic, Oleksy, Kwasniewski, Sevardnadze,
Alijev, Nijazov (A Turkmen Pasi!), Zsan Videnov, Gysi, Gligorov, Kucan,
Kucsma, Lukasenko stb. bebizonyitotta, hogy marhasag a tetel: nem volt itt
autochton bazisa a kompartoknak. (Zjuganov jon.) Mar dehogynem. A
rendszervaltas egyik legnagyobb vivmanya: (volt) komcsik szabad
valasztasokon hatalomra kerulnek. (Ez tavaly Nepalban [!] is megtortent:
Zeitgeist.)

De csak negative. Lehet-e a rendszervalto barsonyos forradalomba utolag
belepasszirozni, belesuszterolni a megmento tartalmat? Hurkatoltovel?

Mit tegyen a vilagszellem a rousseau-i burzsoaval, aki egyben
rousseauista-jakobinus burzsoa (onzo atom es lefuzodo amoba)?

Hogyan lesz a kelet-europai entropiabol igazsagos "uj rend"? S e szavak
- "uj rend" (Fourier, Gramsci, Gentile, Maurras) - kit nem ijesztenek? Mirol
nem asszocialunk a kupan hajitasra?

A fantazia kipurcant.

Mino erdekes helyzet, amelyben minden politikai iranyzat egyarant vesztes.

Es semelyik sem bir ujat kepzelni.

Es mindegyik a ketsegbeesessel kuzd.

Valamennyien megertjuk e napokban, hogy a Semmi nem kitalacio. A Semmi nem
semmi.

Es meg nihilizmusra sem kepes.

Es meg neki all lejjebb.

* Adagio sostenuto, appassionato e con molto sentimento (no de azert nem op.
106)

1995 Bokros Lajos eve volt, akarhonnan nezzuk: hiaba tudjuk, hogy ez
reszben erzekcsalodas eredmenye, az idei ev marciusanak 12. napja
ugy fog bevonulni Magyarorszag kollektiv emlekezetebe, mint a gazdasagi
sokkterapia megkezdesenek datuma, a Horn-kormany masodik
penzugyminisztere pedig ugy, mint az a csuf, gonosz, bajszos, szemuveges,
hajlott hatu kamaras, aki sosemvolt szenvedeseket hozott a nepnek, s a
nep ezert joggal gyulolte ot.

Bokros Lajos persze nem azert dontott meg minden letezo
nepszerutlensegi rekordot, mert gonosz, mint az egzekucios katona*: amit
o probal most megcsi- nalni a magyar gazdasaggal, az nem all tavol
attol, amin - az ot mostanaban egyebkent biralo - Kupa Mihaly vagy
Rabar Ferenc is igyekezett, s attol vegkepp nem, amit kozvetlen elodje,
Bekesi Laszlo csinalt volna, ha hagyjak. A kulonbseg az, hogy Bokros
csinalja is, bar a maga modjan. Az ev a kozepesen nepszeru, de
tekintelyes Bekesi lemondasaval kezdodott: az o vegzete az lett -
azonkivul, hogy alkatilag sem alkalmas a bokrosi szerep eljatszasara -,
hogy nem csupan gazdasag-, de partpolitikus is volt; Bokrost, ha igaz,
eppen az mentheti meg, hogy az utobbi idoben elkezdett politikuskent
viselkedni; az utobbi ot ev leghatekonyabb penzugyminisztere mar
mindenkeppen o. Viszont meg mindig meg-megcsillan szemuvegenek belso
feluleten a vilagmegvalto szikra: a gazdasag prioritasara hivatkozva
gyakran mindennek a bajszat o akarja podorni*.

Mi van a gazdasaggal?

A gazdasagnak, koszoni szepen, kutya baja, csak a nyaka veres*. A
CIB-bol a Nemzeti Bankhoz visszatert Suranyi Gyorgy intezkedesei
mindenesetre nemi stabilitaserzetet hoztak magukkal: a csuszo
forintleertekeles legalabb egy bizonytalansagi tenyezot kiiktatott, az
uj deviza-szabalyok pedig nemi remenyt adnak arra, hogy Magyarorszag
elobb-utobb valoban teljes jogu tagja lehet a nemzetkozi penzugyi
rendszernek. Az eletszinvonal azonban tovabb romlott, a realberek
csokkentek, az inflacios rata tovabbra is magas, mint a becsi torony*, s
bar ev vegen elhangzottak a menetrendszeru nyilatkozatok arrol, hogy a
gazdasag egyes mutatoi javulnak, a koz szkeptikusan reagalt, mar csak
azert is, mert szolva lett, hogy a javulast egyelore nemigen fogja
erzekelni. Ami biztos is, mint vasarnap a mise*.

Teny ugyanakkor, hogy - ot evvel a rendszervaltas utan - iden
jelentosebb gazdasagi reformlepeseket tett meg a kormany (nem mintha a
polgarok ennek olyan nagyon orultek volna): elbocsatasokkal kezdodott a
kozalkalmazotti szfera atalakitasa, a felsooktatasi intezmenyekben
bevezettek a tandijat, felemas kiserlet tortent a szocialis rendszer
racionalizalasara, majd az ev vegen szinte meglepetesszeruen
megelenkult a privatizacio. De: megvaltas ennyitol nem varhato, a
sokkterapiabol egyelore csak a - nagyon felve es szigoruan tavolrol
megszagolt tureshataron beluli - sokkolast csinaltak meg, a te rapia
egyelore fuggoben van. A reg vart allamhaztartasi reform tovabbra is
kesik, mint a biroszo*. A koltsegvetes es a fizetesi merleg sulyos
deficitjevel birkozo kormany kizarolag a kiadasok harcmezejerol
igyekszik kivonulni, beveteleire vigyaz, mint a teritett buzara*. Az
allampolgarok alakulnak az adopres alatt, mikozben a Budapest Bank
tizenket milliardos kolcsone megis sejtet forrasokat. A ket dolog egy
mondatban valo emlegetese, meglehet, demagogia, hiszen a stabil
bankrendszer az orszag megitelesenek szempontjabol satobbi, annyit
megis biztonsaggal ki jelenthetunk: messze van meg az elosztasi rendszer
az idealistol, ha komplett tarsa-dalmi retegeket kell falhoz allitani
olyan nagysagrendu megtakaritas kedveert, ami egyetlen kereskedelmi bank
helyzetenek megszilarditasahoz eppen elegendo.

A Bokros-csomaggal szembeni indulatok megjelentek a gyarakban, iskolakban,
korhazakban es a Kossuth teren is. Az egeszsegugyi es oktatasi
dolgozok - akiknek gyakran valoban zalogban van az asz- taluk* -
koveteleseivel a valasztok tobbnyire egyetertenek, ezert is fajdalmas,
hogy a magyar szakszervezeti mozgalomnak tovabbra sincsenek fuggetlen, nem
funkci tipusu, alulrol jott, ugyanakkor tamogatott vezetoi: Szollosi
Istvannet, Vadasz Janost, Borsik Janost - akiknek bizony belul van a
tarkajuk* - eppoly nehez a munkasok elfogulatlan szoszolojakent
komolyan venni, mint Szabo Laszlot elszant diakvezerkent. Persze a
letezo magyar szakszervezeti moz- galom szemszogebol meg az a fajdalmas,
hogy legnagyobb politikai befolyasu vezetoje, Nagy Sandor vegul is, mint
tejszuron a tehenszart*, odahagyta az MSZOSZ-t es a szocialis
igazsagossag ugyenek szukebb szinpadat a jovendo partkarrierert.

Nagy meccs zajlott nemcsak Bokros es a lakossag, de Bokros es az
Alkotmanybirosag kozott is: az Ab meg nyari szabadsaga elott
szakitott maganak idot a penzugyminiszter csomagjanak kiherelesere,
majd osszel es telen modszeresen ujabb es ujabb elemeket irtott ki a
programbol, amire a penzugyminiszter es a kormany tobbnyire
hiszterikusan reagalt. (A melypont az a - bizonyos szocialista miniszterek
altal fogalmazott - nyilatkozat volt, mely az Antall-kormany legrosszabb
for-majat idezve lehordta Solyom Laszlot es csapatat, mint halmot a
zapor*; a csucspont pedig Bokros novemberi hetfatyoltanca.)
Termeszetesen mindenkinek igaza van: az Ab-nak abban, hogy nem lehet egyik
naprol a masikra kivagni az amugy is ritka szovesu szocialis halo
felet (mas kerdes, hogy ez mennyire vezetheto le az alkotmany dodonai
szovegebol), a kormanynak abban, hogy az Ab kifejezetten a mas orraval
veri a csalant*, hiszen nem nekik kell kinlodni a koltsegvetessel,
kovetkezmeny nelkul lehetnek szocialisan erzekenyek (mas kerdes,
hogy az Alkotmanybirosagot nem artana politikailag semleges szervnek
elfogadni akkor is, ha a frusztracio mast sugalmaz).

Nepszeru intezmeny lett iden az Alkotmanybirosag, majd' minden reteg
halas nekik valamelyik nyisszantasert. Hogy Bokros ezek - es egyre
mulatsagosabb lemondasi fenyegetozesei - ellenere meg a helyen van, azt
jelzi: programja az Ab szigorkodasa ellenere sem omlott ossze - akkor
viszont lehetett volna korultekintobben, szenzitivebben csinalni rogton
az elejen, es mindenki jobban jart volna.

Mi van a kormannyal?

A kormany feneevesben van, mint a hathazi male*. Az ev soran hat
miniszter tavozott; kozuluk harman nem tudtak azonosulni a gazdasagi
vonallal (Kovacs Pal, Katona Bela es Kosane Kovacs Magda), kettot
kiutalt a miniszterelnok es/vagy a tarsadalom mas vezeto eroi (Bekesi
Laszlo es Fodor Gabor), egyet pedig konkretan kirugott a kormanyfo
(Pal Laszlot). A szemelycsereknel is feltunobb volt a permanens
koalicios valsag, mely a nyar vegen tetozott, s Horn hirtelen for-
dulataval oldodott meg rovid idore, hogy aztan az
ide-odanyilatkozgatasokkal es legutobb az SZDSZ adougyi nem szavazataival
ismet uj erore kapjon.

A koaliciot ket fereg foga ragja: az egyik az MSZP sokszor emlegetett
heterogen termeszete. A mar unalomig ismert vonulatok nemelyike nem
baratkozott meg sem a koalicios tarssal, sem a bokrosianus
gazdasagpolitikaval, Horn Gyula pedig, huen onmagahoz, meg mindig ket
kozben van*: nem dontotte el, hogy szereti-e ezt az egeszet. A novemberi
MSZP- kongresszus a varakozassal ellentetben belso bekekotest hozott,
ami elvben az SZDSZ-szel valo viszony normalizalasat is eredmenyezheti (a
marciusi, kovetkezo MSZP-menet viszont meg jokora kavarast hozhat).
Felteve, hogy a szabad demokratak nem ugralnak, mint szeki szarka a
madzagon*: a koalicios valsag masik eredoje ugyanis az, hogy az SZDSZ
idorol idore igyekszik a kozvelemeny szamara vilagossa tenni
kulonbozoseget, onallo arculatat a koalicion belul.
Fel-felmutatjak a liberalis alternativat - az utobbi idoben gyakran
eppen Bokros elleneben, akinek politikaja pedig elvileg hozzajuk all
igazan kozel -, ennek pedig a szocik ritkan orulnek, a
kormanyszolidaritas megszegesenek tekintik ("bagoly mondja verebnek*",
szol a Szadi valasza). Fodor Gabor bealdozasa mindenesetre jelentos
gesztus volt az SZDSZ reszerol - ha korabban megtortenik, meg
jelentosebb lett volna -, tavozasa azonban sulyos tanulsagokkal szolgal.

Egykori rendszervalto ellenzeki, egyben generacios hidfoallas esett
vele ki a kormanybol, akinek kultuszminiszteri kudarca partjanak,
nemzedekenek, es, tartok tole, vilagnezeti elvbaratainak kudarca is. Az
SZDSZ tavaly modernizatornak, felvilagosodasparti ellensulynak, emberi
jogi orszemnek ment be a kormanyba, s az MSZP politikusai azt bizonygattak,
hogy e celok egyben az o celjaik is. Fodor ehhez kepest tragikus
hirtelenseggel szembetalalta magat az ertelmiseggel (sok tekintetben
sajat hibajabol), a szakszervezetekkel, a nagyobbik kormanyparttal, a
Szalay utcai apparatussal, es lebenult, mielott barmit cselekedett volna.
Kuncze ehhez kepest nemhogy szetzavarta volna a kompromittalodott rendori
csucsvezetest, de miniszteriumaban is meghagyta a regieket, sot,
effektiv partallami apparatcsikokat hivott vissza es leptetett elo;
kozben rendori eroszakok hireitol volt hangos az egesz ev. Mi lenne
vajon maskepp, ha az MSZP egyedul kormanyozna? Peldaul Gal Zoltan
lenne a belugyi tarca boldog birtokosa - ami eleg rosszul hangzik, de
eredmenynek azert keves, mint a parittyafing*.

Ha valamit biztonsaggal meg lehet josolni a jovo evre, az ennek ellenere
is az, hogy a koalicios belharcok folytatodni fognak az osszes letezo
fronton: a sajtoban, a gyuleseken, a Parlamentben, a kormanyban; az sem
lenne meglepo, ha a jovo ev is tartogatna legalabb egy valoban sulyos
kormanyzati krizist. A parlamenti szunetek mindig veszelyesek, s aki vere-
kedni akar, konnyen talal botra*: a kormanypartok kepviseloinek kimegy a
fejebol, hogy alapvetoen megiscsak jobban utaljak az ellenzeket
egymasnal, feher asztal mellett ketes komolysagu orszagjobbito
koncepciok szuletnek, elfelejtodik, hogy kormanyparti kepviselonek
lenni bizony nem annyira becsulet es dicsoseg, mint inkabb turelem es
fegyelem dolga. A kormanyparti kepviselo eppen ezert konnyen
frusztralodik, s ilyen tekintetben tiszteletet erdemel a ket
kormanyparti frakciovezeto, Peto Ivan, de kulonosen a tobb izben
tamadott Szekeres Imre teljesitmenye: az elozo ciklus kormanypartjait
(sot, az akkori SZDSZ-frakciot is) masfel ev alatt atulesek tucatjai
gyengitettek, most azonban erre nem sok pelda volt.

Semmifele dicseret nem jar viszont a kormany es a parlament
torvenyhozasi teljesitmenyeert, hisz gyenge az, mint a puliszka*: a
koalicios szerzodesben es a kormanyprogramban igert surgos
torvenyek egy resze meg mindig nincs sehol, az utolso ket
orszaggyulesi heten - Balsai Istvan, nem felejtunk el! - ismet mintegy
haromezer-hatszazkilencven jogszabalyt kellene kodifikalni - allitolag
ezek kozott lesz a nem fonixkent, hanem zombikent ujjaeledt
mediatorveny is. Teny, hogy a kormany iden ritkabban elt a
ketharmados parlamenti tobbseg kinalta lehetosegekkel: mind a
mediatorveny, mind az alkotmany ugyeben igyekezett konszenzust talalni
az ellenzek partjaival, ami nagyon helyes, de ettol aztan megint csak ugy
mennek a dolgok, mint a megkotozott marha*.

Az is teny viszont, hogy relative keveseknek vannak almatlan ejszakai
amiatt, hogy hany tagu lesz vegul a Duna Tv kuratoriuma; sokkal jobban
erdekli a polgarokat, hogy a korrupcio, a feketegazdasag es a
kozonseges utcai bunozes ellen milyen intezkedeseket hoz a kormany.
Mely lathatolag tisztaban is van ezzel: voltak hangzatos nyilatkozatok,
felalltak bizottsagok es koordinacios tanacsok, minden heten
ropkodnek a milliardok: ennyit meg annyit vesz ki az allam zsebebol a
feketegazdasag - csak eppen nem nagyon lett leleplezve senki es semmi. A
leghangosabb korrupcios ugy Dunai Imre es Pal Laszlo korul robbant ki
nehany hete, s ebben a kormany csak annyiban erdekelt, hogy egykori es
jelenlegi beltagja a vadak celpontja, ami meg akkor sem vet jo fenyt az
adminisztraciora, ha nevezett ipari miniszterek tortenetesen tisztak,
mint a vakart hal*.

Kevesbe arnyalt gondolkodasu honfitarsaink bizonnyal ide tartozonak
erzik a bukott miniszter, Pal Laszlo MOL-elnoki kinevezeset
(miniszterkent nem tetszett neki a privatizacios strategia,
cegvezerkent majd megszereti), a Hungaroton gazdasagi erveknek fittyet
hanyo, sajatosan bonyolitott s bonyolodo privatizaciojat, a
NAT-konyv nyomtatasanak erdekessegeit, de eppigy Bokros Lajos
tizenhatmillios vegkielegiteset, meg Havas Henrik jog szerint szinten
dukalo felmilliojat is. A kormany messze van attol, hogy "a tiszta
kezu Horn-fiuk" neven orizze majd meg oket a kollektiv emlekezet, pedig
a lakossag helyzetenek folyamatos romlasa kozben ez az egyik olyan
terulet, ahol viszonylag konnyen es olcson nepszerusegi pontokat
szerezhetne a kabinet. Ha ezt nem tudjak, akkor ostobak; ha tudjak, de
megis fontosabb nekik a szinfalak mogotti kez-kezet-mos, akkor megintcsak
ostobak, es nincs okuk megsertodni a sommas utcasarki ertekelesen:
"most ezek lopnak". Nagy penzekrol, komoly uzletekrol es homalyos
tenyekrol van szo, de nem igaz, hogy nem lehetne - es nem lenne erdemes -
maskepp csinalni: a polgarok bizonyosan jobban turnek a coreszt, ha
vilagosan azt erzekelnek, hogy valasztott vezetoik meg veletlenul sem
dolgoznak sajat (es haveri) zsebre.

December 6-a alkalmabol ugyanakkor orommel nyugtazhattuk, hogy Bokros
Lajos PR-munkaja sokat javult, bar nemelyikunkben ketsegek is ebredtek:
vajon tenyleg belatjak-e a polgarok a gazdasagi szonyegbombazas
szuksegesseget, ha a nem annyira kedvelt penzugyminiszter josagos
Mikulasnak oltozik? Jo kommunikatornak bizonyult meg Kosane Kovacs
Magda, o azonban sajnalatos modon eppen lemondasa alkalmabol
csillogtatta meg kepessegeit, tavozasa innen nezve komoly vesztesege a
kormanynak (raadasul - hogy Horn Gyulat parafrazealjam - vele a kabinet
mindket notagja elbucsuzott: az egyetlen meg az utolso). A kormany
kepet Horn es Bokros maganszamai mellett igy egyre inkabb a Szabo
Gyorgy- es Dunai Imre-szeru, image-ukben a dogunalmat erzeketlenseggel
otvozo pasik hatarozzak meg, kerdes, hogy a nem eppen azonos modon
karakteres, viszont jelentos politikai befolyassal biro uj miniszterek,
Kiss Peter es Magyar Balint valtoztatnak-e ezen.

Mi van az ellenzekkel?

Az ellenzekkel az van, hogy Torgyan Jozsef magahoz ragadta a
kezdemenyezest: nyomul mind a Parlamentben, mind a nepszerusegi
listakon. Panyvajatol szabadult bakkecske elszantsagaval, derujevel
es kovetkezetessegevel orditozik az orszag hazaban (rettento
baromsagokat), s dul szet barmilyen kerdesben alakulgato hatparti
megegyezest. A politikai elit javareszt utalja Torgyant, mint a
kukoricagolodint*, ami helyes hozzaallas meg akkor is, ha ez pontosan
egybevag azzal, amit a haza legszebb feher oltonyenek tulajdonosa el
szeretne erni. O ugyanis tud kommunikalni, nem is tesz mast: minden
szavaval, gesztusaval, javaslataval azt orditja, "en nem tartozom ezek
koze!", ezzel gyujti partjanak a nepszerusegi szazalekokat.

Reszben Torgyan sikerenek koszonheto, hogy a masik harom ellenzeki
part tavaly megalmodott Polgari Szovetsege egyelore sulyosan hamvaba
holt. A Fidesz es az MDF egyutt rojak koreiket, de a jezsuisztikus Giczy
vezette KDNP mar kiszallt a bulibol. Messze vannak meg a valasztasok,
nem akarja partjat elkotelezni, amiben - ha Orban Viktor szive
feltehetoleg ossze is tort - van racionalitas: az MDF Magyarorszag egyik
legremenytelenebb politikai alakulatanak tunik, s bar a Fidesz
perspektivikusabb part, jelen pillanatban ok sem igazan acelosak.

Ami a parlamenten kivuli jobboldalt illeti: az osantiszemita barom Csurka
es MIEP-je oktober 22-ei tuntetesen ijesztoen sokan voltak, megsem
annyian, hogy a megmozdulas ne legyen kudarc: egy darabig megint nem fog
senki utcai kormanydontogetessel kiserletezni, s azert ez is valami.
Es akiken meg Csurka is kielheti elhatarolodasi vagyait: az oligofren
Szabo Albert ujnyilasai egyszerre voltak nevetsegesek es gusztustalanok
(veluk kapcsolatban leginkabb a medianak kellene elgondolkodnia egy regi
kerdesen: hol vegzodik az objektiv tajekoztatas es hol kezdodik az
indirekt propaganda?).

Nezzunk vegig meg egyszer a magyar politikai jobboldalon:
nepszeruseguk osszessegeben novekedett, viszont csak nagy
erofeszitesek aran lehetnenek a mostaninal meg megosztottabbak. Az
altalaban mersekeltnek es tobb izben normalisnak mutatkozo Fidesz es
MDF (Fekete Gyorgy kilepese!) kozeptavu cel nelkul maradt (utobbit
jovore konnyen megte- pazhatjak belso viharok is), s bar egyes
vezetoik nemigen akarnak tudomast venni arrol, hogy a Polgari Szovetseg
papirhajocskaja eluszott, ha a KDNP tovabb kozeledik a szebb jovot
igero FKgP-hez, kenytelenek lesznek vagy belatni, hogy kettesben
maradtak, vagy hozzaradikalizalodni az ellenzek masik ket partjahoz.
Torgyan a potencialis szovetsegeskent kezelt Giczyn kivul mindenki
ellen harcol; meg Csurka ellen is, mikozben az FKgP oszi nagygyulesen az
eddiginel joval hangosabban jelent meg az "idegen"-ellenes retorika.

Mi van a politikaval?

Magyarorszagon iden a politika, mint minden normalis, am nem nagyon-nagyon
gazdag orszagban, a gazdasagrol szolt. Ha '96-ban es '97-ben lesz a
lakossag szamara is erzekelheto javulas ezen a teren, akkor
valoszinuleg meg Bokros Lajosnak is meg lesz bocsatva 1995. Egyelore
azonban nem varhato mas, mint ujabb sztrajk- es tunteteshullam,
ujabb munkanelkuliek es ujabb elszegenyedok. Mit tehet akkor a
kormany? Peldaul igyekezhet. Megteheti azokat a bizonyos gesztusokat,
probalhat tiszta viszonyokat teremteni (sajat berkein belul is),
igazsagos kozteherviselest, nem hulyenek nezni a nepet, ilyesmi. Es
mit tehet az ellenzek? Mondhat az elobbiekhez hasonlo okossagokat, vagy
hibaztathatja mindenert az eroszakos kisebbseget, hat igen.

Lehet a politikan tovabbra is idegeskedni vagy szorakozni, drukkolni a
mostaniaknak, vagy varni a pillanatot, amikor ezeket is el lehet zavarni,
mint Dozsa a macskajat*. A tobbseg szamara Magyarorszag jovore sem
lesz valami vidam hely, a tobbsegnek a jovo ev is az lesz, hogy az egyre
kevesebbet ero fizetesbol ki kell huzni valahogy masodikaig. Bar
jovore foci Eb is lesz, meg plane olimpia - mint negy evvel ezelott*.

Nadori Peter

* Az eves politikai osszefoglalo szaraz es unalmas stilusat oldando, a
szovegben izes nepi fordulatokat helyeztunk el; forrasuk tobbnyire O.
Nagy Gabor Magyar szolasok es kozmondasok cimu alapmuve.

Nyugat-Europa nem alkotott sok maradandot az iden. A tervek szerint '92
ota ervenyes Europa-euforianak alig van nyoma, nincs kizarva, hogy az
egesz Europa-egyesites, ugy, ahogy van, rossz otletnek bizonyult, csak
meg senki nem merte bevallani.

A dogunalmat

legfeljebb nehany neonaci zavarta meg. Haider nepszerusege most
megbicsaklott ugyan Ausztriaban, de nem adja fel, lehet meg o kancellar,
ha maskepp nem, a kis haverjai segitsegevel, akik rakaptak a
levelezesre (valami szakerto megallapitotta: valoszinuleg rendorok
is voltak a bombak feladoi kozott, azt a technologiat, amit hasznaltak,
csak nekik tanitjak; de aztan valahogy elaludt az ugy, tan maga a
szakerto is, hosszabb idore).

Ugyes kis onanschluss

tanui lehetunk majd.

Felipe Gonzalez viszont egyre nepszerutlenebb Spanyolorszagban. Valaha
remenysegkent, uj arctipuskent bukkant fel a nyugati
szocialdemokratas, kozepbalos posvanyban, mara egy keletebbre megszokott
atmentos maradt belole, orom nezni, ahogy a kadereirol sem feledkezik
meg. Javier Solana kulugyminiszter peldaul NATO-fotitkar lett, miutan
elodje, Willy Claes, es az osszes tobbi utodjelolt kipanamazta magat a
paklibol. De legalabb elkaptak oket.

Elkaptak Berlusconit is, talan meg emlekszik ra valaki, olasz
miniszterelnok volt, egy rakomany regionalis politikus es echte
ujfasiszta elen probalta megvalositani azt az elvet, hogy aki el tud
vezetni egy kocerajt, bevalik kormanyfonek is. Nem valt be. Igaz, egy
korabbi miniszterelnok, Giulio Andreotti annak idejen bevalt, az iden
allitottak birosag ele, allitolag osszejatszott a maffiaval.

A Csendes-ocean vegvidekein a franciakat es a francia edesanyakat
emlegetik sokat a rovidzarlatos rajak meg a posztcsernobil fauna egyeb
diszpeldanyai: ok annak koszonhetik letuket, hogy a volt nagyhatalom
igyekszik elterelni a figyelmet az otthoni zurokrol.

Sztrajkok, kisobu lakas- es egyeb panamak,

ha igy folytatjak, lesz meg ott miniszter, akit egy zacsko szotyival
vesztegetnek meg a piszoarban.

Amerika politikai hegemoniajat tehat megsem ette meg az eurofene, a
balkani krizis lecsillapitasa kapcsan megmutattak, ki az ur a hazban.
Sikerult is elmergesednie az ev vegere az amerikai-europai viszonynak:
raadasul Clinton az ir valsagba is belekotnyeleskedett, igy ma mar az
sem kizart, hogy normalizalodik a helyzet Eszak-Irorszagban. Az IRA
majdnem beszolgaltatta a fegyvereit, aztan meggondoltak, elvegre a
papiron nemigen letezo eszak-irorszagi unionista (tehat a
Nagy-Britanniahoz valo tartozast favorizalo) csoportok meg mindig a
spejzban tartjak a cuccaikat, hasznaljak is neha. Gerry Adams viszont, a
Sinn Fein part - az IRA politikai szarnya - elnoke mar egesz otthonosan
mozog Amerikaban, ahonnan korabban szorostul-borostul ki volt tiltva:
ez mar egy jel. Ha masra nem, hat arra, hogy Clintonnak megis tobb
eselye lesz a kovetkezo valasztason, mint egy hobagolynak a mikroban,
es ez eddig nem igy volt.

Kelet-Europaban

a rendszervaltas hajnalan a nepek merhetetlen bizakodassal tekintettek a
jovobe. Az illuzio, hogy a nemzeti fuggetlenseg es a kapitalizmus, vagy
mi, onmagatol megold mindent, altalanos volt.

Aztan jott a katzenjammer: nyomor, inflacio, Vukovar, munkanelkuliek
es menekultek. Es jott szamtalan zsebbe vizelo idiota, az amator
forradalmarok, Csurka Istvantol es Vojislav Seseljtol a Vatra Romaneasca
es a Matrica Slovenska aktivistain at a volt szovjet koztarsasagokban
elszaporodott oroszellenes fasisztakig, az ukran Hmaraig es balti
elvbarataiig: koztuk a mesterseget a mult rendszer felhomalyos
sarkaiban kitanult hivatasos bajkeverokkel. Ekkor egy hosszu pillanatra
ugy tunhetett, Bosznia csak elozmenye es mintaja annak, ami a
Del-Balkanon es a balti koztarsasagokban, Erdelyben es
Kelet-Ukrajnaban fog tortenni, hogy az etnikai gyulolkodok hasznaljak
ki legugyesebben azt az eselyt, amelynek megteremtesehez nekik volt a
legkevesebb kozuk. No meg az oroszok.

Es, bar ezutan sem lehet kizarni (Kozep- es Kelet-Europaban soha nem
lehet), hogy ez meg fog tortenni, 1995 mintha a normalitas bekoszontenek
a kezdetet hozta volna el. Nem mindenhol persze, es nem mindenhol
egyforman. De meg kiderulhet az is, hogy a fuggetlenseg es a demokracia
tenyleg kepes elheto viszonyokat krealni mifelenk is, ahogy
Nyugat-Europaban tette. Es hogy Szarajevo sem mindannyiunk kozos
sorsanak metaforaja.

A "normalitas" definiciojakent fogadjuk most el a politika, sot, a
politikai szandekok es a politika nyelvenek viszonylagos
eroszakmentesseget, a hatarok megvaltoztathatatlan voltanak nyilvanos
es oszinte belatasat, illetve azt, hogy a politika a tarsadalom
szempontjabol relevans kerdesekkel (a gazdasag es a demokratikus
intezmenyek mukodesevel), es nem a konfliktusok szitasaval,
szimbolumokkal, a mult ertelmezesevel, ideologiai vitakkal foglalkozik.
Ebben az ertelemben

a sinek jo oldalan

harom orszag utott tanyat: Csehorszag, Szlovenia es - bizonyos
fenntartasokkal - Lengyelorszag. Csehorszag es Szlovenia tuchtig,
egynemzetisegu allamok, szolid gazdasagi novekedessel, eros nemet
befolyassal es kiemelkedo GDP-vel: maximum az ottragadt szlovakiai
romakkal, illetve volt jugoszlavokkal szemben felbofogo - olykor a
torvenyalkotasban is megjeleno - rasszizmus emlekeztet Kozep- (vagy
inkabb: Nyugat-) Europa Mr. Hyde-i ponemere. Ahogy Ljubljana a
Balkantol, ugy hatarolja el magat uton-utfelen Praga
Kozep-Europatol, politikai botranyaik onmagukon kivul nem izgatnak
senkit, Klaus kormanyat eppugy a napi ugyvitel hivatali unalma lengi be,
mint a volt kiszesekbol liberalissa lett Drnovsek-fiuket. 1996-ban
mindket orszagban parlamenti valasztasok lesznek, es ha Vaclav Klaust,
az egyetlen kormanyfot, akinek sikerult a dekommunizacio, a szocdem Zeman
valtja fel, az szinte mindegy lesz. Nem veletlen, hogy epp ok ketten a
legeselyesebbek a NATO-tagsagra, ha egyaltalan, es ha kulon-kulon
lesz a tagfelvetel. Szlovenia es Csehorszag majdnem valora valtotta
almait, majdnem sikerult az onmagaban is parodisztikus Ausztria
parodiaiva lenniuk.

Szerencsesen tulesett az atmeneten Lengyelorszag is. Azert erdekes ez,
mert a kozep-europai atalakulas nagy tendenciai eloszor mindig itt
mutatkoznak meg. December vegen megszabadultak a vilag egyik legfestoibb
allamelnoketol, akinek tortenelmi erdemei a rendszervaltas utan is
mulhatatlanok: a lengyel belpolitika kaotikussaga dacara is biztositotta a
reformok folyamatossagat. De az elnokvalasztas tetje - epp e reformok
visszafordithatatlansaga miatt - mar nem a valtozas volt, inkabb az
atmenet utani allapot milyensege, a normalitas; es, lassuk be,
Kwasniewski, akarmennyiert vette is a diplomajat, ebben tobbet iger.
Gyozelmevel vegkepp semmive foszlott a "multtal valo leszamolas", a
dekommunizacio eselye is; ideje belenyugodni, hogy a bunok buntetlenul
maradnak, sot, inkabb melto jutalmukat nyerik el, hogy a
Kerekasztal(ok)nal az akkori es eljovendo politikai elitek altal kotott
alku(ka)t - bekes hatalomatadasert buntetlenseg es gazdasagi
privilegiumok - vegso soron maguk a szavazok, a tarsadalom is, jollehet
utolag, szankcionalta. Lengyelorszagot egyebirant a lazas tevekenyseg
jellemzi, a nyuzsges mar-mar Delkelet-Azsiara emlekeztet, mindenki
valami bizniszben utazik, alapvetoen semmi sem lehetetlen. Az sem
valoszinu, hogy valami bekavarna. A lengyel nacionalizmust
oroszellenessegbol, klerikalizmusbol es antiszemitizmusbol kevertek,
konkret targya (zsidok es oroszok hijan) nemigen akad, ezert
politikailag lenyegeben artalmatlannak tekintheto. Az egyetlen lehetseges
veszely - es ezert kapaszkodik Lengyelorszag annyira a NATO-ba -, hogy az
oroszok (netan, regi szokasuk szerint, a nemetekkel megegyezve)
"bekebelezik" Lengyelorszagot. Arra a kerdesre, hogy ez pontosan mit
jelent, vajmi kevesen tudnak ertelmes valaszt adni Lengyelorszagban, de
hat nekik is kell valami, amivel ijesztgethetik magukat, hogy jo legyen
tole.

Ahol iden sem lett haboru,

pedig lehetett volna, az Ukrajna. Ha a fenti orszagokban a parlamentaris
demokracia tobbe-kevesbe zokkenomentesen mukodik is, itt epp a
torvenyhozas az az intezmeny, amelyik a reformok akadalyozasaban
latja feladatat. Kucsma elnok meg probalkozik, nem is keves sikerrel. A
nyaron megnovelte a jogkoret a kommunista tobbsegu parlament
rovasara, reformerekkel rakta tele a kormanyt, megallitotta az
inflaciot, es, ami a legfontosabb, meggyozte a - hogy is mondjuk csak -
hazafias erzelmu ukran valasztokat, hogy orosz szarmazasa dacara nem
hazaja elarulasaban utazik. Lvovban egyenesen elnek-halnak erte.
Megtanult rendesen ukranul (akcentussal ugyan), szerzett gazt az oroszoktol
(ev elejen, amikor jobbara lopasbol probaltak fedezni az orszag
energiaszuksegletet, ugy tunt, hogy Ukrajna megfagy), es - szinten
iden nyaron - minden kulonosebb fakszni nelkul szetkergette az
ugynevezett krimi parlamentet, amely a felszigetet mar-mar
Oroszorszaghoz csatolta; es pontot tett a flottaugy vegere is. Kucsma az
az ember - talan az egyetlen az egesz regioban -, akit figyelve furcsa
gondolatok tamadhatnak az ember fejeben: no, egy ilyen kisebb elnoki
diktatura, rendeletek, kemeny kez, miegyeb, miert is ne, ha jo ugyet
szolgal. Kucsma raadasul nem az etnikai konfliktusok elezese aran
probal hatalmon maradni (az Ukrajnaban elo 11 millio orosz
kozremukodesevel ezzel messzire el lehetne jutni, kis invencioval akar
az atomhaboruig is), sot, epp ellenkezoleg. Figyeljunk ra; lam,
mennyifele volt kommunista matat a kornyekunkon.

A szurke zona

orszagaiban mintha nem tortenne semmi, viszont megtortenhet barmi.
Szlovakiaban, Romaniaban es Bulgariaban meghatarozhatatlan
identitasu, posztkommunista-nacionalista kormanyok es parlamentek
mukodnek. Bulgariaban a volt kommunistak egy eve kormanyoznak, nemreg
megnyertek az onkormanyzati valasztasokat is. Egy-ket ev, es minden
bolgar csaladnak sajat hazibolsija lesz, ott fog berregni a sarokban
egyfajta konyhai robotkent, ha sargarepat dugnak a szajaba, pureve
ragja, es puszta ranezessel vajat kopul a zacskos tejbol is. Es ami
meg baljosabb, egyre nagyobb erdeklodest mutatnak a balkani valsag,
egeszen konkretan Macedonia, valamint a "nemzetellenes elemek" (torokok,
liberalisok, merino juhok) megrendszabalyozasa irant (jovore
elnokvalasztas lesz, Zselevnek, mar most szolunk, annyi. Sajnos.)
Romaniaban es Szlovakiaban sem allt meg az elet, hetyke kis nyelv- es
oktatasi torvenyek szokkennek szarba, a nomenklatura masodvonala
ugyanakkor az osztrak es a nemet bunozesi statisztikakat irja at, es
ha egyszer egy roman exszekus geng elrabolja a muncheni orszobarol az
ifjabb Kovacot, a szlovak elnok fiat, akkor ennek a ket orszagnak mar
nem is lesz szuksege NATO-ra.

Ahol beke lett

Az ev legfontosabb esemenye a daytoni megallapodas volt. Irtunk mar epp
eleget a jugoszlav valsagrol, most csak annyit: csoda dolgokat latunk
meg jovore Kosovoban. Miutan a "bosnyak kerdes megnyugtato rendezest
nyert" (negyedmillio halott es harommillio menekult aran, bagatell),
mar csak az "alban kerdes" megoldasa van hatra. Slobodan Milosevic szerb
elnok valamifele latszatautonomiat fog felajanlani a fuggetlensegre
vagyo kosovoiaknak, amit azok nem tudnak majd hogy visszautasitani, es
maradnak a szerb agyuk a Pristinat ovezo dombokon. Jovore raadasul
valasztasok lesznek Albaniaban (elofordulhat, hogy a volt kommunistak
nyernek majd, ami, az alban kommunizmus viselt dolgainak ismereteben,
mar-mar szurrealisztikus fejlemeny lesz; ha valakinel van otthon a
sifonerban alban reformkommunista, kerjuk, adja le a tiranai
hangosbeszelonel, nagy szukseg lesz ra), kerdes, hogy akik Berishaek
utan jonnek, akarnak-e majd vert inni. Addig olvassuk az evangeliumot es
a hirugynoksegi jelenteseket, es imadkozzunk:

Amerika, maradj meg!

1995-ben vegletek kozott vergodott az amerikai politika. Novemberben, a
koltsegvetesi vitaban az elnok megvetozta a Kongresszus hatarozatat,
ami a szovetsegi kormanyzat megbenulasahoz vezetett. Nem mukodtek a
nemzeti parkok es a miniszteriumok, nehany napig meg a kovetsegek
munkajaban is fennakadasok mutatkoztak. Ma a Kepviselohaz -
belpolitikailag meg Clintonnal is befolyasosabb - elnokenek, Newt
Gingrichnek es Clintonnak nyilt rivalizalasa hatarozza meg a politikai
mezot. Gingrich amerikai ertelemben ultrakonzervativ - nalunk:
laissez-faire liberalis - politikus, a republikanusok Kereszteny Koalicio
nevu csoportjara tamaszkodik. Kozgondolkodokent viszont - az
Isten-Haza-Csalad mesterharmas hangoztatasa mellett - tenylegesen es
komolyan gondolkodik a szamitogepesitett jovorol, a
cyberspace-es-internetes-informacios tarsadalmas XXI. szazadrol.

Clinton viszont, ket es fel ev kesessel, ugy tunik, belejott.
Kulpolitikai sikerei vannak, ha mar az amerikai belpolitikaban annyit
tamadtak.

A kozel-keleti folyamatok eredmenye lett a Feher Haz deli gyepen Arafat
es Rabin kezfogoja, es, ha doccenokkel is - mar ha docceno egy
izraeli miniszterelnok zsido szelsoseges altali meggyilkolasa -,
Sziriaval is bontakozni latszik valami. A folyamat halad, Rabin halala sem
tudta - egyelore - megtorpedozni. Rabin halala megis tobb szokvany
politikai merenyletnel. Izrael mindmaig megorzott valamit az alapitok
utopisztikus fantaziaibol. A gyilkossag egy alomnak a veget jelenti,
de talan azt is, hogy a vallasi vezetok - es az o tamogatasuk nelkul
ez a merenylet sem johetett volna letre - belassak: semmi kozuk a
politikahoz. Mar csak az van hatra, hogy a masik oldalon is felismerjek
ugyanezt. A jelek szerint az izraeli-palesztin bekevel hihetetlen meretu
gazdasagi fellendules var a regiora, az ilyesmi pedig meg szokta
tizedelni a vallasi fundamentalistak taborat. Akarhogy is: a
kozel-keleti beke Pax Americana lesz, ahogy a Daytonban alairt megegyezes
is az.

Az Egyesult Allamok sokat bizonytalankodott 1989 utan: most mintha
raerezne arra, mit jelent szuperhatalomnak lenni, egyedul. Remelhetoen
vegleg elkotelezte magat a NATO bovitese mellett, es lehasadt a
korabbi, orosz erdekeket maximalisan figyelembe vevo politikajarol,
mert belatta: Oroszorszag egy rossz kupleraj, evekbe telik, mig rendes
kupleraj lesz belole.

A belpolitika felhoregioi mellett a szelsosegek nyomulasa jellemezte
Amerikat 1995-ben. Eddig alig hallott feher felkatonai miliciak fokoztak
aktivitasukat, aprilis 19-en Oklahoma Cityben egy komplett szovetsegi
epuletet robbantottak fel. Meglepo, hogy nem Delrol, a Ku-Klux-Klan
bazisgyepujerol, hanem Kozep-, Del- es Nyugat-Nyugatrol tamadnak,
persze ugyanaz a rasszista almuk van nekik, mint a Klannak (meg ahogy a
regi slager mondja: "Im dreaming of a white Christmas"). A feher
szelsosegre valasz a fekete szelsoseg egymillios felvonulasa, nota
bene senki nem halt bele, nem ugy, mint Oklahomaban, noha az tudvan
tudhato, hogy Louis Farrakhan es a Nation of Islam meg fehermentes
Kwanzaa-rol (muvileg krealt afroamerikai osszunnep) almodik. Az igen
szkeptikusok azt mondjak: faji haboru lesz Amerikaban, ami persze nem
hangzik jol, nem is nagyon valoszinu, de azert egy csipetnyi eselyt kar
lenne eltagadni tole; az O. J. Simpson-ugy, lezarasa es tarsadalmi
hatasai is ebbe az iranyba mutatnak.

A vilag szebbik felen,

a harmadik vilagban, nehany borus varakozas hiabavalonak bizonyult,
bar az orvendezest helytelen volna elsietni. Az iszlam vilag nem durvult
tovabb, Algeriaban is kifulladni latszik a fundamentalista
polgarhaboru. Kelet- es Delkelet-Azsia diktatorikus, de nagy
hatekonysagu fejlodesi uton nyomul, bar Japan es Del-Korea politikai
botranyain tapasztalhato, hogy demokratizalodott korulmenyek kozott a
kliens-rendszer toredezik.

Afrikaban torzsi, vallasi haboruk, felszivu, ugyetlen nemzetkozi
beleszolas; Del-Afrika az egyetlen sikertortenet. Egymasnak is eshettek
volna feketek es feherek, xhosak es zuluk. Egy-ket beke - talan
veglegesen - megkottetett, Angolaban peldaul; es talan veget er a
felfegyverzett tinedzserek mindenki elleni haboruja Liberiaban, Sierra
Leoneban. Az elvileg regionalis hatalom Nigeria kivegzeses,
vegtelenitett diktaturaja folytatodik. A Comore-szigeteken elkallodott
egy allamfo, vegul partra szalltak a franciak, es lecsuktak egy Bob
Denard nevu alakot, akit mintha P. Howard irt volna. Volt puccs egy masik,
bo betus orszagban is, aminek a neve most nem jut hirtelen az eszunkbe, a
lenyeg - amint a romai puspok, ha nem is ezekkel a szavakkal, de igen
helyesen megallapitotta -: Afrikaban birnak tenyeszni a legmocskosabb es
legszemetebb rezsimek, egy szep nap innen jon majd az apokalipszis, vissza a
feladohoz, a gyarmatosito Europaba. Amilyen pechunk van, epp aznap,
amikor vegre egyesulunk vele.

- bbe-kk-kyt-vba -

Elejerol, vegerol, kozeperol, akarhonnan nezzuk, 1995 ugy volt
Fodor Gabor eve, hogy nagyon nem az o eve lett. Miniszterunknek nem
adatott meg, hogy laza Jack Lang-i gesztusokkal a jelen kozelebe tornazza
az oktatas es kultura intezmenyeit. Mikozben o is latta, hogy a vilag
Internet-buvoletben el, mindenki es minden, muvesz es marketinges
ramaszik a halozatra, nehogy valamibol kimaradjon, a lexikonbizniszt
CD-ROM-boom forradalmasitja, persze mar megint Bill Gatesszel az elen, aki
felvasarolta a legnagyobb muzeumok kincseinek elektronikus terjesztesi
jogat, neki a magyarazkodas jutott, amiert bekottette szobajaba a
szamitogepet. Meg meg rengeteg ugy, amibol - akar kozvetve, akar
kozvetlenul erintette a tarcajat - nem tudott jol kijonni. Mucsarnok.
Nemzeti Szinhaz. Honorariumok jarulekoltatasa. Tandij. Diaksztrajk.
Pedagogustuntetes. Csak amit a kivulallo is lathatott. Meg afa-mentes
olvasast kovetelo konyvesek, szeretetre ahitozo szineszek, targyalni
akaro kozalkalmazottak, zeneszerzoknek igert penzt lenyelo
privatizacios ugynokseg, szekhazert siro irok,
Hungaroton-privatizacio, maganalapitvany-kozalapitvany-csatarozas.
Es hiaba, hogy elkeszult a Nemzeti Alaptanterv vegsonek szant, sokadik
valtozata, hiaba a jo szandeku Te is mas vagy kampany, hiaba a 12
pontos kulturamento kopogtatas Horn Gyula parnas ajtajan - az europai
kultuszminiszterekkel mar mas fog parolazni jovo oktoberben Budapesten.

A nyar a nagyszabasu esemenyeke volt - Berlin, a Reichstagot lepelbe
burkolo Christonak koszonhetoen szembenezhetett birodalmi multjaval,
Opusztaszer, az ujrateremtett Feszty-korkep jovoltabol a honfoglalo
multba revedhetett -, a film centenariuma pedig egesz evre szolo
unnepi programot adott. Vegre lett apropo eloszedni muzealis tekercseket,
rahajtani a restauralasra, szep mellekleteket szerkeszteni. Tarantino, a
Ponyvaregennyel a hata mogott csak nezhette, ahogy a Forrest Gump
privatizalja az Oscart. Cannes - Bosznia miatti tehetetlen, euroertelmisegi
lelkifurdalasaban - ismet fejet hajtott Kusturica elott, az egeszeben
feledheto Berlint egy Tavernier-mu nyerte, Velencet, az azsiai
muveszfilm hoditasat folytatva Tran Anh Hung Biciklije, vietnami esz,
francia penz. Nalunk A reszleg volt a legjobb, Gothartol, a kovetkezo
Filmszemlet egy berkeken kivuli, fiatal emberre, Horvath Gyorgyre
biztak, amibol akar normalis rendezveny is szulethet, de a lenyeg,
hogy maguk az iden keszult filmek nezhetok lesznek-e, ugyse rajta
mulik. Elodje, Kezdi-Kovacs Zsolt immar Eurimages-mezben szolgal,
amitol azonban hiabavalo lenne azt varni, hogy az eddiginel is tobb
europenz jut magyar filmekre. Nem, forrast ezutan is kell itthon is
keresni, akar olyan aron is, hogy egy bankarnak statisztaszerepet csurrant
a rendezo, vagy pornot csinal, amig mienk a konjunktura.

De nem nagy filmdiplomatank az egyetlen, aki 1995-ben kulfoldon is otthon
lehetett. Moholy-Nagy centenariumat szamon tartjak, de ez a mult, van
jelen is. Nadas Peter europai konyvdijat kapott Nemetorszagban, ahol
Gunter Grass uj regenyet szetmarcangoltak a kritikusok. Sebestyen
Marta hangjaval vilagslagert csinalt a Deep Forest ket francia
muzsikusa, a Towering Inferno angoljai ra epitettek Kaddishuk legszebb
reszeit, es Hal Hartley se birta az o egyik dala nelkul megcsinalni uj
filmjet, a Flortot. Sir Georg Solti a Budapesti Fesztivalzenekarral
turnezott. Arnold Dreyblatt a Whos Who hipertext-operahoz Kardos
Sandortol es Forgacs Petertol kapott archiv fotokat es filmeket.
Egymast ertek a tancos koprodukciok, a skotokkal is ossze lehetett
hozni ezt-azt, felolvasoszinhazat, kiallitast, masodik
nekirugaszkodasra eljutott Budapestre Szarajevo ostromkulturaja is. De a
fo szenzacio, a testkultura tereperol, hogy a Fradi hazhoz hozta
Europa focistait, labdastul, be egeszen a kapunkba.

Viszont bezart az Egyetemi Szinpad, a Banan Klub, bezar a Tilos az A -
viszont ad a Tilos Radio es a Civil es a Fiksz, megnyilt a Mai Mano
fotomuterem/muzeum. A Music TV lelakatolasanak tapsolva beindult a Top
TV, es teljesen atallt zenere az A3. Jo szineszek jobbnal jobb
reklamalakitasokkal okoznak esztetikai zurzavart, mikozben ebbol a
penzromlos-nyelvromlos vilagbol az irodalom is profitalt, leginkabb a
szinhazba is utat talalt Parti Nagy Lajos reven. Olvasni egyebkent
volt/lett volna mit boven, a folyoirat-kultura koszoni, rosszul van, de
nagyon eros, a fuldoklo konyvkiadas folytatta a feher foltok
eltunteteset (Plath, Kleist, Bukowski, Burroughs, Kerouac), bar maradt
boven jovore is, alapmuvek, kotelezo olvasmanyok stb. Es elment
Cioran, es elment Mandy. Megy, akinek mennie kell, jon, aminek jonnie.

Szonyei Tamas

Dr. Hunter S. Thompson lapunk regi kedvence, akit vadnyugati
tusculaniumaban kerestunk fel. A latogatast mar elore bearnyekolta az
a hir, amely szerint a jelentos ferfit egyszer japan forditoi
latogattak meg, akiket fegyverrel arra kenyszeritett, hogy nyissanak
tuzet egy hordo dinamitra, ami a kert vegeben allt. Mikor a japanok
celt tevesztettek, a Doktor magahoz ragadta a kezdemenyezest, es
szetlotte a hordot. A robbanas kovetkezteben harom kornyekbeli haz
ugyszolvan osszedolt.

Nehezsegek a vizittel... A New Orleans-i haver kozbeszol... A libanoni
Pulitzer-dijas besegit

A Doktorhoz eljutni nem egyszeru. Levelre nem valaszol, a telefont nem
veszi fel, a rogziton azt kozli, hogy nem tudja felvenni a kagylot, mert
eppen gorenyekre vadaszik az udvaron.

A benasagbol E. Jean Carroll konyve mozditott ki, amely egyike a
mostanaban megjelent Hunter S. Thompson-eletrajzoknak. A konyv jelentos
reszeben idezetgyujtemeny, regi harcostarsai szolnak a Doktorrol. Itt
bukkantam Curtis Wilkie nevere, aki a Boston Globe louisianai tudositoja,
haver. Folhivtam New Orleansban, ahol ugyan uzenetrogzito, de Curtis jo
fiu, nehany oran belul visszahiv:

 - Mi, a Doktorral akarsz talalkozni? Megy Coloradoba amugy is? Te
forditottad magyarra? Figyelj, ezt imadni fogja!

- Haaat, nem annyira, Curtis, mar kuldtem neki konyvet, meg levelet, nem
valaszolt semmit.

- Nehogyma elhagyd magad, mondok valamit, en folhivom, de mivel tiz eve
nem beszeltunk, ugyanugy nem fogja felvenni a telefont, mint neked. Viszont
felhivom egy haveromat, Loreen Jenkinst, nagyon jo srac, Pulitzer-dijas,
Libanonban kapta Washington Post-oskent '82-ben, aztan nehany eve Aspenbe
vonult vissza, o lett az Aspen Times foszerkesztoje... Folyamatosan
kapcsolatban van a Doktorral, ha valaki meg tud neked szervezni egy
talalkat, az o. Folhivom, te hivd holnap. Hivatkozz ram!

Denver... Boulder: Buddhista beatmauzoleum...

Leszallni a denveri repuloteren majdnem szatori. Megvilagosodas-gyanu;
a kimondhatatlan nevuhoz valo kozelkerules bizonytalan erzese.
Hiperkorszeru repter a farmland kozepen, a tavolban a cel: hosipkas
csucsok, Sziklas-hegyseg. Az autokolcsonzok elott negygallonos
Stetson-kalapokban vadnyugatiak futkoznak, arulnak csorgokigyobor
westerncsizmat, kozepmeretu kocsi nincs, de ad a Budget egy full size
Mercury Sable-t kozepmeretu arban, ha mar volt foglalasom. Megkeresni a
cirkalot a parkoloban, benyomni egy Cowboy Junkiest vagy egy Neil Youngot
az automagnoba, ellovagolni a Kek Hegyek iranyaba. Az Utonbol Dean
Moriarty - a valo eletben Neal Cassady volt o - szelleme kisert, meg az
egesz amerikai mitologia, amelynel nagyobb hatasut nem domboritott eddig
az emberiseg.

Boulder, Colorado a hippi-era maradvanya; tuchtig kisvaros, sok buddhista
intezmennyel, fiatalok neonszinekbe oltozotten, batikolt T-shirtokben;
mint regen. A Naropa intezetet Chogyam Trungpa, a beatnik irok tibeti
bonca alapitotta, kesobb formalodott ennek kebeleben a Jack Kerouac
School of Disembodied Poetry, a beatirodalom jelenkori mauzoleuma. Tart a
nyari egyetem. Peter Lamborne Wilson, aki Hakim Bey neven a cyberspace
ultraanarchista guruja, Gustav Landauerrol es a bajor tanacskoztarsasag
1920-as anarchista szcenajarol deliral. A nyari egyetem fo esemenye a
szokasos koltoi est a boulderi szinhazban. Jim Carroll kolto, a
Basketball Diaries szerzoje Steve Taylorral zenel, Ginsberg harmoniummal
es homokos versekkel, egy merhetetlenul csinos gorog koltono San
Franciscobol a Szexualis Vilagforradalomrol deklamal. Mondom: mint
regen.

Este egy grunge-zenekarnal party, Ginsberg Hakim Beynek meseli almat a
szazad eleji asconai olasz anarcho-muveszertelmisegi korrol; szep
kerek tortenet, mas regenyt irna belole; Ginsberg gazdag, ezeket csak
potyogtatja. Mesel a Hunterrol, kedvelik egymast; nagyon szepen irta le a
Hell's Angelsszel valo talalkozasat a konyveben, ahogy buddhista
dalokkal szeliditgette Sonny Barger oroszlanjait. Nehany eve
meglatogatta itt Boulderben, Hunternel volt egy sokrekeszes
bizniszmentaska, annak minden rejteken, fiokjaban, zsebecskejeben kokain
volt, ki is szaradt tole, mert mar akkoriban is makrobiotikus dietan
volt.

A fordito viszontagsagai Woody Creekben... Lovesek az ejszakaban...
Gorenyszag...

Loreen az aspeni operaba - nemzeti ereklye; a vadnyugat legregebbi
dalszinhaza - ment azon a pentek esten felesegevel, Missyvel. Missy
szobrasz, odivatuan kinetikus szobrokat csinal; ugy nez ki a muterme,
mint egy delnemet lakatosmuhely. A James Hotel barjaba vagyunk
megbeszelve 11-re, feketeribizlis margarita rendel. Loreen oszulo
szakallu, eleven kis ember, csodalkozik: azt hitte, a magyarok mind kicsik
es sapadtak. Loreen apja volt a haboru utan az elso amerikai nagykovet
Lengyelorszagban, de ok Svajcban eltek, mert '45-46-ban Varso meg
lakhatatlan volt. Aztan Salvador es Brazilia volt a kedves papa utja,
onnan Loreen a sajtoba torpedozott, a Washington Posthoz, az kuldte
Libanonba.

Woody Creek Canyon husz percre van Aspen kozpontjatol. Loreen
terepjarojan erkezunk a Bagolyfarm kapujahoz. A kapun a Doktor allando
illusztratoranak, Ralph Steadmannek az alkotasa, ket vaskeselyu,
vilagito voros neonszemekkel orzi a bejaratot. A kerites oszlopain
mindenhol POSTED feliratok, ami korulbelul azt jelenti kistestverehez, a
NO TRESSPASSING- (Tilos az atjaras)-hoz kepest, hogy a birtokhaboritora
felszolitas nelkul lonek. Ejfel van, mint egy vampirregenyben.
Missy aggodik, meg lent a volgy legaljan mintha loveseket hallottunk
volna, a Doktor ilyenkorra mar felturaztatta magat. Loreen nyugtatja, de
elobb bemegy gyalog. Aztan visszajon, mehetunk a kocsival. Amit eloszor
latok, az a borizu hang. A borizu hang kezeben fegyver csillan, azt
mondja, kijott kicsit rendet tenni a gorenyek kozott. Elindulunk a
sotetbol a felhomaly fele, uveges veranda, voroses pasztellhomaly.
Kitomott bolenyfej a stelazsin, allatcsontvazak - majmok, nyulak, mas
foemlosok es persze baglyok. Amerikai zaszlok es egy kisebb
fegyvergyujtemeny. Kanyar, beerunk a konyhaba. Feny. A borizu hang
haverkodik Loreenekkal, aztan engem is szemugyre vesz. Jatt a jattba.
Turkiz szinu polo van rajta, hatan egy 300 kilos asszony es kerdes:
Elegge ferfi vagy ehhez? Magasabb, mint gondoltam. Neha hirtelen
mozdulatokat tesz, vegtagjai idegesen rangnak olykor. A Rajk Laci
felepitmenye a Petri Adam mozgaskoordinaciojaval.

Felelem es reszketes a konyhaban... Iras mint filmrendezes...
Eroproba...

A Doktor munkakonyhaja legendas muhely. Benyul a fiokba, mint egy nagyobb
dozis konyhaso lapul benne vagy ket kilo kokain. A Doktor letor egy
darabot, kis kokainorlojeben poritja, majd az e celra rendszeresitett
Bic golyostollcsovel szippant egy emberest. Aztan korbekinal. Loreen
odaboki: This is part of the Hunter-experience. Egyetertek. A Doktor a
tevet kapcsolgatja, kizarolag hir-, porno- es lovaspolo-csatornakra
van belove, a keszulek folott a Kennedy testverek Robert Kennedy altal
dedikalt fekete-feher fotoja log. A Doktor megtomi fuvel oklomnyi,
rovid szaru porcelanpipajat, es utasitast ad az egygallonos Chivas
Regal kibontasara. (Ezt a Doktor harom napig issza; nemhiaba is irta
rola valamelyik orvosi magazin evek elott, hogy Hunter Thompsonnal az
emberiseg egyedfejlodesenek uj stadiumaba lepett, ugyanis a Doktornak
elhasznalt korabbi maja helyett - magatol, onhipnotikus alapon -
sikerult ujat novesztenie.)

A Doktor stabja a vezertitkarnobol, Debrabol, valamint a ket
asszisztensbol: a fekete Marylinbol es a szoke Shelbybol all. O
masodallasban Bob Dole-nak, az Egyesult Allamok szenatusa elnokenek, a
valoszinu 1996-os republikanus elnokjeloltnek az egyik szovegiroja.

Leveszi az ablakbol a 12 lovetu pumpalos ismetlopuskat, nehanyszor a
kepernyore emeli, majd az olebe ejti, s felem fordul.

- Hol is van az a magyar konyv, a Fear and Loathing forditasa?

- Itt van, Hunter! Akarod olvasni, vagy esetleg kersz egy kis nyakmasszazst?
- kerdezi Marylin.

- Nem, most nem, inkabb az Andras olvasson fol belole - razza a fejet a
Doktor.

- O - mondom -, ezer orommel. Honnan szeretned, Hunter?

- Varj egy kicsit, megkeresem, itt volt valahol a parkanyon. Hoppla!!! Itt
van. Budos gorenyek! A kurva eletbe, nem erzitek a gorenyszagot?
Mocskos, kibaszott allatok! Az FBI szabaditotta ram oket! Na, nezzuk
csak, ahol osszegzem a hatvanas eveket, na azt a reszt. Varjal csak, itt
van, az elso resz, nyolcadik fejezet vege. Az utolso bekezdestol.

Korbehordozom tekintetem, nna, gondolom, nyomorultak, most olyan nyelvet
hallotok, mint meg soha. "Kulonos emlekek ezen a feszult Las Vegas-i
ejszakan. Ot eve tortent? Vagy hat? Olyan, mintha evtizedek, de
legalabbis egy Nagy Korszak telt volna el azota; egy idoszak, ami soha nem
ter mar vissza. San Francisco a hatvanas evek kozepen teljesen
egyedulallo hely volt..."

Hunter idegesen hallgatja eddig, majd randit egyet a shotgunon, kinyitja a
szajat, aztan elhallgat, aztan megint kinyitja, szol:

- Te, ne ma, hogy magyarul olvasd! Olvasd angolul! Abbol!

- Na de Hunter - szolok -, tudod, hogy van: lehet, hogy ki leszel borulva a
visszaforditastol!

- Ne foglalkozzal te azzal, az most a dolgod, hogy a nyolcadik fejezet
veget forditsd vissza angolra.

Kinos. A szerzo itt ul egy barszeken, oleben egy 9 mm-es
ismetlopuska, beterpeszkedett a zenehallgatashoz ugy, mint egy regi
maffiafilmben az olasz-amerikai keresztapa a sziciliai kastely
toronyszobajanak gramofonja mellett Mario Lanzat hallgatva.

Elkezdem. Jaj, de ciki. Biztos lelo a vegen. "...amiota vilag a vilag,
bizonyos helyeken osszpontosul es kisul egy-egy nemzedek energiaja, amit
ott es akkor senki nem erzekel, s amelyre evek tavlatabol
visszatekintve sem letezik ervenyes magyarazat."

Izzadok, szenvedek, a Doktor ul a munkapadjanal a barszeken, fejet a
tenyerebe tamasztja. Befejezem a forditast, akkor felelenkul, "hat ez
kurva jo volt, nem, Marylin?". Marylin helyesel, Shelby is, aztan o
odakuszik a Doktor iroasztalahoz, szippant egy kis kokot, majd visszater
a fofalat beborito storyboardhoz, amely tulajdonkeppen a most keszulo
My Life is the Polo szerkezetet vazolja. Mert Hunter munkamodszere az, hogy
ir nehany sort, uvoltve kitepi a gepbol, aztan odadobja Shelby-nek,
o gyorsan atfutja, es felsikit:

 - Hunter, ez isteni. Ez iszonyu jol fog passzolni a 208. oldal aljara.

Hunter megnyugszik ilyenkor egy pillanatra, megpihen, ratolt, szellemi
izgalmak utan nez, hir- es pornocsatornakat kapcsolgat. Ram nez: ah,
milyen jo, ahogy igy ezzel a magyar akcentussal, ami van nekem, olvastam az
o munkajat, gyorsan olvassak mar a polokonyvbol is reszleteket, mert
ezzel segitenem harcaban. Felolvasok. Hosszan. Mar ejjel harom van,
cserepes a szam a sok szovegtol, de o meg mindig a maffiozo a delolasz
konyvtarszobaban, lelkesen hallgat, unszol, oleben az ismetlopuska.

Aztan mondja, hogy masnap menjunk el polomeccsre, Loreennek magyarazza,
merre van a polopalya, na, akkor delelott tizenegykor.

Lovaspolo... A Tavernaban... Portrefilm az eletrajzirokrol...

Loreen szkeptikus: 1954 ota nem fordult elo, hogy Hunter 12 elott felkelt
volna. Mindegy, odamegyunk, korben hegyek, foltos indian lovak, de a
lovaspolo nem rajtuk zajlik, hanem igazi arabs telivereken. Ez John Wayne
terepe. Meg John Forde persze. Dzsingisz kan es a Nagy Gatsby, Ibn Bandar
szaudi herceg es Charles, a brit tron varomanyosa. Ok mind jatszanak az
aspeniekkel. Az aspeni polo komoly. Minden csapat igyekszik argentin
csatarokat szerezni, klasszikusan ok a legjobbak. Az aspenieknel ketto
van. Kurva draga sport, viszont legalabb nem nepszeru. Az egesz vilagon
talan tizezerben szabhato meg a lovaspolo rajongoinak szama. Ez a
paradoxon. Tobbe kerul, mint nehany kis europai orszag labdarugasa, a
nyugat-indiai krikett es a latin-amerikai vizilabda egyuttveve; es a
kutya se nezi. A Doktor szerint vilagparadigma. Kevesen, dragan,
ertelmetlenul. A tobbseg meg csak azt tudja - mondja -, hogy olcso, am
hangos audioberendezest tetessen leharcolt kocsijaba, aztan hip-hopot
ordittasson benne suketulesig. A lovaspolo az elit valasza a velunk
elo harmadik vilag kihivasara.

Utobb derult ki, hogy az erkezes elott hallott fegyverropogas vegul
megse a gorenyeknek szolt, hanem az eletrajziroirol forgato
BBC-stabot probalta meg ekkeppen tavol tartani a Doktor. Woody Creek
Canyonban egy epuletben van a galeria - ahol HST lofegyverrel,
kezigranattal, paint-ball puskaval festett kepeit aruljak -, a posta
es a Tavern. Utobbi Thompson dr. torzshelye, relikviakkal es jellegzetes,
napszemuveges prerikutya-cegerrel. Loreennel beugrunk a poloedzes utan
ebedre, amikor megjelenik a BBC-stab. Whitmersszel es Perryvel itt
forgatnak, E. Jean Carroll Nyujorkban lesz objektivre tuzve. Ok az
eletrajzirok. Ez most egy ipar. Marmint a Hunter Thompson-eletrajziras.
Megjon Peter Whitmers, 7 lab magas, 45 koruli, ki van gyurva, mint egy
kurtoskalacs. Leul o is hozzank; a, magyar fordito, micsoda
megtiszteltetes, jart am o is ot eve Pragaban, hat van am ott
nekunk egy klassz vilag - mondja. Loreen meseli kesobb, konyve azon
alapszik, hogy egyszer, '75-ben, egy egyetemi eloadas utan 20 percet
beszelgetett a posztalkoholos Doktorral. Mondom: ipar. 15 perc
hiresseg-ipar. Whitmers gyorsan nyilatkozik a BBC-nek, bekapcsoljak a
szikrazo fenyben az ellenfenyt, deritenek gondosan, after all, they are
professionals. Aztan elvonul a stab - akiknel a megforditott baseballsapka
es a brit akcentus hordoz magaval ragado feszultseget -, es Whitmers is
bepattan nyitott Ford Mustang berautojaba, amit a BBC fizet.

Harleyk a volgyben... Krizis es enyhulet... Tagfelvetel szupertitkos
szervezetbe...

Hazamegyunk, Hunter hiv. Szeretne, hogy segitsek a konyv
megszuleteseben: ha hangosan felolvasnam keszulo munkajat, az nagy
segitseg volna neki. Egyetertek. Aszondja, atjon delutan Loreenhoz,
motoron.

Harleyn jonnek egy ingatlankereskedo haverjaval, aki amugy sioktato.
Ulunk Loreen konyhajaban, a csavo ingatlanugyekrol mesel. 80 millio
dollarert most adott el egy villat egy telisportkedvelo olajsejknek, a
kesobb bortonbe kerult nyolcvanas evekbeli Wall Street-kiraly, Michael
Milken arulja a 150 millios kis letesitmenyet, es most nagyon megy az
ingatlan, gyorsan el fog kelni. Hunter megiszik egy vodor whiskeyt, chipre
dolgozo Macintosh fenykepezogepet probalgat, aztan az eredmenyt
manipulalja az Adobe Photoshoppal, es szidja az aspeni politikat.

Mikor atmegyunk hozza, szokasos ritualek: porok, fuvek, gyilkos levek.
Van kis feszultseg: a Doktor ugy erzi, elbaszta a napjat, kicsit meg is
hult a motoron, feltunoen sokat ordit Shelbyvel es Marylinnel.
Megkerdezem, OK-e, ha videozom a lakasban. Aszondja, OK, csak szoljak
mindig azelott, hogy bekapcsolom a gepet.

Az eloszobaban veszegetem az allatcsontvazakat, aztan a haloban a
sakktablat, ami sotartokbol all, es szerintem kokaint tart bennuk. A
konyhaban a falakra tuzott relikviakat dokumentalom. Hunter epp a
csajokkal ordit, fel szemmel egy koreai pornofilmet nez, es az orrat
bolonditja. Ram uvolt: tegyem le azt a kibaszott gepet azonnal, mert
szetlovi az egeszet. Mi a baj, Doc?! - kerdezem. Hat nem megmondta, hogy
csak akkor kapcsoljam be a cuccot, ha elotte szoltam neki! Bazmeg, Hunter -
mondok -, az en ertelmezesemben ez ugy szolt, hogy akkor van erre
szukseg, ha teged veszlek, de a vagokepekhez nem kell kulon szolni.

Hogy o volt mar a Pitkin megyei birosagon, mert valami ostoba
pornoszineszno azt nyilatkozta rola, hogy kabitoszert tart az
otthonaban, es akkor kijonnek ide, meg mindent folturnak, ertem, ugye?

Az ingatlankereskedo is megszolal: Hunter, en szemmel tartottam a csavot,
a falakat vette, nem fordult feled az objektiv, mikor a kokainnal
bibelodtel!

A Doktor nagy nehezen lenyugszik, aztan ir egy kicsit, aztan megint
olvasok, megint elvezi.

Mar reggel hat van, mondom, elindulnek haza, mert masnap autozok egy
nagyot, a kovetkezo ket nap alatt el kell jutnom Salt Lake Citybe.
Megerto, polokat ajandekoz, fenykepeszkedunk, megerositi irasban
is felvetelemet a Woody Creek Rod & Gun Clubba, tizezer db .357-es
Magnum-loszer lesz a belepti dijam, ezert viszont az evi rendes
osszejoveteleken ulhetek a Jack Nicholson melle - batorit. Szeretne
Magyarorszagra disszidalni, mert egyreszt itt uldozik, lattam, az elobb
is milyen paranoid modon reagalt dokumentatori tevekenysegemre,
masreszt meg reszt kivan venni a magyarorszagi politikaban. Kulonben
is, a magyar Gonzo Alapitvany tiszteletbeli elnokekent joggal gondolja
azt, hogy fontos szerepet jatszhat majd a magyar kozeletben.

Vagvolgyi B. Andras

A riport multimedia-valtozata az ABCD cimu negyedeves CD-ROM folyoirat
karacsonyi szamaban jelent meg.