Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX NARANCS 119
Copyright (C) HIX
1997-06-24
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Tartalom (mind)  64 sor     (cikkei)
2 Az Alelnok magyaraz (mind)  46 sor     (cikkei)
3 Dalolnak es menetelnek (mind)  45 sor     (cikkei)
4 Lanyi Andras: A valsag en vagyok (mind)  206 sor     (cikkei)
5 Muszlim nok: Elet a fatyol mogott (mind)  213 sor     (cikkei)
6 Alkotmanybiro-valasztas (mind)  196 sor     (cikkei)
7 Kulturalis hirek (mind)  236 sor     (cikkei)
8 Hirosszefoglalo (mind)  230 sor     (cikkei)

+ - Tartalom (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

IX. evf. 26. szam, 1997. junius 26.


Szuret

-interju-
Hangsebesseg (Miklosa Erika opera-enekesno)

-egy het-
***Politikai*** es ***kulturalis*** hirek

-nagyitas-
A vatikani megallapodas es az SZDSZ: A miniszterelnok felrelep

POLITIKA

-magyar globusz-
***Alkotmanybiro-valasztas: Magasan a lec folott***
Torgyan Jozsef atvilagitasa: Arnyjatek
KDNP-tisztujitas: Szinvallas

-vilagfalu-
Kambodzsa: A khmer az nyer
Az akcio fedoneve: Hongkong: Res a nagy falon

ELET + MOD

-elet + mod-
***Muszlim nok: Elet a fatyol mogott***

-guide-
Ujjaelesztett szivar

KULTURA

-interju-
"Az iro csak enni jon ki" (Robert Merle iro)

-kritika-
Konyv: Isten, haza, csalad, gyerek, auto (Kemeny Istvan: Csalad,
gyerek, auto)

-interju-
Amerikanizacio Ausztriaban: A Marilyn Monroe-doktrina (Reinhold
Wagnleitner amerikanologus)

-visszhang-
Nyolc kis kritika

PUBLICISZTIKA

-egotrip-
Bodoky Tamas: Fajloves (Virtualis opiumhaboru)
Hammer Ferenc: Pasztak nepe (Ruszkik)
Para-Kovacs Imre: En-terior

-publicisztika-
***Lanyi Andras: A valsag en vagyok***

-a szerk.-
***Az Alelnok magyaraz***
***Dalolnak es menetelnek***

-olvasoi levelek-
+ - Az Alelnok magyaraz (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kokeny nepjoleti miniszter jogi utra terelte a Wesselenyi utcai
irodahaz adasveteli szerzodeset, amelyet Simsa Peter, az
Egeszsegbiztositasi Onkormanyzat (EbO) alelnoke kotott az OTP
Ingatlan Rt.-vel (az esettel ket hettel ezelott reszletesen
foglalkoztunk). A miniszter az ugylet semmisse nyilvanitasat keri:
Simsaek megsertettek a kozbeszerzesi torvenyt, es a szerzodes sem
szabalyszeru, hisz az ugyvedi ellenjegyzes nem aze, aki az iratot
szerkesztette. Az egeszsegbiztosito torvenyessegi felugyeletet
ellato miniszterium egyebirant sokadikkent allapitja meg
sokadszorra: az onkormanyzat dontesi mechanizmusa atlathatatlan, a
testulet s annak elnoksege a sajat maga alkotta szabalyokat is
athagja.

A fohivatal mindezt irasba adta mar egyszer (aprilis 21-en), vagyis
Simsa a szerzodest a miniszteriumi kifogasok ismereteben kototte meg.
Gondolhatnank tehat, az EbO elnoksege nagy ivben tesz mindenre es
mindenkire - am tevednenk. Bizony. Mint egy junius 17-i, Simsa alelnok
altal jegyzett levelbol kiderul, az onkormanyzat sajat szakertoivel
kivizsgaltatta az esetet, es semmi jogszerutlent nem talalt. Hogy nem
volt kozgyulesi jovahagyas? Hogy a szerzodeskotes elotti utolso
kozgyules nem adott felhatalmazast az Alelnoknek az OTP-reszvenyekkel
valo csencselesre? Magyarazat erre is van, ime: a szerzodesrol "a
marcius 24-i kozgyules elotti napon derult ki, utolso, altalam
tortent attekintese utan, hogy nincs konkret kozgyulesi hatarozat
az ingatlan megvasarlasara". Nahat. Apro feledekenyseg egy ket eve
tarto ugymenetben. Gond azonban egy szal se: magnora mondott szoveg
alapjan szobeli eloterjesztessel korrekcio, vagy mi, a marcius 24-i
ulesen, ahol a gremium aldasat adja a biznisz uj verziojara,
legalabbis az Alelnok ezt allitja. Am az a kozgyules - a
jegyzokonyv szerint - errol nem beszelt.

Simsa levele a jelek szerint meg nem tortent dolgokat kezel faktumkent.
Ha mindehhez hozzavesszuk az onkormanyzat OVER-bizottsaganak
konkluziojat, hogy tudniillik lenyegeben mindenki egyforman vetkes
tobb szaz millio eltapsolasaban, s hogy voltakeppen nem botranyrol
beszelhetunk, hanem csupan tenyek eltero ertelmezeserol, akkor
lassan osszeall a kep. A valosag nem rekonstrualhato, ne is
probalkozzatok vele, sugallja e logika.

Ne doljunk be nekik. Ne legyintsunk unottan a sokadik homalyos ugylet
utan. Azt fogadnank el evvel, hogy vannak a torvenyessegen felul
allok, egyenlok kozt egyenlobbek, akik a koz javat sajat
hitbizomanykent kezelik. Azt, hogy a Mi Hazank csakis igy mukodhet, s
hogy vegso soron mindez a demokracia velejaroja.

Nem, nem, soha.
+ - Dalolnak es menetelnek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A mult heten veget ert a het vagy nyolc, ha jol szamoljak magukat,
legfejlettebb, legizebb plusz Oroszorszag nevu - Oroszorszagot tehat
lenduletbol, mar a neveben is szimbolikusan pofan rugo - allam
csucsertekezlete. Addig se tartott, mint egy keresztenydemokrata
ellenpuccs, es lerendeztek rajta a vilagot a kovetkezo nehany evre.
Ennyi effektivitas lattan az embernek csettinteni tamadna kedve.
Onbizalmuk, az van. Gondoljatok meg, posztkommunista proletarok, mifele
alakok csucsertekeznek, tobbek kozott rolatok: Clinton elnokot
valami ingatlanhistoria kapcsan epp le akarjak csukni, Kohl konnyes
szemmel volt kenytelen bucsuzni a Wirtschaftwundertol, pedig szep volt,
megszokta o maga is. Meg szerencse, hogy keptelen felfogni, ami van, hogy
mintegy negyvenmillio haziasszony varja odahaza, a cekkeruket razzak
duhukben, ha a neve szoba kerul, es negyvenmillio felhevult nemet
haziasszony, az hatalmas politikai ero. A kovetkezo valasztasokon ugy
fujjak el, mint a pihet, legalabbis erre minden esely megvan. Jelcinnek
ott van az igazsagugy-miniszter, amint orszag-vilag szeme lattara
himbalja a toket valami reg lecsukott alak lebujaban. A tobbieknek se
konnyu, latszik is rajtuk, csak Jelcinen nem, aki vegigallja az
egeszet, csinaljanak Oroszorszaggal, amit akarnak, tetessek ad acta a
harmadik vilagnak meg a szovjet idokben kolcsonzott negvenmilliard
dollart, cserebe vegyek be a Parizsi Klubba, ahol a legnagyobb hitelezo
allamok tomorulnek nagy szuszakolodva. Vege a vilaghatalmi almoknak,
meg az emlekuknek is. Ezt uzenik Denverbol, nemcsak az oroszoknak,
hanem a kornyekukre is, a csucsertekezok, azzal az egyre vekonyodo
legitimitasukkal, amibol amugy is mindinkabb kivasaroljak oket a
gazdasag uj urai es a jelensegek, szegenyseg, migracio, kornyezet,
amiken keptelenek urra lenni.

Na, lenne orom odahaza, ha megertenek az uzenetet. Meg szerencse, hogy
posztkommunizmus-szerte nem latszik megertodni: ezt az egesz Europahoz
meg NATO-hoz meg Nyugathoz valo csatlakozast, ezt odaat Nyugaton
egyaltalan nem akarjak mar annyira. A csucstalalkozo donteseibol
nagyjabol ez kovetkeztetheto ki. Am ahol latnak meg eselyt,
peldaul a Mi mindig csatlakozni lelkes Hazankban, ott ezt nem
kapiskaljak. Pedig az ertekezletnek a szamunkra erdekes resze errol
szolt. A tobbihez, azokhoz a dontesekhez, amiknek a kovetkezteben a
gazdasagi meg a tobbi, a polgarok eletminoseget befolyasolo
folyamatok alakulnak, semmi kozunk, nem is lesz, amig marad itt minden a
regiben. A felzarkozoktol ugyanis stabil bankrendszertol kezdve a
korrupcio visszaszoritasaig ki tudja, mi minden keptelenseget nem
kovetelnek; olyasmiket, amiket a felzarkozok epp a felzarkozastol
remelnek.

De ezt egyelore nem ertik, akiknek szol, eszukbe se jut, hogy rossz
fele mennek, dalolnak es menetelnek, Nyugat fele.
+ - Lanyi Andras: A valsag en vagyok (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Abban az idoben Magyarorszag liberalis demokracia volt, de csak a
legnagyobb titokban.

Az orszagot ugyanis latszolag hol a partallami utodpart kormanyozta,
hol meg a nemzeti konzervativok. A liberalisok, hiaba magyaraztak,
mennyire jol van ez igy, kozutalatnak orvendtek. Ami persze megint csak
oket igazolja: egy liberalis demokraciaban, lam, barmikor
felulkerekedhetnek a liberalizmus ellenzoi, attol az elv meg nem
serul, sot egyenesen jot tesz neki (marmint az elvnek). Bezzeg egy
antiliberalis rezsim megmaradhat-e annak, ami, hogyha kozben ideologiai
ellenfelei, a liberalisok jutnak hatalomra? Ugye, hogy nem. Es mit
bizonyit ez? A liberalizmus folenyet.

Csakhogy a mi nepunk egeszseges osztoneibe annyira melyen
beleivodott Kant doktrinaja politika es erkolcs
kulonvalasztasarol, hogy a politikaban direkt "azokat emeli maga
fole", olvasom, "akiket erkolcsileg megvet, lenez". Szoval ezert. Igy
emancipalja magat a politika uralma alol. Sokba van ez a mi nepunknek,
de megeri neki biztosan. Brecht szavaival: szerencsetlen az az orszag,
amelynek hosokre van szuksege. Csak host ne! Akkor mar ezerszer
inkabb jojjenek, ugymond, a benyali "bonyolitok", a kapitalistava
kupalt, kivaloan bevalt kadari kaderek. Jol kicsesztunk veluk, az
egykori KISZ-titkarokkal es tervhivatali osztalyvezetokkel: tetszik, nem
tetszik nekik, veluk rakatjuk le a kapitalizmus alapjait. Ha belegebednek
is, nepnyuzo kizsakmanyolot nevelunk beloluk. Ha nem megy
szepszerevel, lopjanak, csaljanak, karhozzon el a lelkuk, ugy kell
nekik.

Mert nekunk, liberalisoknak kifejezetten kozombos, hogy kikbol lesznek
a magyar burzsoak, es hat pont ok voltak keznel. Bennunket nem izgat,
hova vandorol a profit (akinek nem tetszik, vandoroljon utana), nekunk
az erdekek gyilkos kuzdelme erdek nelkul tetszik, mert szamunkra nem a
KI a kerdes, hanem a MI. Mi - koldusszegenyen, megis gazdagon -
beerjuk eszmeink diadalaval. Nekunk eleg a tudat, hogy jogallamban
elunk: demokratikus uton valasztott kepviselok feje folott csapnak
ossze a korrupcio hullamai; szabad a verseny, amely a hazai ipart lemossa
a palyarol; tobbparti a parlament, amely a torvenyeket alkotja,
melyek kijatszasan egy egesz uj jogasznemzedek fog meggazdagodni - ez
a lenyeg.

Nem is lennenk azok, akik vagyunk, mindenfele diszkriminacio eskudt
ellensegei, ha az allami tulajdon szetlopkodasabol pont azokat
rekesztenenk ki, akik osszelopkodtak. Az persze egeszen mas, ha ok
rekesztik ki az orszag maradekat. Magadra vess, munkavallalo adoalany,
ha nem voltal elegge szemfules, hogy megragadd a gyorsan mulo
pillanatot, amikor a maganositasra szant kozvagyont az allami tulajdon
szentsege mar, a magantulajdone pedig meg nem vedte toled. Ne
irigykedj, hogy ok egesz fazekkal esznek es raadasul meg az
adocsalas szazfele legalis modja kozt is valogathatnak; inkabb
azokra hallgass, akik elmagyarazzak, hogy meg igy is a te erdemtelenul
magas eletszinvonalad rontja az orszag fizetesi merleget, a te
munkaerod ara szegi kedvet a nyugati befektetonek, teged apol es
takar el a koraszulott joleti allam, amilyet te tobbe nem engedhetsz
meg magadnak, lusta diszno.

Azert ne ess ketsegbe. Jusson eszedbe inkabb, hogy amit
mindegy-is-honnan rekrutalodott uj financoligarchiank meg a hatpart a
kapitalizmus epitese cimen muvel, az "nemcsak ONMAGABAN helyes,
hanem egyuttal a magyar osszlakossag erdekeit is szolgalja" - ervek,
bizonyitekok a kiadohivatalban.

 ...Ekkepp korholja - de ezuttal csak szormenten es roppant
baratsagosan - az osszlakossagot (engem nev szerint is beleertve)
egykori baratom, Tamas Gaspar Miklos a Magyar Narancs hasabjain, az
utolso talan, aki meg nalunk olykor nyilvanosan szot emel a rangrejtve
uralgo koreszme, a liberalizmus vedelmeben.

Engem egy fust alatt kedvesen le is kommunistaz, ami nemcsak onmagaban
ovon aluli, hanem egyuttal egy tole szokatlanul vaskos targyi tevedes
szolgaltatja hozza az apropot. A "kenyszermentes megegyezesen alapulo
onkentes tarsulas" formulajanak ugyanis, amelyre TGM altal idezett
cikkemben hivatkozom, ha valamihez, hat a kommunizmushoz nincs koze.
Kropotkintol, az anarchizmus hercegetol kolcsonoztem, es nem lehet,
kedves Gazsi, hogy ezt te nalam szazszor jobban ne tudnad, sot meg azt
is, hogy ugyanez az eszmeny mikent nyer napjainkban uj es idoszeru
ertelmet olyan javithatatlan demokrataknal, mint Habermas, Apel et Co.,
masfelol olyan politikai filozofiakban, melyek (konzervativ,
hermeneutikai avagy okologiai alapon) a dialogus-elvet allitjak
gondolkodasuk kozeppontjaba. A posztmodern-neoliberalis kozmegegyezes
ugyanis, miszerint nincs mod, se szukseg kozmegegyezesre, mulofelben
van.

Ami pedig a kommunistakat illeti, az o meggyozodesuk az idezettnek
eppen az ellenkezoje, hiszen a diktatura szuksegessege volt az
egyetlen, amiben Marxtol Guevaraig mind egyetertettek: "kenyszeriteni
kell oket, hogy szabadok legyenek", jo jakobinus modra. Ezzel az erovel
mondhattad volna (szebben, kis lovag), hogy az onkentesseg es a
kenyszermentes tarsulas elvet eleddig az emberiseg torteneteben
megiscsak a liberalizmus es a piacgazdasag valtotta valora, ugy,
ahogy: nemde, a piac meghatarozasahoz tartozik, hogy ott a felek onkent
lepnek egymassal alkura. Neked legalabbis ezt kellett volna mondanod, ha
egyszer komolyan gondolod, amit leirtal, hogy "az uzlet alapelve a
kolcsonos elony". Beh szep! Ezt ugyan utoljara azok a mult szazadi
angolszasz utilitaristak probaltak elhitetni magukkal, akik kereszteny
lelkiismeretuket igyekeztek uzleti gatlastalansagukkal
osszebekiteni: a vilag kifosztasaval, a konkurencia
megsemmisitesevel, munkasaik tonkrenyomoritasaval. Kolcsonos
elony!

Mindezt pedig nem azert hozom elo, hogy bebizonyitsam: annak, amit TGM
liberalizmusnak nevez, nem csupan kommunista, ultramontan vagy
szelsojobboldali biralata lehetseges, hanem azert, hogy ramutassak:
tudos vitapartnerem - akinek en a bibliografiai utalasait se vagyok
melto megoldani - nem komolyan s nem igaz tudasa szerint vitatkozik
velunk; meglehet, nem is velunk vitatkozik, akikre sziporkai hullanak.
Ezert nincs is ertelme annak, hogy eloszamlaljam keptelen
csusztatasait (pl. Szalai Erzsi - osszeeskuves-elmelet, s ha mar az,
miert ne eppen: szabadkomuves-fobia; nekem Szalasi, Rakosi, Goncz
Arpad, ugymond, egyre megy; a Liget - affele magyar Action Catholique
stb., stb.), vagy hogy felhanytorgassam okfejteseinek szeszelyes
csapongasat, diadalmas arnyekbokszolasait.

Pedig ki tudja, ha egyszer komolyan vennenk - s nem tiszteletremelto
tunetcsoportkent kezelnenk - egymas nezeteit, talan eljutnank odaig,
hogy tisztazzuk, egyaltalan mirol is vitazunk. Most ezt csak sejteni
velem.

Eloszor arrol talan, hogy a kozelet valsaga (az a bizonyos elit- es
politikagyulolet) - amit en azert nem sajatitanek ki a liberalisok
szamara - korantsem abbol fakad, mintha a magyar nep lenezne,
megvetne onmagat mint politikai kozosseget. Kedves Gazsi (olyankor
elek ezzel a megszolitassal, amikor tekintetem a multba reved), 1990
nyaran a te otodik keruleti valasztoid, akik elso alkalommal
csapatostul kisertek a Parlament kapujaig, igenis bizalmat szavaztak a
politikanak es azoknak, akiket "maguk fole emeltek". Sot ugyanezt kell
felteteleznem sajnos azokrol is, akik veled szemben akkor egy
Schamschulara adtak le voksukat, altalaban azokrol, akik a szamukra
varatlan es tisztazatlan korulmenyek kozott bekovetkezo politikai
fordulat eshetosegeitol megriadva 1990-ben es '94-ben egyarant a
biztonsag (hamis) illuziojaval kecsegteto, hagyomanyos retorikat
alkalmazo partformaciokat reszesitettek elonyben. A bizalmi
valsaghoz, ami utobb a demokratikus intezmenyek mukodokepesseget
is kikezdte (a hitelukrol mar jobb nem beszelnunk), elobb a hatpart
(szerintem) minosithetetlen moralis es intellektualis teljesitmenye
kellett. S kellett az egymasra fenekedo rendszervaltok - az MDF es az
SZDSZ - kulon-kulon, mas es maskeppen veghezvitt kiegyezese az
eleve alkalmatlan, raadasul egyre inkabb elszemtelenedo
al(lam)szocialista gazdasagi, kulturalis, szakszervezeti es
kozigazgatasi burokraciaval. Mondom, mindennek szerintem nincs koze a
magyar liberalizmus valsagahoz. Ne tevesszuk ossze az elvtelenseget a
szabadelvuseggel. Ahhoz, hogy egy liberalizmus valsagba jusson,
mindenekelott leteznie kell.

De hiszen letezik! TGM-nek es elvbaratainak oszinte meltatlankodasat
rendszerint eppen ez valtja ki. Hogy a magyar nep, valamint az uj
rendszer-kritikusok nincsenek kello tekintettel a valtozasok
elvitathatatlan - es liberalis - vivmanyaira. Vagy meg azt is
ketsegbe vonnak "ezek", hogy megteremtettuk az egyeni szabadsag es a
jogallamisag alkotmanyos felteteleit? Nem, ezt - elvben - senki sem
vitatja. S nem fontosabb ez barmi egyebnel? De igen, olyan a szabadsag,
mint a levego: nelkulozhetetlen, es ha van belole, eszre se vesszuk.
Nincs mit beszelni rola. Alapveto allampolgari jogainknak ugyanis csak
a hianya okoz feltunest. (Peldaul az, ha a jogallam tisztviseloinek
milliardos csalasa ugyanugy buntetlen marad, mint a jogallam rendjenek
ore, aki az orszoban addig rugdossa a fiatalkorut, amig az meg nem
tanulja, hogy nem allampolgar, hanem - alattvalo.) Marmost ket eset
lehetseges: vagy megvannak vegre az oly sokaig nelkulozott szemelyi
autonomia, jogegyenloseg stb. torvenyes feltetelei, espedig nem csak
papiron vannak meg - akkor az orvendezes efolott tobbe nem szamit
politikai programnak, tessek az evfordulos unnepi beszedekre
tartogatni; vagy pedig nincsenek meg megsem, teszem azt, kiderul, hogy a
habeas corpus elv vagy a koztisztviselok felelossegre vonasa teren egy
lankadt demokracia olykor a megszolalasig hasonlit a puha diktaturara
- akkor viszont a liberalis part elnokeve ne a harom eve regnalo
belugyminisztert tessek megvalasztani!

Marmost, ami kozelebbrol a magyar liberalizmus valsagat illeti, az nem
azonos az egykori demokratikus ellenzek politikai tudathasadasaval,
tobb, mint a Fidesz retorikajaban bekovetkezo konzervativ fordulat, s
nem kielegito magyarazata az sem, hogy Tamas Gaspar Miklos nemileg
eltavolodott a szabad demokrataktol.

Arrol azonban, hogy miben is all akkor ez a valsag, es mikeppen
alakult ki, a ketreszes tanulmany csak erintolegesen tudosit. Szerzo
figyelmet valasztott targyatol ujra es ujra elteriti a jogos
keseruseg, amit az antiliberalis elo- es baliteletek valtanak ki
belole. Igy keletkezhet az olvasoban olykor a benyomas, mintha nem is a
liberalizmus volna valsagban Magyarorszagon, hanem a kozonseg, amely
"egyszeruen nem hiszi el, hogy a szabadelvu-alkotmanyos jogallamban
nincs informalis-szemelyi uralom, hanem maga a jog uralkodik". (Hogy ezt
hogy nem lehet megerteni!?) Masutt a valsag okat a liberalis part
szocialis erzeketlensegeben veli felfedezni: ez pedig ma mar akkora
kozhely, hogy meg az ellenkezoje sem igaz. Nem az en dolgom, hogy
igazsagot tegyek TGM es az SZDSZ kozott, de szerintem annak a
gazdasagpolitikanak, annak az euroatlanti integracios koncepcionak,
annak a privatizacios strategianak, annak a legalizmusnak es annak a
korlatolt, technokrata politika-felfogasnak, melyet Tamas Gaspar
Miklos egyebkent ugyanolyan celravezetonek vagy legalabbis
elkerulhetetlennek vel, mint az SZDSZ vezetoi (en pedig eletidegennek
es egy katasztrofalis tevedesnek), annak nem lehet mas
tarsadalompolitikai vetulete, mint ami van. Akkor pedig az, amit o
helytelenit, eppenseggel az SZDSZ kovetkezetessege, pontosabban a part
ugyetlen PR-politikaja, ami a leginkabb felelos erte, hogy ez a
kovetkezetesseg rossz szinben tunjek fel a valasztok elott, sot
olykor TGM elott is.

Valoban, a tanulmany zarotetelebol kiderul - valodi publicisztikai
remekles, ami azt illeti -, hogy a magyar liberalizmus valsagat nem az
idezte elo, amit a liberalisok partja tesz vagy nem tesz, hanem az, amit
mondani elmulasztott, "holott" mondhatta volna batran. "De nem mondja. De
nem mondja."

Micsoda pech.

Ha akad, aki "mondja", nehany jo tollu liberalis publicista, gondoljuk
csak el, esetleg minden maskeppen alakul.
+ - Muszlim nok: Elet a fatyol mogott (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Nyugaton a leheto legvadabb tevkepzetek elnek a muszlim nok
helyzeterol. Pedig ok nemcsak hogy nem kovetelik a hagyomanyos szerepek
aloli felszabaditasukat, de egyre hatarozottabban tiltakoznak ez ellen.
Europaban is egyre tobb muszlim lany fordit hatat a modern
eletmodnak s oltozik be a hagyomanyoknak megfeleloen. Es ezt igen
gyakran a szuleik kifejezett tiltasa ellenere teszik.

Az egyseges iszlam vilag

eppen ugy fikcio, mint az egyseges nyugati vilag. Joval tobb, mint
evezredes tortenete soran irdatlan teruleten terjedt el es szamtalan
iranyzatban el ez a vallas. Ezen a teruleten belul pedig sokkal
nagyobbak a civilizacios kulonbsegek, mint Nyugaton. Ezeknek a
kulonbsegeknek csak reszben oka az europaiak behatolasa.
Letrejottuk alapveto magyarazata a vallasban keresendo.

Eltekintve a siitaktol, az iszlamban nincs papsag es egyhazszervezet.
Kovetkezeskeppen a vegtelenul egyszeru dogmatika es a szigoru
eletmodszabalyok mellett minden kozosseg szabadon gyakorolhatja a maga
uzusat. Ennek alapja az, hogy a Koran, amelyben a muszlim nemcsak a szent
konyvet, de magat a testte lett isteni iget latja, nemcsak hitbeli, de
eletmodbeli es jogi kinyilatkoztatasokat is tartalmaz. S arra, hogy
ezeket hogyan ertse es gyakorolja, egyszer s mindenkorra valo orok
peldaadast lelhet annak a kozossegnek a gyakorlataban, amely tanuja
volt a kinyilatkoztatasnak. A profeta es a tarsai altal letrehozott
mekkai es medinai kozosseg gyakorlata (szunna) tehat elo hitforras a
szamara. A hittudosi velemenyek kikeresere es sajat gyakorlat
kialakitasara csak olyan esetekben van szukseg, amelyekrol ezek nem
rendelkeznek. Az utmutatasok pedig, emberi velelemre alapultak leven,
ellentmondhatnak egymasnak. A valos helyzet tehat az, hogy jelenleg ket
iszlam orszagban akar egymassal homlokegyenest eltero modon
velekedhetnek ugyanarrol a kerdesrol.

Ami a ket nem viszonyat illeti,

ebben a kerdesben eppen annyi elteres figyelheto meg, mint barmelyik
masban.

Ellentetben a nyugati kozvelekedessel, a nok az iszlam szerint eppen
olyan lelekkel biro emberi lenyek, mint a ferfiak. Eppen a
boszorkanyperekkel terhes, XVI-XVII. szazadi europai kozgondolkodas
hirdette a nok lelketlen es eleve alacsonyabb rendu voltat. Van azonban
nehany olyan szabaly, amely latszolag megerositi ezt a
felreertest. Az elso, hogy az iszlam szigoruan ragaszkodik a ket nem
elkulonulesehez (taszattur). S ezt a szabalyt maradektalanul
keresztul is viszi. A ket nem nemcsak oltozetevel kulonul el
egymastol, hanem voltakeppen ket szferaban el: a ferfiake a
nyilvanossag szferaja, mig a noke az otthone es a csalade. Bar a
hagyomany a szexualis vagyak kordaban tartasanak eszkozekent
magyarazza azt a szabalyt, hogy a nok csak lefatyolozottan jelenhetnek
meg a nyilvanossag elott, tobbrol van szo. Fatyluk, ha jelkepesen
is, az otthon negy falanak biztonsagat jelenti a ferfiak uralta
terben. Ha a muszlim no ismet visszakerul sajat nemenek terebe, mar
nem viseli. Ez az elkulonules visszafele is teljes, hiszen idegen
ferfi soha nem pillanthat be egy muszlim otthon mindennapjaiba.

A masodik a no vagyoni es jogi helyzete. Az iszlam vallasi jog, a
saria szerint a no jogkepes, orokol es szabadon rendelkezhet minden
vagyonaval. Ha az elso szabaly megfelelt az antik vilag felfogasanak
is, amely a not es a csaladot szigoruan a res privata kategoriajaba
sorolta, ez tulmegy rajta. A klasszikus gorog es romai tarsadalmakban
a nok vagyonaval ugyanis ferjuk vagy gyamjuk rendelkezett. Sot
egeszen a XIX. szazadig a nyugat-europai asszonyok vagyonat is a
ferjukehez csaptak. Ket kikotes azonban van: a no oroklesi joga
kisebb, mint a ferfiake (elhalt szulei utan egy leany maximalisan fel
reszt, tobb leanygyermek maximalisan ketharmad reszt orokolhet, ha
nincs fiveruk), tovabba, hogy vagyonat altalaban nem kozvetlenul,
hanem agens utjan kezeli. Ez lehet ugyan a ferje, de nem kotelezoen
van igy.

A nok resze nem csak az orokleskor kisebb: egy muszlim ferfi
tanuvallomasaval ket muszlim noe er csak fel. Igaz, a
saria-birosagok elott kereszteny vagy zsido egyaltalan nem
tanuskodhat muszlimok ugyeben.

Ami a muvelodest illeti, a legtobb muzulman videken termeszetes, hogy
- legalabb a Koran olvasasanak a szintjen - a lanyokat is
iskolazzak. Szamos orszagban, meg a vallasilag szelsosegesen bigott
Buharai Emiratusban is termeszetes jelenseg volt a tanitono,
leggyakrabban a falusi mulla felesege vagy lanya. Az iszlam egyebkent
nem tiltja a nok muveszeti vagy tudomanyos tevekenyseget, sot azt
sem, hogy politizaljanak.

Az europai gondolkodas szamara leginkabb elfogadhatatlan azonban

a muszlim hazassag

intezmenye. Az iszlam jog, a saria engedelyezi a tobbnejuseget.
Igaz, ennek jocskan vannak gatjai. Egyfelol anyagiak, hiszen a muszlim
ferfi nem pusztan eltartani koteles feleseget, de errol a
kepessegerol meg a hazassagkotes elott bizonysagot kell tennie,
megpedig nemcsak jegyajandek formajaban, hanem kello kaucioval (mahr)
is. Ez utobbi szolgal biztositekul a nonek esetleges ozvegysege vagy
esetleges eltaszittatasa esetere. Ez utobbi, a valas (talak) a ferfi
kizarolagos joga. Igaz, hacsak nem tud ra alapos indokot adni, nemcsak a
kauciot vesziti el, de az "arcat" is a tarsadalom elott. A valas
viszont bizonyos szabalyok szerint ervenytelenitheto. Ekkepp
ertheto, hogy az iszlam vilagban is a monogamia a legelterjedtebb.

A hazassagkotes formaja is elter a nalunk megszokottol. Az iszlam
hazassag ugyanis szigoruan maganjogi aktus. A hazassagi szerzodes
megkotesekor elegansabb, ha a menyasszony a diszkret tavolbol,
kepviseloje utjan nyilvanitja ki beleegyezeset. Rabszolgano
felesegge tetelehez pedig semmilyen kulon jogi procedurara nincs
szukseg.

A valosagos helyzet

azonban sokkalta valtozatosabb, mint a saria. A nok helyzete mar
korabban is mas es mas volt orszagonkent. A modern kor hatasara a
differencialodas meg tovabb ment. Igaz ugyan, hogy a legtobb iszlam
orszagban - ott is, ahol atvettek a nyugati bunteto- es polgarjogot -
a saria a hazassagi es csaladjog alapveto forrasa, de tortentek
lepesek a nyugati csaladjog bevezetesere is. Legtovabb Torokorszag
ment el, ahol a svajci csaladjogot hasznaljak.

Mindezeknel erdekesebb, hogy miert tapasztalhato e folyamatok visszaja.
A muszlim nok ugyanis nemcsak hogy nem kovetelik a hagyomanyos szerepek
aloli felszabaditasukat, de egyre hatarozottabban tiltakoznak ez ellen.
A torok egyetemeken evek ota folyik a vallasos lanyhallgatok
reszerol a hagyomanyos noi viselet jogaert vivott kuzdelem.
Kiemelkedo szerepet jatszottak a nok az irani iszlam forradalomban, s
Khatami elnok is csak a tulzo tilalomfak megszunteteset igerte,
nem a saria eltorleset. Mi tobb, akar Torokorszagban, akar az arab
orszagokban, de meg Europaban is egyre tobb muszlim lany fordit
hatat a modern eletmodnak s oltozik be a hagyomanyoknak megfeleloen.
Es ezt igen gyakran a szuleik kifejezett tiltasa ellenere teszik.

Ez az

iszlamba menekules

lenyegesen tobb, mint egy mulo divat. A modern eletforma
kihivasaitol es frusztracioitol akarnak megszabadulni azok, akik ezt
valasztjak. Meg akkor is, ha a fentiekben kifejtett vallasi szabalyok
nehol bornirtak, kulonosen, ha szandekosan a modern elet ellen
akarjak oket forditani. (Mikozben a vilag a talibok cselekedeteire
figyelt, sulyosabb precedenssel alltak elo az Emiratusokban, ahol elobb
felmentettek, majd halalra iteltek egy tizenhat eves Fulop-szigeteki
cseledlanyt, Sarah-t, aki megolte hetveneves munkaadojat, aki testileg
kozeledett hozza. A nemi eroszaknak ellenallni termeszetesen jogos
onvedelem az iszlamban is. Ha azonban a rabnokre vonatkozo paragrafust
tartjuk szem elott, egeszen mas helyzet all elo. A lanyt vegul
negyvenezer dollar verdij lefizetese elleneben egy ev borton es
korbacsolas utan engedtek el.)

Az extrem esetektol eltekintve azonban a hagyomanyos szabalyok
alkalmazasa gyakran kedvezobb lehetosegeket nyujt a noknek, mint az
eroltetett modernizacio. Ez az utobbi ugyanis arrol beszel, aminek
lennie kene, a saria pedig arrol, ami valosan letezik. Elismeri a
noknek azt a jogat, hogy ha akarnak, akkor felesegek es anyak legyenek
elsosorban, es felmenti oket a munkaeropiacon valo kenyszeru
megjelenes alol. Lenyegesen konnyebben vezeti ra a fiatalokat nemi
szerepeik elsajatitasara, anelkul, hogy kudarcok sorozatat kellene
kockaztatniuk. Mivel az iszlam sosem tagadta a hazaselet oromforras
voltat, nem volt szukseg szexualis forradalomra. Tekintve, hogy a
vallas szabalyai erre is kiterjednek, a felvilagositas es informacio
tekinteteben lenyegesen termeszetesebben allnak e kerdeshez, mint
Nyugaton. Kulonosen fontos ebbol a szempontbol, hogy a leendo
hazasfelek talalkozasanak elvi tilalma mellett a ket fel altalaban
jol ismeri egymast, igen gyakran gyermekkora ota. A modernebb
orszagokban gyakori a szabad parvalasztas is, amikor a szulok a
gyermekek akaratat kovetve keretnek meg valakit. Amellett, a stabil
csaladrendszer okan gyakorlatilag mind a ket fel kesz eletsemaval
megy neki a hazassag erzelmi es gyakorlati reszenek. Gond akkor van,
ha az iskolazottsagi fokok elterese folytan a no konzervativabb, mint
a ferfi, s ezert azt archaikusabb eletmodra kenyszeriti. A forditott
eset lehetetlen, hiszen iskolazott lanyt semmi penzert nem adnak
muveletlen ferfihoz. Ha a dolgok valamiert nem mennenek, akar azert,
mert a felek nem illenek ossze, akar pedig azert, mert a ferj meg
inkabb lenne ferfi, mig az asszony mar inkabb nagymama, akkor a saria
meg mindig ad egy eselyt. Mielott felhaborodnank

a tobbnejuseg lehetosegen,

fogjuk fel ezt inkabb ugy, mint a nyugat-europai valas egy szelidebb
formajat. A haremek mindig ritkak voltak, es ma mar gyakorlatilag nem
leteznek. Ugyanakkor a tobbnejuseg lehetove teszi, hogy egy ferfi
ugy alapitson masik csaladot, hogy az elsovel is megmaradjon a
kapcsolat. Az iszlam e ponton nem tesz mast, mint hogy torvenyesiti azt
a gyakorlatot, amelyet a Nyugat buntudattal kovet. Ehhez persze az elso
feleseg beleegyezese szukseges, de altalaban ez automatikus. Sot
elofordul, hogy az elso feleseg maga beszeli ra a ferjet erre a
lepesre. S bar a masodik feleseg helyzete altalaban nem konnyu, de
lenyegesen jobb, mint azoke az europai noke, akik vagy nos emberek
szeretoikent, vagy pedig csaladok szetromboloikent elnek. Sot
nemelyik arab orszagban kifejezetten a fuggetlen noi egzisztencia
megteremtesenek egyik lehetseges modja lett ez.

Mielott ezek utan arra gondolnank, hogy muszlim csaladot alapitunk,
tisztaznunk kell ennek a hatranyait is. Ha nem igaz a nok
jogfosztottsaga, lenyegesen fontosabb

a szemelyiseg es az eletmod

szabad alakitasanak lehetetlensege mind a ket nem szamara. A muszlim,
aki vallasanak alaptetele szerint atadta magat az isteni akaratnak es
a parancsolatoknak, valoban megszabadul az egyeni dontesek
kockazatatol. Cserebe azonban el kell hogy fogadja az egyenisege es a
szabad akarata korlatozasat. Az iszlam csaladjogra ez eppugy
ervenyes, mint barmi masra. A gondosan korulbastyazott
eletmodpalyak mogul ugyanis lassan-lassan kiolodnek az emberi
kapcsolatok. A talibok, illetve az ultrafundamentalistak viselkedeseben
ugyanis a leheto legkevesbe szabad nogyuloletet latnunk. Sokkalta
jellemzobb rajuk a levitizmus, a szabalyok tulzasba vitele, amely mar
nem egy magatartasmintat, hanem barmifele magatartasminta hianyat
igyekszik leplezni. Ha ugy tetszik, kisebbsegi komplexust, amely a
kihivasok es a valaszlehetosegek nem adekvat voltabol fakad. Jelen
esetben a modern vilag es a hagyomanyos ertekrend tul drasztikus
osszecsapasat kell az okok kozott latnunk. A XXI. szazad iszlamja
azonban valoszinuleg mar tullep ezeken a kinokon.

Dobrovits Mihaly
+ - Alkotmanybiro-valasztas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Magasan a lec folott

Lass csudat: a parlamenti kepviselok haromeves tiprodas utan egy
het alatt - es szokatlan osszhangot sugallva - szavaztak bizalmat ket
prominens jogaszembernek, akik alkotmanybiro-jeloltkent magasan a lec
felett ugorva erkeztek az odakeszitett szivacsra. A mult keddi sikeres
valasztas utan az Alkotmanybirosag letszama ismet teljes: ez
egyuttal azt is jelenti, hogy megszunt a harom evig fennallt
mulasztasos alkotmanysertes allapota.

Mig nemregiben Bruhacs Janos masodszor is megbotlott a sikertelen
szavazason (lasd: Nulla megoldas, MaNcs, 1997. majus 8.), most a partok
simara porszivoztak az ulesterembe vezeto piros barsonyszonyeget:
Nemeth Janos 308 szavazattal negy elleneben, mig Bagi Istvan 284
tamogato vokssal 19 nemmel szemben lett alkotmanybiro. Fenyes
sikeruket meg az sem arnyekolta be, hogy a kisse elfogodottra
sikeredett biroi eskutetel utan a tudositotol harom meterre ulo
Katona Tamas - egykoron mosolygos kormanytag, ma nepparti honatya -
elenk mozgolodassal jelezte frakciotarsainak, hogy Nemeth Janos
hazajanak a Magyar Nepkoztarsasagot tartja, es "egyebkent is
annyira ocska ez az eskuszoveg". A rendszervaltas utan
szocializalodott tortenesz szot emelt hat a hazelnoknel: talan
igy nem is lenne ervenyes az esku, Gal Zoltan azonban nem olyan, mint
akit mostanaban testcselekkel meg lehet kerulni.

Majusban az 5:2-es ellenzeki tobbsegu jelolobizottsag (jb) korabbi
kudarca ellenere harmadszorra is Bruhacs Janost jelolte, majd ket hete
minden vissza: a Gal Zoltan es a szakmai testuletek egyeztetese
alapjan osszeallt listarol a jb kivalasztotta Nemeth Janost (64
eves) es Bagi Istvant (55 eves). Hogy

mi is tortent

a kozbeeso idoben, az tenyleg erdekes lehet, hiszen a korabban
elhangzottak meg mast mutattak: "rossz uzenet, hogy egy kituno
szakembert csak azert, mert az ellenzek jeloli, cserbenhagyjuk" (Konya
Imre, MDNP); "a koalicionak ellentetelezni kell azt, hogy novemberben
megvalasztottuk jeloltjet, Hollo Andrast" (David Ibolya, MDF); "ha
Bruhacs visszalepne, a koalicionak korabbi jeloltjeink kozul Pokol
Belat (kisgazda tanacsado - S. A.) vagy Varga Csabat (Antall Jozsef
egykori jogi tanacsadoja) kell valasztania" (Szajer Jozsef, Fidesz -
MPP).

David Ibolya, a jb MDF-es elnoke elmondta, azert valtoztattak
allaspontjukon, mert a koalicio amellett, hogy korabban vilagossa
tette, Bruhacs Janost nem valasztjak meg, az Alkotmanybirosagrol
(Ab) szolo torveny tervezett megvaltoztatasaval (70 eves koruk
betoltese utan is hivatalban maradhassanak az alkotmanybirak
mindaddig, mig a helyukre nem valaszt mast a parlament) es az
alkotmany kilatasba helyezett modositasaval (birojelolesi
szabalyok megvaltoztatasa) nyomas ala helyezte az ellenzeket. A pecsi
jogaszprofesszor pedig ugy nyilatkozott: ha a jb olyan szemelyt jelol,
aki nala nagyobb tamogatast tud szerezni, o visszalep. (Bruhacs e
nyilatkozata egyebkent nem jelent meg; keresere az uj jeloltek
ismertte valasaig az MTI visszatartotta a hirt.)

Informacionk szerint a koalicios kepviselok azzal a targyalasi
strategiaval ultek le ket hete a jb-ben, hogy a listan szereplo s a
szakmai testuletek altal tamogatott ot nev (Bagi Istvan ugyved, az
Orszagos Ugyvedi Kamara elnoksegi tagja; Czucz Otto munkajoggal es
biztositasi joggal foglalkozo szegedi egyetemi tanar; Kukorelli Istvan
alkotmanyjogasz-professzor; Sari Janos Ab-fotanacsos; Wiener A. Imre
buntetojogasz-professzor), valamint a bizottsagban korabban felmerult
harom lehetseges jelolt (Halmai Gabor alkotmanyjogasz; Lamm Vanda, a
Jogtudomanyi Intezet igazgatonoje; Nemeth Janos, aki 1990 ota az
Orszagos Valasztasi Bizottsag elnoke, az ELTE AJTK rektorhelyettese,
polgarieljarasjog-professzor) kozul az ellenzek valassza ki a neki
megfelelo ket szemelyt. Az ellenzek se volt rest, dontott. Szajer
Jozsef szerint a jelolteknel teljesult a torvenyben eloirt mindket
feltetel: kiemelkedo tudasu elmeleti jogaszok, s a gyakorlati
szakmaval is mindketten regota foglalkoznak. A szakma, ha letezik ilyen,
az ugynevezett budapesti kozeletben otthonosan mozgo informatoraink,
sot a politikusok egy resze szamara Bagi jelolese meglepetes volt. Az
ellenzeki kepviselok szerint az Ab-nek ugy kellett a gyakorlati
szakember, mint egy falat kenyer, marpedig Bagi 1968 ota ugyved, csak
kesobb kerult az egyetemre, mellesleg a kamara tamogatasa nagy adunak
bizonyult, mondjak a jelolok. Horvath Jeno, az Orszagos Ugyvedi
Kamara elnoke lapunknak cafolta, hogy ok jeloltek volna barkit is: "a
velemenyunket kertek a listaval kapcsolatban, megkerdeztek minket,
kit ajanlanank, igy merult fel Bagi Pista neve", akit "kora, eloelete,
a tudomany iranti affinitasa" es azon kepessege is predesztinal e
feladatra, hogy "szivesen vallalkozik ilyen ugyek kidolgozasara".
Megfigyelok ugyanakkor nem zarjak ki, hogy megint beindult az
Alkotmanybirosagon az idaig is remekul mukodo

pecsi lobbi:

Solyom Laszlo, Labady Tamas, Adam Antal es a testuletbol
kulfoldi megbizatasa miatt tavozott Herczeg Geza is e varoshoz
kotodik (egyebkent Bruhacs Janos is), sot, mint megtudtuk, Bagi
evfolyamtarsa volt az egyetemen Solyom Laszlo elnoknek.

Az ellenzek nem volt egyseges Bagi szemelyet illetoen: a kisgazdak nem
tamogattak, helyette inkabb Kukorellit lattak volna szivesen. Arra a
kerdesre, hogy akkor miert nem lett utobbibol jelolt, azt a valaszt
kaptuk, hogy a kisgazdak keson szoltak, hogy mar nem tamogatjak Bagi
Istvant. Mindenesetre tobb ellenzeki kepviselo a kovetkezo
jelolesnel Kukorelli Istvant fogja elsokent javasolni.

Ha mar itt tartunk: meg a ciklus vegeig megszunik ket alkotmanybiro
mandatuma, mivel betoltik 70. eletevuket (Zlinszky Janos, Szabo
Andras). Dornbach Alajos (SZDSZ) a jelolesi szabalyok
megvaltoztatasanak lenne a hive, a szakmai testuleteknek nagyobb
szerepet szanna. Ugyanezt kivanna Toller Laszlo (MSZP) is, aki az
alkotmanymodositashoz szukseges tamogatasban ugyan kevesse bizik,
de remeli, hogy az Ab esetleges egyetertesevel az ellenzek is
puhithato lesz. Az oppozicio azonban nem valtoztatna, "amikor a mostani
siker a torveny mellett bizonyitott". Szerintuk a kormany modositasi
javaslata a korhatar felemelesere es az elozetes normakontroll
lehetosegenek szukitesere jelentos ellenzeki jogokat szuntet meg:
a jelolesnel a megegyezesi kenyszert, a torvenyhozas folyamataban
pedig a "karokat okozo passzusok elozetes kiemeleset". Dornbach Alajos
idokozben jelezte, o sem ert egyet ezekkel a javaslatokkal, es
kezdemenyezi visszavonasukat. Nem erdektelen az a korulmeny sem, hogy
a sikeres szavazas utan Solyom Laszlo Ab-elnok a parlament haromeves
keslekedese altal okozott karokra utalva megemlitette, hogy ezt a
kepviselok azzal tudnak a legjobban helyrehozni, ha
torvenymodositassal felemelnek a birak megbizatasanak
idotartamat kilencrol tizenketto evre. A jogallamisag folytonossaga
erdekeben, mondta. Az elnok es masik ket biro mandatuma egyebkent
a kilenc ev leteltevel, 1998 vegen jar le.

Somos Andras

* Bagi Istvan alkotmanybiro *

Magyar Narancs: Felkeszulhet-e valaki arra, hogy uj emberkent helyt
alljon az Alkotmanybirosagon?

Bagi Istvan: Elsosorban jogaszi attekintesre van szukseg. Nemcsak a
letezo jogszabalyokrol, az ezzel kapcsolatos irodalmakrol valo
tajekozodas, hanem a kulfoldi kitekintes is alapkovetelmeny, hiszen
rengeteg kulfoldi peldat kell felhasznalni egy dontes
meghozatalahoz.

MN: Bizottsagi meghallgatasan a "lathatatlan alkotmanyrol"
kerdeztek. On akkor azzal trefalkozott, hogy meg nem olvasta.

BI: E mondatnak volt egy masik fele is, melyben jeleztem, hogy nem
kivanom a kozjogi meghallgatas elet viccelessel elvenni. Szerintem az
irott alkotmany nem eleg, a koztudatba kell bevinni ahhoz, hogy
ervenyesulhessen. Ez az alkotmanyossag alapveto feltetele. Hiaba
mondana ki torveny, hogy onnek szabad magnot a kezeben tartani, ha ezt
alkotmanyellenes eszkozokkel megakadalyoznak. En pozitivista
szemleletu vagyok, nekem a jogszabaly betuje sokat szamit.
Altalanossagban vallom: inkabb maradjon egy rossz jogszabaly, mint hogy
az egeszet eltoroljek es diszkontinuitas keletkezzek. Sokat
vitatkozom kollegaimmal a jogfolytonossagrol. A jelenlegi alkotmany ez
utobbit mondja ki, es en is ezt az allaspontot kepviselem.

* Bruhacs Janos exjelolt *

Bruhacs Janos kozvetlenul az uj jeloltek megvalasztasa elott a
Narancsnak onmagat a "jog uralma es az alkotmanyossag irant
elkotelezett ember"-nek nevezte, akinek az Ab mukodokepessege az
elsodleges. Ugy latta, szemelye utkozopontta valt, s "noha nem
alltam rendszeres kapcsolatban az engem jelolokkel, jeleztem nekik, ha
ugy itelik meg, hogy szemelyem art az ugynek, visszalepek".
Kerdesunkre kifejtette: sosem keszult alkotmanybironak, nem is a
sikertelenseg "erintette meg", hanem "azok az inszinuaciok, hogy nem is
a szakmabol jottem. Tudom, hogy a koalicios partok is informalodtak
rolam, es sikernek konyvelem el, hogy meghallgatasomon a szavazati
aranyokbol (17 igen, 9 nem) kitunik: az alkotmanyugyi bizottsag
koalicios kepviseloinek egy reszet meggyoztem." S hogy az elso
kudarc utan miert nem lepett vissza? "Az engem jelolok ugy veltek,
hogy csak kisiklas volt az elso szavazas" (257 helyett 202 szavazatot
kapott akkor, a masodikon mar 46-tal kevesebbet). Jelenleg sincs munka
nelkul: oktat es egy nemzetkozi jogi tankonyvon dolgozik, "a 30-as
evek ota onalloan magyar szerzo nem irt ilyet".

* Nemeth Janos alkotmanybiro *

Magyar Narancs: On 1990-ben az Ellenzeki Kerekasztal teljes koru
tamogatasaval lett az Orszagos Valasztasi Bizottsag elnoke, most
teljes egyetertessel jeloltek a partok. Milyen kulonleges
adottsaggal kell rendelkezni ahhoz, hogy valaki mindegyik partnak
megfeleljen?

Nemeth Janos: Errol a jeloloket kellene megkerdezni. A szakmamat
eddig tisztesseggel igyekeztem gyakorolni, ennel tobbet vallalni nem
tudok. Eskumhoz hiven mindent megteszek majd, hogy az
Alkotmanybirosag altal elvart tevekenyseget megfeleloen folytatni
tudjam. A XX. szazad vegen az alapveto emberi jogok kerdese annyira
eloterbe kerult, hogy ennek a vedelme es az alkotmanyossag
kiepitese megtisztelo feladat egy jogasz szamara.

MN: Sokak szerint az alkotmanybiro ertekrendszert juttat ervenyre
dontesei soran.

NJ: Ha jol emlekszem meg az Alkotmanybirosagrol szolo torvenyre,
az megtiltja a politizalast a bironak. Ebbol az kovetkezik, hogy egy
alkotmanybironak ugy kell fogalmaznia, hogy az csak es kizarolag
szakmai allaspontnak tunjek. Hiszek benne, hogy egy biro akkor vegzi
megfeleloen a munkajat, ha testuleti munkakent vegzi, es ha ebbol ki
akar lepni, azt parhuzamos vagy kulonvelemeny formajaban kell
megtennie.
+ - Kulturalis hirek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

*** A Zene Unnepe *** Zenevel telt meg az elmult hetvegen a
Margitsziget, ahol a cimben jelzett osszeuro-unnep legnagyobb szinpadan
olyan vilagzenei vilagsztarok leptek fel, mint az olasz Mau Mau (oket
egy csak nagyon jol ertesultek altal tudott koncertre az amugy nem
mukodo Tilosba is levitte a musort szervezo Tilos az A - Malacka Bt.),
a marokkoi Master Musicians of Jajouka (ok dalba foglaltak
felfedezojuket, Brian Jonest), a finn Varttina (ertuk meg az esovel is
dacolt a nep), hogy a Muzsikasrol mar ne is beszeljunk. Kepunkon a
karibi talpalavalot szolgaltato, amugy Franciaorszagbol erkezett
DeDe Saint-Prix egyik tagja.

*** Gyasz *** 77 eves koraban meghalt Amos Tutuola angol nyelven alkoto
nigeriai joruba iro. 32 eves koraban megjelent elso regenyevel (The
Palm-Wine Drunkard And His Palm-Wine Tapster In The Dead's Town - A
palmaborissza es az o halott palmabor-csaplarosa a holtak varosaban)
tette ismertte a nevet Europaban. 1954-es regenye, a My Life In The
Bush Of Ghosts (Eletem a szellemek bozotjaban) a 80-as evek elejen
David Byrne es Brian Eno kozos lemezenek cimekent tunt fel.

85 eves koraban nemetorszagi emigracioban elhunyt Lev Kopelev orosz
iro, irodalomtortenesz. Harcolt a honvedo haboruban, koncepcios
perben eliteltek, a bortonbol 1954-ben szabadult, ezutan Goetherol
es Brechtrol irott tanulmanyai, illetve Boll muveinek orosz
forditasa reven a nemet irodalom legjelentosebb orosz kozvetitoi
koze szamitott. Hranyity vencso (Orokre megorzendo) cimu
oneletrajza a 70-es evek kozepen csak Nyugaton jelenhetett meg,
"maskent gondolkozo ertelmisegikent 1980-ban kiutazhatott, ra egy
evre megfosztottak szovjet allampolgarsagatol. Az oroszok
Nemetorszag-keperol, illetve a nemetek Oroszorszag-keperol szolo
tanulmanyat mar nem fejezhette be.

*** Prodigy *** Julius 1-jen Becsben szerepel a Rage Against The Machine
es a Fantastischen Vier tarsasagaban a Prodigy, de meg el a remeny,
hogy esetleg augusztus 16-an a Pepsi Szigeten is. A mostani turne
apropojat kepezo friss album, a The Fat Of The Land Amerikaban
belefutott az uzleti szfera oncenzurajaba: Madonna cege, a Maverick,
mely a teljes muveszi szabadsag igeretevel szerzodtette a zenekart,
ket szam cimeben kicsillagoztatta a "csunya" szavakat (bar ezek messze
vannak attol, amit obszcennak szokas nevezni). A Smack My Bitch Upbol
igy Smack My B**** Up, a Funky Shitbol pedig Funky S*** lett a boriton -
a kiado attol tartott, hogy a forgalom szempontjabol cseppet sem
elhanyagolhato Wal-Mart halozat kulonben nem arusitana a lemezt
(elrettento peldakent a Nirvana In Utero albumat hoztak fel, melyet a
Wal-Mart a Rape Me cimu szam miatt feketelistara tett, s ezert az Waif
Me-ve lett kenytelen szelidulni). A Smack My Bitch Up egyebkent egy
Ultramagnetic MCs-, a Funky Shit pedig egy Beastie Boys-szam sample-jara
keszult.

*** Sheryl Crow: Siofok *** Sok viszontagsag utan Siofokra, a
Coca-Cola-strandra helyeztek at Sheryl Crow junius 25-re a Petofi
Csarnokba hirdetett koncertjet. Az elore valtott jegyeket a koncert
napjan, 16-18 ora kozott, a PeCsaban visszavaltjak, illetve egy
kuponra cserelik, ez ervenyes a buszra, ami Siofokra, majd onnan
visszaszallitja az erdeklodoket. Aki nem akar a Balatonra utazni, az -
kizarolag a Merleg utcai jegyvalto helyen - visszakaphatja a penzet.
Siofokon elozenekar nelkul lep fel az amerikai enekesno. David Byrne,
akit azutan ajanlott ugynoke Budapestre, hogy a Sheryl Crow ele
tervezett ausztral Midnight Oil minden europai fellepesetol
visszalepett, lemondta europai korutjanak elso hetet, igy Budapestet
is. A fovarosban Byrne-potlekkent hirdetett Quimby es Kispal
"technikai okokbol" nem fer fel a kis siofoki szinpadra, tajekoztatta
a Narancsot Hegedus Laszlo (Multimedia), cafolva ertesulesunket,
hogy Kispalek a maguk turnejat szponzoralo Pepsi-kapcsolat miatt nem
jatszanak a Coca-szinpadon, egyuttal arra biztatva olvasoinkat,
ozonoljenek Alice Cooperre es az Earth Wind & Fire-re a PeCsaba.

*** TGU *** A Zene Unnepe margitszigeti koncertjeinek talan legnagyobb
sztarja a Transglobal Underground volt, Natacha Atlasszal. Kepunkon a
londoni zenekar kongasa; az elektronikat kezelo tarsaval keszult
interjunk ket het mulva.

*** World Music, junius *** Az europai radiok vilagzenei
szerkesztoinek kenye s kedve szerinti legfrissebb lista, a tiz kozott
kubai dominancia + a magyarorszagi bolgar Parov Nikola brit kiadasu
albuma:

 1.	Afro Cuban All Stars: A toda Cuba le gusta (Kuba)

 2.	Natacha Atlas: Halim (Nagy-Britannia)

 3.	Dissidenten: Instinctive Traveller (Nemetorszag)

 4.	Bayete & Jabu Khanyile: Africa Unite (Del-Afrika)

 5.	Jesus Alemany + A. Rodriguez: Cubanismo! (Kuba)

 6.	Nikola Parov: Kilim (Magyarorszag)

 7.	Ali Hassan Kuban: Nubian Magic (Egyiptom)

 8.	Vieja Trova Santiaguera: Hotel Asturias (Kuba)

 9.	Mahmoud Ahmed: Soul of Addis (Etiopia)

10. Cesaria Evora: Cabo Verde (Cape Vert)

*** Meghalt Banko Andras *** A hir tomor: "Banko Andras ujsagiro,
a tanchazmozgalom szakertoje hosszan tarto, sulyos betegseg utan 37
eves koraban, junius 19-en elhunyt." Benne van a lenyeg, de egyebkent
semmi. Nincsenek benne a lagymanyosi-kelenfoldi kamaszevek, a fuleben
feszket rako, nepzenei ihletesu Illes-motivumok, az FMH-beli
Muzsikas-tanchazakon atizzadt ingek, az erdelyi utak. Nincs benne a
tanitoi-nepmuveloi diploma, nincs benne az a szisztematikus szorgalom,
mellyel a nepzenebe asta magat, s amellyel irasain keresztul
masokkal is probalta megismertetni, megkedveltetni azt. Nincs benne a
gimnazistakent viselt Kossuth-cimer, nincs benne a bekarikazott de (a
demokratikus ellenzek jelvenye), mely oly magatol ertetodoen fekudt
baranybor bekecsen - egy tiszta urbanus nepi a 80-as evekben. Nincs
benne az a hit, amivel a folknak helyet kovetelt a POLIfonban (az
1985/86-ban ot szam utan, engedely hijan kimulasztott zenei lapban),
hogy aztan irasai koveteljenek helyet maguknak a Magyar Nemzetben, ~
Ifjusagban, ~ Narancsban, legutobb az Uj Magyarorszagban. Nincs benne a
Muzsikas evtizedek cimu konyv az 1994-ben huszeves jubileumat
unneplo zenekarrol es a tanchazmozgalomrol, nincs benne a
folkMAGazin, aminek fomunkatarsa volt, sem a Michel Montanaro okszitan
folkzeneszrol irott konyv, ami mar csak posztumusz lehet. Nincs benne
Dunaegyhaza, ahova 1990-ben koltozott, nincs benne Agi es a harom
gyerek - s nincs benne a ra emlekezo narancsosok lelkifurdalasa a kesve
fizetett apro honorariumokert meg az elmaradt koszonet, hogy kitalalta
a roviditest: MaNcs.

*** Svajci bicska: 100 *** "Kosz, hogy megmutattad a Svajci Katonai
Bicskadat" - vezette be a zenetortenetbe Let X = X cimu szamaban
Laurie Anderson a klasszikus formatervezes eme alaptermeket, mely a
napokban mult szazeves: Carl Elsener svajci keses 1897. junius 12-en
szabadalmaztatta hatpenges "hasznos zsebszerszam"-kent. Edesanyjarol
(Victoria) es az acel rozsdamentesiteserol (inoxidacio) nevezte el
ceget (Victorinox), melynek az alapito jelenleg 75 eves unokaja altal
vezetett ibachi gyaraban naponta 34 ezer svajci cimeres bicskat
keszitenek. Az alaptipus egy-egy kis es nagy kespenget, konzerv- es
uvegnyitot, dugohuzot, valamint egy varrasra is alkalmas,
kilyukasztott art rejt magaban, mas tipusokon nagyitouveg, furesz,
vonalzo, halpikkelylehuzo, ollo vagy kulonbozo fogok is
elofordulhatnak, a csucs Swiss Champ nevre hallgat, 33 funkcios.

*** Sinead OConnor: "Felek" *** Lemondta jeruzsalemi fellepeset
Sinead OConnor, miutan zsido szelsosegesek halalosan
megfenyegettek. Az ir enekesno koncertje lett volna a fo attrakcioja
az Egyutt elni Jeruzsalemben - Ket nep ket fovarosa elnevezesu
akciohetnek, melyet az Europai Unio finanszirozott, a varos 1967-es
megszallasanak 30. evfordulojat unneplo hivatalos rendezvenyeket
ellensulyozando. A varos polgarmestere udvozolte Sinead OConnor
visszalepeset.

*** Velencei Biennale *** Mult heti szamunkban mar hirt adtunk a 47.
Velencei Kepzomuveszeti Biennale megnyitasarol, s hogy a zsuri
dijait a Hollandiaban elo szerb Marina Abramovic es a nemet Gerhard
Richter kapta. De nem csak oket erte elismeres: az Arany Oroszlant a
kanadai Agnes Martin es az olasz Emilio Vedova, a legszebb pavilon dijat
a Fabrice Hybert szobrait bemutato Franciaorszag nyerte, a 40 even aluli
muveszek dijat pedig Douglas Gordon, Pipilotti Rist es Rachel
Whiteread. Az orosz nemzeti pavilont Makszim Kantov festmenyei toltik meg
(eredetileg a Komar-Melamid kettossel osztozott volna, oket azonban
Germano Celant muveszeti igazgato meghivta a maga valogatta Jovo,
mult, jelen cimu kozponti tarlat hatvan muvesze koze), az amerikai
pavilonban Robert Colescott muvei lathatok (o az elso fekete, aki itt
egyszemelyes kiallitashoz jutott), az ausztral pavilonon pedig harom
aboriginal (oslakos) fekete no, Emily Kame Kingwarreye, Yvonne Koolmatrie
es Judy Watson osztozik. A Biennalehoz kapcsolodik a Zenobio Intezetben
rendezett, Modernitas es emlekezet cimu kiallitas, ahol az iszlam
vilagbol erkezett muveszek mutatkoznak be, illetve a Querini Stampalia
palotaban lathato Sarajevo 2000: itt azokat az alkotasokat allitottak
ki, melyek a varos ostroma idejen kezdemenyezett akcio soran eddig
osszegyultek egy leendo kortars muveszeti muzeum megteremtese
vegett.

*** Hongkong: visszaszamlalas *** Tiz evvel Bernardo Bertolucci filmje
utan es napokkal Hongkong Kinanak torteno visszaadasa elott
mutattak be Hongkongban a The Last Emperor (Az utolso csaszar) cimu
balettet. Wayne Eagling, a Holland Nemzeti Balett brit muveszeti
vezetojenek koreografiaja szorosan koveti a film cselekmenyet, Pu Ji,
az utolso csaszar szerepet Fei Leung tancolta.

Hongkongban rendeztek meg a Midem azsiai hanglemezipari szakvasarat. Ez
alkalommal hangzott el Giouw Jui-Chian, az IFPI (a 74 orszag 1300
lemezkiadojanak erdekeit kepviselo nemzetkozi szovetseg) regionalis
igazgatojanak optimista nyilatkozata arrol, hogy Hongkong viragzo, evi
185 millio dollaros lemezipara jol fogja venni a politikai valtast. A
hongkongi cegek erosen keszulnek az anyaorszagi piac meghoditasara:
viszik oda a toket, a marketingmodszereket, kantoni mellett mind tobb
mandarin nyelvu kiadvanyt keszitenek, es szerzodtetik az ottani
sztarokat - nehezebb sors legfeljebb azokra a hongkongi zeneszekre var,
akik eddig szabadon enekelhettek politikus toltetu szamokat.

New Yorkban az alkalomhoz illo fotokiallitast rendezett az Azsia
Tarsasag: a Picturing Hong Kong: Photography 1855-1910 augusztus 17-ig
lathato a Hong Kong Art Centerben. Aztan vege.

*** Cyberia ***

*** Dino-ver *** Elso alkalommal sikerult veralkotoreszeket
visszanyerni egy korulbelul 65 millio evvel ezelott elpusztult
Tyrannosaurus Rex csontvazabol, amelyet a montanai Hells Creeknel ugy
orzott meg a termeszet, hogy a csontok nem asvanyosodtak el. Minderrol
Mary Schweitzer, a Montanai Allami Egyetem paleontologusa szamolt be a
The Proceedings of the National Academy of Sciences cimu
szakfolyoiratban.

*** Nemet Internet-torveny *** A nemet parlament alsohaza megszavazta
az informacios es kommunikacios szolgaltatasok torvenyet, amely
szerint az Internet-szolgaltato csak akkor felelos ugyfele
kiadvanyanak tartalmaert, "ha tudomasa van a kerdeses anyagrol, es
technikailag lehetseges es esszeru az anyag hozzaferhetosegenek
korlatozasa. A parlament ellenzeki tobbsegu felsohaza julius 4-en
szavaz a torvenyrol, amely egyes ellenzeki politikusok szerint
"lerombolja az embereknek az uj technologiakba vetett bizalmat".

*** Privat Hongkong *** A http://www.pbs.org/hongkong cimen tucatnyi
hongkongi polgar folyamatosan irodo naplojabol kovetheti nyomon a
nagyvilag, hogyan elik meg a Kinahoz valo visszacsatolodas napjait.

*** Millennium Bug *** A Millennium Bogarnak elnevezett hiba, amely a
dolgok mai allasa szerint 2000 januar 1-jen megbolondulassal fenyegeti
az informatikai rendszerek egy reszet, a londoni Lloyd's biztosito
szerint csak az USA-ban ezer milliard dollar, masfele meg 300 milliard
dollar koruli karteritesi kovetelest fog maga utan vonni. Ez
azonban - hacsak addig el nem haritjak - nem feltetlenul a
biztositoknal jelentkezik majd, a cegek varhatoan egymast is perelni
fogjak.

*** Hackerek, Microsoft *** Hackerek "denial of service"
(szolgalatmegtagado) akcioja ket napra elerhetetlenne tette a
Microsoft naponta egymillio embert kiszolgalo halozati kiadvanyat,
raadasul pont esedekes karbantartasanak idejen. A rendszerben levo
szoftverhibara egyebkent a tamadas meginditasa utan a hackerek
e-mailben hivtak fel a ceg figyelmet.

*** Uvegszal a Fold korul *** Elkeszult a vilag leghosszabb
uvegszal-kabelhalozatanak teljes tenger alatti resze. A FLAG (Fiber
Link Around the Globe - Fold koruli uvegszalkapcsolat) Nagy-Britanniat
es Japant koti majd ossze Korea, Kina, (Hongkongon at) Malaysia,
Thaifold, India, az Egyesult Arab Emiratusok, Egyiptom, Olaszorszag es
Spanyolorszag erintesevel. A 28 ezer kilometer hosszu - helyenkent
1200 meteres melysegben futo - vezetekbol mar csak egy 220
kilometeres foldfelszini szakasz hianyzik, az ev vegere a teljes
rendszer mukodni fog.
+ - Hirosszefoglalo (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

*** Petak: csokkeno gyartas *** A mult heten korlevelben
kozreadott, a csokkentett adasidore vonatkozo tervezet
felulvizsgalatarol Petak Istvan, az MTV elnoke egy nyilatkozataban
elmondta, hogy egyes musorok szuneteltetesenek vagy megszuntetesenek
oka tobbek kozt az, hogy a sajat gyartasu musorok aranyat a
korabbi 68 szazalekrol 50-re kell csokkenteni. Epp ezert ujra
felulvizsgaljak a kulso gyartokkal, beszallitokkal kotott
szerzodeseket, es a rafizeteses adasokat megszuntetik. Az eredetileg
megszuntetendo musorok listaja valoszinuleg nem valtozik. Petak azt
is bejelentette, hogy szeptember 1-jetol varhatoan megkezdik az MTV 2
muholdas sugarzasat a Hot Bird 3 muholdon.

*** Horn alairta a vatikani szerzodest *** Az Apostoli Szentszekkel
folytatott tobb honapos egyeztetes utan Horn Gyula miniszterelnok es
Angelo Sodano biboros a Vatikanban alairta a szerzodest a katolikus
egyhaz kozszolgalati es hiteleti tevekenysegenek
finanszirozasarol es mas vagyoni kerdesekrol. A dokumentum
alairasat kovetoen a miniszterelnok elmondta: a megallapodas
hosszu tavon rendezi a vitakat a katolikus egyhazzal es mintaul
szolgal mas felekezetekkel kotendo egyezmenyekhez is. Az SZDSZ
tiltakozott amiatt, hogy a vatikani szerzodes targyaban keresuk
ellenere sem volt koalicios egyeztetes. Az MSZP udvozolte a
megallapodast, tobb nem katolikus egyhazi vezeto viszont fenntartasait
hangoztatta. (Lasd meg: 12-14. oldal.)

*** Arviz Romaniaban *** Ket ora alatt mintegy 125 liter eso esett
negyzetmeterenkent a romaniai Bihar megyeben, minek kovetkezteben a
folyok kileptek medrukbol es elarasztottak tobb falut, a
Nagyvarad-Margitta vasutvonalat, az orszagutat es tobb nagyvaradi
utcat is. A nagyon hirtelen jott felhoszakadast koveto aradas tobb
halalos aldozatot is kovetelt Romaniaban, de a folyok magyarorszagi
szakaszan nem okozott karokat.

*** G7-csucs Jelcinnel *** Moszkva hamarosan belephet a vilag legnagyobb
hitelezoit tomorito Parizsi Klubba - jelentettek be az Egyesult
Allamok-beli Denverben, ahol a vilag het legfejlettebb ipari orszaganak
vezetoi talalkoztak. A talalkozon eloszor vett reszt Borisz Jelcin
orosz elnok, aki csak a penzugyi kerdesekkel foglalkozo ulesen nem
lehetett jelen. A csucs resztvevoi megvitattak a boszniai beke
erositesenek lehetoseget, hatarozatot hoztak az Afrikanak
nyujtando segitsegrol, targyaltak kornyezetvedelmi es emberi jogi
kerdesekrol, es nyilatkozatot fogadtak el arrol is, hogy az euro
bevezetese csak szeles koru gazdasagi reformokkal valosulhat meg.
Tobb ketoldalu talalkozot is folytattak a kormanyfok; ezek egyiken
Bill Clinton amerikai elnok ismet megerositette, hogy elso korben
Magyarorszag, Lengyelorszag es Csehorszag kerul be a NATO-ba.

*** Kisebbsegek a valasztojogi torvenyrol *** Kozos
sajtotajekoztatot tartottak a kormany
valasztojogitorveny-tervezeterol a hazai nagy lelekszamu
kisebbsegek: a cigany, a nemet, a szlovak es a horvat kisebbseg
orszagos onkormanyzatainak vezetoi - jelentette a Roma Sajtokozpont. A
kormany tervezete a parlamentben egy-egy "kedvezmenyes" kepviseloi
helyet kivan fenntartani a tizenharom kisebbseg szamara, ha legalabb
tizezer valasztopolgar a teruleti partlista helyett az orszagos
kisebbsegi onkormanyzati listara szavaz. A torveny ket valtozata
kozul a kisebbsegek kepviseloi azt tamogatjak, amely szerint a
tizezer szavazatot el nem ert kisebbsegeknek fenntartott helyet a limit
feletti szavazatot elerok kapjak meg. Kerner Lorinc, az Orszagos Nemet
Kisebbsegi Onkormanyzat vezetoje szerint a kis letszamu kisebbsegek
eseteben elkepzelheto egyfajta osszefogas a tizezer szavazat
megszerzeseert.

*** Uj torok kormanyfo *** Az elmult het kozepen lemondott
Necbettin Erbakan torokorszagi miniszterelnok utodjaul Suleyman
Demirel allamfo Mesut Yilmazt, a konzervativ ANAP part vezetojet
nevezte ki a korabban eselyesebbnek tartott Tansu Ciller kulugyminiszter
helyett. Megfigyelok szerint Demirel elnok azert dontott Yilmaz
mellett, mert jobban bizik abban, hogy az ANAP meg tudja oldani az elmult
idoszakban kialakult belpolitikai valsagot, annak ellenere, hogy
mindossze 129 kepviselovel rendelkezik az 550 fos torok parlamentben.
Yilmaz egyebkent csak ideiglenesen, az oktober kornyekere varhato
elorehozott valasztasokig toltheti be jelenlegi posztjat.

*** ASZ: onkormanyzati vizsgalat *** Az Allami Szamvevoszeknek
(ASZ) az onkormanyzatokat vizsgalo jelentese szerint 1996-ban 334,2
millio forinttal haladta meg a kozponti tamogatas osszege azt a
keretet, amennyit az onkormanyzatok tenylegesen igenybe vehettek volna.
A vizsgalat soran az ASZ szamos olyan igazgatasi szervet is talalt,
amelyek nem vettek igenybe a normativ, cel- vagy cimzett
tamogatasokat. A jelentesbol kitunik az is, hogy a mintegy 3200
onkormanyzat tobbe-kevesbe mukodokepes, de sok hibaval vegzik
munkajukat, aminek az oka "a tobbi kozigazgatasi szerv es az
onkormanyzatok kozotti feladat- es hataskorok tisztazatlansaga".
Kuncze Gabor belugyminiszter biralta a Penzugyminiszterium azon
torekveset, hogy az onkormanyzati szferaban letszamcsokkentest
es forraselvonast tervez, holott Kuncze szerint jovore 131 milliarddal
tobbre lenne szuksege az iden 497 milliarddal gazdalkodo helyi es
teruleti igazgatasi szerveknek.

*** KDNP: Giczy maradt *** A part het vegen ulesezett orszagos
valasztmanyanak dontese ertelmeben tovabbra is Giczy Gyorgy a
Keresztenydemokrata Neppart elnoke: 133 szavazattal nyert az
ellenjelolt Semjen Zsolt elott, aki 102 szavazatot kapott es a part
alelnoke lett. Giczy kijelentette: azert fontos, hogy ot valasztottak
meg, mert kiderult, hogy a kuldottek megertettek, milyen orientaciot
vallalt a KDNP. Bar a valasztmany szigoritotta a partbol valo
kizaras lehetoseget, Giczy sietett leszogezni, hogy a multban
tortentekert senkit sem zarnak ki, aki elfogadja a part
alapszabalyat. Lezsak Sandor, az MDF, Szabo Ivan, az MDNP es Torgyan
Jozsef, az FKGP elnoke udvozolte Giczy ujravalasztasat; Ader
Janos, a Fidesz - MPP ugyvezeto alelnoke nem fuzott sok remenyt a
tovabbi ellenzeki egyuttmukodeshez. (Lasd meg: 18. oldal.)

*** Sztrajk utan megegyezes *** Tiz nap utan veget ert a Zsil-volgyi
banyaszok munkabeszuntetese: a banyaszok 45 szazalekos beremelest
koveteltek, vegul azonban elfogadtak a 23,3 szazalekos emelest is. A
tuntetok celjuk elerese erdekeben Bukarestbe is elutaztak volna (ezt
1990-91-ben mar tobbszor megtettek, egyik alkalommal meg is buktatva
Petre Roman kormanyat), a kormany hatarozott fellepese utan azonban
erre nem kerult sor. Megfigyelok szerint a sztrajk hattereben a
szakszervezetek mellett az ellenzekbe szorult politikai erok allnak.
Kozben szetszakadt a legjelentosebb ellenzeki tomorules, a
Tarsadalmi Demokracia Partja, miutan bejelentette tavozasat az
ottagu belso ellenzek, koztuk az elozo kormany kulugyminisztere.
Mint kozoltek, azert leptek ki, mert nem sikerult a partot
szocialdemokrata partta alakitani.

*** Teljes az Alkotmanybirosag *** Az Orszaggyules honapok ota
tarto huzavona utan alkotmanybirova valasztotta Bagi Istvant es
Nemeth Janost, igy megalakulasa ota eloszor teljes letszamu az
Alkotmanybirosag (Ab). Bagi Istvan a pecsi ugyvedi kamara titkara,
az Orszagos Ugyvedi Kamara elnoksegi tagja, a pecsi Janus Pannonius
Tudomanyegyetem jogi karanak oktatoja. Nemeth Janos szamos tisztsege
mellett a Magyar Tudomanyos Akademia Allam- es Jogtudomanyi
Bizottsaganak tagja. Solyom Laszlo, az Ab elnoke udvozolte a
testulet teljesse valasat, megjegyezte azonban, hogy az
alkotmanybirak megvalasztasanak haromeves keslekedese karokat
okozott. A testulet ebben a formaban csak egy evig dolgozhat egyutt,
mert idokozben tobben betoltik hetvenedik evuket, ezert megszunik
alkotmanybiroi mandatumuk. Solyom szerint kivanatos lenne, hogy az Ab
teljes kicserelodese elott legalabb harom evig egyutt dolgozzanak a
testulet tagjai. (Lasd meg: 15-16. oldal.)

*** EU stabilitasi paktum *** Az Europai Unio csucstalalkozojan
hosszas egyeztetesek utan az unio allam- es kormanyfoi elfogadtak a
kozos penz egyensulyat biztosito egyezmenyt, jovahagytak az uj
EU-szerzodest, ezen belul az ugynevezett rugalmassagi torvenyt, amely
lehetove teszi, hogy a tagallamok egy csoportja akkor is
egyuttmukodjon valamilyen teren, ha erre a tobbiek nem hajlandok. Az
EU-vezetok emellett onallo hatarozatot fogadtak el a gazdasagi
novekedesrol es a munkahelyteremtesrol. Ez utobbi kimondja, hogy az
unio celja biztositani a magas szintu foglalkoztatast a tagallamok
kozotti szorosabb egyuttmukodessel es a foglalkoztataspolitika
kozossegi szintu egyeztetesevel. Az intezmenyek reformjarol
keszult szerzodestervezet az unio boviteset szabalyozo
csatlakozasi rendszert tartalmazza, errol a Tizenotok decemberben egy
ujabb csucstalalkozon dontenek.

MORZE

*** Koszorut helyezett el *** Nagy Imre kivegzesenek 39. evfordulojan
a politikus budapesti szobranal Goncz Arpad koztarsasagi elnok,
Gal Zoltan hazelnok es Horn Gyula miniszterelnok.

*** A Raoul Wallenberg *** *** Egyesulet *** Raoul
Wallenberg-emlekeremmel fogja kituntetni Horvath Tamast, akit - mint a
Narancs is hirt adott rola - antiszemita jelszavakat skandalo
gyongyosi fiatalok azert vertek meg, mert zsidonak vallotta magat.

*** Oklevelet kapott *** a het vegen befejezodott meleg filmfesztival
zaronapjan Fodor Gabor SZDSZ-ugyvivo es Kis Janos filozofus, a
part egykori elnoke a szervezoktol, amiert liberalis politikusokkent
regota kiallnak a melegek jogai mellett.

*** "Nem elhanyagolhato a kockazata" *** annak, hogy a szabadsaguktol
valamely okbol megfosztottak meltanytalan elbanasban reszesulnek a
rendorsegen - fogalmazott az Amnesty International 1997-es riportjaban
Magyarorszagrol.

*** Megtiltotta Hitler *** Mein Kampf cimu konyvenek nyilvanos
kozleset a Fovarosi Birosag. Indoklasuk szerint a konyv serti az
emberi meltosagot. A birosag dontese ellen fellebbezett Monus
Aron, a konyv magyarorszagi kiadoja.

*** Ultimatumot *** senkitol sem fogadunk el - jelentette ki Vladimir
Meciar szlovak kormanyfo, miutan az europai-szlovak kozos
tarsulasi bizottsag ajanlasokat fogalmazott meg a szlovak kormanynak;
egyebek kozt azt, hogy alkossak meg a kisebbsegi nyelvtorvenyt.

*** A torok hadsereg *** bejelentette, hogy a torokorszagi kurdok ellen
Eszak-Irakban harcolo csapatainak zomet visszavonja, mert a "hadjarat
elerte celjat". Eszak-Irakban mar csak a Kurdisztani Demokratikus
Part tamogatasahoz szukseges egysegek maradtak - tettek hozza.

*** Magyarorszag kezdemenyezte *** az UNESCO-nal, hogy Holloko utan
vegye fel Pecset is a vilagorokseg listajara. A szakemberek szerint
jok a varos eselyei, mivel egyebek kozt latvanyosan felujitott
romai kori, Arpad-hazi muemlekekkel rendelkezik.



*** OKO ***

*** A Balaton fejlesztesere, *** illetve a vizminoseg javitasara az
iden hetmilliard forint jut - derult ki a balatoni szezonnyito
sajtotajekoztaton. Nemcsok Janos allamtitkar bejelentette: ebben az
evben eloszor jelentos kulfoldi tamogatasokra is lehet szamitani.

*** Meggyozo bizonyitekok *** tamasztjak ala azt a feltetelezest,
hogy vegyi es biologiai hatoanyagok idezhettek elo az Obol-haborut
megjart veteranok egeszsegugyi problemait - all az amerikai
kongresszus vizsgalati szervenek (GAO) legfrissebb tanulmanyaban. A
szerzok elmarasztaljak a kormanyzatot - kiemelten a Feher Hazat es a
Pentagont -, mert csak kesedelmesen latott neki a szukseges
vizsgalatoknak, raadasul azok kovetkeztetesei hibasak voltak.

*** Talpalatnyi zold *** cimu musorukert kornyezetvedelmi
kituntetest kaptak Baja Ferenc kornyezetvedelmi minisztertol a Duna
Televizio kornyezetvedelmi magazinjanak szerkesztoi, Gado Gyorgy
Pal es Kocsis Tibor. Harom evvel ezelott inditott musoruk fo celja
a Karpat-medence termeszeti ertekeinek bemutatasa.

*** Negyedszazados szunet utan *** ismet lehet krokodilra vadaszni
Ausztraliaban, igaz, csak egy behatarolt kiserleti teruleten. A
krokodilokat 25 eve meg a kihalas veszelye fenyegette, de mara igen
elszaporodtak Ausztralia eszaki reszen. Ovatos becslesek szerint is
legkevesebb 75 ezer peldanyuk talalhato a tengerparthoz kozeli
folyokban.

*** Szakmai becslesek szerint *** a Balatonban jelenleg 8-12 ezer tonna
kihalaszatlan, atlagosan 15 kilos busa van. Az algaevo hal nem foghato
horgaszcsalival es a Magyarorszagon hasznalatos haloval sem. A
Kinabol hozott faj telepiteset 1973-ban kezdtek, s tiz even at
folytattak. A busak hiznak, gyakori a 30-40 kilogrammos peldany, a
szakemberek pedig balatoni okologiai es idegenforgalmi katasztrofatol
tartanak.

(Az okohirekert koszonet az Okoszolgalatnak. Ingyenes telefon:
1-269-4460, drotposta: szolgak@ okosz.zpok.hu.)

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS