Magyar Narancs, X. evf. 10. szam, 1998. marcius 12.-interju- 

***"Kovetelem a remenyt" (Jim Sheridan filmrendezo)*** 

-egy het- 
***Politikai*** es ***kulturalis*** hirek 

-nagyitas- 
Kozbiztonsag: Penz beszel 

POLITIKA 

-magyar globusz- 
***Uj alkotmanybirak valasztasa: Az alku kara*** 
Parlamenti vizsgalobizottsagok: Vesztett illuziok 

-a kampany lapja- 
MSZP-kongresszus: Vezeto ero 

-vilagfalu- 
***Kosovo: Elrettentes*** 
Eszakir beketargyalasok: Most vagy soha 
Indonezia: A pikk kiraly 

ELET + MOD 

-gep + narancs- 
***Plazmagombok Budakeszi folott: Pangalaktikus holdujev*** 
A diakigazolvany villamositasa 

-elet + mod- 
Erdokerulo: Nyarfa-akcio 30., 33. 

-guide- 
Veszpremvadaszat 

KULTURA 

-kritika- 
Film: Persona non granat (Jim Sheridan: A bunyos) 

-interju- 
Mail Art: "A halozat a halozatra megy" (Galantai Gyorgy
kepzomuvesz) 

-kritika- 
Szinhaz: Kalapjatek (De mi lett a novel? - a Gyori
Padlasszinhaz a Barkaban) 
Konyv: Mindenkinek a maga keresztese (Amin Maalouf: A keresztes
haboruk arab szemmel) 
Film: Rege a muanyag szarvasrol (Tom DiCillo: Holdfenyszelence) 
Filmzene: Parosaval (September Songs - The Music Of Kurt Weill) 

-jazzfront- 
***"Minek annyit utni" (Paul Motian jazzdobos)*** 

-visszhang- 
Nyolc kis kritika 

PUBLICISZTIKA 

-egotrip- 
Kalman C. Gyorgy: Maganvalosag (Kelabaraccsag) 
Eorsi Istvan: OptiPista (Alom es valosag) 
Seres Laszlo: Dekoder 

-publicisztika- 
***Hermann Robert: Mit kezdjunk 1848-cal?*** 

-a szerk.- 
***Mit kivannak a Magyar Irok?*** 
Egy fontos hatarozat 
olvasoi levelek

Pangalaktikus holdujev 

Valami misztikus okbol kifolyolag - talan mert a kinaiak januar
vegen tartottak - iden februar utolso pentekere esett a Cagan
Szar, vagyis a mongol holdujev unnepe, ugyhogy kicsit meg halas
is voltam a neves plazmagombszakertonek, aki ellentmondast nem
turo hangon ufovadaszatra invitalt, mert ezaltal megmenekultem a
hazai nomad diaszpora tiszteletbeli tagjakent szinte kotelezo
birkafaggyu-lakomatol. 

A Hold kulcsszerepet jatszott ezen a pszichedelikus hangulatu pentek
ejszakan: a Veroczei W. Erno, egy biztonsagtechnikaban utazo
villamosmernok altal felfedezett es extraterresztialis eredetu
plazmagomboknek tulajdonitott jelenseg - amely azonos lehet a regi
pasztorok altal lidercfenykent emlegetett termeszeti
tunemennyel - ugyanis csak holdfenymentes ejjeleken figyelheto
meg, a felfedezo elmelete szerint azert, mert a repulo
cseszealjak robotszondairol van szo, amelyek gyenge fenyben is
jol latnak, teljes sotetsegben azonban kenytelenek maguk
megvilagitani a gyanus objektumokat. "A plazmagombok fenye
szines lezerfenyek kevereke, es mindig elolrol neznek meg
bennunket, mert feltehetoen a szem irisze alapjan azonositanak" -
magyarazta emberunk, akit a tudomanyos korok elutasito
magatartasa egyre mereszebb elmeletek megfogalmazasara
osztonoz. Amit viszont valoban fel tud mutatni, az tobb, mint
puszta spekulacio - oteves munkaval begyujtott
megfigyelesekrol, meresekrol es videofelvetelekrol van szo,
amelyekre meg senki nem adott minden szempontbol kielegito
magyarazatot. 

Veroczei mintegy ot evvel ezelott hobbibol videozgatva bukkant a
jelensegre, amelyet azota tudomanyos alapossaggal tanulmanyoz,
elkepeszto teoriaival es maniakus eroszakossagaval azonban
riasztoan talal: kezdetben titkolta a lelohelyeket, es egy
"tudosbizottsag" felallitasaval probalkozott, az MTA azonban
nem vette komolyan, es nem vizsgalta eredmenyeit. Azota nagyon ki
van akadva a "tudosokra", helyenkent mar-mar publicisztikai
hevulettel - "Legyen vege 

a tanulatlan alufokutatok 

halandzsainak es az elmeszesedett tudosok nagykepu es buta
elutasitasanak!" - ostorozza a tobbi ufost es a tudomanyos
nomenklaturat egyarant. Ma mar a media az az utolso szalmaszal,
amelytol vegre elismerest remel: magankiadasban publikalta
"gyakorlati ufokutatasi" terkepeit, ujsagirokkal es
forgatocsoportokkal jarja a helyszineket. 

Ha a videokamera nem rogzitette es a velunk cserkeszo Civil
radios kollega nem erositette volna meg a latottakat, azt kellene
hinnem, hogy egy rendkivul szuggesztiv, megszallott egyeniseg
vetitette elmembe a korszellem diktalta viziojat: egy sotet
szantofold kozepen acsorogva, a kozeli telepules jol
elkulonitheto fenyei folott - az ufovadasz elmelete szerint a
plazmagombok az elektromos tavvezetekekbol nyerik az energiat,
es kozeli fenyforrasokkal alcazzak magukat - negy alkalommal,
mas-mas helyen izzott fel a kulonosen vibralo feher fenypont,
egy alkalommal pedig zoldes szinu fenymag huzott el mellettunk,
amely hullocsillagnak tul kozelinek, petardanak pedig tul
csendesnek tunt. Vezetonk szerint a plazmagombok reagalnak a
megfigyelo tevekenysegere, tehat kulonos dolgokat kell tennunk
ahhoz, hogy "megnezzenek" minket. Es valoban: egy nadas mellett
lapulva a foldfelszin kozeleben is megjelent egy fenypont, amely
tobbszor is kialudt, mikor figyelni kezdtem, de ha elfordultam, ujra
felizzott. 

Atverestol azert nem tartok, mert ha Veroczei valoban
szinjatekot jatszana, az tul sokba kerulne ahhoz, hogy ennyire
elbaltazza a marketinghadjaratot. Konyveben az osszes ufomitosz
tetten erheto, "a NASA rejtegeti a bizonyitekokat" tipusu,
x-aktas beutesu osszeeskuves-elmeletektol kezdve a legvadabb
pszeudotudomanyos fejtegetesekig: a fenyjelenseget a tudomany mai
allasa szerint ismeretlen kvantumfizikai torvenyeket sem mellozo
asszociacios lanc menten osszefuggesbe hozza a repulo
cseszealjakkal es a gabonakorokkel is. Gyakorlatilag barmilyen
fenykepen kepes eszrevenni egy jellegzetes cseszealjformat, es a
fenyjelenseg megfigyelese utan egy fa again talalt
pokhaloszeru feher fonalakra is van magyarazata: ez olyan
szupravezeto, antigravitacios tekercs, amely szigeteloreteggel
ellatott, egyetlen protonsorbol all. "El kellett volna olvasni
elozo konyveimet Stockholmban is, akkor nem fecsereltek volna az
erdemtelenul kiosztott Nobel-dijakra a penzt". 

Az attitud nagyon ismeros: egy szamitogepes ismerosom szerint
peldaul az Intel legujabb, es meg be sem jelentett
mikroprocesszorai is megvannak a roswelli ufobaleset ota, csak
lebutitottak, es fokozatosan rakosgatjak vissza az okossagokat,
hogy hosszabban lehessen tarolni a piacon. Ez az eszmerendszer egyfajta 

pangalaktikus szabadkomuves-paholyt 

sejtet, amely a kormanyok es a nagy multinacionalis vallalatok
mogott szurke eminenciaskent iranyitja a Foldet - ez az
ugynevezett New World Order (tessek rakeresni az Interneten),
amelynek kereteben tulajdonkeppen az emberiseg felzarkoztatasa
folyik - egyelore titokban, mert meg nem vagyunk eleg erettek a
galaktikus civilizacioba valo bekapcsolodashoz. 

A felfedezoutrol a varosba visszaerve, joval ejfel utan, egy
alarcosbalba vetodtem, ahol szuretlen buzasort kortyolgatva
probaltam feldolgozni a tapasztaltakat. "Ha sokaig nezunk egy
iranyba, ott elobb-utobb feltunik egy ufo - allitja Veroczei,
es szerintem meg o sem sejti, milyen igaza van: Julius Caesar,
Micimacko, egy sabeszdeklis szerzetes es egy gyonyoru gesa
viszkispoharral dobalozo tarsasagaban konnyu volt belatni,
hogy mindannyian ufok vagyunk egy kicsit, es hamarosan viszonozhatjuk
a plazmagombok latogatasait. Kezdetben peldaul a Holdon, ahol egy
mult heti bejelentes szerint a NASA szondaja egy bazis
letrehozasahoz is elegendo vizet talalt a polusokon. 

- bodoky -

Ki nem szarja le? 

De meg ha a Magyar Irok kivannak, banna a franc. Azt mar eleve
erdekes lenne latni, ahogy a Magyar Irok egyutt kivannak
valamit, osszejonnek egy titkos idopontban es helyen, mondjuk
hajnali fel negykor a tetenyi fennsikon, koteteiket lobogtatjak,
es kivannak. A kormany emelje be a programjaba a "Tobb, szebb
jelzot a magyar mondatokba" mozgalom celkituzeseit! Vagy:
Kriminalizaljak a beszedaktus-elmelet hirdeteset! Vagy:
Toroljek el a tortenelmi regeny afajat! Esetleg: Egyenlo
honorokat, egyenlo ragozast! No, lenne erre nagy riadalom, az emberek
az utcan osszesugnanak, hallotta, valami keszul, mozgolodnak az
Irok, allitolag kapnak valami papirt, es evvel a kezeben egy
Iro ezentul barkinek feltehet egy muveltsegi kerdest, es ha
nem tud az ember harom verscimet mondani Tornai Jozsef rozsaszin
korszakabol, akkor az Iro mento kerdes es jogorvoslat
lehetosege nelkul pofan csaphatna egy strandpapuccsal vagy az
Ertelmezo Keziszotar masodik kotetevel. 

De basszak meg, megint nem az Irok kivantak (pedig akkor vegre
megtudhattuk volna azt is, hogy kik az Irok), hanem az
Iroszovetseg. Ez az a szervezet, amelyet az elmult ot-hat evben
kizarolag akkor lehetett hallani, amikor a sajat megszuntetese
ellen tiltakozott. Persze nem veletlenul: mas nyilvanos szereplese
nem volt (nem nyilvanos sem, ha mar itt tartunk, nem jart
peep-show-ba, a jovedeki bulikbol kimaradt, es a paprikahamisitas
kapcsan sem kerult a rendorseg latoszogebe: ezt feltetlen a
javukra kell irni); kiad ket un. ujsagot (a Magyar Naplot es a
Kortarsat), amit senki nem olvas, es mersekelt erdeklodes
mellett klubeletet el. Ja, meg van egy elnoke is, Pomogats, aki nem
iro (legalabbis a szonak abban az ertelmeben nem az, hogy
regenyt vagy novellat, vagy verset irna), viszont o is Bela, mint
annyian ebben az orszagban, es az elmult honapokban egy masik
Bela, a Pokol szomoru hatterbe szorulasaval az orszag
legjelentosebb aranytevesztoinek egyikeve notte ki magat. 

Az Iroszovetseg 1848 es 1956 szellemi orokosenek tartja
magat. Ez Az Iroszovetseg tizenket pontja cimu ropirat
bevezetojebol derul ki egyebkent. Szerkesztosegunkben
lapzartakor errol a kerdesrol megoszlottak a velemenyek. Egy
vezeto munkatars szerint nem az Iroszovetseg, hanem a felesege
ket szentgyorgyi rokona a szellemi orokos, a Zolti ba '56-e, az
Imi gyerek meg, az a nagy bajuszu, aki Ladanybol nosult, '48-e,
de erre a kijelentesere ez a munkatars nem tudott elfogadhato
magyarazatot adni. ("Snapszerban nagyon eros az Imre, a Zolti ba
meg Egerbol szokott bort hozatni.") 

Az Iroszovetseg ezen az orokos-izen kivul meg szamot vet a
magyarsag jovojevel, es koszonti az unneplo nemzetet. A
tizenket pont tobbek kozott "muvelt ifjusagot" kovetel,
"erkolcsos kozeletet", "felelos tomegtajekoztatast" es hat
"a magyarsag kulturalis es lelki egysegenek helyreallitasat",
ha nem nagy baj. 

Jo kovetelesek, azt meg kell hagyni. 

Amugy meg inkabb szanalmas ez az egesz, mint felhaborito vagy
hazug, vagy arcpirito. Inkabb az van, hogy nehany sajat
fontoskodasatol meg a suru reprezentacioval jaro folytonos
alkoholfogyasztastol verszemet kapott nimand meg a politikai
pozsgayzmusnak a valtozo Magyarorszag e felreeso, elfeledett kis
szegleteben megulepedett kulturzacca egy katzenjammeros hajnalon
elnezte a naptart, es egy pillanatra elhitte magarol azt, amivel
csondesebb napokon csak magat szokta amitani.

Paul Motian jazzdobos 

Nagy idok nagy tanuja o. Kamaszkora a negyvenes evek vegen, a
bebopkorszakban telt. Egyszer meg Monkkal is jatszott egyutt,
pelyhes allu legenyke koraban, Art Taylor helyett ugrott be, kapott
erte tiz, azaz tiz dollart. Aztan a kovetkezo nehany
evtizedben Paul Motian jatszott nagyjabol mindekivel, aki a
mufajban szamit. (Amugy ormeny szarmazasu, szulei a
torokorszagi pogromok elol menekulhettek az Allamokba, es a
nevet ugy ejti, hogy Mosn.) Ket hettel ezelott Joe Lovano
szaxofonossal es Bill Frisell gitarossal Budapesten lepett fel. Akik
hallottak, jo emlekezetukben orzik meg a kis oregembert. 

Beallas gyanant a trio lenyomott ket szamot az ures nezoter
elott, az egyik Monk volt, talan. Aztan atvonultunk a PeCsa
valamelyik lepattant kistermebe, kerdezzunk, amit akarunk. O
ugysem valaszol. Ez volt a policy. Arra a kerdesre persze, amit egy
kollega tett fel, hogy tudniillik dzisz kep on hed ver from? ver baj
dzisz kep? (azazhogy a muvesz fejen levo - kis, feher, kotott -
sapkat a muvesz vajon hol vasarolta), valoban nem konnyu
udvariasan felelni. (Nemetorszagban, egyebkent.) Ezutan
kovetkeztunk mi, igyekvo uttorok a veterannal. Hogy volt az,
amikor a bacsi Bill Evansszal meg Scott la Faroval osszehozott
nehany lemezt, ami alapvetoen valtoztatta meg az emberiseg
felfogasat a jazztriorol? 

Sehogy, felelte a muvesz, es elhallgatott. 

De valahogy megis lett az a zene, tortuk meg a kisse kinos
csondet, ami ezutan mintegy beallt. 

Igen, ez volt az elso alkalom, amikor egy trio, ahelyett hogy a
bogos es a dobos a zongoristat kiserte volna, elkezdett ugy
jatszani, mintha egy zenesz lenne. Integralt zene volt. De nem
tortuk rajta a fejunket. Csak ugy jott. Munka volt. This was a
job. 

Csond. Hisz ez nyilvanvaloan nem igaz. 

Mi a kulonbseg az otvenes evek zeneje meg a mostani jazz
kozott? Egyetertene-e avval, hogy az aranykor vegervenyesen,
valamikor a hatvanas evek vege fele veget ert? 

Most sokkal hangosabb a jazz. Es a klubokban New Yorkban kevesebbet
cigiznek meg pialnak, mint annak idejen. Amugy meg a jazz aranykora
a huszas evek volt, amikor o meg meg sem szuletett. 

Szivesen jatszik Monk-szamokat, konstataljuk ezutan, inkabb csak
magunknak. 

Igen. Jo mulatsag egy dobos szamara Monkot jatszani. Great fun. De
masnak is, nemcsak egy dobosnak. Sokan jatsszak mostanaban az o
zenejet. Amig elt, nem szerettek. Sokszor nem is volt rendes
munkaja. 

Kik azok a zeneszek, elok vagy holtak, akikkel a legjobban szeretne
jatszani? 

Bill (Frisell) es Joe (Lovano). Nevet. Egyebkent is, kerdezzuk
inkabb oket, ok sokkal okosabbak nala. Es tudjak, mi tortenik a
New York-i ejszakaban. O este kilenckor mar alszik, nem jar
sehova. Kerdezzuk oket. 

Erdekes, hogy milyen keveset ut a dobjaira. Es megis mennyire jelen
van, jegyezzuk meg nemi hallgatas utan. 

Ja. Minek annyit utni, feleli az agg dobos. 

Lassan szedelozkodni kezdunk. Ha nem, hat nem. 

Paul Motian ekkor megkegyelmezett nekunk. 

A kulonbsegrol kerdeztuk, ugye, hajol hozzank. A kulonbseg
az, hogy akkor nagyon nagy zeneszek, kulonlegesen nagy zeneszek
voltak a palyan. Nagy mennyisegben. In great numbers. Olyanok, akik
ma nincsenek. Nincs titok. Ez a titok. Nem hiszem, hogy valaha
osszejon ennyi zsenialis muvesz egy korban. Kulonleges idok
voltak. Meg akkor is, ha elofordult, hogy az Evans-Motian-la Faro
trio neha negy-ot embernek jatszott egy klubban. Senki nem
tervezte el elore, senki nem tudta, hogy igy lesz. De ez a kor
elmult. 

Hallgat-e jazzt? 

Nincs olyan jazz ma, ami igazan a kedvemre valo volna. Nezzek, en
a beboppal nottem fel. Parkert hallgattam, meg Dizzy Gillespie-t, meg
Kenny Clarkot, aki a kedvencem volt. Mit hallgassak? Nem is gyakorlok.
Ma este gyakorlok. A szinpadon. Majdnem hatvan eve dobolok. Mi a
bubanatot gyakoroljak? Kigyakoroltam magam egy eletre. 

Volt-e valami koze a heroinnak ehhez a nagyszeru korhoz? 

Ugyanannyi nagy muveszt tudok mondani, akik heroinistak voltak, mint
akik nem. Coleman Hawkins, Lester Young, Errol Garner. John Coltrane.
Na jo, Coltrane egy darabig anyagozott, de aztan lejott rola. A
muveszt egyebkent szemmel lathatoan felmergesiti a kerdes. A
kreativitasnak es a heroinnak semmi koze egymashoz, ezt verjuk ki
a fejunkbol. Lehet, ezt meg sem kellett volna kerdezni: Motian meg
az interju meg a bucsuzkodas utan is visszarohan hozzank: Johnny
Hodges nem volt junkie, vegyuk tudomasul! Dizzy Gillespie was not a
junkie! A muvesz maga sohasem volt a kabitoszer rabja - talan azt
a feltetelezest ertette a kerdes moge, hogy minden nagy
jazz-zenesz heroinista (ergo: aki nem az, nem is lehet nagy zenesz),
talan a jazz-zel szembeni eloiteleteket (zullott, kabszeres
banda az egesz mufaj). Nincs ertelme magyarazni, hogy nem is ugy
gondoltuk. Nem kellett volna megkerdezni. 

Aztan kiderul meg, hogy Motiant mostanaban mindenki Bill Evansszal
cseszteti: konyvet irnak rola sokan, es Motiant hivogatjak, hogy
meseljen rola ezt-azt. Holott o, Motian is konyvet ir, a
visszaemlekezeseit. Bill Evans egyebkent a baratja volt, folyton
egyutt logtak New Yorkban. Es nem igaz, hogy a Waltz for Debby vagy
a Sunday at the Village Vanguard csak egy munka volt. Baratok voltak.
Egeszen addig, amig Evanset vegkepp el nem nyelte a heroin, ugy
'63 tajan, es a zeneje szet nem esett. '64-ben San Franciscoban
jatszottak, Gary Peacockkal, es latta, hogy kesz a pali. Utana
soha nem is zenelt mar vele. Es nem zenel mostanaban Charlie
Hadennel sem. Haden is jo baratja volt, sokat jatszott vele. De most
valami baj van a fulevel, egy muanyag fal mogott tud csak
jatszani, es kozben monitoron nezi a zenet: ha tul hangos, art
neki. 

Minden baratom halott, mondja Motian. 

On, hm, egy dinosaurus. Az egyik utolso. 

A muvesz nem tiltakozik. Azelott mindig en voltam a legfiatalabb a
szinpadon. Most meg en vagyok a legoregebb. Neha gondolkodom ezen.
De nem mindig. A maval is foglalkozni kell. Es az emberek szivesen
hallgatnak egy dinosaurust. Motiannak soha nem ment olyan jol, mint
most, meg akkor is, ha a dolog uzleti resze nem erdekli ot. Van
egy ugynoke, az hozza-viszi Europaba. Ideat vagy Japanban
egyebkent jobban szeret koncertezni, mint az Allamokban. Jobbak a
szallodak, jobb a koszt, jobb helyeken jatszanak. Es ontja a
lemezeket is, az ECM-nel jon ki nemsokara egy opus Paul Bleyjel es
Gary Peacockkal. 

Hala istennek, mondjak azok, kis idok kis tanui, akik
meghallgattak ot Budapesten, a PeCsaban, vagy ket hete. 

kolbasz-aranka

Egy honapos egyeztetes utan a partok vegre elorukkoltak ket
alkotmanybiro-jelolttel. Lapzartank idejen meg nem tudni, Erdei
Arpadot es Kiss Laszlot kedden megvalasztjak-e; lapunk
megjelenesekor, csutortokon viszont mar kesz teny, hogy a
parlament feloldotta-e az Alkotmanybirosag (Ab)
mukodokepessegeert aggodok szorongasait, s az is, mi lett a
sorsa az alkotmanymodositassal is egyutt jaro
torvenycsomagnak, amellyel meghosszabbodna a hivatalban levo
birak mandatuma, es megvaltoznanak az eddigi birojelolesi
szabalyok is. 

Egy honapja (lasd: A talar ara, MaNcs, februar 12.) a mindig
lenduletes Gal Zoltan hazelnok realis eselyt latott arra, hogy
egy heten belul dontes szulessek a jeloltekrol. Kesobb
kiderult, akkortajt a kompromisszum kozeleben sem voltak meg a
jelolobizottsag (jb) tagjai. A kovetkezo heten a sajtoban a
koalicio az ellenzeket - s viszont - hibaztatta amiatt, hogy
elmaradt a megegyezes. Ujabb het multan a politikusok
megertettek, ha most sem allapodnak meg, hat honapra kituzhetik a
Donati utca (az Alkotmanybirosag szekhelye) elejere az
egyiranyu utca tablat: a testulet azon a heten bucsuztatta
Szabo Andrast, majd nem sokkal ra Zlinszky Janost is - ok
betoltottek 70. eletevuket, ezert megszunt megbizatasuk
(lasd: Szavatossagi ido, MaNcs, januar 29.). 

Jelol az ellenzek 

Ket hete ket ulest is tartott a jb. Ez az egyetlen, amire
egyforman emlekeznek az erintettek. Az elso ules elott az
ellenzeki partok egyeztettek, s ezen most a kisgazdak is
kepviseltettek magukat. Az elozo egyeztetesen ugyanis korabbi
igeretevel ellentetben nem jelent meg az FKgP (informacionk
szerint utolag ezt azzal magyaraztak a kisgazdak, hogy frakciojuk
az ido rovidsege miatt nem targyalt a kerdesrol). Igy a
Fidesz-MDF-MDNP trojka a februar 23-i jb-ulest megelozoen azt
kozolte a negyedik ellenzeki parttal, hogy Strausz Janost, a
Fovarosi Birosag buntetobirajat jelolik. ("Az egyik legjobb
gyakorlati buntetojogasz" - mondjak a mellette ervelok. "A
halalbuntetest nem ellenezte" - valaszoljak az opponensek.) Az
FKgP-nek viszont nem tetszett, hogy a tobbi ellenzeki part kesz
helyzet ele allitotta, ezert - ahogy Bank Attila (FKgP)
fogalmazott a Narancsnak - "a harmak" elfogadtak, hogy Szeszak Gyula
debreceni ugyvedet, korabbi Hajdu-Bihar megyei fougyeszt is
kozos jeloltkent nevezik meg. A 23-i jb-ules vegen viszont az
ellenzeki terfelen Strausz mellett mar Erdei Arpad (az ELTE
buntetoeljaras-jogi professzora, az Orszagos Valasztasi
Bizottsag tagja) neve kerult elo. (Szeszak Gyula szerint ebben az
is kozrejatszhatott, hogy a jelenlegi politikai elit nehany tagja
nem rokonszenvezik vele.) Bank Attila szerint "az ules vegen a
szocialista Toller Laszlo teljes elkepedesemre kozolte, a
koalicio szamara elfogadhato Erdei szemelye, es erre David
Ibolya azt valaszolta, kituno. Ugy velem, mar korabban
kiegyeztek egymassal". Az MDF-es kepviselo asszony ovatossagra
int: a kompromisszum egyetlen eselyet ragadtak meg abban a
pillanatban, "a koalicio elfogadta azt a szemelyt, akinek
jeloleserol mar tobb napilap akkor is irt, mikor januar vegen
az Ab talalkozott a miniszterelnokkel. Erdei munkassagat a
kepviselok jol ismerhetik: nemcsak az OVB-ben bizonyitott, hanem a
buntetoeljaras reformjahoz is keszitett hatteranyagot." 

Jelol a koalicio 

Vegleges egyezseg nem szuletett, arrol viszont letrejott
megallapodas, hogy a koalicio is megnevez ket szemelyt, es
keresztkivalasztas alapjan megtortenik vegre az egy plusz egy
szemely jelolese. Ezt viszont Dornbach Alajos (SZDSZ) ellenezte.
Mint mondja, a jb a politika stigmajat ragasztotta a neves
szakemberekre. A kisebbik koalicios part megsem vetozott. "Nem
akartam, hogy azt gondoljak, csak azert furom a megallapodast,
hogy az uj jelolesi rend alapjan lehessen mar a mostani helyekre
is jelolni." (A Dornbach altal emlitett uj rend szerint - amelyrol
lapzartank utan, kedden dontott a Haz - az elso meguresedo
alkotmanybiroi helyre a parlament paritasos bizottsaga, a
masodikra az Orszagos Igazsagszolgaltatasi Tanacs, a harmadikra
pedig a koztarsasagi elnok jelolhetne; amennyiben az arra jogosult
15 nap alatt ezt nem teszi meg, a sorban kovetkezore szall at a
jeloles joga - maga a valasztas orszaggyulesi hataskor marad.) 

A februar 24-i ulesen koalicios oldalon felvetodott Kiss
Laszlo alkotmanyjogasz es Lamm Vanda nemzetkozi jogasz neve.
(Korabban az elso helyen Czucz Otto szegedi munkajogasz professzor,
a masodikon Halmai Gabor alkotmanyjogasz szerepelt.) Vegul a
pecsi alkotmanyjogaszt valasztotta ki a Fidesz-MDF-MDNP harmasa. A
debreceni illetosegu Bank Attila ezt igy kommentalta: "Nem
biztos, hogy Toller Laszlo minden pecsi ismeroset meg kell
valasztani, a Dunatol keletre is lehetnek kituno szakemberek." (Az
Ab-ben egyebkent is igen eros pecsi kontingens legutobb azzal
erosodott tovabb, hogy Bagi Istvant az Orszaggyules
bevalasztotta a testuletbe). Toller Laszlo (MSZP) lapunknak
ramutatott: Kiss Laszlo mar a rendszervaltas utan lett
professzor, szakteruleten, a jogalkotas kutatasaban nemzetkozileg
elismert, s "tudomasul kell venni, hogy Pecs, Szeged es Budapest
mellett, a hazai jogtudomany bazisvarosanak szamit". 

Lapzartank idejen annyit tudni, hogy az MSZP-frakcio egyseges,
mint ahogy azt Toller Laszlo megjegyezte. David Ibolya is hasonlo
szellemben nyilatkozott: "Mindenkit megkertunk, hogy vegyen reszt a
szavazason". Az alkotmanyugyi bizottsagban a jeloltek mult
szerdai meghallgatasan nagy tobbseggel megkaptak az elozetes
tamogatast. Ha a jelolesi rendszer valtozatlan marad, s 1998
oszen ismet a politikusok alkuja dont az Ab kiegesziteserol -
felteve, hogy kedden nem emeltek fel 12 evre a hivatalban levo
birak mandatumat - fel ev mulva ujra azt talalgathatjuk, ki
mit mikor es kinek mondott hetrol hetre a zart ajtok mogott. 

Somos Andras 

Szuret extra 

Szigethy Istvan (SZDSZ): A professzor ur az elobb emlitett egy
nagyon erdekes osszefuggest az alkotmanybirosagi dontesek
jogalkoto szereperol, tehat a pozitiv, illetoleg negativ
hatasarol. Ezzel kapcsolatban lenne egy egyszeru kerdesem, kezdem
a matematikaval. Ha en egy szambol kivonok egy negativ szamot,
akkor abbol tobb lesz. A latszolagos megkozelitesben egyes
elemeknek, kulonosen a korlatozo felteteleknek a hatalyon
kivul helyezesere gondolok. Csokkentenek a jogszabalynak a
szoveget, valojaban ez azonban a jogszabaly hatalyanak a
kiterjeszteset, a rendelkezes kiterjeszteset jelenti. Az lenne a
kerdesem a professzor urhoz, hogy az elobb emlitett
osszefuggesben, amirol beszelt, a pozitiv, illetoleg negativ
jogalkotassal kapcsolatosan, mi a velemenye errol a kerdesrol. 

Kiss Laszlo alkotmanybiro-jelolt: Ezt nem ertettem, elnezest. 

(...) 

Csakabonyi Balazs (MSZP): Tisztelt Bizottsag! Tisztelt Professzor
Ur! Engedjen meg nekem kerdes helyett egy reflexiot, amennyiben
jol ertelmeztem szavait. Amikor szukseges kellekkent emlitette a
lelkiismeretesseget, es az azt kovetoen fuzott mondatokbol en
azt szurtem le, hogy tisztesseges, kello szakmai alazata van. Nem
tudom, jol ertettem-e. 

Kiss Laszlo: Igy van. 

Csakabonyi Balazs: Koszonom szepen, ez ars poeticanak is szep. 

(Reszletek az alkotmany- es igazsagugyi bizottsag marcius 4-i
ulesenek jegyzokonyvebol.)

Jim Sheridan filmrendezo 

Dublinban szuletett 1949-ben. Az egyetem utan angolt es filozofiat
tanult, majd szulovarosa legbefolyasosabb alternativ szinhazat
vezette, a Project Art Centert. 1981-ben athajozta a tengert: elobb
Kanadaban, majd New Yorkban telepedett le. A Big Apple-ben, az ir
kulturalis kozpont vezetosegeben dolgozott. Hazaterese elott
itt folytatott filmes tanulmanyokat, aminek eredmenyekent 1989-ben
kerult moziba A bal labam, amivel egybol minden kritikusi dijat,
valamint ot Oscar-jelolest is felmarkolhatott. Kezdetnek nem rossz.
Irorszag ugyszolvan ontja a vilagnak a jelentos filmeseket, de
kozuluk Jim Sheridan kotodik legszorosabban hazajahoz.
Tortenetei ir hosokrol szolnak, s e nem kevesse termelekeny
mufaj (IRA a moziban) maig talan leghitelesebb alkotoja. A bunyost
(The Boxer) az idei Berlini Filmfesztival nyitodarabjakent mutattak
be. Jim Sheridan a negy evvel ezelotti gyozelem utan, amit az
Apam neveben cimu mozijaval aratott, egy sokkal csendesebb,
finomabb filmmel tert vissza. A Hotel Palace-ban talalkozunk. 

Magyar Narancs: Eredetileg a bokszolo Barry McGuiganrol akart
eletrajzi mozit kesziteni. A bunyos vegul is tetotol talpig
fikcio. Mi tortent? 

Jim Sheridan: Szent igaz. Irtam is egy konyvet Barryrol: Leave the
Fighting to McGuigan. Hisz ez volt a jelmondata, hagyd a kuzdest
McGuiganre. Engem ebben a roppant eroszakos sportban rejlo
ellentmondas erdekelt. Az tortent, hogy McGuigan es a menedzsere
valami jelentosebb konfliktusba keveredtek, per lett belole. A
menedzsere perelte be, tehat lottek a filmnek. Nem nagyon maradt mas
kigazolas: probaltam osszehozni egy fikcios filmet, ami lazan
mozog az elete korul. Az sem mukodott az istennek se. Irtam egy
konyvet valami hasonlo eletrol, ahol a hos beleszeret egy
protestans lanyba. Az meg iszonyu szentimentalisra sikeredett. Csak
eztan otlottuk ki a foglyok felesegeirol szolo sztorit. Furcsa,
elkezdtem meselni a tortenetet egy ferfirol, es a vegen a
nokrol szolt a film. Amikor irtam a forgatokonyvet, kicsit
elkalandozott a fantaziam, igy a vegen Maggie szerepebe
kepzeltem magam, leginkabb vele szimpatizaltam, es piszkosul nem
Dannyvel. Eleg nehez volt ezt osszehozni dramaturgiailag, leginkabb
azert, mert a norol szol. Egy filmben rendszerint soha nem a no a
cselekvo alany. A nok nem reszesei a konfliktusoknak. Nehez roluk
meselni, mert rendszerint az aldozat szerepeben vannak. A hos
megmenti es oltarhoz vezeti oket hol hazassag, hol aldozat
celjabol. A mozi viszont nem szereti az aldozatokat. Sot elveti
magatol, mert a kozonseg is nehezebben koveti oket. Nehezen
latjak at egy szereplo celjat, ha nem cselekszik. 

MN: A boksz a harc metaforaja. 

JS: Igen, szerintem eleg jo metafora. Csakhogy en egy bokszfilmet
kezdtem el csinalni, es a vegen szerelmes mozit keszitettem. 

MN: Danny leallitja a merkozest, mielott megolne az ellenfelet. 

JS: Ez a konfliktus jart folyton a fejemben. Mikor jutsz el ahhoz a
ponthoz, hogy megertsd, az eroszak nem vezet semmire? 

MN: Volt-e valaha szo arrol, hogy Maggie ferjet is bemutatja? 

JS: Sot fel is vettuk a jeleneteket. De nem mukodott. Aki
megnezte a filmet ugy, az mind kiakadt, hogy eleg gazos. Ket
lehetoseg volt csak. A ferj vagy jo lelek, megerto, es elengedi
a feleseget, vagy aldozat, arra meg nem vagyunk kivancsiak. Nem o
a film kozeppontja. Amikor aztan kivagtuk a filmbol, senki nem
hianyolta. Talan csak azok, akik azonosulni tudnak a helyzetevel,
tudniillik az ot megformalo szinesz es egy-ket rokona. 

MN: Eleg dramai kornyeken jatszodik a film. A helybeliek hogyan
fogadtak a forgatast? 

JS: Tudja, az egesz teruletet le akartak rombolni. En ezt
megakadalyoztam. Nem lakott azokban a hazakban mar senki. Igy egy
sajat kis studiot teremtettem magamnak ott az utcan. Ott forgattam,
ahol szulettem, ahol felnottem. Edesapam a kornyek hose volt. O
inditotta be a kozossegi akciokat: utazas, labtengo, szinhazi
tarsulat. Imadtak. Amikor hazatertem, a lakossag igy fogadott:
"Hu, emlekszunk az apadra!". Nyert ugyem volt. Ugyanakkor meg nem
is volt konnyu. Kissrackent feltem ettol a blokktol. A gyerekek
kemenyvagasuak voltak, verekedni kellett. Ezt a regi nyomast most
belevittem ebbe a filmbe. Vegre kibeszelhettem magambol. 

MN: A Sunday Times szerint ez az elso kiegyensulyozott film
Eszak-Irorszagrol. 

JS: Engem nem erdekel ez a velemeny. Az elso filmem nem
Eszak-Irorszagrol szolt. Az Apam neveben peldaul konkretan a
brit igazsagtalansagrol regelt. Gondolom, e film sok embert
sokkolt, mert igaz volt, es nem akart eltitkolni semmit. A bunyos, ki
hinne, egy bokszolorol szol. Konnyu filmet kesziteni egy
rebellisrol. Van egy rosszfiu, tudja. Eszak-Irorszagban, meg
szep, csak nem forgatok Del-Tirolban. 

MN: A sportban mindig is a gyozelemrol szol minden. Nem santit
neha a parhuzam a sport es az elet kozott? 

JS: Tudja, a sportban vannak szabalyok. Rocky is azert gyoz, habar
veszit, mert tulmegy mindenen. A sportban nem kell gyozni ahhoz,
hogy valaki gyoztes legyen. A vereseg is meg tudja valtoztatni a
szemelyiseget. A valtozas akkor is megtortenik, amikor
kijelentik, eleg az eroszakbol, befejeztuk, nem helyes. Ha a cel
helyes is, nem folytatjuk tovabb, mert nincs benne jovo. Ha nem
lehet megnyerni a haborut, az nem eleg, hogy nem tudsz vesziteni.
Ha nem tudsz gyozni, nem eri meg, hogy artatlan emberek haljanak
meg. Az IRA-tol most elvarjak, hogy harcoljon a drogarusok ellen
is: a filmben egy alkoholistat ki is vegez a szervezet. Nos, ennek
ellenere optimista vagyok. Hat persze. Annak kell lennem. Ne
keruljon olyan emberek kezebe a jovo, akik a ketsegbeesest
valasztjak. En kovetelem a remenyt. 

MN: Filmjei Irorszagban jatszodnak. De A bunyos tortenete
tobbe-kevesbe univerzalis. Ha egy hasonlo sztori a Balkanon vagy
Azsiaban tortenne, Tirol bercei kozt netan, akkor is
vallalkozna a megfilmesitesre, vagy elszakithatatlanul kotodik
Irorszaghoz? 

JS: Eleg nehez csak a hazamra osszpontositani, a figyelmemet.
Eleg nehez elmondani errol a konfliktusrol barmit is. Talan a
nemzetkozi terrorizmusrol meg erdekelne egy tortenet. Ugy
gondolom viszont, egy komediat kene forgatnom. De A bunyos
tortenete tenyleg barhol jatszodhatna. Az emberi termeszetben
rejlenek ezek a dolgok. A szerelem tul akar tenni az utalaton. A
bokszban vannak szabalyok, a szerelemben szinten, a terrorizmusban
nincsenek. Azt akarom, hogy a vegen a szerelem szabalyai gyozzenek. 

MN: Vonzodott valamikor az IRA-hoz, ugy ertem, be akart lepni
kozejuk? 

JS: Erdekelt. Tanuja voltam a Veres Vasarnapnak. Fortelmes volt.
Tudtam, hol all az IRA, ismertem a politikai szervezeteit. De
rajottem, ebbol sem kerek. Ennek egyik oka az volt, hogy nem
lattam, hogy is tudnanak gyozni. A vesztesek harcat harcoltak. Es
annal kevesbe tudtam azonosulni az eroszak gondolataval. Ez nem
lehet az en vilagom. Amugy is Dublinban eltem, tudja, az IRA meg
inkabb eszakon mukodott. De a felvonulasokon reszt vettem.
Peldaul amikor folgyujtottak az angol kovetseget. Az is egy
hatalmas baromsag volt. A bunyos realisztikusan akarja visszaadni,
ami ma zajlik. Harcolnak a szalamizas ellen. Tudjak, ha kotelekeik
szetoldodnak, akkor teljes lesz a kaosz. Egyutterzek azokkal, akik
arra szulettek, hogy osszetartsanak mindent, es megszuntessek az
eroszakot. Legyenek ok a Sinn Fein-beliek vagy a kormany, nincs
konnyu dolguk. 

MN: A filmben lathatunk egy terrorista merenyletet. 

JS: Azt hiszik, ha meg egyetlenegyszer megnyomjak a gombot, gyozni
fognak. Kaoszt es ketsegbeesest teremtenek, es akkor talan
valaki beletorodik, oh fuck, hadd gyozzenek. De a masik oldal
ugyanannyira felboszult. Ez tehat nem mukodik. Egy nep es kozel
ugyanannyi egymassal szemben allo ember. Egyik oldal sem tud
gyozni. Kell legyen egy ut, hogy lehessen egyutt elni. A vegen az
donti majd el, hol szuletik tobb gyerek. 

MN: Evek ota dolgozik egyutt Terry George-dzsal, akivel kozosen
irta A bunyos forgatokonyvet. Mikor ismertek meg egymast? 

JS: New Yorkban eltem, es az Irish Art Centerben dolgoztam. Terry
hozott egy darabot, Eszak-Irorszagrol szolt. Szinpadra vittuk,
sikere volt. Sot jatszottam is benne. Aztan amikor moziba kerult A
bal labam, megkeresett ismet, es meselt nekem a Guildfordi
Negyesrol. Remek otletei voltak, es amikor elmondta az apa-fiu
kapcsolatot, akkor nem volt visszaut. Amikor most nem boldogultam az
eredeti anyaggal, felhivtam, es o beszallt. O hozta szoba a
foglyok felesegeit. En is hallottam valamit errol, de o igen
jartas volt az anyagban. 

MN: Mindkettojuk erdeklodesi korenek origoja Irorszag. 

JS: Kozben meg megsem, vagyis mashogy. Terry inkabb nacionalista
ralatasu. Megertem ezt az allaspontot, de az en hozzaallasom
egy kicsit mas. Politikailag nem allunk ugyanott. Terry vizioja
jol erzekelheto az Ot is anya szulte cimu moziban. Az enyem az
Apam neveben es A bunyos kockain tunik ki. De nem erdekes, ki a
rendezo, segitjuk egymast. Elfogadjuk, hogy tobb latoszogbol
el lehet mondani egy tortenetet. 

MN: Kivulallonak ujdonsag a foglyok felesegeirol szolo mese.
Irorszagban mennyire van ez a koztudatban? 

JS: Nem tul sokan tudnak errol. Ha mondjuk valaki szerelmes lesz egy
fogoly felesegebe, es ugy dont, belemegy a kapcsolatba, akkor
kimondottam titokban tartjak. Nem olyan egyszeru ez. A kapcsolat a
titoktartason alapul, az erkolcsot is titoktartassal tartjak fenn.
Arrol sem szabad megfeledkezni, hogy az a masik akar az ellenseg is
lehetne. A lojalitas forog kockan. Es sosem tudni, mi az, ami meg
beletartozik. Olyan tarsadalom az, ahol mindenki mindenkit szemmel
tart. 

MN: A gyerekek jovoje hogyan nez ki? Hogyan lehet megmenteni az
artatlansagukat? Maggie fia is belekeveredik az akciokba. 

JS: Egy megtort tarsadalom onnan ismerszik meg, hogy a gyerekek ido
elott cseperednek felnotte. Ez tortenik Irorszagban. Mindenki
politizalodik mar a bolcsoben. Mindenki ismeri a tortenelmet.
Tudja, azok az orszagok, amelyeknek nincs tortenelmuk, azok
boldogok. 

MN: A szineszeket mikor valasztotta ki? 

JS: Daniel Day-Lewis nagyon fontos szemely. Jol kijovunk
egymassal. Gondosan olvassa a forgatokonyveket. Annak idejen
imadta A bal labam konyvet. Akkor kezdodott az
egyuttmukodesunk. Konnyu vele dolgozni. Rajottem, hogy ot nem
kell iranyitanom. Az elso kozos filmunk ota, ha irok egy
konyvet, Danielre gondolok. Az Apam neveben-t ugy irtam meg, hogy
eleve ot kepzeltem a foszerepbe. Es o el is vallalta. Tudtam,
hogy bokszol, tehat a bokszrol is akartam filmet kesziteni.
Elolvasta a konyvet, amit Barry McGuiganrol irtam, es most itt
vagyunk. 

MN: Es mi az, amit Daniel Day-Lewis meg szeret csinalni, amirol
tudna filmet kesziteni? 

JS: Hat, most eppen semmi. Daniel ki is akar szallni egy idore. En
meg valaki massal is szeretnek forgatni. Maggie szerepet viszont
ugy irtam meg, hogy meg nem is lattam Emily Watsont, sem a
Hullamtorest. Lars von Trier filmjebe persze egybol beleszerettem,
mint mindenki. Tudtam, hogy Danny karaktere nagyon introvertalt,
szemermes, mely. Szuksegem volt valakire, aki kihoz belole
mindent. Aztan meglattam Emilyt, egybol tudtam, o kell. Ezek a nagy
szemek. Isten segits! 

MN: Nagy studio adta a penzt a filmhez. Nem szoltak bele a
politikai hangvetelbe? 

JS: Nem, soha senki nem szolt bele. 

MN: A bunyos ket ember szerelmerol szol, akik tudjak, hogy van
annal kulonb dolog is, mint az egymas irant erzett szerelem. Itt
sem szoltak bele? 

JS: Nem. Nem gyakoroltak ram nyomast. Ha most megnezem a filmet, azt
kivanna, hogy a szerelmi szalat mar elobb belevigyem a
tortenetbe. Volna, volna. 

MN: Mi kovetkezik? 

JS: Egy igazi amerikai tortenet. Egy illegalis bevandorlorol
szol a sztori. Es komedia lesz. Jo lesz, lehet majd nevetni.
Beesunk a szek ala. 

Nagy Elisabeth 

(Berlin) 

(Filmkritika a 35. oldalon.)

Serduletlen ifjukorom elso emlekezetes unnepe Lenin
szuletesenek 100. evfordulojahoz kapcsolodik. Amikor egy izben
Balatonkeneserol nagyanyammal vonaton Szekesfehervarra utaztam,
igen megfogta a figyelmemet a Szekesfehervar-Repuloter allomas
kornyeken levo szovjet laktanya keritesere festett, baromi
hosszu Lenin-graffiti. Megkerdeztem nagyanyamat, latta-e o is ezt
az alkotast. Nagyanyam tole szokatlan indulatossaggal reagalt, s
tett valami megjegyzest az oroszokra. Mivel ekkortajt mar a II.
Rakoczi Ferenc Altalanos Iskola diakja voltam, azt kerdeztem
nagyanyamtol - ontudatlan kiengeszteleskent -, hogy ugye,
Rakoczi is volt akkora ember, mint Lenin, mire nagyanyam igennel
felelt. 

A kovetkezo unnep, amely nemileg tobb nyomot hagyott bennem,
1973-ban Petofi szuletesenek 150. evforduloja volt, ami
egybeesett a forradalom es szabadsagharc 125. evfordulojaval is.
Ezt kovette a magyar tortenelem sikerszeriaja: Dozsa velelmezett
szuletesenek 500. evforduloja, a felszabadulas 30. evforduloja,
majd Mohacs 450. evforduloja, ami egybeesett Rakoczi
szuletesenek 300. evfordulojaval is. Egy ido utan gyanus lett,
hogy ebben az orszagban minden evfordulo egy vesztes haboruhoz
vagy levert szabadsagharchoz kotodik, s kulonosen nem ertettem,
mi unnepelni valo van azon, hogy 1941-ben beleptunk a haboruba,
1943-ban a Don-kanyarban nagyon megvertek bennunket, 1944-ben elobb
megszalltak bennunket, majd nem sikerult kiugranunk, s 1945-ben eben
gubat csereltunk. 

Mindezt azert tartom lenyegesnek, mert ismet itt allunk egy
evfordulo elott, amely in ultima analysi egy levert
szabadsagharchoz kotodik. Az alabbiakban azt kivanom kifejteni,
hogy 1848-49 (amelynek mostantol majd ket even keresztul 150.
evfordulojat uljuk) miert tobb ennel, s hogy mit kene (mit
lehetne) kezdeni ezzel az unneppel. 

A szerencse 

1848-49 evforduloit hosszu idon at nem lehetett unnepelni. 1849
juniusaban ugyanis bejott az orszagba kozel 200 000 orosz katona,
s ezek segitsegevel Haynau taborszernagy egy idore lerendezte a
magyar kerdest. A segitsegnyujtas ezuttal valoban testveri
volt: a muszkak nemcsak be-, de ki is vonultak, ellenszolgaltatast
nem kertek, s a koltsegek jelentos reszet is maguk alltak. A
magyar hadseregeket szetvertek, vagy letettek a fegyvert; az
erodok megadtak magukat; az esemenyekben erintettek egy resze
emigralt, tobbeket kivegeztek, vagy hosszu evekre bortonbe
zartak, esetleg bevagtak nehany evre a cs. kir. hadseregbe. A
gyoztes hatalom pedig ugrott, ha 1848. marcius 15.
megunnepleserol ertesult: 1851-ben nehany Heves megyei
birtokost es ertelmisegit sulyos bortonevekre iteltek azert,
mert egy preshazban meg mertek emlekezni a forradalom evnapjarol. 

1867 utan a forradalom emlekenek apolasa nem volt tilos,
tucatjaval alakultak a honvedegyletek, am az unnepnek nemigen
lehetett hivatalos szinezetet adni. Az ok egyszeru: a magyar tronon
az az immaron a legszebb ferfikorban levo, elallo fulu Habsburg
ult, akit 18 evesen eppen azert ultettek tronra, hogy vegre
egyseges birodalmat teremtsen, s az ennek legfobb akadalyat alkoto
onallo Magyarorszagot fegyverrel is engedelmessegre
kenyszeritse. 1898-ban a birodalom nyugati feleben a csaszar
tronra lepesenek 50. evfordulojat unnepeltek, mig
Magyarorszagon a forradalom (szinten 50.) evfordulojat (persze
csak felhivatalosan). A torteneti reszproblemak athidalasara
az olyan stilisztikai fogasok szolgaltak, mint hogy 1848-49-ben a
gonosz tanacsadok visszaeltek ofelsege tapasztalatlansagaval;
csak a gonosz Haynau akart verengzeni, Ferenc Jozsef kezehez viszont
sem kozvetve, sem kozvetlenul nem tapadt ver. 

A szazadik evfordulot, 1948-at ismet bearnyekolta nehany
tenyezo. Igy az, hogy noha a hivatalos unnepsegeken a fuggetlen
Magyarorszag eszmenyet eltettek, Magyarorszag annyira sem volt
fuggetlen, mint 1867 utan. 1848 marciusat egy megszallt orszagban
unnepeltek, s azt a sajatos ellentmondast, hogy 1849-ben orosz
szuronyok segitsegevel sikerult leverni a magyar szabadsagharcot,
ismet egy stilisztikai bravurral sikerult megoldani: az 1849-es
orosz intervenciot atkereszteltek cari intervenciova, mig az
1945-os felszabaditok szovjetek lettek. Az osszekoto kapocs, az
oroszok valahol elvesztek utkozben, pontosabban ezt a nepnevet csak
arra a feltucatnyi demokratara hasznaltak, akik 1849-ben a
magyaroknak drukkoltak Moszkvaban, Szentpetervarott, Sziberiaban
vagy Parizsban. A magyar kommunista part a hatalomatvetelre
keszulve, majd a hatalmat megszerezve 1848-49-et tortenelmi
peldatarnak is hasznalta: a marciusi ifjakbol lett a NEKOSZ,
Tancsicsbol a szovetseges szegenyparasztsag, a bekepartbol a
belso bitangok, Mogabol es Gorgeybol Palffy Gyorgy es Solyom
Laszlo, s persze akadt uj Kossuth is, noha joval kevesebb
szorzetet tudott mind arcan, mind koponyajan felmutatni, mint az
igazi. 

1998-ban valoban fuggetlen orszag unnepelheti 1848 150.
evfordulojat. Az orszagban nincsenek idegen csapatok (pontosabban
csak olyanok, amelyek a kormanyzat szuveren dontese alapjan
tartozkodnak itt, es ezek vegre nem oroszok). Ma nem folyik
Magyarorszagon olyan torteneti-politikai vita, amelynek resztvevoi
1848-49-et hasznalnak urugykent jelen ideju velelmezett
igazsagaik kimondasara. Ma nincs ertelme feltenni a kerdest, hogy
ki 1848-49 igazi orokose, mert a jelenleg letezo valamennyi
szamottevo politikai part nagyjabol egyforma mertekben
orokose 1848-nak. (Igaz, 1848-ban egyetlen prekommunista volt
csupan az orszagban, azt is ugy kellett kihozni a bortonbol
marcius 15-en.) 

Ettol fuggetlenul biztosra vehetjuk, hogy a valasztasi kampany
erosodesevel minden politikai part a sajat mellet es az
ellenfel fejet fogja verni azzal, hogy o igazabb
negyvennyolcas/negyvenkilences, mint a masik, nyilvan sokan fognak 12
pontokat gyartani. Majusra veget er a valasztasi kampany, az
unnepbol pedig meg hatralesz vagy masfel ev, s igy talan a
meltosagan nem esik csorba. 

A kerdesek 

Mindez persze nem jelenti azt, hogy 1848-49 valamennyi nagy
kerdesere tudnank a valaszt. Az elso, amelyet erdemes
feltennunk: mi volt itt 1848-49-ben? A kozkeletu megfogalmazas
szerint forradalom es szabadsagharc. Ez alapvetoen igaz is, ket
megkotessel. Egyreszt a forradalom nem ugy volt forradalom, mint a
tobbi europai kozpontban. Magyarorszagon a pesti forradalom inkabb
kiegeszito szerepet jatszott a pozsonyi orszaggyules mellett. Az
orszaggyules ulesezesenek koszonhetoen Magyarorszagon az
atalakulas torvenyes keretek kozott zajlott le. A magyar
negyvennyolc belso stabilitasat tobbek kozott ez az igen eros
legitimitas adta: a jogtisztelo tarsadalom hajlando volt megvedeni
az uralkodo altal szentesitett torvenyeket - magaval az
uralkodoval szemben is. 

A masik megkotes: a ket fogalom - forradalom es szabadsagharc -
kozotti kapcsolat nem volt szuksegszeru. Az 1848 tavaszi
atalakulast a politikai elit nem tekintette veglegesnek es
valtoztathatatlannak, de minden valtozast csak a ket fel - az
uralkodo, illetve a magyar kormany es orszaggyules - kozos
akarataval tartott lehetsegesnek. A magyar politikusok tobbsege
1848 szeptembere utan sem akart kiszakadni a birodalombol, csupan
azt akarta, hogy Magyarorszag a birodalmon belul egyenrangu legyen
Ausztriaval. Amikor a masik fel fegyverrel es egyoldalu modon
akarta modositani az 1848 aprilisaban kialakult helyzetet, az
orszag is fegyverhez nyult. A harc azonban 1849 aprilisaig az
onvedelem s nem a fuggetlenseg harca volt. Vagyis az orszag az
1848 aprilisaban torvenyekkel szentesitett szabadsagaert
harcolt, s az "uj" szabadsag megszerzeset, a teljes
fuggetlenseget csak a megegyezesi lehetosegek teljes megszunese
utan tuzte ki hadicelul. 

Mindez azert is lenyeges, mert a jelenlegi nagy
kelet-kozep-europai osszeborulas alkalmaval sem art emlekezni
arra, hogy a haborut nem Magyarorszag kezdte. A relativizalasra
hajlamos osszehasonlito tortenetiras ezt a tenyt nem mindig
kezeli sulyanak megfeleloen. Mert elkepzelheto, hogy a
magyarorszagi nemzetisegek a magyar polgari allam altal
veszelyeztetve ereztek magukat, de nem a magyar allam tamadt
rajuk fegyverrel. A magyar kormany nemzetisegi politikaja lehetett
volna nagyvonalubb, de egy frissen uralomra kerult kormany
stabilitas iranti igenyebol nem kovetkezik szuksegszeruen az,
hogy a masik oldal falvakat irtson ki, vagy az, hogy valaki 50 000
emberrel csaszari zaszlok alatt atkeljen a Dravan. 

Az elso koztarsasag 

Az elmult evek publicisztikaja gyakran nevezte elso magyar
koztarsasagnak az 1849. aprilis 14. utan letrejott
allamberendezkedest. Az orszaggyules ezen a napon mondta ki a
Habsburg-Lotaringiai-haz tronfosztasat es az orszag
fuggetlenseget. Csakhogy az ezeket formulazo, aprilis 19-en
elfogadott Fuggetlensegi Nyilatkozat nem intezkedett az orszag
allamformajarol. Igaz, Szemere Bertalan miniszterelnok 1849.
majus 2-i programbeszedeben forradalmi, republikai es demokraciai
iranyunak mondta kormanyat, de az allamforma megvaltoztatasa
ezutan sem vetodott fel a parlamentben. Kossuth Lajos kormanyzo
elnokkent csak a nadori jogkor nagy reszet kapta meg, azonban
valamennyi okmany hangsulyozta a rendezes ideiglenes jelleget.
Magyarorszag azonban olyannyira kiralysag maradt, hogy 1849
augusztusaban a kormany Kossuth egyetertesevel kesz volt
felajanlani a magyar koronat az orosz cari csalad valamelyik
rokonanak vagy tagjanak, ha az hajlando ennek fejeben biztositani
az 1848. aprilisi torvenyeket. Sot 1849. augusztus 10-en a
minisztertanacs hasonlo feltetelekkel meg az eddig tronbitorlonak
nyilvanitott Ferenc Jozsefet is elfogadta volna Magyarorszag
kiralyanak. 

Mit erdemes unnepelni? 

Ket olyan tenyezot lehet kiemelni, amelyek miatt ma is erdemes
unnepelni a magyar negyvennyolcat. Az egyik az allam es a
tarsadalom szinte bamulatra melto belso stabilitasa. Ennek oka
abban rejlett, hogy az aprilisi torvenyek altal letrehozott
rendszerrel a magyar tarsadalom tobbsege elegedett volt. A
fegyveres bazissal rendelkezo nemzetisegi mozgalmakon kivul nem
volt olyan feszito tarsadalmi ellentet, amely az allam
mukodokepesseget veszelyeztette volna. A torvenyek ugyan nem
mindenkit juttattak egyforman tulajdonhoz es politikai jogokhoz, de a
tarsadalom tobbsege inkabb az atalakulas gyoztesenek, mint
vesztesenek erezte magat. Csak ezzel magyarazhato, hogy 1848
szeptembere utan a tarsadalom hajlando volt ujoncokkal, penzzel,
termennyel es kesztermekkel szolgalni az onvedelmi harc ugyet.
Es csak igy ertheto, hogy a voltakeppen fedezet nelkuli
Kossuth-bankokat 1849 augusztusaig elfogadtak, hiaba korlatozta
vagy szuntette meg ervenyesseguket az ellenseg. 

A masik fontos tenyezo az, hogy e belso stabilitas kovetkezteben
a magyar negyvennyolc volt az egyetlen, amely nem belso ellentetek
miatt bukott meg, mint a nemet vagy francia forradalmi mozgalmak;
amely nem a Habsburg-birodalommal folytatott fegyveres harcban maradt
alul, mint az olasz. 1849 tavaszan a birodalom vezetoi ugy
iteltek meg, hogy kimerultek azok az eroforrasok, amelyek a
magyar kerdes onerobol torteno rendezeset lehetove tennek.
Ferenc Jozsef kormanya onnon gyengeseget vallotta be akkor,
amikor I. Miklos orosz cartol kert segitseget. Magyarorszag es
a birodalom merkozese 1849 tavaszan dontetlenre allt, ami
lenyegeben azt jelentette, hogy Magyarorszag vedekezo
poziciobol megnyerte a haborut. Amikor a korabbi evtizedek
tortenetirasa a szabadsagharc hanyatlasarol es bukasarol
beszelt, ezt a tenyt hazudta el. Pedig ha van valami, amire az
elmult masfel evszazad tortenelmebol erdemes emlekezni, ez a
teljesitmeny az. Mindez ugyanis arra mutat, hogy a reformkor
polgarosodasa sokkal melyebb es alaposabb volt, mint azt korabban
sejtettuk. S nemi aktualizalassal arra is remenyt nyujt, hogy a
magyar polgarosodas megsem olyan remenytelen dolog.

***Kisebbsegi oktatas: miniszterium kontra ombudsman*** A
kisebbsegi oktatas teruleten felmerulo gyakorlati gondok es
problemak megoldasa meghaladja a kozoktatas lehetosegeit -
reagalt Magyar Balint muvelodesi es kozoktatasi miniszter
Kaltenbach Jeno, a nemzeti es etnikai kisebbsegi jogok
orszaggyulesi biztosanak a kisebbsegi oktatasrol szolo
jelentesere. A muvelodesi miniszter szerint kulonosen
osszetett a helyzet a cigany tanulok eseteben, am, velte Magyar,
a kisebbsegi biztos jelenteseben nem veszi figyelembe, hogy nem
minden problemaert a miniszter a felelos. (Hatranyos oktatasi
megkulonboztetes Kaltenbach minapi jelentese szerint szinte
kizarolag cigany gyerekeket erint.) A miniszter szerint a
vizsgalat nelkulozi az empirikus elemeket, kizarolag
beadvanyokra es ket-harom eve osszegzett kutatasi eredmenyekre
epul. A fentiekkel kapcsolatban dr. Aary-Tamas Lajos, az ombudsmani
jelentes osszeallitoja leszogezte: a vizsgalat elkeszitese
soran tobbszor is konzultaltak a Muvelodesi Miniszteriummal es
szemelyesen Magyar Balinttal is, akinek allasfoglalasat a
jelentesben is idezik. 

***Priebke: eletfogytiglan*** Haborus bunok miatt eletfogytiglani
fegyhazbuntetesre itelte masodfokon a romai katonai birosag
Erich Priebke egykori SS-szazadost es buntarsat, Karl Hass
szazadost. A ket ferfi volt a felelose es reszben a
vegrehajtoja az 1944 marciusaban a Roma melletti ardeatinai
barlangban elkovetett tomegmeszarlasnak, amelynek soran 355
civilt gyilkoltak le megtorlaskent, amiert egy, az olasz
ellenallok altal elkovetett merenyletben 32 naci vesztette
eletet. Az itelettel elegedettek az aldozatok hozzatartozoi,
akik felhaboritonak tartottak az elso fokon kirott tizeves
fegyhazbuntetest, es ugy veltek: az aldozatok emlekenek volt
jelentos ez a szimbolikus itelet. Erich Priebke Argentinaba
menekult a masodik vilaghaboru utan, mig Hass mindvegig
Romaban elt. Az ABC-nek adott egyik interjujaban Priebke
elismerte, hogy nem csupan parancsokat adott kivegzesre, hanem o
maga is reszt vett a gyilkossagokban - a birosag elott viszont
ezt tagadta, es arra hivatkozott, hogy csak parancsot teljesitett. 

***Szlovakia: torvenymodositas es kegyelem*** Vladimir Meciar
lett Szlovakia ideiglenes allamfoje, mivel nem sikerult
megvalasztani a marcius masodikan lekoszont Michal Kovac,
koztarsasagi elnok utodat. Az uj allamfo elso rendeletevel
visszavonta Kovac elnok utolso donteset a tavalyi sikertelen
nepszavazas ujboli kiirasarol - ennek soran arrol kellett
volna donteniuk a szlovakoknak, hogy kozvetlenul kivanjak-e
valasztani az allamfot -, es amnesztiat hirdetett a volt allamfo
fianak elrablasa ugyeben. Meciar dontott 28, Michal Kovac altal
kinevezett nagykovet hazahivasarol is (a budapesti
nagykovetseget is uj ember, Arpad Tarnoczy fogja iranyitani).
Washington az alkotmanyos kormanyzas alapelveinek megsertesekent
ertekeli Meciar amnesztiarendeletet. A kormanypartok (Demokratikus
Szlovakiaert Mozgalom, Szlovak Nemzeti Part) fel evvel a
parlamenti valasztasok elott szeretnek a valasztasi torvenyt
modositani. A modositas elsosorban az ot ellenzeki partot
tomorito Szlovak Demokratikus Koalicio ellen iranyul, mivel a
kormany javaslata csak az egyes partokra leadott szavazatokat veszi
figyelembe. 

***BRFK: kinos kabitoszerugyek*** Lemondott a Budapesti
Rendor-fokapitanysag (BRFK) Szervezett Bunozes Elleni
Osztalyanak megbizott vezetoje: mint kijelentette, azert, mert
aterzi erkolcsi felelosseget a marcius 1-jei autobaleset miatt,
amelyben a BRFK kabitoszer-ellenes osztalyanak tobb munkatarsa
is megserult, egyikuk sulyosan. A rendorseg hangsulyozta, hogy a
serulest szenvedett szazados szabadsagon volt,
sajtoertesulesekbol azonban kitunik, hogy a balesetet szenvedett
autot az egyik olyan fovarosi ejszakai mulatohely tulajdonosa
vezette, amelyben korabban kerult mar sor kabitoszerrel valo
visszaelesre. A baleset idejen egy, a bartulajdonos tarsasagat
szallito masik autoban utazott a szazados most lemondott
felettese is. A lemondassal nagyjabol egy idoben hosszabbitottak
meg annak a rendorornagynak a letartoztatasat, aki a BRFK
szervezett bunozes elleni osztalya kabitoszer-alosztalyanak
helyettes vezetoje volt, es koholt bizonyitekokkal elkovetett
kenyszervallatas alapos gyanuja miatt vettek orizetbe. Ennek
elozmenyekent tartott hazkutatast az ugyeszseg nyomozohivatala
a BRFK szervezett bunozes elleni szolgalatanal, es az ott
talalt kabitoszer miatt eljarast inditottak harom nyomozo
ellen, majd letartoztattak az ornagyot. Ez valoszinuleg
osszefugg a kabitoszerrel valo visszaeles gyanujaval
orizetbe vett Funk Sandor korabbi letartoztatasaval. 

***Rendorkoltsegvetes: nincs fedezet?*** Nincs fedezet a
Belugyminiszteriumnak (BM) a rendorsegre vonatkozo
koltsegvetesi fejezeteben szereplo 3 milliard forint kiadasra -
jelentette ki Kiss Elemer miniszterelnoksegi allamtitkar a
Kormanyzati Ellenorzesi Iroda (KEI) vizsgalatai alapjan. A BM
kabinetfonoke, Gyekiczki Andras az allamtitkar kijelenteset
cafolva tudatta: a tarca 83,3 milliard forintot kert a
rendorsegnek, am a koltsegvetesi torvenyben csak 75,5
milliardot kapott meg. Rubicsek Sandor, a KEI elnoke
megerositette, hogy a rendorseg beralapja mar 1997 vegen
hianyt mutatott es az 1998-as tamogatas sem nyujtott fedezetet a
bermegallapodas vegrehajtasara. A kormany a heten dont arrol,
hogy Kuncze Gabor 12 milliard forintos, korabban mar elvetett
igenyevel szemben mennyit juttatnak a rendorsegnek. 

***Metesz-tuntetes: jogszeru rendori intezkedes*** Berta Attila
budapesti rendorfokapitany a parlament vizsgalobizottsaga elotti
meghallgatasan jogszerunek talalta a rendorseg intezkedeset az
emlekezetes tavaly oszi Metesz-tuntetesen, amelyet a rendorseg
oszlatott fel. A tuntetesre a rendorseg nem adott engedelyt, mert
szakertok szerint megbenitotta volna a fovaros belso
keruleteinek kozlekedeset. A szervezet a rendorsegi tiltas utan
a birosaghoz fellebbezett, am ez a testulet is elutasitotta;
ennek ellenere dontott ugy a termeloi erdekvedo szovetseg,
hogy megtartja a megmozdulast. Kuncze Gabor belugyminiszter, miutan
vegignezte a televiziok tuntetesrol keszult felveteleit,
kijelentette: szamara bebizonyosodott, hogy a rendorok nem
kovettek el jogsertest. (Lasd meg: 18-19. oldal.) 

***Vastagh: gyorsabb elbiralast*** Mit tehetnek a birosagok a
kozbiztonsag javitasa es az itelkezesi munka felgyorsitasa
erdekeben? -Errol kivant informalodni a miniszterelnok, amikor
az Orszagos Igazsagszolgaltatasi Tanacs (OIT) elnokevel, Solt
Pallal talalkozott. Solt hangsulyozta: amennyiben a kormanyzat azt
szeretne elerni, hogy szigorubb iteletek szulessenek, ugy a
hatalyos jogszabalyok modositasat kell kezdemenyeznie, de nincs
kozvetlen osszefugges a birosagi iteletek szigorusaga vagy
enyhesege es a bunozes novekedese kozott. Horn a talalkozon
23 olyan bunugyet emlitett, amelyek jelenleg birosagi szakaszban
vannak, de tobb eve nem szuletett meg az itelet. Vastagh Pal
igazsagugy-miniszter (kepunkon) kezdemenyezni fogja: azokat az
ugyeket, amelyek a tarsadalom szeles koret erintik vagy nagy
erdeklodesre tartanak szamot, surgosseggel biraljak el. A
miniszter a kormany utasitasara kezdemenyezte: az OIT vizsgalja
meg, hogy bizonyos kiemelt buncselekmenytipusoknal miert
huzodnak az itelethozatalok ket evnel tovabb. 

***Kohl: parlamenti vereseg*** A Helmut Kohl vezette nemet
kormanykoalicio tizenot ev utan eloszor vereseget szenvedett
egy torveny parlamenti szavazasakor. A torveny elutasitasa a
koalicioban reszt vevo Nemet Szabaddemokrata Part (FDP) kilenc
kepviselojen mulott, akik az ellenzeki szocialdemokratakat
tamogattak es a torvenyjavaslat ellen szavaztak. Kohl a parlamenti
vereseg utan a koalicio felbontasaval fenyegetozott, ha az FDP
egy kovetkezo parlamenti szavazasnal nem tamogatja a kormany
javaslatat, majd megerositette: a szeptemberi orszagos
valasztasok utan is folytatni kivanja a koalicios kormanyzast.
Bar az FDP vezetoi kijelentettek: a part a koalicio mellett all,
nehany kepviseloje mar jelezte, hogy a jovoben tamogatni fogja
az ellenzeki szocialdemokratak egyik eloterjeszteset. Burkhard
Hirsch, a nemet parlament szabad demokrata alelnoke javasolta: a
kepviselok frakciofegyelemtol mentesen, lelkiismeretuk szerint
szavazzanak. 

***Bos: nem lesz alairas*** Csak az ev vegeig elkeszitendo
hatasvizsgalatok ismereteben fogja alairni a Dunarol szolo
keretmegallapodast a kormany - hataroztak a miniszterek. A februar
27-en Pozsonyban alairt "jegyzokonyv" altal tartalmazott
optimalis megoldasok kidolgozasa erdekeben a kabinet megbizast
adott Nemcsok Janos allamtitkarnak, hogy az e heti kormanyulesre
terjessze elo: milyen muszaki, kornyezetvedelmi, gazdasagossagi
es koltsegmegterulesi hatastanulmanyok elkeszitesere van
szukseg. Nemcsok egy interjujaban korabban azt mondta, nem
kellenek ujabb vizsgalatok, hiszen ezek a tanulmanyok mar most is
rendelkezesre allnak. Meciar szlovak kormanyfo valoszinunek
nevezte, hogy ha marcius 25-ig a magyar kormany nem szentesiti a
pozsonyi egyezseget, Szlovakia ujra Hagahoz fordul.
Kornyezetvedok ujabb tiltakozo akciot jelentettek be marcius
14-re: szerintuk nincs szukseg az also vizlepcso
legalizalasat szolgalo hatastanulmanyokra. 

***Morze*** 

***Alkotmanybirosaghoz fordul*** az MDF, miutan a parlament ugy
hatarozott: a hitelesitett alairasok megletenek ellenere sem
ir ki nepszavazast a termofoldtulajdon ugyeben - jelentette be
Lezsak Sandor partelnok. 

***Megemelt bert*** kellett volna kapniuk a pedagogusoknak
marciusban, sok esetben azonban kesnek a kifizetesek - jelentette ki
a Pedagogusok Demokratikus Szakszervezetenek szovivoje
tajekoztatojan. Szakacs Peter elmondta: tudomasuk van olyan
torvenyserto gyakorlatrol, hogy nehany onkormanyzat
forrashianyra hivatkozva kerte az iskolak vezetoit a megemelt
berek visszatartasara. A PDSZ biralta a szakminiszterium altal
eloirt, a szakszervezet szerint igen rovid hataridoket, amelyek
betartasa nelkul az intezmenyek nem palyazhatnak elkulonitett
koltsegvetesi forrasokra. 

***Egy szazalekkal magasabb*** lesz az illetmeny-novekedes a
tavalyi igeretekhez kepest a honvedseg hivatasos allomanyanal
- mondta Keleti Gyorgy honvedelmi miniszter egy mult heti
sajtotajekoztaton. A hivatasos allomany harmadanal 26-50
szazalekkal nott a kereset. A honvedelmi tarca meg iden osszel
tovabb emeli a potlekok osszeget. A tisztek bere 14 ezer 500
forinttal, a tiszthelyetteseke 7 ezerrel, a szerzodeses katonake 5
ezer forinttal nott a tavaly decemberihez kepest. 

***Az Allami Szamvevoszek*** nem tart fel jelentos
szabalytalansagokat es visszaeleseket az ugyeszsegeken vegzett
ellenorzese soran. Kisebb pontatlansagokat elsosorban a
szamviteli rend es a bizonylati fegyelem teruleten talaltak
-derul ki az ASZ napokban nyilvanossagra hozott jelentesebol. 

***Az egeszsegugyi reform*** vegrehajtasahoz elkerulhetetlen
ujabb forrasok bevonasa - hangzott el a parlamentben megrendezett
egeszsegugyi forumon. A nepjoleti es a penzugyi tarca
vezetoi egyetertettek abban is, hogy az egeszsegugyre forditando
kiadasok nagyobb hanyadat tovabbra is kozfinanszirozasbol kell
garantalni; arrol azonban elteroen velekedtek, hogy terhelje-e
tovabbi tobbletkiadas a lakosokat. 

***Korulbelul 45 milliard forintot*** fordit a MAV Rt. a
kovetkezo nehany ev folyaman a vasuti szemely- es
teherszallitas szinvonalanak javitasara. Az osszeg egy
reszet az Europai Ujjaepitesi es Fejlesztesi Bank hitele
biztositja majd. Megujulnak a biztonsagi berendezesek, a vasuti
tavkozlesi halozat es a vasuti kocsik egy resze is. A
beruhazas elkerulhetetlen, mert 15 ev alatt kozel 400 milliard
forintnyi fejlesztesi beruhazas maradt el.

***327 no valaszai*** Eredmenyt hirdettek a Munkaugyi Miniszterium
Egyenlo Eselyek Titkarsaga altal meghirdetett, Egy no valaszai
cimu palyazaton, melyre osszesen 327 - tobbnyire videken elo,
"hetkoznapi" - asszony kuldte be elete tortenetet. Az elso
dijat a Dunaujvarosban elo, 81 eves Csato Endrene nyerte,
irasat a Holmi jelenteti meg, a masodik dr. Bakos-Toth Marta
(Bakonyszucs), a harmadik Kovacs Dezsone (Pecs) lett. "Minden
bizonnyal a tuleles dokumentumait tartjuk kezunkben, 20. szazadi,
kelet-europai, igaz torteneteket az eletben maradasrol -
fogalmazott Levai Katalin szociologus, a titkarsag vezetoje. - E
noi irasok erteke nem az irodalmi muvekevel vetekszik, tobb is,
kevesebb is annal: hiteles eletdokumentumok,
torteneti-szociologiai forrasmuvek." 

***Vilagzene '97*** Negy magyar lemez szerepel azon a 150 cimbol
allo ranglistan, melyet az 1997-es termesbol szavazas alapjan
allitott ossze az Europai Radioadok Szovetsege (EBU)
Vilagzenei Muhelye: Sebestyen Marta es a Muzsikas Morning Star
cimu albuma a 28., Parov Nikola Kilim cimu lemeze a 35., az Ando
Drom Phari Mamoja az 57., Sebestyen Marta Best Ofja pedig a 60. Ime
a kubai konjunkturat mutato elcsoport: 

1. Khaled: Sahra (Algeria) 

2. Ry Cooder and Friends: Buena Vista Social Club (Kuba/USA) 

3. Tarika: Son Egal (Madagaszkar) 

4. Natacha Atlas: Halim (Nagy-Britannia) 

5. Cesaria Evora: Cabo Verde (Zold-foki-szigetek) 

6. Afro Cuban All Stars: A Toda Cuba le Gusta (Kuba) 

7. Valogatas: Cuba - I Am Time (Kuba) 

8. Va2rttina2: Kokko (Finnorszag) 

9. Trebunie Tutki: W Sherwood (Lengyelorszag) 

10. Salif Keita: Sosie (Mali/Franciaorszag) 

11. Chico Cesar: Cuscuz (Brazilia) 

12. Hamid Baroudi: Five-Funf-Cinq-Cinco (Algeria) 

13. Setona: Tariq (Szudan) 

14. Dissidenten: Instinctive Traveller (Nemetorszag) 

15. Bayete and Jabu Khanyile: Africa Unite (Del-Afrika) 

16. Valogatas: Anokha - Sounds Of The Asian Underground
(Nagy-Britannia/India) 

17. Hedningarna: Hippjokk (Svedorszag) 

18. Zap Mama: 7 (Belgium) 

19. Aziza-A.: Es ist Zeit (Nemetorszag) 

20. Uxia: Estou Vivindo No Ceo (Spanyolorszag) 

***Olasz filmcenzura*** Otvenharom olasz filmrendezo, koztuk
Roberto Benigni es Nanni Moretti irta ala azt a nyilatkozatot,
melyben az ellen tiltakoznak, hogy a cenzura betiltotta Daniele Cipri
es Franco Maresco sziciliai rendezok Toto, aki ketszer elt cimu
low budget szatirajat. Az engedelyezo - jelen esetben: tilto -
testulet szerint "a film a legteljesebb mertekben tiszteletlen
altalaban a vallas, konkretan a keresztenyseg irant", "perverz
es bestialis szexet" mutato, "istenkaromlo, es onceluan
eroszakos jelenetek vannak benne. A betiltas ellen tiltakozok
szerint a cenzori dontes nem a kiskoruak vedelmet szolgalja,
hanem a kifejezes szabadsagat korlatozza. 1975 ota, amikor
birosagi itelet tiltotta be Pier Paolo Pasolini SalU, avagy
Szodoma 120 napja cimu filmjet, ez az elso ilyen eset - de az
alkotok fellebbezhetnek. 

***Gyasz*** 72 eves koraban elhunyt Rab Zsuzsa kolto, a klasszikus
es kortars orosz irodalom elismert forditoja. Halalat egy
felrenyelt narancsgerezd okozta. 

***Bauhaus/Szocio/Karasz Judit*** Ezzel a cimmel lathato
kiallitas aprilis 1-jeig a Mai Mano Fotogaleriaban. A
Bauhausban tanult Karasz Judit a magyar szociofoto egyik kiemelkedo
kepviseloje volt, 1977-ben bekovetkezett halalaig muzeumi
mutargyfotozasbol elt. 

***Dij*** A Narancsnal gyakorlatat tolto Glodi Balazs Sziget '97
cimu sorozataval elso dijat nyert Pecsett, a XXXI. Orszagos
Kozepiskolai Fotokiallitason, ahonnan egyebkent a harmadik
dijat is hazahoztuk Koller Gitta hataktja reven: o civilben a
szerkesztoseg titkara. 

***Lemezvilagpiac: a kalozok ellen*** Fernando Henrique Cardoso
brazil elnok alairasaval torvennye emelt ket jogszabalyt,
melyek celja, hogy veget vessenek a szamitogepprogram-,
hangfelvetel- es film-kalozipar viragzasanak. A szoftvertorveny
ertelmeben a szamitogepes kalozkodas adocsalasnak minosul
(a szabalyozas e modozatat tekintve Brazilia a vilag egyetlen
orszaga), negy evig terjedo bortonbuntetessel es az
illegalisan letrehozott termek haromezerszeres ertekenek
megfelelo penzbirsaggal sujthato. A zenek es filmek szerzoi
jogaira vonatkozo uj torveny a nemzetkozi szerzoi jogi normakat
ervenyesiti Braziliaban, amely egyreszt a vilag hatodik
legnagyobb zenei piaca, masreszt a Nemzetkozi Hanglemezipari
Szovetseg (IFPI) szerint az illegalisan masolt kazettak teren
vilagszerte a masodik (a forgalmaban levo kazettak 95 szazaleka
hamis). 

Az Amerikai Lemezipari Szovetseg (RIAA) a nem kielegito szerzoi
jogvedelem miatt feketelistara helyeztetne Paraguayt es
Bulgariat: szamitasuk szerint Paraguayban evi 130, Bulgariaban
evi 125 millio dollarnyi veszteseg eri az amerikai lemezipart - a
latin-amerikai orszagban a kazetta-, a balkani allamban a
CD-kalozkodas miatt. Pedig a bolgar kormany igyekszik: tavaly
kozel 500 ezer kaloz-CD-t foglaltak le (az evi 15 milliora becsult
bolgar kaloztermesbol), viszont uj engedelyeztetesi eljarast
vezettek be a CD-gyartok szamara, a szabalysertesi dij
osszeget pedig 10-50 millio levara emeltek. Az Europai Unio
aprilisban Birminghamben esedekes csucstalalkozojan Chris Smith
brit kultuszminiszter fel akarja vetni a kelet-europai zenei
kalozkodas kerdeset. 

A legalis zeneipart vilagszerte mintegy 5 milliard dollar kar eri
evente a kalozok miatt, s az utobbi idok azsiai gazdasagi
valsaga, a helyi valutak leertekelese csak tovabb rontott a
helyzeten: az olcso kalozlemezek ara meg kedvezobbe valt a
legalis termekekehez kepest. Az IFPI adatai szerint peldaul a
thaifoldi piac 40 szazalekat kaloztermekek teszik ki, Kinaban
tobb mint 50 szazalek ez az arany. Tobb orszagban (Thaifold,
Del-Korea, Hongkong, Tajvan, Fulop-szigetek, Szingapur) januarban
20 szazalekkal visszaesett a legalis hanghordozok forgalma. 

A RIAA adatai szerint a kalozkodas egyre inkabb atterjed az
Internetre: a szervezet fofoglalkozasu web-szorfosei szerzoi
jogokat serto site-ok szazait fedeztek fel; legtobbjuk, miutan
perrel fenyegettek oket, leszedte copyrightserto anyagait. A RIAA
300 millio dollarra becsuli azt a kart, melyet a kalozkodas
okozott a 12 milliard dollarnyi amerikai lemeziparnak 1997-ben. Az
IFPI becslese szerint vilag 40 milliard dollarra teheto
lemeziparat 5 milliard dollar kar erte ugyane miatt. 

***Tankonyvkiado: lassu tokeemeles*** Az elozetes elkepzelesek
szerint a Nemzeti Tankonyvkiado es tulajdonosa, az Allami
Privatizacios es Vagyonkezelo Rt. kepviseloi a mult szerdan
megallapodast irtak volna ala, melynek ertelmeben az APV Rt. 300
millio forinttal emeli a ceg alaptokejet, amely igy
egymilliardra no, de egyelore nem kerult sor a megallapodasra. A
kiado vezerigazgatoja, Abraham Istvan a Narancsnak elmondta:
annak ellenere, hogy az APV Rt. igazgatotanacsa februar 4-en
hatarozatot hozott a tokeemelesrol, ekkora osszeg ilyen
felhasznalasahoz kormanydontesre van szukseg, a kormany
viszont egyelore nem foglalkozott a temaval. Abraham Istvan
szerint nem okoz gondot a tokeemeles elhuzodasa, a ceg nincs
egeto penzhianyban. Amikor februar elejen a parlament kulturalis
bizottsaga a Tankonyvkiado privatizaciojanak allasarol
targyalt, az APV Rt.-t kepviselo Retkesne Szilvassy Ildiko
elmondta, a ceg versenykepessegenek novelese miatt szukseges az
alaptoke-emeles, a piacon eles verseny folyik, a Tankonyvkiado
holland konkurense meg ennel is nagyobb mertekben emelt toket. A
Muvelodesi Miniszteriumot kepviselo Bartha Lajosne szerint a
kozeljovoben nem celszeru elinditani a privatizaciot. Aminek a
koncepciojat ket valtozatban dolgoztak ki az APV Rt.-nel, a B
varians szerint a ceg 50 szazalek plusz egy szavazatnyi allami
tobbsegi tulajdonban maradna, 10 szazalek megvasarlasara
opciot kapna a Magyar Tudomanyos Akademia. 

***Idokerek*** Ha minden jol megy, iden december 31-en, a Dozsa
Gyorgy ut Varosligethez visszaparkositott reszen elkezd peregni a
homok abban a 9 meter atmeroju, 2,5 meter szeles,
vorosgranitbol, rozsdamentes acelbol es golyoallo uvegbol
keszulo, 60 tonna tomegu idokerekben, melynek
megvalosulasahoz szponzorokat keres a Khronosz Alapitvany. A benne
levo 4,4 tonna homok epp egy ev alatt peregne le, igy 1999.
december 31-en, az ezredfordulon kerulhetne sor az idokerek elso,
unnepelyes megforditasara, amikor egy csorlorendszer
segitsegevel a kerek atfordulna, 12,5 meterrel arrebb gurulna,
ugy otven ev alatt pedig a Liget menti ut vegere erne. A
millenniumi unnepsegek soraba illeszkedo idokerek - mely nem
meri, hanem mutatja az idot - otletevel Herner Janos mar a 80-as
evek elejen ostromolta az akkori muvelodesi minisztert, Kopeczy
Belat, hiaba; most az elso szponzori erdeklodesek nyoman
latszik esely arra, hogy osszejon a szukseges 195 millio forint.
Az idokerek muszaki terveit Janaky Istvan epitesz keszitette 

***Bernini Davidja marad*** Az olasz kulturalis miniszterium
sajtokozlemenyben hozta a kozvelemeny tudomasara, hogy a
washingtoni National Gallery kerese ellenere nem adjak kolcson
Gian Lorenzo Bernini Davidjat a szobrasz szuletesenek 400.
evforduloja alkalmabol rendezendo kiallitasra. Az
eletnagysagu marvanyszobor, melyet Bernini 1623-ban, 25 eves
koraban faragott, egy szakertoi bizottsag tanacsara marad
jelenlegi helyen, a romai Galleria Borgheseben, mert a szakertok
nem lattak elegendo garanciat arra, hogy a mu epsegben megussza
a szallitast. 

***Cyberia*** 

***Web es frankofonia*** Marcius 20-an immar masodszor rendezik
meg a Web es a Frankofonia ejszakajat, amikor is vilagszerte 2-2
fos csapatok merik ossze tudasukat a frankofon kultura
targykoreben. Az Interneten zajlo versenyen - melyen tavaly 18
orszag ketezer resztvevoje kozul egy magyar csapat lett a
masodik, osszesitesben pedig Magyarorszag volt a legeredmenyesebb
kelet-europai orszag - 14 es 30 ev kozotti fiatalok vehetnek
reszt. Jelentkezes e-mailen a Francia Intezetnel
) vagy a Muegyetem SYFED kozpontjaban
). A versenyhez kapcsolodva tobb Internettel
kapcsolatos programot is kinal a Francia Intezet (muhelymunka,
francia halozati kiadvanyok bemutatasa, eloadasok a
cyberkulturarol). 

***Buktat a Pentagon*** "Hagytuk oket jatszani egy darabig. Majd
hagytuk, hogy a nekik nyujtott kotelre felhuzzak magukat" - idezi
az Edupage a Washington Post cikkebol azt a buszke Pentagon-embert,
aki arrol nyilatkozott, hogyan azonositottak es kapcsoltak le
azokat az eszak-kaliforniai tinedzser fiukat, akik a Pentagon,
kulonbozo egyetemek es szovetsegi kutatointezetek
szamitogepeire tortek be, es ha mar benn voltak, randaliroztak
is, virtualisan. 

***Digitalis konyvtar, USA*** Az amerikai kormany a kovetkezo
negy-ot evben 50 millio dollart kivan kolteni a masodik
digitalis konyvtari programra (az elso 1994-ben indult, egy
korulbelul feleekkora osszegu alapitvannyal). 

***Digitalis gyorsposta*** Uj online szolgaltatas bevezeteset
tervezi a United Parcel Service (UPS) gyorsposta: dokumentumok
elektronikus tovabbitasat vallalnak szigoru titkositasi es
nyomkovetesi technologiaval. 

***Bill Gates a szenatus elott*** Mikozben Bill Gates hatarozottan
vedte cege uzletpolitikajat szenatusi meghallgatasan, a
Microsoft lassacskan kihatral azokbol a megallapodasokbol,
amelyek alapjan eljarasokat inditottak ellene - hatravan meg a
Disneyvel es a Time Warnerrel kotott tartalomszolgaltatasi
exkluziv szerzodes. A ceg puhulasaban az is szerepet jatszhat,
hogy a trosztellenes vizsgalatot folytato igazsagugyi
miniszterium fontolgatja a Windows98 vizsgalatat is, ami
elhalaszthatja az uj operacios rendszer megjeleneset. 

***Telefonkonyv a halozaton*** Az Internetto tudositasa szerint a
Matav hozzaferhetove tette a halozaton a teljes orszagos
telefonkonyvet. A kiserleti jelleggel mukodo, ingyenes
adatbazisban telefonszam es nev szerint lehet keresni, jogi
akadalyok miatt azonban a mobil-tarsasagok adatai kozul csak a
Westel 450 szamai talalhatok meg a terv szerint havonta
frissitendo online telefonkonyvben, a
http://www.matav.hu:8080/tqw/istart_h.html cimen.

A londoni ertekezlet idejere Kosovoban elult a csatazaj -
lapzartakor nem tudni, hogy tartos lesz-e a tuzszunet a minden
eddiginel veresebbnek tuno alban-szerb osszecsapas utan. A
nyugati nagyhatalmak buntetointezkedeseket vezettek be Jugoszlavia
ellen. A kosovoi albanok is megosztottak: egy reszuk a haboru
folytatasara keszul. 

A hetfoi helyszini jelentesek alapjan ugy tunik, hogy a szerbiai
rendorseg felfuggesztette a kosovoi buntetoexpediciot: a
hetfoi, tobb tizezres pristinai (albanul: Prishtina)
tunteteseket nem vertek szet (igaz, a jelentesek szerint mas
varosokban viszont szetvertek), a drenicai korzet zarlatat
feloldottak, es kiadtak a mult heten meggyilkoltak holttestet. A
halottak, hetfo delutani hirek szerint, a srbicai (albanul:
Skanderaj) rendorors elott vannak kiteritve: a hozzatartozok
addig nem akarjak eltemetni oket, amig egy nemzetkozi bizottsag el
nem vegzi a boncolast, es latleletet nem vesz. Az albanok szerint
az aldozatok egy reszet nem lehet azonositani, annyira
megcsonkitottak oket. A szerb belugyminiszterium (MUP) nem
reagalt a vadakra, mint ahogy arra sem adott magyarazatot, a
hivatalos jelentesekben szereplo huszonhat artalmatlanna tett
terroristabol mikent lett mintegy hatvan hulla (pontos adat ez
esetben sincs), es hogy pontosan mit is vetettek a meggyilkolt
gyerekek, nok es idosek. 

Londoni fenyites 

Nem lehetetlen persze az sem, hogy a tuzszunet idoleges es csupan
az ugynevezett kontaktcsoport londoni ertekezletenek idejere szol. 

Ettol fuggetlenul a hetfon - amugy is feszult lapzartank
napjan - ulesezo osszekoto csoport tagjai (az Egyesult
Allamok, Nagy-Britannia, Nemetorszag, Franciaorszag es
Olaszorszag kulugyminiszterei) ugy dontottek, hogy megbuntetik
Slobodan Milosevicet, Jugoszlavia elnoket. (A szinten csoporttag
Oroszorszag ehhez nem adta beleegyezeset, ami nem meglepo: Moszkva
tobb izben hatarozottan kijelentette, hogy a kosovoi valsag
Szerbia belugye, es nem tartozik senkire, meg az ENSZ Biztonsagi
Tanacsara sem; a londoni konferenciara pedig nem az orosz
kulugyminiszter utazott, hanem a helyettese.) 

A Milosevic es Jugoszlavia elleni buntetocsomag ket reszbol
all, es az egyik fele azonnal eletbe lepett: a nyugati hatalmak
leallitottak a szerbiai kereskedelemmel es beruhazasokkal
kapcsolatos exporthitel-tamogatasokat, es nem adnak vizumot azoknak
a jugoszlav es szerbiai hivatalos szemelyeknek, akiknek kozuk volt
a biztonsagi erok kosovoi akciojahoz. Milosevic tiz napot kapott
arra, hogy Szerbia deli tartomanyabol kivonja a rendorseg
kulonleges alakulatait, es beszuntesse a civilek elleni megtorlo
akciokat. A nagyhatalmak kovetelik tovabba, hogy Szerbia engedje be
a tersegbe a Nemzetkozi Voroskereszt es mas humanitarius
szervezetek kepviseloit (ezt Belgrad, allitasa szerint, mar
megtette: a hivatalos magyarazat szerint a Voroskereszt eddig azert
nem mehetett a drenicai korzetbe, mert a MUP - "korabbi
tapasztalatokra" hivatkozva - attol tartott, hogy fegyver- es
loszerutanpotlast szallitana a terroristaknak). 

Az viszont csupan egy gesztus, hogy az ENSZ BT ele egy olyan
hatarozatjavaslatot terjesztenek be, amelyik megtiltana a
fegyverszallitast Jugoszlaviaba. A kezdemenyezesnek valojaban
nincs nagy jelentosege: a drenicaihoz hasonlo akciokat Szerbia
onerobol is kepes megoldani; az elmult evekben a szerbiai
rendorseg egy kisebb hadseregnek is elegendo (es elsosorban egy
hadsereg altal hasznalatos) felszerelesre tett szert. Belgradi
forrasok szerint a Kosovoban allomasozo rendori alakulatok 120
mm-es aknavetokkel is rendelkeznek (vo. aknaveto, a szegenyek
tuzersege), az egyelore ismeretlen szamu PSZH-krol sem
hianyoznak a 20 mm-es legvedelmi agyuk, es szukseg szerint
helikopterek tamogatasat is birjak. 

Mi tortent? 

A veres drenicai hadmuvelet soran kiderult, hogy a szerbiai
rendorsegnek elegendo felszerelese van ahhoz, hogy tucatnyi falut
tobb hetig zarlat vag - szukseg eseten - akar ostrom alatt
tartson. 

A kusza - es az egymasnak, valamint onmaguknak is ellentmondo -
helyszini jelentesekbol szinte lehetetlen kihamozni, valojaban mi
zajlott a drenicai korzetben: az elso incidens februar 27-en,
penteken tortent, amikor a Kosovo Felszabaditasi Hadserege (UCK)
nevu terrorszervezet tagjai tuzet nyitottak egy iskola epuletere,
ahol szerb menekultek voltak elszallasolva, majd - nyomukban egy
rendorjarorrel - elmenekultek. Az uldozoket egy kanyarban
bevartak, es tuzet nyitottak rajuk. Valoszinuleg ekkor halt meg
az elso ket rendor (azota meg ketten lettek eltemetve, heten pedig
megsebesultek), az erosites pedig az est beallta miatt nem indult
el - a drenicai korzetben, foleg a telepuleseken kivul, tavaly
november ota az UCK az ur. Az harcok masnap folytatodtak,
pontosabban: masnap, szombaton kezdodott a megtorlas, amely
vasarnapra is athuzodott. A rendorsegi alakulatok fo
csapasiranya Likosani (Likoshani) telepules volt: az UCK felvette
ugyan a harcot, de egy ido utan visszavonult. Ekkor kezdtek el a
rendorok hazrol hazra atkutatni a telepulest, nyomukban pedig
halottak maradtak: a meszarlas soran nem kimeltek a polgari
lakossagot, a tulelok - es a faluba hetfon, a hadmuvelet utan
visszaterok - allitasa szerint nem egy albant kozvetlen
kozelrol lottek agyon, koztuk egy kismamat is. Kedden tobb mint
husz halottat temettek a drenicai korzetben. Az aldozatok
tobbsegeben a hazaikban vagy azok kozvetlen kozeleben
vesztettek eletuket. Az Ahmeti csalad tiz ferfitagjat elve
hurcoltak el a rendorok, holttesteiket marcius 3-an, kedden adtak
ki a megmaradt csaladtagoknak, a legfiatalabb Ahmeti tizenhat, a
legidosebb hatvaneves volt. A gyilkolas mellett jutott ido a hazak
kifosztasara is. Igy kezdodott az utolso rigomezei csata. 

A mult hetfoi pristinai tunteteseket a rendorseg vizagyuval,
konnygazzal es gumibotokkal rekesztette be, aminek kovetkezteben
mintegy harminc fo megsebesult, egy pedig meghalt. 

Kozben sem az UCK, sem a szerbiai rendorseg nem nyugodott, es a
kisebb osszecsapasokat ujabb megtorlas kovette. A lapzartakor
rendelkezesre allo adatok szerint ez a bosszuhadjarat minden
eddigi kosovoi incidenst folulmult: a hatvan holttest Srbicaban
fekszik kiteritve. 

A mindennapos eroszak 

Pedig Kosovo eddig sem volt szukeben a brutalitasnak, a rendori
onkenynek es eroszaknak. Egy 93-as, az USA-ban publikalt emberi
jogi jelentes szerint sehol Europaban nem volt annyi politikai per
es elitelt, mint Szerbia deli - autonomiajat '89-ben elvesztett
- tartomanyaban. 1981 es 1990 kozott 3340 albant iteltek el
politikai okok miatt, az atlagos buntetes 7 ev es 2 honap volt;
probakeppen beszoroztam a haromezerharomszaznegyvenet hettel, es
a vegerdemeny 23 380 lett - osszesegeben tehat ennel is tobb
evet kaptak a kosovoi politikai eliteltek. Olyan ketszazotven
evszazadnyit, ha nem tevedek. Az egyik kosovoi emberi jogi
szervezet adatai szerint 1981-tol napjainkig 223 albant oltek meg a
tartomanyban, az utolso harom evben pedig 22 070 alban
megvereset birtak szuflaval a rendorok. 

Kozben tartott az Ibrahim Rugova, a Kosovo Demokratikus Ligaja (LDK)
es a - csupan Albania altal elismert - Kosovo Koztarsasag
elnoke altal meghirdetett passziv ellenallas. Ennek soran epult
ki a sokat emlegetett kosovoi parhuzamos alban allam, illegalis
iskolakkal, korhazakkal, sajat adorendszerrel es - egyes
forrasok szerint - rendorseggel (amelyik akar az UCK alapjaul is
szolgalhatott). Ebbol a passziv, tetlen - viszont mindennapi
frusztracioktol cseppet sem kimelt - kozegbol nott ki az UCK
neven, bizvast allithato, hogy hirhedtte valt terrorszervezet.
Az UCK nepszeru a kosovoi albanok koreben, a drenicai korzetben
peldaul megmentoikkent tisztelik oket - az albanok szerint a
meszarlasnak sokkal tobb aldozata lett volna, ha nincs az UCK. 

De van. Nyugati hirszerzo elemzesek szerint a szervezetet a 70-es
evekben Nyugatra disszidalt (elsosorban kosovoi) albanok hoztak
letre es iranyitjak. Az UCK kozpontja, allitjak, Svajcban
van, a penzelesrol pedig a nagyszamu diaszpora es a foleg
drogkereskedelemben erdekelt, szervezett alban alvilag gondoskodik.
A csoport letszamat csupan nehany szaz fore becsulik, de az
igazi ereje, velik az elemzok, az informatorok, tamogatok es
szimpatizansok nagy szamaban van. A fegyverkezes nem jelenthetett
gondot, Albaniaban tavaly meg a halado ertelmiseg is beszerzett
par tankot, ha masert nem, akkor azert, hogy alkalomadtan elejet
vegye a parttalan kavehazi vitaknak, a geppisztolytoltenyeket
pedig barna staniclikben arultak szotyi helyett. Az UCK '96 ota
vallalja magara merenyletek elkoveteset, emberei tavaly november
28-an, egy temetesen jelentek meg eloszor nyilvanosan,
egyenruhaban - azutan, hogy a drenicai korzet szinte egesz
teruleterol kivertek a rendoroket. 

A buntetes 

Ugye, hogy furcsa lett volna, ha ez Szerbia reszerol annyiban marad? 

Amerikai hirszerzok szerint a szerb rendorok mar januarban
megprobaltak megolni az UCK vezetojenek tartott - es
tavolleteben husz ev bortonre itelt - Adem Jasharit. A szerb
belugy azt allitja, hogy ezuttal sikerrel jartak: Adem Jashari a
Donje Prekaze faluban folytatott harcok soran meghalt. Alban
forrasok ezt csak kozvetve erositettek meg, az aldozatok
kozzetett nevsoraban szerepel ugyan egy Adem Shaban Jashari, de
arrol nem irnak, hogy UCK-parancsnok lett volna. 

A januari akciot kenytelenek voltak abbahagyni es visszavonulni, a
lovoldozesben egy no meghalt, ketto megsebesult. Egy
kiszivargott jelentes szerint a CIA februar kozepen jelezte, hogy
a szerbiai rendorseget keszultsegbe helyeztek, es hogy
csapatokat vonnak ossze a tartomany hataran. Idovel a rendori
alakulatok korbevettek a drenicai korzetet - csak ido kerdese
volt, mikor lepnek akcioba. 

Az akcio rendkivul brutalisra sikeredett, es a megtorlason
kivul nem sok egyeb celja lehetett. A buntetoexpedicioban
reszt vevo egysegek nem antiterrorista feladatokat hajtottak vegre,
hanem meszaroltak: a taktika es a modszer a horvatorszagi es a
boszniai haboru elejere - es a felkatonai alakulatok
tevekenysegere - emlekeztet (Bijeljina elestere, peldaul),
amikor is a tulero minden rendelkezesre allo eszkozzel
elsoporte azokat, akik utjukba kerultek. A drenicai korzetben
tevekenykedo fegyveresek szabadon gyilkolhattak. 

A meszarlas egy esetleges kosovoi haboru kepet is
elorevetitette. A szerbiai rezsimnek itt mas jellegu hadviselesre
kellene berendezkednie. Nem lenne eros helyi tamogatottsaga - a
drenicai korzetben is kevesebb, mint 2 szazaleknyi szerb el -,
pontos, reszletes informaciok nelkul kellene bevonulnia minden
telepulesre. Nem beszelik a nyelvet, de ha beszelnek is: nincs,
aki megsugja, ki az ellenallas helyi szervezoje (mig
Horvatorszagban es Boszniaban elore tudtak, kit kell
lekapcsolni); ha fel akarjak szamolni az alban ellenallast, akkor
mindenkit le kell loniuk. Erre most tettek egy kiserletet, am nem
biztos, hogy lenne idejuk vegigcsinalni. 

Rengeteg teendok 

Tiz napja van ugyanis Milosevicnek arra, hogy a valsag targyalasos
rendezese mellett kotelezze el magat. Ha nem teszi, akkor elso
lepesben befagyasztjak a kulfoldon levo jugoszlav vagyont,
majd jon sorba a tobbi buntetes - allitolag. Mert a keplet
nemileg bonyolultabb, amennyiben szamolni kell a kosovoi alban
ellenallas fegyveres szarnyaval is: Avdija Ramadan, az UCK nem
hivatalos szovivoje szerint most mar csak a haboru hozhat
megoldast, marpedig a haboruk nem szoktak egy-ket nap alatt
elulni. Az illegalis kosovoi kormanynak emigracioban elo
miniszterelnoke, Bujar Bukoshi kijelentette, hogy a kormany a
pristinai politikai dontesre var, es ha kell, akkor fegyvert
vasarol es hadsereget hoz letre. 

A kiszamithato, kovetkezetes - es ezert Szerbianak is jo
partner - Rugova marginalizalodott, es a politikai tulelesert
kuzd: nem akarja elhalasztani a marcius 22-ere kiirt illegalis
valasztasokat, eliteli ugyan a meszarlasokat, de nem hirdet
haborut Szerbia ellen, az UCK-t pedig a szerb titkosrendorseg
muvenek tartja. Rugovat, nemi tulzassal, az mentheti meg, hogy
Milosevicnek szuksege van ra mint targyalopartnerre (felteve,
hogy teljesiteni akarja az otok ultimatumat). 

Az otoknek - ha komolyan gondoljak, hogy megakadalyozzak a soron
kovetkezo balkani haborut - lesz eleg dolguk, meg kell nyugtatni
peldaul a szomszedos allamokat. Albania keszultsegbe helyezte
hadsereget, Macedonia detto (ahol az alban kisebbseggel szinten
nem felhotlen a viszony); es ha mindenki megnyugodott, akkor el lehet
kezdeni kozvetiteni ket, kompromisszumra nem hajlo fel kozott:
amig Szerbiaban - az egy Polgari Szovetseg kivetelevel - az
ellenzeki partok sem iteltek el a meszarlast, addig a
legengedekenyebb kosovoi alban is csak egy atmeneti nemzetkozi
protektoratust tud elkepzelni megoldaskent. Ami utan az
elszakadas kovetkezne. 

Hiaba, nem akarnak mar egyutt elni, na. 

- makai -