Sziasztok!

Szeretnek kiragadni ket mondatot Gabor (Ratonyi) hozzaszolasabol, es kicsit
masfele kanyarodni ennek alapjan. (Az eredeti mondandot ertem, es nagyjabol
egyetertek vele, csak nekem most ez jutott eszembe :-)

>Mi volt ez, ha nem a muveszet kifejezodesenek folyamatosan
>meg-megujulo (kesobb korszakokba csoportosithato) kiserlete?! Ma mar
>tudjuk es elfogadjuk, hogy az antik muveszet es a klasszikus muveszet
>mikepp kapcsolodnak egymashoz, hogy a barokk, es a rokoko hol
>helyezkedik el a muveszettortenetben.

Ez a ket mondat azt erositette (lehet, hogy nem szandekosan), hogy sok
mualkotas igazi erteket csak kesobb lehet merni, megitelni. De szerintetek
mennyire igaz ez? A szelsoseges velemenyek: csak az ido donthet, hiszen csak
az a jo, ami kesobb is fennmarad, ami nemcsak a sajat kortarshoz tud szolni,
sot raadasul egy divatos stilusrol kesobb kiderulhet, hogy nem is volt
erdeti, mig a nagy muveszt kortarsai nem ertettek. A masik oldal: ostobasag
az ido, aki a maga koraban nem jut valamire, nem valik legalabb egy adott
ko:r, reteg szamara fontossa, netan iranyadova, az kesobb mar nem lesz
hires, fontos, stb.

Az igazsag nyilvan a ketto kozott lehet, de hol?

Udv:
Edina