Sziasztok Ibolya vagyok!

Szeretnék megosztani veletek újra egy sikert, ami 1992-ben történt. Van egy
nagyon kedves barátom, szerettem volna ha elvégzi a tanfolyamot, annál is
inkább mert egy biztosítónál dolgozott.
Meséltem neki  milyen csodálatos az agykontroll, de ő mindig kinevetett, és
elterelte a beszélgetésünket.
DE én nem adtam fel. Ő sem.
Laboromban meghívtam minden alkalommal és meséltem neki, hogy ez valójában
mennyire jó lenne, mennyivel több biztosításokat kötne.
Én szerettem volna ismétlő tanfolyamra menni, 1993 augusztus hónapra kértem
is jegyet. Hogy mennyire nincsennek véletlenek a következő mondataim is
igazolják.

A jegyet amit az ismétlőre kértem az nem a  kért időpontra kaptam, hanem a
juniusira. Gondolkodtam elmenjek e.
Az nap amikor felkeltem, szintemre mentem és nagyon boldog érzés vett
hatalmában.
Beültem a terembe, és előjött az az érzés amit reggel éreztem. Barátomra
gondoltam, s abban a pillanatban a függöny mögül Ő lépett be. Szerencsére
ültem, de ülve is maradtam attól az érzéstől ami úrrá lett rajtam.
Amikor neki is sikerült erőt gyüjteni a meglepetéstől, ada jött hozzám , nem
is voltak szükségesek a szavak. A némaság pillanatában godolataink is
eggyéváltak.

Hogy mennyi idő telt el, amig megtudtunk szólalni arra nem emlékszem.
Megkérdeztem kitől hallott az agykontrollról, engem miért nem volt hajlandó
meghallgatni.
Kiderült, hogy azon a héten az egyik ügyfele mesélt a tanfolyamról, mit tett
ő? Abban a pillanatban az az érzése támadt, hogy neki is RÉSZT KELL VENNIE
egy ilyen tanfolyamon.

Azért nagyon örülök, hogy elvégezte a tanfolyamot, ennyire működik. Az
üzenet amit neki küldtem közvetlenül, azt  máson keresztül, de eljutott
hozzá.

        Üdvözlettel Ibolya.

Kellemes húsvéti ünnepeket kívánok mindenkinek!!!!!!!!!!!