>Popper motivacioja pedig az volt, hogy oneki a vilag determinaltsaga volt a
jo
>valahogy a "szabad akarat" es "szabad tarsadalom" filozofiajahoz. Tehat a
deter
>minaltsag neki ahhoz kellett, hogy az emberek egy sajat akarattal, egy
liberali
>s vilagban meg tudjak hatarozni a dolgaikat.

>O ugy kepzelte el, es ebben egyet ertek, hogy az indeterminizmus abszolut
nem e
>gyeztetheto ossze a szabad akarattal, mer egy indeterminisztikus vilagban
az ak
>aratod nem er semmit, hiszennem tudja meghatarozni a dolgaidat. Az nem
szabad a
>karat, hogy meg akarom mozditani a kezem, de az nem feltetlenul mozdul meg,
es
>hogy ez veletlenen mulik.

Azt hiszem, a kvantummechanikai indeterminizmus problemajat altalaban
mindket iranyban tul szoktak dimenzionalni. Egyreszt erre vezetik vissza a
szabad akaratot, masreszt felnek a meghatarozatlansagtol, mint Popper.
(Ugyanigy gondolkodott Einstein is.) Azonban a mi vilagunkban, a
mezovilagban (nem mezo", hanem mezo :-)) ennek az indeterminizmusnak nincs
jelentosege. Egyszeruen azt jelenti, hogy a vilagban van kaosz, de _csak_ az
atomi szinten. Termeszetesen mi csinalhatnank olyan eszkozt, amellyel ezt a
bizonytalansagot fel lehetne nagyitani, de ez mar mas kerdes. Gyakorlatilag
ez sem jelentene tobbet, mint az, ha kockadobassal dontenenk valamilyen
fontos kerdesben.

Ferenc

Kedves Math,

> egy reszecsken tobb merest vegzunk. ELoszor
> a poziciojat merjuk meg, aztan a sebesseget.

  Azt hiszem itt kell Poppert elfelejteni. A fenti modszer abszolut
nem mukodik, mint azt barmilyen bevezeto kvantum eloadas elso
2 orajan elmondjak. Ez *nem a rejtett parameter* problemakore,
hanem egyszeru tudatlansag. Heisenberg meg forog a sirjaban.
Einstein szinten (ennel sokkal tobb munkat fektetett be a QM
megdontesebe).

> Indeterminizmus abszolut nem egyeztetheto ossze a szabad akarattal

  Szerintem a determinizmus nbem egyeztetheto ossze a szabad akarattal.
Ha determinisztikus a vilag, akkor a kezdeti feltetelek az osrobbanaskor
eldontik, fel akarom-e emelni a kezem, dontesem nincs (illetve a
dontesem is determinalt). Nekem jobban tetszik egy vilag, ahol
van szabad akaratom, csak eppen vagy az tortenik, vagy nem, amit
akarok. De ez szubjektiv izles kerdese. Mondjuk kaosz elmelet
megmenti a determinizmust, ha azt mondod, hogy elmeletileg lehet
mindent elore megmondani, de a kaosz elmelet miatt veges ido
alatt a kezdeti feltetelek ismeretenek apro hiba elmosnak mindent.
Elmeletileg megvolt a dontesem mar osrobbanaskor, gyakorlatban
nem, mert annyira jol nem ismerheto meg az allapot. Ezzel nincs is
baj.

Gyula