Krisztian:
"A viz mindig lefele folyik. hihetetlenul racionalisan talalja meg a legkon=
nyeb
b utat."
viszonylag hatekonyan, de eleg butan. racionalitas szempontjabol a viz a le=
gegy
szerubb, legmohobb algoritmus szerint mukodik: steepest descent. ennel tudu=
nk j
obbat. peldaul Obudan a Lupa szigeti tavak vize nem talalja meg a szaz mete=
rre=20
levo Dunat, hogy lefollyon rajta.
>Nem lehet, hogy hajlamosak vagyunk tulbecsulni a >racionalitast?
pontatlan kerdes.:)
math
(webes bekuldes, a bekuldo gepe: oulu-h3.microcell.fi)
=3D=3D=3D=3D=3D=3D=3D=3D=3D=3D=3D=3D=3D=3D=3D=3D=3D=3D=3D=3D=3D=3D=3D=3D=3D=
=3D=3D=3D=3D=3D=3D=3D=3D=3D=3D=3D=3D=3D=3D=3D=3D=3D=3D=3D=3D=3D=3D=3D=3D=3D=
=3D=3D=3D=3D=3D
Felado : 
Temakor: Re: marhasag ( 7 sor )
Idopont: Wed Oct 8 09:34:29 CEST 2003 FILOZOFIA #1229
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Lien:
"Ezt a marhas=FDgot szeretn=FDm alaposan v=FDgig gondol-
ni."
tedd azt!:)
(webes bekuldes, a bekuldo gepe: oulu-h3.microcell.fi)
=3D=3D=3D=3D=3D=3D=3D=3D=3D=3D=3D=3D=3D=3D=3D=3D=3D=3D=3D=3D=3D=3D=3D=3D=3D=
=3D=3D=3D=3D=3D=3D=3D=3D=3D=3D=3D=3D=3D=3D=3D=3D=3D=3D=3D=3D=3D=3D=3D=3D=3D=
=3D=3D=3D=3D=3D
Felado : 
Temakor: Re: igazsagkereses ( 115 sor )
Idopont: Wed Oct 8 09:53:57 CEST 2003 FILOZOFIA #1229
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
ditbaro:
"Az ismeretelm=FDlet nagyon l=FDnyeges r=FDsze a filoz=FDfi=FDnak, de nem e=
gyetlen r=FDsze.
"
mondtam, hogy van meg egy resze, a pretudomany.
" Ugyanakkor ugyanolyan irracion=FDlis alapjai vannak, mint b=FDrmilyen m=
=FDs emberi=20
jelens=FDgnek, mert sem a krit=FDriumait, sem az eszk=FDzeit illet=FD
d=FDnt=FDseket nem lehet visszavezetni racion=FDlisan valami m=FDsra."
de. egyreszt a celra, amit a megismeres kituz, masreszt logikai osszefugges=
ekre
, es az emberi kepessegekre, amelyekkel a megismeres tortenik. az ismeretel=
mele
t feladata, hogy a megismeres celjara olyan modszert adjon, amely emberileg=
kiv
itelezheto, es minel hatekonyabb. egy-egy modszer kitalalasa logikai elemze=
ssel
veghezviheto. a hatekonysag pedig a felvetett alternativak osszehasonlitasa=
val
.=20
" =FDppen err=FDl besz=FDlek, amikor az emberi l=FDtez=FDs =FDrtelmetlens=
=FDg=FDt fejtegetem: a
z a t=FDny, hogy csak korl=FDtozott racionalit=FDs l=FDtezik (vagyis olyan,=
amelyik egy
ponton lehat=FDrolja az =FDrvel=FDst) mutatja a legtiszt=FDbban, hogy irrac=
ion=FDlis l=FDn
yek
vagyunk."
itt megint osszekeversz dolgokat.
ugyanis nem a racionalitas hatarolja le vegesre az erveleseket. a logika al=
kalm
as vegtelen ervelesek letrehozasara, peldaul vegtelen regresszus. MI VAGYUN=
K AZ
OK, AKIK NEM KIVANUNK VEGTELEN ERVELESEKET. mert nemt udjuk vegigkovetni,me=
rt M
I VAGYUNK VEGESEK, NEM A RACIONALITAS.
"1/ Ha a dolgoknak nem lenne l=FDnyeg=FDk, akkor a megismer=FDsi probl=FDma=
nem l=FDtezne
."
miert is?
" (Platon nyugodtan fek=FDdhet a s=FDrj=FDban, mert a matematikusok jelent=
=FDs r=FDsze ir
=FDnyad=FDnak tekinti idea elm=FDlet=FDt.)"
dehogyis.
" Akkor minden ismeret=FDnk k=FDzvetlen =FDs igaz lenne. Ismeretlelm=FDletr=
e =FDppen az=FDr
t van sz=FDks=FDg, mert
nincsenek k=FDzvetlen ismereteink."
1) mit ertesz kozvetlen ismeret alatt?
2) mi koze van ennek az elozoekhez?
nagyon homalyos vagy itt.
"2/ Nagyon k=FDnyelmes dolog =FDnk=FDnyesen kijelenteni, hogy valamilyen pr=
obl=FDmasere
g nem t=FDrgya a filoz=FDfi=FDnak, =FDs foglalkozzon vele aki akar. Csakh=
=FDt a filoz=FDfia
nem a k=FDnyelemr=FDl sz=FDl, =FDs nem az =FDnk=FDnt v=FDllalt korl=FDtolts=
=FDgr=FDl."
a korlatokat a lehetsegesseg miatt kell bevenni. nem kell betartani ezeket =
a ko
rlatyokat, akkor kapunk egy olyan filozofiat, ami lehetetlen dolgokat tuz k=
i ma
ga ele, azaz nem jo semmire. lehet akarni a lehetetlent, csak semmi ertelme=
|
