Eloszor kikapcsolodasnak egy matek-feladat, amit nemreg kaptam. Nem
nehez, de kicsit beugratos lehet.
X kosarra dobal es jegyzi a statisztikat: egy bizonyos n1 dobas utan
a teljesitmenye 80 szazalek alatt van. Egy kesobbi n2 dobas utan mar
80 szazalek folott. Kerdes: van-e a ketto kozott olyan allapot,amikor
*pontosan* 80 szazalekos ?
Zoli kerdese:
> A tegnapi cikkem egyik hibájára hamar rájöttem. A középponti
> fényórának nem lassabban, hanem épp ellenkezoleg, gyorsabban kell
> járnia a körutazó szerint, mint a saját fényórája. (legyen neki is).
Helyes. Mar csak az ikerparadoxon okabol is. Szinte szerencse, hogy
nem tudtam hamarabb valaszolni -- mire ez megjelenik talan mar meg-
oldod a maradek problemadat is :)
> Ám ezt átlátni ill. szemléltetni nem tudom, csak kijelenteni, ami
> baj. Csak a kör közepén lévő megfigyolo szempontjából világos
> a helyzet. ...
A korhintan ulo Y valoban ugyanott latja a kozpontot, megpedig az
- aberracio miatt - sajat rendszereben oldalt es elore. Az aberracio
miatt egyuttal kekebbnek is latja a kozponti fenyforrast. Egy korbe-
fordulas alatt ugyanannyi rezgest kell latnia mint amennyit a koz-
pontbal allo lat, ergo kozepen hosszabb idonek kell eltelnie.
Ha nem meggyozo, gondolhatsz arra is, hogy mi lenne az analogia a
banyaban es felszinen levo megfigyelokkel.
> ...Hagyja el most a körpályát a mozgó, érintőlegesen! Ettol kezdve
> már mindketten azt tapasztalják, hogy a másikuk órája lassabban jár,
> azaz mindketten cikcakkosnak kell mérjék a fény útját a másik rend-
> szerében.
Igen.
> ...Ez különös, hiszen ha e kör igen nagy sugarú, akkor az egyenes
> pályára állás jelentéktelen változást jelent a mozgó számára. Miként
> lehet mégis, hogy e kis változás folytán a másik óra addig függoleges
> fényutja határozottan cikcakkosra vált át számára?
Nem annyira kulonos. Amint Y erintolegesen elszall a korpalyarol, szep
lassan forditania kell a fejet visszafele, hogy lassa kozeppontot. Ha
azt akarjuk, hogy a valtozas szinte erzekelhetetlen legyen, akkor nagyon
nagy koron kell keringenie. De akkor mar a nagyon kis szogelfordulas is
nagy tavolsagot jelent. Vagy masszoval: messzirol nezve egy rendes cik-
cakk is csak minimalis szogtavolsagot jelent.
Mellekszal: az egyenes palyan erintolegesen elzugo Z. termeszetesen
ugyancsak kekebbnek latja a kozponti fenyorat es ugyancsak oldalt-
elore kell neznie. Az o szempontjabol a kozponto ora lassubb. A kekebb
fenyt Doppler-effektusnak tulajdonitja, mivelhogy ekkor meg *szembe
megy* a kozeppontbol jovo fennyel.
udv, kota jozsef
|
