> Konkrétan ez a diftongus viszont a magyarban nem létezik.
De. Például az augusztus szóban. Arról viszont vitatkozhatnánk, hogy ez 
valóban diftongus-e, vagy inkább egy rendes a és egy bilabiális 
approximáns (l. angol w) kapcsolata. A magam nyelvváltozatában minden 
bizonnyal az utóbbi van, hiszen ha azt mondom, "tauual írd, ne 
thétával", vagy "találkozott a vizslám egy csaucsauual", márpedig ezt 
mondom, akkor ott bizony mássalhangzónak kell lennie. Ennek a 
jelenségnek ellenpontja a "Meinlvel", "Mádlval" toldalékolás, ami azt 
mutatja, szintén az én agyamban levő nyelvváltozatról csupán, hogy a 
szótagképző mássalhangzó számomra magánhangzóként viselkednek.

Üdv:
Attila

> Ki tud segiteni valaki ebben? Az "augusztus" szot hogy kell magyarul
> ejteni? Sejtem, hogy az eredeti latinban az "au" diftongus
> (hajlitott hangzo, mint Nyiregyen a bolt: "bout"). Konkretan ez a
> diftongus viszont a magyarban nem letezik.

  A magyarban per definitionem nincsenek diftongusok. (Mármint a
köznyelvben. A bout sem tartalmaz diftongust a köznyelvben!) Az ezt
tartalmazó latin szavakban azonban nem nyeljük el egyik hangot sem,
hanem a diftongust két hanggá oldjuk: a-u, e-u. Az augusztus tehát a
magyarban négy szótag. Ugyanakkor a mindennapi kiejtésben nagyon
gyakran diftongussal hangzik, mert a beszélők képesek kimondani a
diftongust és nincs semmilyen hangtani törvény, ami megakadályozná
őket a kiejtésében. Az au gyakrabban, az eu ritkábban diftongizálódik
a kiejtés során. Mivel azonban a papírforma nemlétezőnek tekinti a
diftongusokat, a szótagolásban természetesen két szótagnak számítanak.

> Marmost ha NEM ket kulon maganhangzokent oldjuk fel, hanem
> egybeolvastjuk, (e.: "agusztus") akkor nem kellene a magyar
> helyesirasnak ehhez a kiejteshez igazodnia?

  Nem, mert ez pongyola ejtés, és remélhetőleg kevesen gyakorolják.

> Ha pedig a-u ket kulon maganhangzo, pld. hogyan szotagoljuk?

  Hát így. El is szabad választani a két magánhangzó között; az más
kérdés, hogy ha a diftongus szó elején áll, akkor egy betűt kellene
meghagyni az első sorban, amit a tipográfia szabályai csak végszükség
esetén engedélyeznek. De nyelvileg el szabad választani.

> Van egy olyan erzesem, hogy ez a kerdes mar volt a listan, - ha igy
> van, akkor bocsanat.

  Lehetett, de én nem emlékszem rá.

Láng Attila D., író (http://lattilad.org)
>A világ urai? – elmélkedés a számítástechnikáról, az Internetről
Nem eleg tisztessegesnek latszani. Tisztessegesnek is kell lenni. (Rez Andras)

Hixi Pixi dixi:

>Az "augusztus" szot hogy kell magyarul ejteni? Sejtem,
>hogy az eredeti latinban az "au" diftongus (hajlitott
>hangzo, mint Nyiregyen a bolt: "bout"). Konkretan
>ez a diftongus viszont a magyarban nem letezik.

Szerintem létezik idegen nyelvekbôl átvett szavakban:
autó, autentikus, augusztus, stb., valamint pl. az oszmán-
török kilavuz (vezetô, elôljáró) magyaros ;) formájában,
a kalauz szóban. (Kalóz szavunk is ugyanoda megy vissza!)

>Marmost ha NEM ket kulon maganhangzokent oldjuk fel,
>hanem egybeolvastjuk, (e.: "agusztus") akkor nem
>kellene a magyar helyesirasnak ehhez a kiejteshez
>igazodnia?

Te már hallottad úgy mondani, hogy agusztus rövid, magyar
a hanggal? Én még sohasem. Aaa-gusztusnak ejtve már
hallottam, de olyan hosszú aaa sincs a magyarban, mint
pl a svédben. Nekem az au hanggal semmi gondom nincs,
lehet, hogy azért, mert Ausztria közelében nôttem fel.
(Oh, du lieber Au-gus-tin...)

 >Ha pedig a-u ket kulon maganhangzo, pld.
>hogyan szotagoljuk?

Au-gusz-tus, azaz úgy, ahogy kiejtjük. A kalauz viszont
ka-la-uz, talán mert úgy jön a nyelvünkre. :)

Rokon az eu kettôs hangzó: Eu-ró-pa.
De: fe-u-dá-lis, talán mert úgy érezzük természetesnek.

Balázs