Feri!
Egyenesen le vagyok nyugozve patetikus stilusodtol, de sajnos a patosz
az ervelesre altalaban kevesse alkalmas. A demokracia nem (illetve nem
csak) a javak elosztasarol szol. Amikor azt mondtam, hogy demokracia
nem letezik, akkor nem arra gondoltam, hogy semmit nem lehet
igazsagosan eloszani.
A demokracia arrol szol, hogy ki hogyan vesz reszt a kulonbozo dontesi
mechanizmusokban. Donteni persze lehet a javak elosztasarol is, de pl.
arrol is, hogy megtamadjuk-e a masik orszagot vagy nem.
A demokraciaval igazabol ket baj van, az egyik elmeleti, a masik
gyakorlati.
Az elmeleti problema az, hogy barmilyen dontesrol is legyen szo,
lesznek, akik nem ertenek egyet vele. Jo esetben a tobbseg egyetert,
de ilyenkor is mondhatjuk azt, hogy a demokracia a tobbseg diktaturaja
a kisebbseg felett. Na, ez a fabol vaskarika szemelyesen. Vagyis
barmilyen demokratikus is egy dontes, a teljeskoru egyetertes
valoszinu lehetetlensege miatt a demokracia sem teljeskoru az adott
dontes kapcsan.
Ez azonban a kisebbik baj. Voltakeppen ez nem is baj, csak elmeleti
kukacoskodas. A gyakorlati problema sokkal sulyosabb.
A gyakorlati problema pedig az, hogy az emberek donto tobbsege nem
rendelkezik a dontesekhez szukseges informacioval, es nem is lehet
nekik megadni, mert bonyolultabb dontesekhez olyan mennyisegu
informacioozon szuksegeltetik, amit az atlagember nem kepes atlatni.
Mi kovetkezik ebbol? Az, hogy kialakulnak csoportok (nevezhetjuk oket
partoknak is, de nem feltetlenul hivjak oket tenylegesen igy), amiknek
a tagjai hivatasszeruen foglalkoznak azzal, hogy megprobaljak
osszegyujteni a szukseges informaciokat, aztan meggyozni az
atlagembert valamely dontes helyessegerol. Mivel azonban a teljes
informaciomennyiseg atadasa lehetetlen, a csoport kenytelen
manipulativ eszkozokhoz folyamodni, hogy elfogadtassa az altala
helyesnek itelt dontest. Mas szoval a demokracia szuksegkeppen
megszuli a demagogiat. Ezt a mechanizmust szep lassan tokelyre
fejlesztik - ebbol jon letre a politika. Vegul oda jutunk, hogy szuk
erdekcsoportok harcolnak egymassal, es annak az erdekei ervenyesulnek
leginkabb, amelyik jobban tudja az embereket manipulalni. A hatalom
tenylegesen ezeknek az erdekcsoportoknak a kezebe kerul valamilyen
megoszlasban, es a donteseknek mar regen nincs semmi kozuk a "nep"
akaratahoz, minden arrol szol, hogy ki tudja a "nepet" jobban
manipulalni. A hatalom tehat igenis egy kisebbseg kezeben van,
ilyenforman minden demokracia elobb-utobb onmaga tagadasahoz vezet.
Van amelyik jobban, van amelyik kevesbe. Ime a kettes szamu fabol
vaskarika.
A legtobb (demokratikus) valasztas nem arrol szol, hogy ki a
legratermetteb, legalkalmasabb a valasztoi kepviseletere. Hanem arrol,
hogy kinek van tobb penze a kampanyra, ki tudja hatasosabban lejaratni
az ellenfelet, ki tud nagyobbat hazudni ugy, hogy az meg hiheto
maradjon. No, ez az, amit manapsag demokracianak neveznek. A nyilt
diktaturanal annyival jobb, hogy a diktator barmit megtehet
kenyere-kedvere (na, azert az sem teljesen persze), mig a demokratikus
diktator kenytelen magat jo politikussa kepezni, ha hatalmon akar
maradni. De ha nem jon neki ossze, az sem jelent semmit, mert aki
levaltja, az is pont ugyanolyan, csak az adott helyzetben tortenetesen
o volt az ugyesebb.
Hat ezert nem letezik demokracia, a szo "magasztos" ertelmeben.

Kedves Ferenc


A szezont a fazonnal - stilus es tartalom, de ezt most hagyjuk;-) - kevero
irasod vegen kozlod:

<<De mindenkeppen halas vagyok azert, hogy alkalmat teremtesz nekem, hogy
kifejtsem a
velemenyemet olyan dolgokrol, amelyrol egyebkent alkalom hijjan nem igazan
szoktam megnyilatkozni.>>

Ne legyel halas, nem az en erdemem;-)
Eleg lenne neked, ha csak egy onmagaban allo kotoszot irnek, te kvazi
ertelemszeruen eljutnal abbol is a kelet-borneoi termeszeti nepek
teremtesmitoszaihoz.;-)


Fotiszteletem


Voland