Tisztelt Lista!
hix.nyelv #159, :
> Ne haragudj, ezt nem ertem. onze = 11, douze = 12. undegivinti = 19,
> duodeviginti = 18. Hogyan lett 19-bol 11 es 18-bol 12? SZVSZ az onze
> az undecim-bol, a douze a duodecimbol szarmazik, d > z hangvaltassal.
hix.nyelv #159, Láng Attila D.:
> Szólj, ha bambának tűnök, Tamás, de hogy lesz az undevicesimum = 19-ből
> onze = 11, a duodevicesimum = 18-ból douze = 12?
Elnézést kérek mindenkitől, a nagy meleg kissé összeolvaszthatta a
huzalozásomat, hogy ilyen kapitális marhaságot tudtam leírni.
|
Kedves Attila!
hix.nyelv #159, Láng Attila D.:
> No, azt hiszem, itt elvesztettem a fonalat... mit jelentene a "nyol"
> tulajdonképpen? És mit jelent a manysi -lou és a hanti -öl? S miképpen
> kapcsolódik a dolgokhoz a permi-fgr. "mis'"?
Kissé hevenyészett hozzászólásom továbbra is hevenyészett
kiegészítése.
A "nyolc" szavunkról nehéz belátni, hogy a latin "undeviginti"-hez
hasonló strukturájú összetett szó. Ebben segít a manysi "nyol|lou" és
hanti manysi "nyij|öl" párhuzam. De hozzá tehetjük még az észt
"kahe|ksa", komi "kekja|mis" szavakat is. Eredetileg ezek mindegyike
'kettő a tíz előtt, kettő híján tíz' jelentésű. A finnugor nyelvekben
tehát a '8' és '9' számnevek nem közös eredetűek, de felépítésük
azonos.
Azonban a magyar "nyolc" az obi-ugor korra megy vissza, amely látható
a manysi "nyol|lou"-ból és a hanti "nyij|öl"-ből, csak a 'tíz'
jelentésű utótagot cserélték ki az egyes nyelvek a saját "kedvenc"
szavukra (a magyarban kimutatható 'tíz' jelentésű szavakról ld.
később). Tehát belátható, hogy volt egy másik 'kettő' jelentésű szó
az obi-ugorban, vi. a "*nyol" szó, de ez később kiveszett. Ez nem
ritka jelenség: lehet, hogy ezredévek múlva utókor a "második"
szavunkban rejtőző "más" elemre is úgy fog tekinteni, mint egy a
'kettő' szó egyik szinonímájára.
A "lou" a manysiban '10'-et jelent (ennek kötőhangos redukált
megfelelője a hanti "-öl"). Feltűnő azonban, hogy az uráli nyelvekben
nincs közös szó a '10'-re. Sőt, a magyar nyelvben három '10'
jelentésű hangalakot is fel tudunk mutatni:
- a "tíz" szó az óirána "das'a" átvétele,
- a "negyven", "ötven", "hatvan" stb. számnevekben rejtező "-van/ven"
képző összekapcsolja az obi-ugor és permi nyelveket, mert ezekben a
nyelvekben használatos ilyen összetételekben '10' jelentésű
összetevőként (egyébként ez a fgr. "*mone" 'bizonyos mennyiség; sok'
szó átértelmezése)
- a "harminc", "nyolc" és "kilenc" szavakban rejtező "-nc" elem pedig
csak a magyar nyelvet kapcsolja össze a permi nyelvekkel. Ezekben
ugyanis a 10-et a "mis'" szó jelöli, és ez a "mis'" szó lett a
magyarban "-nc" az alábi sorozaton keresztül: "harmu|mis" '3*10' >
"harmi|mis" > "harmi|mc" > "harmi|nc".
Az eredeti eszmefuttatás tehát arra vonatkozott, hogy a rokonnyelvek
példáin keresztül megmutassam, hogy a "nyol" jelentések '2', és az
"(n)c" jelentése '10', mégha ez manapság nem is látszik egyértelműnek
:-)
----------
> Amire tehát én rákérdeztem, az kifejezetten a kivonás. Az undevicesimum
> azért tűnt föl, mert nem tudok undevingt, duedemille vagy hasonló
> alakokról, amik kivonást alkalmaznának mai újlatin nyelvekben. (Vagy
> nem újlatin nyelvekben.)
> Az onze-douze eredetét nem tudtam, de még az is ködös nekem, hogyan
> eredhet a mi két számnevünkből.
Még egyszer bocs az "onze", "douze" eredtét illető a marhaságomért,
de néha bekattan valami...
Egyébként akkor sem állítottam, hogy az "onze" és "douze" a mi két
számnevünkből ered, csak azt, hogy a magyar "nyolc" és "kilenc"
eredtileg ugyanúgy kivonás a tízből, mint ahogy az "undeviginti"
kivonás a húszból. Tehát a latin nem példa nélküli.
Jóllehet az újlatin nyelvek a latin leszármazottai, de az őket
beszélő népesség nem a római etnikum folytatása. Így jópár dolgot
átértelmeztek a latin nyelvben a korábbi megszokásaiknak megfelelően.
A francia esetén pl. a kelta hagyományokra visszamenő húszas
számrendszer jelentett nagy befolyást.
A latin számolás esetén feltűnő a római számok képzésének hasonló
rendszere: a IX és társai szintén a kivonás elvét mutatja.
felvethető, hogy mi volt előbb: a tyúk vagy a tojás, azaz a számnevek
hatottak a számok írására, vagy fordítva. Ezen kívül, mivel a latin
ebben meglehetősen eltér a rokon nyelvektől, felvetődik az idegen
hatás gyanúja. Sajnos az etruszk számnevek közül csak az 1-6-t, a 20-
t és a 30-t ismerjük, így nem lehet jó szívvel "rákenni" a latin
számrendszer eredetét.
----------
> > Van még egy feltehető szittya reliktum [hónapnévrendszer] is
> Vannak tippjeim, de azért megnézésileg érdekelne.
<http://www.sztaki.hu/~smarton/vegyes/honapok.htm>
|