Gál Soóky László meghallgatása Brüsszelben
Patrubány Miklós és Gál Soóky László múltheti strasbourgi meghallgatását
követoen a Jan Marinus Wiersma által készített, Szlovákiáról szóló
jelentés tervezetének vitájára, június 20-án a Magyarok Világszövetsége
szlovákiai Országos Tanácsának elnöke Brüsszelbe utazott, ahol az alább
közölt kritikát terjesztette elo, bizottsági meghallgatáson.
Budapest, 2001 június 20. MVSZ Sajtószolgálat
A Wiersma jelentés bírálata
Gál Soóky László, MVSZ Szlovákiai OT elnöke
Bruxelles, Európa Parlament-2001 június 20.
Alaposan áttanulmányozva és elemezve Jan Marinus Wirstma úr Szlovákiáról
készült jelentés-tervezetét, arra a megállapításra jutottam, hogy az
eloterjesztett szöveg túlságosan általános, alig tartalmaz konkrétumokat,
a Szlovákiában élo magyar nemzetrésszel kapcsolatban pedig szinte semmit.
Nagyon fontos dolgokat elhallgat, másokat pedig úgy közvetít, hogy
félreértésekre ad lehetoséget. Nézzük át tételesen az aggályaimat:
1. Politikai kritériumok
Egy ország akkor teljesíti a demokratikus jogállamiság elvét, ha törvényei
nem diszkriminatívak, s politikai deklarációit a gyakorlatban is
teljesíti. Mivel az eloterjeszto a Politikai kritériumok fejezetben csupán
általánosságokra szorítkozik, nézzünk meg néhány konkrétumot.
1/1. A Szlovák Köztársaság Alkotmánya az ott élo nemzetiségek számára
diszkriminatív, mert hátrányosan megkülönbözteti a szlovák nemzettol a
nemzetiségeket.
1/2. A Szlovák Köztársaságban érvényes földtörvény a Szlovákiában élo
magyar nemzetrész számára diszkriminatív, mert az Eduard Benes elnöki
dekrétumai alapján 1946 és 1948 között elkobzott földvagyonukat nem adja
vissza jogos tulajdonosainak, a magyarokat kizárja a kárpótlásból. Ez a
törvény teszi jogfolytonossá és máig érvényessé a Benes-i dekrétumokat.
1/3 . A kárpótlási törvények nem vonatkoznak azokra a szlovákiai
magyarokra, akiket a 71-es számú Benes-i dekrétum alapján kényszermunkára
és munkatáborokra hurcolták azért, mert meg kellett volna nyitni a
törvénykezést a Benes-i dekrétumokról.
1/4. A Szlovák Köztársaságban érvényes nyelvtörvény diszkriminatív a
nemzetiségek számára, mert végrehajtó eloírásai nem teszik lehetové a
gyakorlati megvalósítást.
1/5. Az elozohöz szorosan hozzátartozik a készülo közigazgatási reform,
amelyet a parlament jelenleg a második olvasatban készít elo. A
beterjesztett két változat közül egyik sem teszi lehetové, hogy magyar
többségu megye jöjjön létre, még azokon a területeken sem, amelyek
történelmileg kialakult térségek és ahol egy tömbben közel háromszázezer
magyar él. A parlamentben erre nincs politikai akarat.
2. Gazdasági kritériumok
2/1. Szlovákia nyilván ért el eredményeket, de a 19%-os infláció és a
20-22%-os munkanélküliséget figyelembe véve a makroekonómiai mutatók
elemzése túl bonyolult lenne. Helyette nézzük az egyszeru matematikát.>
Szlovákiában az átlagkereset 590 DM >Egy húsz éve dolgozó foiskolát
végzett magyar pedagógus fizetése 409 DM > * Egy foiskolát végzett
agyar színész bére húsz év után 386 DM. >
A szlovák kollégák fizetéséhez átlagosan 20%-ot tehetünk hozzá. Ez a >
iszkriminatív adminisztráció vétke.
2/2. Szlovákiában a munkanélküliség jelenleg 20-22%. A szlovákiai
magyaroknak 35-38%-a munkanélküli.
3. Ökológia
3/1. A jelentés-tervezet megemlíti a Mohi atomeromuvet. Azt elhallgatja,
hogy ez a veszélyes építmény a magyarlakta területre épült.
3/2. A jelentés említést sem tesz a bosi vízieromurol, amely permanens
veszélyforrást jelent a Csallóköz magyarságára. Nem szól az ökológiai
károkról, az ivóvízkészlet romlásáról.
3/3. A parlament nem nyilvánította nemzeti parkká a Gömör-Tornai karsztot,
melynek 840 barlangja a Világörökség részét képezi. Jelenleg e területen
két kobánya megnyitását tervezik, ami megsemmisítheti a Világörökséget.
4. Oktatásügy
4/1. A szlovák kormány látszólagos döntést hozott arról, hogy támogatja
egy magyar kar létrehozását a Nyitra-i Egyetemen. A kormány a döntés
pillanatában is tudta, hogy a kar megalakítását illetoen semmilyen
kompetenciával nem rendelkezik. Az erre elkülönített 10 millió
zlováku>korona nem több, mint blöff.
5. Kultúra
5/1. A szlovákiai magyar kultúra támogatása 2000-ben nem érte el az
1994-ben kapott támogatás 1/3-át.
Tovább sorolhatnánk a tényeket és a diszkriminatív megkülönböztetéseket
is. Én semmilyen javaslatot tehetek Önöknek, mégis arra kérném az Európa
Parlamentet, hogy egy bizottság látogassa meg újra Szlovákiát, s ott ne
csupán elkötelezett pártvezetokkel, hanem civil szervezetekkel és
szakértokkel is tárgyaljon. Amennyiben megtisztelnék látogatásukkal, e
találkozásokat én bebiztosítom.
Végezetül annyit szeretnék mondani, hogy a Szlovákiában élo magyar
nemzetrésznek elemi érdeke Szlovákia európai integrálódása, de csak
egyenes és igaz úton. Ehhez csak arra van szükség, hogy Szlovákia betartsa
az Európa Parlament 175/1993-as határozatát, amit eddig nem tett meg
Tisztelettel: Róbert.
http://mondak.ini.hu
|
