A nem annyira felkapott torokorszagi helyekrol erdeklodott
 .</underline>
Mielott erre valaszolnek el kell mondanom, hogy kicsit irigylem
Merkl Gabor (pedig nem vagyok irigy termeszetu), ket ok miatt is.
Az egyik: a sok szaharai elmeny. A Szahara szaga engem is
megcsapott (igaz, Algeriaban), de csak egy hetre es csak szuk
ezer kilometerig a tengerparttol (El Golea, ha ez mond valakinek
valamit) es azota is vagyom vissza. Irasai azt a hangulatot idezik
vissza, amin magam is nagyon meglepodtem, hogy a sivatag
egyaltalan nem egy unalmas hely. A masik, amit irigylek, hogy 11
ev utan ilyen pontosan emleksziik minden reszletre.
Visszaterek Torokorszagra. 11 (!) evvel ezelott jartam eloszor
Toroko. azsiai reszen (Uskudart nem szamitva). En nem tudom mi
szamit felkapottnak es mi nem, akkoriban alig talalkoztunk
europaiakkal (tobb kempingben hallotuk, hogy iden mar jart ott egy
magyar csalad, amikor egyik helyen osszetalalkoztunk - ami nem
kis teljesitmeny abban a hatalmas orszagban - kiderult, hogy
minden kempingben ok jartak elottunk). Ami biztos felkapott:
Antaliya es kornyeke. Ott is atrobogtunk, de ott nem sok
erdekesett talaltunk. Odafele uton (ja, autoval mentunk) a
legerdekesebb nem a magyaroknak kotelezo Tekirdag (Rodosto)
es a kozismert nevu Troja, hanem Pergamon. Bar sokminden
Berlinbe vandorolt, ami ottmaradt, sem semmi. E rovatban irta
valaki, hogy Pamukkale (=pamut-var) feher meszkocsipkeit
(szabadteri barlangnak titulaltam) mar lezartak a turistak elol, hogy
ne tiporjak ossze. Egyetertek vele, mert azt a csodat vetek volna
tonkretenni. Annak azert orulok, hogy amikor mi voltunk ott, meg
tiporhatuk a feher csipkeket es megmartozhattunk a
kristalymedencekben. Antaliyatol keletre Aspendos es Side gorog
varosok igen jo allapotu maradvanyai. Innen eszakra Konya,
valamikori (ha nem tevedek Isztambul elfoglalasa elotti) torok
fovaros, a kozelben a kerengo dervisek eredeti, ma is latogathato
rezidenciajaval. Es maga a csoda: Kappadokia. Nehez leirni,
termeszeti es kulturtorteneti csoda. Homokko tornyok, bazalt
sapkakkal, amig a szem ellat. (Hasonlot, kicsiben es kevesebbet
tavaly Olaszorszagban, a Merano melletti Tirolban lattam.)
Kappadokiaban a homokko tornyok olyanok, mint a sajt, csak nem
az eger ragta ki, hanem az emberek. Nemely korzetekben meg par
evtizeddel ezelott is laktak a barlangokban. De templomokat es
mas kozfunkcioju epitmenyeket (vajatmanyokat?) is latni. Azutan a
foldalatti sokszintes varosok, amikben a korai keresztenyek
huztak meg magukat a mas vallasuak kiirtasi vagya elol (vagy
forditva?). Autoval idaig jutottunk. A tavolabbi tajakra mar nem
mereszkedtunk egyedul. De csodak arra is vannak, azt mar
csoportosan jartuk be egy mas alkalommal. Csak cimszoszeruen:
Trabzun: Fekete-tenger partjan sok nagyon regi vallasi es vilagi
torok ill. ormeny emlekkel, Erzurum: hasonlo, de mar
magasabban a hegyek kozott, a gruz hatar kozeleben,
Dogubeyazit az Ararat labanal, obszidian es lavamezok, amelyek
nevere mar nem emlekszem, Van, az osi varos, Nemrut-hegy, egy
osi birodalom kozpontja, monumentalis koszobraival (ezt allitolag
napfelkeltekor kell megnezni, igy aztan a ejszaka nagy reszet
utaknak csak nagy joindulattal nevezheto terepen dzsipekben
razodva toltottuk), Diyarbakir, a torokorszagi kurdok kozpontja
(lehet, hogy ma mar kulfoldieknem eppen emiatt nem latogathato).
Es biztos nem jutott minden eszembe igy hirtelen.
Osszefoglalva: keves erdekesebb helyett lattam, mint Torokorszag
azsiai resze, de a tavolsagok nagyon nagyok. A kozbiztonsag meg
a kurd haboruk idejen is jobb, mint Isztambulban. A torokok
rendkivul baratsagosak, az ertelmesebbje meg azt is tudja, hogy
150 evig egy orszagban eltunk, ezert a magyarokat nagyon
szeretik. Azt, hogy mi ezt maskepp eltuk meg, azt nem erdemes
magyarazni. Persze ezek nem a "felkapott" helyek. Az utazasi
iroda ilyen helyekre nem nagyon visz. Nekik eleg, ha lepottyantjak
az utast a tengerparton, ami alig kulonbozik mas tengerpartoktol.
(ha van masmilyen iroda is, akkor azoktol elnezest kerek az
altalanositasert)
<nofill>
Üdvözlettel
Gács Iván
|
