A Terabyte-os diskek megjelenesevel elvben megvalosulhatna
regi almom: osregi varazs-szemes csoves radio dobozaban lenne
tokeletesen elrejtve sok ilyen, es a radiozas kezdetetol fogva
barmibe bele lehetne hallgatni, ami elhangzott.
A szuperfuttyot kulon szintetizator szolgaltatna, es a rovidhullamu
adasok elhalkulnanak idonkent, ahogy kell. A Szabadeuropa archiv
anyagat meg egy KGB&3/3 tipusjelu csip zavarna kulon, amint
felismerte a *Hireket mondunk* szlogent.

A regi keskenysavu adasok hanganyagat 12KHz-es mintavetelezessel
digitalizalva napi 50ezer masodperc adasidovel szamolva, 8bites wav-
kent lehetne tarolni, ami 600Mbyte-ot igenyel.
Tomoritve es az ismetleseket kilove ez 10Mega/nap lehet.
1 radioado 100 eve tehat 0.4Terabyte-on elferne.
A 60...70-es evek londoni Luxemburg radiojanak ejszakai zenei
adasait pedig japan 7 tranzisztoros zsebradionak alcazott
HHD-rol hallgathatnam ujra.

Evtizedekkel ezelott ismert volt, hogy kb. minden milliomodik(?)
buzaszem kimagasloan tobb ertekes tapanyagot tartalmaz, ezért
tervezték, hogy ezeket valamiképpen kiválogatják, aztán
szaporítják. Aztán azóta nem hallottam erről.
Mi tortenhetett ?

Udv: zoli

Kedves Marky!

Koszonom az erdekes beszamolot.

>Tovabba az antennatechnika is fejlodik, manapsag un. fraktalis
>antennakat hasznalnak. Ezek egy hagyomanyos hurokantennahoz
>kepest kb. fele teruleten produkalnak ugyanolyan nyereseget,
>valamint polarizalhato es fazisban eltolhato a jel.

Nem tudom milyen lehet. Csakis mikrohullamu antennak ezek,
vagy barmilyen hagyomanyos antenna helyett alkalmazhatok ?

Udv: zoli

A Dirac-impulzust mernokok mernokoknek ugy is szoktak meselni, hogy
vegyunk negyszog-impulzust, melynek idotartamanak reciprokaval
aranyos a feszultsege, s ha a a tartam hatarertekben
0-hoz kozelit, s az ilyen impulzust 0 belsoellenallasu generator
szolgaltatja, akkor az elvi kiveheto energia vegtelenhez tart.
Ha a definicioban veges konstanssal osztunk, akkor
ez a spektrumaban is osztokent jelenik meg, ezzel nincs gond.
Ha viszont a Dirac delta 0.5...1 koze eso hatvanyat vesszuk,
azaz torzitjuk, akkor kitolunk magunkkal, mert a Fourier
analizisnel gondok tamadnak. A spektrum mas kene legyen,
de milyen lehet? Van erre tetel, sejtes, vagy doktori disszertacio,
akademiai allasfoglalas, vagy barmi ?

Udv: zoli

Ismerosom fia vakon szuletett, es informatikara adta a fejet,
de rengeteget kuszkodik, es elkeseredett. Allitolag minimum 1 millioert
kapni olyan kijelzot, mely a szgep kepernyojen megjeleno
szovegeket Braile irassa konvertalja, es ezt rezgo tuk teszik
kitapinthatova. A kijelzo messze nem fedi le a a monitor teljes
feluletet. Nincs esetleg egerhez hasonlo eszkoz, mellyel a
kepernyot pasztazva ki lehet tapogatni ami rajta latszik ?
Ahol szoveg van, azt beszedszintetizator gagyogna el.
Ilyen eszkozrol nem tudnak, es meglepte oket a gondolat.
Engem meg az, hogy meglepte oket...
Valahol olvastam, hogy a DOS korszakban fejlodesnek indult
a vakok technikai tamogatottsaga, de a Win ota megtorpant.
Ez mintha arra utalna, hogy a vakok maguknak fejlesztettek,
de a windows tul magas lepcsokent jelent meg.

Udv: zoli

Marky:

"A cottbusi varosi konyvtarban van valami 1989-es kiadasu echte Ohm-torveny ("D
ie galvanische Kette, mathematisch bearbeitet"), amit meg sajnos nem
olvastam (meg fogom valamikor nezni, ha valaki nem irja meg ezen a heten az ere
deti kijelenteset). A web szerint Ohm eredetileg azt mondta, hogy (adott galvan
elemnel) az aram proporcionalisan csokken az elem ket polusat
osszekoto drot hosszaval. Azaz az Ohm-torveny: I=U/R. "

ahogy en ezt a szoveget olvasom:

ez arrol szol, hogy CS=H*valami

ahol Cs a csokkenes, H a hossz.

namost ha Cs az igazabol a feszultseg, akkor U=H*valami= I*R, ahol R=H*const. a
zaz valami=const*I.

"Magyar fizikaoran viszont szo nem volt az "ellenallas" fogalomrol, hanem arrol
, hogy Ohm szerint U/I=const."

az egy dolog, hogy magyar fizikaoran nem precizek fteljesen matematikailag.


math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: www-cache.fi.datex-ohmeda.com)