Sziasztok!

> Meg tudna mondani valaki, hogy az "ulexit" nevu asvanynak mi az
> osszetetele? Mergezo-e az anyaga? Nem igazan ide vag, de
> erdekelne, hogy mennyire ertekes ez az asvany, vagy mennyire
> ritka. Hol vannak a lelohelyei? Az enyem allitolag Braziliabol
> szarmazik.

A batyam, aki elfoglalt es egyben geologus (az ehhez kijaro
konyvespolccal felszerelve), a kovetkezo felvilagositast adta
hirteleneben a kerdeses asvanyrol:

"Sorrendben: 
  Osszetetel: NaCaB5O6(OH) . 5H2O 
  Kristalyszerk.: triklin; szalas agregatokat szokott alkotni 
  Egyeb: szintelen, uvegfenyu, az agregatok feherek gyongyhazfennyel.
  Keletkezes: szubrecens lagunaris uledekekben meleg arid kliman
(magyaran felsivatag-sivatag = a melegtol a nyilt tengertol elvagott
laguna sos vizebol a viz kezd elparologni es az asvanyok
'tureshataruknak' megfeleloen maradnak csak oldatban ebben a
koncentralt es egyre koncentraltabb sos leben - utana szep fokozatosan
kicsapodnak nagyon szep zonalis telepeket hozva letre - szaknyelven
evaporitos osszlet) - mint a bo'rtelepek resze. Nagyritkan keletkezhet
nem-annyira-tropikus kornyezetben ill. sos tavakban - de ott is mint
az evaporitos osszlet resze. 
  A konyvben emlitett lelohelyei: Emet (Toroko.), Kramer, Boron
(Kalifornia), Inder to' (Kazahsztan), Kanada nehany tengerparti
sotelepen, Esmeralda County sos tavai (Nevada) - nem hiszem, hogy
kimerito a lista, mert evaporit van dogivel... 
  Az ebbol nem derul ki, hogy mennyire ritka az asvany meg az se, hogy
mergezo-e. Nehezfemet nem latok benne, de a bor (hosszu o' !!! a bor,
Jezus Urunk vere - mint tudjuk - egeszseges :-) nem biztos, hogy
nagyon egeszseges.
  Szerintem nyugodtan szarmazhat Braziliabol is, a d-amerikai pajzs
torteneteben volt jopar sivatagos - lagunas idoszak + akar ma is
keletkezhet (azaz recens). Viszont az a gyanum, hogy nem draga- v.
feldragako, ebben a kornyezetben nem lehet tul tiszta asvanyokat
elvarni es egy ilyen borat nem hiszem hogy tul sokat kibir; szoval nem
eleg 'tartos' ahhoz, hogy dragako legyen (szepen nezne ki, ha a
gyurubol esoben kipezsegne a ko :-)"

(Forras: "Az asvanyok enciklopedikus attekintese" (Bernard,J.H. and
Rost,R. (Eds.)(1992): Enciklopedicky prehled mineralu. pp.1-704,
Academia publ., Prague)

udv,
Gergely

Udv Tudosok!

Kisebb MINLP (vegyes egeszerteku nemlinearis programozas) feladatomat
szeretnem fuzzysitani. Ehhez szuksegem lenne olyan modszerekre, melyekkel
fuzzy fuggvenyeket lehet szamolni. Eddig a vertex modszert
talatam. kerdesem a tisztelt tarsasaghoz: tudnatok-e olyan cikket,
konyvet, stb-t ajanlani, mely ezzel a temaval foglalkozik.

Elore is koszi a segitseget

Gabor

"Beware
 Of entrance to a quarrel, but, being in,
 Bear't that the opposed may beware of thee."		(-Hamlet I:3)

 (Attila) irta:

> Meg tudna mondani valaki, hogy az "ulexit" nevu asvanynak
> mi az osszetetele? Mergezo-e az anyaga?

Borat, triklin szimmetriaju
NaCaB5O9.8H2O

Ennyi volt rola az Asvanyhatarozoban (Bognar Laszlo, Gondolat, Budapest
1987)

Gogy

Szakacs Tamas wrote:
> 
> Kedves Celkereso Okadatolok!
> 
>  irta (Wed Apr 26 TUDOMANY #1098):
> > Ha egy adott T pillanatban vesszuk a
> > rendszer allapotat X(T), akkor ez egyertelmuen meghatarozott, es
> > nevezhetjuka rendszer celjanak. Ugyanakkor, ebbena z esetben X(T) is
> > meghatarozza X(0)-t.
> 
> Nem!!! Surlodas mellett masik - eredendobb - ellenerv:
> kijelentesed igaz voltanak igazolasahoz, bizonyitanod kellene a
> II. fott etel hamis voltat. [Sok sikert! A Francia Tudomanyos
> Akademia mer eleg regen ugy dontott, hogy nem kinlodik perpetuum
> mobilekkel. :-)]

A II. fotetel nem zarja ki, hogy a rendszer reverzibilis volna. Sot, ha
jol tudom az idealis gaz modellje eppen "idealis billiardgolyo" modell,
vagyis elemi szinten reverzibilis. Tehat elmeletileg, ha egy
idopillanatban minden reszecskenek megforditjuk az iranyat, akkor a
rendszer ugyanazon az uton amin jott, visszafele halad. A II. fotetel
ettol fuggetlenul persze igaz, csak annyit allit, hogy egy ilyen
esemenynek nulla a valoszinusege, amit jozan parasztesszel is
elfogadunk. Aztan hogy valojaban igaz-e a fizikai vilagra, amit Math
mond, nem tudom, de akar igaz is lehetne.

> > Namost ezutan Gyriran Istvan okoskodasa a celsagrol es oksagrol mero
> > propagandaszoveg. A cel es az ok nem ellentmondoak, hanem egyenertekuek
> 
> Ez viszont fenti tiltakozasomtol fuggetlenul igaz. Mechanikaban a
> Newtoni dinamika es a variacioszamitas kepviseli az oksagi es a
> cel(ok)sagi megfogalmazast, es bizony pontosan ugyanarra az
> eredmenyre vezetnek - de errol math mar valoban rengeteget irt.

Ugyanigy pl. az optikaban a Fermat elv is egyenerteku a toresi meg
tukrozesi, vagyis mechanikus jellegu tortvenyekkel. Ennek analogiajara
talalta ki Schrodinger az egyenletet, tehat a kvantummechanikaban is
megvan ez a kettosseg. 

A vilagunk meglepo modon olyan, hogy a mechanikus torvenyek
interpretalhatoak teleologikus modon. Ha pedig egy teleologikus torveny
nem volna interpretalhato mechanikusan, az azt jelentene, hogy serul a
kauzalitas. Ennyiben igaza van Istvannak. Tehat a ket dolog csak akkor
nem mondd ellent egymasnak, ha mindketto igaz. Jobban belegondolva ez
kezenfekvo. :)

SB