> "sajnos" a nyelv választott engem: Januárban India Andhra Pradesh
> államába utazom néhány hétre (és addig éloben szerettem volna egy
> kicsit felkészülni).

  Gyanítottam. :)

> Viszont az Íráskalauzod (úgy egészében véve is) nagyon tetszik.

  Köszi, egy szép nap talán elkészülök a második kiadással (teluguilag
nem lesz benne változás). Azt mindenképpen javaslom, hogy az írást
sajátítsd el, mert így például megértheted az utcatáblákat,
feliratokat -- szörnyű kellemetlen lehet, ha tudod, milyen utcába
akarsz menni, de nem tudod elolvasni, hova van kiírva...

La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>;
BONCTAN = A buddhizmus magyar neve.

A NYELV 0217-ban írta Racsko' Tama's >:
>igekötős igéről beszélünk, a "beiratkozik"-ról. És meg kell mondanom, az 
>igekötőtlen "iratkozik" számomra ebben az alakban nagyon furcsa, nem tudok
>jelentést társítani hozzá. Tehát a éppen mint a példáim :-)).   
Az iratkozási díj teljesen bevett, és amikor leszaladtam a TO-ra elég
gyakran mondtam: megyek iratkozni.

>az "írat" igét én rövid [i]-vel ejtem, és 
>úgy  vélem, hogy ez a köznyelvre is jellemző ejtésmód. Ha ezt elfogadjuk, 
>akkor elmondhatjuk, hogy az "írat" írásmódja szóelemző.
Vagy inkább a helyesírás által normatívnak tartott kiejtés nem azonos az
általánosan elterjedt kiejtéssel: a kiejtés szerinti írásmód alá tartozó
szavak egyre nagyobb hányada mászik át a hagyományos írásmód kategóriájába.
Az í-ú-ű kérdésének túlnyomó többsége ma már ott lakik.

>Ha tipped adhatok, neked most két pontot kellene támadnod: egyrészt
>bemutatni, hogy nem a köznyelvnek megfelelően ejtem az "írat" műveltető
>igét,
Ez nyilván nem lenne igaz.

>másrészt hozni egy olyan deverbális igeképzőt, amely már képzett igéhez
>járulva megrövidíti az ige tőmagánhangzóját (ui. szvsz a rövidülés-nyúlás
>a helyesírásunkban csak az első szinten hat).
Erre nincs ötletem, nagyon furcsa lenne, de ha neked van példád, ne tartsd
vissza!

>én nem is merek leírni egy "í", "ú", "ű" kezdetű szót sem anélkül, hogy ki
>ne keresném a szótárból.
Nem vagy egyedül, ezek kapcsán én is sokat ütögetem fel a szótárakat.

>Azért ilyen játékot nem etikus játszani. (Mondom: más az, hogyha leírják, 
>hogy az "-AtKozik" egy osztatlan képző, és az "í", "ú", és "ű"
>rövidulésével jár, punktum. De ez nem történt meg).  
Szerintem egyszerűbb lenne vagy feladni az í-ú-ű-t (hosszú távon úgyis csak
ez lehet a megoldás), vagy azt mondani, hogy képzés esetén a tőbelseji
i-u-ü : í-ú-ű sosem változik meg. Eleinte valószínűleg furcsa lenne az
írodalom és egyéb társai, de szerintem aránylag hamar meg lehetne szokni
(az alapalakokbeli í-ú-ű megtanulása még így is komoly feladat lenne,
nagyobb, mint a j : ly), nekem például a [híradó] ejtésmód is nagyon-nagyon
furcsa (a hír szót hosszúval ejtem), de tudom, hogy így kell leírni. E
szóban ráadásul összetételi határról van szó, ami különösen furcsává teszi
ezt a rövidülést. Hasonló a helyzet a [kőrut] szóval, amit megtanultam
[körút]-nak ejteni (a [híradó]-t szinte "hibás"-nak érzem), de az mindig is
megmarad számomra idegennek.

>szerintem a éppen a "nyúlkál" a rendhagyó.
Akkor még egy: húzgál (: huzigál). :-))

>van egy újabb nem rövidülős "-AtkOzik" igém: "kéretkezik" > "kéredzkedik",
>vö. "méretkezik" > "méredzkedik" (én csak ez utóbbit használom).
A méretkezik esetén én sem hittem először a szememnek, nekem is csak a dz-s
van meg. Mindezek azonban nem mondanak ellent azon elméletemnek, hogy
valójában nem rövidülésről van szó, hanem nyúlásról, csak ez ma furán
csapódik le, és az információvesztett alakból nyilván nem lehet
visszakövetkeztetni az információdúsabb alakra.


Üdv: Attila

Koszonom Racsko Tamas es Martonfi Attila valaszati a Sio 
(Siofok, Siogard...) temaban feltett kerdesemre.
Ujabb erdekes dolgot tudtam meg kis hazankrol.

Udv: Salamon Gabor

>[*] továbbá az alakilag hasonló, de nem képzett garázda, borda,
>orgazda, cemende és ferde.

Es fokent a _csarda_. A nyelvujitas idejen ugyanis ebbol vontak el
(teljesen hibasan) a nem letezo -da kepzot. Ugyanis nincs olyan ige,
hogy _csar_, noha viccesen mar hallottam a _mulat, bulizik_
ertelmeben.

Ferenc

Koszonom mindenkinek a temaban adott valaszat. 
Nehany gondolat kiegesziteskeppen:

La'ng Attila D.:
> Úgy néz ki, nem egészen, mert a cukrászda is főnévből képzett főnév.
...aholis a cukrász azon személyt jelöli, aki az illető helyen 
árusitott dolgot előállította. Szinte látom lelki szemeimmel, amint a 
bútorda szót kiszorítja helyéről a műbútorasztalosda. Futottak még:
lakatosda, cipészde, kádárda, lószerszámkészítőde sőt 
hentesésmészárosda valamint műanyagfröccsöntőkisiparosda :-)

Racsko' T.:
> ...(bár a "kenyérde" vs. "pékde" esetén nem ez a helyzet)...
Létező szó sütőde, ami ugyanazt jelenti.

> Ellenben itt vannak az "e-bolt" és az "e-kereskedelem", mint nem 
> a legszerencsésebben a magyarba illeszkedő szavak. Ezeknél még 
> lehet keresnivalója a "-da/de" képzőnek...
Ahhoz képest, hogy nem illeszkednek, elég sokat alkottak belőlük. Ha 
megnézed a magyar domainlistát, az e-abc és az e-zone között mintegy 
500 bejegyzes van, ilyenek, mint e-biztosito, e-doktor, e-kolcsonzo, 
e-piac, e-nyomda. Sot előfordulnak ilyen párosok is, mint e-energia/
e-nergia, e-európa/e-urópa, e-esküvő/e-sküvő. Hogy az ilyen szavak 
mennyire terjednek el, az a jövő titka.

Ruzsane Cseresnyes Maria:
> Abszolut laikusként azt jegyzem meg, hogy sikerült egy szót találnom,
> ami alighanem főnévből van képezve: ez pedig a "dalárda".
Mindössze az a kérdés, ki vagy mi a "dalár"? 

Szegedi Ga'bor (gaborsz at tin.it, http://gszegedi.freeweb.hu)
Az elveszett kincs potolhato, de az elvesztegetett ido nem.