Libia: visszaemlekezes 11 ev tavlatabol
(2. resz)
Nehany szo magarol, az orszagrol. Durvan 1,8 millio
negyzetkilometer teruleten 4 millio lakos el, fokent a
tengerpartot kisero keskeny, muvelheto savban. (Annak idejen volt
egy orszagterkep a szobam falan, amelyre rarajzoltam egy
Magyarorszag-teruletu negyzetet. Igen-igen picike volt ez a kis
Magyarorszag!) A tavolsagok hatalmasak, de a gyenge forgalom
miatt viszonylag gyorsan megtehetok. Egyedul a tengerparttal
parhuzamosan halado foutvonalnak van nagyobb forgalma, a del fele
meno, kivalo utakon batran lehet nyomni a gazpedalt. Az ott
elonek teljesen atalakul a tavolsagrol alkotott kepzete. 200
km-re csak ugy elugrani szokas, 500 km meg nem szamit nagy
tavolsagnak, de a 25. szelessegi fokon fekvo Al-Birket oazisban
mar megneztek minket, hogy Miszuratabol jottunk, a tengerpartrol.
Mindenesetre Magyarorszagra visszajovet sokaig meg ez a
tavolsagerzet elt bennem es nem ertettem, hogy mi a manonak
keszulodnek annyit az emberek, ha Pestrol mondjuk Zalaegerszegre
utaznak. Minek ennyit piszmogni 200 km miatt?
Ha Magyarorszag egyfeju, akkor Libia ketfeju orszag. A hivatalos
fovarosa ugyan a nyugati Tripoli, de ezzel szinte egyenrangu
regionalis kozpont a keleten fekvo Bengazi (a foldrajzi neveket
fonetikus atirasban irom). A Szahara a Szirti-obolnel eleri a
tengert es szinte kettevagja az orszagot, felosztva a nyugati
Tripolitaniara es a keleti Kirenaikara. Delen a hatalmas Fezzan
terul el, homok-, kavics- es sziklasivatagokkal. Allando
vizfolyas nincs, viszont tobbszor volt alkalmam latni, hogy az
oszi esozeskor mekkora vizmennyiseg zudul le a tengerbe omlo
vadikban. Nagyobb homoksivatagjai: keleten a Kalansio-Rebiana,
nyugaton az Ubari es Murzuk sivatagok. Ez utobbi egy szinte
teljesen kor alaku (urfelveteleken jol latszik) homoksivatag,
melyben egyetlen oazis es ut sem talalhato, ezert meg soha, senki
sem szelte at. Tripolitol delre hirtelen ugrik ki a tajbol a
Nefusza-hegyseg 700 m magas fennsikja, amely del fele atmegy a
Magyarorszagnal valamivel nagyobb Hammada al-Hamra (Voros
Kosivatag) meszkoplatojaba. Delnyugaton az algeriai hatarnal
emelkedik az Akakusz-Tadrart-hegyseg, latvanyos homokkotornyokkal
es prehisztorikus sziklarajzokkal. Az orszag kozepen talalhato a
Dzsebel (=hegyseg) Szauda es Dzsebel Aszvad vulkanikus hegysegek
lapos bazaltfennsikja, gyonyoru bazalthammadakkal es delkeleten a
csadi hatarnal a Tibeszti-hegyseg. Ezert a videkert tobbszor
haboruzott mar Csad es Libia, valoszinuleg az ott talalhato
nyersanyagok miatt. Bengazitol keletre a Zold-hegyseget talaljuk,
amely eleg nedvesseget kap ahhoz, hogy vegetacio is kialakuljon
rajta.
Az orszag utjainak nyomvonala az oazisokat osszekoto hajdani
karavanutakat koveti. Az utepites folyamatos, az utak minosege
jo, helyenkent kivalo. Nincs felfagyas vagy nagy forgalom, amely
tonkretenne oket.
Az orszagban kitermelt koolaj az egyik legjobb minosegu es
tisztes eletszinvonalat biztosit a lakossagnak. Egyiptomi vagy
iraki szintu nyomor nincs, pedig az olaj felfedezese elott Libia
az egyik legszegenyebb orszag volt a vilagon. Akkoriban a
datolyan kivul csak a Rommel-hadsereg maradvanyait adtak el,
ocskavas gyanant. Az olaj azonnal felertekelte az orszagot,
leginkabb amerikai segitseggel kiepult az olajipar es 1969-ben
Kadhafi ezredes atvette a hatalmat. A korszellemnek es sajat
elkepzeleseinek megfeleloen kialakitott valami szocialisztikus,
egyenlosegre epulo tarsadalmat egy, az europai fulnek
meglehetosen zagyva ideologia alapjan, mely a Zold Konyvben
talaltatik fel az emberiseg boldogitasara es osszes gondjanak
azonnali megoldasara. Az orszagot ellepik a belole szarmazo
idezetek ("Nincs demokracia nepi kongresszusok nelkul, A Koran a
tarsadalom torvenykonyve, Eljen a szeptember elsejei forradalom
es legyenek mindenutt nep bizottsagok" - es hasonlo
bolcsessegek). Libia egyebkent valoban tiszteletremelto kuzdelmet
vivott az olasz gyarmatositokkal es ez ma is kozponti szerepet
jatszik azonossagtudatukban. A mai hadsereg eleg gyenge, annak
ellenere, hogy a noknek is kotelezo katonai szolgalatot
teljesiteniuk. 1986-ban Amerika megtorlasul par perc alatt
tonkrebombazta az alapvetoen szovjet haditechnikara epulo libiai
legvedelmet, mert a radarkezelok inkabb aludtak ejszaka,
ahelyett, hogy a gaz imperialistak gepeit figyeltek volna. Az
ilyen apro nuanszoktol eltekintve Libia a beke szigete az arab
vilagban. Minden furcsasaga mellett Kadhafi rendszere
kiegyenlitett fejlodest biztositott az orszagnak, nagy tarsadalmi
megrazkodtatasok es konfliktusok nincsenek. Erosen nacionalistak
es a propagandaban kisse mulatsagosan tulertekelik az orszag
jelentoseget a vilagban. Nacionalizmusuk legszembetunobb jele,
hogy az orszagban alig van latin betus felirat, ezert legalabb
olyan szinten celszeru az arab irast megismerni, hogy az utjelzo
tablakat el lehessen olvasni.
folyt. kov...
|
>E-mail :  [Hungary]
>> A baratomat ugy 6eve ket neger kolyok ott rabolta ki (szabalyosan,
>> mint a filmekben). A baratom rosszkor ment "rossz helyre", valami
>> autokiallitast
>> akart megnezni. Nem tudom, mennyire jellemzo, nem remisztgeteskent irom,
>> hanem hogy idoben tudj tajekozodni.
>Ezt hogy erted ???
>Engem negy eve Los Angelesben rabolt ki ket mexikoi kolyok, kessel.
>Ebbol most az kovetkezik, hogy ne menjetek LA-be ???
>(Eletem talan legszebb elmenyei is oda kotodnek.)
Nem, ebbol az kovetkezik,hogy tajekozodni kell -idoben es lehetoleg
tobb forrasbol- a helyi viszonyokrol.
Amugy FL State -ha jol tudom- finoman szolva nem all az elso harom helyen
kozbiztonsagilag. Emlekeztetnelek azoknak a nemet turistaknak az
esetere, akiket lelottek rablas kereteben a Miamibe vezeto repteri
autopalyan,
mert _nem ismertek a rablasi forgatokonyvet_, magyarul ellenalltak
(nem ez volt az elso ilyen eset).
--Udv: szm
|
