starters
>>>Gondold el, mi tortenik, ha a valaszfal "kipukkan": a gaz egy resze
>>>nyilvan atmegy, de a valaszfal nem tunik el, a buborekok alakja
>>>nem valtozik lenyegesen (ha nem volt nagy kulonbseg a
>>>nyomasban), es csaknem valtozatlan feltetelekkel most mar egyutt
>>>tartjak az egyensulyt a gumival. A valaszfal pedig most mar a
>>>gaztol fuggetlenul, a gumi tobbi reszevel tartja az egyensulyt.
>>Ezt sajnos nem ertem. Mely allitast cafolja es miert?
>Eszerint a vilagegyetem nem modellezheto rugokkal.
Ellentmondok ennek, ertve privatemil modelljet, A modell rovid de
korantsem teljeskoru osszefoglalojakent irom:
A racsszerkezetben 'idegen testekkent' sajatos tulajdonsagu
zarvanyok vannak beekelodve (de nem beszorulva).
(Tukor-buborek helyett szerencsesebb feny-zarvanynak nevezni
ezeket. Ez az elnevezes talan kevesbe koti meg vagy viszi felre
a kepzeletet)
Ezek szetfeszitve tartjak maguk korul a vilagot kitolto es ma is
tagulo rugalmas racsot. Ahol zarvany leledzik, ott benne ritkasabb -
korule pedig surubb a racs. E zarvanyokban beloluk kitorni nem kepes
EM hullamok tombolnak. Ok szoritjak ki a racsot onnan, ahol
lakoznak. (de csak reszlegesen szoritjak ki)
Vegyunk egy peldanyt. A benti feny viselkedesere hatassal van,
hogy milyen a kulso kornyezete. Ha koncentrikus a deformitas,
akkor a zarvany nem vegez gyorsulo mozgast a szamara atjarhato
rugalmas racsban, ahhoz kepest. Egyenletesen szabadon mozoghat,
mert a racs bar rafeszul, megsem fekezi a benne mozgast.
Ha azonban a zarvany egyik ill. masik oldala kozott a geometriai
suruseg valamilyen okbol elter, akkor a zarvany a surusodes
iranyaba elmozdul. Reszletkerdes, hogy miert, de a feny
mindig a surubb racsozat fele torekszik, s akozben, abban csokken
a terjedesi sebessege, s ezzel aranyban meg kell nojon a frekvenciaja
ill. energiaja is. (Ez zarvanyon kivuli szabad, es azon beluli
csapdaban levo fenyre egyarant igaz.) Viszont mert mogotte
ritkabb a racs - abban az iranyban, azaz atmenetileg visszafele
terjedve, novekszik a hullamhossza, s csokken a nyomasa,
ezert a 'kalitkajat' visszafele kisebb erovel kepes nyomni.
Ez okozza, 1-1 feny-zarvany egymas fele torekveset (a sulyossagot),
hiszen koztuk mindig surubb a racs, mint kozos kornyezetukben
mashol.
Tehat a bennuk levo feny viszi oket egymas fele.
Ha osszeutkoznek, rugalmasan visszapattannak egymasrol,
terhullamot keltve. A terhullam energiat visz el.
E tekintetben persze van disszipacio, de ez nem surlodasbol eredo
disszipacio.
E modell szerint nincs - sincs gravitacios ero !
(Einstein felismerese volt ez, s Emilio az o nyomdokan haladva
probalja modelljevel uttorokent szemleletesse tenni az o elmeletet.)
>>Nem folyadekrol van szo, hanem "rugorendszerrol", halozatrol.
>Nem lehet, lasd font.
Vagy hianyos, vagy hibas a fonti ervelesed, vagy ha egyik sem,
akkor a hiba bennem van, mert nem latom at, mikent cafolhatna'
a korabban irottakat.
>>>>Surlodas viszont nincs benne.
>>>Miert?
>>Hogy a modell osszhangban legyen ezzel: homogen ures terben
>>magara hagyott merev test mozgasallapota nem valtozik.
>Csak ezert nincs surlodas? Akkor hogyan magyarazod, hogy
>a vilagegyetemben VAN surlodas???
A surlodas statisztikus-mechanikai jelenseg. Regota megvan a
magyarazata. Reszecskek sokasaga kell hozza.
(Ha a rendor szorosan a fal mellett megy, hogy dorzsoltebbe valjon,
feluletenek egymashoz kotott reszecskei homozgasukbol eredoen
ki-ki ugralgatva utkozgetnek a fal ugyancsak ki-ki ugrandozgato
reszecskeivel, s mozgasra forditott energiajanak egy resze ilyenkor
atalakul hove.)
Irod:
>>>>Ilyen itt szinten nincs. Surlodas es disszipacio viszont van,
>>>>kulonben soha nem egyesulnenek az utkozo objektumok.
>>Ezt nem ertem.
>Mi tortenik a vilagegyetemben ket atlagos test utkozesekor?
Deformalodnak es reszben szetfroccsennek, meg osszehegednek
s kozben disszipalnak is nyilvan. Csakhogy ezek kvantummechanikai
jelensegek, s van rajuk vonatkozo elfogadott modell.
Viszont a ter deformacioinak hullamkent terjedese vesztesegmentes.
Ertsd ugy, hogy a racsnak maganak sincs belso _surlodasbol_ eredo
disszipacioja.
Van disszipacio, de azt feny-zarvanyok utkozesenek helyszinerol
kiindulo hullamok altal elszallitott mechanikai energia tavozasa
jelenti. Ez a disszipacio addig tart, amig utkozeseiket abba nem
hagytak.
En korabban csak erre vonatkoztattam a disszipacio-mentesseget:
Az anyag belso energiajat dominansan _magukban_ hordozo
reszecskek (feny-zarvanyok) a terrel nem surlodnak.
Egyeb: Emilio szerint az oket egyenkent korbeszorito ter
deformitasa is energiat kepvisel, de tomeget nem.
A ter 'gorbesege', deformitasa a feny sulyat eredmenyezi, s egyben
tarolt mechanikai energiara is utal, de ez az energia nem kepvisel
tomeget. Azaz a tomeg-energia ekvivalencia elv az energianak erre
a megnyilvanulasi formajara nem vonatkozik.
>A tobbi folvetesed eleg nehezen ertheto, mert nem kapcsolodik
>sehova.
>Leirsz nehany gondolatszilankot, amelyek mondanak valamit, de
>annyira nem kapcsolodnak sem a mai ismeretekhez, sem egymashoz,
>hogy igy elsore tul sokat nem lehet mondani roluk.
Az osrobbanasrol irottakra celzol ? A modellbe jol illeszkedo
tortenetbol az kovetkezik, hogy az Univerzum anyaga elvben
koncentrikus gombhejakon kene talalhato legyen legnagyobb
valoszinuseggel, mert leszakado hejakba tomorult
feny-zaravanyok tavoztak egymas utan.
A sztori elkuldese utan villant be ez nalam, s megrenditett,
mi van - ha ez igazolhato is valahogy?
Persze ha ezzel okvetlenul ellent mondtam a relativitaselmeletnek, az
nyomos erv a tortenet naiv scifi-ve nyilvanitasara.
De talan meg tul egyszeru a modell, s emiatt nem biztos, hogy
kielegitoen josol meg jelensegeket. m Mindenesetre megprobalok
utananezni, hogy is nez ki az Univerzum anyaganak eloszlasa a mai
reszletesebb megfigyelesek szerint, de ha valaki tud valami
konkretumot, ne kimeljen, legyen szives megirni.
Burgonya
|
