A korhaz dolgozoival eleg jo kapcsolatom alakult ki. Gyakran hivtak 
vendegsegbe, amit szivesen elfogadtam. Hol kirandulni mentem orvos 
ismeroseimmel, hol a takaritono es az apolono munkatarsaim csaladjat 
latogattam meg a kozeli nyomornegyedekben.
Oktober vegere aztan surusodtek a meghivasok. Kozeledett a Diwali, 
a feny es orom unnepe, a hinduknal az uj ev kezdete. Hetekkel azelott
mar feldiszitettek a varost, a hazak ablakaiban gyertyak egtek es szines
egok, a bejaratot papirdiszekkel ekesitettek. Este mar kijarni sem mertunk,
mert mindenfele petardak durrogtak, es az egesz varos a tuzijatekoktol 
izzott. Felmentunk a korhaz tetejere. Hat felejthetetlen fenyarban uszott 
Bombay.
A honapok alatt sikerult nehany baratot is szereznem. Legjobb baratom 
Louella volt, a fonover, akivel egyutt dolgoztam. Lou mernok ferjevel es ket

gyermekevel egy nagyon regi csaladi hazban lakott. Keresztenyek voltak, 
igy Lou mindig farmert hordott bo poloval a gyonyoru szari helyett. Europai 
eteleket  fozott, es soha nem ettek kezzel. Szamukra a nyugati eletstilus 
es szemlelet atvetele jelentette a  polgarosodas utjat.
Nagyon megkedveltem Neelimat, a fiatal indiai orvosnot, akivel egy 
epuletben laktunk. Szulei tehetos ertelmisegiek voltak, Neelima pedig 
szigoru kereszteny szellemben nevelkedett fel. Az egyetemen ismer-
kedett meg Sachinnal, akivel akkor egy osztalyon dolgoztak a korhazban.
Tobb eve szerelmesek voltak egymasba, boldogan csicseregtek a parkban.
Neelima azonban egyszer azt mondta nekem, nem tudja, meddig tarthat 
kapcsolatuk. Sachin hindu, s a szulei semmi esetre sem egyeznenek 
bele, hogy hozzamenjen felesegul. Sokszor ultunk le egyutt beszelgetni. 
Kettonk kulturajanak kulonbozosege sok meghokkenest es derut hozott 
szamunkra. Nehezen tudtam elnyelni mosolyomat, mikor egyszer 
Neelima keztordelve bevallotta: hagyta magat szajon csokolni.
Masik jo baratom Rama volt, a hindu takaritono. A kozeli nyomornegyed-
ben lakott ferjevel es ket rosszcsont fiaval. Rama nagyon buszke volt 
ferjere: riksavezeto volt. Egyetlen almuk, hogy egyszer sajat motoros 
riksajuk is lesz. Ehhez azonban nagyon sokat kellett dolgozniuk. A ferfi 
reggel 4 oratol gyakran ejfelig dolgozott. Sokszor bentaludt a riksajaban.
Ezt csaladi eletuk sinylette meg leginkabb:  ferje turelmetlen volt
hozzajuk,
s gyakran  bantotta oket. 

Bombay hatalmas forgatagahoz nehez volt hozzaszokni. Sokszor csak 
kezembe vettem terkepem, kineztem valamit, s nekivagtam a nagyvarosba.
Legizgalmasabb tomegkozlekedesi eszkoz szamomra a vonat volt. A 
jegyert be kellett allni egy irdatlan hosszu sorba, lehetoleg abba, ahol a 
nok allnak. A feluljarokon elsodort az emberaradat, amig megkozelitettem
a peront. Talan 10 peron is volt egymas mellett. Aztan bealltak az ajto 
nelkuli vagonok, furtokben logtak ki az emberek. Tolongas, lokdosodes,
sokan szeretnenek leszallni, mig masok azon kuzdenek, hogy nehogy 
lemaradjanak. Nehez rajonni, hol all a masodosztalyu vagon a nok 
szamara. Ferfi itt egyaltalan nem tartozkodhat. Ha egy no viszont ferfivel
utazik, beszallhat ugyan a ferfiak vagonjaba, de a tapogato kezeket nem
uszhatja meg.
A buszok "vegyesek", de jaj annak a ferfinak, aki hozzaer egy nohoz. 
Emlekszem, egyszer a kapaszkodon logva ereztem, hogy valaki 
megsimitotta a derekamat. En fel sem vettem volna, de az alattam 
ulo asszonyok kiszurtak, es nekiestek a szegeny hindu utasnak. 
A kovetkezo megalloban megszegyenulve szallt le.

A nyomornegyedeknek kulonos hangulatuk volt. Eloszor egy este vitt 
arra utam, az egyik apacaval. A foleg hinduk lakta nyomornegyedben 
nehany sikatornyi teruleten lakott egy kis kereszteny csoport. Hozzajuk
igyekeztunk esti imadsagra. A  hazak homlokzati falai a nyitott 
verandakkal egymassal szemben szuk kis utcakat alkottak, majdhogy-
nem folyosokat. Vegen egy magas teglakerites epult, mely  zsakutca-
kent zarja el az atjarast.  A falon egy feszulet logott kivilagitva
gyertyak-
kal s rozsafuzerekkel diszitve. A feszulet elott kicsiny asztalkat tettek 
oltarnak. A foldre gyekenyszonyeget teritettunk, en is odaultem a fiatal 
lanyok koze. Misere keszulodtunk. A latvany azt a benyomast keltette 
bennem, hogy a sikator egy nagy templom hosszanti hajoja, melynek 
boltiveit a verandak tartooszlopai, ablakait a hazak viraggal telerakott 
palettai adjak. Gyonyoru enekeik es a predikacio alatt idehallatszott a
hinduk unnepenek, a Diwali oromteli vigadozasai.
Annak ellenere, hogy kezdtem hozzaszokni a nyomornegyedek elenk 
forgatagahoz, a kivancsi szemparokhoz, a hivogato kedves szavakhoz 
es ramragadt gyerekek hadahoz, voltak olyan reszek, ahol eleg bizal-
matlanul lepkedtem. Szocialis munkasukhoz csatlakozva eljutottam 
Bombay legnagyobb nyomornegyedebe. Itt leginkabb csak muzulmanok
laktak, igy ennek megfeleloen en is hosszu ujju felsot es bokaig ero 
szoknyat vettem fel. Magas talpu klumpamban csattogtam vegig a 
negyed sartol ragadt foutcajan, ahonnan bizalmatlan sotet nyiladekok 
agaztak le a lakonegyedek belsejebe. Egymasra epitett badog- es 
fahazak, utcara kihordott szemethalmok, szo"rtelen bo"rkutyak 
maszkaltak mindenfele. A jardak menti nyitott csatornakbol fortelmes 
buz aradt, s lepten-nyomon emberi urulek szegelyezte. Az emberek 
pedig osszevont szemoldokkel bamultak meg. Szokatlan volt arra 
feher not latni.



(folyt.kov.)

Sziasztok!

Janos ) kalandos bulgariai elmenyei rengeteg
ifjukori emleket elevenitettek fel bennem is.

>A buszra a felszallas tobbnyire ugy ment, mint amikor a
>Blaha Lujza terre bejon ket tomott csuklos 7-es busz es ket ember
>leszall es helyette 22 akar felszallni. 

Ezzel a tapasztalattal en is szembesultem a Burgasz es Neszebar
kozott kozlekedo autobuszon, a '80-as evek elejen. Ebbol az elmeny-
bol okulva dontottunk ugy a haverokkal, hogy hazafele taxival fogjuk 
megtenni ezt az utat, egeszen a repuloterig. Kinntartozkodasunk 
alatt azonban megtapasztaltuk, hogy a taxi igencsak ritka es 
kelendo kozlekedesi alkalmatossag volt arrafele akkoriban. Ha az
ember azonban idoben, jo elore jelezte a varoska kozpontjaban
talalhato, Taxi feliratu kis bodeban ulo emberkenek, hogy 1 het 
mulva ekkor-es-ekkor ide-es-ide szeretne utazni, akkor minden
rendben volt.

>Tovabbi erdekessege volt meg a jarmuveknek, hogy a kocsikon 
>szinte kivetel nelkul nem volt ABLAKTORLO LAPAT !

En ugy emlekszem, hogy menet kozben felszereltek ugyan, de
a parkolaskor mindig visszakerult a csomagtartoba.

>A helyi bolgar sor az meleg volt es nem volt jo. Hallom manapsag
>mar ez maskepp van. A bor kituno volt.

Bulgaria abban az idoben egy dologban biztosan fejlettebb volt
Magyarorszagnal: lehetett Schweppes uditoitalokat kapni!!!!
Nalunk akkor meg ez ismeretlen volt, nyakra-fore vedeltuk. :-)

>Feltuno volt Szofiaban, hogy nagy voros csillagok meg a vezetok
>plakatjai viritottak mindenfele. SOKKAL jobban mint MO-on.

Valoban igy volt, ennel tobb agit-prop anyagot csak az egykori
NDK-ban lattam. Persze, lehet, hogy mashol is akadt effele
dolog boven, de a SZU-ban peldaul sohasem jartam. :(

LP