Sziasztok!

Ezt a levelemet tegnap akartam bekuldeni, aztan meggondoltam
magam, hatha megsem jo otlet - de a mai szamot olvasva megis
inkabb bekuldom.
---

Kicsit belelelkizek a RANDI-ba, dehat arra valo, ha nem tevedek :)

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: mibe keveredek ( 67 sor )

> Pl. alkalmad lenne megismerni valamit v. valakit, de ez eleve
> ellenkezik a meggyozodeseddel.

Azert szolok bele ebbe, mert eppen hasonlo cipoben jarok/jartam.
Megismerhettem (volna) kozelebbrol egy embert, akirol nem tudtam,
nem ellenkezne-e ez az elveivel. (En ferjnel voltam, egy
gyerekkel, es nem hivo, o meg szabaduszo, es hivo.) Ciki
helyzet volt...

> Minden ertelmesebb ember kihagyja a felelotlenseget, szerintem.
> Ami viszont nem egyenlo azzal, hogy neha hajlando az ember
> kockaztatni!

Az en esetemben az volt a baj, hogy nem mertunk kockaztatni, talan
a tulzott felelossegerzet miatt.
Honapokig huzodott a dolog, ket tetova ember orlodott, orolte
egymas idegeit, erzelmeit, es mire en magamtol dontesre jutottam
(mert o nem igazan segitett nekem, ram hagyta az egeszet), a masik
elment... Pedig ha merek/merunk kockazatot vallalni, mar reg tul
lehettunk volna az egeszen, talan mar reg kiderult volna, hogy nem
is lenne jo az egesz, es a tovabbiakban megkimeltuk volna egymast
(de legalabbis en magamat) egy csomo lelki kintol. Csak azert
irom, hogy tanuljanak belole azok, akik masokra varnak a
dontesekkel, vagy eppen csodara, isteni beavatkozasra -
mert en nagyon megjartam. :((

> lenne. Azt nem ertem viszont, hogy ha nem az Isten, akkor mi vezerel
> abban, mifele meggyozodes, hogy szinte ertelmetlen korlatokat allitasz
> fel sajat magadnak? Tulsagosan merevnek erzem idonkent a szemleletedet,
> miert nem lazitasz egy kicsit? Nem leszel attol kevesebb, es nem vesztesz
> magadbol semmit szerintem, ha megprobalsz valami mast. Persze erdemtelen
> dolgokra nem kell idot es energiat pazarolni.

Ez annyira jo gondolat, hogy bennhagytam igy egeszben. Sajnos en
tul sok (talan csak kepzelt) korlatot allitottam magamnak, es
ezzel mas(ok)nak is. Az en szemleletem ugyan nem volt merev, es
remelem, most sem az, de nem mertem megkerdezni nyiltan a
masiktol, o mit gondol errol. Es kozben rajottem arra is, hogy -
ha ez nem is szerepel a Bibliaban - a hazassag van az emberert, s
nem az ember a hazassagert...

> De ha valami tenyleg remenytelen, v. valaki azzal foglalkozik
> allandoan, hogy "mi lett volna, ha...", az mar kisse idegesito
> tud lenni.

Ez a mondatod is sokat segitett nekem, a mostani
lelkiallapotomban. Epp nemreg tudtam meg, hogy mar nincs remenyem
arra, hogy valaha is "visszacsinaljam", amit elrontottam, hogy nem
mehetek mar vissza az idoben, hogy befoltozzam a lyukat, hogy
mashogy oldjam meg azt a helyzetet, ami mar reg nem aktualis.

> Ez, sajnos, mindig volt, van es lesz is. Szerintem itt nem csak arrol
> van szo, hogy mi az egyszerubb. Gondolj bele, mi jobb, elvalni, es
> lehetoleg nyugodtan elni tovabb, v. ugymond a gyerek erdekeben, a
> latszat kedveert egyutt maradni, de nyuglodni?

A magam eletebol okulva azt mondom: inkabb egyedul, de nyugodtan.
Engem az az ember dobbentett ra, hogy nem jo az a hazassag, amiben
vagyok (noha ezt addig is tudtam, csak nem mertem kilepni belole,
hiaba mentek fustbe a javitasi kiserleteim). Most kulon elunk, es
a gyereknek is jobb igy. Noha nagyon kemeny volt neki a helyzet,
de el lehetett neki magyarazni. Valamilyen forro dolgot
mindenkeppen le kellett volna nyelnie; es mi a jobb: ha abban no
fel, azt latja, hogy a szulei nyomasztjak egymast, nem erzik jol
magukat egyutt, de egyutt maradnak, ki tudja, miert - vagy ha azt
latja, hogy igenis ki lehet lepni olyan helyzetbol, ami senkinek
nem jo? Szerintem az utobbi.

Most aztan jo maganyos vagyok, es nagyon nehez neha, de jobb, mint
regen volt. Bar persze a maganyomat szivesen megosztanam arra
alkalmas emberrel :) (Tudom, ez nem a hirdetes rovat, ugyhogy
bocs.)


"Rhea"

Sucy:
>Szerelemmel... Attol, hogy szeretem, az nem jelenti
>szamomra egyertelmuen
>azt, hogy _kotelezo_ vele lefekudni... Arra raerek akkor,
>ha mar biztos
>vagyok benne, hogy o az, akivel ossze akarom kotni az
>eletem, es biztos
>vagyok abban, hogy neki es egy gyereknek tudom biztositani
>az fiziologiai
>szuksegletet. Addig meg felelotlenseg.

Es olyanrol, hogy fogamzasgatlo, hallottal-e mar? Ezeknek egy resze, pl. a
gumi, a nemi betegsegek ellen is vedelmet nyujt.

>>Gondolj bele, mi jobb, elvalni, es
>>lehetoleg nyugodtan elni tovabb, v. ugymond a gyerek
>erdekeben, a
>>latszat kedveert egyutt maradni, de nyuglodni?
>Gondolj bele, mi jobb... Ha nem kivant modon terhes lesz a
>baratnod, vagy ha
>nem... A nem kivant terhesseg 100%-os elkerulese csak egy
>modon
>lehetseges... No sex...
>Tudom, az embernek vannak vagyai, a testnek kivansagai...
>De ha ezeket
>beteljesited, akkor biztos, hogy hasznalsz magadnak???

Igen, tuti.
(Nem tudom ugyan, hogy ennek mi koze a rossz hazassag eseten torteno
valashoz ill. az egyutt maradashoz.)
Az viszont, ha a gyereket tartosan kiteszed a hazastarsaddal valo
konfliktusaidnak es az azokbol kovetkezo allando feszult hangulatnak,
veszekedeseknek, csak azert, hogy ne kelljen elvalnod, az aztan csak a
felelotlenseg!

Moni

 irta:

> Maulwurf:
> >Eleg volt ez az egy megjegyzes "minden nem-szuz lany
> >nemibetegseg-forras"! Ilyen kijelentes utan , hogyan"
> >kozeledik " a baratnoje fele ?
>
> Szerelemmel... Attol, hogy szeretem, az nem jelenti
> szamomra egyertelmuen azt, hogy _kotelezo_ vele lefekudni...
> Arra raerek akkor, ha mar biztos vagyok benne,
> hogy o az, akivel ossze akarom kotni az eletem, es biztos
> vagyok abban, hogy neki es egy gyereknek tudom biztositani
> az fiziologiai szuksegletet. Addig meg felelotlenseg.

Altalaban az eletben barmiben is 100%-os biztonsagot elvarni hiabavalo.
Azaz
_mindig_ van valamelyes kockazat, barmit is teszunk. Sot abban is, ha nem
teszunk semmit; annak is lehetnek negativ kovetkezmenyei.
Az egyetlen biztos dolog az eletben az, hogy a vegen meghalunk.
Ezek szerint a te nezopontodbol az egesz elet felelotlenseg ;-)

> Tudom, az embernek vannak vagyai, a testnek kivansagai...
> De ha ezeket beteljesited, akkor biztos, hogy hasznalsz magadnak???

Es ha ezeket nem teljesited be, akkor biztos, hogy hasznalsz magadnak???

 irta:

> Ugy gondolom, nekem csupan a felelotlenseg utkozik a meggyozodesemmel.
> De a leheto legszigorubban vizsgalom a felelosseget, es a legaprobb
> felelotlenseget sem kivanom elkovetni.

Valahogy nem egeszen latom, mit ertesz "felelotlenseg" alatt. Ha jol ertem,
akkor olyan cselekedetet, aminek a pozitiv kimeneteleben nem biztos az
ember, de megis elkoveti.
Erre csak azt tudom mondani, amit fentebb Sucynek is. Semelyik tettunknek a
pozitiv kimeneteleben nem lehetunk egeszen biztosak. Nem veletlen a
kozmondas: a pokolba vezeto ut is joszandekkal van kikovezve. Ugyhogy ha
tenyleg igy gondolkodsz, akkor szvsz irrealisak az elvarasaid mind
magaddal,
mind masokkal szemben.
Amit realisan el lehet varni az nem az, hogy ne kovessunk el hibakat az
eletunk soran, hanem az, hogy ha hibat kovettunk el, akkor vallaljuk erte a
teljes felelosseget, jarjunk oszinten a vegere, mi is volt a hiba vagy
vetek
oka, es tegyunk meg mindent, hogy ez tobbet ne forduljon elo.
Peter