> A fenti kettosseg csak a te "nyelverzekedet" jellemzi.
 > ...kifejezest mindig kulon kell irni (egy idoben).

A megdobbenesemtol eltekintve, hajlamos vagyok azt hinni,
hogy nekem egy hibas Helyesirasi szotar jutott.
Ezert a vilaghalon neztem korul. Sokezer talalat futott be a
tudomany es irodalom minden reszerol. Ime, nehany pelda:

...szandekainak megvalositasaval (diakjai informalasaval)
egyidoben a jelen levo vendegeket is...
(F. Dornbach Maria: Arulkodo szemelyragok).

A Konyvtar a Tanintezettel egyidoben kezdte meg mukodeset
(date.hu/szervez/lib/h_index.htm).

...erettsegivel egyidoben szereztem diplomat a Zeneakademian
(Dr. Kiszely Istvan honlapja).

Szechenyi Jelenkoraval egyidoben, 1832-ben Kossuth Lajos...
(Fulop Geza: Olvasok, konyvek, konyvtarak).

...amikor egy mondatot kimondunk, azzal egyidoben, tole
elvalaszthatatlanul egy masik cselekvest is vegrehajtunk...
(Kugler Nora: Mondattan).

Ha ezekben az esetekben kulon irtak volna az "egyidoben" szot,
amellett, hogy a hatamon vegigfut a hideg, azonnal egy udvarias,
am hatarozott hangu e-mailt kuldtem volna tiltakozasul.

> Az eredeti kiadás így idézőjelez: alsó_99 >> 6 9 << felső_99, avagy
> Unicode-ban 201e 00bb 2018 2019 00ab 201d. [...] Ismer valaki
> szabályt a harmadik és többedik idézőjel-fokozatra? 
Harmadikra még igen. Bár már az is bizonytalanka. A különféle források
abban egyetértenek, hogy a harmadik fokozat félidézőjel, és azzal is,
hogy felső_9-essel zárnak. A nyitó azonban háromféle is lehet:
hagyományosan alsó_9-es, az azonban erősen összetéveszthető a
vesszővel, így újabban inkább a felső_6-ost, még inkább a felső_9-est
használják nyitónak. Hosszas vita után a kézikönyvünkben  mi az utóbbi
és nem a középső mellett foglaltunk állást.

>   A mutattam rendszer ehhez képest felcserélve kezeli a kúpos és a
> kapcsos zárójelet, magam is így preferálnám. A kapcsos zárójelet
> megszokottabbnak érzem, mint a kúposat.
Ez egyrészről igaz. Másrészről viszont a csúcsos grafikailag
egyszerűbb, kevésbé harsogó, így talán mégiscsak célszerűbb azt
harmadiknak venni. Ami szakirodalom van róla, tudtommal az is így
tesz. (Vö. pl. HTT.2. 289.)

>   Nem bion, semmi szín alatt, de a jelpárt még az Arial Unicode
> MS-ben sem találom meg, maximum a japán csapatban.
U+2329, U+232A. -- Ez a műszakiban van.

>   Rajta van az, csak nem a magyar billentyűzeteken.
Sőt a magyaron is: {: Alt Gr+B, }: Alt Gr+N, [: Alt Gr+F, ]: Alt Gr+G.

Üdv: Attila

Kedves Attila!

HIX NYELV #787, >:

>   No de így ugyanazt mondtuk: a Te családodnál érték volt, míg más
> családoknál nem az (ismerek paraszti kultúrájú családot, ahol nem
> érték ma sem), tehát Ti kivételes eset vagytok.

  Nem ugyanazt mondjuk. Ha megfigyelted, azt írtam: _protestánsként_ 
volt érték. Tekintve, hogy az egész kisváros protestáns, a családom e 
tekintetben is meglehetősen általános volt.

  Továbbra is úgy vélem, hogy az utánunk jövő generációk írásának 
szapulása mögött igazából a tőlük való félelmünk áll: az azon való 
döbbenet, hogy míg nekünk az ántivilágban meg kellett küzdenünk a 
megjelenésért, addig manapság akárki nyikhaj túlírhat minket. És ekkor, 
mint a viccbeli farkas a nyúl sapkáját, elővesszük a helyesírás témát.


> Az eredeti kiadás így idézőjelez: alsó_99 >> 6 9 << felső_99 

  Bár én is így használom, de a Laczkó-Mártonfi-féle Helyesírásból 
értesülve vagyok arról, hogy a "6 9" helyett a "9 9" norma.


> Sahrazád arról mesél Sahriár királynak, hogy Nuzhat az-Zamán arról mesél
> Sarkánnak, hogy Khálid ibn Szafwán arról mesél, hogy mit mond egy király a
> kísérőinek, de eddig még sikerült háromszoros idézőjellel megúszni. 

  Ezek függő idézetek, és a függő idézeteket nem teszük idézőjelbe. Ha 
esetleg a sor utolsó tagja megmaradt volna egyenes idézetnek, azt akkor 
is csak egyszeres idézőjelbe kellene zárni, mert a függő 
mondatszerkesztés a megelőző tagokról "lehámozta" az idézőjelet.


> harmadik szint idézőjelei keverően zavarodnak a `ain és hamza mássalhangzók
> átírási jeleivel, amik ugyanazok. 

  Csak a hamza. Az ájin grafikailag felső indexbe tett kis |c| (a 
felső_6-ként való jelölése csak kényszermegoldás, ha valamiért nem 
lehetséges a normális jelölés).

Kedves k_tibor!

HIX NYELV #787, >:

> A HIX Gurun jelentősen jobb a helyesírás, mint olyan fórumokon, ahol
> jellemzően fiatalok írnak. (Pedig a műszakiak helyesírására is
> mondanak sok rosszat, de itt valószínűleg az életkorból következik a
> különbség.) 

  Az internet egyik jelentős nóvuma, hogy a beszélt nyelv írásban is 
megjelenhet: eddig ilyen nem volt. Én egyáltalán nem vagyok meggyőződve 
arról, hogy a találtad különbség oka a generációk eltérő helyesírási 
kultúrájában keresendő. Ezt ott lehetne bizonyítani, ahol az írott 
nyelvet használjuk írásban, pl. az általános iskola felső tagozatában 
készített írásbeli történelemdolgozatok generációk közti statisztikai 
összehasonlításával.

  A dolog mögött szvsz sokkal inkább az áll, hogy az új generáció 
bátrabban használja ezt a csatornát "csevelyre" (nevezzük így most az 
írásban rögzített beszélt nyelvet), míg mi, egy korábbi generáció 
tagjai ragaszkodunk egy régebbi kor formálisabb megoldásaihoz. Így pl. 
az én kezdő "Kedves ...!" soraim nem öncélú allűrök, hanem annak 
előrevetése, hogy én itt bizony klasszikus _magánlevelet_ fogalmazok 
szép írásos, irodalmi köznyelven. 

  A dolog mögött véleményem szerint a mi begyöpösödöttségünk áll, nem a 
nálunk fiatalabbak rossz helyesírása.

On Friday 08 October 2004 00:56, listak572 wrote:
> venni, de hallottam egy jó érvet a ( [ ] ) elrendezés mellett. Amikor
> elkezdek zárójelbe tenni valamit, még nem tudom, hogy később a
> zárójelen belül újabb zárójelre lesz szükség, ezért a köznapi ()
> zárójellel kezdem, majd reája eszmélvén, hogy újabb zárójel kell, a
> következő fokozatot veszem használatba.

Nem tudom jo erv-e, de be kell valljam hogy en is igy teszek, legalabbis 
e-mailben ahol nem tervezem meg elore a mondandomat. Hivatalosabb 
szovegben meg inkabb elkerulom, de ha kell, akkor a kolyokkoromban tanult 
{[( a sorrend, a kupos zarojelrol akkoriban nem informaltak :-)

Na de nem azert irom le mert olyan nagyon erdekli a listat hogy en mikent 
hasznalom, hanem azert mert van meg egy fura ervem a ([ mellett, ami 
szamomra eleg fontos. A zarojelen beluli zarojelbe ritkan szoktam olyasmit 
irni ami nelkul a szoveg erthetetlenne valik. Kevesse fontos, esetleg 
egyertelmusito szoveg, szavak kerulnek oda. Opcionalis szoveg, ha ugy 
tetszik. Marpedig az informatikaban az opcionalis reszt [ ] koze irjuk, 
hozzaszoktam hogy ami ott van az elhagyhato anelkul hogy az egesz serulne.

Ugyanigy idegenkedek a { } zarojelkent valo hasznalatatol, mivel az 
szamomra a _kotelezo_ reszt jelenti, szinten informatikai beutes miatt.

Hangsulyozom hogy mindezt az e-mail alapu csevegesben hasznalom igy.

Na most lehet engem kovezni, egyreszt azert mert ilyen szokatlan erveim 
vannak, masreszt mert tudatosan maskepp hasznalom a zarojeleket (es nem 
csak:) e-mailben mint egyebkent irasban.

-- 
Udv, Sandor