Elozetes a Gaia Sajtoszemlebol
The Ecologist Volume 30 No 8, November 2000. p. 44.
Paul Kingsnorth: Seeds of the news in the Prague autumn (Az Uj
magvai a pragai oszben)
Simon Jenkins irta a Times hasabjain: *Ha fiatal volnek,
bozontos haju es baloldali, tudnam, hol a helyem. Nem egy fulledt
teremben lennek Brightonban, hallgatva a negyven-valahany
szovegelest a *neppel valo szerzodesrol". A pragai barikadokon
lennek es azt mondanam, hogy *pokolra a Vilagbank es a
Valutaalap kover macskaival". Aztan igy folytatja: *Minel tovabb
hallgatom Mr. Blairt, annal inkabb szeretnem a hatamra venni a
hatizsakomat es irany a Vencel-ter. Az utolso modern forradalom
szinhelye. Ott van most a vilagmeretu valtozas ustje."
Valojaban a Beke-teren es nem a Vencel-teren kezdodott az
egesz. Szeptember 26-an 15 000 ember vonult a kongresszusi
kozponthoz. Pancelautok, vizagyuk es konnygaz varta oket.
Nehany szaz, senkit nem kepviselo alarcos lazadorol a sajto is
csemegezhetett.
Uj mozgalom, uj politika, uj iranyzat lepett szinre. A vilag
politikai energiaja elmozdult, bar a vilag ezt meg nem fogta fol. Ha
a *barsonyos forradalom" volt 1989-ben az utolso modern
forradalom, akkor Praga Seattle forro nyomaban az elso 21.
szazadi, a nemzetekfelettiek hatalmaval szembeni forradalom
szulofajasait jelenti. Meg nincs sem neve, sem szuletesi
bizonyitvanya.
A regi politika halott. Amerikaban ket egyforma ember kozul
valasztanal elnokot, s mi Britanniaban jovore hasonlo valasztas ele
kerulunk. A politikai partok mindenutt haldokolnak, a kozvelemeny-
kutatasok szerint az emberek, foleg a fiatalok, egyaltalan nem
erdeklodnek a politika irant. Nem azert valasztunk, mert ennek
valami koze lenne a jovonkhoz. Csak egyet valaszthatunk, legyen
George vagy Al, Tony vagy William, legyen barmilyen szinu, akar
fekete: csak a nagyvallalatokat valaszthatod. Ebben egyetertettek
Pragaban, Seattleben s elotte Washingtonban. A tuntetok nem
tudtak pontosan, hogy mit akarnak, csak ezt, hogy mit nem!
Ha a regi politika halott, mi az uj? Kik tuntettek es mit akartak?
Sokfelek voltak. Ezert nem tudtak felcedulazni oket a
politikusok, ujsagirok, titkos ugynokok. Nem volt kialtvanyuk.
Gyakran egymassal sem ertettek egyet. Es ez lehet gyengeseg,
de lehet ero is. Voltak szakszervezetiek, kornyezetvedok,
bennszulott nepek a vilag sok tajarol, nehany nemszeretem
neonaci kereste az uj Fuhrert, anarchistak, a fekete blokk fekete
alarcokkal. Szocialista munkasok. Es sok-sok, csoportot nem
alkoto, tapsolo, tancolo, eneklo fiatal.
Voltak sokan, akik nem tudtak eredmenyt elerni az eddigi
politikajukkal. A harmincas evek szocialistai es kommunistai. 1890-
ben elo anarchistak. Torzsi nepek. Komoly zoldek, akik
visszaternek a falusi utopiajukhoz. Baloldaliak, liberalisok, ijedt
reakciosok.
A nyelv es a jelkepek regiek, de az alakulo mozgalom uj.
Meghatarozhatatlan.
Ez zavarja az Uj Vilagrend oreit. Aggodtak, mert nem tudtak,
mi tortenik. Nem tudtak kezelni a mozgalmat, mert nem tudtak
meghatarozni. A Del-Afrika-i penzugyminiszter, Trevor Manuel
mondta a tuntetoknek: *Tudom, mi ellen vannak, de nem tudom,
hogy minek az erdekeben. Mi a megoldas?"
Sok lehetseges megoldas van Mr. Manuel, de nem akarja
eszrevenni. A draga hotelekben ulesezo bankemberek es
politikusok nem halljak meg azokat. A mozgalmi emberek azt
kerdeztek, hogy mit tettek a nyomor, a kirekesztes, a
kornyezetpusztitas ellen, a kozossegek halala ellen. Ha Manuel
urat erdekli, hogy mit kell tenni, nezzen bele a www.charter99.org
webhelybe, ahol ellentmondasoktol mentes javaslatokat talal a
demokracia es az elszamoltathatosag erositesere. Ezt nem szabad
osszekeverni a Charter 2000-rel, amely egy globalizacio ellenes
europai mozgalom meginditasarol ad hirt (www.zeg.org/raisons-
dagir/indexcharta.htm). Vannak javaslatok a nemzetkozi
kereskedelem szabalyozasara, a vallalatok tamogatasanak a
megvonasara, a helyi gazdasag gyujtopontba allitasara, s arra,
hogy a reszvenyeseket felelosse kell tenni a vallalatuk tetteiert.
Ajanlom a figyelmebe Michael Rowbotham konyvet (Goodbye
America) - amelyben neo-keynesianus javaslatokat tesz.
Radikalis valtozasokat akarunk. Meg akarjuk allitani ezt a
szornyeteget, mielott tovabbi karokat okozna. A legnagyobb hiba
az volna, ha ezt a vilagmeretu rendszert egy masikkal szeretnenk
helyettesiteni. Szuksegunk van nemzetkozi szabalyozasra es
egyuttmukodesre, azonban nincs EGY nemzetkozi megoldasunk
es soha nem is lehet.
A zapatistak jelszava: *Egy NEM, sokfele IGENagresszusi
kozponthoz. Pancelautok"
Valodi, tartos valtozas kell, a forrasok a foldbol jonnek, nem az
egbol. Felszabaditott emberek, kozossegek es telepulesek
kellenek, s hagyni kell, hogy ezek onmaguk legyenek. Fel kell
szabaditani oket.
Igen, ez valoban uj. Ez nem a regi baloldal utolso zihalasa, es
nem az uj jobboldal ujjaszuletese. Ez nem protekcionizmus, vagy
anarchizmus. Ez valami egeszen mas, egy uj korszak uj
megoldasai. A vilag meg nem hallotta meg, de ra fog ebredni.
Pi
|
Dear deere!
>N.P. eziranyu okfejtesere mar nem igen emlekszem
Nem is emlekezhetsz ugy, hogy az oserdorol beszelt volna, mert
ilyet - feltetelezem - nem is tett. Csak ez egy jo kozelitessel
linearis egytarolos tag, es ilyenekrol biztosan nagyon sok szo
esett nala.
>Ugy gondolom az oserdot ne nevezzuk a nagy O2 termelonek,
>hiszen a legkor kialakitasahoz nem sok koze volt, mivel akkor
>meg nem is letezett. Ellenben a vilag oceanok-tengerek
>fotoszintetizalo algairol moszatairol egy szo sem esik (legalabb
>is en nem hallok rola).
Igazad van, errol tenyleg kevesett hallani, bar a KORNYESZ#872-
ben eppen emlegettem, hogy a legkor mai osszetelehez kozeli
koncentracioviszonyok mintegy 3-400 millio evvel ezelotti
kialakulasa az elovilag termeszetatalakito hatasanak rovasara
irhato. Azt nem irtam, hogy ez az oceani elovilag hatasa volt, de
ez tenyleg teny. Azt, hogy moszatosak voltak-e, nem tudom, de
van egy olyan erzesem, hogy azert hallani errol az idoszakrol
keveset, mert a tudasunk nem all biztos labakon. De lehet, hogy
csak en nem ismerem e kor irodalmat. Mindenesetre en is
szeretnek errol a korrol tobbet tudni (ezt vegyek felhivasnak azok,
akik errol mar tobbet tudnak).
Ez azonban nem jelenti azt, hogy az oceani elovilag oxigentermelo
hatasa ma is jelentos lenne. (Akkor tobb tizmillio ev kellett nekik,
nekunk meg mas az elfogadhato idoleptek.) Ma a gyors
folyamatokban foleg a szarazfoldi novenyzet es annak a zomet
alkoto esoerdok szerepe a meghatarozo. Ez latszik pl. a hatter
CO2 koncentracio (meresi helyei: Mauna Loa (Hawaii) es a
sarkvidekek) even beluli kb. 1 ppm amplitudoju ingadozasabol,
amely a tropusi erdok eletritmusat koveti.
Gyula levelebol egy toredek:
>egy uzemanyagot (ami koztudottan kornyezetszennyezo)
Nos, ez az, amit nem szeretek. (Az egyik) Mi az, hogy
koztudottan? Ki az a koz, aki tudja?
Egyebkent az igaz (es koztudott), hogy a legszennyezes egyik
legfobb oka a kozlekedes. Az uzemanyag a kornyezetszennyezo?
Lehet az is, ha pl. ha a szuksegesnel vagy a szokasosnal
magasabb pl. a ken-, a benzol- vagy az olomtartalma. Valojaban a
szennyezoanyagok lenyeges hanyada (pl. CO, NOx, reszlegesen
elegett szenhidrogenek) az egesi folyamatban keletkezik es a
motor tulajdonsagai a legfobb befolyasolo tenyezok. Vagyis
elsosorban egy motor es uzemmodja lehet a kornyezetet jobban
vagy vagy kevesbe terhelo. Ugyanakkor az is lehet igaz (nem
allitom, hogy az, de lehet), hogy a hirdetett uzemanyag az elobb
felsorolt komponensek tekinteteben tenyleg kedvezobb mint mas
uzemanyag es akkor jogos (lenne) a hirdetes.
Vagyis: koztudottsagra hivatkozva csipobol tuzelni, nem egy jo
reflex. (En csak a nekem nem tetszo velemenyekre tuzelek
csipobol. Lehet, hogy ez is rossz reflex?)
Üdvözlettel
Gács Iván
|
