Kedves HANGosok!
Korpas Zoli irta:
>En, mint konnyuzene-kedvelo, aki me'g csak neha-neha hallgat nepszerubb
>klasszikus muveket, nemigen akarok a komolyzeneben jaratos kollegak
>velemenyhez hozzaszolni, csak annyit, hogy egyetertek az altaluk (Kovary
>Peti, Gruiz Marci es a tobbiek) leirt velemenyekkel. O"k akik gyakrabban
>jarnak elo koncertekre, jol ismerik a hangszereket, tudjak, hogy milyen
>oblosnek kell lennie egy klarinet-hangnak, milyen lecsengesunek kell lennie
>egy zongoranak, hol helyezkednek el a zeneszek...stb,stb. En ilyen
Megtisztelsz, hogy engem a "komolyzeneertok taboraba" sorolsz, de sajnos ez
tavolrol sincs meg igy. Bar torekszem ra, de meg csak az ut elejen tartok.
>ad1: nincs eleg jo fulem,
>ad2: nem ertek a komolyzenehez,nem ismerem jol a hangszereket, nem jarok
>koncertekre,
>ad3: nincs hi-end cuccom.
....
>Pedig mint emilettem volt, nincs igazan jo fulem es nem hallom meg, hogy
>kabelforditasnal hova "ulnek" at a zeneszek, vagy ha hallok is valamit nem
>tudom szavakba onteni, legfeljebb annyit mondani: valahogy mas. Bar
igazabol
>a fulemet, mondjuk pl. Kovary Petinel lehetne letesztelni. Lehet, hogy ott
>meghallanam az "atules"-t :-))
El kene mar felejtene ezt a "rossz ful - jo ful" dolgot! Itt most nem a
zenei hallasrol van szo! Es szerintem ezen a teruleten mindenkinek kb.
azonosak a kepessegei. Persze kell nehany ev, mig rajon az ember es
tudatosul, hogy mi a jo es mi a rossz egy hangban. De ehhez semmi mas nem
kell, mint erdeklodes es zenehallgatas. Aztan az ember magatol fejlodik. En
sem hittem regen, hogy egy kabelnek van hatasa, aztan magam is
megbizonyosodtam rola, s ma mar tudom, hogy donto fontossagu. Meg persze az
is igaz, hogy minnel jobb a lanc annal tobb hallatszik, de ez nem az ember
kepessege, hanem a cuccae.
Varga Gyuri irta:
>Biztosan sokan ismerik kozuletek Haydn No. 94-es, G-dur szimfoniajat,
>melynek magyar elnevezese "Ustdob-szimfonia", az eredeti angol
>titulusa azonban "Surprise", azaz "meglepetes". Ezt a nevet onnan
>kapta, hogy a masodik tetel elejen pianoban felhangzo egyszeru, bajos
>dallam pianissimo ismetlese utan teljesen varatlanul egy
>ustdobutessel megerositett fortissimo zenekari akkord ijeszti meg a
>mar-mar elandalodo hallgatot.
>
>A szerzo, Haydn szandeka szerint "a holgyek felugranak majd
>ijedtukben", ahogyan o maga irja egy leveleben. Na mar most, vajon
>hova lesz a meglepetes, ha a muvet lemezen megvesszuk es
>meghallgatjuk otszor, tizszer, szazszor?
Most mar latom, hogy Te mit keresel a zeneben!
Szellemvasuttal probalkoztal mar? :))
Szerintem az olcsobb es egyszerubb.... :))
Amugy igaza van Bese Attilanak: ez az egesz vita gumicsont!
Az minden teruleten igaz, hogy ha jartasak vagyunk valamiben, ha sok
ismerettel rendelkezunk rola (pl: festeszet, autoepites, epiteszet,
gasztronomia, kabo'ca'k tarsas elete stb.), akkor azon a teruleten sokkal
tobb finomsagot eszreveszunk, mint egy atlag ember. Igy sokkal tobb oromunk
lelik benne. De ez _automatikusan_ igy tortenik!!! En sem ugy kellek fel
reggel, hogy most jo lenne a n-ik szinten zenet hallgatni! Ugy hallgatok
zenet ahogyan tudok, es kesz. Hiaba mondja nekem valaki, hogy pedig jobb
lenne a'm az n+1! Hat meg az n+2, az am a csoda! Oke, jobb lenne. Es akkor
most mi van?
"Csodalom" tudasodat, ahogy lefitymalod Bachot, meg a romantikusokat,
peldaul Beethovent . De engedd meg, hogy oszinte legyek: Tapasztalatom
szerint az ilyen attitud mogott legtobbszor sznobsag all. Ha tevedek, akkor
elnezest.
Mas...
Tegnap voltam hangversenyen a Kongresszusi Kozpontban.
Program: Kodaly Psalmus Hungaricus es Beethoven IX. szimfonia.
Nemzetkozi Ifjusagi Enek- es Zenekar adta elo He'ja Domonkos vezenyletevel.
Bizony nem bantam meg, hogy elmentem! Oriasi siker volt! De tenyleg! Jo,
tudom ez nyilvan szolt a nepszeru Beethoven munek, meg a 380 tagu (!!!)
korusnak is.
Heja Domonkos nem veletlenul lett kozonsegdijas is (elso is lett ezenkivul)
a legutobbi karmesterversenyen, mert tenyleg fantasztikus ahogy dirigal es
gesztikulal. Mondjuk en alig figyeltem, mert inkabb a zenekarra es a mure
koncentraltam, de a tarsasagomban levok mind aradozta rola. Ezt a Beethoven
muvet jol ismerem, s mikor hallgattam az utolso tetelt, mar vartam, hogy
mikor csendul fel a "fo" dallam. Elotte vegig jatszadozik Beethoven,
reszleteiben kerul csak elo, majd egyszer, csak csellokkal eloadva, halkan
megszolal. Azert irom ezt, mert minden elozetes valakozasomat felulmuloan
szep volt ahogyan a csellok megszolaltak. Dobbenetes volt ahogy egy
pillanatra megdermedt a kozonseg, lehetett erezni. Bevallom nem sok
hianyzott, hogy elmorzsoljak egy konnycseppet a szemem sarkaban.
Masik dolog a korus. Van egy resz az utolso tetel utolso harmadanak tajan,
ahol a korus tobb szolamban eleg magas hangon szolal meg, hasonloan a
zenekar is. Hat bizony itt ugy ereztem mintha a mennybe repultem volna, az
angyalok koze! Es tetszik, nem tetszik, en ezt reprodukalni akarom otthon!
Es megette a fene azt a harmadik szintet, ha itt a korus egybe folyik, es
nem lehet kihallani ahogyan Beethoven megalmodta ezt a tobbszolamusagot. Es
me'g beszelhetnek arrol, hogy rengetegszer pengettek a hurokat a muben (ezt
hivjak staccato-nak?), viszont otthon ezt sokszor eszre sem venni. Persze
csak olyan reszknek, ahol ez nem dominans.
Mar regen eszrevettem, hogy egy nagyzenekar hangzasanal, vagy egy nagy
korusnal van valami csodalatos ragyogas a hangban. Ezt valahogy nem
hallottam meg rendesen reprodukalni. Erdekes, hogy a torontoi zenekarnal
tobb volt ez a ragyogas, nyilvan a jo hangszerek miatt. Es az egesz hangzas
megis olyan lekerekitett a sok reszlet ellenere is, talan ez a masik
legnehezebb dolog a hangreprodukcioban.
A mostani koncerten nekem a kurtok voltak furcsak, mintha kilogtak volna a
zenekar egysegebol, de en nem ertek hozza, lehet, hogy igy volt jo.
Udv, Gruiz Marton.
|
